A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra



Hasonló dokumentumok
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Az egészségügyi rendszer

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Élelmiszervásárlási trendek

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

Az OEP és az. kapcsolata.

Válságkezelés Magyarországon

A privát működtetésű dialízis története Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig. Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészségi állapot Demográfia

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Állami és magánszektor szerepmegosztása az egészségügyben: lakossági vélemények

Az acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2005-BEN

Outsourcing az optimalizálás lehetőségének egyik eszköze

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Konjunktúrajelentés 2014

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

NEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

HISCOM GOP

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

KÖZELLÁTÁS ÉS MAGÁNELLÁTÁS EGYÜTTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI DR. PAPIK KORNÉL

Esélyegyenlőség a közösségi közlekedésben

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

EU 2020 és foglalkoztatás

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

I. Betegfogadási lista

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

A jövő egészségügyének kulcsfontosságú tényezőjéről, a járóbeteg-szakellátásról.

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható ben. Banai Péter Benő államtitkár

Az Otthonteremtési Program hatásai

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Leövey Klára Gimnázium

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...

A labordiagnosztika finanszírozása és a tervezett változtatások

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.

Készítette: Dr. Kóti Tamás

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet június 1.

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

Az Egészségügy. 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés

Belső piaci eredménytábla

Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)


BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK

Nemzetgazdasági Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

Átírás:

A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra Dr. Kapócs Gábor Egészségpolitikai Helyettes Államtitkár Egészségügyi Minisztérium kapocs.gabor@eszcsm.hu 2004. November 4.

A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra Miért lehet szükség privatizációra? Eddigi tapasztalatok Mit nyújt és mit nem a magánforrás? Privatizáció verseny Ellenőrzés? = Régi-új lehetőségek Következtetések

Miért lehet szükség privatizációra? 1. Szűkös források 2. Alacsony hatékonyság 3. Lakossági elégedetlenség 4. Szolgáltatói elégedetlenség

Miért szűkösek a források? Demográfiai folyamatok Teljes függőségi ráta (nem keresőkorúak aránya a keresőkorúakhoz) várható alakulása: 2003: 65% 2020: 71% 2040: 84% Objektív szükségletnövekedés Az egészségügy területén használatos technológiák robbanásszerű fejlődése Növekvő és változó típusú ellátási igények (túlkereslet?) Az egészségnek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak Egyenlő hozzáférés elvének megőrzése EU csatlakozás! az újonnan csatlakozóknak kötelező az Euro bevezetése! szigorú költségvetési politika a Konvergencia Program szerint

Mihez képest alacsony a hatékonyság? Más országokhoz: Várható élettartam alacsony! mennyire múlik az egészségügyi rendszeren? Az EU15-ök átlagos és két KKE-i ország helyezése 191 ország közül a WHO egészségügyi teljesítménymutatója alapján EU15 16 Magyarország 66 Lengyelország 50 Csehország 48 A mutatót számos kritika érte a teljesítmény mérésének módszertana, az hiányzó adatok kezelésének módja, valamint az alkalmazott ökonometriai módszerek miatt A rendelkezésre álló pénzhez? Erkölcsi kockázat A beteg a térítésmentesség miatt nem tesz meg mindent egészsége megőrzése érdekében A köztulajdonú intézmények nem szembesülnek a veszteségesség következményeivel, ezért nem törekednek a legjobb megoldások megvalósítására Puha költségvetési korlát

Mivel elégedetlenek az emberek? Elégedetlenek egyáltalán? (1) Összességében Ön mennyire elégedett vagy elégedetlen a magyar egészségügyi rendszerrel? Elégedetlen; 32% Is-Is; 46% Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004 Elégedett; 22%

Mivel elégedetlenek az emberek? Elégedetlenek egyáltalán? (2) 7% változtatott háziorvost azért mert elégedetlen volt a szolgáltatással 14% tapasztalta, hogy a különböző ellátási szinteken ugyanazt a vizsgálatot többször is elvégezték 26%-a a rossz egészségi állapotban lévőknek 17%-a a közepes egészségi állapotban lévőknek 7%-a a jó egészségi állapotban lévőknek 2/3-nak ez biztonságot nyújtott 1/3 érezte kellemetlennek, szorongott tőle

A lakosság privatizációval kapcsolatos attitűdje (1) Milyen mértékben tartaná elfogadhatónak a magánvállakozások, magántőke megjelenését az alábbi területeken? 24,4 18,6 21,8 29 36,7 23,2 30 34,8 33,3 25,8 52,4 51,4 43,4 37,8 37,5 labor kórház/ellátás háziorvos fogorvos kórház/hotel s e m m ilye n korlátozott b á rm ilye n Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004

A lakosság privatizációval kapcsolatos attitűdje (2) Ha a TB szerződést kötne további egészségügyi intézmények magán működtetésére is, az Ön szerint milyen hatással lenne a következő területeken? 24,4 28,3 8,5 6,8 67,1 64,8 40,8 7,2 51,9 46,7 52,1 7,7 7,4 45,6 40,5 Fekvő beteg ell. körülm ényei Betegfogadás körülm ényei Ápolók gondossága Diagnosztikai vizsgálatok Orvosi kezelések minő sége Forrás: Tárki kutatási jelentés, 2004 javulna rom lana nem változna Következtetés: A pótlólagos pénzbevonás mellett a privatizáció elsődleges célja az ellátás színvonalának és a beteg elégedettségének javítása kell legyen

Eddigi tapasztalatok Háziorvosok OEP szerződések típus szerint 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 szerződés önkormányzattal, önkormányzati társulással szerződés önkorm. feladatot ellátó eü. vállalkozással, magánorvossal Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002

Eddigi tapasztalatok Gyógyszertárak Működő gyógyszertárak száma 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Állami Magán Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002

Eddigi tapasztalatok Tulajdonformák és finanszírozás (1) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Háziorvos tulajdon Háziorvos finansz. Védőnő tulajdon Védőnő finansz. Fogászat tulajdon Fogászat finansz. Önkormányzati Állami Vállalkozás Non-profit Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002

Eddigi tapasztalatok Tulajdonformák és finanszírozás (2) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0% Gond.int.tulajdon Gond.int. finansz. Járób. tulajdon Járób. finansz. Fekvőb. tulajdon Fekvőb. finansz. Betegsz. tulajdon Betegsz. finansz. Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002 Önkormányzati Állami Vállalkozás Non-profit

Eddigi tapasztalatok Tulajdonformák és finanszírozás (3) A tulajdon, valamint az E. Alap pénzkifizetéseinek fenntartók szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0% Művese tulajdon Művese finansz. CT, MRI tulajdon CT, MRI finansz. Házi szak. tulajdon Házi szak. finansz. Forrás: OEP statisztikai évkönyv, 2002 Önkormányzati Állami Vállalkozás Non-profit

Eddigi tapasztalatok Nemzetközi kitekintés Kórházak tulajdonosi szerkezete 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Franciaország Kanada Magyarország* Németország Svájc USA Megj.: 2000-es adatok, kivéve Magyarország, ahol 2002-es Köztulajdon Vállakozás Non-profit

Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (1) Torzítja-e a profitérdekeltség a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférést? 1997-ben egy millió főre Magyarországon 14,7 dialízis állomás jutott, míg Ausztriában 85,8 2002-ben ez az adat Magyarországon 88,4-re növekedett, míg Ausztriában mindössze 88,8-ra Következtetés: A profitérdekeltség megjelenése ebben az esetben nem okozott a megfelelőnél alacsonyabb szintű hozzáférést, sőt létrehozta az ellátási szükségletnek megfelelő többletkapacitást is

Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (2) A transzplantációs listára kerültek száma és részaránya a dialízis állomások tulajdonformája szerint fő Intézményi Magán Dializált 1171 7578 Listás 103 692 Listás/Dializált 8,8% 9,1% A magánállomások már így is enyhe fölényt mutatnak, DE

Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (3) 35 25 A dializáltak életkor szerinti megoszlása az ellátók típusa szerint % 15 5-5 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71- közintézet01 magán01

Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (4) Száz adott korú dializáltra jutó transzplantációs listások száma a centrum típusa szerint 3 2,5 2 százalék 1,5 1 0,5 0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71- életkor intézményi01 magán01 A korstruktúra eltér ezért standardizálni kell!

Eddigi tapasztalatok Egy tanulságos példa (5) A transzplantációs listára kerültek életkor szerint standardizált aránya a dialízis állomások tulajdonformája szerint fő Intézményi Magán Standardizáció előtt 8,8% 9,1% Standardizáció után 8,8% 9,9% Következtetés: ha a magán dialízis állomások betegeinek korstruktúrája olyan lenne, mint az intézményi betegeké, akkor már lényegesen nagyobb arányban kerülnének fel transzplantációs listára

Mit nyújt és mit nem a magánszféra? (1) Amit a magánszféra betesz, azt ki is veszi, ezért a lényeg A hatékonyságjavulás = hozzáadott érték Az azonnali beruházási forrás, amit a közfinanszírozó nem tud megtenni A továbbgyűrűző hatások Egészségügyi Gazdasági Munkapiaci területen A szemléletbeli váltás Hosszú távon kizárólag a háztartások kiadásainak egészségügyi szektor felé tolódása jelenthet plusz forrást, így a befektetők megtérülési elvárásai is csak a szektor bővülésével, bővítésével teljesíthetőek

Mit nyújt és mit nem a magánszféra? (2) Tehát a növekvő igény nem baj, sőt, csak a megfelelő helyen, módon és időben kell kiszolgálni Ehhez tiszta körülmények kellenek: Szolgáltatási alapcsomag Kényelmi szolgáltatások Hálapénz visszaszorítása Szektorsemlegesség Ez állami, szabályozási feladat elsősorban A magánszektor lobbi ereje és képessége lényegesen jobb az államénál Struktúraváltás?

Privatizáció? = verseny A privatizáció nem hoz automatikusan versenyt monopólium vs. állami tulajdon, melyik jobb? Piaci érzékenység Alulkezelés Monopólium Magasabb Jellemzőbb Állami tulajdon Alacsonyabb Kevésbé jellemző Lehetséges szolgáltatói verseny magánosítás nélkül is! Ellenőrzés fontos, mert a magánosítás csak egy eszköz, és nem oldd meg minden problémát

Ellenőrzés nehézségei Többnyire hosszú távú következmények Az output paraméterei nehezen megfoghatóak Az orvosi mérlegelés széles skálája Közpénzt igényel

Régi-új lehetőségek Járóbeteg szakrendelők MRP privatizációja PPP típusú beruházások Kórházi működtetés privatizációja

Következtetések Az ellátási szintek nagyon eltérőek abból a szempontból, hogy milyen lehetőségeket rejt a privatizáció a szakmai és gazdasági hatékonyság javítására A magán tulajdon / privatizáció vagy adottság, vagy eszköz az egészségpolitika számára (és soha nem cél), amihez alkalmazkodva kell megválogatni azokat a technikákat, amelyekkel az egészségpolitika érvényesíthető