JELENTÉS a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről 0837 2008. október
3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-3003-6/25/24/2008. Témaszám: 898 Vizsgálat-azonosító szám: V0386 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Gyüre Lajosné számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dér Géza számvevő tanácsos Endrődy Péterné számvevő tanácsos Schósz Attiláné számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése a kötött felhasználású támogatások 2004. évi felhasználásának vizsgálata a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2004. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2005. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzése a helyi önkormányzatokat a 2005. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése sorszáma 0502 0540 0544 0616 0628 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 22 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 22 1.1. A tervezett és teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési és a pénzügyi egyensúly alakulása, valamint a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége 22 1.2. A költségvetési és a pénzügyi egyensúlyi helyzet kialakításához tervezett és teljesített finanszírozási célú pénzügyi műveletek módja és azok hatása a tárgyévet követő évek költségvetéseire 24 1.3. A költségvetés tervezésének megalapozottsága 31 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közigazgatási feladatok ellátására 32 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottsága, szervezettsége 32 2.1.1. Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel 32 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolításának belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei 35 2.1.3. A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása 36 2.2. Az elektronikus közigazgatási feladatok ellátása, a közérdekű adatok elektronikus közzététele 38 3. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai 39 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál 39 3.2. A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 42 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 45 1
4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 50 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 50 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 55 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2005-2008. évi költségvetési előirányzatainak és a 2005-2007. évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok tervezett és tényleges adatairól 2005-2008. évekre (1 oldal) 5. számú Adatlap a Pest Megyei Önkormányzat európai uniós forrással támogatott fejlesztéséről (2 oldal) 6. számú Dr. Szűcs Lajos úr, a Pest Megyei Önkormányzat elnökének észrevétele (1 oldal) 2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) számú IHM rendelet SzMSz Pest Megye Önkormányzatának 14/2001. (VI. 15.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet Vhr. 2005. évi költségvetési rendelet 2006. évi költségvetési rendelet 2007. évi költségvetési rendelet 2008. évi költségvetési rendelet Szórövidítések APEH ÁROP ÁSZ EKOP e-közigazgatás Európai Integrációs bizottság Pest Megye Önkormányzatának 11/2003. (VI. 20.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Pest Megye Önkormányzatának 4/2005. (II. 25.) számú rendelete az Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről Pest Megye Önkormányzatának 1/2006. (II. 10.) számú rendelete az Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről Pest Megye Önkormányzatának 2/2007. (II. 9.) számú rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Pest Megye Önkormányzatának 3/2008. (II. 29.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÚMFT Államreform Operatív Program Állami Számvevőszék ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás Pest Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Bizottsága 3
FEUVE főjegyző gazdálkodási jogkörök szabályzatai Gazdasági bizottság Gazdasági iroda gazdasági program 1 gazdasági program 2 GVOP folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Pest Megyei Önkormányzat Főjegyzője Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlés Elnökének és Főjegyzőjének a 3/2006. számú, a 2/2007. számú, a 3/2007. számú és a 4/2007. számú együttes utasítása gazdálkodási jogkörök kijelöléséről Pest Megyei Önkormányzat Gazdasági Bizottsága Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának Gazdasági Irodája Pest Megye Közgyűlésének 2003-2006 közötti időszakra vonatkozó 100/2003. (IV. 25.) számú határozatban jóváhagyott ciklus gazdasági programja Pest Megye Közgyűlésének 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó 99/2007. (III. 30.) számú határozatban jóváhagyott ciklus gazdasági programja NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program HEFOP NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP/2005/3.2.2 TISZK létrehozás és HEFOP/2005/ 4.1.1 TISZK infrastrukturális feltételének kialakítása hivatali SzMSz az SzMSz 5. számú melléklete a Pest Megye Önkormányzatának Hivatala belső szervezeti tagozódása és működési rendje, ügyrend Illetékhivatal Pest Megyei Illetékhivatal Interreg Nemzetközi Duna-Projekt fejlesztési feladat KMOP KMOP római kori erődítmény fejlesztési feladat KMOP intézményi beruházás fejlesztési feladat KMOP akadálymentesítés fejlesztési feladat Közgyűlés Közgyűlés elnöke Múzeumok igazgatósága Interreg III B CADSES-5D 166 projekt Szomszédsági Program Közösségi Kezdeményezés alapján Pest Megye Önkormányzat Dunával való meghatározó kapcsolata folytán a projekt eredményeinek hasznosítása a Pest Megyei területfejlesztés területén, a Nemzetközi Duna-Projekt fejlesztés feladata Közép-magyarországi Operatív Program a KMOP 2005. II. 1.1. PEA a szentendrei Ulcisia Castra római kori erődítmény feltárása utáni részrekonstrukciója és bemutatása pályázat előkészítése KMOP 2007-4.6.1/2 közoktatási intézmények beruházásainak támogatása a Pest Megyei Önkormányzat négy oktatási intézmény beruházásának támogatásához KMOP 2007. 4.5.3. az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése, a Pest Megyei Önkormányzat Hivatali épület akadálymentesítése Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Pest Megyei Önkormányzat Múzeumok igazgatósága 4
NFT Nemzeti Fejlesztési Terv Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Önkormányzat hivatala Pest Megyei Önkormányzat Hivatala Pénzügyi bizottság TISZK ÚMFT ügyrend vezető partner Pest Megyei Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága Térségi Integrált Szakképző Központok Új Magyarország Fejlesztési Terv Pest Megyei Önkormányzat Hivatala gazdasági szervezetének ügyrendje (2005. június 1-től hatályos) az Interreg Nemzetközi Duna-Projekt fejlesztés feladatának vezető partnere a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma 5
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés kedvezményezett Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. 6
közreműködő szervezet lebonyolítás operatív program támogatási szerződés A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó 2004-2006 és a 2007-2013 közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok NFT-hez kapcsolódó operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ÚMFT-hez kapcsolódó operatív programok: Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Délalföldi Operatív Program (DAOP); Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Középdunántúli Operatív Program (KDOP); Középmagyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugatdunántúli Operatív Program (NYDOP); Balatoni kiemelt Üdülőkörzet; Államreform Operatív Program (ÁROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 7
JELENTÉS a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2008. évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége a hiányzó bevételi források pótlásában; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az e-közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9
BEVEZETÉS Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egyidejűleg egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva érvényesíti a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a 2005-2007. évek és a 3. ellenőrzési programpontnál a 2007. év. Pest megye lakosainak száma 2008. január 1-jén 1 190 018 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 80 tagú Közgyűlésének munkáját 11 állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat mellett öt 3 területi kisebbségi önkormányzat működött. A Közgyűlés elnöke a 2006. évi választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző személye az 1999. évben változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2007. évben 71 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 60 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett három gazdasági társasága, továbbá nyolc alapítványa. Az Önkormányzat a 2007. évi költségvetési beszámolója szerint 34 730 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 36 001 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, 2007. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 27 120 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a 2005. év végi állományhoz viszonyítva 21%-kal csökkent, mely a forgóeszközök 68%-os csökkenésének, valamint a saját tőke 15%-os és a kötelezettségek 34%- os csökkenésének a következménye. A forgóeszközökön belül a követelések 96%-kal csökkentek az illetékekhez 4 kapcsolódó követelések nyilvántartásból való kivezetése miatt. A saját tőke csökkenését az Illetékhivatal megszűnése okozta. A kötelezettségek állományában bekövetkezett változás a rövid lejáratú kötelezettségállomány 67%-os csökkenésének a következménye. Az összes költségvetési bevétel 27%-át a saját bevétel biztosította a 2007. évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadások részaránya a 2007. évben 5% volt. Az Önkormányzat hivatalában dolgozó köztisztviselők száma 2007. december 31-én 107 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 5840 fő volt. A 2008. évi költségvetési rendeletben 28 735 millió Ft költségvetési bevételt és 34 800 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, a belső szabályozottság, szervezettség terén az Önkormányzat felkészültségét az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, továbbá értékeltük, hogy az igényelt 3 Bolgár, cigány, német, szerb, szlovák területi kisebbségi önkormányzatok. 4 A 2006. évi LXI. törvény 249. (1) bekezdése alapján a Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűntek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai vették át és végzik. 10
BEVEZETÉS európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az eredményesség szempontjából a minősítést a lényegességi szinthez való viszonyítással végeztük el. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. Az Önkormányzat hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 6 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése, továbbá a működési célú pénzeszköz átadásokból az államháztartáson kívülre teljesített kifizetésekre. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosí- 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése valamint a működési célú pénzeszköz átadások államháztartáson kívülre teljesített kifizetései kiemelkedően kockázatos területeknek bizonyultak. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11
BEVEZETÉS tásával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2007. évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 7 az Önkormányzat hivatalának egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és 12 helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzat hivatalának felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke és a főjegyző arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták hogy az időközben megtett intéz- 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12
BEVEZETÉS kedésekkel a számvevői jelentésben a főjegyző részére tett javaslatokat 10 megvalósították. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Pest Megyei Önkormányzat elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 10 A számvevői jelentés a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése, a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 19, a munka színvonalának javítása érdekében öt javaslatot tartalmazott a főjegyző részére. 13
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a tervezett költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva a 2006. évben növekedtek, míg a 2007. és a 2008. években csökkentek. A tervezett költségvetési kiadások a 2005-2007. évek között a bevételekkel azonos irányban változtak, a 2008. évre azonban a költségvetési bevételek tervezett csökkenése ellenére növekedtek. Az Önkormányzat a 2005-2008. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát nem biztosította, évről-évre növekvő összegű hiányt tervezett. Az Önkormányzat a 2005-2007. évi költségvetési rendeleteiben a költségvetési egyensúly biztosításához rövid és hosszú lejáratú hitelek felvételét, a 2008. éviben kötvény kibocsátását tervezte, valamint a költségvetések végrehajtása során a pénzügyi hiány csökkentése érdekében bevételt növelő és kiadást csökkentő intézkedéseket hozott. A 2007. és a 2008. évi költségvetési rendeletben a költségvetési kiadási főösszeg megállapításakor az Önkormányzatnál nem tartották be az Áht-ban foglaltakat, mivel finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként. Az Önkormányzat 2008. augusztus végén módosította a 2008. évi költségvetési rendeletét melyben a költségvetési kiadási főösszeg nem tartalmazott finanszírozási célú pénzügyi műveleteket. A 2005-2007. évi költségvetés végrehajtása során a költségvetési bevételek évente folyamatosan csökkentek, amiben a 2007. évben a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 1799 millió Ft-tal történő mérséklődése, valamint az Illetékhivatal APEH-hez történő átadása miatt az illetékbevételek 2207 millió Ft-os csökkenése volt a meghatározó. A teljesített költségvetési kiadások az előző évhez viszonyítva a tervezettel azonos irányban változtak, a 2006. évben növekedtek, a 2007. évben csökkentek. A költségvetés teljesítése során a 2005. évben a tervezett költségvetési hiány ellenére költségvetési többletet értek el, míg a 2006-2007. években a tervezettől alacsonyabb összegű pénzügyi hiánnyal zárták az évet. A pénzügyi hiány finanszírozásához az Önkormányzat a 2006. évben 343 millió Ft rövid lejáratú és 500 millió Ft hosszú lejáratú felhalmozási célú hitelt vett fel, továbbá a 2007. évben 3000 millió Ft névértékű (svájci frank alapú) működési célú kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás bevételeiből 524 millió Ft-ot a működési, 747 millió Ft-ot a felhalmozási célú költségvetési bevételek hiányának pótlására, továbbá 476 millió Ft-ot rövid- és hosszú lejáratú hitelek törlesztésére fordítottak, a fel nem használt összeg a 2007. év végén pénzeszközként állt rendelkezésre, amelyből a kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány 907 millió Ft volt. Az Önkormányzat az évközi likviditás biztosítása céljából a 2005-2007. években folyószámla és munkabér hitelt vett igénybe, a folyószámla hitelkeret összege, valamint a ténylegesen felvett folyószámla hitel éves átlagos állománya folyamatosan a 2007. évre 3500 millió Ft-ra, illetve 2525 millió Ft-ra emelkedett. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a 2005. és a 2007. évek között kedvezőtlenül alakult, nőtt az eladósodás. A hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek önkormányzati összes forráson belüli aránya a 2006. évben az előző évhez képest növekedett, a 2007. évben csökkent, amely változást a 2006. évben a be- 14
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ruházási célú hitelfelvétel, az év végén fennálló folyószámlahitel, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése okozta. A 2007. évben a kötelezettségek állománya az Illetékhivatal megszűnése, valamint a kötvénykibocsátásból befolyó bevételekből teljesített kötelezettség állomány csökkenése következtében nagyobb mértékben csökkent, mint a források állománya. Az Önkormányzatnál a pénzeszközök év végi állománya a 2005-2007. években nem biztosított fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi rendezésére. A rövid lejáratú kötelezettségek pénzügyi rendezésébe bevonható követelések és pénzeszközök csak a 2005. évben nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. Az Önkormányzat a 2005-2007. évi költségvetési rendeleteiben jóváhagyott eredeti költségvetési kiadási és bevételi előirányzatokat túlteljesítette. A beruházási és felújítási kiadások túlteljesüléséhez hozzájárultak az előző évről áthúzódó beruházási és felújítási kötelezettségek és azok pénzügyi forrásaként az előző évi pénzmaradvány igénybevétel eredeti előirányzatként történő tervezésének elmaradása. Az Önkormányzat a 2005-2008. évekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit gazdasági programban 1,2, szolgáltatástervezési koncepcióban, valamint közoktatási-feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben rögzítette. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzései az NFT-ben és az ÚMFT-ben megjelenő pályázati lehetőségekkel összhangban voltak. Az Önkormányzat a 2005-2007. években nyolc európai uniós pályázat benyújtásáról döntött, amelyeknek fele eredményes volt. Három projekt esetében az elutasítás oka a kidolgozottság hiánya volt, a negyedik pályázat esetében az Önkormányzat nem vállalta a megvalósítás költségeit. Az Önkormányzat nem teljesítette az Áht. előírását, mivel a 2005-2008. évek között elfogadott költségvetési rendeletek nem tartalmazták kettő fejlesztési feladat támogatási szerződésében rögzített bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint az Ámr. előírása ellenére nem mutatták be a több éves kihatással járó európai uniós támogatással megvalósuló feladatok előirányzatait éves bontásban és elkülönítetten, a hiányosságok pótlásáról 2008. szeptemberéig intézkedtek. Az Önkormányzat felkészültsége a 2005-2007. években a gazdasági programban 1,2 megfogalmazott fejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó európai uniós források igénybevételére és felhasználására a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem volt eredményes, mivel az önkormányzati szintű feladatokat hiányosan szabályozta, a pályázat nyilvántartás vezetésének felelősét az Önkormányzat hivatalán belül nem jelölték ki, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget nem írták elő. A Közgyűlés elnöke és a fejlesztés lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, valamint a pályázatfigyelés, pályázatkészítés és lebonyolítás eljárási rendjét nem határozták meg. A főjegyző az európai uniós forrásokkal kapcsolatos önkormányzati szintű pályázatfigyelés, készítés, lebonyolítás és ellenőrzés rendjét 2008. május végén szabályozta, amelyben az önkormányzati szintű nyilvántartás felelősét 2008. szeptemberében határozta meg. Az Önkormányzat partnerként vett részt az Interreg Nemzetközi Duna-Projekt fejlesztési feladat végrehajtásában. A projekt lezárási határideje 2008. június 30., a támogatási szerződés az elszámolásra vonatkozóan időbeli üteme- 15
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zést nem határozott meg, azonban lehetőséget biztosított negyedévenkénti elszámolásra. A projekt fő célja, hogy a Duna menti régión belül célorientált, nemzeti tervdokumentumok segítségével létrehozza a regionális rendezési tervet, ennek keretében kialakítsa a Duna menti országok aktualizált és kibővített területrendezési információs rendszerét, valamint értékelje a Duna térség szociális, gazdasági fejlődésének potenciális lehetőségeit. A vezető partner részére az előrehaladási jelentéseket és az elszámolásokat az Önkormányzat megküldte, amelyeket elfogadtak. Az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatnál a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzője az ellenőrzési feladatát az Ámr. előírása ellenére nem végezte el, mivel nem győződtek meg arról, hogy a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e. Az Önkormányzat hivatalának informatikai stratégiája tartalmazta a helyzetelemzést, de nem határozta meg, hogy a célkitűzéseket milyen időszak alatt kívánja elérni, ezért az informatikai stratégia elkészítésére 2008. július végén ajánlati felhívást tettek közzé Az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatok elektronikus közzététele nem a vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelően történt, mivel az elektronikus közzétételre szolgáló honlap megnyitásakor megjelenő oldalon nem helyezték el a közzétételi listák által előírt adatokat tartalmazó jegyzékre utaló hivatkozást. Az Önkormányzat az Áht. előírásával ellentétesen nem tette közzé az általa nyújtott 0,3 millió Ft összeg feletti nem normatív, céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, valamint a támogatási program megvalósítási helyét 2007. január 1-jétől a honlapon, amely hiányosságokat a jegyzékre utaló hivatkozással együtt 2008. júniusban pótoltak. Az Ámr-ben előírtak ellenére elmaradt az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának közzététele, melyet 2008. augusztusában pótoltak. Az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési és a zárszámadási folyamatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a költségvetés tervezési feladatok szabályozása körében nem írták elő az intézmények és az Önkormányzat hivatalának szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőségének, valamint a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangjának ellenőrzését, továbbá a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A szabályozási hiányosságokat 2008. júliusában pótolták. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága jó volt, mivel az Önkormányzat hivatalában az előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott követelményeket, valamint az intézmények pénzmaradvány megállapításának szabályszerűségét. A hiányos szabályozás miatt azonban nem végezték el annak ellenőrzését, hogy az intézmények, az Önkormányzat hivatalának szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények teljesíthetőek-e, valamint a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e. A zárszámadás készítés folyamatában nem ellenőrizték az intézmények számsza- 16
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ki beszámolójának belső, valamint a főjegyző által meghatározott adatszolgáltatással való összhangját, továbbá az intézményi eredeti, módosított előirányzatok és a teljesítések eltérésének indokoltságát. A főjegyző 2008. szeptemberében elrendelte a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatához kapcsolódó ellenőrzések elvégzését. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatoknál a szabályozottság hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a főjegyző hiányosan szabályozta az ellenőrzési feladatokat, de a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A közepes kockázatot az okozta, hogy a gazdasági vezetők és a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét az ügyrendben nem határozták meg, az érintett dolgozók munkaköri leírása a számviteli, a gazdálkodási és a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat nem tartalmazta. A számviteli szabályzatokban nem határozták meg a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját, a pénzkezeléssel kapcsolatos utólagos vezetői ellenőrzés gyakoriságát, a dokumentálás módját, az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének módját, valamint a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetését, dokumentálásának módját. A kockázatkezelési eljárási rend nem tartalmazta a kockázat azonosítását, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, a kockázatok folyamatgazdáit, az elfogadható kockázati szintet, a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelését, a kockázat nyilvántartást, a válaszintézkedések beépítését a folyamatba, valamint a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát. Az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az ellenőrzési pontokat és az egyes tevékenységek elvégzését igazoló dokumentum nyilvántartási helyét a rendszerben. A számviteli szabályzatok, a számlarend, és a munkaköri leírások szabályozási hiányosságait a főjegyző 2008. május végéig pótolta, az ellenőrzési nyomvonalat és a kockázatkezelési eljárási rendet 2008. júliusában kiegészítette, a feltárt hiányosságokat megszüntette. A bélyegző használati szabályzatban foglalt rendelkezés nem felelt meg az Ámr. előírásainak, mivel abban a Közgyűlés elnöke és a főjegyző meghatalmazást adtak köztisztviselők részére, hogy helyettük a nevüket tartalmazó névbélyegző lenyomatával lássák el a kötelezettségvállalás, az utalványozás, illetve az ellenjegyzés, valamint a szakmai teljesítés igazolás dokumentumait. A meghatalmazás nem felelt meg az Ámr. előírásainak, mivel a gazdálkodási jogkörök gyakorlására, illetve a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzésére a Közgyűlés elnöke, a főjegyző vagy az általuk felhatalmazott, illetve kijelölt személyek jogosultak és az ellenőrzési feladatok ellátását az azt végző személyek aláírásával kell igazolni. A Közgyűlés elnöke és a főjegyző a 2008. június elején hatályba léptetett bélyegző használati szabályzatban kizárta ezen gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának esetében a névbélyegző használatát. A gazdálkodási jogkörök szabályzataiban a szakmai teljesítés igazolását végző személyek kijelölése során az ellenőrzési feladatokat a főjegyző nem egyértelműen határozta meg, mivel a Gazdasági iroda vezetője és annak helyettese a gazdálkodással kapcsolatos ügyekben volt jogosult a szakmai teljesítés igazolására, ezen túl a szakmai irodák további dolgozói is kaptak ezen ellenőrzési feladat elvégzésére vonatkozó kijelölést a konkrét területek meghatározásával. A szakmai teljesítés igazolására való jogosultság megítélése az egyes 17
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK feladatok kiadásai esetén a FEUVE-i feladatokat ellátó dolgozók számára az általános meghatározás miatt, az elnöki-főjegyzői közös utasítás 2008. szeptemberi kiadásáig nem volt egyértelmű. Az Önkormányzat hivatalánál a 2007. évben a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, valamint az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadásokkal kapcsolatos kifizetések során a három terület költségvetési súlyának arányát figyelembe véve a belső kontrollok működésének megbízhatósága összességében jó volt, mivel a karbantartási, kisjavítási feladatokkal kapcsolatos kiadások teljesítését megelőzően a szakmai teljesítés igazoló az összegszerűséget, a jogosultságot és a szerződésben foglaltak teljesítését ellenőrizte, valamint az utalvány ellenjegyző meggyőződött a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, az érvényesítés és a szakmai teljesítésigazolás megtörténtéről. A működési célú pénzeszközátadások kifizetései során a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ellenőrzési feladataikat elvégezték, azonban az utalvány ellenjegyzője nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, mert nem kifogásolta, hogy a működési célú támogatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalásokat és azok ellenjegyzését felhatalmazással nem rendelkező személyek végezték. A gépek, berendezések, felszerelések beszerzésével kapcsolatos kiadások teljesítését megelőzően a szakmai teljesítésigazolásra kijelölt személyek nem a belső szabályozásban előírt módon a dátum rájegyzése nélkül végezték el az irodai bútor, a hűtő, valamint a nyomdai fénymásoló beszerzéssel kapcsolatos kiadások szakmai teljesítés igazolását, továbbá a fénymásoló gép beszerzéssel kapcsolatos számlán feltüntetett szakmai teljesítés igazolására vonatkozó rájegyzés nem tartalmazta az ellenőrzési feladatok elvégzését igazoló aláírást. Az utalványok ellenjegyzője nem győződött meg a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáról, mivel nem észrevételezte a szakmai teljesítés igazolás hiányosságait, valamint nem kifogásolta a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő előirányzat nélküli beszerzéseket. A főjegyző 2008. szeptemberében kiadott intézkedésében elrendelte, hogy a szakmai teljesítés igazolás az ügyrendben előírt módon történjen és az utalvány ellenjegyzője győződjön meg arról, hogy az utalványozás nem sérti az előirányzatokon belüli gazdálkodásra vonatkozó előírást. Az Önkormányzat hivatalában az informatikai rendszer szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel az Önkormányzat nem rendelkezett a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket is tartalmazó informatikai stratégiával, valamint az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés ellenőrzését nem szabályozták, továbbá a pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírása az informatikai feladatokat nem tartalmazta, azonban a kialakított belső kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtottak. A munkaköri leírásokat 2008. május végén kiegészítették az informatikai feladatokkal, valamint a főjegyző 2008. szeptemberében intézkedett az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés ellenőrzésének szabályozásáról. Az informatikai rendszer 2007. évi működésénél a hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a pénzügyi-számviteli feladatokat informatikai eszközökkel oldották meg, továbbá a pénzügy-számvitel által használt programok adatai 18
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK informatikai hálózaton keresztül elérhetőek voltak. Annak ellenére összességében kiváló volt, hogy az adatok egyszeri bevitele nem volt megoldott és ezáltal a számítógépen vezetett analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés kapcsolata nem volt automatikus, valamint a pénzügyi-számviteli adatok feldolgozása nem volt naprakész. A számviteli adatok egyszeri bevitelének biztosítása érdekében 2008. augusztus végén megrendelték a pénzügyi rendszer kiegészítését, továbbá a főjegyző 2008. szeptemberében intézkedett a pénzügyiszámviteli adatok naprakész feldolgozásáról. A belső ellenőrzés szervezeti keretei kialakításának és szabályozásának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok megfelelő végrehajtásában, mivel a 2007-2011. évekre vonatkozó stratégiai terv, valamint a 2007. és a 2008. évi ellenőrzési tervek nem kockázatelemzés alapján készültek, a belső ellenőrök rendszeres továbbképzéséhez képzési terv nem készült, továbbá az Önkormányzat hivatala 2007. decemberéig belső ellenőrzési kézikönyvvel nem rendelkezett. A feltárt hiányosságokat 2008. augusztusában pótolták. A belső ellenőrzés működésénél a kialakított kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert a 2007. évi ellenőrzési tervben előírt az Önkormányzat hivatalának ellenőrzési feladatait nem végezték el. A belső ellenőrzés keretében nem ellenőrizték az Önkormányzat hivatalánál a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének központi és helyi szabályoknak való megfelelését, az Önkormányzat hivatalánál és az intézményeknél a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, valamint az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál sem ellenőrizték a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A főjegyző a 2006. és a 2007. évi költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírása ellenére nem számolt be a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A költségvetési intézményeknél a 2007. évi tervezett ellenőrzések közel háromnegyedét végezték el, azon túl öt terven felüli ellenőrzést hajtottak végre. Az ellenőrzéseket a 2007. évben ellenőrzési program alapján végezték, a végrehajtott ellenőrzésekről készült jelentések ötöde a megállapított hiányosságok ellenére nem tartalmazott javaslatokat. A FEUVE rendszerének kiépítésével és működésével, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel, valamint a vagyonnal kapcsolatos ellenőrzéseket 2008. augusztus hónapban megkezdték, az ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott megállapításokhoz javaslatok kapcsolódtak, a főjegyző 2008. június hónapban pótlólag beszámolt a FEUVE és a belső ellenőrzés működtetéséről. A főjegyző 2008. szeptemberében elrendelte az Önkormányzati hivatalra vonatkozó 2008. évi ellenőrzési tervben foglaltak végrehajtását, arról negyedévenkénti tájékoztatást. Az ellenőrzött intézmények intézkedési tervet készítettek, azok végrehajtását a belső ellenőrzés nyomon követte. A Közgyűlés elnöke az Ötv. előírásának megfelelően a Közgyűlés elé terjesztette az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési tapasztalatairól készített 2006. és 2007. évi összefoglaló jelentést. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének 2004. évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevői jelentés 32 szabályszerűségi és 11 célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósítása érdekében a főjegyző részletes intézkedési tervet készített a határidők és felelősök megjelölésével, amit a Közgyűlés 19
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK megtárgyalt és jóváhagyott. Az ÁSZ ellenőrzés által tett javaslatokból az intézkedési tervben foglalt határidőre 60% hasznosult, 28% részben, 12% nem teljesült. A szabályszerűségi javaslatok közül az intézkedési tervben foglalt határidőre teljesültek a költségvetési rendelet tartalmára és szerkezetére vonatkozó javaslatok. A gazdálkodás és a számviteli rend szabályozására vonatkozó javaslatok mintegy háromnegyede teljesült, azonban az ügyrend az Ámr. előírása ellenére az intézkedési tervben előírt határidőig nem tartalmazta a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét, a számlarendben nem határozták meg a Számv. tv. előírása ellenére az összesítő bizonylatok formáját és a Vhr-ben foglaltak ellenére annak elkészítési határidejét. A gazdálkodásra vonatkozó javaslatok közül teljesült a pénzkölcsön intézmények általi felvételének megtiltására, a felújítási feladatok kiadásainak könyvelésére, a részesedések analitikus nyilvántartására, az értékvesztés elszámolás szükségességének vizsgálatára vonatkozó javaslat. Részben teljesültek a gazdálkodási és a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok gyakorlására vonatkozó javaslatok, mivel a céljelleggel nyújtott támogatások tekintetében elmaradt a kötelezettségvállalások felhatalmazással rendelkező személyek általi ellenjegyzése, a szakmai teljesítést igazoló nem a belső szabályozásban előírt módon végezte el a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatát az ügyviteli és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során, valamint az utalvány ellenjegyzési feladatokat nem látták el a gépek, berendezések felszerelése, beszerzése és a céljelleggel nyújtott támogatások esetén. Az intézkedési tervben előírt határidőig nem teljesült a pénzkezelési szabályzat házipénztári előlegek kifizetésére és elszámolására vonatkozó előírásainak betartására irányuló javaslat. A vagyongazdálkodási rendelet kiegészítésére vonatkozó, valamint a céljelleggel nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó javaslatok négyötöde realizálódott. Teljesültek a zárszámadási rendelet-tervezet szabályszerűségére vonatkozó javaslatok, azonban a többéves kihatással járó döntések évenkénti bemutatására és szöveges indoklására irányuló javaslatot az intézkedési tervben előírt határidőig nem hajtották végre. A Közgyűlés elnöke, valamint a főjegyző tájékoztatása szerint a határidőre nem teljesült javaslatok megvalósulása érdekében 2008. szeptemberéig intézkedtek. Az Önkormányzatnál a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli folyamatok szabályozottságára irányuló, a céljelleggel nyújtott támogatások összesített nyilvántartására vonatkozó, valamint az integrált pénzügyi rendszer alkalmazására irányuló célszerűségi javaslatokat hasznosították. Részben teljesítették a munkaköri leírások kiegészítésére, az informatikai stratégia elkészítésére vonatkozó javaslatokat. Az ÁSZ javaslatok hasznosítása eredményeként összességében javult az önkormányzati gazdálkodás, a költségvetési és zárszámadási rendelet készítés szabályszerűsége, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának, valamint a belső ellenőrzés szabályozottsága, illetve a céljellegű támogatások nyújtásának és elszámolásának szabályszerűsége. Az Önkormányzatnál az ÁSZ a 2005-2007. évek között hat vizsgálatot végzett a normatív állami hozzájárulások, a kötött felhasználású támogatások és a felhalmozási célú támogatások felhasználása, valamint a megyei fenntartású kollégiumok működésének ellenőrzésére vonatkozóan. Az ÁSZ által tett javaslatok realizálása érdekében maradéktalanul intézkedtek. 20