A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-B/5122/2010. számú, felügyeleti intézkedést és fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által a ( ) továbbiakban: Ügyfél kérelme alapján az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt-nél (székhelye: 1022 Budapest Bimbó u. 56., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban az alábbi h a t á r o z a t o t hozom: 1. A Felügyelet a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3. (1) bekezdésének megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. 2. A Felügyelet kötelezi a pénzügyi szervezetet arra, hogy az 1. pontban megjelölt jogszabálysértés megszüntetése érdekében jelen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket, egyúttal ezen időtartamon belül a megtett intézkedésekről tájékoztassa a Felügyeletet. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél 2010. június 09-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás
lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél és a pénzügyi szervezet között 2005. december 22-én devizához kötött változó kamatozású kölcsönszerződés jött létre, 2.430.000,- Ft összegben. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi intézmény megváltoztatta a szerződésazonosítót. Ügyfél 2010. május 12-én folyószámla kivonatot kapott a pénzügyi szervezettől, melyben a hitel összege 632.234,- Ft összegben került feltüntetésre, ezzel szemben a pénzügyi szervezet Ügyfél többszöri reklamációja ellenére azt a tájékoztatást adta, hogy a lezárási díj összege 48.600,- Ft, mivel a folyósított hitel összege 2.430.000,- Ft, és a lezárási díj a felvett hitelösszeg 2%-a. Ugyanakkor a pénzügyi szervezet munkatársa a 2010. június 03-án történt telefonbeszélgetés során Ügyfelet 12.645,- Ft összegű lezárási díjról informálta. A pénzügyi szervezet a telefonon adott tájékoztatatással ellentétben a lezárási díjat magasabb 12.645,- Ft helyett 48.600,- Ft összegben állapította meg. Ügyfél egyenlegét 2009. év végén 2 alkalommal kérdezte le, ezt követően Ügyfél részéről 2010-ben is sor került egyenlegének lekérdezésére, ezért a pénzügyi szervezet 2.000,- Ft-ot számított fel terhére. Ügyfél sérelmezte a pénzügyi szervezet eljárását, mivel a Hirdetményében foglaltak ( évente az első két lekérdezés ingyenes ) ellenére 2.000,- Ft ügyviteli díjat számolt fel az egyenleg lekérdezéséért. A pénzügyi szervezet Ügyfél terhére ügyviteli díjként felszámított 2.000,- Ft összeget, melyet a 2010. május 17-én kelt fizetési értesítő tartalmaz. Ügyfél beadványa szerint a pénzügyi szervezet az egyenleg lekérdezésért számított fel díjat, amely jogszerűtlen. A pénzügyi szervezet Ügyfél fennálló tartozása miatt 2010. február 15-én felmondó levelet postázott részére. A felmondó levél tértivevényesen került kiküldésre, mely nem kereste jelzéssel került vissza a pénzügyi szervezet részére. A pénzügyi szervezet Ügyfél terhére 5.000,- Ft szerződés felmondási díjat számított fel Hirdetménye alapján. A pénzügyi szervezet Ügyfél részére második alkalommal nem kísérelte meg kézbesíteni a felmondó levelet, ezért Ügyfélnek nem volt tudomása a felmondás tényéről. Ügyfél 2010. március 05-én személyesen kereste fel a pénzügyi szervezet központját, és a 27.959,- Ft összegű tartozását kiegyenlítette. Ügyfél álláspontja szerint a pénzügyi szervezet a szerződés felmondásáról nem tájékoztatta, illetve pénzügyi szervezettel fennálló kölcsönszerződése, annak megkötése időpontjától folyamatosan érvényben van, ezért Ügyfél beadványában vitatta a pénzügyi szervezet által szerződés felmondása a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt címen felszámolt 5.000,- Ft összegű ügyviteli díj jogszerűségét. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbiakat állapította meg: 1. A Felügyelet a FK-I-5114/2010. számú végzésével Ügyfél 2010. június 09-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a szerződésazonosító módosítás, a lezárási díjról szóló tájékoztatás, illetve az ügyviteli és felmondási díj felszámítás jogszerűségének vizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Pénzügyi szervezet Psztv. 48/A. -ban foglalt szabályokba ütköző magatartása észlelésére vonatkozott, hanem az Ügyfél és a pénzügyi szervezet között létrejött kölcsönszerződés értelmezésére, joghatásainak megállapítására irányul azzal, hogy Ügyfél a pénzügyi szervezet szerződésszegésének megállapítását kéri a Felügyelettől, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság
jogosult. Ezen túlmenően a beadványozó által sérelmezett telefonbeszélgetés során a pénzügyi szervezet által adott tájékoztatás vonatkozásában a Felügyelet nem rendelkezett hatáskörrel. 2. A pénzügyi szervezet az egyenleg lekérdezés ügyviteli díját az érvényben lévő Hirdetményében foglaltak szerint számítja fel, amely az alábbiakat tartalmazza: egyenlegközlő devizaalapú szerződés idő előtti lezárásához kapcsolódó - ügyviteli díj meghatározása alapján évente az első két lekérdezés ingyenes. A pénzügyi szervezet érvényben lévő Hirdetménye az ügyviteli díj mértékét 2.000,- Ft összegben rögzíti. A pénzügyi szervezet munkatársa 2010. június 03-án, telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a pénzügyi szervezet Hirdetményében évente az első két lekérdezés ingyenes megfogalmazás nem naptári évre, hanem mindig az elmúlt 365 napra vonatkozik. Az eljárás során az egyenleg lekérdezés ügyviteli díjával kapcsolatosan a Hirdetmény, illetőleg a telefonos tájékoztatás útján kapott információk eltérő tartalma alapján a Felügyelet értékelte a nevezett díjjal kapcsolatosan a pénzügyi szervezet által alkalmazott kereskedelmi gyakorlatot, ugyanis a jogsértés megállapításának gyanúja merült fel. A Felügyelet vizsgálata során a pénzügyi szervezet képviseletében ( ) jogtanácsos által 2010. szeptember 20-án az alábbi tájékoztatást adta: Az egyenlegközlés akár az ügyfél szóbeli (telefonos), akár írásbeli kérését követően minden esetben írásban történik. Az ügyfél választhatja meg a közlés módját (fax, posta, e-mail). A Hirdetményben rögzített szövegezés is (egyenlegközlő díja: 2.000,- Ft) egyértelműen utal arra, hogy a díj ellenében adott egyenlegközlés írásban történik, az egyenlegközlő a nyomtatvány elnevezése. Az írásbeli egyenlegközlésért számítja fel a társaság a Hirdetményben rögzített díjat tehát, azzal, hogy évente 2 db egyenlegközlés ingyenes, ennek számítása pedig mindig a kérelem beérkezésének napját megelőző 365 napra vonatkozik, tehát nem naptári évre. A belső gyakorlat alapján nem számítunk fel díjat továbbá akkor sem, ha az egyenleg közlésére az ügyfél panasza, reklamációja nyomán kerül sor. Az Ügyfél részére egyetlen alkalommal sem került egyenlegközlésért díj felszámításra. Az Ügyfél számára adott telefonos tájékoztatást ebből a szempontból vizsgálva megállapítható, hogy a pénzügyi szervezet által telefonon adott tájékoztatás megfelel a pénzügyi szervezet képviselője által az eljárás során tett nyilatkozatban foglaltakkal. Ennek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az egyenleg lekérdezés ügyviteli díjával kapcsolatosan a Hirdetményében nem az általa követett gyakorlatot világosan kifejező tájékoztatást nyújtja. E gyakorlata potenciálisan érinti a pénzügyi szervezet ügyfeleit, attól függetlenül, hogy vállalkozásnak, avagy az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztónak minősülnek, melynek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt hirdetményi tájékoztatás alkalmas arra, hogy kihasson a természetes személy fogyasztók ügyleti döntéseire is. A Felügyelet megállapítása szerint a pénzügyi szervezet által Hirdetményében közölt, az egyenleg lekérdezés ügyviteli díjának költségével kapcsolatos tájékoztatás nem elegendő mértékben pontos annak kapcsán, hogy a díj számításánál figyelembe veendő éves periódust miként határozza meg, melyből következtethető volna, hogy a pénzügyi intézmény ügyfelei mely esetben kötelesek a vonatkozó díj megfizetésére. A tájékoztatás nem megfelelően pontos volta vezethet ahhoz, hogy az ügyfelek a Hirdetmény ismeretében, annak tudatában kezdeményezhetik az egyenleg lekérdezést, hogy az a számukra fizetési kötelezettséget nem jelent. A Felügyelet álláspontja szerint a pénzügyi szervezet a Hirdetményben szereplő, sérelmezett évente az első két lekérdezés ingyenes megfogalmazásával egyrészt jelentős információt hallgatott el azzal, hogy konkrét időtartamot nem jelölt meg, másrészt félreérthetően jelölte meg az időintervallumot azáltal, hogy nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a díj kiszabására az éppen aktuális lekérdezést megelőző 365 nap alatt kezdeményezett lekérdezések számának függvényében kerül sor.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. -a az alábbiak szerint rendelkezik: 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 2. h) pontja alapján e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. ezen rendelkezése alapján megállapítható, hogy a fogyasztó azon döntése, hogy gyakorolja az egyenlege lekérdezésével kapcsolatos szerződéses jogát, az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül. Az Fttv. 7. (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). A Felügyelet - tekintettel az Fttv. fentiekben részletezett 4. (1) bekezésére - megállapította, hogy az évente megjelöléssel az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem kellően pontos és félreértelmezhető tájékoztatást nyújt a pénzügyi szervezet a kétszeri ingyenes lekérdezés lehetőségének Hirdetménye szerinti kilátásba helyezésével. Ezáltal a tájékoztatás alkalmas az ügyfelek ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására, hiszen az ügyfelek az aktuális lekérdezéstől visszamenőleg számított 365 napon belül, de két naptári évben 3 alkalommal is meghozhatják azt az ügyleti döntését, hogy lekérdezést kezdeményezzenek. A fogyasztók megtévesztésére való alkalmasság szempontjából figyelembe kell venni, hogy a fogyasztók számára ez esetben pontos tájékoztatást kell nyújtani amiatt, hogy az egyenlege lekérdezésével kapcsolatos esetleges díjfizetési kötelezettség miatt megfelelő módon számon tarthassák a korábbi lekérdezések számát, időbeliségét. Mindezek alapján a Felügyelet a pénzügyi szervezet azon mulasztását, hogy Hirdetményében nem határozta meg az ingyenes egyenleg lekérdezések pontos időintervallumát, az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglalt megtévesztő mulasztásnak minősítette, mely az Fttv. 3. (1) bekezdésének tilalmába ütköző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Kiemeljük ugyanakkor, hogy a jogsértést a Hirdetmény által a fogyasztók számára adott, nem elegendően pontos, megtévesztésükre alkalmas tájékoztatás képezte, melyet a pénzügyi szervezet képviselője által az eljárás során tett nyilatkozat tett bizonyíthatóvá.
A Psztv. 48/H. (1) bekezdés c) és e) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Emellett a Felügyelet határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével 500.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet a mulasztással megvalósított megtévesztő kereskedelmi gyakorlata az egyenleg lekérdezésének ügyviteli díjára vonatkozott, amely megtévesztő tájékoztatás az ügyfelek vagyoni érdekeit érinti. A bírság összegének megállapításakor a Felügyelet értékelte, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő fogyasztó számára kiemelt jelentőségű egyenlegének, azaz fennálló tartozásának figyelemmel kísérése, ugyanakkor pedig a pénzügyi szervezet az ingyenesség időtartamának megtévesztő megjelölésével lekérdezésekként 2.000,- Ft-tal terheli meg a fogyasztó számláját. A jogsértés körülményei között kiemelten veendő figyelembe továbbá, hogy a megtévesztő tájékoztatás a pénzügyi szervezet Hirdetménye, azaz olyan kommunikációs eszköz útján valósult meg, mely a fogyasztók széles körét érinti. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi vizsgálat során továbbá megállapította, hogy a pénzügyi szervezet Hirdetménye mellett az Általános Szerződési Feltételei sem rögzítik a fogyasztók számára elérhető módon, az évente számítódó ingyenes egyenleg lekérdezések pontos időintervallumát. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. Emellett a Felügyelet a jogsértő magatartás megszüntetése érdekében megtett intézkedésekről értesítési kötelezettséget írt elő a pénzügyi szervezet számára. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. (2)-(3) bekezdéseire alapozta. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. december 02. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF Elnöke