Nyugdíjbiztosítás (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, nyugdíjbiztosítás) Egészségbiztosítás (társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár) 2015. március 13. dr. Lukács Marianna marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu
az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/budapesti Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna
Az előadáson választ kapunk arra, hogy Milyen nyugdíj-, és egészségbiztosítási rendszerek léteznek általában és mik a legfontosabb jellemzőik? Magyarországon milyen nyugdíj-, és egészségfinanszírozási intézmények működnek és azoknak mik a legfontosabb jellemzői? Mik a problémáik? Az elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (célok, alapítás, működés) A fentiek ismeretében Magyarország részére mik a valódi nyugdíj-, és egészségbiztosítási alternatívák? Ráadás egy igazi magyar esettanulmány: magánnyugdíjpénztárak - mik a tények és az igazi tanulságok? Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 4
Nyugdíjbiztosítás dr. Lukács Marianna 5
A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint: Pay as you go rendszer Tőkefedezeti rendszerek Kifizetéssel meghatározott Befizetéssel meghatározott A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 6
A nyugdíjrendszerek típusai a járadékok finanszírozásának módja szerint 1. Pay as you go (PAYG - felosztó-kirovó nyugdíj: a munkavállalók mindenkori járulékfizetéséből finanszírozzák a mindenkori nyugdíjakat (generációk közötti kockázatmegosztás) 2. Tőkefedezeti nyugdíj: az egyén / csoport saját befizetései és hozamai finanszírozzák a járadékot (nyugdíjat) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 7
1. A PAYG (pay as you go vagy felosztó-kirovó) alapú nyugdíj jellemzői A mindenkori befizetések (járulékok) teremtik meg a mindenkori kifizetések (járadékok) alapját Ezzel a módszerrel az állam maradéktalanul biztosítja a generációk és az eltérő helyzetű jövedelmi csoportok közötti mindenkori kockázatmegosztást, hiszen a fiatalok befizetései finanszírozzák az idősek kifizetéseit Ideális esetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlyban van, vagyis a kiszabott járulékok igazságosak, a gazdaság teljesítőképességéhez jól igazodnak és a kifizetett járadékokkal elégedettek a nyugdíjasok; ez az ideálállapot a valóságban ritkán fordul elő Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 8
2. A tőkefedezeti nyugdíj típusai a járadékok finanszírozásának technikája szerint 2.1 a befizetéssel (defined contribution, DC) meghatározott nyugdíj 2.2 a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott nyugdíj Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 9
2.1 Tőkefedezeti nyugdíj: a befizetéssel (defined contribution DC) meghatározott rendszer A DC nyugdíjalap azt ígéri tagjainak, hogy az általuk befizetett tőkéről egyéni számlát vezet és befizetett tőke legnagyobb hozamot elérő befektetésére koncentrál A befektetés kockázatát azonban az egyén és nem az intézmény viseli A DC alap tevékenységének fókuszában a befektetési tevékenység áll, ezért működése leginkább a befektetési alapra hasonlít Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 10
2.2 Tőkefedezeti nyugdíj: a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott rendszer A nyugdíjalap arra tesz ígéretet, hogy a munkavállaló részére a nyugdíjba vonulást követően a munkabér előre meghatározott százalékának megfelelő járadékot nyújt élete végéig Ezek a nyugdíjalapok háromoldalú jogviszonyt DB nyugdíjalap, munkáltató, munkavállaló feltételeznek Általában a munkavállaló DB nyugdíjalap járadékára való jogosultság megszűnik a munkaviszony megszűnésével A befizetések folyamatosan eltérő nagyságúak lehetnek, hiszen az egész alap a mindenkori járadékok kifizetéséhez igazodik, így DB nyugdíjalap működése legjobban az életbiztosítóhoz hasonlít Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 11
A nyugdíjrendszerek típusai a rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint Kötelező rendszer: a fizetési kötelezettség az állami nyugdíjrendszerre jellemző (általában jövedelemalapú, a munkaadót, munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség, de előfordul a tőkejövedelmek kötelező járulékkal való terhelése) Önkéntes rendszer: az állami nyugdíj kiegészítésére (vagy annak hiánya esetén annak pótlására) hivatott öngondoskodó rendszerekre jellemző. Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 12
Miért fontos a nyugdíjrendszer két csoportosító ismérve? A két ismérv: a járadék finanszírozásának módja és a befizetésre vonatkozó kényszer két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva a világon gyakorlatilag minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 13
Közel negyedszázada hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár. Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 14
A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 15
Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Az intézmény célja Az alapító Biztosítási alapelv A nyugdíjpillér típusa Társadalmi kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett Magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár Kötelező Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Önkéntes nyugdíjpénztár A mindenkori TB kiegészítése Egyéni kockázat egyéni kezelése Non-profit Magánnyugdíjpénztár Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ) Magánszemélyek Hitelintézet Egyéni ekvivalencia Tartós befektetési számla (TBSZ) Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett Önkéntes Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (FNYI) Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Foglalkoztató Hitelintézet Biztosító rt. Befektetési társaság Csoportos ekvivalencia Munkavállaló döntése alapján kötelező Befizetéssel vagy kifizetéssel meghatározott tőkefedezeti Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 16
Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer A pénztári tagdíjak és azok hozama Befizetések és azok hozama Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer Befizetések és azok hozama Járadékszolgáltatás tőkeelégtelensége esetén munkáltatói garancia Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve Fizetési kötelezettséggel meghatározott Megtakarítási hajlandósággal meghatározott Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 17
Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre Élethosszig járó járadék A pénztár alapszabályában meghatározott ÁSZF-ben szolgáltatások meghatározott (egyösszegű szolgáltatás kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) A legalább 3-5 évre elhelyezett értékpapírok esetében az árfolyamnyereség-, és osztalékadó alóli mentesség Az alapító okiratban, a munkaszerződésben és a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatás A nyugdíj szolgáltatások fedezete Befizetett tőke és annak hozama Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettségvállalása tőkeelégtelenség esetén Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 18
A magyar állami nyugdíjrendszerre vonatkozó különös szabályok Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás az ellátási kötelezettség vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező állampolgárokra is Magánnyugdíjpénztár: jelenleg (2014. éves adat) 61,5 ezer állampolgár nyugdíjszolgáltatását szervező, az 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 19
1997: a magánnyugdíjpénztári pillér bevezetésének okai Az állami, pay as you go rendszer fenntarthatatlan (demográfia, foglalkoztatottság, magas arányú feketegazdaság) Kockázatmegosztás egyéni szinten is: a nyugdíjas évek kockázatainak porlasztása a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer A második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna, és a két állami pillér együttesen egy fenntartható nyugdíjrendszert eredményezett volna Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 20
2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei 2010. december: szabad pénztárválasztás aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) 2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 21
milliárd forint ezer fő Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1998 2014 (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2014-ben 61 498 tag A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2013-ban 209 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések 2 764 4 000 3 500 2 955 3 019 3 114 2 403 2 510 2 654 3 000 2 193 2 253 2 225 2 304 2 649 3 304 2 500 2 064 1 966 1 973 2 000 1 347 1 591 1 500 1 221 877 1 000 565 413 500 283 206 193 90 176 219 209 29 99 69 62 61 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 22
Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szabályozó törvény: az 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes pénztárakról Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 23
Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor Működés: 1994 óta Szereplők: 47 db legfontosabb jellemzői Konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 24
ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1 600 1 400 1 200 1 153 1 180 1 219 1 249 1 300 1 358 1 386 1 370 1 328 1 298 1 267 1 227 1 185 1 170 1 600 1 400 1 200 1 000 800 642 688 784 750 756 811 836 846 926 1098 1 000 800 600 400 292 358 434 512 600 400 200 0-200 120 73,1 113,1 18,1 20,9 66,5 50,1 72 89 42,1 65,9 12,6-81,9 5,8 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) 200 0-200 Forrás: felugyelet.mnb.hu Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 25
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Forrás: felugyelet.mnb.hu 2010. 12.31. 2011. 12.31. 2012. 12.31. 2013. 12.31 2014. 12.31. Portfolió összesen 862 030 834 192 919 052 994 306 1 097 970 Bankszámla, készpénz 21 429 34 402 35 601 45 724 64 716 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) 588 214 548 491 596 623 652 759 702 649 ebből: Magyar állampapír 555 243 505 105 549 186 599 189 642 582 Részvények 53 903 41 646 43 383 37 223 44 539 Befektetési jegyek 155 481 185 568 213 673 235 172 263 579 Egyéb 43 003 24 085 29 772 23 428 22 487 Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 26
Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása A kettő kombinációja 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 27
Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2015) Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint) évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli Egyéni befizetés a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 28
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort és csökkenti a piacra való új szereplő belépés lehetőségét Korlátozott verseny: oligopol jellegű a piac Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Ellenőrzési problémák (MNB) Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 29
Pénztári vagyonkezelés Az elmúlt időszakban a médiában széles nyilvánosságot kapott néhány vagyonkezelő céggel, bankkal kapcsolatos információ, többek között az, hogy a Magyar Nemzeti Bank három brókercég működését is felfüggesztette. A pénztári vagyon helye Bankszámlavezetés: a pénztárnak egy pénzforgalmi számlája lehet, ide érkeznek a tagdíjbefizetések Letétkezelés: kötelező alkalmazás vagyonkezelő esetén Vagyonkezelés: alternatív Jogszabály írja elő a pénztárak számára vagyonkezelés esetén a kötelező letétkezelést, ami azt jelenti, hogy a pénztár vagyona a letétkezelő által vezetett elkülönített számlán (amennyiben bank a letétkezelő, bankszámlán) elkülönített Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 30
A TBSZ és a NYESZ (2005) bevezetésének célja A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 31
SZÜNET Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 32
TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés (forrás: VG Pénzügyi évkönyv 2012, 23. old.) NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 33
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 34
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euró Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 35
Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 36
FNYI: piaci adatok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 37
Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2014)* 2 177 milliárd HUF 387 209 magánnyugdíj-pénztár 483 1098 önkéntes nyugdíjpénztár TBSZ NYESZ *TBSZ, NYESZ 2012. évi adat Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 38
Piaci trendek 2015 Az állami nyugdíjpillér (pay as you go) elkerülhetetlen reformja (rokkantság, magánnyugdíjpénztári várományok az első pillérben történő beszámíthatóságának kérdése) Öngondoskodás felértékelődése: az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága Tőkefedezeti pillérek: vagyonmegőrzés Magánnyugdíjpénztárak? A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése még ebben az évtizedben Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 39
Elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (2007) 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes másfél évtizeddel egy iparág indulása után elindulni a piacon? Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 40
A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat 2001-2006: A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04% Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok) Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat 20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplők hibáit kiküszöbölő szolgáltatás Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 41
A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Nincs belépési díj Tradíciónál A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre) Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 42
Az elmúlt évek befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között 2009. év: 13,04%-os nettó hozam 2010. év: 6,69%-os nettó hozam 2011. év: 5,64%-os nettó hozam 2012. év: 7,52%-os nettó hozam 2013. év: 6,97%-os nettó hozam 2014. év: 3,46%-os nettó hozam A pénztár kicsi: 360 tag, 106 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel (122-100) növeli a fedezetet, vagyis a járadék (nyugdíj) alapját Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 43
Ajánlott irodalom nyugdíj I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009. Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000. Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010 http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30 Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.macro%20balance%20and%20growth.pdf MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=8683 MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7559 MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&contentid=7712 Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 44
Ajánlott irodalom nyugdíj II. Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55 Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112 Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp. 297-321 Lukács Marianna: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988 Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256 OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf OECD Pensions at a Glance 2013 http://www.oecdilibrary.org/docserver/download/8113221e.pdf?expires=1385567072&id=id&accname=guest&checksum=fac C8E74D8C86AD80E4D77759E174485 Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 45
Egészségbiztosítás dr. Lukács Marianna 46
Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2014) Forrás: felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 47
Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü. - i k i a d á s o k V á r a t l a n T e r v e z h e t õ É l e t k o r Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 48
A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 49
A természetbeni szolgáltatás elve A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 50
A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 51
Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2. Táppénz 3. Gyógyszer 4. Baleset 5. Megelőzés (prevenció) 6. Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 52
Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja 1. egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés 1. egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. profitszerzés 3. non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes önkéntes Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 53
Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 54
Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító nincs hatással befolyásolja nincs hatással Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 55
OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: www.oep.hu) 9,5 millió igénybe vevő 2013: 1 848,1 milliárd forint bevétel, 1 848,6 milliárd forint kiadás Hiány: 2005-374 milliárd, 2013 0,5 milliárd 2007: első ízben szufficites gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 56
Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 57
Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gluténmentes speciális élelmiszerek Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat Fog- és szájápolási termékek Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 58
Önkéntes egészségpénztárak: az 50-60 milliárdos szektor (2002 2014: taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon - felugyelet.mnb.hu) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 59
Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 60
Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon? Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században Vonatkozó jogszabályok: Új PTK: 2013. évi V. törvény BIT: 2003. évi LX. törvény SZJA: 1995. évi CXVII. törvény Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 61
Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 62
Adókedvezmény betegségbiztosítások Céges befizetés 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli havonta a minimálbér 30%-ig a kifizetés a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 63
Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 2014: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések - www.felugyelet.mnb.hu) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 64
Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata? Leendő ügyfél Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek Biztosító társaság: Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása Esetlegesen kockázati felár Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői) A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: Kötvény ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 65
Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát) A magyar lakosság rossz egészségi állapota kockázatelbírálás Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 66
Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Ápolási pénztár (időskori) Betegségbiztosítási félpillér A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások OEP táppénz-kassza Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között) Minden időtávon pénzügyi egyensúly Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 67
Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009. Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000. Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010. CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.macro%20balance%20and%20growth.pdf Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010. Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998 Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 68
Ajánlott irodalom egészség II. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 2001. Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, 2008. Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008 http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967 Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest Dr. Lukács Marianna Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008 http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-ahalapenzert.pdf Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 69
RÁADÁS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK dr. Lukács Marianna 70
1997: a magánnyugdíjpénztárak bevezetésének eszközrendszere MSZP-SZDSZ kétharmad döntése és a Fidesz élénk tiltakozása mellett A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson ezért a második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett (előzmény: az önkéntes nyugdíjpénztárak 1993. évi indulása jó start volt, erre lehetett építeni) Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt A második pillérbe kerülő járulék mértéke fokozatos növeléssel: 6-7- 8% - erő a számottevő vagyonban Magánnyugdíjpénztár: alapítás szolvencia nélkül, magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár által Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 71
1997: már az induláskor elvarratlan kérdések Járulék-nyilvántartás: a vagyonra (a járadékszolgáltatás alapja) vonatkozó eltérő kimutatás esetén kinek van igaza? az ONYF lett volna alkalmas, de ellenérdekelt volt a magánnyugdíjpénztárak térnyerésében ezért a KSH-hoz került a központi járulék-nyilvántartás A járadék szabályozatlansága: a makromodellek kiindulópontja az volt, hogy a valamikori nyugdíj aránya a két állami pillérből 2/3 pay as you go 1/3 magánnyugdíjpénztár lesz; ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár befizetéssel meghatározott konstrukció, vagyis nem adhat garantált járadékot Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 72
Indulás: a magánnyugdíjpénztárak piacra lépése valódi siker A törvény kihirdetését követő alig féléven belül egymillió munkavállaló lépett be valamelyik magánnyugdíjpénztárba Ezek a pénztárak döntő részben banki-biztosítói háttérhez kötődtek DE A Fidesz 1998. évi hatalomra kerülésekor a pénztárba fizetendő járulékot befagyasztotta 6%-on (a nyugdíjhoz aránylag közelebb állók részére ez jelentős nyugdíj-váromány csökkenést okozott Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 73
Magánnyugdíjpénztári problémák 2000-2010 dr. Lukács Marianna 74
Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége - magas magyar díjak Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 75
A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 76
Magánnyugdíjpénztári koncentráció Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 77
milliárd Ft A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye 2000-2010 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0-500 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év Befektetési tevékenység eredménye Magánnyugdíjpénztári vagyon (könyv szerinti értéken) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 78
Magánnyugdíjpénztári portfólió 51% az állampapír- kitettség Megnevezés 2006. 12.31. 2007. 12.31. 2008. 12.31. 2009. 12.31. 2010. 12.31. Portfolió összesen 1 590 745 1 979 361 1 869 582 2 606 913 3 102 498 Bankszámla, készpénz 38 256 17 523 54 855 57 939 43 127 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) 1 096 279 1 214 948 1 098 778 1 380 316 1 571 924 ebből: Magyar állampapír 1 069 935 1 157 139 1 005 493 1 238 351 1 447 753 Részvények 152 811 306 398 261 308 317 000 310 938 Befektetési jegyek 224 418 342 849 470 555 801 109 1 092 664 Egyéb 78 981 97 643-15 914 50 549 83 845 Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 79
Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 80
2009 őszén: a pénzügyi szektor sikertelen kísérlete a magánnyugdíjpénztárak átalakítására Apropó: járadékszabályozás (2008: jelzálogpiaci válság, vagyonvesztés); állítás: a járadékszolgáltatás feltétele szolvencia legyen (ekkor már közel 3 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak) A pénzügyi szektor célja: kontroll nélküli nyereség a járadékszolgáltatásban Eszköz: a magánnyugdíjpénztárak kötelező jogutód nélküli elszámolását követően önálló magán nyugdíjbiztosítók létrehozása Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági kontrollra küldi a törvényt, aminek az eredményét a Parlament már nem kapja meg (választások) Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 81
2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei 2010. december: szabad pénztárválasztás aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) 2012. januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 82
2011-2012 újabb szigorítások és szűkülés 2011. december: újabb szigorítások Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a kasszáknak) Következmény (2012): 2012 végén 69 112 tag A vagyon piaci értéke 2012 végén 192 milliárd Az OTP kiszáll a magánnyugdíjpénztári piacról Allianz: Szövetség néven a maradók részére alternatíva Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 83
2013-2014: stabilizáció 2015: túlélés 2014 II. félév 61,5 ezer magánnyugdíjpénztár tag A vagyon piaci értéke: 209 milliárd forint 2015. áprilistól: újabb szigorítás a szabályzásban tekintettel arra, hogy nincs tagdíjbevétele a pénztáraknak, működési kockázatnak tekinti az MNB a működési alap állományát, ezért az új szabályozás alapján 2015. áprilistól a magánnyugdíjpénztáraknak el kell érniük a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 84
Tanulságok Kényelmes állam: a magánnyugdíjpénztárak folyamatos állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (2010: 1 571 milliárd forint értékű állampapír a portfólióban; ez az akkori államadósság 7,2%-a volt) Az állam nem látta el megfelelően a szabályozási feladatát: a magas piaci koncentráció (a hat vezető kassza a tagság 87%-át, a vagyon 84%-át uralta) szabályozási zavarra utal A terveknél alacsonyabb tőke, vagyis kisebb nyugdíjváromány a magánnyugdíjpénztárakban: eredeti terv: 6-7-8% A szektor nem jó szolgáltatást nyújtott a tagoknak (magas költségek, alacsony hozamok): az emberek könnyebben lemondtak a tagságukról Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008) + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 85
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Pénzügy Tanszék dr. Lukács Marianna 86