Egészségügyünk helyzete a népszavazás után. Az egészségbiztosítás alakulása

Átírás

1 Egészségügyünk helyzete a népszavazás után Az egészségbiztosítás alakulása

2 A háziorvosi finanszírozásban történt változások április 1. után a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlését követően a háziorvosi, valamint a fogorvosi szakmai szervezetekkel egyeztetések zajlottak a megállapodás értelmében a finanszírozási módosítások történtek, amelyeket az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 151/2008. (V. 30.) Korm. rendelet hirdetett ki

3 megemelésre kerültek a szakmai szorzók, alapszakvizsga nélkül 25 év körzetben eltöltött is beszámításra került a fix összegű díjazás ezer forinttal emelkedett további szakdolgozó alkalmazása esetén a háziorvosi praxis degressziós határa megemelésre került.

4 A szolgáltató ellátási esetenként 50 Ft jogviszony ellenőrzési díjra jogosult október 1-jétől 1 a házi gyermekorvosok fix díja további 25 ezer forinttal, a vegyes praxisok fix díja pedig további 10 ezer forinttal került megemelésre A két év alatti gyermekek esetében bevezetésre került a pneumococcus védőoltás ingyenes igénybevételének lehetősége, ezért ezen többletfeladat finanszírozására szolgál a fix díj emelés

5 A vizitdíj eltörlését követően a háziorvosi ellátás finanszírozása a módosítás következtében nagyobb mértékben nőtt, mint amekkora a vizitdíj bevétel volt. A háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás biztosítására a évi költségvetési törvény az E. Alapban 77,6 md Ft-ot irányoz elő, mely 14,3 mdft-tal tal több, mint a 2006 évi előirányzat.

6 A háziorvosi (ügyeleti is) éves vizitdíj bevétele 10,1 md Ft volt. A háziorvosi, valamint a háziorvosi ügyeleti ellátásra 2007-ben vizitdíj nélkül 66,2 md Ft került kifizetésre az E. Alapból hez viszonyítva a évi előirányzat közel 1,3 md Ft-tal tal biztosít többet ezen ellátásra a vizitdíjból származó éves bevételen túl.

7 A fogorvosi ellátás a megállapodás alapján a fix összegű díjazás alapegysége 31 Ft/pontról 34,4 Ft/pont értékre emelkedett a fogászati szolgáltató is jogosulttá vált esetenként 50 forint jogviszony ellenőrzési díjra. Mindezen módosítások fedezetéül közel 1 md Ft került átcsoportosításra a fogászati ellátás kasszájába az elmúlt évben

8 Vizitdíj után február 15. és március 31. között, azaz 13,5 hónap alatt a vizitdíjból és a kórházi napidíjból összesen 24 milliárd 277 millió forint került befizetésre az egészségügyi szolgáltatókhoz, amely összeg teljes egészében ezen szolgáltatók bevételét képezte. Mindebből a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti szolgáltatókhoz 11,4 md Ft, a fogászati szolgáltatókhoz 1,4 md Ft, míg a szakellátókhoz 11,5 md Ft került.

9 További célkitűzések Az egészségügyi ágazat kiemelt feladatai

10 Az egészségbiztosítás fejlesztése hogy az egészségügy jobban működjön, hogy több és magasabb minőségű, az igényeinknek jobban megfelelő ellátást kapjunk a befizetett járulékunkért cserébe, folytatni kell a kötelező egészségbiztosítás átalakítását.

11 Cél: a kötelező egészségbiztosítás biztosítói szerepének megerősítése Előfeltétele: az egészségbiztosítási forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatás-vásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztése A hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét: decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség a a regionális pénztárak kialakítása megtörtént

12 A biztosítási jogviszony ellenőrzése április 1-jétől a szolgáltató köteles vizsgálni, hogy a beteg rendelkezik-e jogviszonnyal. Feltétele az OEP jogviszony-nyilvántartási adatbázisának naprakésszé tétele, továbbá a jogviszony-igazolást megalapozó, ágazaton kívüli adatbázisok (APEH, MÁK stb.) naprakészségének javítása, a háttér-adatbázisok és az OEP adatbázisok együttműködésének javítása, a jogviszony szolgáltatói szintű ellenőrzésének korszerűsítése.

13 Az egészségügyi ágazat lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben között mintegy 452,7 md Ft támogatás kerül felhasználásra. Ebből mintegy 347,4 md Ft az ágazati operatív programokból, mintegy 75 md Ft a konvergencia régiók regionális programjainak forrásaiból, 30,3 md Ft a Közép Magyarországi regionális operatív program forrásából.

14 Nemzeti Szakmai Programok megvalósítása Az egészségügy fejlesztésében az eredményesség, a lakosság egészségi ségi állapotának gyors javulása érdekében a legfontosabb problémákat t lefedő, az egyének és a társadalom számára legnagyobb terhet jelentő problémák leküzdésére szervezett nemzeti programok megvalósítására kell koncentrálni. A kiemelt szakmai programok az alábbiak: a Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi egészségügyi Program; a Nemzeti Rákellenes Program; a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja; a Sürgősségi ellátás Nemzeti Programja

15 Az idősügy szempontjából kiemelt jelentőségű Nemzeti Rákellenes Program Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja A két legnagyobb életév életminőség veszteséget okozó betegségcsoport területén egységes szemléletben kezeli a megelőzést, az ellátórendszer egyes szintjeinek, feladatának, együttműködésének meghatározását a kiemelt centrumok fejlesztését.

16 Nemzeti Rákellenes Program A kiemelt centrumok fejlesztése, szűrések, életmódjavító programok, korai diagnosztika lehetőségének megteremtése. TIOP ös intézkedés: összesen 14 md Ft támogatás szolgálja a korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítását.

17 az onkológiai területén megtörtént a centrumok kijelölése, ma már csak erre alkalmas intézmények végezhetik a daganatos betegségek kezelését. Az elfogadott programokat a szakmai szervezetekkel közösen át kell tekinteni, meg kell teremteni a szakmai és fejlesztési programok összhangját.

18 Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja: kiemelt centrumok fejlesztése, szűrések, életmódjavító programok, korai diagnosztika lehetőségének megteremtése.

19 A népegészségügyi program folytatása Az egészségmegőrzés támogatása. Aktív kommunikáció. Iskolai egészségnevelés - Egészségérettségi Szűrővizsgálatok fejlesztése Célcsoportok meghatározása. Szűréseken való megjelenés arányának javítása. Mobil szűrő buszok. Új szűrési protokollok kidolgozása. Új szűrések bevezetése (bőrfelszín, szájüreg, vastagbélrák stb.) ÁNTSZ helyzetének, működésének stabilizálása, fejlesztése

20 Közös kincsünk a gyermek szűrővizsgálatok fejlesztése, védőoltási rendszer felülvizsgálata, szociális és oktatási ágazattal való jobb együttműködés, alapellátás erősítése. Pneumococcus védőoltás: 2 év alatt ingyenes.

21 Sürgősségi ellátás Nemzeti Programja A laikus elsősegélynyújtástól a légimentésen keresztül a sürgősségi osztályok fejlesztéséig terjed. TIOP 2.2.1: 11,5 md Ft a sürgőségi ellátás, ezen belül a mentés, légimentés korszerűsítésére, TIOP 2.3.4:ezen felül még 3.5 md Ft a mentésirányítási rendszer korszerűsítésére, KMOP forrásból további 600 millió Ft

22 Tovább folyik a mentés megkezdett fejlesztése új mentőállomások és mentő-gépkocsik belépése, a mozgó intenzív osztályok (MICU) és a légimentés fejlesztése, a mentés irányítási rendszer hatékonyabbá tétele, az informatikai rendszer fejlesztése.

23 Az ellátórendszer folyamatos A radikális beavatkozások helyett a folyamatos, fenntartható fejlődés, a változó körülményekhez történő alkalmazkodás a cél. A fejlesztések során a meglevő igazságtalanságok, szakmailag nem indokolható egyenlőtlenségek folyamatos kiegyenlítése szükséges. fejlesztése

24 Az egészségügyi ellátórendszer a világon mindenütt átalakulóban van. a technológiai fejlődés lehetővé teszi a kórházon kívüli ellátások terjedését növekszik az ápolási, gondozási igény gyógyítás eszköztára gyorsabban növekszik, mint a közösségi források új ellátás-szervezési, szervezési, finanszírozási módszerek szükségesek a szolgáltatások minőségének javítására, az ellátás biztonságára és a hozzáférés esélyegyenlőségére kell koncentrálni

25 Nagyobb hangsúlyt kapnak a lakóhely-közeli ellátások, vagyis az alapellátás, a korszerű járóbeteg szakellátás, az egynapos sebészet, a nappali kórházak. Közelebb kerül a betegekhez a gyógyulás lehetősége úgy, hogy közben emelkedik. a szolgáltatások színvonala minősége. Az egynapos sebészet például költséghatékonyabb ellátási forma, mint a kórházi ellátás, de támogatásának célja mégsem a takarékosság, hanem az, hogy a betegek kevesebb utazással, korszerű módszerekkel minél hamarabb meggyógyuljanak.

26 Háziorvosi ellátás fejlesztése a szakmai tevékenység folyamatosan erősödik a szakrendelői ellátások az alapellátásban is elérhetőek orvosok együttműködése a műszer-,, és informatikai fejlesztések támogatása a gyógyító munka mellett az egészségmegőrzés kiemelt szerepet kap egészségmenedzser

27 Az alapellátás működésének javítása feltételezi a finanszírozási rendszer átalakítását is. El kell ismerni a szakorvosi többlettevékenységeket, biztosítani kell a tevékenység-alapú díjazást, elsősorban a szűrésben, gondozásban. Támogatni kell a tartósan ellátatlan területek háziorvosi ellátottságának javítását.

28 Járóbeteg szakellátás fejlesztése A közötti időszak egyik kihívása a járóbeteg szakrendelői hálózat fejlesztése a rendelőintézetek átalakítása, felújítása, építése az egyenletes hozzáférés biztosítása

29 Az UMFT keretében a különböző támogatási forrásokból 8 olyan kórházban zajlik komoly járóbeteg ellátási fejlesztés, amelyben megszűnt, vagy minimálisra csökkent az aktív kórházi ellátás. 23 új, zöldmezős kistérségi járóbeteg-szakellátási központ épül, a regionális operatív programok keretében minimum 36 és maximum 61 rendelőintézet felújítása,, bővítése korszerűsítése készül el. záltal minden kistérségben azonos eséllyel, azonos szakmai feltételek mellett lesznek elérhetők a szakorvosi szolgáltatások.

30 A megnövekedő kapacitások működéséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat a jelenlegi tisztán tevékenység alapú finanszírozás mellett meg kell jelennie a feladat-, eredmény-, minőségorientált elemeknek is amelyek a szakrendelőket is a hatékony, eredményes gyógyításban teszik érdekeltté

31 A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése progresszivitási szintek meghatározása, súlyponti kórházi rendszer megerősítése (24 órás sokszakmás ügyeleti működés). Betegközpontú gondolkodás. Finanszírozási rendszer felülvizsgálata, hatékony egészségbiztosítói tevékenység.

32 A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése A speciális betegségek korszerű, biztonságos kezelése csak erre szakosodott centrumokban végezhető. Itt társul a korszerű technológiához a megfelelő tudás és gyakorlat, nagyobbak a gyógyulás esélyei. A szakmai fejlesztéseket az igazságos és egyenletes hozzáférés, a minőségi garanciák miatt elsősorban a kiemelt kórházakra kell koncentrálni.

33 Aktív fekvőbeteg szakellátás Éves átlagos ágyszám Az év v folyamán n működött m osztályok száma Súlyszám összeg Hosszú nap Intenzív v hosszú nap Finanszíroz Meghalt rozási (patológia esetszám nélkül) l) Haláloz lozási arány 3,48% 2,52% 2,44% Ápolási nap Egy esetre jutó nap 6,43 5,99 5,75 Egy ágyra jutó havi átlagos súlyszs lyszám összeg Egy ágyra jutó esetszám m / 3,69 3,7 4,45 hó 3,55 3,6 4,10 CMI 1,04 1,05 1,08 Ágykihasználtság 75,0% 70,0% 77,4% Elszámolt teljesítm tménydíj (eft) Egy ágyra jutó finanszíroz rozási díj d j (eft)

34 A fekvőbeteg-szakellátás fejlesztése Rehabilitáció A lakosság élettartamának örvendetes hosszabbodása, a jobb gyógyítás miatt Magyarországon is nő a krónikus megbetegedéssel, tartós egészség-károsodással élők, a rehabilitációra, tartós ápolásra szorulók száma. Szükséges a rehabilitáció és az ápolás szakmai feltételeinek, eszköz és szakember-ellátottságának ellátottságának javítása. A rehabilitáció szakmai elvárásainak megfelelően szükséges a szakképzés és továbbképzés átalakítása, a minimumfeltételek és a

35 Krónikus-rehabilitációs rehabilitációs ellátás Ágyak száma (átlag) Osztályok száma Súlyozott krónikus nap Ápolási nap Finanszíroz rozási esetszám Meghalt Haláloz lozási arány 9,58% 9,29% 8,99% Elszámolt teljesítm tménydíj j (eft) DMI (súlyozott ápolási nap / ápolási nap) 1,58 1,27 1,31 Egy ágyra jutó finanszíroz rozási díj d j (eft) Ágykihasználtság 82,35% 74,30% 76,05%

36 Az egészségügyi ellátás rehabilitációs szemléletét erősíteni kell. Az orvosi rehabilitációt, mint önálló szakterületet elkülönítve szükséges művelni és fejleszteni. Növekedő feladatköreit és komplexitását a lakosság öregedésével, és a munkaképesség helyreállításával kapcsolatban. Szükséges a foglalkoztatási, pedagógiai és a szociális rehabilitáció összehangolni, Az aktív rehabilitáció a területi centrumokba, A programozható rehabilitációs ellátás a kisebb kórházakba telepítendő. A rehabilitáció területén az ellátási egyenetlenség csökkentése kívánatos. Feltétlenül indokolt a járóbeteg kapacitás fejlesztése. Az orvosi rehabilitációs ellátó rendszer fejlesztésével egyidejűleg a hiányzó szakemberek orvosok, és más diplomás és szakdolgozók képzését folytatni szükséges.

37 REHABILITÁCIÓS MINŐSÍTŐ KRITÉRIUMOK Megnevezés "A" minősítésű rehabilitáció kritériuma "B" minősítésű rehabilitáció kritériuma Minősítés nélküli rehabilitáció kritériuma rehabilitációs szakorvos létszám 0,6 létszám/ 50 ágy vagy több 0,4-0,59 létszám /50 ágy kevesebb, mint 0,29 létszám/ 50 ágy terapeuta létszám gyógytornász / összes terapeuta gyógytornásszal együtt >0,4 gyógytornász / 5 ágy vagy >0,7 összes terapeuta gyógytornásszal együtt / 5 ágy 0,2-0,39 gyógytornász / 5ágy vagy 0,4-0,69 összes terapeuta gyógytornásszal együtt / 5 ágy kevesebb gyógytornász, mint 0,2/ 5 ágy vagy kevesebb összes terapeuta, mint 0,4 / 5 ágy átlagos ápolási idő Az ellátott esetek 66%- ában több, mint 10 nap Az ellátott esetek 66%-ában több, mint 10 nap halálozás átlaga 10% alatt 10% alatt 10% felett ágyszám 15 vagy több 15 vagy több 15 vagy több

38 TIOP intézkedésében a struktúraváltást támogató infrastruktúra- fejlesztésre a fekvőbeteg szakellátásban 112 mdft áll rendelkezésre, a centrumok fejlesztését szolgálja a es intézkedés, amely 75+10,2 md Ft értékben az egészségpólusokban támogatja az infrastruktúrafejlesztést.

39 A lakosság informáltságának javítása, az ügyfélbarát megoldások kiterjesztése Informatika fejlesztése A lakosság számára lehetővé kell tenni az ellátásoknál az internetes időpontkérést az ágazati portálon keresztül egyre több szolgáltatást kell elérhetővé tenni.

40 A TIOP intézkedésében a térségi, intézményközi egészségügyi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítésére 2010-ig 3 milliárd Ft áll rendelkezésre, a TÁMOP es intézkedésében a betegazonosítási rendszerek,, valamint nemzeti ehealth rendszer használatának előkészítésére 4 milliárd Ft támogatás van betervezve. TIOP intézkedésében az elektronikus közhiteles nyilvántartások és az ágazati portál fejlesztésére elkülönített 1,6 milliárd Ft biztosít fedezetet.

41 Finanszírozás áttekintése A teljesítmény-volumenkorlát rendszer felülvizsgálatra szorul Az intézmény funkcióját, az ellátandó lakosság valós szükségleteit, a progresszivitás szintjét, a sürgősségi rendszerben betöltött szerepét is figyelembe kell venni.. a szakellátásban a szolgáltatások térítési díját a tényleges ráfordítással arányosan kell megállapítani Az ellátás minőségét javítja, ha erősödik az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szerepe Szükséges a szolgáltatói verseny erősítése és az ellenőrzés hatékonyságának erősítése

42 Az Eftv.. módosítása Okai: járóbeteg szakellátási kapacitások december 31-ei állapotának rögzítettsége, járóbeteg szakellátási kapacitások ellátási területének átfedés és hézagmentes kialakításának hiánya, 109/2008. IX. 26.) AB határozat és következményei Nem volt lehetőség a kialakult szakellátási kapacitás szerkezet módosítására. Módosító jogszabály: Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény Új Vhr.: a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

43 Aktív fekvőbeteg szakellátás 100 ezer lakosra jutó aktív ágyszám Magyarország és az EU tekintetében Magyarország Magyarország Magyarország * 552 EU * 406 EU * 389 *Forrás: Eurostat OEP

44 Az Eftv.. módosítása Súlyponti kórházak és országos feladatkörű speciális intézetek köre, és a garantált kapacitás Fekvőbeteg-szakellátásban a szerződött kapacitásokon belül évente újraosztható aktív és krónikus kapacitások mennyisége változatlan VÁLTOZATLAN Kapacitás szabályozás menete, szempontjai Járóbeteg-szakellátásban a szerződéssel leköthető szakmák köre Kapacitás szabályozásban résztvevő szereplők hatásköre, feladata (ÁNTSZ!) ÚJ

45 Kapacitás szabályozás 1. Éves felülvizsgálat és újraosztás régiónként 2. Tartós kihasználatlanság (önkéntes csökkentés/ szakmai összetétel módosítása, ellenkező esetben más szolgáltatónak kiosztható) 3. Kapacitásátadás szomszédos régiók között 4. Kapacitásátcsoportosítás (intézményen belül, illetve saját fenntartású intézmények között) 5. Feladatátadás (intézmények között megállapodnak a fenntartók) Kiinduló kapacitás: a december 22-én érvényes finanszírozási szerződésben meghatározott kapacitásmennyiség

46 Időskor az egészségügyben A geriátria önálló tudományággá vált, saját szakmai kollégiummal és képzéssel rendelkezik, ami az időskorúakkal való foglalkozásra fordított fokozott figyelmet támasztja alá. Az egészségügyi ellátórendszer jelentős része is kiemelten foglalkozik az időskorúak betegségeivel és ellátásával: az egészségügyi szolgáltatások közel 70%-át ez a korosztály veszi igénybe. Számos közelmúltbeli, a betegellátás javítását, korszerűsítését szolgáló intézkedésünk döntő mértékben az idős betegek helyzetét is javította: a rehabilitációs ellátás, a háziorvosi ellátás finanszírozásának módosítása, a kórházi étkeztetés javítása, a struktúra-átalakítás során a krónikus ágyszámok növelése, valamint az ápolási osztályok számának növelése Időskori, súlyos látásromlás kezelésére szolgáló gyógyszer (Lucentis) HBCs-ben történő finanszírozása

47