A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata"

Orsolya Gáspár
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, március 9. - Budapest

2 A kérdés aktualitása Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) es európai tájékoztató kampányának témája a biztonságos karbantartás. A munkakörnyezet karbantartásának elmaradása vagy rossz minőségű karbantartás jelentős mértékben közrejátszhat a munkahelyi balesetek és foglalkozással összefüggő megbetegedések (pl. azbeszt-expozíció, biológiai kóroki tényezők stb.) kialakulásában: A karbantartási munka feladat és a karbantartási munkafeltételek jelentős pszichoszociális kockázattal járhatnak. Tehát a karbantartási munkával járó kockázatok megelőzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladat.

3 A karbantartás pszichszociális kockázatai komplex problémákat kell megoldani időnyomás alatt; aműszakos munka, rendszertelen munkaórák stresszhez vagy mentálhigiénés problémákhoz vezethetnek; a dolgozóknak komplex problémákkal kell foglalkozniuk, szokatlan helyzetekben; a vállalkozókkal történő munkavégzés kommunikációs zavarokhoz vezethet; egyedül/elszigetelten végzett munka bizonytalansághoz, félelemhez vezethet; nem várt, ismeretlen biztonsági és egészségi kockázat expozíciója, pánik kockázata; a karbantartási tevékenység gyakran a hierarchia alján helyezkedik el megbecsülés, befolyás és hatalom tekintetében.

4 A pszichoszociális kockázatok növekvő jelentősége A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50 60%-a a stressznek tudható be. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat: a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás mind hatással vannak a munkavállalókra.

5 A munkabiztonság személyi tényezői A munkabalesetek mintegy 20 %-a karbantartáshoz kötető, ugyanakkor a karbantartók aránya a dolgozók kb. 6 %-át teszi ki. Tekintettel arra, hogy a baleset a munkahelyi stressz egyik következménye, ezért a karbantartó dolgozó egyéni veszélyeztetését is meg kell vizsgálni. Kutatásaink alapján a következők állapíthatók meg: A balesetezők önmagukat túl- vagy alulértékelik, Kedvelik a kockázatot, Nehezebben alkalmazkodnak, Versengők, teljesítmény orientáltak, Versenyt futnak az idővel, türelmetlenek, Állandóan bizonyítani akarnak

6 Egyik legfőbb stresszor: a munkaintenzitás növekedése A munkaintenzitás növekedése között - EU (%)* Feszített munkatempó Szoros határidők Forrás: ESWC

7 A szoros határidő biztonsági kockázata* hátfájás váll- és nyakfájás baleset *3th EWCS data szoros határidő nincs szoros határidő

8 A többműszakos munka hatása biztonságra, egészségre, magánéletre* *4th EWCS data

9 Karbantartás szokatlan helyzetben

10 Karbantartás zajos környezetben

11 Dinamikus munka

12 Dinamikus munka 2.

13 Kommunikációs zavar elhárítás

14 Egyedül végzett munka kockázatai - pszichésen is megterhelő

15 Mitől dolgozna hatékonyabban?* válaszok az említés %-ában Megbecsülés a főnökök részéről 85% Anyagi ösztönzők 80% Kötetlen munkaidő 68 % A munkanapok rövidülése 58 % Otthon végezhető munka 44 % *Forrás: Cannon/ICM Research felmérés európai irodai dolgozók körében

16 A karbantartással járó pszichoszociális kockázatok csökkentése A munkavégzés tárgyi feltételeinek megteremtése, Munkaszervezési feladatok, A karbantartók munkaköri alkalmasságának vizsgálata, Alvállalkozók figyelemmel kísérése, Újfelvételesek betanítása, oktatása

17 A karbantartók munkaköri alkalmassági vizsgálata A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok egyik célja a munkahelyi balesetek és anyagi veszteségek csökkentése (balesetveszélyes munkahelyeken, illetve nagy értékű berendezések esetében), Másik célja, hogy a várható egészségkárosodást (pszichoszomatikus megbetegedéseket) megelőzze (fokozottan stresszes munkahelyek esetében) Fentiek alapján, a karbantartási tevékenység indokolja az előzetes pszichológiai alkalmasságvizsgálatok elvégzését. A vizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy kiszűrje azt a dolgozót aki pánikba esik, vagy egyéb módon saját vagy mások testi épségét, egészségét veszélyeztetheti.

18 Új felvételesek betanításának és oktatásának fontossága Kutatásaink során találkoztunk olyan üzemmel is, ahol a munkabalesetek 50 %-a a belépést követő 3 hónapon belül következett be; ha a betanításra hangsúlyt fektettek, ez az arány mintegy 20 %. Tapasztalatunk szerint a balesetek száma fordítva arányos az oktatók helyes munkavédelmi szemléletével, azaz az oktató minél fontosabbnak tartja a biztonságos munkavégzést, annál kevesebb azon a helyen a baleset. Lényeges az oktatók pedagógiai módszere; fontos a rossz módszer elvetése mellett a helyes módszer megmutatása Összegezve megállapítható, hogy az oktató személy szerepe a biztonságos munkavégzésben meghatározó

19 Az oktató személyének jelentősége Mit csinált az oktatója, ha hibás munka módszert észlelt? 70 64, ,1 47, , ,8 balesetezők kontroll csoport 0 0 nem szólt semmit rászólt, de nem indokolta rászólt, és megmutatta, mi a helyes

20 A fegyelmezettség kérdése - mit tesz a dolgozó váratlan meghibásodás esetén? ,2 balesetezők 40 36,8 kontroll csoport önállón intézkedik főnökének szól

21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

Egészségügyi panaszok %-os

Egészségügyi panaszok %-os Munkahelyi stresszt okozó pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése Dr. Plette Richárd Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet e-mail: plette@omfi.hu 2010. Bevezetés A munkáltatóknak