A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

Átírás

1 A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban Dr. Sinkó Eszter

2 1992. évi változások Körzeti orvosból háziorvossá válás: 1. Első orvos beteg találkozási pont 2. Kapuőri szerep felvállalása 3. Definitív ellátásra törekvés Állampolgárok szabad (háziorvos) választása Új finanszírozási technika fejkvóta alapú elszámolás Alkalmazotti létbőlvállalkozóilétbevalóátlépés funkcionális privatizáció A szakmai és adminisztratív kontroll megszűnése

3 Hazai háziorvosi rendszer működésének eredményei A kapuőri szerep nem jut kellően érvényre 2. A fejkvóta alapú finanszírozás nem képes definitív ellátásra ösztönözni 3. Kompetencialisták vannak, a szerinti működés nincs 4. Hiányzik az érdemi informatikai kapcsolatrendszer a szakellátással, mely támogatná a betegutak követését 5. A vidéki és a nagyvárosi háziorvosi praxisok működésének különbségeit a finanszírozás nem honorálja

4 Hazai háziorvosi rendszer működésének eredményei A háziorvosok magukra hagyottak, szakmai támogatásuk és felügyeletük hiányzik 7. A beteg nem egyenrangú partnerként kerül bevonásra az ellátás folyamatába nem csak a háziorvosi rendszer sajátja ez 8. Az ellátás alapvetően reaktív és nem proaktív jellegű 9. Nincs megfelelőenszervültkapcsolataz alapellátás többi szereplője és a háziorvosok között 10. A praxisok bevétele reálértéken csökkenő

5 Továbbküldési mutató alakulása (% ban) Forrás: OEP, 2013.

6 Háziorvosi finanszírozás aránya a gyógyító megelőző kiadásokban (%) Forrás: OEP, 2014.

7 Az egészségügyi kiadások változása reálértéken* (1993=100%) Forrás, OEP, számítások: Ragány Károly, EMK

8 ÁSZ vizsgálat, A megelőzésben és a gondozásban az egészségügyi alapellátás szerepe kiemelkedő kell, hogy legyen, különös tekintettel a kisebb településekre, ahol a járóbeteg ellátás nem, vagy csak kevésbé tudja ezt a feladatot vállalni. (Forrás: Jelentés a háziorvosi ellátás működésének és pénzügyi feltételrendszerének ellenőrzéséről, november)

9 Alapellátás átalakításának nemzetközi irányai 1. Nemzetközi kutatások szerint a háziorvosi tevékenység fókuszának átstrukturálása indokolt: rizikómenedzsment/kockázatkezelés az új fókuszban Két fő tevékenységben testesülhet ez meg: Preventív tevékenységek, egészségőrzés (egészségfejlesztési tevékenységek) Krónikus gondozás megújítása

10 Alapellátás átalakításának nemzetközi iránya 2. A megújítást segítő körülmények: Szervezeti megújítás (solo praxisból teammunka felé, a praxisközösségek illetve a csoportpraxis felé való elmozdulás) Finanszírozási megújítás (fekvóta típusú finanszírozásból vegyes finanszírozás irányába elmozdulás) Informatikai, telemedicinális megújulás (ehealth, mhealth eszközök) Betegszerepek újraértelmezése Személyre szabott medicina megjelenése

11 Alapellátás fejlesztési Modellprogram a Svájci Magyar Együttműködési Program keretében

12 A svájci modellkísérlet 1. Észak Magyarország és Észak Alföld 24 háziorvosi körzetében folyik a modellkísérlet (Heves, Jászapáti, Borsodnádasd, Berettyóújfalu központú koordinációval) A 24 háziorvos 4 ún. praxisközösségbe szerveződik Több új egészségfejlesztést, prevenciót támogató tevékenység kerül bevezetésre (EÁF; preventív rendelés; életmód tanácsadás; krónikus betegek többlet szolgáltatásokkal történő segítése; közösségi egészségfejlesztő programok)

13 A svájci modellkísérlet 2. A svájci modell főbb jellemzői: 1. Önkéntes, alkalmi társuláson alapul, ezer felnőttre és 10 ezer gyermekre terjed ki 3. Egy praxisközösségbe 6 háziorvos 6 nővérrel kerül 4. (Egyelőre nem teljes körű) horizontális integrációt igyekszik valósítani meg az egyes alapellátásban található egészségügyi szolgáltatások között (például a védőnőket is bekapcsolja) 5. Közvetlen anyagi ösztönzést tartalmaz a többletfeladatok ellátására, amelyeket számon kér

14 A svájci modellkísérlet Új szereplőket kapcsol be (gyógytornász, egészségpszichológus, dietetikus, segédegészségőr, népegészségügyi koordinátor) 7. Új funkciókat lát el (pl. életmód tanácsadás, szűrések, kockázatmenedzselés) Mit hagy érintetlenül? 1. a praxisok önállóságát (önkéntes funkcionális együttműködés talaján áll) 2. a tulajdonviszonyokat 3. a háziorvos foglalkoztatási statuszát, marad vállalkozói formában az orvos 4. a finanszírozási technikán sem változtat egyelőre

15 A svájci modellkísérlet 4. A svájci modellkísérlet 4. Ellenben új szemléletet, új elvet PRÓBÁL intézményesíteni: a beteg kerül az ellátás középpontjába, megváltozott viszonyban, egyenrangú partnerként A személyre szabott medicina logikája jut érvényre akkor, amikor a lakosok EÁF n vesznek részt (modellkísérlet 1. és 2. szakasza) valamint ennek eredményeképpen egyéni egészségterv, illetve ellátási terv készül a számukra (a modellkísérlet 2. szakasza) Folyamatos monitorozás alatt állnak majd a kiszűrt betegek (a modellkísérlet 2. szakasza)

16 A svájci modellkísérlet hatásai 1. 1.Szervezeti szinten: a) Az alapellátás tereit tágítja, részben a fizikai térben (pl. a segéd egészségőrök kijárhatnak vérnyomást, testsúlyt, magasságot, stb. mérni), részben a virtuális térben (pl. a telemedicina, virtuális vizit) b) A praxisközösségek tagjainak együttműködési készsége javul 2.Beteg szintjén: a) Javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőséget a legrászorultabbak körében b) A szűrési és kockázatmenedzsmenti funkciók megjelenésével betegségük korai szakaszában juttatja el a betegeket az ellátórendszerbe

17 A svájci modellkísérlet hatásai 2. c) A betegek anyagi terheik növelése nélkül részesülnek több ellátásban d) A betegek életkilátásai javulnak a személyre szabott orvoslásnak köszönhetően (meg persze akkor is, ha lesz többlet TVK a megnövekedett kivizsgálások kiszolgálására) 3. Fenntarthatóság: a) A preventív tevékenységek várhatóan kedvező hatást gyakorolnak az adott populáció egészségi állapotára b) Sok új szereplő bére valamint a régiek megemelt juttatása jelentős többletköltséget generál a rendszerben c) Megemeli a járóbeteg szakellátás és a fekvőbeteg ellátás iránti keresletet, ami újabb többletköltséget generál

18 Várható korrekciók az alapellátásban Ami már most látszik az eddigi modellkísérletből szervezeti szempontból: 1. A praxisközösség tagjainak szilárdabb alakzatot kell felvenniük a funkcionális együttműködés révén 2. Közös érdekeltségi rendszert kell teremteni, hogy ösztönző faktorok érvényesülhessenek a betegek minél legalacsonyabb szinten való ellátása érdekében 3. A szervezeti megoldást vélhetően egy integrált (alap/járóbeteg)ellátási központok megjelenését fogja eredményezni ennek tesztelése kezdődik egy másik projektben

19 2014. évi kormányzati pénzosztás Forrás: Medical tribune online kiadás, február 24.