2015. március 17. dr. Lukács Marianna

Átírás

1

2 Nyugdíjbiztosítás (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, nyugdíjbiztosítás) Egészségbiztosítás (társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár) március 17. dr. Lukács Marianna

3 az előadás letölthető: Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna

4 Az előadáson választ kapunk arra, hogy Milyen nyugdíj-, és egészségbiztosítási rendszerek léteznek általában és mik a legfontosabb jellemzőik? Magyarországon milyen nyugdíj-, és egészségfinanszírozási intézmények működnek és azoknak mik a legfontosabb jellemzői? Mik a problémáik? Az elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (célok, alapítás, működés) A fentiek ismeretében Magyarország részére mik a valódi nyugdíj-, és egészségbiztosítási alternatívák? dr. Lukács Marianna 4

5 Nyugdíjbiztosítás dr. Lukács Marianna 5

6 A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint: Pay as you go rendszer Tőkefedezeti rendszerek Kifizetéssel meghatározott Befizetéssel meghatározott A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer dr. Lukács Marianna 6

7 A nyugdíjrendszerek típusai a járadékok finanszírozásának módja szerint 1. Pay as you go (PAYG - felosztó-kirovó nyugdíj: a munkavállalók mindenkori járulékfizetéséből finanszírozzák a mindenkori nyugdíjakat (generációk közötti kockázatmegosztás) 2. Tőkefedezeti nyugdíj: az egyén / csoport saját befizetései és hozamai finanszírozzák a járadékot (nyugdíjat) dr. Lukács Marianna 7

8 1. A PAYG (pay as you go vagy felosztó-kirovó) alapú nyugdíj jellemzői A mindenkori befizetések (járulékok) teremtik meg a mindenkori kifizetések (járadékok) alapját Ezzel a módszerrel az állam maradéktalanul biztosítja a generációk és az eltérő helyzetű jövedelmi csoportok közötti mindenkori kockázatmegosztást, hiszen a fiatalok befizetései finanszírozzák az idősek kifizetéseit Ideális esetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlyban van, vagyis a kiszabott járulékok igazságosak, a gazdaság teljesítőképességéhez jól igazodnak és a kifizetett járadékokkal elégedettek a nyugdíjasok; ez az ideálállapot a valóságban ritkán fordul elő dr. Lukács Marianna 8

9 2. A tőkefedezeti nyugdíj típusai a járadékok finanszírozásának technikája szerint 2.1 a befizetéssel (defined contribution, DC) meghatározott nyugdíj 2.2 a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott nyugdíj dr. Lukács Marianna 9

10 2.1 Tőkefedezeti nyugdíj: a befizetéssel (defined contribution DC) meghatározott rendszer A DC nyugdíjalap azt ígéri tagjainak, hogy az általuk befizetett tőkéről egyéni számlát vezet és befizetett tőke legnagyobb hozamot elérő befektetésére koncentrál A befektetés kockázatát azonban az egyén és nem az intézmény viseli A DC alap tevékenységének fókuszában a befektetési tevékenység áll, ezért működése leginkább a befektetési alapra hasonlít dr. Lukács Marianna 10

11 2.2 Tőkefedezeti nyugdíj: a kifizetéssel (defined benefit DB) meghatározott rendszer A nyugdíjalap arra tesz ígéretet, hogy a munkavállaló részére a nyugdíjba vonulást követően a munkabér előre meghatározott százalékának megfelelő járadékot nyújt élete végéig Ezek a nyugdíjalapok háromoldalú jogviszonyt DB nyugdíjalap, munkáltató, munkavállaló feltételeznek Általában a munkavállaló DB nyugdíjalap járadékára való jogosultság megszűnik a munkaviszony megszűnésével A befizetések folyamatosan eltérő nagyságúak lehetnek, hiszen az egész alap a mindenkori járadékok kifizetéséhez igazodik, így DB nyugdíjalap működése legjobban az életbiztosítóhoz hasonlít dr. Lukács Marianna 11

12 A nyugdíjrendszerek típusai a rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint Kötelező rendszer: a fizetési kötelezettség az állami nyugdíjrendszerre jellemző (általában jövedelemalapú, a munkaadót, munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség, de előfordul a tőkejövedelmek kötelező járulékkal való terhelése) Önkéntes rendszer: az állami nyugdíj kiegészítésére (vagy annak hiánya esetén annak pótlására) hivatott öngondoskodó rendszerekre jellemző. dr. Lukács Marianna 12

13 Miért fontos a nyugdíjrendszer két csoportosító ismérve? A két ismérv: a járadék finanszírozásának módja és a befizetésre vonatkozó kényszer két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva a világon gyakorlatilag minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható dr. Lukács Marianna 13

14 Közel negyedszázada hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár. dr. Lukács Marianna 14

15 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás dr. Lukács Marianna 15

16 Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Az intézmény célja Az alapító Biztosítási alapelv A nyugdíjpillér típusa Társadalmi kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett Magánszemélyek vagy önkéntes nyugdíjpénztár Kötelező Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Önkéntes nyugdíjpénztár A mindenkori TB kiegészítése Egyéni kockázat egyéni kezelése Non-profit Magánnyugdíjpénztár Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ) Magánszemélyek Hitelintézet Egyéni ekvivalencia Tartós befektetési számla (TBSZ) Egyéni kockázat kezelése egyéni befizetési kötelezettség mellett Önkéntes Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás Befizetéssel meghatározott tőkefedezeti Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (FNYI) Egyéni kockázat kezelése munkáltatói befizetési kötelezettség mellett Foglalkoztató Hitelintézet Biztosító rt. Befektetési társaság Csoportos ekvivalencia Munkavállaló döntése alapján kötelező Befizetéssel vagy kifizetéssel meghatározott tőkefedezeti dr. Lukács Marianna 16

17 Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer A pénztári tagdíjak és azok hozama Befizetések és azok hozama Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer Befizetések és azok hozama Járadékszolgáltatás tőkeelégtelensége esetén munkáltatói garancia Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve Fizetési kötelezettséggel meghatározott Megtakarítási hajlandósággal meghatározott Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott dr. Lukács Marianna 17

18 Nyugdíjbiztosítás - Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ TBSZ FNYI Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre Élethosszig járó járadék A pénztár alapszabályában meghatározott ÁSZF-ben szolgáltatások meghatározott (egyösszegű szolgáltatás kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) A legalább 3-5 évre elhelyezett értékpapírok esetében az árfolyamnyereség-, és osztalékadó alóli mentesség Az alapító okiratban, a munkaszerződésben és a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatás A nyugdíj szolgáltatások fedezete Befizetett tőke és annak hozama Befizetett tőke, annak hozama és a munkáltató kötelezettségvállalása tőkeelégtelenség esetén dr. Lukács Marianna 18

19 milliárd forint ezer fő Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2014-ben tag A vagyon piaci értéke december 31-én: milliárd, 2013-ban 209 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) dr. Lukács Marianna 19

20 1997: a magánnyugdíjpénztári pillér bevezetésének okai Az állami, pay as you go rendszer fenntarthatatlan (demográfia, foglalkoztatottság, magas arányú feketegazdaság) Kockázatmegosztás egyéni szinten is: a nyugdíjas évek kockázatainak porlasztása a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer A második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna, és a két állami pillér együttesen egy fenntartható nyugdíjrendszert eredményezett volna dr. Lukács Marianna 20

21 2010: a magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetésének körülményei december: szabad pénztárválasztás aki marad a második pillérben, elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések az első pillérbe kerülnek (12 havi járulék-kiesés) januárjától az eredeti töredékére csökkentett működési költség és vagyonkezelési díj Az eredmény (2011. elején): 100 ezer maradó pénztártag, 218 milliárd forint vagyon Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vagyon 2,18 millió forint, vagyis nem csak a magas megtakarítással rendelkezők maradtak a magánnyugdíjpénztárakban dr. Lukács Marianna 21

22 Tanulságok Kényelmes állam: a magánnyugdíjpénztárak folyamatos állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot (2010: milliárd forint értékű állampapír a portfólióban; ez az akkori államadósság 7,2%-a volt) Az állam nem látta el megfelelően a szabályozási feladatát: a magas piaci koncentráció (a hat vezető kassza a tagság 87%-át, a vagyon 84%-át uralta) szabályozási zavarra utal A terveknél alacsonyabb tőke, vagyis kisebb nyugdíjváromány a magánnyugdíjpénztárakban: eredeti terv: 6-7-8% A szektor nem jó szolgáltatást nyújtott a tagoknak (magas költségek, alacsony hozamok): az emberek könnyebben lemondtak a tagságukról Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez (NAV) került, de a működési költségek nem csökkentek Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008) + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak dr. Lukács Marianna 22

23 Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szabályozó törvény: az évi XCVI. törvény az önkéntes pénztárakról dr. Lukács Marianna 23

24 Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor Működés: 1994 óta Szereplők: 47 db legfontosabb jellemzői Konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak dr. Lukács Marianna 24

25 ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok ,1 113,1 18,1 20,9 66,5 50, ,1 65,9 12,6-81,9 5, taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) Forrás: felugyelet.mnb.hu dr. Lukács Marianna 25

26 Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés Forrás: felugyelet.mnb.hu Portfolió összesen Bankszámla, készpénz Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) ebből: Magyar állampapír Részvények Befektetési jegyek Egyéb dr. Lukács Marianna 26

27 Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása A kettő kombinációja 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető dr. Lukács Marianna 27

28 Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2015) Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint) évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli Egyéni befizetés a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény dr. Lukács Marianna 28

29 Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort és csökkenti a piacra való új szereplő belépés lehetőségét Korlátozott verseny: oligopol jellegű a piac Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Ellenőrzési problémák (MNB) Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit) dr. Lukács Marianna 29

30 Pénztári vagyonkezelés Az elmúlt időszakban a médiában széles nyilvánosságot kapott néhány vagyonkezelő céggel, bankkal kapcsolatos információ, többek között az, hogy a Magyar Nemzeti Bank három brókercég működését is felfüggesztette. A pénztári vagyon helye Bankszámlavezetés: a pénztárnak egy pénzforgalmi számlája lehet, ide érkeznek a tagdíjbefizetések Letétkezelés: kötelező alkalmazás vagyonkezelő esetén Vagyonkezelés: alternatív Jogszabály írja elő a pénztárak számára vagyonkezelés esetén a kötelező letétkezelést, ami azt jelenti, hogy a pénztár vagyona a letétkezelő által vezetett elkülönített számlán (amennyiben bank a letétkezelő, bankszámlán) elkülönített dr. Lukács Marianna 30

31 A TBSZ és a NYESZ (2005) bevezetésének célja A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól dr. Lukács Marianna 31

32 TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés (forrás: VG Pénzügyi évkönyv 2012, 23. old.) NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon dr. Lukács Marianna 32

33 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. dr. Lukács Marianna 33

34 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euró Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja dr. Lukács Marianna 34

35 Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát dr. Lukács Marianna 35

36 FNYI: piaci adatok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás dr. Lukács Marianna 36

37 Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2014)* milliárd HUF magánnyugdíj-pénztár önkéntes nyugdíjpénztár TBSZ NYESZ *TBSZ, NYESZ évi adat dr. Lukács Marianna 37

38 Piaci trendek 2015 Az állami nyugdíjpillér (pay as you go) elkerülhetetlen reformja (rokkantság, magánnyugdíjpénztári várományok az első pillérben történő beszámíthatóságának kérdése) Öngondoskodás felértékelődése: az állami nyugdíjszolgáltatás bizalmi válsága Tőkefedezeti pillérek: vagyonmegőrzés Magánnyugdíjpénztárak? A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése még ebben az évtizedben dr. Lukács Marianna 38

39 Elmélet a gyakorlatban: Tradíció Nyugdíjpénztár (2007) 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes másfél évtizeddel egy iparág indulása után elindulni a piacon? dr. Lukács Marianna 39

40 A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat : A Patikapénztár által elért ötéves látra szóló hozama 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04% Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok) Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat 20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani Mások hibáiból tanulni: a régebben induló szereplők hibáit kiküszöbölő szolgáltatás dr. Lukács Marianna 40

41 A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Nincs belépési díj Tradíciónál A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre) Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%) dr. Lukács Marianna 41

42 Az elmúlt évek befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat A Tradíció megalakulása óta az öt legjobb befektetési teljesítményt nyújtó pénztár között év: 13,04%-os nettó hozam év: 6,69%-os nettó hozam év: 5,64%-os nettó hozam év: 7,52%-os nettó hozam év: 6,97%-os nettó hozam év: 3,46%-os nettó hozam A pénztár kicsi: 360 tag, 106 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel ( ) növeli a fedezetet, vagyis a járadék (nyugdíj) alapját dr. Lukács Marianna 42

43 Ajánlott irodalom nyugdíj I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága dr. Lukács Marianna 43

44 Ajánlott irodalom nyugdíj II. Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp OECD nyugdíjkilátások OECD Pensions at a Glance C8E74D8C86AD80E4D77759E dr. Lukács Marianna 44

45 Egészségbiztosítás dr. Lukács Marianna 45

46 Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2014) Forrás: felugyelet.mnb.hu, dr. Lukács Marianna 46

47 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü. - i k i a d á s o k V á r a t l a n T e r v e z h e t õ É l e t k o r dr. Lukács Marianna 47

48 A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító dr. Lukács Marianna 48

49 A természetbeni szolgáltatás elve A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító dr. Lukács Marianna 49

50 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás dr. Lukács Marianna 50

51 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2. Táppénz 3. Gyógyszer 4. Baleset 5. Megelőzés (prevenció) 6. Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza dr. Lukács Marianna 51

52 Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja 1. egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés 1. egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. profitszerzés 3. non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes önkéntes dr. Lukács Marianna 52

53 Egészségbiztosítás: mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama dr. Lukács Marianna 53

54 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító nincs hatással befolyásolja nincs hatással dr. Lukács Marianna 54

55 OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: 9,5 millió igénybe vevő 2013: 1 848,1 milliárd forint bevétel, 1 848,6 milliárd forint kiadás Hiány: milliárd, ,5 milliárd 2007: első ízben szufficites gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány dr. Lukács Marianna 55

56 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése dr. Lukács Marianna 56

57 Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gluténmentes speciális élelmiszerek Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat Fog- és szájápolási termékek dr. Lukács Marianna 57

58 Önkéntes egészségpénztárak: az milliárdos szektor ( : taglétszám, bevétel, szolgáltatások, vagyon - felugyelet.mnb.hu) dr. Lukács Marianna 58

59 Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága dr. Lukács Marianna 59

60 Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon? Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században Vonatkozó jogszabályok: Új PTK: évi V. törvény BIT: évi LX. törvény SZJA: évi CXVII. törvény dr. Lukács Marianna 60

61 Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP) dr. Lukács Marianna 61

62 Adókedvezmény betegségbiztosítások Céges befizetés januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli havonta a minimálbér 30%-ig a kifizetés a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény dr. Lukács Marianna 62

63 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai ( : biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések - dr. Lukács Marianna 63

64 Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési folyamata? Leendő ügyfél Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek Biztosító társaság: Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása Esetlegesen kockázati felár Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői) A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: Kötvény ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) dr. Lukács Marianna 64

65 Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények száma (kapacitáskorlát) A magyar lakosság rossz egészségi állapota kockázatelbírálás dr. Lukács Marianna 65

66 Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Ápolási pénztár (időskori) Betegségbiztosítási félpillér A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások OEP táppénz-kassza Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között) Minden időtávon pénzügyi egyensúly dr. Lukács Marianna 66

67 Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998 dr. Lukács Marianna 67