5. A kerékpárfrgalmi létesítmények Ha a kerékpárs frgalm infrastrukturális témakörérl szó esik, általában az els felvetés az, hgy építsünk kerékpárutat! A kerékpárs infrastruktúrának csak egyik, de nem kizárólags eleme a kerékpárút. Az alábbiakban látható lesz, hgy a kerékpárfrgalm lehetségeinek kedvezbbé tétele nem csak kerékpárúttal adható meg. A kerékpárs frgalm számára kiválóan alkalmasak lehetnek a frgalmcsillapíttt területek (pl.: 30-as zóna), árvédelmi töltésen, kisfrgalmú utcában vezetett kerékpárs útvnalak, stb. Ezért a tvábbiakban nem kerékpárutak fejlesztésérl, hanem kerékpárfrgalmi létesítmények, vagy a kerékpárzás lehetségeinek fejlesztésérl beszélünk. 5.1. A kerékpárfrgalmi létesítmények fajtái Kerékpárs létesítmények összefglalása: Önálló kerékpárfrgalmi létesítmények: Kerékpársáv Közút melletti kétirányú kerékpárút Közút melletti kétldali egyirányú kerékpárút Elválaszttt gyalg- és kerékpárút Elválasztás nélküli gyalg- és kerékpárút Az útpálya felületén burklati jellel jelölt kerékpárfrgalmi létesítmények: Kerékpárs nym Nyittt kerékpársáv Nem önálló kialakítású, de kerékpárzás céljára igénybe vehet vegyes frgalmú felületek: Széles frgalmi sáv Autóbusz-frgalmi sáv Csillapíttt frgalmú terület Egyirányú frgalmú utca Részlegesen vagy teljesen burklt útpadka Kisfrgalmú utca Párhuzams szervizút Árvédelmi töltés Erdészeti üzemi út Mezgazdasági út 1/25
5.1.1. Önálló kerékpárfrgalmi létesítmények 5.1.1.1 Kerékpársáv Az úttesten útburklati jellel, vagy a meglév útpálya szélesítésével kialakíttt, annak egy vagy két szélén kijelölt, a menetirány szerinti jbb, vagy egyirányú frgalmú útn, a bal ldaln útburklati jellel jelölt különleges frgalmi sáv, amely a kerékpársk közlekedésére szlgál (segédmtrs kerékpár nem használhatja). 5.1. ábra: Kerékpársáv 1 5.2. ábra: Kerékpársáv 1 5.3. ábra: Kerékpársáv 1 5.4. ábra: Kerékpársáv 1 5.1.1.2 Közút melletti kétirányú kerékpárút A közúti frgalm által használt felületektl a kerékpárs közlekedés céljára elkülönített út, amelyen csak kerékpársk és krlátztt körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmtrs kerékpárk közlekedhetnek. Mszaki jellemzinek meghatárzásáhz figyelembe kell venni a kerékpárzás célcsprtjait. A kerékpárút létesítésével egy idben lehetleg 1 Frrás: Ivány Dániel 2/25
gyalgjárda is épüljön tt, ahl a gyalgs frgalm megjelenése várható, mert különben a gyalgsk is igénybe veszik a kerékpárutat. 5.5. ábra: Közút melletti kétirányú kerékpárút2 5.6. ábra: Közút melletti kétirányú kerékpárút2 5.7. ábra: Önálló vnalvezetés kétirányú kerékpárút2 5.8. ábra: Önálló vnalvezetés kétirányú kerékpárút2 5.1.1.3 Közút melletti kétldali egyirányú kerékpárút Az egyirányú kerékpárút a közút két ldalán elhelyezett, attól szegéllyel elválaszttt, a frgalmi sáv felületét l eltér szinten kialakíttt kerékpárfrgalmi létesítmény. Az egyirányú kerékpárút a közúti pálya két ldalán helyezkedik el, így a közúti frgalmmal azns ldaln és velük megegyez irányú haladást biztsít, ami frgalmi és frgalmbiztnsági szempntból kedvez. Laktt területen a kétldali, önálló vnalvezetés kerékpárút a frgalm természetes rendje szerinti közlekedést tesz lehet vé, így ez a létesítmény a kerékpársávval kedvez en kmbinálható. 2 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft. archívum 3/25
5.1.1.4 Elválaszttt gyalg- és kerékpárút A gyalgs és kerékpárs közlekedésre a közúti frgalm által használt felületekt l elkülönített út, amelyen csak gyalgsk, kerékpársk és krlátztt körülmények között (20 km/h-nál kisebb sebességgel) segédmtrs kerékpárk közlekedése megengedett. A két felület egymástól fizikailag vagy ptikailag elválaszttt. Az elválasztás lehet burklati jel, 5 cm magas kiemelt szegély, krlát, stb. Újnnan létesül gyalg- és kerékpárútnál kötelez a szintbeni, vagy más fizikai elválasztás. A gyalg- és kerékpárút lyan kialakítású is lehet, hgy a gyalgs frgalm mellett egyirányú kerékpárs közlekedés megengedett. 5.9. ábra: Elválaszttt gyalg- és kerékpárút3 5.10. ábra: Elválaszttt gyalg- és kerékpárút4 5.11. ábra: Elválaszttt gyalg- és kerékpárút4 5.12. ábra: Elválaszttt gyalg- és kerékpárút4 5.1.1.5 Elválasztás nélküli gyalg- és kerékpárút A gyalgs és kerékpárs közlekedésre a közúti frgalm által használt felületekt l elkülönített út, amelyen csak gyalgsk, kerékpársk és krlátztt körülmények között (20 km/h-nál 3 Frrás: Ivány Dániel 4 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 4/25
kisebb sebességgel) segédmtrs kerékpárk közlekedése megengedett. A gyalgs és kerékpárs frgalm azns, elválasztás és jelölés nélküli felületen halad. Laktt területen kívül a segédmtrs kerékpár közlekedését akkr nem kell megtiltani, ha a kerékpárút szélessége legalább 2,0 m, a gyalg- és kerékpárút szélessége pedig legalább 3,0 m. 5.13. ábra: Elválasztás nélküli gyalg- és kerékpárút 5 5.1.2. Az útpálya felületén burklati jellel jelölt kerékpárfrgalmi létesítmények 5.1.2.1 Kerékpárs nym A kerékpárs nym tt alkalmazható, ahl a kerékpárs frgalm közúti frgalmtól való elválasztása nem feltétlenül szükséges, vagy a szabályzási szélességen belül valamilyen kból nem lehetséges, vagy fnts a kerékpárs frgalm jelenlétének kihangsúlyzása, vagy a kerékpárfrgalm szempntjából fnts a hálózati elemek flytnsságának jelölése. A kerékpárs nym a gépjármvezetk számára figyelem felhívó hatású, a kerékpársknak pedig a haladás nymvnalát és irányát jelzi. Ilyen helyszínek lehetnek közepes frgalmú utak, a csmópnti átvezetések, jármsztályzók, vagy az egyirányú utcában közleked kerékpársk helyének kijelölése, stb. A kerékpárs nym nem önálló épített létesítmény, hanem a meglév útpálya vagy frgalmi sáv felületére felfestett sárga szín burklati jel, tehát a kerékpárs nym nem növeli meg az útpálya vagy frgalmi sáv szélességét, hanem azn helyezkedik el. A burklati jelek pnts helyzetét az alkalmazás környezetének, körülményeinek körültekint figyelembe vételével kell meghatárzni. A párhuzams parklók mellett kialakításra kerül kerékpárs nymnál figyelembe kell venni az ajtónyitásk miatti ldalakadály távlságt. A jeleket ennek figyelembe vételével kell elhelyezni a burklatn. A kerékpárs nym alkalmazható nrmál szélesség frgalmi sávn belül (3,0-3,5 méter) vagy az útkategóriáhz tartzó frgalmi sávnál szélesebb frgalmi sávban (3,5-4,5 méter). 5 Frrás: Dals Péter 5/25
5.14. ábra: Kerékpárs nym 6 5.15. ábra: Kerékpárs nym 7 5.1.2.2 Nyittt kerékpársáv A nyittt kerékpársáv lyan különleges kerékpársáv, amely a kerékpársk számára létesül, de indklt esetben mind a kerékpársk, mind a gépjármvek átléphetnek a mellettük lév frgalmi sávba. A nyittt kerékpársáv laktt területen a kerékpársk haladási helyét jelöli ki az útpálya szélességén belül tt, ahl zárt kerékpársáv kialakítására nem áll rendelkezésre elegend szélesség. A közúti frgalm a kerékpárs részére kijelölt nyittt kerékpársávt is igénybe veheti, de csak akkr, ha azn nem közlekedik kerékpárs. Szükség esetén a kerékpárs is kiléphet a nyittt kerékpársáv területébl. E sávk kiépítése lyan utaknál, amelyeknél fkztt a parklási igény és intenzív az átmen frgalm, vagy nagy a rakdási igény, csak akkr ajánlható, ha szigrúan érvényesítésre kerül a megállási vagy várakzási tilalm, vagy parklók és rakdó helyek létesülnek az útfelületen kívül. Ha a közútn a kerékpárzás feltételei biztsítttak, de szkület van az útn, akkr helyi, rövid szakaszú alkalmazása is lehetséges. A nyittt kerékpársáv lassítja a gépjárm frgalmat és lehetvé teszi a kerékpársk számára a szabálys elzést. Nyittt kerékpársáv azkn a helyeken alkalmazható, ahl egyébként kerékpársáv alkalmazására lenne szükség. 6 Frrás: http://kerekagy.blg.hu/2009/05/27/frradalmian_uj_bringaut_aznnali_kpassal 7 Frrás: Ivány Dániel 6/25
5.16. ábra: Nyittt kerékpársáv (Ausztria) 8 5.1.3. Nem önálló kialakítású, de kerékpárzás céljára igénybe vehet vegyes frgalmú felületek 5.1.3.1 Széles frgalmi sáv A széles frgalmi sáv lehetvé teszi azt, hgy a kerékpársk a közút felületén biztnságsan, a közúti frgalm zavarása nélkül haladjanak. A széles frgalmi sáv laktt területen alkalmazható flyópálya szakaszkn vagy csmópnti átvezetéseknél. A széles frgalmi sáv kedvezen összekapcslható a kerékpársávval, különösen csmópnti környezetben. 5.1.3.2 Autóbusz frgalmi sáv Az autóbusz frgalmi sáv kerékpárzás céljára való igénybevételét az autóbusz és a kerékpárs frgalm nagysága, valamint az autóbusz frgalmi sáv hssza alapján kell mérlegelni. A jelenleg érvényes 20/1984. KM rendelet 9.12. pntja meghatárzza az autóbusz frgalmi sávk kijelölésének feltételeit. Ezen kívül az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Középfekvés autóbusz frgalmi sáv kerékpárzás céljára csak kivételes esetekben jelölhet ki. A középfekvés autóbusz frgalmi sáv kerékpárzás céljára történ kijelölése csak részletes frgalmi, frgalmtechnikai és gemetriai vizsgálat alapján, egyedi elbírálás után lehetséges. Széls fekvés autóbusz frgalmi sáv kerékpárzás céljára történ kijelöléséhez figyelembe kell venni az alábbiakat: Ha az autóbusz frgalmi sáv szélessége legalább 4,25 méter (4,0 %-nál nagybb emelked esetében 4,50 méter), akkr az autóbusz-frgalm nagyságától függetlenül a közös használat megengedett, ezt jelztáblával és kerékpárs piktgrammal jelölni kell. Különleges, a közösségi közlekedést elsegít frgalmszabályzási elemek alkalmazása esetében a kerékpárs frgalm szempntjait is figyelembe kell venni. 8 Frrás: Bencze-kvács Virág 7/25
Ha az autóbusz frgalmi sáv szélessége nem éri el a 4,25 métert (4,0 %-nál nagybb emelked esetében 4,50 m), akkr a kerékpárs frgalm erre utaló jelztáblával történ engedélyezését az alábbi szempntk mérlegelése alapján kell eldönteni: autóbusz-frgalm nagysága, jellege, kerékpárs frgalm nagysága, közös használat hssza, csmópntk, megállóhelyek elhelyezkedése, lejtésvisznyk, a kerékpárfrgalmi hálózat flytnsságának szempntjai. 5.17. ábra: Közös autóbusz-kerékpársáv 9 5.1.3.3 Csillapíttt frgalmú terület A csillapíttt frgalmú övezetek laktt területen, frgalmi és/vagy gyjt utakkal határlt, övezeti szabályzású, jelztáblákkal, esetleg épített kialakítással is megkülönböztetett területegységek, ahl a gyalgsk és a kerékpársk meghatárztt feltételek mellett, biztnságsan közlekedhetnek. Területre kiterjed frgalmcsillapítással (30-as zóna, lakó-pihen övezet) a közúti frgalm és a kerékpárs frgalm átlagsebességét minél jbban közelíteni kell egymáshz. Krlátztt sebesség övezet kialakítása: a kerékpárs és a közúti frgalm azns útfelületen, a körzethatárn jelölt megengedett legnagybb sebességgel közlekedhet, a gyalgs frgalm kiemelt szegéllyel, vagy zöldterülettel, árkkal elválaszttt. Lakó-pihen övezet kijelölése: valamennyi közlekedésben résztvev általában azns felületen közlekedik, a gyalgsk elsbbségével, a közúti frgalm krlátztt mérték és sebesség. 9 Frrás: Magyar Kerékpársklub (http://kerekparsklub.hu/kzs-busz-es-kerekparsavk-hasznalata) 8/25
Gyalgs és kerékpárs övezet (zóna) kialakítása (KRESZ 13..): útjai a gyalgsk és a kerékpársk közlekedésére szlgálnak, egyéb járm közlekedése az övezetben tils, illetve krlátztt. Kerékpársknak az út számukra burklati jellel elválaszttt vagy eltér szín burklattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/h sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpársk a gyalgsk veszélyeztetése nélkül legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhetnek. A kerékpársk számára kijelölt útfelületen a gyalgsk nem közlekedhetnek. A gyalgs és kerékpárs övezetben kerékpárs útpálya eltér szín (pl.: téglavörös), vagy eltér anyagú, textúrájú burklattal, K szegéllyel vagy alacsny kiemelt szegéllyel létesíthet. Célszer a kerékpárs közlekedés céljára kijelölt útvnal szintbeni elválasztása a gyalgs közlekedéstl. Frgalmcsillapítási lehetség a KRESZ 41. ábra szerinti Gépjármvel, mezgazdasági vntatóval és lassú jármvel behajtani tils jelztábla alkalmazása. A csillapíttt frgalmú területeken a kerékpárs frgalm számára egyértelmen jelezni kell a csatlakzó kerékpárs hálózati irányt. A frgalmcsillapító eszközök fajtájának kiválasztásakr vizsgálni kell az elem és a kerékpárs frgalm visznyát. A frgalmcsillapítási eszközöket és kialakításukat az ÚT 2-1.207 számú Útügyi Mszaki Elírás tartalmazza. A kerékpárfrgalm nymvnalán lyan frgalmcsillapítási eszközt kell alkalmazni, amely a kerékpár menetdinamikai jellemzinek megfelel (laps hajlású, lekerekített felületek). 5.18. ábra: Csillapíttt frgalmú területen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 10 5.19. ábra: Csillapíttt frgalmú területen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 10 5.1.3.4 Egyirányú frgalmú utca Egyirányú frgalmú utcában csak akkr engedhet meg ellenirányban a kerékpárzás, ha az jelztáblával jelzett. A kialakítás lehet kerékpársáv nélküli vagy kerékpársávs. Az ellenirányú kerékpárs frgalm kijelöléséhez a következ szempntkat kell figyelembe venni. 10 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 9/25
Ha a kerékpárfrgalmi nymvnal kialakítása miatt szükséges, akkr az egyirányú utcák ellenirányú átjárhatóságát a kerékpárs frgalm számára biztsítani kell. Az egyirányú utcák egyirányúsítási irányának szükség szerinti megváltztatása és/vagy az utca vagy egy szakaszának ismét kétirányúvá tétele elsegítheti a kerékpárs frgalm közlekedési lehetségeinek kiterjesztését. A kijelöléskr vizsgálni, elemezni kell a frgalmnagyságt, a megengedett sebességet, a közösségi közlekedés frgalmi visznyait, a meglév útpályaszélességet és a parklási visznykat. A csmópntknál az elsbbségi visznykat egyértelmen jelezni kell. A kerékpárs frgalm alapveten nem váltztatja meg az egyébként egyenrangú útkeresztezdés frgalmi rendjét, gépjármvek számára az ellenirányú kerékpárs frgalmat jelztáblákkal vagy burklati jelekkel jelezni kell. Annak a frgalmi iránynak, amelyik egyenrangú útkeresztezdésben jbbról találkzik az ellenirányban vezetett kerékpárssal, Egyenrangú utak keresztezdése (KRESZ 88. ábra) veszélyt jelz tábla, valamint Kerékpársk veszélyt jelz tábla helyezend el, alatta kétirányú nyíl kiegészít táblával. A szembe vezetett kerékpárs irányt a csmópntban burklati jellel (kerékpárs nym jelzése, kerékpársáv jelzése) kell átvezetni. A kijelölés elkészítése srán meg kell vizsgálni azt, hgy az ellenirányú kerékpárs frgalm bevezetésének milyen hatása lesz az adtt utcarendszerben vagy egy nagybb területen, különös tekintettel a parklási visznykra. Egyirányú frgalmú utcában akkr lehet ellenirányú kerékpársávt kijelölni, ha a megengedett sebesség 30 km/h és a MOF 500 E/h felett van. Az egyirányú frgalmú utcában az ellenirányú kerékpárs frgalm akkr engedélyezhet kerékpársáv létesítése nélkül, ha a szabad útpálya szélessége eléri, vagy meghaladja az ÚT 2-1.203 sz. Útügyi Mszaki Elírás 7.3. táblázatában meghatárztt értékeket. 200 E/h MOF közúti frgalmnagyság alatt a helyszíni körülmények mérlegelése alapján az egyirányú utca az úttest szélességétl függetlenül kijelölhet kerékpárzás céljára, ha az útszakasz belátható, vagy kikerül helyek vannak, (vagy kialakíthatók). 10/25
5.20. ábra: Egyirányú frgalmú utca 11 5.21. ábra: Egyirányú frgalmú utca 12 5.1.3.5 Részlegesen vagy teljesen burklt útpadka A kerékpárs frgalm számára a KRESZ az útpadkán haladást írja el, ha az útpadka erre alkalmas. Ezt a lehetséget segíti el az útpadka részleges vagy teljes burklása. Az útpadka burklatának anyaga lehetleg egyezzen meg az útpálya burklatának anyagával. A frgalmi sávt és a burklt útpadkát úttest széle (U-011) vagy úttest kijárati széle (U-022) burklati jellel kell elválasztani. Burklt útpadkánál a kerékpárs nem a gépjármvek frgalmi sávjában halad, hanem azn kívül, a burklt útpadka felületén. A részleges vagy teljes burklású útpadka nem önálló kerékpárfrgalmi létesítmény. Akkr lehet alkalmazni, ha a kerékpárs és a közúti frgalm elválasztása indklt lenne, de az adttságk vagy kötöttségek (pl. magas töltés, nagy bevágás, ártéri szakasz, stb.) miatt más típusú kerékpárfrgalmi létesítmény gazdaságsan nem alkalmazható. A részlegesen vagy teljesen burklt útpadka frgalmtechnikai jelzése nem szükséges. Az útpadka burklt felülete a meglév útpálya burklatáhz csatlakzik. A részlegesen burklt útpadka építését ajánltt összekötni az útburklat felújításával, krszersítésével. A frgalmtechnikai jelzéseket és az úttartzékkat a közúti frgalmra vnatkzó elírásk szerint kell elhelyezni. 3,00 méternél magasabb és 6/4-es rézshajlásnál meredekebb töltéseknél magasíttt közúti vezetkrlát elhelyezése szükséges. 5.1.3.6 Kisfrgalmú utca A kerékpárs a közúti frgalmmal közös felületen halad a KRESZ szabályainak megfelelen. A kisfrgalmú utcában frgalmszervezési intézkedésekkel kell megteremteni a kerékpárs frgalm biztnságs és akadálymentes közlekedésének feltételeit (pl. a teherfrgalm krlátzásával, a gépjármvek sebességének krlátzásával, stb.). 11 Frrás: Magyar Kerékpársklub 12 Frrás: Dals Péter 11/25
Új tervezés, a kerékpárfrgalmi nymvnal részeként megvalósuló utca esetében a mszaki és frgalmtechnikai kialakítás kerékpársbarát legyen. 5.22. ábra: Kisfrgalmú utcán vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 13 5.1.3.7 Párhuzams szervizút Nagybb településeken belül vagy külterületi futak mellett a fúttal párhuzamsan önálló szervizutak helyezkednek el. Ezeken az utakn általában kisebb sebességgel haladnak a gépjármvek, de frgalmas laktt területen belüli szakaszkn a kerékpárs frgalm számára sk lehet a zavaró körülmény: ki-beálló személygépkcsik, kinyíló gépkcsi ajtók, rakdás, stb. Adtt esetben frgalmszervezési intézkedéssel (pl. a szervizút egyirányúsításával, sebesség krlátzással, stb.) a kerékpárs frgalm számára is elfgadható és biztnságs feltételek alakíthatók ki. A csmópnti keresztezéseket frgalmbiztnsági szempntból részletesen meg kell tervezni. 5.23. ábra: Párhuzams szervizútn vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 14 13 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 12/25
5.1.3.8 Árvédelmi töltés Az árvédelmi üzemi utak általában egy frgalmi sávs kialakításúak, ezért a szükséges pntkn kikerül helyek kialakítására is szükség lehet. Az árvédelmi töltések gyakran illeszthetk a szabadids célú kerékpárfrgalmi hálózatkba, de a töltések vnalvezetése nem mindig kedvez, mert a kialakításukat az árvédelem szempntjai határzták meg. Közlekedési célú kerékpárs frgalmnál csak akkr alkalmazható, ha közel vezet a kerékpársk ideális nymvnaláhz és nem jelent 10 %-nál nagybb úthsszabbdást. Árvédelmi töltésen krlát nem helyezhet el, csak ha a kezelje a szükséges helyeken elírja. A fel- és lehajtóknál elhelyezett srmpókat úgy kell kialakítani, hgy az a gépkcsival történ felhajtást megakadályzza, de a kerékpársk számára ne jelentsenek túlztt akadályt. Az útburklatt az árvédelmi töltés üzemeltetinek elírásai szerint kell kialakítani. Az árvédelmi töltésen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnaln a töltésre vezet felhajtó ert (lehetleg még az utlsó, közútn vezet szakaszn) tájékztató táblák elhelyezése szükséges, amellyel a kerékpársk tájékztatást kapnak arról, árvíz idején milyen útvnalat vehetnek igénybe. Ha nagyn hsszú az esetenként lezárásra kerül töltésszakasz, vagy bnylult az alternatív útvnal, vagy annak elérése, akkr az árvédelmi töltésen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnaltervben az alternatív útvnalakat is meg kell határzni. 5.24. ábra: Árvédelmi töltésen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 15 5.25. ábra: Árvédelmi töltésen vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 16 5.1.3.9 Erdészeti üzemi út Az általában szép természeti környezetben haladó erdészeti üzemi utak kiváló szabadids célú kerékpárs útvnalak lehetnek. 14 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 15 Frrás: http://indaft.hu/pepeverde 16 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 13/25
Kijelölt turistaút és kerékpárzásra kijelölt erdészeti üzemi út keresztezdésében a gyalgsk számára Kerékpársk veszélyt jelz tábla vagy szöveges tábla kihelyezése szükséges. Felhasználásuk esetén az 1996. évi LIV. számú, az erdrl, az erd védelmérl szóló törvényt is figyelembe kell venni. 5.26. ábra: Erdészeti üzemi útn vezetett kerékpárfrgalmi nymvnal 16 5.1.3.10 Mezgazdasági út Közlekedési célú kerékpárfrgalmi nymvnal esetén akkr alkalmazható, ha ez az elem jbb közlekedési körülményeket (rövidebb útvnalat, kisebb emelkedt, jbb frgalmbiztnságt) biztsít, mint a közút melletti vnalvezetés. Szabadids célú kerékpárfrgalmi nymvnalnál nem feltétlenül szükséges a közút melletti vnalvezetés. 5.2. Kiegészít létesítmények A kerékpárs infrastruktúra kiegészít részei nélkül mködni tud a kerékpárfrgalmi rendszer, de a kiegészít létesítményekkel hatéknyabb mködés érhet el. A kerékpárs útvnal mellé növényzet (fasr, sövény, füvesítés) telepítése Ez különösen lyan szakaszkn fnts, ahl a kerékpárfrgalmi létesítmény frgalmas közút közelében halad. A növényzet jelentsen mérsékelheti a közút kerékpársra gyakrlt zaj- és kársanyag-terhelését. Növényzet telepítése esztétikai szempntból is indklt, elssrban tt, ahl a kerékpársk iparterületen, sivár környezetben haladnak. A növényzet árnyékt ad a kerékpársknak, ami különösen fnts a nyári idszakban. A sövények telepítésénél figyelembe kell venni, hgy tövises, átláthatatlan sövények ne kerüljenek a kerékpárfrgalmi létesítmények közvetlen közelébe, mert ezek késbb akadályt jelenthetnek. A kerékpár közfrgalmú közlekedési eszközökön való szállítása Ahl a kerékpársnak napnta nagy távlságt kell megtennie (például munkába járásáhz 10-20 km-nél többet szükséges tekernie), tt igény mutatkzik a kerékpár más közlekedési eszközön történ szállítására. A kmbinálásra két lehetség adódik. Az egyik, amikr a tulajdns a közfrgalmú közlekedési eszközön való utazás eltt a kerékpárt leparklja (erre a következ bekezdésben részletesebben kitérünk). A másik lehetség az, amikr a kerékpárs a kerékpárjával együtt utazik. Magyarrszágn ezt 14/25
megteheti vnatn, kishajón, kmpn és az összes budapesti HÉV-vnaln, aznban erre nincs lehetség autóbuszn, villamsn, metrón és trlibuszn. A kmbinált szállítás helyzetén javítani szükséges, hiszen nemzetközi példák (Barcelna, Vancuver) is biznyítják, hgy biztnságsan megldható a kerékpár szállítása autóbuszn és metrón. 5.27. ábra: Kerékpárszállítás vasútn 17 5.28. ábra: Kerékpárszállítás vasútn 18 5.29. ábra: Kerékpárszállítás vasútn 19 Kerékpárk elhelyezése Nemzetközi tapasztalatk azt mutatják, hgy a kerékpárzás térhódításáhz nem elég kerékpárutat építeni, hanem meg kell ldani a kerékpárk biztnságs tárlását is. A kerékpártárlók kialakításuk szerint két csprtra szthatóak: Rövid idej tárlást szlgáló kerékpár támaszk: Ezek kialakítása visznylag egyszer, hajlíttt fémszerkezetbl készül, és a kerékpárs a saját zárjával zárja le a kerékpárt. A településeken közintézményekhez, ktatási intézményekhez, 17 Frrás: http://bikemag.hu/magazin/hirek/tekerj-velunk-a-balatni-bringakrutert 18 Frrás: http://vasutaskritikus.blg.hu/2010/06/20/kerekparszallitas_lgpalyazat 19 Frrás: http://picasaweb.ggle.hu/imre.csullg 15/25
üzletekhez, frgalmasabb bevásárló utcákba javaslunk elhelyezni ilyen kerékpártár támaszkat. Hsszabb idej tárlást szlgáló tárlók: Ezek általában költségesebb szerkezetek, lehetnek részben nyitttak, vagy akár teljesen zártak is. Amennyiben nyitttak, úgy fnts, hgy a kerékpárt két részén is le lehessen lakatlni. A telepítés és fenntartás költségei részben vagy teljesen fedezhetk a használati díjakból. A tárlókat lyan frekventált helyeken (nagybb vasút- és buszállmásk, vársközpntk, turisztikai látnivalók, stb.) kell elhelyezni, ahl már regisztráltan vagy várhatóan megfelel kapacitásigény merül fel. A kiszabtt díjat a bringásk pénztárcájáhz kell igazítani. Mindkét típus helyszínének kiválasztásánál fnts szempnt, hgy a kerékpártámaszk lyan helyekre kerüljenek, amelyek kerékpárs úti célk. Amennyiben van rá mód, akkr da telepítsék a tárlókat, ahl üzletek, bankk biztnsági emberei vagy figyelkamerák ráláthatnak, hiszen ezek a kerékpártlvajkat távl tarthatják. 5.30. ábra: Egyszer kerékpártámasz 20 20 Frrás: Bencze-Kvács Virág 16/25
5.31. ábra: Hsszabb idej tárlást szlgáló tárlók 21 5.32. ábra: Fedett kerékpár tárló Budapesten 22 Frgalmcsillapítás bevezetése lakó- és pihenövezetekben, rámpák alkalmazása A kerékpársk biztnságát nem kizárólag kerékpárfrgalmi létesítmények (kerékpárutak) építésével lehet biztsítani, hanem közutakn frgalmtechnikai megldásk alkalmazásával is. Így a települések lakó- és pihenövezeteiben frgalmcsillapítás vezethet be (30 km/h-s sebességkrlátzás, a nymvnal kanyargóssá tétele, útpálya szélességének csökkentése, stb.). A frgalmcsillapítás nem csak a kerékpársk érdekét szlgálja, hanem a gyalgskét és az tt lakókét is. A frgalmcsillapíttt övezetekben a balesetek száma, valamint a közlekedés kársanyagés zajterhelése csökken. 5.33. ábra: Csillapíttt frgalmú terület kerékpársbarát kialakítása kútgyrs szkítéssel 23 21 Frrás: Németh Jáns 22 Frrás: Halász Árn 23 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 17/25
A gyalgjárdák és közutak találkzásánál a lehajtók, az ún. rámpák beépítése is segíti a kerékpárskat, hiszen a zökkenk kiküszöbölése csökkenti a balesetveszélyt és a kerékpár megrngálódásának esélyét. A rámpák alkalmazása különösen lyan helyeken kívánats, ahl frgalmas úttal párhuzamsan fut a járda, és a közelben nincs hasnló irányba vezet kerékpárút. Ezeken a járdákn nagyszámú kerékpárs megjelenésére lehet számítani. A rámpák más társadalmi rétegek, így a mzgássérültek, a nyugdíjask és a babakcsijukat tló kismamák közlekedését is szlgálják. Kerékpárs tlósín alkalmazása A kerékpársk számára tvábbi könnyebbséget jelentene a rámpákhz hasnló tlósín széles kör elterjedése. A tlósín, amelyet nagybb lépcsknél (pl. autópálya, vasút felett húzódó gyalgs felüljárónál, aluljárókban, stb.) célszer felszerelni, különösen idsebb és fiatalabb krúak számára könnyíti meg az akadályk leküzdését. 5.34. ábra: Kerékpárs tlósín 24 5.35. ábra: 70-es vasútvnal feletti felüljárón található kerékpárs tlósín 25 5.36. ábra: 70-es vasútvnal feletti felüljárón található babakcsi tlását is lehetvé tev ketts rámpa 26 5.37. ábra: Szmbathelyi vasútállmás 26 24 Frrás: TANDEM Mérnökirda Kft archívum 25 Frrás: Magyar Kerékpársklub 18/25
Idegenfrgalmi tájékztató jelztáblák telepítése A turisztikai táblák segítik az adtt útn közlekedk, így a kerékpársk tájékzódását, javítják kmfrtérzetüket. A táblák alkalmazására az ÚT 2-1.133 számú Közúti jelztáblák - Idegenfrgalmi jelztáblák és alkalmazásuk cím Útügyi Mszaki Elírás ad iránymutatást. A turisztikai táblák alapszíne barna, kerete és felirata fehér, a tábla középen elhelyezett jelkép fekete szín. A táblák mutatják a természeti látványsságkat és természetvédelmi területeket, sprt- és szabadid létesítményeket, múzeumkat, emlékhelyeket, memlékeket, ipari létesítményeket, népmvészeti és iparmvészeti látványsságkat, egészségügyi intézményeket, stb. Az említett mszaki elírás alapján lehet megtervezni a turisztikai táblákat. A táblák kihelyezéséhez hzzájárulást kell kérni a területileg illetékes közútkezeltl, vagyis önkrmányzati út esetében a helyi önkrmányzattól, állami utaknál pedig a Magyar Közút Nnprfit Zrt. megyei szervezetétl. Kerékpárs pihenhelyek kialakítása Hsszabb kerékpárfrgalmi nymvnalak mellé kerékpárs pihenhelyeket célszer kialakítani, hiszen a napi több tíz kilmétert teker kerékpártúrázóknak 2-3 óránként pihenésre van szükségük. A pihenhelyeken célszer elhelyezni asztalkat, padkat, szemeteseket, kerékpártárlókat, bvebb infrmációkat tartalmazó táblákat, esvártákat, valamint lehetség szerint ivó kutakat. A pihenhelyeket szép természeti környezetben javasljuk megvalósítani. Amennyiben a kerékpárút közelében lyan turisztikai látnivaló található, amelyet kerékpárral nem lehet megközelíteni, úgy ilyen helyen is érdemes pihenhelyet kialakítani. 5.38. ábra: Kerékpárs pihenhely 27 26 Frrás: Magyar Kerékpársklub 27 Frrás: Bencze-Kvács Virág 19/25
5.3. Más létesítmények 5.3.1. Közlekedésbiztnság fkzása, tanpályák Ahhz, hgy a kerékpárs egyenl tagja lehessen a teljes közlekedési rendszernek, biztsítani kell, hgy k is megismerjék az alapvet közlekedési szabálykat és ahl közös felületen közlekednek gyalgskkal, vagy személygépkcsikkal, tt kiszámítható módn viselkedjenek. Sk kerékpárs úgy gndlja, hgy megfelelen tudja kezelni kerékpárját, aznban a gyakrlat nem ezt mutatja, arról nem is beszélve, hgy az átlag kerékpárs ismerete is hiánys, ha közlekedési szabálykról van szó. Tanpályák kialakításával maguktól, vagy szakember segítségével tudják fiatalk és felnttek is gyakrlni azt, amit elméletben megtanulnak, illetve mdellezhetek speciális közlekedési knfliktushelyzetek. Alapveten két típust különböztethetünk meg, a közlekedési parkkat és a mbil pályákat. Közlekedési parkk Adtt területen kiépített, szilárd burklatú kerékpárs úthálózat. A kicsinyített hálózatnak alkalmasnak kell lennie a biztnságs, kétirányú közlekedésre, rendelkeznie kell útburklati jelekkel és különböz KRESZ táblákkal. Fnts, hgy a leggyakribb és a legveszélyesebb közlekedési helyzeteket egyaránt mutassa. Ezek többsége kilvasható a helyi baleseti statisztikákból. A pálya karbantartása a gymirtásból, és a hiányzó megrngálódtt táblák pótlásából javításából áll. Ezeken a pályákn ki lehet próbálni a különböz közlekedési helyzeteket kicsiben, gyakrlni lehet a közúti kerékpárs közlekedést. Új közlekedési park létesítésekr javaslt figyelembe venni az ÚT 2.1-203-as Útügyi Mszaki Elírást a burklat kialakításakr és az infrastruktúra típusk kiválasztásakr, hgy a legújabb létesítmények is meg lehessen ismerni. 20/25
5.39. ábra: Közlekedési park 28 5.40. ábra: Közlekedési park 29 5.41. ábra: Közlekedési park 29 Mbil kerékpárs tanpályák Egy több részbl álló, szállítható tanpálya, melyhez egyedül sík, burklt felület szükséges. Az ilyen pályákn meg lehet tanulni a legfntsabb kerékpár kezelési feladatkat és némi KRESZ szabály ismeret is. Ahhz, hgy valaki biztnsággal kerékpárzzn nélkülözhetetlen tudnia, hgy miként kell elindulnia, megállni, egyenesen haladni, fél kézzel krmányznia, fél kézzel kanyardnia, hátrafrdulnia, keskeny út mentén haladni, és billen tárgyn áthaladnia. Egy jól felszerelt mbil pálya különböz, ezen mveletek elsajátítását segít eszközökbl áll össze. Ezek közül példaként említenénk a legfntsabbakat: Terel bóják: A pálya útvnalát lehet kijelölni velük, mutatva a kerékpársnak, hgy merre kell haladnia. Helyettesíthet akár krétarajzzal is. 28 Frrás: http://www.tanpalya.hu/index.php?redirect=gyerek 29 Frrás: http://www.delmagyar.hu/csngrad_hirek/tanpalya_epult_visknak_csngradn/2152016/ 21/25
Sikátr: Egyenes haladást segít, párhuzamsan lehelyezett lécekbl áll, amik közt kell áthaladnia a kerékpársnak. Létra: A talajra fektetett létrára hasnlító tárgy, ami a rssz minség útburklatn történ egyenes haladást mdellezi. Helyettesíthet a földre, menetiránnyal keresztbe lehelyezett lécekkel is. Billen: Mérleghintára hasnlító billen pálya, amivel a kerékpárs egyensúlyérzékét tehetjük próbára. Körlánc: Oszlpszer alapra rögzített kötél vagy lánc, aminek a végén egy jól elkülöníthet fgó rész van. A kerékpársnak fél kézzel kell a fgót tartania és legalább egy kört mennie az szlp körül. A kialakításkr fnts megldani, hgy a kötél vagy lánc ne csavardjn fel az szlpra (ez frgó elem beépítésével vagy laza hurkkal is megldható). Kapu: Két szlp között lelógattt lécbl áll. A léc alatt kell átkerékpárzni úgy, hgy nem ér a kerékpárs feje a léchez. Pult: Két, egymástól pár méterre lév pultszer állványból áll. Az egyik pultról kell áttenni valamit a másik pultra. Ezt lehet variálni úgy is, hgy a kerékpársnak át kell vennie a másik kezébe a tárgyat és úgy leraknia a másdik pultra. KRESZ táblák: Kihelyezhetek KRESZ táblák, melyekkel a kerékpárs közlekedési magatartását beflyáslhatjuk, így is ersítve bennük a megfelel közlekedési magatartást. 5.42. ábra: Mbil kerékpárs tanpálya 30 5.43. ábra: Mbil kerékpárs tanpálya 30 A pálya lehet önkrmányzati, isklai, rendrségi, civil szervezeti vagy magántulajdn is, kisebb váltztatáskkal nemcsak gyerekek, hanem felnttek ktatására is alkalmassá tehet. A mbil pálya alkalmazható a BringaSuli (bvebben a 9.1.3. fejezetben) ktatás részeként, vagy egyéb isklai közlekedésbiztnsági ktatásban is, falunapkn és délutáni fglalkzás keretében is. Minden esetben javaslt képzett kezelk alkalmazása a pályáknál, akik tudják, miként kell a pályát megfelelen felállítani, illetve segíteni tudják haszns tanácskkal azkat, akiknek nehézségük támad a pályán. Pálya méretétl függen 1-3 segítre is szüksége lehet. 30 Frrás: http://www.autklub.hu/kzlekedesbiztnsag/biztnsagsan-kzlekedni-egy-eletutn 22/25
A pálya létrehzásakr szpnzrkat is meg lehet keresni, akik az eszközök lgósításáért cserébe a beruházás költségeit kell, hgy állják. 5.3.2. Szabadids és sprt tevékenységhez kapcslódó kerékpárs pályák, versenypályák A sprt és rekreációs céllal kerékpárzók számára elfrdulnak tvábbi kerékpárs létesítmények is, úgymint muntain bike (MTB), freestyle pályák és a klasszikus értelemben vett kerékpárpálya is. Ezek a létesítmények mind speciális közönség számára készülnek, de valamilyen szinten a bárki használhatja ket. A látszólags alacsny kihasználtságuk mellett rendkívül skat tesz a társadalm kerékpárs kultúrájának fejlesztéséért, tvábbá turisztikai bevételt is generálhatnak. Mivel különleges létesítményekrl van szó minden esetben nélkülözhetetlen az illetékes szakmai civil szervezetek (Magyar Kerékpársprt Szövetség; www.cycling.hu) bevnása, már az els ötletek, elképzelések kapcsán is. Muntain bike pályák Erdei hegyes dmbs területen kialakíttt pálya, amely a kijelölt útvnaln túl létesítményeket is tartalmazhat (pl. rámpák), kialakításával kapcslatban minden esetben figyelembe kell venni az aktuális KRESZ szabályait és a mindenkri erdtörvényt és a helyi erdgazdaság szakmai véleményét. Freestyle pályák 5.44. ábra: Muntain bike pálya 31 Leggyakrabban települések közterein kerülnek kialakításra és száms létesítményt tartalmaznak, melyek minsége kihat a pálya élettartamára, és a hzzá kapcslódó karbantartási feladatkra. A freestyle és a BMX kerékpárzás egyre nagybb népszerségnek örven, elssrban a tizenéves fiatalk közt, akiknek így egészséges, haszns iskla utáni idtöltést jelent egy ilyen pálya 31 Frrás: http://napielet.hu/napi/rvat/kerekpart/3589/az_els 23/25
Kerékpár pálya, Veldrm 5.45. ábra: Freestyle pálya 32 A legnagybb, leglátványsabb és egyben legdrágább beruházás a veldrm építése. Jelenleg Magyarrszágn csak a Millenáris Veldrm (http://veldrm.hu) számít igazi kerékpárs pályának, aznban az épület már öreg, lermltt és régi építése miatt méretei sem felelnek már meg hivatals nemzetközi versenyek szervezésének. Az limpiai játékk közé tartzó pályakerékpár versenyeknek ad egy ilyen létesítmény tthnt, de segítségével a versenykerékpársk képzése és utánpótlásának nevelése segíthet. Országúti kerékpár versenyek 5.46. ábra: Veldrm 33 Ugyan önálló pályát nem igényelnek, de egyes rszágúti versenyekhez szükséges biznys útszakaszk ideiglenes lezárása. Ezt a verseny szervezivel és a közútkezelvel kell egyeztetni. 32 Frrás: http://kalandparkk.hu 33 Frrás: http://www.veldrm.hu/wiki/dku.php/millenaris_junialis_valgatverseny 24/25
Az útszakasz lezárásán túl a verseny ideje alatt flyamatsan biztsítani kell, hgy senki ne menjen véletlenül a pályára, mivel a kerékpárversenyzk megjelenése elég kiszámíthatatlan és nagy sebességükbl fakadóan kmly balesetek következhetnek be. A rendezvény biztsítására kiválóan alkalmasak például a kerékpárs rendrök (bvebben lásd a 9.3 fejezetben). Amennyiben egy település támgatni szeretné az rszágúti kerékpárskat, akkr az utak szélének kiváló minségben tartásával elkerülheti, hgy a gyakran több mint 50 km/h sebességgel haladó csapatk az utak közepén, a gépjármfrgalm eltt haladjanak. 5.47. ábra: Országúti kerékpár verseny 34 34 Frrás: http://www.bevezetem.hu/aut/betnexpresszes-cadr-ridae-az-idei-ksi-kupa 25/25