A magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter

Átírás

1 A magyar egészségügy múltja, jelene Dr. Sinkó Eszter

2 Az előadás felépítése 1 Ciklusok modellek az egészségügyben (mikor milyen típusú modellben dolgoztunk: állami vagy inkább társadalombiztosítás alapú egészségügyben? ) 2 Finanszírozási feltételek változása (szűkülőek vagy bővülőek inkább forrásaink?) 3 Következmények az egészségügyi rendszer mai állapota

3 Ciklusok modellek az egészségügyben I. ciklus: Állami egészségügy 1990-ig II. ciklus: Társadalombiztosítás alapú III. ciklus: Szűkülő társadalombiztosítási jelleg IV. ciklus: Kísérlet egy több-biztosítós modell váltásra V. ciklus: Bővülő állami jelleg /8 VI. ciklus:?

4 Állami egészségügy(i. ciklus) jellemzői 1 Állampolgári jogon járó hozzáférés 2 Térítésmentes az igénybevételkor (cizelláció: paraszolvencia) 3 Fenntartás szempontjából: tanácsi rendszer, ami a maihoz képest decentralizáltabb volt 4 Finanszírozás: költségvetésből, maradékelven, intézményi szinten inputfinanszírozás 5 Egészségügyi dolgozók: alkalmazottak 6 Állam szerephalmozó: a. Tulajdonos b. Ellátásszervező c. Finanszírozó d. Irányító e. Szabályozó és jogalkotó

5 Társadalombiztosítás alapú egészségügy (II. ciklus) jellemzői 1 Biztosítási jogon alapuló hozzáférés 2 Többségében térítésmentes az igénybevételkor (cizelláció: paraszolvencia; Bokroscsomag) 3 Intézményfenntartás: önkormányzatok,új tulajdonosként 4 Finanszírozás: döntően járulékfizetésen alapul, intézményi szinten teljesítményelvű, normativitásra épülő 5 Finanszírozó: OEP, egy biztosítós modell 6 Egészségügyi dolgozók: főállású vállalkozók megjelenése 7 Állam nem szerephalmozó ebben a ciklusban: a. Tulajdonos nem jellemző, magántulajdon részvétele b. Ellátásszervező - részlegesen c. Finanszírozó nem, tb önkormányzatok működnek d. Irányító, szabályozó és jogalkotó funkció marad

6 Szűkülő társadalombiztosítási jelleg (III. ciklus) jellemzői 1 Biztosítási jogon alapuló hozzáférés 2 Többségében térítésmentes az igénybevételkor (cizelláció: paraszolvencia, csomagbővülés Mikola idején) 3 Intézményfenntartás : önkormányzatok maradnak 4 Finanszírozás: járulékfizetésen alapuló marad, intézményi szinten teljesítményelvű, 5 Finanszírozó: OEP, 2 kacérkodás a kétszintű bizt. modellel 6 Egészségügyi dolgozók: vegyes foglalkoztatási viszonyok 7 Állam nem szerephalmozó ebben a ciklusban: a) Tulajdonos - nem jellemző, praxisjog vagyoni értékű jog b) Ellátásszervező részlegesen, IBR megjelenése c) Finanszírozó nem, tb önkormányzatokat felszámolják d) Irányító, szabályozó és jogalkotó funkció marad

7 Több-biztosítós modell (IV. ciklus), jellemzői lettek volna 1 Biztosítási jogon alapuló hozzáférés megmaradt volna 2 Vizitdíj, kórházi napidíj megjelenése 3 Intézményfenntartás: önkormányzatok, biztosítók is 4 Finanszírozás: eltérő díjtételek is kialakulhattak volna 5 Finanszírozó: nem maradt volna meg az OEP, 22 biztosító lett volna helyette 6 Egészségügyi dolgozók: vegyes foglalkoztatási viszonyok 7 Állam nem szerephalmozó ebben a kísérletben: a) Tulajdonos -nem jellemző, de biztosítók is lehettek volna b) Ellátásszervező biztosító társaságok c) Finanszírozó nem, d) Irányító, szabályozó és jogalkotó funkció marad

8 Bővülő állami jelleg (V. ciklus) 1 Biztosítási jogon alapuló hozzáférés maradt még 2 Többségében térítésmentes az igénybevételkor 3 Intézményfenntartás: központi kézben tartott: ÁEEK 1 Finanszírozás: növekvő adóalapú hányad, intézményi szinten teljesítményelvű egyelőre 4 Finanszírozó: kezdetben OEP, ma NEAK, szűkülő mozgástér 5 Egészségügyi dolgozók: vegyes foglalkoztatási viszonyok 6 Állam szerephalmozó újra ebben a ciklusban: a. Tulajdonos a járó-, és fekvőbeteg szakellátás nagyobb részében b. Ellátásszervező nem látja el senki sem c. Finanszírozó elkezdi visszavenni a funkciókat d. Irányító, szabályozó és jogalkotó funkció marad

9 Források

10 Az egészségügyi közkiadások GDP-n belüli aránya (%) % * egészségügyi közkiadások a GDP arányában Forrás: OECD, július

11 Egészségügyi kasszák változása reálértéken (2010=100%) Forrás: OEP/NEAK, elfogadott költségvetési törvény

12 Következmények az egészségügyi rendszer mai állapota

13 Következmények 1. Ellátórendszer 1 Az államosítás elsorvasztotta az intézmények kezdeményező készségét 2 A döntések útja extrém mértékben meghosszabbodott drágább üzemeltetés 3 A közbeszerzések megdrágították a beszerzéseket az esetek döntő többségében 4 A kórházcentrikusság megmaradt, annyi lobbierejük maradt a kórházaknak, illetve a választási szavazatmaximalizálás a kórházak kezére játszanak 5 Járóbeteg szakrendelők parkoló pályán 6 Háziorvosirendszer, alapellátás a finanszírozás és koncepcióalkotás tekintetében erősödőben, HR-ben gyöngülő pozícióban

14 Következmények 2. Irányítási rendszer 1 A tárca kormányzati pozíciója nem minisztériumi szintű indokolatlankormányzati döntés 2 ÁNTSZ területi funkcióinak átszervezése a kormányhivatalokhoz indokolatlan kormányzati döntés 3 OTH beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnt, feladatait 3 szervezet vette át: EMMI, OKI, ÁEEK, indokolatlan kormányzati döntés 4 OEP megszüntetése indokolhatatlan kormányzati döntés, a NEAK vergődik a szűkülő mozgástérben

15

16 Következmények 3. Betegjogok 1 EBF megszűnt 2010-ben 2 Az OBDK is megszűnt 2016-ban, helyette: Integrált Jogvédelmi Szolgálat van ( tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet ) 3 Az se lenne túlzás, ha azt mondanánk, Magyarországon megszűnt a betegek jogainak intézményes védelme 4 Egyedül a kórházi betegjogi képviselők maradtak még lábon a helyszíneken, de ezek mediátor funkciót látnak el, nincs hatósági szerepük

17 Összegzés 1 A rendszer diszfunkcionalitása megnőtt 2 Az ellátórendszer struktúrája fenntarthatatlan, korszerűtlen 3 Elképesztő HR gondok vannak a kormányzati béremelések ellenére 4 A betegek kiszolgáltatottak, egyre nagyobb arányban vesznek igénybe magánellátást 5 Keveset költünk egészségügyre nemzetközi összehasonlításban, de a források felhasználásának hatékonysága sem megfelelő (3 évvel élünk rövidebb ideig, mint ami gazdasági fejlettségünkből következne)