A kockázatértékelés jelentősége a munkaegészségügyi gyakorlatban, különös tekintettel az egészségügyi ágazatra. csadó

Átírás

1 A kockázatértékelés jelentősége a munkaegészségügyi gyakorlatban, különös tekintettel az egészségügyi ágazatra Dr. Bereczki Edit - OMMF elnöki tanácsad csadó

2 A munkavédelem célja és feladata A munkahelyi környezet a munkavégző ember számára több nagyságrenddel (10x x) veszélyesebb, mint egyéb környezete. A munkavédelem egyik fő célja a munkavállalók egészségének védelme és megőrzése, a foglalkozási betegedések megelőzése. A munkaegészségügyi követelmények megvalósítása a munkáltató feladata és felelőssége, amihez munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakembereket, szolgáltatásokat vesz igénybe. A munkavédelmi munkaegészségügyi szabályok végrehajtását az egységes munkavédelmi hatóság felügyeli és ellenőrzi.

3 A munkavállalók össz megterhelése - kültéri - beltéri - mélyszíni-magasban - beszállással -hidegben-melegben - balesetveszélyes - csúszós, vizes, stb - fizikai - kémiai -biológiai, - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők munkakörülményekből munkakörnyezetből - mechanikai - élettani munkavégzésből -idegi -érzelmi hatások

4 Megterhelés - igénybevétel A munkavégző ember szervezetét érő megterhelésre adott válasz, a bekövetkező interakció az igénybevétel, ami egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozást jelent. Az igénybevétel akkor optimális (vagy optimális közeli), ha a: munkaterhelés </= munkakapacitás >/= igénybevétel. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok kiemelt jelentősége abban áll, hogy annak megállapítására irányul, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni anélkül, hogy önmagát, másokat vagy utódait veszélyeztetne.

5 Egészségkárosító kockázatok A munkavállalók szervezetét érő munkahelyi hatás, tényező, expozíció, megterhelés és a kiváltott igénybevétel lehet: nem túl jelentős, elfogadható/eltűrhető és nem elfogadható/ nem eltűrhető. A nem eltűrhető/nem elfogadható veszélyek, mint potenciális károsító hatások külön - külön és együttesen egészségkárosító kockázattá válhatnak, foglalkozási megbetegedés kialakulásával járhatnak. Kockázat: egy káros hatás/esemény valószínűsége és súlyossága, amely az embert, vagy a környezetet érinti a kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett. Kockázatértékelés célja: a munkafeltételek javítása, a káros hatások csökkentése, megelőző intézkedések megtétele a munkavállalók egészségkárosodásának a megakadályozása érdekében.

6 A kockázatértékelés szabályozása Az EU 89/391/EGK Keret-irányelve írja elő a munkáltatók számára a kockázatértékelést (risk assesment) a munkavédelem fejlesztését, a megelőzését szolgáló módszerként. A keret-irányelv végrehajtását szolgáló irányelvek többsége már a kockázatelemzésre alapozott megelőzési stratégia alapelveire épül. European Agency for Safety and Health at Work szerint: a kockázatértékelés a munka szisztematikus vizsgálatát jelenti annak mérlegelése érdekében, hogy mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem, akkor milyen megelőző vagy védő intézkedést kell tenni a kockázatok szabályozására. EU - OSHA

7 Hazai szabályozás 1. Az évi XCIII. munkavédelmi törvény jétől vezette be a risk assesment megfelelőjeként a kockázatértékelést: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel - az alkalmazott munkaeszközökre, - veszélyes anyagokra és készítményekre, - a munkavállalókat érő megterhelésekre, - valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedést kell hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

8 Hazai szabályozás 2. A kémiai biztonságról szóló évi XX. törvény a vegyi anyagokra meghatározza a kockázatelemzés három szakaszát: -a kockázatbecslést -a kockázatkezelést - a kockázatközlést. A kockázatértékelésnek (becslésnek) számos módszere alakult ki az elmúlt egy évtized alatt. [OMMF - ÁNTSZ - MBH évi útmutató] A munka világában a kockázatértékelés jól szabályozott, de a végrehajtás szakszerűsége és dokumentálása jelentős eltérést mutat (?integrált, tudatos, kollektív, nem 1x-i, hosszú távú, ellenőrzött?). A kockázat a munkavállalóra vonatkozik, ezért indokolt, hogy a kockázatértékelést munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakemberek is végezzék.

9 A munkaegészségügy A munkavállalók egészségvédelme a munkaegészségügy - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - szolgáltatásai révén valósítható meg. Egészségügyi törvény szerint a munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. Munkavédelmi törvény a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét, végrehajtási előírásait benne a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatait határozza meg.

10 Munkaegészségügyi feladatok A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - a Mvt. és külön jogszabályok alapján - közreműködik a munkáltató számára előírt munkaegészségügyi feladatok megvalósításában, a kockázatértékeléssel összefüggésben: * a nem elkerülhető veszélyek értékelésében, * az emberi tényező figyelembe vételében a munkahely kialakításánál, * a munkafolyamat megválasztásánál, * az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításában, * a kockázatértékelésben, * az értékelés alapján hozott megelőzési intézkedésekben. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátja - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat.

11 Mennyiségi kockázatbecslés Mennyiségi kockázatbecslést kell végezni a) Ha a hatás, az expozíció mérhető, a dózis/expozíció hatás összefüggés meghatározható, pl. - a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció - biológiai monitorozással megítélhető a fokozott expozíció -mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex -mérhető a zaj- és a rezgés terhelés - meghatározható a fertőzést okozó csíraszám - kiszámítható a fizikai munka és a hőterhelés munka/energia forgalma. b) Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. c) A számszerű mérés adatai határértékekkel, expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők, a kockázat számszerűsíthető (mr): elfogadható/eltűrhető vagy csökkentendő/kezelendő.

12 Minőségi kockázatbecslés Minőségi kockázatbecslést kell végezni A munkahelyek jelentős részében az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok mérésekkel, paraméterekkel nem határozhatók meg. a) Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, akkor a veszélyjellemzés során szemikvantitatív összefüggéseket kell feltárni. b) Az azonosított veszélyeket irodalmi adatbázisokkal, egészségkárosodás előfordulási gyakorisággal, korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel kell összevetni. c) Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. d) Matematikai modellezéssel meg kell állapítani, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető vagy intézkedés szükséges a megelőzés érdekében [10 mikroriziko].

13 A munkavédelmi hatóság feladatai A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseit megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységét erre alapozva kell végeznie. A munkavédelmi hatóság felügyelete és ellenőrzése kiterjed a kockázatértékelés megvalósulására, a megelőzés érvényesülésére: - a kockázatértékelés dokumentálására - a kockázatértékelés teljesítésére, különösen * az egyes veszélyforrások esetén előírt expozícióbecslésre/-mérésre * a veszélyes munkák esetén szükséges biológiai monitorozásra * a megengedett érték feletti expozícióban történő foglalkoztatásra * rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére előírt mérésekre - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködésére.

14 Munkavédelmi ellenőrzés Kikelet - hadművelet célellenőrzés A munkavédelmi hatóság ellenőrzése: * a munkáltatók 82%-a, a munkavállalók 26%-a tekintetében munkavédelmi mulasztást tárt fel, * ebből minden 10. súlyos hiányosság volt. - kereskedelem-vendéglátás - feldolgozóipar -építőipar - autójavító, - bontó - színesfém, fémhulladék átvevő - fakitermelés A kockázatértékelés tapasztalatai: * ~ 3 % nem biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgálatot * ~ 14 % nem végezte el a kockázatértékelést * ~ 38 % nem igényelte a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését * további % nem vonta be az érdemi munkákba. A munkavédelmi hatóság minősítése a kockázatértékelésről: * ~ 37 % nem volt teljes körű, ~ 14 %-nál egyes mérések hiányoztak, * a munkavállalók > 21 %-át határérték feletti expozícióban foglalkoztatták, ~ 10 %-nak csak részben, 14 %-nak egyáltalán nem biztosított a védelme.

15 OMMF 2008/I. beszámoló Ellenőrzött ágazatok: építőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, kereskedelem-vendéglátás Az ellenőrzés munkaegészségügyi tapasztalatai: * a munkáltatók 88,5%-a szabálytalan, ami a munkavállalók 62,5%-át érintette * az összes intézkedés 23 %-a munkaegészségügyi jellegű volt ebből: 404 esetben - 6,6 %-ban hiányzott a kockázatértékelés. Jellemző hiányosságok: * hiányzik a fizikai megterhelés értékelése, a zaj-, a rezgés terhelés és a respirábilis por mérése, nem megfelelő a munkavégzés hatókörében lévők védelme * nem megfelelő a biológiai kockázatok értékelése, a védőoltások biztosítása * elmarad a veszélyes anyagok azonosítása, a kockázatértékelés felülvizsgálata * mulasztások fordulnak elő a munkaköri alkalmassági vizsgálatoknál * a fokozott expozíciós eseteket (főleg a zaj okozta halláskárosodást) nem jelentik * előfordult határérték feletti expozícióban foglalkoztatás * elmulasztották az a kockázatbecslést és az azbeszt koncentráció mérés értékelését * megelőző intézkedés hiánya az expozíció csökkentésére

16 EU-OSHA évi kampánya Az EU-OSHA két éves európai kampánya a kockázatértékelésről: * a magas munkavédelmi kockázatú ágazatokra * a kis- és középvállalkozásokra irányul * a munkavédelem legfőbb feladatát, a megelőzést szolgálja. Az egészségügyi (és szociális) ágazat az EU-OSHA, de az ILO és a WHO szerint is a magas kockázatú gazdasági ágazatok körébe tartozik: * az egészségügyi tevékenység (orvosi-ápolói-egyéb) és az egészségügyben végzett munka (üzemeltetés, működtetés, stb.) rendkívül összetett feladat * többféle munkahelyi megterheléssel és egészségkárosító kóroki tényező előfordulásával, ezek kombinálódásával kell számolni * jelentős a kockázatnövelő és a kevésbé ismert hosszú hatású tényezők szerepe, valamint ezek szinergizmusa, addicionálódása, kombinálódása, ebből adódóan maga a kockázat elemzés és a megelőzés (az előre nem látható, nem tervezhető hatások miatt) is rendkívül összetett feladat.

17 Egészségügyi ellátás főbb jellemzői A szolgáltatások - a társadalomban és a munka világában bekövetkező változások eredményeként - önállósodtak a növekvő munkamegosztás, a versenyképesség és a hatékonyság növelés kényszere miatt. AZ EU-ban az egészségügyi és szociális szektor mind a foglalkoztatott létszám, mind a GDP alapján az egyik legnagyobb ágazattá vált, nem csak önmagában növekedett, hanem más szektorokkal integrálódott. EU-27: 205,7 Millió főt, a munkaerő 10%-át foglalkoztatja H: 209,9 Ezer főt, ami ~7% (csökkenő tendencia!) A munkabalesetek aránya 34%-kal! magasabb, mint az EU átlag Az MSDs előfordulása a 2.! leggyakoribb (az építőipar után) Az egyik legnagyobb gazdasági szektor, ugyanakkor rendkívül kiterjedt és komplex, különböző tevékenységeket ölel fel, a veszélyek és a kockázatok is sokfélék, a munkaerő 77 %-át a nők teszik ki.

18 Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók tevékenysége Betegellátás: alap-, járó és fekvőbeteg ellátás (beleértve az ápolást, a gondozást, a diagnosztikai hátteret, a speciális kiszolgáló tevékenységek biztosítását, a képzést és oktatást, a fürdő- és klímagyógyintézeteket is, stb.) Mentés, betegszállítás, vérellátás Speciális tevékenységek az egészségügyi intézmények működtetése és fenntartása céljából: - labormunkák, kutatás, sterilizálás, veszélyes hulladék kezelés - orvostechnika, szállítás, élelmezés, karbantartás, takarítás, mosoda - halottakkal kapcsolatos tevékenység Kiemelt csoportokkal való foglalkozás: tanulók oktatása, gyakornokok képzése; látogatók/kísérők fogadása

19 Az egészségügy főbb egészségkárosító kockázatai A mozgás szervrendszer terhelése: nehéz terhek cipelése, kézi anyagmozgatás, betegmozgatás, megerőltető testtartás, állás, járkálás Biológiai kóroki tényezők (mikroorganizmusok, vírusok, HIV és HBV, vér) Kémiai anyagok (fertőtlenítők, altató gázok, antibiotikumok, allergizáló anyagok, bőr- és légzőrendszer károsítók, emberi rákkeltők, stb.) Fizikai tényezők: sugárzás (ionizáló, nem-ionizáló), lézer, zaj, rezgés Munkaszervezés: váltóműszak, munkarend, éjszakai munka, ügyelet Fokozott pszichés terhelés és pszicho-szociális kockázatok (stressz) Munkahelyi erőszak (agresszió a betegellátás során) Balesetveszély (esés, vágás, tűszúrás, elektromos áramütés, stb.) Kombinálódó long-term hatások és egyéb kockázatnövelő tényezők

20 Jelentés az egészségügyi intézmények munkavédelmi helyzetéről - OTH egészségügyi intézmény telephelye, 6817 szervezeti egysége (Egyetemi decentrumtól önkormányzati alapellátásig, az alap-, járó-, fekvő beteg ellátás szerinti megoszlást nem vizsgálva!) munkavállaló (ebből: 78 % nő, 22% férfi) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat, munkavédelmi (munkabiztonsági) szakember biztosított, környezetvédelmi szakembert 41%-nál alkalmaznak (kórház higiénikus ellátottságról nincs adat!) Szabályzatok: Munkavédelmi szabályzat - 95 %-nál Egyéni védőeszköz szabályzat - 92 %-nál - 8 % Védőoltási szabályzat: - 82 %-nál - 18 % Munkaköri alkalmassági szabályzat: - 97 %-nál Veszélyes hulladékkezelés szabályzat ~100 %-nál Dohányzóhelyek kijelölése ~100 %-nál

21 Hatások - kóroki tényezők - kockázatbecslés A munkavállalók jellemző munkahelyi megterhelései * fizikai megterhelés 54 %-nál fordul elő, baleseti veszélynek 11 %-a van kitéve * szellemi munkát 44 % végez, ebből: 40 % a képernyő előtti munkavégzés, 48 % a fokozott pszichés terheléssel járó tevékenység Főbb munkahelyi kóroki tényezők * fizikai kóroki tényezőknek (zaj, rezgés, sugárzás) ~9 % * biológiai kóroki tényezőknek > mint 90 %! ebből: 42 % védőoltásra kötelezett (1/3-a nem kapta meg a védőoltást!) * kémiai kóroki tényezőknek a munkavállalók több, mint 21 %-a van kitéve (főként: fertőtlenítő szereknek, altatógázoknak, oldószereknek, formaldehidnek, stb.) * rákkeltők az intézmények ~30 %-ában fordulnak elő, az exponáltak aránya 2 % körüli Kockázatbecslés alkalmassági vizsgálatok megelőző intézkedések A kockázatbecslés 90 %-nál megtörtént, de 60 %-nál hiányoztak a műszeres mérések, 20 %-nál az éves felülvizsgálatok, 28 %-nál a sérülékenyek foglalkoztatási tilalma. A műszaki védelem és az egyéni védelem az intézmények többségénél biztosított (kivéve: munkakörhöz kötött kötelező védőoltás!).

22 Következtetések - feladatok Az egészségügyi ágazat (is) aluljelentett Magyarországon: a foglalkoztatottak létszámához, a munkahelyi megterhelésekhez és hatásokhoz képest kevés a bejelentett foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek száma (2007-ben: 35, illetve 5 esetet jelentettek a statisztikai valószínűséggel számított minden munkavállalóhoz képest). Magyarországon nem derül fény az egészségügyi ágazatban: * a nagy arámyú mozgásszervi rendellenességekre * a pszicho-szociális kockázatok által kiváltott tünetekre (a munkahelyi stressz által kiváltott panaszokra és kórképekre, a burn-out tünet együttesre) * nagy számú fertőző betegségre * a foglalkozási rákkeltők által okozott elváltozásokra * a potenciális életév-veszteség munkahelyi okaira. Az egészségügyi ágazat munkavédelmi helyzetének javulása várható: * a kockázatértékelés helyes munkahelyi gyakorlatának megvalósításától * az egységes szemléletű munkavédelmi megelőzéstől * és az Egészségügyi Munkavédelmi Szabályzat közreadásától.

23 A kockázatelemzés három szakasza Kockázatbecslés Kockázatkezelés Kockázatkommunikáció