A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-7527/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfelek kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., továbbiakban: Bank) és az OTP Faktoring Zrt.- nél (székhely: 1066 Budapest, Mozsár utca 8.; a továbbiakban: Társaság) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ( ) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Ügyfelek 2010. december 27-én érkeztetett, 2011. február 10-én és 11-én, valamint 2011. április 19-én kiegészített a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel keresték meg a Felügyeletet, melyben a Bank és a Társaság eljárását kifogásolták az alábbiak szerint: Ügyfelek 2008. április 9-én ingatlan jelzáloggal biztosított lakóingatlan-építési kölcsönszerződést kötöttek a Bankkal ( ) Ft összegben, melynek fedezetét képezi a 2008. március 14-én megkötött engedményezési szerződés alapján az ( ) Lakástakarék Zrt.-nél (a továbbiakban: ( ) Lakástakarék) fennálló ( ) számú ( ) Lakástakarék szerződés (a továbbiakban: LTP) megtakarítási összege. 2008. április 9-én az Ügyfelek ingatlan jelzáloggal biztosított svájci frankban nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződést kötöttek a Bankkal ( ) Ft összegben, mely fedezetét a 2008. március 27-én megkötött engedményezési szerződés alapján az ( ) Lakástakaréknál fennálló ( ) számú, illetve ( ) számú LTP megtakarítási összege képezi. Ügyfelek fizetési nehézségek miatt nem tudtak szerződésszerűen eleget tenni törlesztési kötelezettségüknek. 2009 decemberében a Bank ügyintézőjének javaslatára az LTP megtakarítási számlákon fennálló hátralékos tartozásukat rendezték, és 2010 januárjában kérelmezték a hitelszerződések helyreállítását. A Bank ügyintézője ekkor arról tájékoztatta, hogy az Adósvédelmi Programban való részvételhez a hitelszámlákra is befizetést kell teljesíteni. Ügyfelek kifogásolták, hogy a Bank nem a Magatartási Kódexben foglaltaknak megfelelően járt el és írásbeli kérelmükre nem válaszolt határidőben. Ügyfelek beadványukban előadták, hogy a Bank 2010. február 16-án, illetve 2010. április 15- én felmondta kölcsönszerződésüket. A Bank a 2010. október 27-én kelt levelében értesítette Ügyfeleket, hogy a kölcsönszerződésük eredeti állapotra történő helyreállítására nincs lehetőség. Ügyfelek a beadványukat a 2011. február 11-én érkeztetett levelükkel kiegészítették, amelyben továbbra is kifogásolták, hogy Bank nem ajánlott számukra alternatív megoldást a hitelük törlesztésére. Ügyfelek a 2011. április 19-én érkeztetett levelükben előadták, hogy mivel a Bank elzárkózott a hitelük helyreállításától, így ingatlanukat 2011. március 7-én, jelentősen áron alul, ( ) Ftért értékesítették, hogy rendezni tudják a lakáshitelüket. Ügyfelek kifogásolják a Társaság által nyilvántartott tartozások összegét, valamint, hogy 2011. március 8-án jogi képviselőjük, ( ) a visszafizetendő összegek mérséklését kérte a Társaságtól, melyet a Társaság a 2011. március 31-én kelt levelében, a tartozás nagyságára való tekintettel, elutasított. A fentiekre tekintettel Ügyfelek a Felügyelet vizsgálatát kérték az ügyben. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfelek és a Bank között 2008. április 9-én ( ) Ft összegű ingatlan jelzálogjoggal biztosított lakóingatlan-építési kölcsönszerződés kiegészítő kamattámogatással (hitelszámla száma: ( )) és ugyanezen a napon ( ) Ft összegű ingatlan jelzálogjoggal biztosított, devizában (svájci frank) nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés (hitelszámla száma: ( )) jött létre, melyek fedezetét a ( ) és a ( ) számú LTP szerződések megtakarítási összege képezte. I. Ügyfelek a felvett kölcsönöket és a kölcsönök fedezetét képező LTP befizetéseket nem a szerződéseknek megfelelően teljesítették, a hitelszámláikon nagy összegű hátralékos tartozás, LTP számláikon betételmaradás mutatkozott, melyet nem rendeztek, és aminek következtében 2009. január 19-én az ( ) Lakástakarék az LTP szerződéseket felmondta. 2009 decemberében az Ügyfelek fizetési nehézségeik enyhítése érdekében személyesen jártak el a Bank fiókjában, ahol a Bank munkatársa az Ügyfeleket arról tájékoztatta, hogy a hitel törlesztő részletének csökkentését abban az esetben tudja a Bank felajánlani, amennyiben az Ügyfelek intézkednek a 2009. január 19-én felmondott LTP szerződések helyreállítása iránt. A Banknál akkor érvényben volt szabályok értelmében az Adósvédelmi Programban való részvételt a Bank a maximum öt havi hátralékos tartozással rendelkező ügyfelek részére biztosíthatta, mely feltételnek az Ügyfelek megfeleltek. Az Ügyfelek 2009. december 23-án rendkívüli befizetést teljesítettek az LTP megtakarítási számláikra, az ( ) Lakástakarék pedig 2010. január 11-én engedélyezte az LTP szerződések helyreállítását. A Bank 2011. február 23-án érkeztetett levelében nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex (a továbbiakban: Magatartási Kódex) IV. fejezetében foglalt kötelezettségének miként tett eleget. A Bank ezen nyilatkozata szerint az Ügyfelek esetében a futamidő hosszabbítás nem jelentett volna megoldást, mert a türelmi idős törlesztés miatt a törlesztő részlet nem csökkent volna. Az Ügyfelek deviza alapú hitelének forintra történő átváltásával az Ügyfelek árfolyam veszteséget realizáltak volna, emiatt az előnytelen megoldásnak bizonyult, a tartozás egyösszegű rendezése pedig nem merült fel. A Bank nyilatkozata szerint az Adósvédelmi Program keretén belül tudott segítséget nyújtani az Ügyfelek részére, tekintettel arra, hogy a többi hitelvédelmi eszköz igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem feleltek meg. A Bank a fenti leveléhez csatolta az Ügyfeleknek írt, 2011. február 15-én kelt levelét, melyben kitért arra, hogy az Ügyfelek az LTP szerződések helyreállításának
engedélyezésekor nyújtották be kérelmüket az Adósvédelmi Programban való részvételre. Időközben az Ügyfelek által az LTP számláikra 2009. december 23-án teljesített rendkívüli befizetést követően azonban a Bank módosította az Adósvédelmi Programban való részvétel feltételeit, és a korábbi maximum öt havi helyett már csak maximum három havi hátralékos tartozással rendelkező ügyfelek részére vált engedélyezhetővé az Adósvédelmi Programban való részvétel, melyről a Bank szóban tájékoztatta az Ügyfeleket. Mivel az Ügyfelek a hátralékos tartozások összegét nem csökkentették az Adósvédelmi Programban való részvételhez szükséges mértékűre, az új feltételek szerint már nem voltak jogosultak a Bank által kínált Adósvédelmi Program nyújtotta könnyítést igénybe venni. A Bank a fenti levelében tájékoztatta az Ügyfeleket arról is, hogy mivel a hátralékos tartozást nem rendezték, ezért a Bank a kölcsönszerződéseket 2010. február 16-án, illetve 2010. április 15-én felmondta. Az Ügyfelek a helyreállított LTP számlákra 2010. január 11-ét követően nem teljesítettek befizetést, így az ( ) Lakástakarék 2010. február 17-én, illetve 2010. május 5-én ismételten felmondta az Ügyfelek LTP szerződéseit. A Bank a 2011. május 18-án érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfelek 2010. május 20-án kelt kérelmére szóban tájékoztatta az Ügyfeleket, hogy a hitel fedezetét képező LTP megtakarítási számlák megszűnését követően a hitelek felmondásának visszavonása nem lehetséges. Az Ügyfelek 2010. október 7-én újabb helyreállítási kérelemmel fordultak a Bankhoz, melyet a Bank a 2010. október 27-én kelt levelében elutasított, valamint tájékozatta az Ügyfeleket, hogy a követelésekhez kapcsolódó állami garancia beváltását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal engedélyezte, ( ) Ft került jóváírásra hitelszámlájukon, amit a Magyar Állam köztartozás címén adók módjára fog Ügyfelektől behajtani. A Bank az Ügyfelekkel szemben fennálló követeléseit 2010. november 19-ei, illetve 2010. június 15-ei fordulónappal a Társaságra engedményezte. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezései vonatkozásában vizsgálta meg. Az Fttv. 3. (1)-(3) bekezdése szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ).
Az Fttv. 7. (1) bekezdése értelmében: 7. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. h) pontja alapján E törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. 2009 decemberében, amikor a Bank szabályzata szerint maximum öt havi hátralékos tartozás esetén mód nyílt a Bank Adósvédelmi Programjában való részvételre, a Bank tájékoztatása nyomán az Ügyfelek döntöttek arról, hogy a programban való részvétel érdekében befizetést teljesítenek az LTP megtakarítási számlákra. Vagyis az LTP szerződések helyreállításával és a hátralékos tartozás nagyságával kapcsolatban a Bank által nyújtott tájékoztatás az Ügyfelek ügyleti döntését, azaz az Adósvédelmi Programhoz való csatlakozásra irányuló szándékukat, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartásukat befolyásolta. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfelek megfelelnek az Fttv. 2. a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyeknek minősülnek. Fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Bank az Ügyfelek lakáshitel szerződéseinek kezelése során nem az elvárható szakmai gondossággal járt el, mert 2009 decemberében a törlesztő részletek csökkentése érdekében személyesen eljáró Ügyfeleket nem tájékoztatta arról, hogy az LTP szerződések helyreállítása nem feltétlenül eredményezi az Adósvédelmi Programban való részvételüket, a Bank vonatkozó szabályzatának várható szigorítása miatt. Az Ügyfelek fizetési nehézségeik ellenére abban a biztos tudatban teljesítettek rendkívüli befizetést az LTP számláikra, hogy ily módon megfelelve a Bank nyújtotta tájékoztatás szerinti feltételnek, részesei lehetnek az Adósvédelmi Programnak. Fentiek alapján a megtévesztő mulasztás rontotta az Ügyfelek lehetőségét a szükséges információ birtokában való tájékozott döntésre, ezáltal alkalmas volt az Ügyfelek ügyleti döntésének, amelyet a betételmaradás megfizetésével kapcsolatosan hoztak meg. A Bank az Ügyfelek Adósvédelmi Programban való részvételére vonatkozó kérelmét a megváltozott szabályzat szerint elutasította, annak ellenére, hogy Ügyfelek az ügyleti döntésük meghozatalakor a feltételeknek megfeleltek hátralékos tartozásuk vonatkozásában. A Felügyelet a jogsértés megállapíthatóságát abban látja, hogy a Bank nem tájékoztatta Ügyfeleket a LTP szerződések helyreállítása kapcsán történő befizetések alkalmával arról, a hamarosan egy hónapon belül bekövetkező változások miatt már a tartozásuk fennálló összege miatt sem tudnak eleget tenni az Adósvédelmi Programhoz csatlakozási feltételeknek.
Az Ügyfelek e tájékoztatás elmaradása miatt döntöttek arról, hogy LTP számlájuk vonatkozásában befizetéseiket teljesítenek a szerződés helyreállítása érdekében. A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Bank magatartásával megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti az Fttv. 7. (1) bekezdését. II. A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási kódex (a továbbiakban: Magatartási Kódex) I. A felelős hitelezés általános normái című fejezetének e) pontjában foglaltak szerint a hitelezők Az ügyféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak. A Magatartási Kódex IV. d) pontja szerint: d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik az automatikus elutasítás helyett minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. A Felügyelet a vizsgálat folyamán megállapította, hogy a Bank az Ügyfelek méltányossági kérelmeire minden esetben válaszolt, az Ügyfelekkel szemben együttműködően járt el, alternatív javaslatokat adott az üzletpolitika lehetőségeihez mérten és az ésszerűség határain belül, azonban az Ügyfelek kérelmeit nem állt módjában elfogadni, mivel felmondásra kerültek a kölcsönszerződések fedezetét képező LTP megtakarítási számlák. A Felügyelet megállapította azt is, hogy a Társaság az Ügyfelek tartozás mérséklésére irányuló kérelmét a tartozás nagyságára és a fedezet hiányára tekintettel nem tudta elfogadni, azonban részletesen tájékoztatta Ügyfeleket a rendezés feltételeiről és lehetőséget biztosított a részletekben való teljesítésre, melyet Ügyfelek nem igényeltek. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy sem a Bank, sem a Társaság terhére nem állapítható meg a Magatartási Kódex vonatkozó rendelkezéseinek, ezáltal e vonatkozásban az Fttv. 3. (1) bekezdésének megsértése. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a továbbiakban legyen tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára. Az Fttv. megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 250.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította.
A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Bank azzal, hogy az Ügyfeleket az Adósvédelmi Programban való részvétel feltételeiről nem teljes körűen tájékoztatta, Ügyfelet a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfelek tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. A Felügyelet megjegyzi, hogy az FK-I-7626/2011. számú végzésével az eljárást az Ügyfelek és a Bank között létrejött lakáshitel szerződések felmondása jogszerűségének, visszaállításuk elutasításának, valamint a Társaság Ügyfelekkel szemben nyilvántartott követelései összegszerűségének felülvizsgálata vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) és p) pontjában, a 48/A. - 48/J. -aiban, valamint az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 26. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója