AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

2 Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve: Költségvetési korlát (fejkvóta, ktg. korlát, kórházi napok díj.) Teljesítményalapú finanszírozás (szolgáltatásfin.) Igen (+) Költséghatékonyság Nem (-) Igen (+) Eü.-i kiadások kontrollja Nem (-) Igen (-) Elégtelen ellátás Nem (+) Nem (+) Indokolatlan beavatkozás Igen (-) Nem (-) Az ellátás progresszivitása Igen (+) Zárt kasszák rendszere (ár és volumen összekapcsolása)

3 Az ellátás szintjei és jellemző finanszírozása Fekvőbeteg-ellátás (kórházak) (esetfinanszírozás) Járóbeteg-ellátás (rendelőintézetek) (szolgáltatásfin., esetfin.) Kapuőri szerep Alapellátás (háziorvosok) (fejkvóta, szolgáltatásfin.)

4 VERSENY ÉS HATÉKONYSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

5 Verseny az egészségügyben Hatékonyság az egészségügyben A közkiadások alakulására ható tényezők: gazdasági tényezők társadalmi tényezők demográfiai tényező egészségügyi rendszer paraméterei ellátórendszer (kapacitások kihasználtsági foka, az egészségügyi dolgozók bérének szintje és növekedési üteme, az ellátás progresszivitása és kórházközpontúsága, az indokolatlan orvosi beavatkozások aránya ) finanszírozási rendszer technológiai fejlődés

6 Input-mutatók Outcome-mutatók Forrás: World Health Statistics 2013 (WHO) lakosra jutó orvosok száma lakosra jutó nővérek száma lakosra jutó kórházi ágyak száma 1 millió lakosra jutó CT berendezések száma Nők születéskor várható élettartama Férfiak születéskor várható élettartama Ausztria Cseh Köztársaság Franciaország NA Németország NA Magyarország Hollandia NA NA Norvégia NA Szlovákia 30 NA 65 NA Egyesült Királyság NA Egyesült Államok NA 81 76

7 közkiadások visszafogására az egészségpolitika rendelkezésére álló direkt és indirekt eszközök: a technológiai fejlődés hátrányainak kezelése, a szükségtelen ellátások visszaszorítása az ellátás progresszivitásának fokozása fölös kapacitások visszaszorítása a társadalom elöregedéséből fakadó terhek csökkentése a kórházcentrikus ellátás visszaszorítása finanszírozási mechanizmusának átalakítása társadalombiztosítás vagy az állami egészségügyi hatóság ügynökszerepének fokozása a kiadások részleges áthárítása a magánfinanszírozásra (costshifting), azaz a közfinanszírozás visszavonulása költségvetési korlát

8 A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

9 Fontosabb paraméterek (2013): Szolgáltatók domináns tulajdonformája: állami Finanszírozás domináns formája: közösségi Forrásteremtés: társadalombiztosítás (Szociális Hozzájárulás) Forrásallokáció: 1. korrigált fejkvóta (alapellátás) 2. Szolgáltatásfinanszírozás (járóbeteg-ellátás) 3. Esetfinanszírozás/HBCS (fekvőbeteg-ellátás) + TVK (Teljesítmény volumen korlát)

10 Fontosabb évszámok a magyar egészségügy történetéből (a rendszerváltás után) 1989 A társadalombiztosítás formálisan is leválik az állami költségvetésről 1991 A Társadalombiztosítási Alapot két részre bontják: Nyugdíjbiztosítási Alapra és Egészségbiztosítási Alapra Megalakult a társadalombiztosítás két alapját irányító Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és Egészségbiztosítási Önkormányzat 1992 Háziorvosi rendszert 1992 Társadalombiztosításról szóló törvény módosítása után az egészségügyi ellátás megszűnt állampolgári jogosultság lenni 1993 A fekvőbeteg-ellátásban a HBCS-, a járóbeteg-ellátásban pedig a fee-for-service finanszírozást vezetik be 1999 Az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) 2000 Az alapellátásban dolgozó orvosok (háziorvosok, fogorvosok) praxisát vagyoni értékű joggá nyilvánították 2007 Dobozdíj, vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése 2008 Népszavazás a vizitdíjról és a kórházi napidíjról (+ a képzési hozzájárulásról)

11 2010 Az egészségpolitika aktuális programja: a Semmelweis-terv 2011 A patikaliberalizáció visszafordítása (új gyógyszertárak alapítása már komoly feltételekhez kötött) 2011 Népegészségügyi termékadó Chipsadó (sós és cukrozott ételekre, italokra; az E-alap bevétele) 2011 GYEMSZI Az egészségpolitika új csúcsszerve / fejlesztési központja (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) 2012 Egészségügyi Térségek (8 db) kialakítása (regionalizáció) millió fő közötti térség, amely intézményeiben az ellátás minden szintje és formája elérhető, az alapellátástól a legbonyolultabb beavatkozásokig 2012 A munkáltatói tb-járulék, helyett szociális hozzájárulási adó (mértéke változatlan 27 %) 2012 A fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás állami feladat - A települési és megyei önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények (kórházak, rendelőintézetek) állami tulajdonba kerültek - Az intézmények fenntartói és vagyonkezelői feladatait a GYEMSZI látja el

12 Kórkép a magyar egészségügyről 1990 és 2006 között között járulékfizetési morál nagyon rossz Ø kórházközpontú ellátás (Hollandiában 7-szer, Nagy-Britanniában 14-szer annyi egynapos műtétet végeznek, mint Mo.-on (2006)) Aránytalanságok az ellátórendszerben Ø/ ( lakosra jutó gyakorló orvosok száma 2005 végén a fővárosban 69,4 volt, szemben a 25,5-as vidéki átlaggal) fölös kapacitások Ø/ OEP nem tölti be megfelelően az ügynökszerepet növekvő gyógyszerfogyasztás Ø orvos beteg-találkozók kiugró száma Szolgáltatók (kórházak) jelentős adósságállománya (> 100 mrd. Ft)

13 Orvos-beteg találkozások száma (millió fő) Forrás: ESKI Háziorvosi ellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás

14 Az Egészségbiztosítási Alap (kiadás, egyenleg) Forrás: ESKI Kiadás/GDP Egyenleg/GDP Reál kiadás ( 1993=100)