Egészségügyi rendszer, gyógyszerellátó rendszer

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egészségügyi rendszer, gyógyszerellátó rendszer"

Lilla Deák
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Egészségügyi rendszer, gyógyszerellátó rendszer Gyógyszertárvezetés, üzemeltetés, minőségbiztosítás szakképzés II. évfolyam október 11.

2 Program Bevezető (Hankó Balázs) 9:30-9:45 Magyarország egészségügyi rendszere (Ragány Károly) 9:45 10:30 Magyarország egészségügyi rendszere puzzle beosztása 10:30 10:45 Szünet 10:45 11:15 Magyarország egészségügyi rendszere puzzle 2 csoportban 11:15 12:30 (Ragány Károly, Hankó Balázs) Magyarország gyógyszerellátó rendszere puzzle 2 csoportban 12:30-13:30 (Ragány Károly, Hankó Balázs) Kérdések megvitatása 13:30 14:00

egészségügyi rendszere puzzle 2 csoportban 11:15 12:30 (Ragány Károly, Hankó Balázs) Magyarország

3 Az egészségügyi rendszerek jellemzői Ragány Károly SE-EMK október 11.

4 Egészségbiztosítási / -finanszírozási rendszerek alapmodelljei Bismarck-féle Beveridge-féle eredet: Németország, 1883, Bismarck kancellár cél: a megbetegedés kockázata miatt eredet: Nagy-Britannia, 1946, Beveridge szociálpolitikus cél: a társadalom minden tagja számára sérülékeny társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok stb. helyzetének stabilizálása járulék-fizetés munkabérarányos felső határ a lakosság döntő hányada biztosított azonos hozzáférést biztosítani az egészségügyi ellátáshoz adóbevételekből finanszírozott állampolgári jogon jár (biztosítás?)

sérülékeny társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok stb.

5 A rendszerek közeledése I. Közeledés a bismarcki és a beveridge-i típusú rendszerek között: A bismarcki rendszereknél hagyományosan nehéz a kiadások korlátozása, az egyenlőség megvalósítása, de több, az igényeknek jobban megfelelő szolgáltatást nyújtanak. A reformok iránya: pénztárak közötti kockázatközösség, a nem biztosítottakról való gondoskodás, finanszírozási korlátozások, ésszerűsítések.

hagyományosan nehéz a kiadások korlátozása, az egyenlőség megvalósítása, de több, az igényeknek

6 A rendszerek közeledése II. A beveredge-i típusú rendszerek jobban uralják a kiadásokat, de a választási lehetőségek korlátozottak, és várakozásra kényszerítettek. A reformok iránya: a merevség enyhül, piaci eljárásokat vezetnek be. A reformok állandósultak. A reformok három-négy évenként követik egymást.

lehetőségek korlátozottak, és várakozásra kényszerítettek.

7 Egészségbiztosítási rendszer dilemmái Egy vs több biztosító Magánbiztosítás vs társadalombiztosítás Önkéntes vs kötelező biztosítás A fentiek szerepe az alap, illetve a kiegészítő biztosításban

8 Forrásteremtés, finanszírozás A forrásteremtés lehetőségei: Adók, Járulékok, Az ellátottak közvetlen befizetései A finanszírozás lehet Egycsatornás, Többcsatornás (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, társadalombiztosítás)

befizetései A finanszírozás lehet Egycsatornás,

9 Egészségügy finanszírozása az EU-ban

10 Egészségügyi szabályozás az Európai Unióban Minden ország maga választhatja meg egészségügyi rendszerét, az EU nem avatkozhat be ebbe a választásba. Az egészségügyi ellátás megszervezése, finanszírozása szintén nemzeti hatáskör, de egy laza koordinációs mechanizmus működik. Az EU-nak a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatok kezelése tekintetében van hatásköre. Kidolgoztak egy közösségi szintű népegészségügyi politikát is.

Az egészségügyi ellátás megszervezése, finanszírozása szintén nemzeti hatáskör, de egy laza koordinációs

11 Egészségbiztosítás Magyarországon I. A II. világháborúig a bismarcki modellt követte 1891-ben fogadták el az első betegbiztosítási törvényt A betegbiztosítás fokozatosan terjedt ki az egyes ágazatokra, de még 1940-ben is csak az aktív keresők 21,5 százaléka volt biztosított

első betegbiztosítási törvényt A betegbiztosítás fokozatosan terjedt

12 Egészségbiztosítás Magyarországon II ben összevonták az ágazati biztosítókat, és üzemeltetését az egységesített szakszervezeti apparátusra bízták. SZTK=Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja A társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztése, állampolgári joggá válása 1972-től az egészségügyi ellátás állami feladat: a központi költségvetés finanszírozza 1984-ben az irányítás a szakszervezetektől az államhoz kerül

13 Egészségbiztosítás Magyarországon III től az egészségügyi ellátás finanszírozása ismét a társadalombiztosítás részévé válik 1993-től önálló Egészségbiztosítási Alap és Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kezdetben önkormányzati irányítás, majd ismét állami irányítás

társadalombiztosítás részévé válik 1993-től önálló

14 A magyar egészségbiztosítás fő vonásai I. Minden aktív keresőre kiterjedő járulékfizetési kötelezettség Mind a munkáltató, mind a munkavállaló fizeti a járulékot -> de: 2012-től a munkáltató adót fizet!!! A nyugdíjasok, munkanélküliek, szociális ellátásban és családi pótlékban részesülők, szociálisan rászorulók stb. után központilag történik a járulékfizetés A nem rászoruló eltartottak után a családnak kell járulékot fizetni

fizeti a járulékot -> de: 2012-től a munkáltató adót fizet!

15 A magyar egészségbiztosítás fő vonásai II. A szolidaritás és a méltányosság széles körben érvényesül Szolgáltatások: gyógyító-megelőző ellátás gyógyszer, gyógyászati segédeszköz táppénz, baleseti táppénz Egy biztosító Szektor-semleges finanszírozás

Szolgáltatások: gyógyító-megelőző ellátás gyógyszer,

16 A harmadik szereplő vevő páciens (fogyasztó) jogosultság szolgáltatás közvetlen fizetés járulék adó, költségvetés, díj Finanszírozó (pl. biztosító) Egészségügyi eladó szolgáltató (vállalat) térítés igénylése

17 Az Az egészségügy egészségügy főbb főbb szereplői szereplői szakmai szakmaiirányítás irányítás tulajdonosok tulajdonosok finanszírozó finanszírozó szakmai szakmaifelügyelet felügyelet szakmai szakmaiérdekvédelem érdekvédelem szakmai szakmaiszervezetek szervezetek munkavállalói munkavállalóiérdekérdekképviseletek képviseletek ellátottak ellátottak Egészségügyi EgészségügyiMinisztérium, Minisztérium, GyEMSZI GyEMSZI állam, állam,önkormányzat, önkormányzat, magántulajdonos magántulajdonos működési működésiköltség: költség:oep OEP invesztíció: invesztíció:tulajdonos tulajdonos ÁNTSz, ÁNTSz,OBDK OBDK Kamarák Kamarák(Orvosi, (Orvosi,Szakdolgozói) Szakdolgozói) szakmai szakmaikollégiumok, kollégiumok,motesz, MOTESZ, MKSZ, MKSZ,EGVE, EGVE,stb. stb. Szakszervezetek Szakszervezetek Beteg-egyesületek Beteg-egyesületek

Minisztérium, GyEMSZI GyEMSZI állam, állam,önkormányzat, önkormányzat, magántulajdonos magántulajdonos működési működésiköltség: költség:oep OEP invesztíció: invesztíció:tulajdonos tulajdonos ÁNTSz,

18 Egészségügyi ellátások rendszere Progresszív ellátás (differenciált, fokozatos) Megelőző ellátások (pl. szűrővizsgálatok, anya- és csecsemővédelem) Egészségügyi ellátórendszer (alap-, járó-, fekvőbeteg-ellátás) Egyéb egészségügyi ellátások (pl. ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, ápolás)

szűrővizsgálatok, anya- és csecsemővédelem) Egészségügyi ellátórendszer

19 Az egészségügyi alap- és szakellátás rendszere 2012-ig Speciális kórházi ellátás Regionális, országos Teljes körű kórházi ellátás Alapvető korházi ellátás, Járóbeteg szakellátás Alapellátás (házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás megye Kistérség, város Lakókörnyezet

Alapvető korházi ellátás, Járóbeteg szakellátás Alapellátás (házi

20 2012-től: Térségi szervezés Minőségi és méretgazdasági szempontok 1-1,5 M lakos 8 térség Centralizáció és decentralizáció (szubszidiaritás elve mentén) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és

21 A térségi egészségszervezés területi beosztása

22 A társadalombiztosítás jellemzői Kötelező a társadalom döntő többségére Jövedelemfüggő járulékok egységes vagy változó mértékkel Megosztva vagy egységesen fizeti a munkáltató, munkavállaló vagy más szervezet Egy alapban vagy többszörös alapokban kezelik Az alaphoz tartozás elrendelt vagy választható A járulék megfizetése függhet alsó vagy felső jövedelemhatártól

23 TB járulék jellemzők Kötelezőek és nem rizikófüggők Az állami költségvetéstől általában külön kezelik Gyűjtheti állam vagy harmadik fél (biztosító) Jövedelem százalékában meghatározottak elvileg jövedelemre vetítve egységes a százalékérték, de lehet jövedelemfüggő is országosan egységes mérték: Magyarország, Hollandia biztosító függő: Németország foglalkozás függő: Ausztria

24 TB járulék jellemzők Mértékét megállapíthatja: jogszabály: Magyarország, Franciaország, Hollandia biztosítók szövetsége: Luxembourg egyes biztosítók külön is: Németország Felső és alsó jövedelemhatár megállapított: Ausztria, Németország, Luxembourg Általában a munkáltatók és munkavállalók is fizetnek járulékot, ennek belső arányai országonként és időben is változnak

25 Társadalombiztosítás további jellemzői Jogosultság: járulékfizetésen alapul (Németország) állampolgárságon, letelepedésen alapul (Franciaország) a keresők járulékot fizetnek, de járulékot nem fizetők helyett fizet az állam (adókból direkt támogatás vagy szociálpolitika), szülő vagy valamilyen alap (pl. munkanélküli, nyugdíj) Lehet önkéntes befizetésekkel is jogosultságot szerezni Potyautas jelenség

26 Egészségbiztosítási piac Magyarországon Üzleti biztosítók Elsősorban készpénz-ellátást adnak betegség esetére Néhány biztosító finanszíroz magán-ellátást Kölcsönös egészségbiztosító-pénztárak Prevenció, Egészséges-életmód, wellness Készpénz-ellátás

27 A kiegészítő biztosítás elvi lehetőségei Helyettesítő biztosítás: elismert pénztárak Kiegészítő biztosítás Co-payment térítés Minőségi ellátás (külön szoba) Új kockázatok Veszélyes sportok Ápolásbiztosítás Munkáltatói egészségbiztosítás adómentessége 2012-től!

28 Forrás: Boncz [2006]

29 Az OEP működési költségei az E. Alap kiadásainak %-ában 4,0% OEP működés/e-alap 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 1,5% 0,5% 0,0%

30 Egy főre jutó egészségügyi kiadások évben (vásárlóerő paritáson) Forrás: OECD Health Data, 2012

31 Egészségügyi kiadások a GDP %-ában 2012.évben Forrás: OECD Health Data, 2012

32 Közkiadások aránya az egészségügyi kiadásokban, 2012 Forrás: OECD Health Data, 2012

33 Teljes egészségügyi kiadás forrásai Magyarországon, 2012

34 Egészségbiztosítási Alap bevételeinek megoszlása 2012

35 E. Alap bevételi forrásai (nominálértéken)

36 Egészségbiztosítási járulékbevételek egyenértéke a keresetek százalékában és a járulékfizetők száma,

37 E. Alap bevételei és kiadásai

38 E. Alap kiadásai, 2013

39 A természetbeni ellátások kiadásainak részletezése Krónikus fekvőbeteg szakellátás

40 Egészségügyi kiadások reálértéken (1993=100%)

41 Természetbeni ellátások kiadásainak összehasonlítása ( )

42 Magyarország egészségügyi rendszere puzzle beosztása és feladat Két csoport Egy-egy csoportban 3 fős csapatok Minden csapat több ellátórendszeri szereplőt húz Felkészülés Feladat Elhelyezni a szereplőt a táblán Mi a feladata az egészségügyi ellátórendszerben? Milyen szereplőkkel van kapcsolata? Ha már fenn van az a szereplő a kapcsolatot jelölni Hierarchikus szerződéses- - hatósági Egyéb Csoport tagjai reagálnak Fontosabb kérdéseket, vitákat gyűjteni (közösen elemezzük)

43 Magyarország gyógyszerellátó rendszere puzzle beosztása és feladat Két csoport Egy-egy csoportban 3 fős csapatok Minden csapat több ellátórendszeri szereplőt húz Felkészülés Feladat Elhelyezni a szereplőt a táblán Mi a feladata a gyógyszerellátó rendszerben? Milyen szereplőkkel van kapcsolata? Ha már fenn van az a szereplő a kapcsolatot jelölni Hierarchikus szerződéses- - hatósági Egyéb Csoport tagjai reagálnak Fontosabb kérdéseket, vitákat gyűjteni (közösen elemezzük)

Hasonló dokumentumok

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása

Az egészségügyi rendszerek jellemzői Az egészségügy finanszírozása Merész Gergő SE-EMK 2016. január Egyáltalán mi az egészségügyi rendszer? Az egészségügyi rendszer a társadalom által egy bizonyos populáció