agrárkülkereskedelme

Átírás

1 Magyarország agrárkülkereskedelme Források: Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan előadások elektronikus tananyag HEFOP Agrárgazdaságtan I. Juhász Anikó Kartali János Wagner Hartmut:A magyar agrárkülkereskedelem a rendszerváltás után Raskó kógö György: Zsákutcában Záktáb az európai agrárium. ái És a magyar? GKI konferencia, Bp november 16.

2 Mit nevezünk agrárexportnak? Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja

3 Főbb megállapítások Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. Ezt jellemzi, hogy a évi GDP nek a 123% át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk.

4 Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelemből, millió euró Év Összexport Agrárexport Részarány, % 22,7 8,0 7,5 7,8 7,5 6,9 6,1 Összimport Agrárimport Részarány, % 6,3 3,2 2,9 3,5 3,5 4,1 4,0 Egyenleg

5 A nyolcvanas évtized második felében 22 23% 23% körül stabilizálódott az élelmiszergazdaság teljes nemzetgazdasági exportból képviselt aránya után azonban folyamatosan és drasztikusan csökkent az ágazatexportban elért szerepe: 2001 ben már mindössze 7,5% volt. Az aránycsökkenés oka elsősorban az egyéb ágazatok kivitelének dinamikus növekedése. Az agrárágazat csökkenő exportaránya beleillik a világtrendbe és az EU ban tapasztalt folyamatokba.

6 Az import még kisebb arányban részesedik a nemzetgazdaság teljes behozatalából. A vizsgált időszak legelején, 1990 ben érte el csúcsát, 8,5% ot. Azóta folyamatosan csökken, 2000 ben már csak 3,2% ot tett ki. Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az élelmiszergazdaság importja növekvő irányzatú, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik.

7 Az élelmiszergazdasági külkereskedelem az ágazat termelési értékéből a kilencvenes évtized elején 25 31% közötti arányban részesedett, míg az évtized végére növekvő: 32 36% körüli arányt ért el.

8 Az élelmiszergazdaság maradt az egyetlen termelő ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes elérni. Az utóbbi években tovább bővült az export teljesítménye és az egyenleg is tovább javult.

9 Az export-import dinamika millió EUR * Export Import *becslés I-X. hó adatai alapján Nettó importőrré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekből Forrás: Kiss Judit (2007) AVA3 konferencia

10 Agrár külkereskedelmi egyenleg*, *Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH

11 Az agrár külkereskedelem alakulása között milliárd Export Import Egyenleg

12 2010 Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá.

13 Az agrárexport termékszerkezete I. Árucsoport Élő állatok 175,2 220,5 232,0 280,3 Hús, vágási melléktermék és belsőség 638,5 718,1 667,5 827,3 Halak, édesvízi állatok 3,4 4,1 10,3 11,8 Tejtermékek és egyéb élelmezési célra alkalmas állati eredetű 213,9 261,3 211,1 250,7 élelmiszer Egyéb állati termék 46,4 46,1 35,6 49,5 Növényi termékek 21,3 28,3 30,8 32,33 Zöldségfélék 183,2 187,4 163,9 189,5 Gyümölcs, dió, citrusfélék 86,1 122,1 114,8 124,5 Kávé, tea, fűszer 39,4 44,6 64,0 64,8 Gabonafélék 1 256, ,7 931, ,2 Malomipari termékek 62,9 103,4 91,2 73,6

14 Az agrárexport termékszerkezete II. Árucsoport Olajos mag, takarmány 308,8 499,2 489,9 476,2 Növényi nedv és -kivonat 1,3 1,5 1,3 1,1 Egyéb növényi termékek 47 4,7 52 5,2 27 2,7 28 2,8 Állati, növényi zsír 138,1 225,1 188,1 227,9 Állati eredetű élelmiszerkészítményerkés 137,7 138,1 135,8 146,4 Cukor, cukorkaáruk 194,6 225,6 216,1 287,8 Kakaó, készítményei 64,6 69,1 56,5 78,2 Cukrászati termék 94,8 122,3 107,7 115,7 Zöldség, gyümölcskészítmény 391,8 455,9 384,7 395,8 Egyéb ehető készítmény 235,1 283,5 265,3 298,6 Ital, szesz, ecet 203,7 281,7 223,6 263,5 Állati takarmány, melléktermék 319,0 418,7 415,9 439,4 Dohány és termékei 42,5 44,4 45,6 62,6 Összesen 4 863, , , ,5

15 A legfontosabb exportcikkek részesedése az agrárexportból 2010 ben Gabonafélék 19% Egyéb 44% Húsfélék 14% Zöldséggyümölcs- készítmények 7% Olajos magvak 8% Állati takarmány 8%

16 Az agrárimport termékszerkezete I. Árucsoport Élő állatok 109,6 114,7 139,6 191,3 Hús, vágási melléktermék és belsőség 206,9 296,4 298,9 329,0 Hlkéd Halak, édesvízi íiálltk állatok 26,1 29,22 24,8 26,0 Tejtermékek és egyéb élelmezési célra alkalmas állati 291,6 295,3 258,9 332,2 eredetű élelmiszer Egyéb állati termék 27,2 28,3 23,3 21,9 Növényi termékek 59,2 65,1 61,6 63,4 Zöldségfélék 125,1 123,9 108,8 136,7 Gyümölcs, dió, citrusfélék 213,6 227,2 166,4 170,4 Kávé, tea, fűszer 84,5 94,7 94,1 99,0 Gabonafélék 86,3 116,7 78,9 83,3 Malomipari termékek 23,8 28,6 27,4 29,0

17 Az agrárimport termékszerkezete II. Árucsoport Olajos mag, takarmány 80,5 116,0 75,3 108,5 Növényi nedv és -kivonat 10,7 10,7 11,4 11,6 Egyéb növényi termékek 0,6 0,8 0,7 1,2 Állati, növényi zsír 138,5 228,88 164,9 232,1 Állati eredetű élelmiszerkészítmény 90,0 120,1 116,8 124,1 Cukor, cukorkaáruk k k 104,11 195,99 171,2 193,7 Kakaó, készítményei 154,9 177,2 160,2 173,1 Cukrászati termék 181,8 229,0 198,6 199,4 Zöldség, gyümölcskészítmény 151,9 160,9 138,7 139,7 Egyéb ehető készítmény 281,0 324,0 312,7 315,0 Ital, szesz, ecet 241,7 282,7 212,2 217,3 Állati takarmány, melléktermék e é 354,3 428,0 339,4 378,6 Dohány és termékei 144,2 165,8 185,8 121,8 Összesen 3 188, , , ,4

18 A legfontosabb importcikkek részesedése az agrárimportból 2010 ben Állati takarmány 10% Tejtermékek; tojás; méz; 9% Egyéb 57% Állati és növényi zsír és olaj 6% Húsfélék 9% Különböző ehető készítmények 9%

19

20

21 Kiviteli forgalom egyes országokkal és országcsoportokkal Megnevezés millió EUR Kivitel összesen 5 086, ,5 Európa 4 890, ,3 EU , ,3 EU , ,4 Ebből: Ausztria 394,6 459,1 Németország 804,3 750,7 Olaszország 575,1 564,5 Új EU tagok 1 667, ,9 Ebből: Bulgária 77,0 83,0 Lengyelország 186,0 220,7 Románia 687,5 787,4 Szlovákia 343,3 558,5 EU-n kívüli európai országok 586,4 732,9 Ebből: Bosznia-Hercegovina 70,2 73,8 Oroszország 146,6 172,8 Ukrajna 84,5 129,0 Ázsia 157,9 228,5 Afrika 13,2 17,9 Amerika 21,6 30,6

22 Behozatali forgalom egyes országokkal és országcsoportokkal Megnevezés millió EUR Behozatal összesen 3 370, ,4 Európa 3 258, ,6 EU , ,5 5 EU , ,6 Ebből: Ausztria 285,7 310,2 Hollandia 402,6 427,1 Németország 753,7 788,2 Olaszország 180,5 169,5 Új EU tagok 1 021, ,9 Ebből: Csehország 182,9 184,3 Lengyelország 409,0 473,4 Románia 59,9 147,2 Szlovákia 261,2 332,1 EU-n kívüli európai országok 129,6 150,1 Ebből: Horvátország 37,0 37,1 Ázsia 45,1 46,5 Afrika 6,4 6,0 Amerika 59,8 59,0 Ebből: Argentína 5,0 5,4 USA 35,2 31,8 Ausztrália és Óceánia 0,6 1,3

23 Mikor exportorientált a növekedés? -Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások - Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül

24 Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap 2. Exporttámogatás (EU!) 3. Exportfinanszírozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmezőség 7. Exportengedélyezési rendszer 8. Kollektív marketing 9. Külkereskedelmi szervezet

25 Az agrárexportot befolyásoló tényezők 10. Vevők gazdasági helyzete, vásárlóereje 11. Politikai ik i változások á 12. Főbb piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények

26 Exportfinanszírozás Az exportfinanszírozás az exportra irányuló tevékenységének finanszírozását szolgáló, de általános finanszírozási rendszerének részét képező, vagy ennek kiegészítését célzó pénzügyi rendszernek tekinthető. Az exportfinanszírozás segítséget jelent az exportőrnek a közvetlen hitelnyújtáson, exportelőfinanszírozáson, refinanszírozáson, vagy a kamattámogatás különböző formáin keresztül

27 Exporthitel biztosítás Az exporthitel biztosítás lényege, hogy az exportőr ő hitelre történő kivitelének kockázatainak egy részét biztosítási szerződés keretében és díjfizetés ellenében áthárítja az exporthitel biztosítóra. Az exporthitel biztosítás olyan mértékben tölthet be exportösztönző szerepet, hogy a különféle kereskedelmi, politikai, árfolyam változási kockázat vállalati szinten történő áthidalásával, tervezhető költségtényezővé történő átalakításával olyan nagy volumenű, vagy nagy kockázati tartalmú exportügyletek is létrejöhetnek, amelyekre a vállalatok hathatós biztosítási védelem nélkül nem lettekvolna képesek.

28 Exportengedélyezési rendszer Az MVH által kiadott olyan, mezőgazdasági g eredetű termékek Európai Unión kívüli országokba történő kiviteléhez adott engedély, amely feljogosítja és egyben kötelezi tulajdonosát, hogy az azon feltüntetett termék, meghatározott mennyiségét az exportbizonyítvány érvényességi idején belül exportálja.

29 Főbb exportőrök és importőrök agrár külkereskedelmi egyenlege Milliárd dollár Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007

30 Vesztésre áll az EU mezőgazdasága. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013 ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatjaaz az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80% ot A WTO Dohai Fordulótárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám és belső támogatás leépítésre kényszerül. Mandelson deso vállalása: áaásaaz EU vámszint tátlagosan 48% kal csökkenhet et A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31 80% kal kell csökkenteniük Az EU ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem)

31 A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* között ött Ország Milliárd USD EU-15 81,5 USA 70,2 Japán 28,4 Dél-Korea 6,9 Brazília 2,8 Ausztrália 10 1,0 Új-Zéland 0,1 Világ összesen 221,9 *Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington June.

32 Azátlagos hazai támogatás* aránya között Forrás: CBO Congress paper. Washington June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support.

33 Becsült termelői támogatás (PSE mutató) ttó) százalékos éték értéke % Ausztrália EU Japán Új Zéland Svájc USA OECD )

34 GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o óta tagja Körtárgyalások, időszakosan működött

35 GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács

36 Az URUGUAY i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): exporttámogatás: 36% kal volumenek: 21 % kal belső (termelői) támogatások: 20% kal Vámcsökkentés: 36% kal (fejlődő 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%

37 Megengedett támogatások: Green box a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttől teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekből kből fogyasztók számára nem lehet többletkiadás

38 Megengedett támogatások: Green box Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi lföldiélelmiszersegélyl Állami (biztonsági) g) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok

39 Még megengedett támogatások: Blue box Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett kll (még) csökkenteni

40 Még megengedett támogatások: Blue box EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) EU parlagon hagyott földek utáni ikifizetések k USA különbözetfizetési járadék (1996 ban j ( megszűnt)

41 Dohai Forduló (2002 jan ) Pi j á ábbi ökk é Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong

42 WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Fejlett Fejlődő Fejlett Fejlődő ( ) ( ) ( ) 2010) ( ) 2014) Vámok (átlag), % Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belső támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés % Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis i i (%) , ,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007

43 Mi várható Agrárvámok csökkentése piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak energia- növények kereslet föld és víz iránt.