Magyarország agrárkülkereskedelme

Magyarország agrárkülkereskedelme Források: Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan elıadások elektronikus tananyag HEFOP 3.3.1. Agrárgazdaságtan I. Juhász Anikó - Kartali János - Wagner Hartmut:A magyar agrárkülkereskedelem a rendszerváltás után Raskó György: Zsákutcában az európai agrárium. És a magyar? GKI konferencia, Bp. 2007. november 16. Mit nevezünk agrárexportnak? Mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja 1

Fıbb megállapítások Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. Ezt jellemzi, hogy a 2001. évi GDP-nek a 123%- át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat-európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk. Agrár export 1989-2001 160,0 150,0 140,0 130,0 % 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Világ EU-15 Magyarország 2

Százalék A VILÁG AGRÁRKERESKEDELME ÉS ANNAK ARÁNYA Milliárd USD Összes mezıgazdasági export A mezıgazdaság aránya a kereskedelemben Az agrárexport részesedése az összexportból (%) 1991 1993 1996 1997 1998 2000 2002 Export 24 22 18 12 11 8 8 Import 8 6 5 5 4 4 4 3

Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelembıl, millió euró Év 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Összexport 9 770 30 531 37 875 36 171 38 096 44 618 49 721 Agrárexport 2 218 2 442 2 841 2 821 2 850 3 100 3 037 Részarány, % 22,7 8,0 7,5 7,8 7,5 6,9 6,1 Összimport 11 864 34 405 43 709 39 467 42 263 48 533 52 560 Agrárimport 747 1 101 1 268 1 381 1 489 2 001 2 086 Részarány, % 6,3 3,2 2,9 3,5 3,5 4,1 4,0 Egyenleg 1 471 1 341 1 573 1 361 1 361 1 099 951 A magyar élelmiszergazdaság g külkereskedelmek M illió e u r ó 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 2442 1101 2841 2821 2855 1381 1494 1268 3098 2000 3324 2408 3675 2680 500 0 2000 2001 2002 2 003 2 004 2 005 2 006 Export Import Egyenleg Forrás: AKI Agrárpiaci rpiaci Kutatások Osztály lyának számításai sai (AKI, KSH adatok alapján) 4

A nyolcvanas évtized második felében 22-23% körül stabilizálódott az élelmiszergazdaság teljes nemzetgazdasági exportból képviselt aránya. 1991 után azonban folyamatosan és drasztikusan csökkent az ágazat exportban elért szerepe: 2001-ben már mindössze 7,5% volt. Az aránycsökkenés oka elsısorban az egyéb ágazatok kivitelének dinamikus növekedése. Az agrárágazat csökkenı exportaránya beleillik a világtrendbe és az EU-ban tapasztalt folyamatokba. Az agrárimport még kisebb arányban részesedik a nemzetgazdaság teljes behozatalából. A vizsgált idıszak legelején, 1990-ben érte el csúcsát, 8,5%-ot. Azóta folyamatosan csökken, 2000-ben már csak 3,2%-ot tett ki. Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az élelmiszergazdaság importja növekvı irányzatú, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik. 5

Az élelmiszergazdasági külkereskedelem az ágazat termelési értékébıl a kilencvenes évtized elején 25-31% közötti arányban részesedett, míg az évtized végére növekvı: 32-36% körüli arányt ért el. Az élelmiszergazdaság maradt az egyetlen termelı ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes elérni, de sajnálatos módon az export ingadozó csökkenése és az import csaknem töretlen emelkedése miatt ez a pozitív egyenleg csökkenı mértékő. 6

Agrárkülkereskedelmünk alakulása ÉV Export Import Szaldó millió USD 1992 2567 649 1918 1993 1884 739 1145 1994 2190 992 1198 1995 2900 978 1922 1996 2746 940 1806 1997 2854 1086 1768 1998 2774 1201 1572 1999 2300 1100 1200 2000 2256 1017 1239 2001 2544 1135 1409 2002 2668 1306 1362 Az export-import dinamika millió EUR 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* *becslés I-X. hó adatai alapján Export Import Nettó importırré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekbıl Forrás: Kiss Judit (2007) AVA3 konferencia 7

Agrár-külkereskedelmi egyenleg*, 2000-2006 *Mezıgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH 8

Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nıtt a behozatal, ezáltal: a mezıgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évrıl évre romlik. 2003-ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum 2007-ben: már csak 600-700 millió euró aktívum A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerıre van szükség Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezıgazdasági munkaerı felhasználás 9

Állati takarmány 10% Kávé, tea, kakaó, főszer 4% Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény 4% Ital 4% Dohány 1% Élı állat 5% Hús és húskészítmény 22% Cukor, méz 6% Tejtermék és tojás 4% Zöldség, gyümölcs 20% Gabona 20% Hal, rák, puhatestőek 0% EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2005) 10

IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2005) Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény 10% Állati takarmány 11% Ital 7% Dohány 4% Élı állat 5% Hús és húskészítmény 12% Tejtermék és tojás 9% Hal, rák, puhatestőek 2% Kávé, tea, kakaó, főszer 10% Cukor, méz 3% Zöldség, gyümölcs 19% Gabona 8% Az agrárexport rexport szerkezete árucsoportonkéntnt HS ezer USD 01 Élı állatok 135 291 5,1% 02 Hús, vágási melléktermék 544 858 20,4% 04 Tejtermékek,méz,tojás, 134 203 5,0% 07 Zöldségfélék 147 152 5,5% 10 Gabonafélék 353 862 13,3% 12 Olajos magvak 170 574 6,4% 20 Zöldség- és gyümölcs-készítmények 301 086 11,3% 23 M elléktermék és elkészített állati takarmány 165 207 6,2% 11

Az agrárimport rimport szerkezete árucsoportonként nt HS ezer USD 02 Hús, vágási melléktermék 81 302 6,2% 08 Gyümölcs és dió; citrusfélék 99593 7,6% 15 Állati és növényi zsír és olaj 73 385 5,6% 18 Kakaó 69 056 5,3% 19 Cukrászati termékek 76 627 5,9% 20 Zöldség- és gyümölcs-készítmények 66 819 5,1% 21 Különbözı ehetı készítmények 100 011 7,7% 23 Melléktermék és elkészített állati takarmány 274 603 21,0% Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat elıállító kapacitások - Gyorsabban nı az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bıvül - Az import a gazdaság fejlıdésének megfelelıen növekedik az egyensúly felborulása nélkül 12

Az agrárexportot befolyásoló tényezık 1. Exportárualap rualap 2. Exporttámogat mogatás s (EU!) 3. Exportfinanszíroz rozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmez vedelmezıség 7. Exportengedélyez lyezési rendszer 8. Kollektív v marketing 9. Külkereskedelmi K szervezet Az agrárexportot befolyásoló tényezık 10. Vevık k gazdasági gi helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változv ltozások 12. Fıbb F piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények 13

Az árualap A mezıgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatbancsökkent 2006-ban a csatlakozás elıtti években (2001-2003 átlaga) termelthez képest Ezen belül: A gabonafélék termelése 22%-kal nıtt A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent A szılıtermelés 27%-kal csökkent A zöldségtermelés 5%-kal csökkent A tejtermelés 12%-kal csökkent A hústermelés 13%-kal csökkent A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: Szarvasmarha 4%-kal csökkent Sertés 17%-kal csökkent Juh 4%-kal nıtt Baromfi 11%-kal csökkent Az áprilisi állatállomány alakulása gazdálkodási formák szerint Állatfaj év Gazdasági szervezeteknél nyilvántartott állomány 1000 db Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány 1000 db Szarvasmarha 2004 2005 2006 2007 484 469 471 483 257 251 228 227 Sertés 2004 2005 2006 2007 2 519 2 346 2 395 2 622 1 766 1 569 1 451 1 446 Juh Tyúkfélék 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 177 187 194 185 18 032 17 475 17 026 16 527 1 243 1 333 1 200 1 168 21 035 18 404 18 496 18 576 Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest 2007/19 14

Exportfinanszírozás Az exportfinanszírozás az exportra irányuló tevékenységének finanszírozását szolgáló, de általános finanszírozási rendszerének részét képezı, vagy ennek kiegészítését célzó pénzügyi rendszernek tekinthetı. Az exportfinanszírozás segítséget jelent az exportırnek a közvetlen hitelnyújtáson, exportelıfinanszírozáson, refinanszírozáson, vagy a kamattámogatás különbözı formáin keresztül Exporthitel-biztosítás Az exporthitel-biztosítás lényege, hogy az exportır hitelre történı kivitelének kockázatainak egy részét biztosítási szerzıdés keretében és díjfizetés ellenében áthárítja az exporthitel-biztosítóra. Az exporthitelbiztosítás olyan mértékben tölthet be exportösztönzı szerepet, hogy a különféle kereskedelmi, politikai, árfolyam-változási kockázat vállalati szinten történı áthidalásával, tervezhetı költségtényezıvé történı átalakításával olyan nagy volumenő, vagy nagy kockázati tartalmú exportügyletek is létrejöhetnek, amelyekre a vállalatok hathatós biztosítási védelem nélkül nem lettek volna képesek. 15

Exportengedélyezési rendszer Az MVH által kiadott olyan, mezıgazdasági eredető termékek Európai Unión kívüli országokba történı kiviteléhez adott engedély, amely feljogosítja és egyben kötelezi tulajdonosát, hogy az azon feltüntetett termék, meghatározott mennyiségét az exportbizonyítvány érvényességi idején belül exportálja. Milliárd dollár Fıbb exportırök és importırök agrárkülkereskedelmi egyenlege Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007 16

Vesztésre áll az EU mezıgazdasága. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenı mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékő vám- és belsı támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%-kal csökkenhet A belsı támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem) Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban 1998-2002 között Termék 1998 1999 2000 2001 2002 Tej-és tejtermék 2194 2702 1318 1222 1876 Marhahús 720 775 354 348 269 Cukor 890 502 344 348 269 Takarmánygabona 856 779 177 101 158 Búza+liszt 560 543 100 8 133 Sertéshús 399 259 31 18 14 Baromfihús 100 80 52 54 85 Bor 33 28 22 21 16 Egyéb termékek 224 322 154 101 131 EU-15 exporttámogatás összesen 5977 5989 2553 2305 2958 WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció Millió USD 6651 6659 2933 3023 n.a. Eu-15-ök a világ %-ában. 89,9 89,9 87,0 76,3 - Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper. 2005. June 17

A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* 1998-2003 között Ország Milliárd USD EU-15 81,5 USA 70,2 Japán 28,4 Dél-Korea 6,9 Brazília 2,8 Ausztrália 1,0 Új-Zéland 0,1 Világ összesen 221,9 *Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington 2005. June. Az átlagos hazai támogatás* aránya 1998-2004 között Forrás: CBO Congress paper. Washington. 2005. June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support. 18

A termelıi támogatottság alakulása (PSE) % Forrás: OCED: Agricultural policy indicators, 2007. Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU Növény Garantált ár USA:2004-2007 $/t Intervenciós ár EU: 2000- /t Közvetlen jövedelemtám. USA:2002-2007 $/ref.hozam t EU: 2002- /ref.hozam t USA:2004-2007 $/ref.hozam t Célárak USA */ref.hozam t Búza 101,3 101,31 19,10 63 144,02 102,87 Kukorica 76,77 101,31 11,02 63 103,54 73,96 Cirok 76,77 101,31 13,78 63 101,18 72,27 Árpa 84,97 101,31 11,02 63 102,88 73,49 Zab 91,63 101,31 1,65 63 99,21 70,86 Szójabab 183,70-16,16 63 213,09 152,21 Olajnövények 205,02-17,63 63 222,66 159,04 Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. MTA Doktori értekezés. 2007 * 1,4 $/ árfolyamon számítva 19

A célpiacok %-os aránya 1991-ben CEFTA 5% 3% 18% EFTA 53% 21% A volt Szovjetunió tagállamai Egyéb EU-15 A célpiacok %-os aránya 2001-ben CEFTA 48% 19% 20% 3% 10% EFTA A volt Szovjetunió tagállamai Egyéb EU-15 Az agrárkülkereskedelem országcsoportonkénti bontásban EXPORT IMPORT 2001. 2002. 2001. 2002. Összes ország 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Európa 91,8% 91,9% 68,1% 70,6% Ázsia 6,1% 6,3% 6,1% 5,4% Afrika 0,7% 0,2% 3,2% 2,6% Észak-Amerika 1,3% 1,4% 4,8% 3,7% Latin-Amerika 0,1% 0,1% 17,4% 17,4% Ausztrália és Óceánia 0,0% 0,0% 0,3% 0,3% EU országok 48,0% 50,0% 46,9% 49,0% CEFTA országok 20,2% 18,1% 16,3% 17,2% BFTA államok 1,7% 1,4% 0,2% 0,0% FÁK országok 8,3% 8,4% 1,6% 0,8% 20

Az agrárexport, -import megoszlása az egyes földrajzi területek szerint, 2004/2005 EU-25 EU-15 Új EU tagországok Egyéb Európa Egyéb Export 69% 53% 16% 25% 7% Import 87% 64% 23% 6% 7% 21

GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o. 1973 óta tagja Körtárgyalások, idıszakosan mőködött 22

GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltetı tanács Az URUGUAY-i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): kal - exporttámogatás: 36%-kal - volumenek: 21 %-kal - belsı (termelıi) támogatások: 20%- Vámcsökkentés: 36%-kal (fejlıdı 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, késıbb 5% 23

Megengedett támogatások: Green box a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttıl teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekbıl fogyasztók számára nem lehet többletkiadás Megengedett támogatások: Green box Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenırzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok 24

Még megengedett támogatások: Blue box Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttıl, de mégsem kellett (még) csökkenteni Még megengedett támogatások: Blue box EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996-ban megszőnt) 25

Dohai Forduló (2002 jan-) Piacra jutás további csökkentése Belsı agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay-i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szőkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) Fejlett (1995-2000) Fejlıdı (1995-2004) Fejlett (2005-2010) Fejlıdı (2005-2014) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), % 36 24 20-90 15-40 Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) 6 10 6 10 Speciális termékvám (%) - - - 10 Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belsı támogatás csökkentése (%) 31-80 31-80 AMS-szint csökkenés % 20 13 37-83 37-83 Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) 5 10 1-2,5 0,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) 36 21 Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése 21 14 Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007 26

Mi várható Agrárvámok csökkentése piacvédelmi szint csökkenése; csökkenı, 2013-tól megszőnı exporttámogatások erısödı verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak energianövények kereslet föld és víz iránt. 27