Népegészségügyi Program

Átírás

1 Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1

2 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi tevékenység szervezeti keretének javítása területén 2

3 A lakosság egészségi állapota (3) forrás: OECD Health at a Glance

4 80 A lakosság egészségi állapota Life expectancy at birth, in years, male Férfiak születéskor várható élettartama (év) ,99 év 5,66 év 7,68 év Hungary Magyaro. EU EU15 members before May 200 EU EU12 members since 2004 or 2 forrás: HFA adatbázis

5 A lakosság egészségi állapota (2) Life expectancy at birth, in years, male 85 Nők születéskor várható élettartama (év) ,35 év 4,52 év 5,00 év Hungary Magyaro. EU EU15 members before May 20 EU EU12 members since 2004 o forrás: HFA adatbázis

6 Az elmúlt 25 év népegészségügyi programjainak tapasztalata A lakosság egészségi állapotának javulása csak igen csekély mértékben tulajdonítható a Népegészségügyi Program eredményének. Célrendszerüket tekintve egymással konzisztens népegészségügyi programok kerültek meghirdetésre az elmúlt 25 évben, kevés sikerrel, mert: a végrehajtás feltételrendszere (fenntartható, stabil finanszírozás, intézményrendszer, szakemberek, hosszú távú politikai támogatottság, interszektoriális együttműködés) nem volt biztosítva 6

7 Párhuzamos teendők A népegészségügyi stratégia megújítása A hosszú távú, szisztematikus népegészségügyi cselekvés feltételrendszerének kialakítása Azonnali hatásos és költség-hatékony beavatkozások 7

8 Hol tartunk? Tartalom MEGELŐZÉS, MILYEN ÁRON? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi tevékenység szervezeti keretének javítása területén 8

9 Ki finanszírozza a népegészségügyet? A felvilágosodás kora óta közmegegyezés, hogy az állam egyik legfontosabb feladata polgárai megvédése a legjelentősebb veszélyektől A modern társadalmakban az emberek jólétére a legjelentősebb veszélyt a szegénység és a betegségek jelentik Az emberek sokat tehetnek a saját egészségükért. Az azonban, hogy ténylegesen tesznek-e nagymértékben függ attól a társadalmi és gazdasági környezettől, amiben élnek. Ennek alakításáért a kormányok felelősek. Rose, G. Strategy of preventive medicine 9

10 Csökkenti-e a megelőzés közkiadásokat? dohányzás eredményes visszaszorítása minden életkorban csökken a megbetegedések gyakorisága rövid távon eü. költség csökken megnő az idősek aránya a passzív időskori életévek száma is nő várható élettartam megnő hosszú távon nő az egyénre jutó eü. és szociális kiadás jelentősen emelkednek a közkiadások 10

11 Az egészségügyi kiadások növekedése makroszinten forrás: Kaló Zoltán 11

12 A primer prevenció hatása az egészségügyi kiadásokra prevenció beruházási költsége elkerült betegségek megtakarításai elkerült halálozás miatti többletköltségek elkerült betegségek megtakarításai elkerült halálozás miatti többletköltségek 12

13 A megelőzés, egészségfejlesztés hozadéka Egészségesnek lenni jobb, mint betegnek vagy halottnak. G. Rose Egészségügyi kiadások csökkentése? Jellemzően NEM!!!, de a gyógyító ellátás célja sem a kiadások csökkentése Egészségnyereség? IGEN!!! Egy minőségi életév értéke = 2x-3x GDP/fő gyógyszerek esetén hajlandók vagyunk ennyit fizetni Társadalmi haszon? IGEN!!! Egészségnyereség nettó jelenértéke Egészségügyi kiadások nettó jelenértéke > 0 13

14 A fenntartható finanszírozás lehetősége Most kell befektetni a jövő egészségéért! Az azonnali népegészségügyi feladatok finanszírozása TAMOP forrásokból nagyrészt megoldható. (jelenlegi fejlesztési ciklusban 25 milliárd Ft, plusz a teljeskörű iskolai egészségfejlesztésre további 20 milliárd Ft) Ezek a források fenntartható fejlesztésre fordíthatók, nem pedig programokra. Ebből a látszólagos hátrányból előny kovácsolható, mert olyan intézményi, szervezeti keretek kell létrejöjjenek, amelyek képesek a tevékenységet a TAMOP után is folytatni. 14

15 A fenntartható finanszírozás lehetősége (2) A termékadóból, valamint az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójából vissza kell forgatni a népegészségügyi tevékenység finanszírozására. Az alapellátás közösségi orientációjú fejlesztése révén (svájci projekt, TAMOP kistérségi projektek, indikátorrendszer fejlesztésének tapasztalatai alapján) az eü. ellátórendszer is hatékonyabb egészségfejlesztést, betegségmegelőzést fog végezni, ennek finanszírozását az E. Alapból kell biztosítani. 15

16 Az alapellátás közösségi reorientációjának jellemzői Jelenlegi háziorvosi rendszer Betegségekre és a gyógyításra (beutalásra, vény felírásra) koncentrál A kapcsolat a konzultáció idejéig tart Felelősség a biztonságos és eredményes kezelésért, orvosi tanácsért A lakosok fogyasztók, akik az eü. biztosítással megvásárolják az ellátást Az ellátórendszer magasabb szintjére tud további ellátást utalványozni ~klasszikus banki szolgáltató Közösségi orientációjú alapellátás Az egészségi állapotból fakadó szükségletre koncentrál Tartós, személyes kapcsolat Felelősség a közösség egészségéért, a kockázati tényezők befolyásolásáért A lakosok partnerek, akik a saját és közösségük egészségét menedzselik Kapcsolódik közösségi egészségfejlesztési programokhoz, szociális szolgáltatókhoz is ~személyes befektetési tanácsadó Ehhez megújult szemlélet, szakember gárda, szervezeti keretek, érdekeltségi rendszer és finanszírozás szükséges. The world health report 2008: primary health care now more than ever. WHO, Genf, alapján 16

17 Tartalom Hol tartunk? Megelőzés, milyen áron? KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI KERETÉNEK FEJLESZTÉSE TERÜLETÉN 17

18 A szervezeti kihívás A szisztematikus, szervezett népegészségügyi cselekvéshez megfelelő intézményrendszer szükséges. (a jelenlegi fejletlen, korszerűtlen) A népegészségügyi cselekvés intézményrendszere sajátos az egészségügyben, mert messze túlterjed az ágazat intézményrendszerén A stratégiai tervezés, a koordináció ( a motor ) beleilleszthető, de az operatív tervezés és a végrehajtás szereplői sokkal szélesebb körűek 18

19 Szervezetfejlesztési lehetőségek A központi intézmények bázisán a motor kialakítása (Országos Népegészségügyi Központ): stratégiai és operatív tervezést végez, koordinálja a végrehajtást, módszertani, szakmai támogatást nyújt, monitoroz, folyamatos, a programokat támogató egészségkommunikációt folytat esetenként maga is végrehajt. A népegészségügy jelenlegi intézményi struktúráiban meglévő kapacitások újjászervezése az ONK és az NSzSz-ekben lévő egészségfejlesztők munkakapcsolatának kialakítása (sürgős feladat!) középtávon a védőnői rendszer és funkciók újragondolása, kiterjesztése 19

20 Szervezetfejlesztési lehetőségek (2) elengedhetetlen a hatékony ágazatközi koordináció (a népegészségügyi tárcaközi bizottság újraélesztése) a népegészségügyi intézményrendszer teljes vertikumában ki kell építeni és élővé kell tenni az ágazatközi, partnerségen alapulós hálózatos együttműködést (pl. ONK és oktatási háttérintézmények, NSzSz-ek és a pályázatokon nyertes iskolák, munkahelyek, önkormányzatok; ONK és akadémiai intézmények, civil szervezetek, stb.) 20

21 Az azonnali cselekvés stratégiai irányai és eszközrendszere A méltánytalan egyenlőtlenségek csökkentése, az egészségi állapotban is jelentkező hátrányok mérséklése korai fejlesztés, szociális és eü. szolgáltatások integráltabb működtetése Az egészségműveltség fejlesztése teljeskörű iskolai egészségfejlesztés, egészségkommunikáció Az egészséges életmód programjainak a társadalom széles rétegeiben történő megvalósítása térségi, munkahelyi egészségfejlesztési programok Az egészségügyi ellátórendszer prevenciós kapacitásainak javítása a dohányzás leszokást támogató, valamint az addiktológiai ellátás fejlesztése, az alapellátás integrálása a térségi programokba Népegészségügyi jogalkotás nemdohányzók védelméről szóló tv, termékadó, dohány és alkohol jövedéki adó emelése, közétkeztetési ajánlás (rendelet) 21

22 Fantazmagória, hogy lehet sikert elérni? forrás: World Health Report WHO, Genf

23

24