A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató)

Átírás

1

2 A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) november 13.

3 az előadás letölthető: magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

4 Az előadáson választ kapunk arra, hogy Milyen nyugdíjrendszerek léteznek általában és mik a legfontosabb jellemzőik? Magyarországon milyen nyugdíjfinanszírozási pillérek működnek és azoknak mik a legfontosabb jellemzői? Magyar magánnyugdíjpénztárak: mik a tények, az igazi tanulságok? A fentiek ismeretében Magyarország részére mik a valódi nyugdíjalternatívák? A második óra: vitára nyitott kérdések

5 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató Üzleti nyugdíjbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Üzleti betegségbiztosítás 5

6 A magyar állami nyugdíjrendszerre vonatkozó különös szabályok Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás az ellátási kötelezettség vonatkozik a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező állampolgárokra is Magánnyugdíjpénztár: jelenleg (2014. I. féléves adat) 62 ezer állampolgár nyugdíjszolgáltatását szervező, az évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük 6

7 A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint: Pay as you go rendszer Tőkefedezeti rendszerek Kifizetéssel meghatározott Befizetéssel meghatározott A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer 7

8 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Az intézmény célja Az alapító Biztosítási alapelv A nyugdíjpillér típusa Társadalmi kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett Magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár Kötelező Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Önkéntes nyugdíjpénztár A mindenkori TB kiegészítése Egyéni kockázat egyéni kezelése Non-profit Magánszemélyek Egyéni ekvivalencia Magánnyugdíjpénztár Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ) Tartós befektetési számla (TBSZ) Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett Hitelintézet Önkéntes Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (FNYI) Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Foglalkoztató Hitelintézet Biztosító rt. Befektetési társaság Csoportos ekvivalencia Munkavállaló döntése alapján kötelező Befizetéssel vagy kifizetéssel meghatározott tőkefedezeti 8

9 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az alkalmazott biztosítási technika Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer Az intézmény bevételei A pénztári tagdíjak és azok hozama Befizetések és azok hozama Befizetések és azok hozama Járadékszolgáltatás tőkeelégtelensége esetén munkáltatói garancia Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve Fizetési kötelezettséggel meghatározott Megtakarítási hajlandósággal meghatározott Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott 9

10 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre Élethosszig járó járadék A pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) ÁSZF-ben meghatározott szolgáltatás A legalább 3-5 évre elhelyezett értékpapírok esetében az árfolyamnyereség-, és osztalékadó alóli mentesség Az alapító okiratban, a munkaszerződésben és a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatás A nyugdíj szolgáltatások fedezete Befizetett tőke és annak hozama Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettségvállalása tőkeelégtelenség esetén 10

11 Magánnyugdíjpénztár 11

12 Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok (felugyelet.mnb.hu) m illiá r d f o r in t 2010-ben több mint 3 millió tag, 2013-ban tag A vagyon piaci értéke december 31-én: milliárd, 2013-ban 193 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések e z e r f ő Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) 12

13 A magánnyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb

14 1997: a második pillér bevezetésének okai Az állami, PAYG rendszer fenntarthatatlan (demográfia, foglalkoztatottság, magas arányú feketegazdaság) Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna, és a két állami pillér együttesen egy fenntartható nyugdíjrendszert eredményezett Kockázatmegosztás egyéni szinten is: a nyugdíjas évek kockázatainak porlasztása a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer 14

15 1997: a második pillér bevezetésének céljai Az állami nyugdíjrendszer induláskori deficitjének láthatóvá tétele, majd annak reformjával fokozatos megszüntetése: számítások szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna Az egyéni felelősségvállalás erősítése: a magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj és a valamikori nyugdíj között erős kapcsolat A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából Magyarország akkor még annak számított 15

16 1997: a magánnyugdíjpénztárak bevezetésének eszközrendszere MSZP-SZDSZ kétharmad döntése és a Fidesz élénk tiltakozása mellett A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson ezért a második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett (előzmény: az önkéntes nyugdíjpénztárak évi indulása jó start volt, erre lehetett építeni) Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt A második pillérbe kerülő járulék mértéke fokozatos növeléssel: 6-7-8% - erő a számottevő vagyonban Magánnyugdíjpénztár: alapítás szolvencia nélkül, magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár által 16

17 1997: már az induláskor elvarratlan kérdések Járulék-nyilvántartás: a vagyonra (a járadékszolgáltatás alapja) vonatkozó eltérő kimutatás esetén kinek van igaza? az ONYF lett volna alkalmas, de ellenérdekelt volt a magánnyugdíjpénztárak térnyerésében ezért a KSH-hoz került a központi járulék-nyilvántartás A járadék szabályozatlansága: a makromodellek kiindulópontja az volt, hogy a valamikori nyugdíj aránya a két állami pillérből 2/3 pay as you go 1/3 magánnyugdíjpénztár lesz; ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár befizetéssel meghatározott konstrukció, vagyis nem adhat garantált járadékot 17

18 Indulás: a magánnyugdíjpénztárak piacra lépése valódi siker A törvény kihirdetését követő alig féléven belül egymillió munkavállaló lépett be valamelyik magánnyugdíjpénztárba Ezek a pénztárak döntő részben banki-biztosítói háttérhez kötődtek DE A Fidesz évi hatalomra kerülésekor a pénztárba fizetendő járulékot befagyasztotta 6%-on (a nyugdíjhoz aránylag közelebb állók részére ez jelentős nyugdíj-váromány csökkenést okozott 18

19 Magánnyugdíjpénztári problémák

20 Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége - magas magyar díjak 20

21 A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb 21

22 Magánnyugdíjpénztári koncentráció 22

23 A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye m i l l i á rd F t év Befektetési tevékenység eredménye Magánnyugdíjpénztári vagyon (könyv szerinti értéken) 23

24 Magánnyugdíjpénztári portfólió: 51% az állampapír-kitettség Megnevezés Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb

25 Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény 25

26 A magánnyugdíjpénztárak befektetési teljesítménye a jelzálogpiaci válságban Előzmény: a törvény januári bevezetéssel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését (fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók) De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették a legrosszabbkor: hatalmas bukás , ,5 112, , ,2 82,1 12,

27 2009 őszén: a pénzügyi szektor sikertelen kísérlete a magánnyugdíjpénztárak átalakítására Apropó: járadékszabályozás (2008: jelzálogpiaci válság, vagyonvesztés); állítás: a járadékszolgáltatás feltétele szolvencia legyen (ekkor már közel 3 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeztek a magánnyugdíjpénztárak) A pénzügyi szektor célja: kontroll nélküli nyereség a járadékszolgáltatásban Eszköz: a magánnyugdíjpénztárak kötelező jogutód nélküli elszámolását követően önálló magán nyugdíjbiztosítók létrehozása Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági kontrollra küldi a törvényt, aminek az eredményét a Parlament már nem kapja meg (választások) 27

28 2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei december: szabad pénztárválasztás aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban 28

29 újabb szigorítások és szűkülés : stabilizáció december: újabb szigorítások Határozatlan időre az állami pillérbe kerülnek a pénztártagok befizetései (nincs működési célú bevétele a kasszáknak) Következmény (2012): 2012 végén tag A vagyon piaci értéke 2012 végén 192 milliárd Az OTP kiszáll a magánnyugdíjpénztári piacról Allianz: Szövetség néven a maradók részére alternatíva I. félév: 62 ezer magánnyugdíjpénztár tag A vagyon piaci értéke: 203 milliárd forint 29

30 Tanulságok Kényelmes állam: a magánnyugdíjpénztárak folyamatos állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (2010: milliárd forint értékű állampapír a portfólióban; ez az akkori államadósság 7,2%-a volt) Az állam nem látta el megfelelően a szabályozási feladatát: a magas piaci koncentráció (a hat vezető kassza a tagság 87%-át, a vagyon 84%-át uralta) szabályozási zavarra utal A terveknél alacsonyabb tőke, vagyis kisebb nyugdíjváromány a magánnyugdíjpénztárakban: eredeti terv: 6-7-8% A szektor nem jó szolgáltatást nyújtott a tagoknak (magas költségek, alacsony hozamok): az emberek könnyebben lemondtak a tagságukról Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008) + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak 30

31 1. vitára nyitott kérdés Magyarországon elkerülhetetlen volt a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése? 31

32 Eközben az állami felosztó- kirovó rendszer problémáit sem oldották meg 32

33 Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása 3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu) A nyugdíjbiztosítási alapból finanszírozott nyugellátások főbb adatai 33

34 Nyugdíjbiztosítási alap nyugdíjkiadásainak adatai Átlagos ellátásszám (ezer) Nyugellátásokra fordított éves kiadás (milliárd Ft) ,4 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak ,3 Rehabilitációs járadék 25 24,3 Hozzátartozói főellátások ,4 Hozzátartozói kiegészítő ellátások ,2-0, ,1 Ellátás típusa Öregségi nyugdíjak Egyösszegű méltányossági kifizetések (Egyszeri segély) Ellátások összesen Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, 2011 statisztikai zsebkönyv 34

35 Állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint Nyugdíjban eltöltött idő Nők esetében: év Férfiak esetében év Helyettesítési ráta: 60-65% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya) 103% re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%) Az emberek átlagosan 3 évvel hamarabb mennek nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné 35

36 2. vitára nyitott kérdés Milyen feltételek mellett lesz az állami PAYG nyugdíjrendszer fenntartható? 36

37 Önkéntes nyugdíjpénztár 37

38 Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja A bevezetés célja: felkészülve az egyetlen állami pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Nemzetközi téren hasonló intézmények: Mutualité (Franciaroszág), Mutual Funds (USA, UK) Magyar gyökerek: évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról 38

39 Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok ezer fő , milliárd forint ,9 73,1 12,6 66,5 50,1 42,1 113,1-81, ,9 72 5, taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) Forrás: felugyelet.mnb.hu 39

40 Az önkéntes pénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Részvények Befektetési jegyek Egyéb Forrás: felugyelet.mnb.hu 40

41 Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása A kettő kombinációja 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető 41

42 Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor legfontosabb jellemzői Működés: 1994 óta Szereplők: 49 db Konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati pénztárak 42

43 Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2014) Adókedvezménnyel közel havi 93 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 500 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet ( forint) 35,7%-os adó terheli (16% SZJA + 14% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) Egyéni befizetés a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény 43

44 Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort és csökkenti a piacra való új szereplő belépés lehetőségét Korlátozott verseny: oligopol jellegű a piac Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Ellenőrzési problémák (MNB) Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit) 44

45 3. vitára nyitott kérdés Az önkéntes nyugdíjpénztárak juthatnak-e a magánnyugdíjpénztárak sorsára? (Elveheti-e az állam a pénztártagok megtakarítását)? 45

46 Tartós Befektetési Számla (TBSZ) és Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) 46

47 A TBSZ és a NYESZ (2005) bevezetésének célja A lakosság részére az önkéntes nyugdíjelőtakarékossági lehetőségek bővítése Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról 47

48 TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés (forrás: VG Pénzügyi évkönyv 2012, 23. old.) NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon 48

49 Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató (FNYI) 49

50 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. 50

51 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euro Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja 51

52 Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát 52

53 FNYI: a legfontosabb adatok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás 53

54 4. vitára nyitott kérdés Van-e jövője Magyarországon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóknak? 54

55 Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2013) 55

56 2014: piaci trendek Jelentősen átrendező magánnyugdíjpénztári piac Az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága: erőteljes vagyonnövekedés a magyar önkéntes tőkefedezeti nyugdíjpillérekben A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése Az állami nyugdíjpillér (pay as you go) elkerülhetetlen reformja (rokkantság, magánnyugdíjpénztári várományok az első pillérben történő beszámíthatóságának kérdése) 56

57 5. vitára nyitott kérdés Lesz-e Önöknek nyugdíjuk? 57

58 Ajánlott irodalom 1. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek OECD nyugdíjkilátások Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága 58

59 Ajánlott irodalom 2. Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíjreformok. Közgazdasági Szemle, pp MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp m=facc8e74d8c86ad80e4d77759e

60 1. vitára nyitott kérdés Magyarországon elkerülhetetlen volt a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése? 60

61 2. vitára nyitott kérdés Milyen feltételek mellett lesz az állami PAYG nyugdíjrendszer fenntartható? 61

62 3. vitára nyitott kérdés Az önkéntes nyugdíjpénztárak juthatnak-e a magánnyugdíjpénztárak sorsára? (Elveheti-e az állam a pénztártagok megtakarítását)? 62

63 4. vitára nyitott kérdés Van-e jövője Magyarországon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóknak? 63

64 5. vitára nyitott kérdés Lesz-e Önöknek nyugdíjuk? 64