A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-1392/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t 1. A Felügyelet megtiltja a pénzügyi szervezetnek a jogsértő magatartás további folytatását, azaz kötelezi arra, hogy tevékenysége során adjon egyértelmű és teljes körű tájékoztatást az értékbecslő közreműködésével végrehajtandó biztosítási érték meghatározás valamennyi körülményére vonatkozóan. 2. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt pénzügyi szervezettel szemben 600.000 Ft, azaz hatszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s
Ügyfél 2010. február 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: 1. Ügyfél beadványában előadta, hogy 2010 januárjában biztosítást kötött újonnan vásárolt házára és a benne lévő képzőművészeti tárgyakra. Mivel az előző tulajdonos számlát nem bocsátott rendelkezésére, Ügyfél a pénzügyi szervezetet kérte meg szakértő kiküldésére az értékbecslés elvégzése céljából. Ügyfél panaszolta, hogy a pénzügyi szervezet által kiküldött szakértő az értékbecslés során bizonytalannak és tapasztalatlannak mutatkozott, továbbá az általa elkészített értékbecslésen szereplő összegeket irreálisan alacsony mértékben állapította meg. Az értékbecslésen az szerepelt, hogy a megállapított összegek nem a piaci értékek, hanem a tárgyak újrabeszerzési árai, amellyel a megállapított alacsony összegek végett Ügyfél szintén nem értett egyet. 2. Ügyfél a pénzügyi szervezettel elektronikus levélben közölte fenti aggályait, amelyre a pénzügyi szervezet nem válaszolt, azonban az általa felkért értékbecslő társaság felajánlotta az ismételt értékbecslést. Erre nem került sor, mivel a helyszínen Ügyfél nem adta át az előzőleg készített értékbecslést. Ügyfél beadványában a pénzügyi szervezettől jelenlegi szerződésének módosítását kérte a biztosítás díjának visszamenőleges csökkentése mellett. Ügyfél előadta továbbá, hogy független értékbecslő általi értékbecslést kér, valamint a kifogásolt értékbecslés díját nem kívánja megtéríteni abban az esetben sem, ha biztosítóváltás mellett dönt. 3. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy csak az értékbecslés kézhezvételekor tájékoztatták őt arról, hogy ha az értékbecslést követően a biztosítási szerződés nem jön létre, vagy a szerződéskötéstől számított 3 év eltelte előtt megszűnik a biztosítás, akkor a helyszíni vizsgálat költsége a felbecsült érték 1 %-a, és csak a szerződés létrejötte és 3 évig tartó fennállása esetében ingyenes. Ügyfél ezt elfogadhatatlannak tartotta és kinyilvánította, hogy nem fizeti ki az értékbecslést, mert véleménye szerint azt nem független és hozzáértő szakember végezte. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a tényállás teljes körű feltárása érdekében megkereste az ügyben érintett pénzügyi szervezetet és a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. A Felügyelet a kérelem ezen pont szerinti része tekintetében az eljárást hatáskörének hiányára való tekintettel FK-I-1391/2011. számú végzésében megszüntette. 2. A pénzügyi szervezet a Felügyelet megkeresésére írt 2010. március 22-én kelt válaszlevelében nem tért ki Ügyfél azon sérelmére, amely szerint a pénzügyi szervezet munkatársa, ( ) részére elektronikus levél útján kb. 2010. február elején elküldött kifogásaira nem kapott választ. A Felügyelet a válaszadás elmaradását jelen esetben nem vizsgálta az alábbiak miatt: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. (1) bekezdésében foglaltak szerint a biztosító és a független biztosításközvetítő (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A Bit. 167/B. (7) bekezdése szerint a a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A hivatkozott levélben Ügyfél az értékbecslő által első alkalommal meghatározott értékek irreálisan alacsony mértékét kifogásolta. A Psztv. 48/A. utolsó fordulata - amely szerint fogyasztóvédelmi hatáskörbe nem tartoznak bele a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását kezdeményező kérelmek a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásából kizártak azon ügyek, ahol az ügyfél polgári jogi igényének tartalmát illetően, akár a szerződés létrejöttének, a szerződés tárgya meghatározásának a jogalapját vitatja. Ezen kérelmek tartalma szerint az ügyfél a biztosító által már meghozott polgári jogi döntésnek a biztosító részéről történő további vizsgálatát kezdeményezi. Jogszabály azonban e döntése felülvizsgálatára határidőt nem állapít meg, így az akár a 30 napot túllépheti, és amely időkorlát hatóság részéről történő vizsgálata és szankcionálása, azaz kikényszerítése, a vitatott szerződéses döntés felülvizsgálatának időkorlátok közé szorításával a szerződés teljesítésének kikényszerítését jelenti, így végső soron a szerződés joghatásainak a vizsgálatára irányulna. Ennek alapján az ügyben a Felügyelet a Bit. 167/B. (7) bekezdése megsértésének megállapítására nem látott lehetőséget. 3. A pénzügyi szervezet 2010. június 3-án tett nyilatkozata alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet csak a már elvégzett értékbecslést követően, a Felügyelet által továbbított és hozzá 2010. március 12-én beérkezett panaszbeadvány nyomán, 2010. március 22-én nyújtott részletes tájékoztatást az Ügyfélnek az
értékbecsléssel kapcsolatos fizetési kötelezettségeiről és az értékbecslők kiválasztásának lehetőségeiről. A Házőrző Családi Otthonbiztosítás interneten is hozzáférhető ügyfél-tájékoztatója és szerződési feltételei szerint: Amennyiben a kiemelt értékű ingóságok közül a képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények összértéke meghaladja a 2.000.000 Ft-ot, vagy az ékszerek, drágakövek összértéke az 1.000.000 Ft-ot és ezekről ügyfél nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha ezekről az értéklistát képesítéssel rendelkező hivatalos értékbecslő készítette el. Az ügyfél-tájékoztatóban foglaltakat a pénzügyi szervezet a 2010. március 22-én kelt válaszlevelében kiegészítette azzal, hogy semmilyen megkötést nem alkalmaz az értékbecslő személyére, abban az Ügyfél dönthet. Levelében a pénzügyi szervezet rögzítette azt is, hogy az értékbecslés költsége az Ügyfelet terheli. A pénzügyi szervezet a fentebb hivatkozott levelében tájékoztatta Ügyfelet továbbá arról, hogy amennyiben szerződéses partnerével készítteti el az értékbecslést, továbbá a biztosítási szerződés érvényesen létrejön és 3 évig fennáll, az értékbecslés költségét a pénzügyi szervezet átvállalja. Amennyiben Ügyfél másik értékbecslőhöz kíván fordulni, az általa készített értékbecslést a pénzügyi szervezet elfogadja és a biztosítási összegeket ennek megfelelően módosítja. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet Házőrző Családi Otthonbiztosításra vonatkozó ügyféltájékoztatás nem teljes körű, tekintettel arra, hogy abban az esetben, amikor a biztosítási érték értékbecslő közreműködésével kerül meghatározásra, az ügyfelek részére közzétett Ügyféltájékoztató nem terjed ki az értékbecslő kiválasztásának lehetőségeire és az értékbecslés anyagi következményeire sem. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet értékbecslő közreműködésével meghatározott biztosítási értékkel kapcsolatos ügyfél-tájékoztatása hiányos, tekintettel arra, hogy az értékbecslés elvégeztetésének anyagi konzekvenciájára és az értékbecslő kiválasztásának lehetőségeire nem terjed ki.
A pénzügyi szervezet kereskedelmi gyakorlata, így a szerződéskötést megelőző tájékoztatása a fenti előírásoknak meg kell, hogy feleljen, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói döntést megalapozó lényeges, releváns információk teljes körére ki kell terjednie. A Felügyelet megállapítása szerint a biztosítási szolgáltatás igénybevételével együtt járó értékbecslés költségének mértékére, a költség Ügyfél részére történő felszámítása módjára vonatkozó tájékoztatás olyan mértékű jelentőséggel bír, amely mindenképpen alkalmas arra, hogy az Ügyfél szerződéses szándékát befolyásolja. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a biztosítási szolgáltatás igénybevételével együtt járó értékbecslés költségének mértékére, a költség Ügyfél részére történő felszámítása módjára vonatkozó tájékoztatás tehát az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Ebből következik, hogy az ezen paraméterekre vonatkozó tájékoztatás elmulasztása sem értékelhető másként, mint az Ügyfél ügyleti döntését befolyásoló tényezőként. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. Figyelemmel kell lenni egyúttal arra is, hogy megtévesztéssel megvalósított kereskedelmi gyakorlat abban az esetben nem állapítható meg, ha az információ az egyéb körülményekből kitűnik. A pénzügyi szervezet által az eljárás során tett nyilatkozat, illetőleg a nevezett termékre vonatkozó általános tájékoztató alapján megállapítható, hogy ezen információra a tájékoztatás nem terjedt ki, melyet alátámaszt az a körülmény is, hogy ügyfél nyilatkozata szerint a pénzügyi szervezet 2010. március 22-ei levelének kézhezvételéig abban a hiszemben volt, hogy a pénzügyi szervezet által biztosított értékbecslés ingyenes. Megjegyezzük, hogy a jogsértés megállapításával kapcsolatosan pénzügyi szervezet további olyan nyilatkozatot nem tett, amely miatt a bizonyítás további folytatása lett volna indokolt. A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet kereskedelmi gyakorlata során az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve járt el, amely végett jogsértést követett el. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével 600.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását.
A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A pénzügyi szervezet azzal, hogy az Ügyfelet a szerződés megkötése előtt nyújtott tájékoztatásában a biztosítási összeg megállapításához szükséges eljárás költségeinek viseléséről nem tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így mulasztása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a pénzügyi szervezetnek eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a pénzügyi szervezet e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. február 15. 2011. március 7. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke