Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a ös

Átírás

1 Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a ös számon tájékoztató vonalunkat, ahol még részletesebben tájékozódhat!

2 Miért kell megtenni, ha fáj? Kérdések és válaszok az Új egyensúly programról. közös jövőnkért

3 3 Felelős kiadó: Magyar Szocialista Párt Országos Központ Felelős szerkesztő: Szigetvári Viktor

4 Senki sem szeret fogorvoshoz járni, de mindenki tudja: minél hamarabb kezeltetjük a fájós fogat, annál gyorsabb a gyógyulás. Most, amikor a magyar költségvetés egészsége a tét, nem habozhatunk, meg kell tennünk a szükséges lépéseket. Senki sem szereti, ha emelkedik a gáz ára, az áfa vagy az egészségügyi hozzájárulás. Azonban mindennél fontosabb, hogy helyreállítsuk a költségvetés egyensúlyát, máskülönben veszélybe kerülhet az ország hosszú távú fejlődése. Az elmúlt időszakban számos vélemény hangzott el a baloldali kormány egyensúlyteremtő intézkedéseiről, mégis nyilvánvaló, hogy a választók többsége egyelőre nem látja tisztán a törvényjavaslatok hátterében meghúzódó szándékokat, nem ismeri a változások mellett szóló érveket. Ez a kiadvány érthető és konkrét választ próbál adni arra, miért van szükség olyan intézkedésekre, mint például a gázártámogatás csökkentése, a 15%-os áfakulcs emelése vagy a felsőoktatási tandíj bevezetése.

5 Miért kell emelni a gáz fogyasztói árát? Mert a hazai fogyasztás 80%-át importból kell biztosítanunk, azaz ugyanannyit kell fizetnünk érte, mint más európai országoknak. A magyar fogyasztói ár mégis rendkívül 29,82 alacsony az uniós országok átlagához képest. 25,95 4,63 5,34 Észtország Lettország 6,24 7,40 8,24 9,46 10,03 10,33 10,88 Litvánia Magyarország Egyesült Királyság Lengyelország Csehország 12,51 12,72 12,99 13,02 13,50 13,63 Mert a közös adóforintjainkból nyújtott támogatásból ma azok kapnak többet, akik többet fogyasztanak, nagyobb lakásban, úszómedencés villákban élnek, és nem azok, akiknek erre takarékos fogyasztás mellett is szükségük lenne. Más szóval: az átlagemberek fizetik meg a gazdagabbak ártámogatását Ft 14,52 Luxemburg Szlovákia Írország Franciaország Szlovénia EU átlag Belgium Spanyolország Portugália 15,65 15,98 Ausztria Németország Hollandia Svédország Dánia Egy gigajoule gáz lakossági ára egy átlagos évi 83,7 GJ fogyasztású háztartásban 2006 januárjában az Európai Unióban (euróban adóval) 16, Ft Ft Ft m 3 gázfogyasztású 55 m 2 -es kislakás 1300 m 3 gázfogyasztású 65 m 2 -es közepes lakás 2800 m 3 gázfogyasztású 100 m 2 -es családi ház 4000 m 3 gázfogyasztású úszómedencés villa Gázártámogatás éves összege a különböző típusú háztartásokban 2006 szeptemberében

6 A világpiaci árak változását követve átlagosan 30%-kal emelkedik a gáz fogyasztói ára. Megkezdődik a mai igazságtalan támogatási rendszer átalakítása. A gáz árához nyújtott támogatás helyét fokozatosan átveszi a rászorulók terheit mérséklő szociális támogatás. Ennek első lépéseként: az átlagosnál kisebb mértékben, 25%-kal emelkedik a kisebb fogyasztásúak, az átlagos lakások fűtési költsége, és gyorsabban, 37%-kal a nagylakásoké; a nagyobb lakásban élő, de alacsonyabb jövedelműek (nagycsaládosok, fogyatékosok) fűtési költségeit pedig az újonnan bevezetett, célzott szociális támogatás mérsékli. 5

7 Miért kell 20%-ra emelni az eddig 15%-os áfakulcsot? Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításához mindenkinek hozzá kell járulnia. Az általános forgalmi adó olyan közteher, amit mindenkinek fizetnie kell, méghozzá fogyasztásával arányos módon. Aki tehetősebb, azaz többet fogyaszt, több adót fizet, aki kevesebbet költ, az kisebbet. Mert hosszabb távon mindenképpen indokolt, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a fogyasztást terhelő adók rendszere. Mert nem igazságos, ha az állam az árakon keresztül támogatja az embereket. Az ártámogatással ugyanis az kap nagyobb segítséget, aki többet fogyaszt. Helyénvaló, hogy továbbra is csupán 5%-os áfaterhet viselnek a gyógyszerek, tankönyvek, mert ebből többet nem a magasabb jövedelműek, hanem a betegek és a gyermekek fogyasztanak. De nem indokolt, hogy jövedelmi helyzetétől függetlenül az eddig kedvezményes, 15%-os áfamértékkel mindenkinek támogassuk az élelmiszer-fogyasztását, közlekedését vagy éppen az éttermi számláját. Hiszen a lakosság legmagasabb jövedelmű 10%-a egy főre számítva 2-szer annyit költ élelmiszerre, 3-szor annyit költ tömegközlekedésre és 13-szor annyit éttermi étkezésre, mint a legalacsonyabb jövedelműek Ft Ft Ft 6 alsó tized 5. tized felső tized Az élelmiszer-kiadások egy főre jutó éves összege 2004-ben a különböző jövedelmű háztartásokban

8 szeptemberétől az eddigi kedvezményes 15%-os áfakulcs 20%-ra emelkedik, ami éves szinten 170 milliárd forintos lakossági többletterhet jelent. Összehasonlításképpen: az áfa felső kulcsának januári 25%-ról 20%-ra csökkentése 250 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Az áfa mértéke egységesen 20% lesz, kivételt képeznek a gyógyszerek, tankönyvek, könyvek, amelyek áfája továbbra is 5% marad. Az áfa emelése jövőre átlagosan mintegy 1%-kal növeli éves szinten a fogyasztói árszínvonalat, amit a leginkább rászorulók számára a szociális ellátások és a nyugdíjak emelése ellentételez. 7

9 Miért kell emelni a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát? Mert a költségvetés egyensúlyának helyreállításából, természetesen bérükkel arányosan, nagyobb részt kell vállalniuk a munkajövedelemmel rendelkező aktív, felnőtt embereknek, mint azoknak, akik már nyugdíjasok, gyesen vannak vagy munkanélküliek. Mert a munkavállalók és a munkaadók által fizetett járulékok képezik a háziorvosi-kórházi ellátás, a gyógyszertámogatás, a táppénz és a rokkantnyugdíjak forrását. A járulékok emelése biztonságosabbá teszi az egészségügy finanszírozását, amelyet ma csak részben fedeznek a járulékbevételek ban az Egészségbiztosítási Alap tervezett kiadásai mintegy 400 milliárd forinttal haladják meg a járulékbevételeket, amit költségvetési forrásból közös adóforintjainkból kell kipótolni járulékbevételek (munkavállalói és munkaadói együtt) kiadások Az Egészségbiztosítási Alap tervezett járulékbevétele és kiadásai 2006-ban (milliárd Ft-ban) 8

10 szeptemberében a jelenlegi 4%-ról 6%-ra, 2007 januárjában pedig 7%-ra emelkedik a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának mértéke. Ezzel egyidejűleg szeptembertől a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra nő a munkavállalói járulék mértéke, ami a munkanélküli biztosítás egyik forrása. A járulékemelés, párosulva a személyi jövedelemadó januári változásával, nem csupán abszolút összegben, de arányaiban is nagyobb terhet hárít a magasabb jövedelműekre, mint azokra, akiknek alacsony a fizetése. 9

11 Miért kell szolidaritási adót fizetni a 6,6 millió forint feletti jövedelmek után? Mert ma a magyar lakosság legmagasabb jövedelmű 10%- ának egy főre jutó jövedelme 7,5-szer akkora, mint amenynyiből a legszegényebb 10% él Ft Ft legszegényebb alsó tized leggazdagabb felső tized A magyar népesség legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmű tizedének egy főre jutó havi jövedelme 2005-ben Mert az adózó polgárok csupán 1,6%-ának jövedelme haladja ugyan meg az évi 6,6 millió forintot, de ők rendelkeznek az összes jövedelem 13%-ával. Adóköteles jövedelmük 8-szorosa az átlagosnak, és 18-szorosa egy minimálbért kereső adóköteles jövedelmének. 1,7-6,6 millió 28,4% 6,6 millió felett 1,6% 1,7 milliónál kisebb 70% Az adózók számának megoszlása az adóköteles jövedelem szerint 10 Mert most, amikor mindannyiunknak hozzá kell járulnunk az ország költségvetési egyensúlyának helyreállításához, úgy igazságos, ha a tehetősebbek több terhet viselnek, mint a szegények.

12 A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében ben a legmagasabb jövedelműek a 6,6 millió feletti jövedelmük után 4% szolidaritási adót fizetnek. Aki például havi 1 millió forintot keres, annak jövőre havi Ft különadó befizetésével is hozzá kell járulnia a közös kasszához. Az átlagos jövedelműeknél viszont a járulékterhek növekedését a személyi jövedelemadó-terhek csökkentése, a 18%-os kulcs sávhatárának 1,7 millióra emelése mérsékli. Azaz jóval több adózó kap lehetőséget, hogy alacsonyabb kulcs alapján fizesse személyi jövedelemadóját. 11

13 Miért kell bevezetni a tandíjat a felsőoktatásban? Mert 15 év alatt négyszeresére nőtt a felsőoktatásban tanulók létszáma, és hétszeresére a felsőoktatás költségvetési támogatása. Ezt a támogatást az adóbevételekből finanszírozza az állam, tehát ma még a főiskolások, egyetemisták költségeit nagyrészt a szakmunkásoknak és érettségizett munkavállalóknak kell kifizetniük / / / / / / / / / / / / / / / /2006 A felsőoktatás nappali, esti és levelező tagozatán tanulók létszáma (ezer főben) Mert igazságtalan, hogy a felvételkor véglegesen eldől, hogy ki szerez ingyen diplomát, és kinek kell ezért ha a valóságos költségeknél kevesebbet is, de fizetnie. Ma a jó családi háttérrel rendelkező, elit középiskolából érkező fiatalnak sokkal nagyobb esélye van arra, hogy bekerüljön az államilag finanszírozott képzésbe, mint annak, aki bár tehetséges, de rosszabb körülmények közül érkezik. Aztán pedig hiába tanul jól egy diák, a költségtérítéses szakon mindvégig ugyanannyit fizet, aki pedig bejutott az államilag finanszírozott szakra, akárhogy bukdácsol is, nem kell fizetnie. 12

14 től az államilag finanszírozott felsőoktatásban bevezetésre kerül a tandíj, a fejlesztési részhozzájárulás (FER). Ennek összege az alapképzésben évi 105 ezer Ft, a mesterképzésben pedig 150 ezer Ft, amit 2008 szeptemberétől kell majd fizetniük a hallgatóknak. A tandíj teljes összege a felsőfokú intézmény bevétele marad, aminek 30 50%-át tanulmányi ösztöndíjra, a másik felét pedig az oktatás színvonalának fejlesztésére kell fordítania. Az első évet követően most már valóban a hallgató egyéni teljesítményétől, tudásától függően dől el, hogy kik lesznek azok, akiknek fizetniük kell, és kik azok, akik jó tanulmányi eredményük alapján mentesülnek a tandíj megfizetése alól, sőt tanulmányi ösztöndíjra is jogosulttá válnak. A jövőben azok a fiatalok, akik tanévenként nem teljesítik a minimumként meghatározott követelményt, átkerülnek a költségtérítéses képzésbe. Azok viszont, akik kiválóan teljesítenek a költségtérítéses szakokon, beléphetnek az államilag finanszírozott, a költségtérítésnél jóval kisebb megterhelést jelentő tandíjas képzésbe, és ha itt is kiemelkedő eredményt érnek el, ösztöndíjat is kaphatnak. 13

15 Miért kell meghatározni a vállalkozások adójának minimális összegét? Mert míg a munkavállalók minden fillér után fizetik a közterheket, addig a vállalkozások egy jelentős része könyvelési trükkökkel eltünteti közkeletű kifejezéssel elköltségeli a vállalkozás adóköteles jövedelmét ben az egyéni és társas vállalkozások 38%-a volt veszteséges, ezért nem fizetett társasági adót. veszteséges vállalkozások nyereséges vállalkozások Az adózók számának megoszlása az adóköteles jövedelem szerint Mert különösen a kisebb vállalkozásoknál kiugróan magas az egy-egy adóévben kimutatott veszteség mértéke, és mindennapi gyakorlattá vált, hogy a személyes fogyasztás egy részét is a vállalkozás költségei között számolják el. 14

16 Szakítani kell azzal a gyakorlattal, amikor a becsületesen adózó többség viseli a közterhek alól kibújó ügyeskedők terheit is től minden vállalkozásnak legalább az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett bevételének 2%-a után meg kell fizetnie a társasági vagy ha egyéni vállalkozóként ezt választotta a személyi jövedelemadót. Természetesen, akiknek az adóalapja ennél magasabb, azok továbbra is ennek alapján teljesítik adófizetési kötelezettségüket. A valóban nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalkozásoknak azonban a jövőben sem kell adót fizetniük. Mentesülnek az elvárt adó megfizetése alól: a non-profit szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, közhasznú társaságok stb.); a jogelőd nélkül alakult új vállalkozások, a tevékenységük megkezdésének évében, illetve az azt követő adóévben; a jelentős piacvesztést elszenvedett vállalkozások, ha árbevételük a megelőző évhez képest legalább 15%-kal csökkent; ha az adott vagy a megelőző évben az adózót elemi kár sújtotta. 15