Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 2010/2011.

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 2010/2011. Iskolánk törvényes működését segíti a jogszabálykövető intézményi szabályozó rendszerünk. Egyik ilyen meghatározó szabályozó dokumentum az intézmény minőségirányítási programja. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. (11) írja elő a nevelési-oktatási intézmények számára az alábbi kötelezettséget: A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A vezetés felelőssége Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok az aktuális jogszabályoknak megfelelően történjenek átdolgozásra. E tanévet az átdolgozott Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, és az Intézményi Minőségirányítási Programmal kezdtük, melyet a TÁMOP és az IPR pályázatok, valamint a változó jogszabályok tettek kötelezővé. Megtörtént az intézmény éves értékelése is. Az alábbiakban néhány eredmény: Az idei tanévben a székhellyel együtt továbbra is 8 telephelyen folyik a nevelő-oktató munka. Az engedélyezett státusznak megfelelő pedagógus és egyéb közalkalmazotti létszámmal rendelkezünk. A szakos ellátottságunk 100%-os az alapképzettségek tekintetében. Általános iskolai tanulók létszáma: 892 fő. (2010. október 1-jei nyitóadat: 894 fő) Alapfokú művészetoktatás: 197 fő. (2009. október 1-jei nyitóadat: 191 fő) Szakszolgálati ellátottak: 651 fő.(logopédia, nevelési tanácsadás, SNI, BTMN fejlesztés, gyógytestnevelés) Általános iskolai feladatellátási helyek tanulócsoportjai: 43. Napközis, tanuló szoba csoportok összesen: 12. Kollégiumi csoport: 1. Sajátos nevelési igényű tanulók (záró adat): 84 fő ebből integrált tanuló (záró adat): 75 fő Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (záró adat): 66 fő Hátrányos helyzetű tanulók : 477 fő Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: 156 fő

Pályázati tevékenységünk évről évre sikeresnek mondható. Az elmúlt tanévben a legnagyobb lélegzetvételű pályázatunk a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0001 azonosító számú Kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Mezőberény és mikrotérségének nevelési - oktatási intézményeiben című projekt volt, amelynek fenntartási szakaszába érkeztünk. Az 5/2010. (I. 19.) OKM rendelet - az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól alapján lehetőség nyílt az előző tanévben bevezetett integrációs program folytatására, majd az 5/2011. (II. 15.) KIM rendelet alapján a januártóljúniusig tartó időszakra kaptunk támogatást a program folytatásához. Az Önkormányzathoz beadott nyertes pályázataink közül e tanévben októberben került megrendezésre a Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében a képzőművészeti pályázat, a Városismereti vetélkedő és a Sport életünk része című megyei tanulmányi verseny. 2011. áprilisában a XI. Nemzetközi matematika versenyre, valamint a Csodálatos természet Nyitnikék címmel- a széncinege a 2011. év madara pályázatra nyertünk támogatást. A nemzetközi sportkapcsolatok ápolására a DSE pályázott. Továbbra is Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Poprád, Csantavér, Wurzen városával tartjuk sport területén a kapcsolatot. Neveltségi helyzetkép igazolt igazolatlan összesen Mulasztott órák száma 2009-2010. 2010-2011. 1 főre jutó átlag igazolt igazolatlan összesen 1 főre jutó átlag 1-4. évfolyam 18584 216 18800 43,22 18407 117 18524 41,68 5-8. évfolyam 22795 244 23039 48 23274 230 23504 50,25 összesen: 41379 460 41839 45,73 41681 347 42028 47,33 A mulasztott órák száma az idei évben 42028 óra, ami több a tavaly év végénél (41839), így az 1 főre jutó átlagóra is magasabb 47,33 (tavaly 45,73 volt). Igazolt: 41681, igazolatlan: 347. Az igazolatlan órák száma pozitív változást mutat: jelentősen csökkenés állt be. 460 óra volt tavaly, most 347 óra lett. A csökkenő igazolatlanok száma azonban észrevehető, ami köszönhető a Házirend szigorításának, amelyben szabályoztuk az igazolatlan óráért járó a fegyelmező intézkedéseket is. Az igazolatlan mulasztások esetében követendő eljárást, szankcionálást következetesen érvényesíttettük, minden esetben jogkövető módon értesítettük a szülőket, majd az illetékes hatóságot.

1. sz. ábra Mulasztások átlaga A hátrányos és ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókra az idei tanévben is kiemelten figyeltünk. Az összesítések megmutatják, hogy a HH tanulókra jutó mulasztási átlagóra 49,51 óra, a HHH tanulóké 51,03 óra. Ha az iskolai átlaghoz mérjük (47,33 óra), nincs nagy eltérés. A Zene- és művészetoktatási tagintézményben 118-an mulasztottak igazoltan. A zeneművészeti ágon 74 órát, ez 0,68 óra/fő. A képzőművészeti ágon 44 órát hiányoztak a növendékek, ami 0,53 órát jelent átlagban, személyenként. Iskolai szinten a magatartási átlag: 4,27. (év végén 4,28 volt) - 1-4. évfolyamokon: 4,37, - 5-8. évfolyamokon: 4,18. A kedvezőtlen társadalmi hatások, az elvárás- és értékrendek család és iskola közötti eltérése, a család, mint alapvető nevelési színtér szerepének lazulása ellenére is tanulóink iskolai magatartása jó. 2. sz. ábra Az alsó és a felső tagozat magatartásának összehasonlítása %-ban

Az alsó és felső tagozat magatartási fokozatainak összehasonlításában évek óta hasonló a tendencia: A példás és a jó magatartású gyerekek száma alsóban több, az életkori sajátosságoknak köszönhetően felsőben kevesebb. A hátrányos helyzetű, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magatartásának vizsgálatát is elvégeztük. Az értékek mutatják, hogy ezeknél a tanulóknál a szociális kompetenciák fejlesztésére továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Iskolai magatartás átlag: 4,27, a HH tanulóké 4,06, a HHH tanulóké pedig 3,68. Az elmúlt félévhez és évhez hasonlóan. Iskolai szinten a szorgalom átlag: 4,02, majdnem annyi, mint tavaly év végén (4,05). - 1-4. évfolyamokon: 4,25, - 5-8. évfolyamokon: 3,81. 3. sz. ábra Szorgalom %-ban A magatartáshoz hasonlóan az alsó tagozaton a példás és a jó szorgalmú tanulók száma magasabb, mint a felső tagozaton. A példások és a jók száma azonban ennek ellenére a félévi eredményekhez képest csökkent az alsóban, emelkedett viszont a felsőben. Az 1-4. évfolyamon sajnos emelkedik a változó és a hanyag szorgalmú tanulók száma, a hanyag tanulóké a kétszeresére nőtt. Az 5-8. évfolyamon kisebb mértékű ez a változás. A HH tanulók szorgalmának átlaga: 3,74. A HHH tanulóké 3,27. Itt már nagyobb az eltérés, mint a magatartás esetében. A Zene- és Művészetoktatási Tagintézményben a zeneművészeti ágon a főtárgyi szorgalom átlaga: 4,71. A szolfézs kötelező melléktárgy, ennek a szorgalma: 4,8. A zeneművészeti ágra járó tanulók átlaga így: 4,75. A képző- és iparművészeti ágon a grafikai csoportok szorgalmának átlaga: 4,9, míg a festészeti csoportoké 4,6. A képzőművészetre járók szorgalma így: 4,75.

Tanulmányi teljesítmény Ez a tanév jogszabályi változásoknak köszönhetően újat hozott a 2-4. évfolyamos tanulók életében. Iskolánk visszatért az érdemjegyekkel történő osztályozásra ezeken az évfolyamokon. Félévkor még szöveges értékelést kaptak a másodikosok, év végén azonban osztályzatot. Szöveges értékelés maradt az 1. évfolyamon. A szöveges értékelés során kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul minősítést kaptak tanulóink az egyes tantárgyakból. 4. sz. ábra Minősítés 1. évfolyam Az 1. évfolyamos tanulóink 48, 65 %-a kiválóan teljesített, 31,53 %-a jól teljesített, 18,02 % megfelelően teljesített, míg nincs felzárkóztatásra szoruló év végi minősítést kapott gyerek. Természetesen tantárgyi felzárkóztatásra szoruló tanuló1-2 tárgyból van. A HH tanulók nagy többsége jól teljesített 24-en, illetve kiválóan teljesített 17, megfelelően teljesített 16 HH gyermek. A HHH tanulók közül megfelelően teljesítettek 7-en, jól teljesítettek 5-en, kiválóan teljesítettek 3-an. Ez jó eredmény. 5. sz. ábra: Tanulmányi eredmények 2-4. évfolyam

A 2. és a 4. osztályosokat már jeggyel értékeltük, 4,11 a tanulmányi átlaguk. A 2-8. évfolyam tanulmányi átlaga adja az iskolai átlagot: 4,03 (tavaly év végén 4,02 volt). Ebből az 5-8. évfolyam tanulmányi átlaga: 3,96. 6. sz. ábra Tanulmányi munka 5-8. évfolyam Az iskola összes tanulójának, valamint a HH és a HHH tanulók tanulmányi eredményét összehasonlítva a félévihez hasonló eredmények születtek. 7. sz. ábra Tanulmányi eredmények A zene- és képzőművészeti tagintézmény tanulmányi eredményei mint mindig A zeneés képzőművészeti tagintézmény tanulmányi eredményei mint mindig kiemelkedőek. A zeneművészeti ágon az átlag: 4,88, az alábbi eredményekből alakul: a főtárgyi átlag 4,83 a szolfézs 4,8 a zeneirodalom 5,00.

A képzőművészeti ág tanulmányi átlaga: 4,75, mely az alábbi eredményekből tevődik össze: grafika: 4,9 festészet: 4,6. Kiváló tanulmányi előmenetelű tanulóink száma (1. évf.): 32, a kitűnő tanulók száma (2-8. évf.): 98. Együttesen 130 fő, tanulóink 14,57 %-a (tavaly év végén 13,7 % volt). Jeles tanulók száma 80 fő, ami tanulóink 8,97 %-át mutatja. Tantárgyi dicséretben 268tanuló részesült, 515 dicséretet kaptak. A tantárgyi dicséretek mellett 689 tanuló 1030 dicséretet kapott a tanév során. Előző tanév végén ez a szám 796 volt. Ez a tanév dicséretek területén szép eredményekkel büszkélkedhet. Sajnos, mint minden évben idén is szép számmal kellett fegyelmező intézkedéseket hozni. Vannak olyan tanulóink, akik sorozatos rendbontással, fegyelmezetlenséggel, igazolatlan mulasztásokkal keserítik meg az iskola életét. 355-en különböző fokozatú figyelmeztetésekben részesültek, szám szerint 570 db-ot kaptak. 1 évvel ezelőtt 515 db volt, vagyis idén több büntetésre került sor. A számadatokból is látható, hogy 1 tanulónak több figyelmeztetése is van. Az 1. osztályosok beiskolázása és beíratása az IMIP-ben szabályozottak szerint zajlott le. Beiskolázási programunk szerves részét képezte: óvoda-iskola átmenet program tájékoztató kiadvány a szülők részére játékos sportfoglalkozások iskolanyitogató foglalkozások óvodások-első osztályosok kölcsönös látogatása egymás rendezvényeinek látogatása beiratkozás A 2011/2012. tanévre is megtörtént a beiskolázás, 95 tanulóval, Mezőberényben 83 fő, Bélmegyeren 12 fő. 1 német nemzetiségi nyelvet tanuló, egy emelt testnevelés tanuló, a többi általános tantervű osztály. Az osztályba sorolásnál figyelembe lett véve a szülő igénye a német nemzetiségi osztályba kerülésről, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, illetve a csoportszervezés szempontjából kettő tanulóként figyelembe vehető SNI és BTMN tanulók osztályok közötti egyenletes elosztása. A 8. osztályosok továbbtanulási rendszerének működtetésével célunk, hogy végzős diákjaink és szüleik megfelelő tájékoztatást kapjanak a továbbtanulás törvényi szabályozásáról, az iskola választás követelményeiről. Célkritérium: A célt megvalósítottnak tekintjük, ha végzős diákjaink legalább 90 %-a az általános felvételi eljárásban már felvételt nyer, de a ballagás napjáig minden nyolcadikos tanulónak megnyugtatóan rendeződjön a továbbtanulása. A tanév végére 100%-ban felvételt nyertek tanulóink. E félévben 106 diáknak segítettünk pályaválasztásuk, továbbtanulásuk lebonyolításában. A felelősök ezen a területen a nyolcadikos osztályfőnökök, akik a felső tagozat intézményegység-vezetőjének irányítása alatt végzik e tevékenységet. Iskolánkban fogadtunk minden olyan középiskolát, akik eljöttek tájékoztatni tanulóinkat az általuk kínált lehetőségekről. A hetedikeseket is bevontuk a tájékoztatásba. A Munkaügyi Hivatal minden

nyolcadikos tanulót pályaorientációs teszt kitöltetésével és értékelésével segítette a pályaválasztásban. A Pályaválasztási Börzén, Békéscsabán ennek megfelelően irányították a tanulókat a megfelelő középiskolák irányába. Az IPR-en belül működő Továbbtanulást segítő munkacsoport is támogatja ezt a feladatot, figyelve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. A hátránykompenzációs foglalkozásokon a nyolcadikos HHH tanulók a foglalkozást vezető kolléga által kidolgozott pályaválasztási, pályaorientációs tanmenet szerint készülnek e feladatra. Az Útravaló ösztöndíjprogramban 6 HHH tanuló vesz részt, 3 pedagógus mentorálásával. Az Arany János Tehetséggondozó Programba idén csak1 tanuló jelentkezett. Szerencsére mindenki megtalálta a megfelelő iskolát, s 100 %-ban felvételt nyert az általa választott középiskolába. 2010/2011 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Össz. létsz. 8.a 20 4 0 24 8.b 2 6 1 9 8.c 9 12 3 24 8.d 7 14 6 27 8.e 8 5 5 18 8.g 4 4 Összesen 46 41 19 106 Összesen 43,40% 38,68% 17,92% 100,00% 24. sz. ábra Továbbtanulás A nyolcadikos tanulóink 82,08 %-a érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait. A 46 gimnáziumba jelentkező tanulók közül 17-en, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumba adták be felvételi kérelmüket. A 16 ballagó HHH tanuló 50 %-a szintén érettségit adó középiskolába nyertek felvételt. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése A folyamatok közül a továbbképzési rendszer működtetése említésre méltó, melynek célja a tudatos humán erőforrás fejlesztése, a belső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

Felsőoktatásban továbbtanulónk e tanévben 4 fő: 1 fő Eötvös Lóránt Tudományegyetem Pedagógiai Pszicológiai Kar tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzés, 1 fő Szegedi Tudományegyetem rajz és vizuális kultúra mestertanár képzés, 1 fő Szegedi Tudományegyetem Közoktatás-vezető Intézet intézményvezető és középvezető képzés, 1 fő Kodolányi János Főiskola minőségfejlesztő-tanár mesterképzés. Továbbképzések: Az integrációs program keretén belül 3, a Didaktika Műhely által akkreditált képzések valósultak meg: Színjátszó-rendezői alapozó képzés pedagógusok számára 30 órás továbbképzés, 18 fő részvételével, Konfliktuskezelési mini-tréning 10 órás képzés, 21 fő részvételével, Agressziókezelés mini-tréning 10 órás képzés, 21 fő részvételével. A résztvevőktől - az utóbbi kivételével - pozitív visszajelzés érkezett. A TIOP 1.1.1/07/1 pályázathoz kapcsolódóan 3 csoportban 45 pedagógus vett részt a digitális tábla használatára felkészítő képzésen. Szakmai fórumok, konferenciák: 2010. szeptember 27-én a TÁMOP 3.2.2-08/A/2-2008-0003 A közoktatás-fejlesztést támogató intézet kiépítése a Dél alföldi régióban projekt keretén belül a vezetőség és a TÁMOP szakmai vezetők vettek részt A jövő irányai a közoktatásban című konferencián, ahol bemutattuk jó gyakorlataink közül a tehetséggondozást. A Tanuló- és tevékenységközpontú oktatás szakmai műhely foglalkozásaira Békéscsabán, Szegeden, Makón, Kecskeméten, Gyulán került sor, ahol bemutató órákon lehetett tapasztalatot szerezni más iskolák módszertani kultúrájából. Iskolánkban 2010. november 23-án szerveztünk műhelyfoglalkozást, a fenti iskolák részvételével, a szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit középpontba állítva. Körösladányban, a Tüköry Lajos Általános Iskolában Óvoda-iskola átmenet témában látogattak elsős tanítóink foglalkozásokat. A tehetséggondozó pedagógusok 2010. szeptember 24-én Mezőkovácsházán vettek részt az ECHA Tehetség Konferencián. A szakszolgálat dolgozói 2010. szeptember 24-én a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár által szervezett, pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos konferencián hallottak tájékoztatót a szakszolgálatot érintő jogszabályi változásokról. 2010. október 29-én a Vackor Program a sikeresebb iskolai karrierért Gyomaendrődön című konferencián szintén a szakszolgálat munkatársai vehettek részt. A tanév során a fenti programok nagyban segítették a pedagógiai szakmai és módszertani kultúránk továbbfejlesztését. Megerősített abban, hogy munkánk színvonala megfelelő, és nagyban hozzájárult az önbizalom erősítéséhez. A belső mérési-értékelési-ellenőrzési rendszer működtetése Ez a rendszer kiterjed a tanulókra és a közalkalmazottakra is. A tanulói méréseknek a tanulók tudásszintjének mérése mellett a képességek, készségek, kompetenciák vizsgálatára is ki kell terjednie. Ezt szem előtt tartva kiemelt feladatként kezeltük az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, a kooperatív technikák alkalmazásának elterjesztését, bízva abban, hogy a mérések eredménye évről évre jobb lesz.

A tanulói mérések fajtái: Tantárgyakhoz kapcsolódó mérési feladatlapok, Első évfolyamos tanulók mérése a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer segítségével az OKM tanév rendjéről szóló rendelete alapján, IPR-be bevont HHH, HH tanulók mindegyikét mértük, Alapkészségek (olvasás-szövegértés, matematikai eszköztudás) megléte a 4., 6. és 8. évfolyamon, kompetenciamérés 2011. május 25-én, Alapkészségek megléte, tantárgyi tudás mérése a kompetenciamérésben részt nem vevő évfolyamok számára a kompetenciaméréssel azonos napon, Testi fejlettség mérése, Tehetséggondozó program beválogató mérése, IPR-be bevont HH és HHH tanulók mérése személyiségfejlődés, közösségi kapcsolatok, szociális hátrányok, tanulási nehézségek területén. DIFER Az első osztályos osztályfőnökök a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerrel (DIFER) történő vizsgálatot elvégezték azokkal, akiknél az alapkészségek fejlesztését a későbbiekben hangsúlyosabban kell támogatni. Ez jogszabályi kötelezettség, a tanév rendje írja elő az iskolák számára. A vizsgálat az IPR-be bevont halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók körében is megtörtént. Az SNI és a BTMN tanulók esetében nem kellett vizsgálni, mivel a megfelelő bizottságok azt már megtették, másféle vizsgálati eszközzel. Ismeretes, hogy az első tanévek eredményei döntően meghatározzák a tanulók jövőjét. Az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége nagymértékben az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségétől függ. Az írásmozgás koordináció megfelelő fejlettsége az eredményes írástanítás alapvető feltétele. Az országos átlag (2002-es adatok) az első osztály végén 85 százalékpont. A vizsgált tanulók átlageredménye a 19 gyerek esetében: 72,26 % A kudarcmentes írástanuláshoz legalább a befejező szint elérése 7 vizsgált gyermek tart ezen a szinten- szükséges. A haladó szinten lévők (10 fő) kellő türelemmel, lassú ütemben írni taníthatók. A kezdő szinten lévők (2 fő) az írástanítás szempontjából súlyos problémákkal küzdenek. A beszédhanghallás fejlettsége befolyásolja a beszédészlelést, ami az olvasás-írástanulás egyik kritikus kognitív feltétele. A nálunk mért gyermekek többsége (18) elérte az optimum vagy befejező szintet, és csak 1 tanuló fejlettsége haladó szintű. Átlageredményük 90,53 %, az országos eredménytől (89-94) nem tér el jelentősen. Ha a készség még csak a tanulás fázisában van, az betűfelismerési nehézségekhez, cserékhez és szóértési zavarokhoz vezethet, növelheti a helyesírás akusztikus típusú hibáit. A relációszókincs elsajátítását jelentősen befolyásolja az a nyelvi közeg, amelyben a gyermek él. Biztos relációszókincs hiányában a gyermek nem érti, amit a pedagógus mond neki. Mérésünk szerint 8 gyermek tart befejező vagy optimum szinten, 10 áll haladó, van annál gyengébb, kezdő szinten. Számukra az iskolában elhangzó beszélgetések, utasítások, kérések alig érthetőek. A vizsgált tanulók átlageredménye: 82,21 %, az országos átlagtól (82-89) elmaradást mutat. A készség az iskolában napi 2-5 perces meséléssel, 5-8 perces beszélgetéssel fejleszthető. Az elemi számolási készség optimális elsajátítása és begyakorlása elengedhetetlen az eredményes iskolai matematika tanuláshoz. Akinél óvodás korra nem alakul ki, nem ér el megfelelő szintet ez a készség, az iskolában szinte behozhatatlan hátránnyal indul. Az elemi számolási készség fejlettsége és az értelmi fejlettség között szoros kapcsolat áll fenn.

Méréseink alapján ez a készség egyáltalán nem megnyugtató. Optimum szinten csupán 2, befejező szinten 5, haladó szinten 7, kezdő szinten 5 gyermek tart. Esetükben az iskolának kell direkt módon segítenie az elsajátítást. A vizsgált tanulók átlageredménye: 74,37%, az országos átlagtól (78-88) jelentős elmaradást mutat. A tapasztalati következtetés készségének elmaradása az iskolában komoly következményekkel járhat, mivel jelentősen akadályozhatja a hallott vagy olvasott szöveg értését. Méréseink alapján a beiskolázott első osztályosok érettsége a következő: Optimum szinten 0, befejező szinten 12, haladó szinten 4, kezdő szinten 2, előkészítő szinten1 gyermek tart. Haladó, vagy annál alacsonyabb szintet 7 gyermeknél mértünk. A vizsgált tanulók átlageredménye: 67,16 %. Az országos átlag nagycsoportos óvodásoknál 59, az első osztály végén 75 százalékpont. A fejlesztés szóba jöhető módszerei közül a kötetlen vagy tanórai beszélgetés, az olvasás, a tananyag feldolgozása közben végzett gyakorlatok bizonyultak a leghatékonyabbnak. Az összefüggések megismerésének, megértésének, alkalmazásának készségei a tudásszerző képesség, ennek következtében az iskolai eredményesség, az életminőség alapvető feltételei. Az országos átlag nagycsoportos óvodásoknál 74, az első osztály végén 78 százalékpont. Méréseink alapján a beiskolázott első osztályosok érettségi szintje a következő: Optimum szinten 3, befejező szinten 9, haladó szinten 4, kezdő szinten 3 gyermek tart. A vizsgált tanulók átlageredménye: 72,95%, az országos átlagtól jelentős elmaradást mutat. Jelenleg a készség fejlődése spontán folyamat: a környezetben, a szociális közegben, mesékben, a tananyagokban előforduló összefüggések hatására alakul ki. E készség fejlesztését fel kell vállalni az iskolának, ha azt akarjuk, hogy valamennyi összefüggésfajta megértésének, alkalmazásának készsége kialakuljon. A szocialitás a csoport, a társadalom szociális értékrendje, jogrendje, eszmerendszere, szokásrendszere, szociális aktivitásának rendszere, továbbá a személyiség szociális kompetenciája. Méréseink alapján a beiskolázott első osztályosok érettségi szintje a következő: Optimum szinten 5, befejező szinten 10, haladó szinten 4 gyermek tart. Ez azt jelenti, hogy a szocialitás fejlettsége alapján mindegyikük alkalmas az iskolai életre. A vizsgált tanulók átlageredménye: 80,11%. A 19 vizsgált tanuló közül 11 gyermek egyéni teljesítményének átlaga 80% alatti. Három gyermek teljesítménye minden területen gyenge, ketten igen szórt és gyenge képességprofilt mutatnak, hat tanulónál a képességterületek között nagy különbségek mutatkoznak. Az országos átlagtól az elemi számolási készség, a tapasztalati összefüggés-megértés fejlődése marad el leginkább. Az eredmények az alábbiakban láthatóak. % Szociális motívumok és készségek Írásmozgáskoordináció Tapasztalati összefüggésmegértés Beszédhanghallás Tapasztalati következtetés Relációszókincs Elemi számolási készség országos átlag 60-85 74-78 89-94 59-75 82-89 78-88 19 mért tanuló 80,11 72,26 72,95 90,53 67,16 82,21 74,37 Megj.: Az országos átlagnál az 1. érték a nagycsoportos óvodásoké, a 2. érték az 1. évf. végre elért %-ot mutatja.

Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés eredményeiről az Oktatási Hivatal intézményi és fenntartói, valamint tanulói szintű elemzéseket készít, melyek a Közoktatási Információs Iroda tanügyigazgatási szakportálján elérhetők. Ez a honlap az Országos kompetenciamérés valamint az Országos készség- és képességmérés eredményeinek bemutatására szolgál. A honlapról letölthetők a fenntartói, intézményi és telephelyi jelentések (röviden FIT-jelentések), valamint tanulói azonosító kóddal az egyéni teljesítmények is. Emellett a honlapon a belépés után elérhetőek a saját adatok, további adatok rögzíthetők és további elemzések is készíthetők. A felmérést minden 6. és 8. évfolyamos tanuló megírta, a tesztfüzeteket központilag kijavították, és az ebből származó adatok szolgáltatják a különböző jelentések alapját. A tanulók eredményeit az iskola elemzi a honlapon található szoftver segítségével. Ez segít abban, hogy objektív képet kapjon az intézmény a tanulói és az osztály szintű teljesítményekről. A mérés eredménye rávilágít az erősségekre és a gyengeségekre a felmért tudásterületen. Az eredmények értékelése, hasznosításának lehetősége A kapott szoftverek segítségével minden tanulócsoport eredményének vizsgálata, elemzése, tanulói eredmények feldolgozása matematikából. Az eredmények értékelésénél a szakmai munkaközösség elemzése és értelmezése elsődleges. Tantestületi szintre is ki kell terjednie az elemző értékelő munkának. Meg kell vizsgálni az egyes feladatokat, milyen matematikai, szövegértési fogalomkörhöz tartoznak, ezen belül mi szükséges a feladatok megoldásához. Vizsgálni kell, o miben tévesztettek a tanulók nagy százalékban, o melyik feladattípus ment a legnehezebben, o hogyan teljesítettek a különböző feladattípusokban o milyen a feladat megoldási tempójuk, o milyen a hozzáadott pedagógiai érték (CSHI) Kutatni kell, hogy mi okozhatta a sikertelenséget matematikából, hogyan lehet ezt a sikertelenséget a későbbiekben kiküszöbölni. Munkaközösségi szinten célok és feladatok meghatározása, a tanulók számára kevésbé ismert feladatok, feladattípusok beépítése minden tantárgyba. Osztályonkénti, évfolyamonkénti összehasonlítást kell végezni melynek célja, hogy egyes területek oktatásában, egyes készségek fejlesztésében az iskolán belüli legjobb gyakorlatot válasszuk. Az elemzést a szakmai munkaközösségek az érintett osztályokban tanító pedagógusokkal együtt végezik. A levont következtetések, megállapítások azonban a teljes nevelőtestületet érintik, hiszen mind a matematikai, mind a szövegértési képesség fejlesztése közös ügy, nem köthető egyik tantárgyhoz sem. Érdemes elemezni az osztályok összetételét képességszintek szerint, megvizsgálni a szórás mértékét, és ennek megfelelően tervezni a tanulók differenciált fejlesztését, Egyes területek oktatásában, egyes készségek fejlesztésében az iskolán belüli legjobb gyakorlatot válasszuk ki. A tanulók szociokulturális hátterének vizsgálata a családi háttér szerepe a tanulói teljesítményekben.

A matematika és szövegértés összehasonlító táblázata a 6. 8. évfolyamra intézményegységenként 2007-ig visszamenően. Mezőberény Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola Mérési terület 2010 2009 2008 2007 Évfolyam Országos Mezőberény Országos Mezőberény Országos Mezőberény Országos Mezőberény Matematika Szövegértés 6. évfolyam 1498 1529 489 526 499 486 8. évfolyam 1622 1583 484 463 497 503 491 453 6. évfolyam 1483 1459 513 510 519 523 8. évfolyam 1583 1559 502 497 505 515 497 461

Mezőberény Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola Bélmegyer Mérési terület 2010 2009 2008 2007 Évfolyam Országos Bélmegyer Országos Bélmegyer Országos Bélmegyer Országos Bélmegyer Matematika Szövegértés 6. évfolyam 1498 1718 489 442 499 430 8. évfolyam 1622 1708 484 495 497 445 491 436 6. évfolyam 1483 1394 513 464 519 497 8. évfolyam 1583 1614 502 542 505 451 497 412

A 2010-es Országos kompetencia mérés eredménye A 2010-es Országos kompetenciamérés eredményei 2011 áprilisában az új közös, évfolyam független skálán jelentek meg. A skála kialakításának feltétele az volt, hogy az egyes évfolyamok tesztjei közös feladatokat is tartalmaztak. Ezek a közös feladatok jelölik ki a képességskálán azokat a pontokat, amelyeken keresztül az évfolyamok közötti összekötés érvényesül. Mivel a kompetencia-mérésekben évek óta szerepelnek közös feladatok a különböző évfolyamok tesztfüzeteiben mind a szövegértés, mind a matematika területén, ez a feltétel adott volt a közös skála kialakításához. A mérési azonosítókat a 2008-as mérésnél vezették be először, innen a követéses mérésben figyelembe vehető, ezért ettől az évtől kezdődően számították ki a tanulók képesség-pontjait az új skála szerint. Az új skála tehát 500-as átlag és 100-as szórás helyett 1500-as (6. évfolyamos) átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségnek felelnek meg

Az intézmény mérési eredményeit kiértékeljük, összehasonlítást végezünk a korábbi évek teljesítményeivel. A 2010-es mérési eredményekből megállapítható, hogy szövegértésből a mezőberényi intézményegység tanulói az országos átlagnak megfelelően teljesítenek. A bélmegyeri intézményegység is hasonló teljesítményt nyújtott, a 2009-ben a 6. évfolyam esetében maradt szignifikánsan alul. Matematika területén mindkét intézményegység tekintetében a 6. évfolyam teljesítménye szignifikánsan jobb, mint az országos átlag. Ez a fejlődés köszönhető az iskola fejlesztési tervének, amely a tanulók matematikai és szövegértési kompetenciáinak fejlesztésére irányul, a nem szakrendszerű órák képességfejlesztésének, a negyedéves méréseknek 5. és 6. évfolyamon és a pedagógusok attitűd váltásának, miszerint a tanulók személyiségéhez igazodva, változatos módszerekkel igyekeznek fejleszteni tanulóink képességeit. 8. évfolyamon a bélmegyeri intézményegység jobban teljesített a mezőberényinél, 39 képességponttal elmaradt az országos átlagtól. Az eredmények elemzésénél mindig figyelembe kell venni, hogy mekkora a hozzáadott pedagógiai érték. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanulóink összlétszámának egyre nagyobb százaléka hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanuló, akik más-más szociokulturális hátérrel rendelkeznek, akkor az elért eredmény megbecsülendő. Az osztályok, tanulók elért képességszintjeit megismertetjük a tantestülettel, szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel. Tanulmányoztuk a gyengébb teljesítmények okait. A képességskálák újradefiniálásával elkerülhetetlenül együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála a három évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, és mivel több feladat szerepel az új skálán, mint amennyivel külön-külön az évfolyamonkénti skálák esetében rendelkeztek, az új szövegértés és matematika skálán több, szám szerint 7-7 képességszintet tudtak kialakítani. Ez a skála szélesebb és jobban megmutatja a tanulók teljesítményének szintjét. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a 2010-es év mérése egy területen maradt el szignifikánsan az országos átlagtól, vannak, amelyek az országos átlagnál jobb lett. Ha horizontális elemzést végzünk, akkor az eredmények folyamatos javulása tapasztalható. Ahhoz, hogy az intézményben folyó pedagógiai munkát és az egyéni tanulói teljesítményeket reálisan értékelni tudjuk, részletes elemzés szükséges. Az intézményi elemzések mellett a tanulói azonosító kódokkal meg lehet és kell nézni az egyéni tanulói teljesítményeket. Ki

lehet elemezni a típus hibákat, hogy a fejlesztés jövőbeli célkitűzéseihez ezek alapul szolgáljanak. Az eredmények kiértékelése, az összehasonlító elemzés folyamatban van. A teljes intézményi értékeléshez még hozzátartozik az 5. és a 7. évfolyam, ahol saját belső méréssel, az országos kompetenciaméréssel egy napon, végeztük el a matematikai eszköztudás és a szövegértési képességének felmérését. A teljes eredmény ismertetésére a köbvetkező tanév elején kerül sor. Az eredmények javítása és fenntartása érdekében a következő tanévre is intézkedési tervet készítettünk. Testi fejlettség A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el, testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. Az iskola helyi tanterve saját mérési rendszerként a mini Hungarofit mérési rendszer alapján összeállított mérési metodikát határozta meg. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez Oktatási Minisztérium 2000. Az idei évben is megtörténtek az őszi mérések. Az év végi mérés a két időszak összehasonlítására, a fejlődés mértékének kimutatására lesz kiválóan alkalmas. Ez az összehasonlítás minden testnevelőnek a feladata. Tehetséggondozó programba beválogató mérésre májusban került sor, a 4. évfolyamos tanulók körében. Ebben az évben 44 tanuló mérése történt Sebők Márta pszichológussal közösen. Az alacsonyabb létszám lehetővé tette, hogy a tehetséggondozó pedagógusok a végzős 8. osztályosok körében is kontrollmérést végezzenek. A nyolcadikosok kitettek magukért, hiszen a visszatérő mérés az eredményekben 17 29 %-os javulást mutat körükben. Mindez azt mutatja, hogy a négy év alatt számottevő a fejlődés. Köszönhető mindez a csoportban végzett képességfejlesztés mellett a felsős kollégák eredményes tehetséggondozó munkájának. Sajnos, kontrollcsoport híján más csoporttal történő összehasonlításra nincs lehetőség. A következő tanévekben a kimeneti mérésekre szintén sort szeretnének keríteni. Közalkalmazottak teljesítményértékelése A MICS csoport egyik feladata volt a közalkalmazottak teljesítményértékelésének koordinálása. A közalkalmazottakra vonatkozó ellenőrzési rendszerünk e tanévben a következő területekre terjedt ki, a munkatervben meghatározott Belső ellenőrzési terv alapján: Nevelő-oktató munkához kapcsolódó és a gazdasági munkához kapcsolódó Közalkalmazottak minősítése Az értékelés az IMIP-ben meghatározott eljárásrend szerint történt. Értékelnek: igazgatóság, munkaközösség-vezetők, az értékeltek önmaguk, szülők (alsó), tanulók (felső) Pedagógusok munkájának minősítése az IMIP-ben meghatározott területeken: 1. Szakmai tudás alkalmazása Szakmai felkészültség, fejlődés Tanulásirányítás Nevelés 2. Munkafegyelem 3. Kapcsolat, kommunikáció

4. Szervezethez kötődés, rendszerszemlélet 5. Személyes kompetenciák Nem pedagógus közalkalmazott munkájának minősítése az IMIP-ben meghatározott területeken: 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 3. A szakmai munkával kapcsolatos probléma-megoldó képesség 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6. Egyéb E tanévben 22 fő közalkalmazott (15 pedagógus, 7 nem pedagógus) értékelésére és minősítésére került sor. Kiválóan alkalmas (80-100%) minősítést kapott 14 pedagógus és 6 nem pedagógus közalkalmazott, alkalmas (60-79%) minősítést 1 pedagógus és 1 nem pedagógus közalkalmazott. Partnerkapcsolatok működtetése Az elégedettségmérés célja Ahol szükséges, annak bátorítása és támogatása, hogy a külső értékelés és a belső önértékelés folyamatába bekapcsolódhassanak az érdekeltek, beleértve ebbe a tanárokat, tanulókat, az intézményvezetést, a szülőket és a szakértőket, annak érdekében, hogy ez elősegítse az iskola jobbításáért való megosztott felelősséget. Olvashatjuk az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának közös ajánlását az Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében (2001/166/EC). Intézményünk minőségirányítási programja - a fentieknek eleget téve - a partnerközpontú működés elvei alapján működik. Minőségpolitikai Nyilatkozatában elkötelezte magát belső és külső tevékenységében egyaránt, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az iskolát érintő kihívásokhoz. A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. 3/2002 (II.15.) OM rendelet. A partneri igény- és elégedettségmérés célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és a partnerei között a hatékony együttműködés és kommunikáció érdekében. A mérés folyamata és eszközrendszere Intézményünkben a partneri igény- és elégedettség mérésére kétéves ciklusban kerül sor, amely magában foglalja a mérés előkészítését, lebonyolítását és kiértékelését. A 2009-2010. tanévben az elégedettségmérés eljárásrendje szerint a közvetlen belső partnereink: tanulók, pedagógusok, nem pedagógus munkatársak, valamint a közvetlen külső partnereink közül: a szülők körében volt esedékes. A 2010/2011. tanévben a Minőségirányítási csoport tovább folytatta az előző tanévben elkezdődött partneri elégedettségmérést. Ennek során külső partnereinket kérdeztük meg. A mérési munkafolyamat gazdája a minőségirányítási csoport volt. A kétéves ciklus zárásakor összegezzük belső és külső partnereink véleményét.

A minőségirányítási programunkban a közvetlen partnerek (szülők, tanulók, pedagógusok, nem pedagógusok) elégedettségének és szükségleteinek feltárására kérdőíves felmérést terveztük. Konkrét vizsgálóeszközünk a kérdőív. Használatával elősegíthető az érdekeltekre, a partneri igényekre összpontosító szolgáltatói szemléletmód alakítása, és az elvárásoknak megfelelő, az elégedettséget növelő célok kitűzése. A minőségfejlesztés folyamatában segítik a fejlesztési területek közül kiválasztani azokat, amelyek a többi érdekelt számára is. Az előző ciklusban használt kérdőíveket a csoport átdolgozta. A kérdőívek jellegén alapvetően nem változtatott, továbbra is zárt kérdéseket tartalmaznak, nyitott végű kérdésekkel kiegészítve. Értékelési skálának a négyfokút választottuk: Nagyon elégedetlen vagyok. 0 1 2 3 Nagyon elégedett vagyok. A kérdőíveket eljuttattuk a tagintézményekbe és az intézményegységekbe. Az előkészítés után következett az adatfelvétel, a mérés lebonyolítása. A Tanulói kérdőíveket - az eljárásrendben meghatározott 4. és 7. évfolyam tanulói, valamint a többi osztály diákönkormányzati tagjai, és az alapfokú művészeti iskola tanulói töltötték ki. A Szülői kérdőívek kitöltésére a fenti tanulók szüleit, és az iskolai SZMK tagjait kértük fel. Az Alkalmazotti kérdőíveket az intézmény pedagógus és nem pedagógus dolgozói egyaránt megkapták. A kérdőívek kitöltése mindhárom csoportban névtelen és önkéntes volt. A lapokat nem kaptuk vissza hiánytalanul, illetve nem kaptunk választ minden kérdésünkre. A visszaérkezett kérdőívek száma: pedagógusok: 77 db nem pedagógusok: 29 db tanulók: 111 db szülők: 268 db. 3. A kérdőívek kiértékelése, elemzése A kitöltött kérdőívek pontjainak összegzése után a nyitott végű kérdések válaszainak rendszerezése történt. A kérdőíves felmérések előnye, hogy nemcsak a vélemények tartalmát tudhatjuk meg belőle, hanem a vélemények számszerű arányát, gyakoriságát, intenzitását és más számszerűsíthető mutatót. Így az adatok alkalmasak lesznek arra, hogy a későbbiek során összehasonlító elemzéseket végezzünk, illetve az előző évek eredményeivel is össze tudjuk hasonlítani.

A következő matematikai, statisztikai számításokat alkalmaztam a kérdőív feldolgozása után: A globális elégedettségre utaló kérdésre adott válaszok alapján a globális elégedettségi mutatót számítottuk ki az összpontszám számtani átlagát véve. A kérdésekre adott válaszok pontszámainak összeadása után átlagszámítás következett. A kérdések és a területek átlagát százalékos formában is feltüntettük. Az átlagot nemcsak kérdésenként, területenként, hanem szülőnként is kiszámítottuk. Ez lett az egyéni elégedettségi mutató. Az átlagszámítások után alapmutatóként előállítottuk a kérdésekre adott válaszok szórását, amelyből a válaszadás egységességére lehet következtetni. Minél kisebb a szórás, annál egységesebbek a válaszadók a kérdést illetően. A módusz számítása következett, amely megmutatja, hogy adott kérdésre melyik pontszámot adták a leggyakrabban a válaszadók, vagyis melyik a legnagyobb gyakorisággal előforduló érték a válaszok alapján. Ezt követően alskálánként kiszámításra került az összpontszámok pontátlaga, majd csökkenő sorrendbe rendezve lehetett megállapítani, melyik területtel a legelégedettebbek, illetve legelégedetlenebbek a válaszadók. A kapott eredmények összehasonlító elemzése az alábbi területeken volt megvalósítható: I. Légkör, környezet, munkakörülmény (szülők, tanulók, pedagógusok, nem pedagógusok) II. Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció (szülők, tanulók, pedagógusok, nem pedagógusok) III. A nevelés-oktatás minősége (szülők, tanulók, pedagógusok, nem pedagógusok) III. Az intézményi munka minősége (nem pedagógus alkalmazottak esetében) A kérdőívek kérdéseinek megoszlása: pedagógus nem pedagógus tanuló szülő I. Légkör, környezet, munkakörülmény 1-3. 1-2. 1-3. 1-3. II. Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció 4-15. 3-13. 4-11. 4-6. III. Nevelés-oktatás minősége 16-26. 12-19. 7-16. III. Intézményi munka minősége - 14-17. - - Az adatok rögzítése, feldolgozása, különböző szempontú csoportosítása során összesített adatok képzésével, táblázatokba foglalásával lehetőség nyílt az eredmények elemzése során a különféle összehasonlításokra, a vizsgált igények és elégedettségi szintek között.

4. A partneri igény és elégedettségmérés eredményei Mind a négy fajta kérdőív /tanulói, szülői és pedagógusi és nem pedagógusi/ egy általános elégedettségi kérdéssel kezdődött, melyből globális elégedettségi mutatót képeztünk: alkalmazotti: Mennyire elégedett munkahelyével? tanulói: Mennyire vagy elégedett iskoláddal? szülői: Mennyire elégedett gyermeke iskolájával? pedagógus nem pedagógus tanuló szülő 2,22 2,38 1,88 2,28 74,03% 79,31% 62,5% 76,15% A globális elégedettség esetén mind a négy partneri kör leggyakrabban a 2-es elégedettségi fokot jelölte, ami általános elégedettséget mutat. A következőkben a területek összehasonlítását végeztük el. I. Légkör, környezet, munkakörülmény II. Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció III. Nevelés-oktatás minősége III. Intézményi munka minősége pedagógus 2,23 74,24% 2,3 76,72% 2,16 71,93% - nem pedagógus tanuló szülő 2,16 1,93 2,27 71,84% 64,32% 75,6% 2,18 2,31 2,47 72,52% 77,1% 82,26% - 2,18 2,33 72,75% 77,69% 2,12 70,67% - - A légkör, környezet, munkakörülmény alskálával a legelégedettebbek a szülők (74,24%), legelégedetlenebbek a tanulók (64,32%). Az együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció mind a négy körben elégedettséget váltott ki, leginkább a szülők körében (82,26%). Megnyugtató, hogy a nevelés-oktatás közös szereplői között is jó a személyes kapcsolat, kommunikáció. Ez az alapja az eredményes együttműködésnek. A munka minőségével a szülők 77,69 %-kal a legelégedettebbek. Ezen a területen a kevésbé elégedettek a nem pedagógusok, 70,67%-kal. Összességében nézve az együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció területe mutatja a legnagyobb elégedettséget a partnerek körében.

1. sz. ábra Elégedettségi területek öszehasonlítása A következőkben a legnagyobb elégedettséget és elégedetlenséget vizsgáltuk. Elégedettség: Pedagógusok átlagpont % kérdőív állításai 2,75 91,77 Munkatársaimmal segítünk egymásnak, ha szükséges. 2,56 85,28 A pedagógusok közti szakmai együttműködést jónak tartom. 2,55 84,89 Fontosnak érzem a munkámat. Nem pedagógusok átlagpont % kérdőív állításai 2,72 90,80 Tudom, milyen elvárásai vannak velem szemben az iskolának. 2,66 88,51 Munkatársaimmal segítünk egymásnak, ha szükséges. 2,59 86,21 Fontosnak érzem a munkámat. Tanulók átlagpont % kérdőív állításai 2,65 88,33 Fontos, hogy jó osztályzatot kapjak. 2,52 83,85 Jól érzem magam osztálytársaim körében. 2,46 82,15 Jó kapcsolatot tudok kialakítani más osztályok tanulóival.

Szülők átlagpont % kérdőív állításai 2,71 90,34 Rendszeresen járok szülői értekezletekre, fogadóórára. 2,55 84,86 Az intézmény azt nyújtja, amit a Pedagógiai Programjában megfogalmazott, amit a szülőknek szóló tájékoztatásban ígért. 2,51 83,60 A nevelőtestület tagjai eredményes nevelő-oktató munkát végeznek. A legnagyobb elégedettséget az alkalmazottak (pedagógusok és a nem pedagógusok) esetében az együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció területén található kérdések váltották ki. Iskolánkban erősödni látszik a munkatársak közti jó kapcsolat, a szakmai együttműködés. Az előző ciklushoz hasonló elégedettség mutatkozik e téren. A tanulóknál a legmagasabb átlagpontot a nevelés-oktatás minősége alskála egyik kérdése váltotta ki, a többi kettő az előző két partneri körhöz hasonlóan az együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció kérdései, szintén az egymás közti jó kapcsolatra helyezve a hangsúlyt. Jó érzés azt olvasni, hogy véleményük szerint a nevelő-oktató munkánk eredményes. A szülők a nevelés-oktatás minősége területéből vett két állítással a legelégedettebbek, a harmadik elégedettségi kérdés pedig az együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció területéből. Elégedetlenség: Pedagógusok 1,99 66,23 Értékelési gyakorlatunk segíti tanulóinkat a teljesítmény növelésére. 1,68 56,04 Elégedett vagyok a fegyelemmel. 1,59 52,97 Elégedett vagyok a tanulók tanuláshoz, munkához való viszonyával. Nem pedagógusok 1,66 55,17 A vezetés felhasználja a dolgozók ötleteit az iskolai munka szervezésében. 1,66 55,17 Kapok visszajelzést munkám színvonaláról. 1,45 48,28 A munkahelyemen számít a véleményem.

Tanuló Szülő 1,91 63,64 Az iskola tisztasága, környezete megfelel annak, hogy jól érezzem magam. 1,87 62,46 Elégedett vagyok az iskola berendezésével, felszerelésével, tárgyi eszközeivel. 1,83 60,99 A számomra kevésbé érdekes órákon is odafigyelek. 2,14 71,25 Jónak tartom az 1-3. évfolyamon a szöveges értékelési módot. 2,11 70,24 Demokratikusnak, harmonikusnak tartom az iskolai légkört. 1,72 57,29 Elégedett vagyok az iskolai fegyelemmel. Sajnos, az elégedetlenségre adó okok között ugyanazokat találjuk, mint az előző ciklusban: a fegyelem, a tanuláshoz való viszony, az iskola környezete, tisztasága, a visszajelzés a munka színvonaláról. Az egyéni elégedettségi átlag vizsgálata következik. Az egyéni elégedettségi átlagpontokból képeztük az egyéni elégedettségi mutatót, mely az alábbiak szerint alakult: elégedettség pedagógus nem pedagógus tanuló szülő globális elégedettség 2,16 2,38 1,88 2,28 egyéni átlagpont 2,23 2,16 2,16 2,33 % 74,46 72 72 77,57 e. átlagpont (-tól ig) 1,52 2,92 1,24 3,00 1,38 2,89 0,22 3,00 Százalékos étékben kifejezve az egyéni elégedettségi mutatókat az alábbi sávdiagram mutatja: 2. sz. ábra Egyéni elégedettségi mutatók %-ban

Az intézmény munkájával a szülők a legelégedettebbek, majd a pedagógusok. Kevésbé elégedettek a tanulók és a nem pedagógus alkalmazottak. A százalékos értékeket tekintve megállapíthajuk, hogy a 72 %, illetve a fölötti eredmény azt mutatja, hogy a partnerek közel kétharmada elégedett az itt folyó munkával. Az egyéni elégedettségi mutatókat összehasonlítva ugyanazon partner globális elégedettségével, néhány tized eltérés tapasztalható. A két mutató leginkább a szülőknél közelít egymáshoz. Megvizsgáltuk, hogy melyik kérdés az, amelyiknek a legmagasabb, illetve legkevesebb az átlaga. A válaszadás egységességét vizsgálva az alábbi kérdések okozták a legkisebb, illetve a legnagyobb eltérést. 1 Pedagógusok: Munkatársaimmal segítünk egymásnak, ha szükséges. (szórás: 0,46) A vezetés tudatja állásfoglalását a kulcskérdéssel kapcsolatban. (szórás: 0,76) Nem pedagógusok: Tudom, milyen elvárásai vannak velem szemben az iskolának. (szórás: 0,45) Lehetőségem van a tanulásra, az önfejlesztésre. (szórás: 1,09) Tanulók: Fontos, hogy jó osztályzatot kapjak. (szórás: 0,51) Az iskola tisztasága, környezete megfelel annak, hogy jól érezzem magam. (szórás: 0,79) Elégedett vagyok az iskola berendezésével, felszerelésével, tárgyi eszközeivel. (szórás: 0,79) Elvégeztük azt a vizsgálatot is, hogy a kérdésekben, melyek a legnagyobb gyakorisággal előforduló válaszok, értékek. pedagógus nem pedagógus tanuló szülő válasz 26 kérdés 17 kérdés 19 kérdés 16 kérdés 1 1 0 0 0 2 18 10 13 4 3 7 7 6 12 Mindezek a fenti elemzéseket is alátámasztva mutatják, hogy intézményünkben pozitívan értékelhető munkavégzés folyik. Természetesen előfordulnak megoldásra váró feladatok. 1 Minél kisebb az érték, anál nagyobb az egységesség adott kérdésben.

Nyitott végű kérdések Ezek a kérdések azok, amelyek tág határokon belül mozognak, a rájuk adott válaszok szubjektivitása miatt. Több esetben ellentmondásokkal is találkoztunk. Olyan válaszokat is, amelynek megszüntetése törvényi akadályba ütközne, ezeket nem soroltuk fel. Az alábbiakban a legnagyobb gyakorisággal előforduló válaszokat gyűjtöttük össze. Pedagógus alkalmazottak Erősségek jó kollektíva, jó munkahelyi hangulat nyitottság az új dolgokra innovációk, fejlesztések, nyertes pályázatok /TÁMOP, IPR/ szakmailag felkészült, módszertanilag képzett pedagógusok egyéni képességekhez igazodó oktatás segítőkészség egymás iránt tehetséggondozás testnevelés ill. sport oktatás német nemzetiségi oktatás Változtatásra szorulnak adminisztráció csökkentése házirend következetesebb betartatása feladatok a terhelhetőség határán belül iskolaudvar gyermekbaráttá tétele információáramlás gyorsabbá, pontosabbá tétele tömbös oktatás ésszerűsítése, módosítása nagyobb fegyelem nagyobb tisztaság a folyosókon, tantermekben Nem pedagógus alkalmazottak Erősségek képzések TÁMOP pedagógusok felkészültsége sport programok Változtatásra szorulnak fegyelem iskola felszereltsége Tanulók Erősségek továbbtanulásra való felkészítés megfelelő felszereltség jó közösség képzett és segítőkész tanárok érdekes órák szakkörök, sportfoglalkozások emelt testnevelés könyvtár tanulószoba Változtatásra szorulnak nagyobb fegyelem öltözők kicsik, javításra szorulnak tantermek, berendezésének újítása kerékpártárolók bővítése sportfelszerelések újítása tömbösített órák változtatása tisztaság, higiénia

Szülők Erősségek magas színvonalú oktatás elhivatott pedagógusok sport oktatás ill. sportolási lehetőség német nyelv oktatása kompetencia alapú oktatás tehetséggondozás, szakkörök odafigyelés a gyermekekre szülő-pedagógus partneri jó kapcsolat tájékoztatás esélyteremtés, felzárkóztatás személyre szabott oktatás megfelelő környezet, korszerűen felszerelt tantermek könyvtár igazgatás, szervezés Változtatásra szorulnak a fegyelmezés legyen szigorúbb, következetesebb szünetben nagyobb odafigyelés a gyerekekre a mosdók tisztasága kerékpármegőrző biztonságosabbá tétele játszóhely kialakítása az udvaron korrepetálási lehetőség a nehezebb tantárgyakból tömbösített oktatás változtatása nagyobb tornatermi öltözők mellékhelyiségek higiéniai eszközökkel való felszerelése Az alábbiakban nézzük az intézmény közvetlen és közvetett partnereit: Közvetlen külső partnerek (a szülők mellett): MezőberényVáros Önkormányzatának Képviselőtestülete Bélmegyer Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Középiskolák: - Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Békés - Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény - Összevont Óvodák (Mezőberény, Bélmegyer) Közvetett külső partnerek: Alapítványok, egyesületek: - Mezőberényi Gyermekfoci Alapítvány - Mezőberényi Kosárlabda Klub - Mezőberényi Általános Iskolás Tanulókért Alapítvány - Szlovákok Mezőberényi Szervezete (új partner) Cigány Kisebbségi Önkormányzat Védőnők Mezőberényi Német Önkormányzat Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Történelmi egyházak Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat Az igények- és az elégedettségek feltárása szintén kérdőíves formában történt. A válaszadás önkéntes volt, történhetett írásban ill. személyes interjú keretében. Partnereink mindkét lehetőséget igénybe vették, és 94,8 % -uk élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A kérdőív főbb témakörei a következők voltak: 1. Kapcsolat az intézménnyel 2. Elégedettség, elégedetlenség, javaslatok a problémák megoldására