Taralom SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Közpoliikai kihívások az új évizedben Közpoliikai kihívások az új évizedben 403 CSAPODI PÁL: Kihívások a számvevõszéki ellenõrzés elõ, az ÁSZ anácsadó szerepe 405 PULAY GYULA: Az állam gazdasági szerepvállalása megújíásának szükségessége 409 KORSZERÛ TERVEZÉSI RENDSZER ERÕS ÉS HATÉKONY ÁLLAM BÁGER GUSZTÁV: A nemzegazdasági ervezés megújíásának koncepciója 424 HOZZÁSZÓLÁSOK BECKER PÁL: Távlaosság, jövõkép-alkoás és ervezés 444 FARAGÓ LÁSZLÓ: A ervezési rendszer korszerûsíésének indokai 448 és szemlélei alapjai HALM TAMÁS: A nemzegazdasági ervezés és gazdaságpoliikai környezee 452 PALÓCZ ÉVA: Tervezésünk és az EU köveelményei 460 AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA VIGVÁRI ANDRÁS: Megel-e a konflikuskonéner? Néhány pénzügyi szempon a helyzeérékeléshez és a rendszer áalakíásához 465 HOZZÁSZÓLÁSOK ATKÁRI JÁNOS: A feladaok és források egyensúlyának megeremése 488 DANKÓ GÉZA LÓRÁNT ZOLTÁN: Az önkormányzai szabályozással szembeni kihívások 493 PÁLNÉ KOVÁCS ILONA: Meggondolások az önkormányzaok pénzügyi helyzeérõl szóló viához 500 PÉTERI GÁBOR: Megel-e a konflikuskonéner, avagy merre halad a konénerszállíó? 505 A KÖZSZFÉRA ÉS A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE Az ÁSZKUT és a BCE Versenyképesség Kuaó Közpon kuaása 511 KOVÁCS ÁRPÁD: A versenyképesség javíásának leheõségei ahogy az Állami Számvevõszéknél láuk 514 HOZZÁSZÓLÁSOK CHIKÁN ATTILA CZAKÓ ERZSÉBET: A közszféra versenyképessége egy kuaás néhány anulsága 532 KOVÁCS ÁRPÁD: Többoldalú elemzések és anulságaik a köe anulmányainak ükrében 537 TÖRÖK ÁDÁM: Ha kérdés és ha válasz a közszféra és a versenyképesség kapcsolaáról 542
SZEMLE CSAPODI PÁL LÉVAI JÁNOS: Merre ar a számvevõszéki ellenõrzés? Nemzeközi kiekinés gyorsfénykép 548 TANULMÁNYOK LENTNER CSABA: A magyar gazdasági válság és válságkezelés néhány örénei és nemzeközi aspekusa 561 MARCZELL KINGA ROMHÁNYI BALÁZS: Javasla a magyar kölségveési rendszer célközponú áalakíására 585 LÓRÁNT ZOLTÁN: Uak és évuak ények, adaok a helyi önkormányzai gazdálkodásról 622 SZÛCS JÓZSEF: Az ingalanalapok helyzee Magyarországon 641 KATONA KLÁRA: A külföldi õkebefekeések okainak válozása Kele-Közép-Európában 656 GALÁNTAINÉ MÁTÉ ZSUZSANNA: Egy cash flow-alapú ársasági adó realiása 674 SZAKIRODALMI SZEMLE KÖNYVEKRÕL A közpénzügyek nagy kézikönyve (Sivák József) 691 GÁL ZOLTÁN: Pénzügyi piacok a globális érben (Báger Guszáv) 699
PÉNZÜGYI SZEMLE Közpénzügyi szakfolyóira Megjelenik negyedévenkén Alapíó, lapulajdonos: Pénzügyminiszérium 1954. májusól Állami Számvevõszék 2005. júliusól A folyóira célja, hogy hieles képe adjon a pénzügyi rendszerrõl, valamin a legfonosabb pénzügyi összefüggések ükrében a közszféra és a nemzegazdaság mûködésének fõbb vonásairól, a felzárkózási, jövõépíési örekvésekrõl és a kapcsolódó szakmai viákról. A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG TAGJAI Akar László, Aszalos László György, Auh Henrik, Báger Guszáv, Bod Péer Ákos, Boos Kaalin, Chikán Aila, Csapodi Pál (fõszerkeszõ), Domokos László, Erdei Tamás (árselnök), Fazekas Károly, Halm Tamás, Kaona Tamás, Kósa Lajos, Kovács Árpád (elnök), Kupa Mihály, Mészáros Tamás, Nagy Zolán, Palócz Éva, Parragh László, Pulay Gyula, Roóz József, Schweizer Iván, Székely Péer, Terák Elemér, Török Ádám (árselnök), Varga Mihály, Veress József, Voszka Éva, Warvasovszky Tihamér A SZERKESZTÕSÉG Csapodi Pál (fõszerkeszõ), Lévai János (felelõs szerkeszõ), Aszalos László György, Báger Guszáv, Halm Tamás, Schweizer Iván, Török Ádám (rovavezeõk), Nagy Ildikó (szerkeszõ), Görgényi Pálné (szöveggondozó), Palló Éva (ördelõszerkeszõ) A Pénzügyi Szemle a szerkeszõbizoság udományos minõsíéssel rendelkezõ agjai álal lekorál cikkeke közöl. A kiadványról kereskedelmi célú másola készíése vagy más formában való felhasználása a kiadó engedélye nélkül ilos. Pénzügyi Szemle közpénzügyi szakfolyóira Szerkeszõség: 1052 Budapes, Bécsi u. 5., elefon: 484-9104, 235-4075, e-mail cím: hingljn@asz.hu Szakfordíás: L.C. B. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1085 Budapes, Somogyi Béla u. 6., elefon: 266-9290 Felelõs kiadó: Bárfai-Mager Andrea ügyvezeõ igazgaó Nyomja a Magyar Közlöny Lapés Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezeõ: Burján Norber igazgaó. HU ISSN 0031-496-X., www.hknyomda.hu Példányszámonkéni ár: 5775 F
E számunk szerzõi ATKÁRI JÁNOS önkormányzai igazgaó, Pénzügykuaó Zr. BÁGER GUSZTÁV a közgazdaság-udományok kandidáusa professzor emerius, Pázmány Péer Kaolikus Egyeem udományos anácsadó, Állami Számvevõszék Kuaó Inézee BECKER PÁL címzees egyeemi docens, Budapesi Corvinus Egyeem fõigazgaó, Állami Számvevõszék CHIKÁN ATTILA a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ agja egyeemi anár, kuaóközpon igazgaó, Budapesi Corvinus Egyeem CZAKÓ ERZSÉBET PH.D. egyeemi docens, inézeigazgaó, Budapesi Corvinus Egyeem CSAPODI PÁL PH.D. címzees egyeemi docens, Szen Isván Egyeem fõikár, Állami Számvevõszék DANKÓ GÉZA irodavezeõ fõanácsadó, Állami Számvevõszék FARAGÓ LÁSZLÓ PH.D. fõigazgaó-helyees, MTA Regionális Kuaások Közponja HALM TAMÁS fõikár, Gazdasági és Szociális Tanács fõikár, Magyar Közgazdasági Társaság GALÁNTAINÉ MÁTÉ ZSUZSA PH.D. fõiskolai anár, Modern Üzlei Tudományok Fõiskolája KATONA KLÁRA inézevezeõ egyeemi docens, Pázmány Péer Kaolikus Egyeem KOVÁCS ÁRPÁD egyeemi anár, Szegedi Tudományegyeem elnök, Magyar Közigazgaási Társaság LENTNER CSABA udományos rekorhelyees, Wekerle Sándor Üzlei Fõiskola habiliál egyeemi magánanár, Kaposvári Egyeem
LÉVAI JÁNOS az Állami Számvevõszék sraégiai fõanácsadója LÓRÁNT ZOLTÁN címzees egyeemi anár, Budapesi Corvinus Egyeem fõigazgaó, Állami Számvevõszék MARCZELL KINGA elemzõ közgazdász, Kölségveési Tanács ikársága PALÓCZ ÉVA vezérigazgaó, Kopin-Tárki Zr. PÁLNÉ KOVÁCS ILONA a poliikaudományok dokora egyeemi anár, Pécsi Tudományegyeem igazgaó, MTA Regionális Kuaások Közponja, Dunánúli Tudományos Inéze PÉTERI GÁBOR a közgazdaság-udományok kandidáusa kuaási igazgaó, Önkormányzai Fejleszési Inéze Nyíl Társadalom Alapívány PULAY GYULA PH.D. anszékvezeõ egyeemi docens, Károli Gáspár Reformáus Egyeem fõigazgaó, Állami Számvevõszék Kuaó Inézee ROMHÁNYI BALÁZS fõigazgaó, Kölségveési Tanács ikársága SIVÁK JÓZSEF a közgazdaság-udományok kandidáusa udományos fõmunkaárs, Budapesi Gazdasági Fõiskola SZÛCS JÓZSEF fõoszályvezeõ-helyees, Pénzügyi Szervezeek Állami Felügyelee TÖRÖK ÁDÁM a Magyar Tudományos Akadémia rendes agja egyeemi anár, Pannon Egyeem, Budapesi Mûszaki és Gazdaságudományi Egyeem a Kölségveési Tanács agja fõszerkeszõ, Aca Oeconomica VIGVÁRI ANDRÁS habiliál egyeemi docens, inézevezeõ, Budapesi Gazdasági Fõiskola udományos anácsadó, Állami Számvevõszék
Közpoliikai kihívások az új évizedben Közpoliikai kihívások az új évizedben AAz Állami Számvevõszék Kuaó Inézee (ÁSZKUT) és a Magyar Közgazdasági Társaság 2010. május 10-én Közpoliikai kihívások az új évizedben címmel rendeze konferenciájának célja az vol, hogy megismeresse a szélesebb szakmai nyilvánossággal a közel íz eszendõs ÁSZKUT 1 szakmai evékenységének a közpoliikák formálásához kapcsolódó meszeé. Az ÁSZKUT kuaási evékenységének prioriása a közpénzügyi szabályozás korszerûsíése. Ebbõl a nézõponból vizsgálja, hogy az állam, illeve egyes alrendszereinek mûködése elõsegíi-e a közpénzek haékony felhasználásá. Az ÁSZKUT a múl év õszén publikál egy kiadvány az állam célszerû gazdasági szerepvállalásáról, és idén áprilisban jelen meg A közszféra és a gazdaság versenyképessége empirikus eredmények és anulságok címû anulmányköe, amely a Budapesi Corvinus Egyeem Versenyképesség Kuaó Közponjával közösen folyao mulidiszciplináris kuaás eredményei ismerei. Ezek melle ké, folyamaban lévõ kuaás során készül anulmány képeze még a konferencia alapanyagá. A anulmányok ismereésére és megviaására a konferencia szervezõi nem a klasszikus elõadás-konzulációs formá, hanem a emaizál panelbeszélgeések mûfajá válaszoák. Az elsõ panel A nemzegazdasági ervezés megújíásának koncepciója címû anulmány viaa meg, amelynek során a panel agjai 2 az járák körül, hogyan lehe a ervezési rendszer korszerûsíeni, hogy az elõsegíse az erõs és haékony állam kiépíésé. A második panelvia alapjá az önkormányzaok pénzügyi helyzeé elemzõ ÁSZKUT-anulmány képeze. Sokamondó a panelvia émamegjelölése is: Megel-e a konflikuskonéner? A kérdésfelevés arra ual, hogy az elmúl ké évizedben a helyi önkormányzaok számos, nehezen megoldhaó közfeladanak leek a címzejei, de anélkül, hogy ezek megfelelõ színvonalú eljesíéséhez szükséges erõforrásoka megkapák volna. A panelvia agjai 3 arra a kérdésre keresék a válasz, hogy vannak-e még gazdálkodási, pénzügyi aralékok az önkormányzai rendszerben, vagy a helyze csak az önkormányzai szabályozás gyökeres áalakíása révén javíhaó meg. A harmadik panel részvevõi 4 az ÁSZKUT és a Budapesi Corvinus Egyeem Versenyképesség Kuaó Közponjának anulmányköee alapján a közszférának a gazdaság versenyképességére gyakorol haásá viaák meg, keresve annak a leheõségé, hogy ez a haás minél poziívabb legyen. A Pénzügyi Szemle mos arra vállalkozik, hogy a konferencia üzeneei minél eljesebben eljuassa azokhoz is, akik a rendezvényen nem ud- 403
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA ak személyesen rész venni. Ezér nemcsak egy rövid összefoglaló készíeünk, hanem szerkesze válozaban közöljük a konferencia ké nyió elõadásá, valamin az elsõ ké panelbeszélgeés viaindíójá. A harmadik panelvia háeré A közszféra és a gazdaság versenyképessége empirikus eredmények és anulságok címû anulmányköe ada, amely az ÁSZ honlapjáról leölheõ. Ezér i csak röviden bemuajuk a köe egyes anulmányai, és ízelíõül közöljük Kovács Árpádnak, az ÁSZ korábbi elnökének az írásá, amelye Báger Guszávval, az ÁSZKUT korábbi fõigazgaójával közösen ír a köeben megjelen anulmány alapján összefoglalja az ÁSZ ellenõrzései és anácsadó evékenysége alapján kirajzolódó fõbb korszerûsíõ javaslaoka. A konferenciá élõbbé ee, hogy a felkér szakemberek korreferáumok helye panelbeszélgeés kereében járák körül a anulmányok legfonosabb kérdéskörei. Írásban egy ilyen pezsgõ viá nehéz visszaadni. Ezér arra kérük a panelagoka, hogy hozzászólásaika bocsássák szerkeszõségünk rendelkezésére. Volak, akik valamennyi elhangzo kérdésre leírák ömör válaszaika, mások egy-egy kérdéskör fejeek ki bõvebben. Ez leheõvé ee, hogy a panelagok rövid, de sokszínû írásainak közzééelével ne csak a via aralmá, hanem hangulaá is érzékeleni udjuk. Természeesen egy ilyen konferencia megrendezése nem öncél. Az ÁSZKUT anulmányainak bemuaásával és szakmai viájával az Állami Számvevõszék és az ÁSZKUT vezeése azoknak kíván segísége adni, akik a kövekezõ években, évizedben a közpoliikai dönéseke nemzegazdasági szinen vagy az egyes önkormányzaok szinjén elõkészíik. Szerkeszõségünk is abban a reményben szeneli folyóiraunk e számának meghaározó részé a konferencia üzeneeinek ismereésére, hogy azok a szakemberek még szélesebb köréhez eljuhassanak, és így hozzájáruljanak a közpoliikák eredményesebb formálásához és megvalósíásához. JEGYZETEK 1 Az inéze 2001. január 1. és 2008. december 31. közö Állami Számvevõszék Fejleszési és Módszerani Inéze (FEMI) néven mûködö. 2 Palócz Éva vezérigazgaó, TÁRKI-KOPINT; Halm Tamás fõikár, Gazdasági és Szociális Tanács; Faragó László fõigazgaó-helyees, MTA RKK; Becker Pál fõigazgaó, ÁSZ; moderáor: Báger Guszáv udományos anácsadó, ÁSZKUT 3 Pálné Kovács Ilona egyeemi anár, igazgaó, MTA RKK Dunánúli Tudományos Inéze; Péeri Gábor, Önkormányzai Fejleszési Inéze (Nyíl Társadalom Alapívány); Akári János önkormányzai igazgaó, Pénzügykuaó R.; Lórán Zolán fõigazgaó ÁSZ; moderáor: Vigvári András, udományos anácsadó, ÁSZKUT 4 Kovács Árpád, egyeemi anár, az MKT elnöke; Czakó Erzsébe igazgaó, Budapesi Corvinus Egyeem Vállalagazdaságan Inéze; Török Ádám akadémikus, egyeemi anár, a Kölségveési Tanács agja; Véres András elnök, GKI; moderáor: Pulay Gyula fõigazgaó, ÁSZKUT 404
Közpoliikai kihívások az új évizedben Csapodi Pál Kihívások a számvevõszéki ellenõrzés elõ, az ÁSZ anácsadó szerepe KKonferenciánk bevezeésekén azokról az ismer kihívásokról szerenék röviden szólni, amelyek a számvevõszéki ellenõrzés, a kapcsolódó kuaási evékenysége és a anácsadói szerep aralmá is meghaározóan befolyásolják. Az Állami Számvevõszék sraégiai dokumenumaiban megfogalmazo küldeése (missziója) a közpénzügyi folyamaok áláhaóságának, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás elszámolahaóságának erõsíése, az államházarás bizonságos, kiegyensúlyozo mûködésének szolgálaa. A számvevõszéki ellenõrzés ámogaja, segíi az Országgyûlés kölségveési jogának gyakorlásában, örvényhozási és ellenõrzési funkciójának elláásában. E küldeés beeljesíése érdekében a számvevõszék alapfeladaa, az ellenõrzési evékenység melle, egyben azzal összhangban az elmúl években fejleszee anácsadó evékenységé, fokoza az államházarás egyes kulcserüleeire, feszülségponjaira irányuló elemzõérékelõ evékenységé, hozzájárul az államreform kereében folyó kuaó-elemzõ munkához, közremûködö és közremûködik ma is a különbözõ állami korrupcióellenes bizoságok evékenységében. A fõkén a örvényhozás agjainak munkájá segíeni hivao kuaási-anácsadói evékenység bázisá a számvevõszék ellenõrzési evékenysége során felgyülemle gazdag apaszalaok képezik. E udásanyag célzo hasznosíása érdekében hoza lére 2001-ben az Állami Számvevõszék elnöke az ÁSZ Fejleszési és Módszerani Inézeé, amely 2009. január 1-jéõl az ÁSZ Kuaó Inézee néven mûködik. Az ÁSZ ellenõrzési apaszalaainak hasznosíásával és a legújabb hazai és nemzeközi kuaási eredmények felhasználásával az elmúl közel 10 évben az inéze évene 4-5 nagyobb lélegzeû érékelõ anulmány készíe. Kuaási evékenységével szorosan kapcsolódo az ÁSZ sraégia anácsadásra vonakozó célkiûzéseihez. A anulmányok a gazdaság egy-egy erüleének (például fekvõbeeg-elláás, környezevédelem, felnõképzés) mûködésé elemezék, meghaározó gazdasági folyamaoka (például kuaás-fejleszés, privaizáció) veek górcsõ alá. A magyar közpénzügyek állapoa és az arra figyelemmel kialakío számvevõszéki sraégia egyarán az indokola, hogy a kuaási-anácsadási evékenység prioriása a közpénzügyi szabályozás legyen. E munkának az elsõ mérföldköve vol a közpénzügyi szabályozás éziseinek kidolgozása. A dokumenumo az ÁSZ elnöke 2007 áprilisában nyújoa be az Országgyûlés részére. Az még abban a hónapban a kölségveési bizoság megárgyala. Az Országgyûlés 41/2007 (V. 23.) számú haározaában elismerésé fejeze ki, és felkére a kormány, hogy a éziseke az államházarás megreformálása során 405
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA hasznosísa. A ézisekhez kapcsolódóan az uóbbi három évben az inézeben öbb, az államházarás, a közpénzügyek áfogó korszerûsíésé megalapozó anulmány szülee. Rá kell muanom arra, hogy a anácsadás eredményekén napvilágo láó érékelések, anulmányok hangsúlyozoan nem számvevõszéki ellenõrzési jelenések. Ugyanakkor az elemzések nagymérékben ámaszkodnak az ellenõrzések eredményeire. Azoka különbözõ kriériumok szerin rendszerezik, súlyponozzák és összekapcsolják különbözõ szakirodalmi közlésekkel, kuaási eredményekkel. Kuaási eredményeinke kiadványok formájában öbb száz példányban eljuauk az Országgyûlés iszségviselõinek, az érine kormányzai szerveknek és szakmai mûhelyeknek. A anulmányok nyilvánosak, azok az ÁSZ honlapjáról ingyenesen leölheõk. Napjaink gazdasági világválsága megöre az államházarás már-már kibonakozó konszolidációs folyamaá és isméelen felszínre hoza, hogy az elmúl ké évized gazdaság- és kölségveési poliikája nem vol eléggé kövekezees, nem uda újá állni a kölségveés úlkölekezésének. A kibonakozáshoz a haékonysági és versenyképességi problémáka okozó srukurális gyengeségeke is fokozaosan ki kell küszöbölni, ami az államházarás és azon belül a nagy közösségi elláórendszerek reformlépékû modernizálása nélkül elképzelheelen. A felada nagyságrendjébõl és sokréûségébõl kiindulva e feladaok megoldása, az áalakíás csak fokozaos, széles körû és sokszinû lehe. Országunk ma új alkalmazkodási feladaok elõ áll. A korábban csak célállapookban és megszoríásokban gondolkodó megközelíésmódoka dinamikus, a válozások befogadására képes modellekkel kell felválani. Ennek során olyan, a gazdasági és ársadalmi fejlõdés harmonizálni, gyorsíani képes ényezõkre is ámaszkodnunk kell, min például az együmûködés, az új parneri viszonyok, a korszerû közigazgaás, a minõségi jogalkoás és kövekezees jogalkalmazás. A közpénzügyek szabályozásának megújíása keõs cél szolgál. Közvelen célja egy olyan szabályrendszer kialakíása, inézményrendszer lérehozása, echnikai megoldások megalálása, amelyek mind a nemzegazdaság, mind az önkormányzaok, mind pedig az inézmények szinjén áláhaóbbá, kiszámíhaóbbá és haékonyabbá eszik a közpénzekkel való gazdálkodás, valamin figyelembe veszik a felmerülõ kockázaoka. A végsõ cél az, hogy a közpénzügyi rendszer jobb mûködésével, a pénzügyi egyensúly közelíésével, majd megeremésével, ezen kereszül a magyar államházarás iráni bizalom visszaszerzésével, erõsíésével a versenyképesség és a fennarhaó fejlõdés külsõ és belsõ feléelei is jelenõsen javuljanak. Újragondolás érdemel a közpénzek ervezésével, gazdálkodási és beszámolási folyamaának és ellenõrzésével kapcsolaos szabályozás is. Az elõünk járó országok közül sokan bebizonyíoák, hogy a közszekor egészével, ágazaaival és egyes szereplõivel szembeni eljesíményköveelmények jóléi öbblee eredményeznek. Különösen fonos a eljesíményorienálság elvének már a ervezés során örénõ érvényesíése, hiszen a gazdálkodás eme mozzanaa dönõen deerminálja a gazdálkodás öbbi folyamaá. Az elmondoakból lászik ehá, hogy a közpénzügyi szabályozás korszerûsíése nem szûkíheõ le az államházarás mûködésével kapcsolaos néhány jogszabály módosíására, hanem ez a feladasor az állami szerepvállalás modelljének meghaározásáól kezdve a közigazgaás versenyképesebbé éeléig számos egymással kölcsönhaásban álló feladao foglal magában. Ezér az ÁSZ anácsadási és az az szolgáló kuaási evékenysége is szükségképpen számos émakör érin. Évek óa szorgalmazzuk például a közfeladaok egyérelmû meghaározásá, az államházarás információs rendszerének megújíásá, áláhaó és mérheõ célrend- 406
Közpoliikai kihívások az új évizedben szerek kialakíásá a közpénzek elkölésére. Így juunk el ehá konferenciánk árgyához, az új évized közpoliikai kihívásaihoz. A konferencia közvelen célja az, hogy megismeresse a szakmai közvélemény és a közpénzügyi szabályozás formálásában érdekel kollégáka az ÁSZ Kuaó Inézeének evékenységével, közelebbrõl és egészen konkréan az inézenek (és a vele együmûködõ mûhelyeknek) három anulmányával. A megismereés azonban nem öncél. A konferencia valódi célja az, hogy anulmányainkkal és azok érõ megviaásával hozzájáruljunk a közpoliikák megalapozoságának növeléséhez. Az ÁSZ Kuaó Inézee a múl év õszén jelenee meg egy kiadvány az állam célszerû gazdasági szerepvállalásáról. A anulmánynak az elmúl 20 év magyar gazdaságpoliikájá elemzõ része rámua arra, hogy az egyik legnagyobb gondo a modellválaszás elmaradása jelenee: a szociális piacgazdaság kiépíésének szándéka és az erõlee liberalizáció nehezen fér össze egymással, és végül is egy duális gazdaságo és egy nagy erjedelmû, kevéssé haékony közszférá eredményeze. Ebbõl adódóan a közpoliika-alkoással szembeni legnagyobb kihívás egy reális és a ársadalom nagy részé mozgósíani képes jövõkép felrajzolása lehe. Ezzel már el is érkezünk konferenciánk elsõ émájához, a nemzegazdasági ervezéshez. Mi indokolja szükségességé? Mi lehe a szerepe? Hogyan lehe a mai széöredeze ervezési rendszer úgy áalakíani, hogy az Magyarország ársadalmi-gazdasági kibonakozásá szolgálja? Hogyan kapcsolhaók össze a nemzegazdasági és a regionális ervek, hogyan eheõ ervszerûbbé az egyes elepülések fejlõdése? Ez uóbbi kérdések már ávezenek konferenciánk második paneljéhez, amely az önkormányzaok pénzügyi helyzeé elemzi. Az Állami Számvevõszék és Kuaó Inézee folyamaosan jelzi, hogy az önkormányzaoka érinõ pénzügyi-kölségveési szabályozás megére a válozaásokra. Az ehhez szükséges kéharmados örvények meghozaala ma poliikailag lényegesen könnyebbé vál. Ezér különösen fonos e dönések körülekinõ szakmai megalapozása, amelyhez a anulmány és annak viája reményeink szerin jelenõsen hozzájárulha. Nagy kérdés, hogy a közpoliikák alakíásával hogyan eheõ versenyképesebbé a magyar gazdaság. Ez a kérdés már 2005 végén megfogalmazuk, amikor inézeünk a Corvinus Egyeem Versenyképességi Kuaó Közponjával együmûködési szerzõdés köö a közszféra és a gazdaság versenyképessége kapcsolaának kuaására. A kuaás elsõ eredményei 2007-ben közkinccsé eük. Az idén áprilisban megjelen második anulmányköe öbbféle megközelíésben és módszerrel árja fel ez az összefüggés rendszer és fogalmazza meg a szükséges javaslaoka. Nem akarom elõre lelõni a poén. Annyi azonban elmondhaok, hogy a kuaás réven egyérelmûen azonosíani lehee azoka a erüleeke, ahol a leginkább szükség van válozaásokra a magyar gazdaság versenyképességének fokozása érdekében. Az ÁSZ Kuaó Inéze anulmányai melle a számvevõszék anácsadási evékenységének egy másik erméke, a Pénzügyi Szemle. A fél évszázados hagyományokkal rendelkezõ s immár angol nyelven is anulmányozhaó közpénzügyi szakfolyóira kiadásának gondozásá 2005 õszéõl kezdve végzi az Állami Számvevõszék. A Pénzügyi Szemle kövekezõ õsszel megjelenõ számá e konferenciának szeneljük, azaz közreadjuk a konferencián elhangzó elõadásoka és a panelviákon képvisel véleményeke szerkesze válozaban. Abban a reményben nyiom meg ez a konferenciá, hogy az nemcsak a részvevõk számára ad majd hasznos és újszerû ismereeke, hanem az i elhangzó javaslaok egy része beépülhe a közpoliika alakíásának folyamaába is. 407
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA IRODALOM BÁGER G. e comp. (2010): A közszféra és a gazdaság versenyképessége empirikus eredmények és anulságok, ÁSZ Kuaó Inézee, április 1 178. oldal CSAPODI P. (2007): A közpénzügyi szabályozás éziseinek legfonosabb üzeneei, Pénzügyi szemle, 2. szám, 324 334. oldal CSAPODI P. (2009): A anácsadás az Állami Számvevõszék evékenységében, Pénzügyi Szemle, 1. szám, 136 151. oldal CSAPODI P. (2009): A közpénzügyek örvényi szabályozása, a közpénzek külsõ ellenõrzésének gazdaságana, Szen Isván Egyeem, Gödöllõ, dokori (PhD-) érekezés Tiszel Szerzõ! Megköszönjük, hogy publikációjával hozzájárul megújuló szakfolyóiraunk céljainak valóra válásához. Szíves figyelmébe ajánljuk a kéziraok megjelenésére vonakozó elvárásainka. A Pénzügyi Szemlében megjelenõ cikkek, anulmányok erjedelme legfeljebb 50 000 leüés lehe (szóközzel), alsó haár nem szabunk meg. A szövege megfelelõ agolással (címek, alcímek szerepeleésével) kérjük. Nélkülözheelen a felhasznál irodalom, a hivakozások gondos összeállíása, amely aralmazza a szerzõ(k) nevé (külföldieknél a vezeéknév uán, vesszõvel elválaszva, a keresznévnek csak a kezdõbeûjé), a megjelenés évszámá, a hivakozo mû, publikáció eljes címé, (szak)könyvkén vagy más kiadványkén, illeve azok részekén való megjelenés eseén a kiadó megnevezésé, a kiadás helyé, (szak)folyóiraban közreado mûnél érelemszerûen a folyóira megnevezésé, a megjelenés hónapjá (vagy éven belül a sorszámá, amelyike a folyóira használja), minden eseben az, hogy hányadik oldalra (oldalakra) örénik a hivakozás. Mind a áblázaoka, mind pedig az ábráka szíveskedjen címmel elláni és folyamaosan számozni (a hivakozás a szövegen belül is megjeleneni), valamin felüneni a mennyiségi érékek mérékegységé. Az ábrák, diagramok adasorai Excel-programban mellékelje. Az adaok forrásá és a áblázaokra, ábrákra vonakozó megjegyzéseke közvelenül a áblázaok, ábrák ala kérjük elhelyezni. Tiszel Szerzõ! Szíveskedjen közölni foglalkozásá, munkahelyé, eseleg beoszásá, udományos fokozaá és olyan ovábbi szakmai-udományos jellegû énykedésé, iszségé, amelyek megjeleneésé igényli az e számunk szerzõi címû összeállíásban. A publikációka e-mailen, Word-fájlban udjuk fogadni. 408
Közpoliikai kihívások az új évizedben Pulay Gyula Az állam gazdasági szerepvállalása megújíásának szükségessége Az ÁSZKUT kuaásainak néhány fonos anulsága AAz Állami Számvevõszék Kuaó Inézeének (a ovábbiakban: Inéze) 1 egyik legfonosabb kuaási erülee a közpénzügyi rendszer haékonysága és ágabb érelemben a közszféra mûködésének eredményessége. Ezér kuaásaink során újra és újra fel kelle ennünk a kérdés: az állam, illeve a közszféra egésze mennyire képes hozzájárulni a gazdasági szféra és ezen kereszül az ország versenyképességének javíásához? Bevezeõ anulmányomban az inéze közel 10 éves kuaómunkájának azoka az eredményei szereném kiemelni, amelyek megpróbálak válasz adni erre a kérdésre. Elsõkén a Budapesi Corvinus Egyeem Versenyképesség Kuaó Közponjával közösen folyao mulidiszciplináris kuaásainka szereném megemlíeni, amelynek során a közszféra és a versenyszféra versenyképessége közöi összefüggések felárására örekedünk. A 2005-ben megkezde kuaás eredményei a 2007-ben közzée, valamin a 2010 májusában megjelen kiadványok 2 anulmányai részleesen ismereik. E kuaás, kiegészíve az Inézeben folyó, hasonló émájú kuaások eredményeivel a közpoliikák ovábbfejleszése szemponjából fonos anulságokkal szolgál. 3 Az elsõ és alán legfonosabb anulság, hogy a émakör öbboldalú és kuaás-módszerani szemponból sokféle nemzeközi versenyképességi rangsorok összehasonlíó érékelése, kérdõíves felmérések vállalaoknál, önkormányzaoknál, civil szervezeek körében, mélyinerjúk, saiszikai adaokon alapuló nemzeközi összehasonlíó elemzések, számvevõszéki ellenõrzési jelenések feldolgozása vizsgálaa alapján nagyon hasonló eredményekhez juounk: a különbözõ megközelíéssel végze elemzések egymás sok szemponból erõsíõ kövekezeésekhez vezeek. Ennek szemléleésére egymás mellé állíjuk azoka a erüleeke, amelyeke a vállalai kérdõíves felmérések során a megkérdezeek a legproblémásabbnak íélek (lásd 1. ábláza), valamin azoka az indikáoroka, amelyeknél Magyarország az elmúl években a leggyengébb érékeke ére el a nemzeközi versenyképességi rangsorokban (lásd 2., 3. ábláza). A hasonlóság szembeszökõ. A három fekeelisa alapján megjelölhejük az a néhány erülee, ahol a legsürgõsebb és legmélyrehaóbb válozaásokra lenne szükség. A 4. áblázaban kisebb összevonásokkal azoka a erüleeke üneük fel, amelyek hasonló elnevezéssel a három negaív rangsor közül legalább keõben elõkelõ helyen szerepelnek. 409
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA A MEGKÉRDEZETT VÁLLALATOK ÁLTAL VERSENYKÉPESSÉGÜK SZEMPONTJÁBÓL A LEGINKÁBB PROBLÉMÁSNAK ÍTÉLT TERÜLETEK Sorszám Terüle Álag 1. Adószabályozás (méréke, szerkezee, áláhaósága) 6,48 2. Korrupció 6,27 3. Okaási rendszer haékonysága 6,25 4. Állami gazdaságpoliika haása 6,22 5. Fekeegazdaság 6,19 6. Állami elvonás méréke 6,17 7. Államigazgaás, közinézmények eikai színvonala 6,05 8. K+F-kiadások méréke 5,92 9. Poliikai éle haása 5,91 1. ábláza 2. ábláza A KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG LEGINKÁBB KEDVEZÕTLEN INDIKÁTORAI 2005 2008-BAN AZ IMD VERSENYKÉPESSÉGI RANGSORÁBAN 4 Sorszám Indikáorok Helyezése négy év álagában 1. Szja ráája 54. 2. Kölségveési defici 51. 3. Kölségveési kiadás nagysága 51. 4. Munkaadói b-járulék nagysága 50. 5. MNB poliikájának haása a fejlõdésre 46. 6. Transzparencia 45. 7. Kormányza külsõ adóssága 43. 8. Poliikai insabiliás kockázaa 43. 9. Fekeegazdaság 42. 10. Korrupció 35. 11. Kormány poliikájának konziszenciája 30. A KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG TÍZ LEGINKÁBB KEDVEZÕTLEN INDIKÁTORA 2008-BAN A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM GCI SZERINTI RANGSORÁBAN 5 Sorszám Indikáorok 2008. évi helyezés 1. Adózás méréke és haása 133 2. Kölségveési defici 123 3. Kormányzai dönéshozaal áláhaósága 117 4. Technikailag korszerû ermékek közbeszerzése 116 5. Államadósság 110 6. Teljes adóráa 105 7. Alkalmazoak képzése 101 8. Poliikusok iráni közbizalom 94 9. Okaási rendszer minõsége 87 10. Vállalai K+F-kiadások 83 3. ábláza 410
Közpoliikai kihívások az új évizedben MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A LEGSÜRGÕSEBBEN JAVÍTANDÓ TERÜLETEK Sorszám Terüle 1. A közerhek méréke, szerkezee, a szabályozás áláhaósága, insabiliása 2. Az államházarási hiány és az államadósság méréke 3. A poliikai (kormányzai) dönéshozaal áláhaalansága, inkonziszenciája 4. Az okaási rendszer haékonysága 5. Korrupció, fekeegazdaság 6. K+F-kiadások elégelensége, rossz szerkezee 4. ábláza AZ ÜZLETI KÖRNYEZET JAVÍTÁSA A kuaás a diagnózis melle a erápia célszerû módjára és néhány elemére is rávilágío. Az a jól ismer éel erõsíee meg, hogy a vállalkozásoknak versenyképességük javíásához leginkább sabil üzlei környezere van szükségük és arra, hogy a fejlõdésükhöz szükséges erõforrásokhoz komoly akadályok nélkül hozzájussanak. Ezen belül javaslaainka ké célerülere vonakozóan foglaljuk össze: a humán õke, a humánerõforrás fejleszése és kiaknázása; a udományos eredmények és a echnológia diffúziójának elõsegíése. A humán õke, a humánerõforrás fejleszése és kiaknázása célerüleen a vállalai felmérés szerin a szakismereekhez való hozzáférés nagymérékben akadályozza, hogy az okaási rendszer három eleme: a szakmunkásképzés, a felsõokaás és az üzlei képzés rendszerszerû mûködése megbomlo, az okaás és képzés színvonala visszaese, s így öbb erüleen nem vagy csak hiányosan örénik a piaci igények kielégíése. A vállalai kérdõíves felmérés alapján is nyilvánvaló, hogy a gazdálkodó szervezeek versenyképes mûködésé leginkább a szakmunkásképzés rendszere hárálaja. E éren sürgõs korszerûsíésre lenne szükség. A felsõokaás jó, az alapfokú és középfokú okaás közepes érékelés kapo. A felmérés adaaink alapján úgy lászik, hogy az e erüleeken jelenkezõ hiányosságok közvelenül még nem gyengíik a vállalaok versenyképességé. Tanulságosak viszon az üzlei képzés minõségérõl kapo vélemények. A kapo álagérék (3,89) jó megíélés mua. Ugyanakkora az üzlei képzés minõségével való elégedeség egyenes arányban nõ a vállala méreével. Elmondhaó, hogy a mikrocégek nehezen junak igényeiknek megfelelõ üzlei képzésben részesül munkavállalókhoz, illeve munkavállalóik a kisvállalkozásokban hasznosíhaó üzlei képzéshez. A korszerû üzlei ismereek hiánya viszon az egyik komoly oka lehe annak, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozások nem fejlõdnek elég dinamikusan. A nagy- és közepes vállalaok üzlei képzési igényé a piaci kínála ki udja elégíeni, szükség lenne azonban állami inézkedésekre annak elõmozdíására, hogy a mikro- és kisvállalkozások elérheõ áron hozzájussanak a szükségleeiknek megfelelõ üzlei képzéshez. Az Európai Unió ámogaásával megvalósuló programok ehhez jó kereeke nyújanak. A szakképze munkaerõ rendelkezésre állásával kapcsolaos válaszokban nagyon jól azonosíhaók a kriikus erüleek. A legrosszabb a helyze a szakmunkásoknál, de a felsõfokú szakemberképzéssel sem elégedeek a vállalkozások. Érdekes módon a külföldi öbbségû vállalkozások más ulajdonosi formákhoz képes elégedelenebbek a felsõokaással és a diplomásokkal, sõ az okaási rendszer egészével is. 411
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Mindez arra ualha, hogy magasabb bérszínvonaluknál fogva magukhoz udják vonzani a legfelkészülebb fiaaloka. Kövekezésképpen a munkaerõ-uánpólás hiányos képzesége elsõsorban a munkaerõpiacon kevésbé versenyképes (alacsonyabb bér és juaásoka kínálnak) kisvállalkozásoka sújja. Ezálal hárányaik súlyosbodnak. A munkaerõpiac szabályozásának érékelésével kapcsolaban ki kell emelni, hogy a gazdálkodó szervezeek kevésbé elégedeek a munkanélküliek ámogaási rendszerével, min a foglalkozaási szabályokkal. A munkaerõ felvéelére, elbocsáására, a minimálbérre sb. vonakozó örvényeke, elõírásoka a vállalkozások nem ekinik az üzlei éle hárálaó ényezõjének (3,32 az álag). Viszon a kkv-k komoly problémáka érzékelnek a munkanélküliek ámogaási rendszerében (2,78 az álag). I ismé az feléelezzük, hogy a kisebb cégek alacsonyabb bérszínvonala nem elég vonzó munkanélküliek részére, ezér nem érdemes lemondaniuk az álláskeresési ámogaásról. Idekapcsolódik Inézeünknek az a kuaása, amelye a 2009. évi kölségveés makrogazdasági kockázaainak felárása érdekében végezünk. 6 Tanulmányunkban kimuauk, hogy a fiaal koroszályok foglalkozaási színvonalának 2003 és 2007 közö apaszal nagyarányú mérséklõdése a beiskolázási arányok növekedése melle a fiaalok romló elhelyezkedési leheõségeinek kövekezménye. A közokaási rendszerbõl lemorzsolódás, illeve ovábbanulásra való alkalmalanság mia egyre öbb fiaal lép be a munkaerõpiacra használhaó képzeség és a munkavállaláshoz szükséges kompeenciák nélkül. Megfelelõ alapok nélkül õke a foglalkozaáspoliikai eszközök segíségével is nagyon nehéz munkához juani. Jelenõs mérékben emelkede a középfokú végzeségû pályakezdõ munkanélküliek száma is. A globális pénzügyi válság mia foglalkozaási sokk még nyilvánvalóbbá ee a fiaalok gyenge munkaerõpiaci versenyképességé: a 2008 III. negyedévében 7,7 százalékos magyar munkanélküliségi ráa 2009 IV. negyedévére 10,5 százalékra emelkede, ugyanebben az idõszakban a fiaalok (15 24 évesek) munkanélküliségi ráája 6,9 százalékkal, 27,7 százalékra nõ. 7 Tanulmányunkban felhívuk a figyelme arra az eddig kevese elemze jelenségre, hogy a felsõfokú képzésbe beiskolázo fiaalok körülbelül egyharmada nem szerez diplomá, azaz középfokú végzeséggel lép be a munkaerõ piacra. Az adaok arra ualnak, hogy a fiaalok munkanélküliségének növekedése igen nagymérékben a nem megfelelõ szakképzeségûknek a kövekezménye. Ebben a helyzeben különösen jelenõsége lenne annak, hogy a foglalkozaáspoliika akív eszközei 8 eredményesen segísék a munkanélküliek arós elhelyezkedésé. Az akív eszközök azonban ez a funkció csak igen részlegesen ölik be. 2006-ban a különféle foglalkozaás elõsegíõ programokba belépõk 46,6 százaléka a csak ámenei foglalkozaás jelenõ közhasznú munkán ve rész. Ebben a számban nincsenek benne az ugyancsak ámenei munkaleheõsége jelenõ közcélú, illeve közmunkán foglalkozaoak. Azóa az Ú a munkához program beindíásával még ovább emelkede azoknak a arósan munkanélküli személyeknek a száma, akik ámogao, ámenei jellegû foglalkozaás révén junak ideig-óráig munkaleheõséghez (2006-ban 66 403 veek rész közhasznú foglalkozaásban, 2009-ben közhasznú és közcélú foglalkozaásba bekapcsolódók száma összesen 123 854 fõ vol). 9 Az alacsonyabb iskolai végzeséggel és ennek kövekezében rosszabb munkaerõ-piaci pozícióval rendelkezõ munkanélküliek alulreprezenálak az elhelyezkedés valóban segíõ akív foglalkozaási eszközökkel ámogao munkanélküliek közö, illeve felülreprezenálak a csak ámenei foglalkozaás bizosíó közhasznú munkánál. A munkanélküliek igen jelenõs részének alacsony a foglalkozahaósága, azaz öbbek közö alacsony iskolai vég- 412
Közpoliikai kihívások az új évizedben zesége, nem megfelelõ szakképzesége, gyenge mobiliási képessége, egészségi-élevezeési problémái mia a nyíl munkaerõpiacon nem ud arósan elhelyezkedni. A probléma rövid ávú orvoslása érdekében a magyar foglalkozaáspoliika nemzeközi összehasonlíásban kiugróan magas összegeke köl a különféle ámenei közfoglalkozaási formák ámogaására. Ezek az érineek arós foglalkozahaósága szemponjából rendkívül gyenge haékonyságúak 10, ugyanakkor forrásoka vonnak el a jobb haékonyságú akív foglalkozaáspoliikai eszközök finanszírozásáól. A humán õke, a humánerõforrás vállalaokon belüli fejleszése és kiaknázása erüleén a szakismereekhez való hozzáférésrõl fenebb elmondoak kiegészíéseképpen az állami gazdaságszervezõ evékenység számára napjaink egyik legnagyobb kihívása az okaás és a munkaerõpiac jobb összhangjának megeremése. E felada megoldásához az ismereszerzés, képesség- és készségfejleszés, valamin udáskonverálás feléeleinek kompeenciaalapon örénõ elõreláó bizosíására van szükség. A gazdasági versenyképesség javíása vége jelenõs állami felada az egész éleen á aró anulás komplex fejleszési kereeinek ovábbi kibõvíése is és ezálal magasabb szinû udás és ismereeke elérni. Inézeünk ezzel kapcsolaos anulmányának 11 megállapíásai közül kiemelendõ, hogy az egész éleen á aró anulásban a magyar 25 64 éves népesség mindössze 3,1 százaléka vesz rész, szemben az EU-25-ök 9,6 százalékos álagával; a képzésben alulreprezenálak a hárányos helyzeben lévõk, akiknek a legnagyobb szükségük lenne kompeenciáik fejleszésére. A legfeljebb nyolc álalános végzeek részaránya a munkaerõ-piaci képzésben 25 százalék, szemben az álláskeresõkön belüli 42 százalékos arányával; a felnõképzésen belül a szakképzés és a szakmai ovábbképzés a meghaározó. A gyakorlaban kevés az úgyneveze álalános célú felnõképzés, jóllehe ezek a képzési formák lennének képesek póolni az alapképzeségbeli hiányoka, ami elõfeléele lenne a ársadalmi hárányok mérséklésének; a képzési kínála nem alkalmazkodik elég rugalmasan a keresle válozásához. A udományos eredmények és a echnológia diffúziójának elõsegíése érdekében nagy elõrelépésre van szükség Magyarországon. Ez a anulmányköe három anulmánya is megerõsíi. A nemzeközi versenyképességi összehasonlíás szerin a vállalai K+F-kiadások méréke a magyar kormányzai evékenység 10 leginkább kedvezõlen indikáora közé arozik (lásd 2. ábláza). A vállalai felmérés az állami K+Fsraégiá a problémás erüleek közé sorola, de megjelöle olyan erülekén is, amelynek a fejleszésé leginkább igénylik (lásd 1. ábláza). A nemzeközi saiszikai összehasonlíó elemzések pedig az muaák, hogy a súlyos elmaradás nemcsak a K+F-kiadások alacsony mérékei jelzik, hanem az is, hogy alacsony az aránya az innováció bevezeõ vállalaoknak a szolgálaási szférában, valamin alacsony szinû a kis- és közepes vállalaok innovációs ráfordíása. A K+F-evékenység helyzeé Inézeünk ké anulmányban 12 is elemeze. A udásalapú gazdaság és ársadalom címû kiadványunk részleesen ismerei a udásgazdaság megragadására alkalmazo mérõszámoka és az ezek révén kapo országrangsoroka. I mos annak bemuaására vállalkozhaunk, hogy néhány fonosabb ényezõ menén vizsgálva a magyar eljesímények hogyan viszonyulnak az Európai Unió álagához (lásd 5., 6. ábláza). A ké ábláza adaainak összeveése jól muaja, hogy Magyarországon az innováció alkalmazásában is ükrözõdik a gazdaság duális jellege. A külföldi mûködõ õke álal lérehozo kapaciások magas arányban csúcsechniká képviselnek, akárcsak az e kapaciásokon elõállío exporermékek. Kövekezésképpen az EU-25- ökhöz képes kedvezõbb az ilyen munkahelye- 413
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA 5. ábláza AZ INNOVÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK NÉHÁNY INDIKÁTORA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (2006) ALKALMAZÁS EU-25 HU Foglalkozaás a csúcsechnikai szolgálaásban (az összes munkaerõ százalékában) 3,26 3,37 A felsõ-, közepes és csúcsechnikai iparban foglalkozaoak (a eljes munkaerõ-állomány százalékában) 6,63 8,41 Az összes exporon belül a csúcsechnika aránya 16,70 20,20 Forrás: European Innovaion Scoreboard, 2007. Közli A udásalapú gazdaság és ársadalom, FEMI, 2008, 144. oldal A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS AKTIVITÁSÁNAK NÉHÁNY INDIKÁTORA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (2006) 6. ábláza INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALKOZÁS EU-25 HU A kis- és közepes vállalaokon belül az innovációban akívak aránya (százalékban) 21,6 9,3 A kis- és közepes vállalaokon belül az innovációban együmûködõk aránya (százalékban) 9,1 6,6 Forrás: European Innovaion Scoreboard, 2007. Közli A udásalapú gazdaság és ársadalom, FEMI, 2008, 144. oldal 7. ábláza AZ INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK NÉHÁNY INDIKÁTORA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (2006) TUDÁSALKOTÁS EU-25 HU Kormányzai K+F-kiadás a GDP százalékában 0,65 0,50 Üzlei K+F-kiadás a GDP százalékában 1,17 0,41 A felsõ-, közepes és csúcsechnikai K+F-aránya az összes ipari K+F-kiadáson belül 85,20 90,90 A vállalaokon belül innovációra közpénzbõl részesülõk aránya 9,00 5,70 Forrás: European Innovaion Scoreboard, 2007. Közli A udásalapú gazdaság és ársadalom, FEMI, 2008, 144. oldal ken foglalkozaoak aránya és a csúcsechnika részesedése az exporból. Ezzel szemben az alapveõen hazai õkébõl lérehozo kis- és közepes vállalaok innovációs akiviása az EUálag felé sem éri el. Nem sokkal kedvezõbb a kép az innovációban közremûködõ kkv-k arányá illeõen. Többek közö a versenyszférának ez a keészakíosága az oka annak, hogy a hazai vállaok európai összehasonlíásban nagyon kevese kölenek K+F-re. Az állam K+F- kiadásai ekineében már kisebb a lemaradásunk (lásd 7. ábláza). Figyelme érdemel a ábláza 3. sora is, amely az muaja, hogy a magyar állam a K+F-kiadások nagyobb részé köli el a közszféra finanszírozására és csak kevés ju a vállalai innováció ámogaására. Tanulmányainkban számos javaslao megfogalmazunk, amelyek közül öbb meg is valósul. Az innováció erüleén a jogi szabályozásban, az inézményfejleszésben fonos inézkedések örének, a ényleges eredmények azonban koránsem elégségesek. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE A vállalai szakemberek szerin mind a fiskális, mind a moneáris környeze igen jelenõsen hárálaja sajá szervezeük versenyképességé. Különösen igaz ez az állíás az adózásra, ahol a vélemények az adózás egészére kierjedõen elfogadhaalan állapookra hív- 414
Közpoliikai kihívások az új évizedben ják fel a figyelme. Felmérések az muaják, hogy összességében a kis- és közepes vállalkozások a legelégedelenebbek a közszféra eljesíményével, õke sújják leginkább a magas adók, a gazdasági környeze kiszámíhaalansága, a kevéssé szolgálaó jellegû közigazgaás, a közszolgálaások nem megfelelõ színvonala. A közszféra mûködésének haékonyabbá éele ehá jelenõsen növelné e vállalkozások versenyképességé is. E problémák ismerében Inézeünk megkísérele felkuani a rendszerválás óa elel ké évizednek azoka a meghaározó folyamaai, amelyek a magyar gazdaság egyensúlyveszéséhez vezeek. Az errõl szóló anulmányunk 13 legfonosabb megállapíásai ké paradoxon formájában fogalmazhajuk meg a legszemléleesebben: a magyar gazdaság világpiaci inegrálódása a hazai gazdaság egészének felzárkózása nélkül men végbe; az állam gyengíése és az államházarás reformjának elmaradása együesen az eredményeze, hogy erjedelmében nagy, de nem haékony állam alakul ki. Az uóbbi paradoxonról részleesen írunk a Pénzügyi Szemle 2010. 2. számában megjelen cikkünkben. 14 Így i mos csak az elsõ paradoxon megfogalmazásá aláámaszó néhány endenciá szereném bemuani. INTEGRÁLÓDÁS FELZÁRKÓZÁS NÉLKÜL 15 A rendszerválás köveõen a magyar állam a piacgazdaságra jellemzõ inézmények és ulajdonviszonyok mielõbbi megeremésére örekede. Ezér úgy alakíoa ki szabályozórendszeré, hogy az rendkívül gyors privaizációhoz vezee. A rendszerválás egyik legfõbb céljakén kijelöl magánosíás örénelmileg rövid idõn belül nem le volna megvalósíhaó a külföldi mûködõ õke bevonása nélkül. Ehhez az állami gazdaságpoliika vonzó feléelrendszer alakío ki, adókedvezményekkel, állami ámogaásokkal, álalánosan meghirdee és egyedi kedvezményekkel segíee a külföldi, fõleg nagyvállalkozások érnyerésé. 16 Az állami gazdaságpoliika sikerességének egyik legfõbb viszonyulási ponjává a külföldi mûködõõke-bevonás folyamaos fennarása és növelése vál. Ebben a gazdaságpoliikai felfogásban a magyar gazdaság álalános versenyképesség-javíási célja a mûködõõke-bevonás nagyságával mér versenyképesség le. A másfél évizedes, nagyarányú külföldi õkebeáramlás eredményekén 2007 végére a külföldi õke állományának éréke meghalada a magyar GDP 60 százaléká. A gazdaságpoliikai célokkal összhangban a külföldi õke meghaározó szerepe jászo a gazdasági növekedésben, és ezen belül elsõsorban az expor dinamikus emelkedésében. 2007 végén a vállalaok eljes bruó hozzáado érékének közel 50 százaléká, 17 a magyar expor 75 százaléko meghaladó részé a külföldi ulajdonú vállalaok állíoák elõ. A külföldi õke ilyen jellegû szerepvállalásának köszönheõen megvalósul a másik gazdaságpoliikai cél, az expororienál gazdasági növekedés is. A magyar expor növekedése a gazdaság növekedésé egyre jobban meghalada: a közgazdasági, az állami gazdaságpoliikai megíélés szerin a gazdaság húzóereje le. Mindez ado idõszakban, ado mérékig igaz is vol. Ám a magyar expor rendvonala elszakad a magyar gazdasági eljesímény pályájáól, mégpedig sokkal nagyobb mérékben, min a fejle világ egészében 18 (lásd 1. ábra). A ké növekedési pálya elérései mögö fonos ények húzódnak meg. Egyfelõl a magyar expor imporaralma magas, a kivielhez kapcsolódó hazai hozzáado érék viszon alacsony marad. Másfelõl a magyar gazdaság mai szerkezeében nem érheõ el megfelelõ gazdasági növekedés jelenõsen bõvülõ kiviel nélkül. Ám Magyarország külkereskedelmének hozamai jelenõs részben kívülre kerülnek a magyar 415
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA gazdaságból, globális eredményei csak részben inegrálódnak a belsõ gazdaságba. A nagy nyioság és a gyenge belsõ piac melle a magyar gazdaság kiszolgálao a külsõ konjunkúrának. Részben ezzel magyarázhaó, hogy 2009-ben a magyar gazdaság visszaesése lényegesen meghalada az Európai Unió álagá (6,9 százalék vol, szemben a 4,5 százalékos uniós álaggal). Ugyanakkor az expor magas imporaralmá és alacsony hazai hozzáadoérék-aralmá muaja, hogy az expor 10,1 százalékos csökkenése ellenére a GDP csak 6,9 százalékkal mérséklõdö, míg az imporunk 16,1 százalékkal ese vissza. 19 A ransznacionális vállalaok exporjáól, belsõ ermeléséõl nagymérékben függ a foglalkozaási helyze. A gazdaság egészében elfoglal erükhöz viszonyíva azonban relaíve alacsony a külföldi cégek részaránya a foglalkozaásban: miközben a külföldi (dönõen mulinacionális) vállalaok részaránya a bruó hozzáado éréke ekinve a magyar gazdaságban valamivel 50 százalék felei, az exporban pedig 75 80 százalék közöi, az összes foglalkozaonak csak minegy egynegyede dolgozik külföldi ulajdonban lévõ vállalaoknál. A magyar expor úgy ére el, majd halada meg a GDP érékének 70 százaléká, hogy a Magyarországon elõállío hozzáado érék, kövekezésképpen az ehhez kapcsolódó foglalkozaás rendkívül alacsony. Az expor belsõ szerkezeérõl fonos összeállíás közöl az Európai Bizoság. 20 Elemzésében az exporermékek négy csoporjá különbözei meg a ényezõinenziás vizsgálva. Ezek a nyersanyag-, a munka-, a õke- és a K+F-inenziás. A 8. ábláza adaai az muaják, hogy Magyarország exporszerkezee az inenziásényezõk szerin alapveõen különbözik a bemuao csoporokól, országokól. A dönõen a ransznacionális vállalaokhoz köõdõ expor K+F-inenziása Magyarországon a legmagasabb az új belépõk közö, de a magyar szin jóval meghaladja az EU-15-ök (a fejle Európa) muaói is. A külföldi õke ál- 1. ábra A MAGYAR GDP ÉS AZ EXPORT 2001 2008 KÖZÖTTI ÉVES NÖVEKEDÉSI ÜTEMÉNEK ELTÉRÕ TRENDVONALA (válozás az elõzõ évhez százalékban) Forrás: KSH 416
Közpoliikai kihívások az új évizedben AZ EXPORT MEGOSZLÁSA A TÉNYEZÕINTENZITÁS ALAPJÁN (2006-ban, az ado inenziású expor a eljes expor százalékában) 8. ábláza Nyersanyaginenzív Munkainenzív Tõkeinenzív K+F-inenzív 15 régi agállam 15 15 23 47 10 új agállam 14 20 25 41 Magyarország 9 10 16 65 Lengyelország 16 22 27 35 Csehország 8 18 29 45 Szlovákia 12 16 36 36 Szlovénia 6 22 32 39 Megjegyzés: a 10 új agállam a 2004-ben és a 2007-ben belépõk Mála és Ciprus nélkül. Forrás: Vida Kriszina (2009) 16. oldal EGY FÕRE JUTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÉS LÉTSZÁM 2008-BAN* 9. ábláza Egy fõre juó hozzáado érék (ezer F) Lészám (ezer fõ) Nemzegazdaság vállalkozásai összesen 5 635,3 2 229,2 ebbõl: 100 százalék belföldi ulajdon 3 752,8 1 630,0 100 százalék külföldi ulajdon 10 002,1 391,2 50 százaléknál nagyobb külföldi ulajdon 13 162,1 146,9 Külföldi ulajdon (100 százalék és 50 százalék) 10 864,8 538,1 Külföld/Nemzegazdaság 193 százalék 24 százalék *Keõs könyvviel vezeõ vállalkozások Forrás: APEH: Gyorsjelenés a 2009. május 31-én ársaságiadó-bevallásra köeleze vállalkozások adaai alapján a Pénzügyminiszérium álal készíe számíás al végrehajo expororienál beruházások jelenõs része rendkívül magas echnikaiechnológiai színvonalon valósul meg, ezér is vol a foglalkozaás bõvíõ haásuk viszonylag csekély. Álalában is igaz, hogy a öbbségi külföldi ulajdonban lévõ vállalkozásoknál az élõmunka ermelékenysége közel készerese a nemzegazdasági álagnak (lásd 9. ábláza). A magas ermelékenység kövekezében azonban munkaerõigényük viszonylag csekély: a bruó hozzáado érék közel 50 százalékának elõállíásához a lészám 24 százaléká foglalkozaják. Célszerû külön megvizsgálnunk a gazdasági növekedés, valamin a foglalkozaás kapcsolaá. A ranszformációs válás haására a foglalkozaás és a gazdasági növekedés kapcsolaa megválozo. Ez az összefüggés igen jól szemlélei a 2. ábra. Az ermészees jelenség, hogy az álalában korszerûbb echniká alkalmazó, azaz ermelékenyebb nagy- és közepes vállalaok az ország GDP-jének ermeléséhez nagyobb arányban járulnak hozzá, min a foglalkozaáshoz. Az európai összehasonlíás azonban az muaja, hogy ez az összefüggés hazánkban fokozoan érvényesül (lásd 10. ábláza). A ábláza adaai közül kiemelés érdemel, hogy Magyarországon az EU-álaghoz képes sokkal nagyobb a súlya a mikrovállalkozásoknak a foglalkozaásban. Ugyanakkor e vállalkozások hozzájárulása a GDP-hez alaa marad 417
SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA 2. ábra A GDP ÉS A FOGLALKOZTATÁS SZÍNVONALÁNAK SZÉTVÁLÁSA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI KÉT ÉVTIZEDBEN (1989=100) Forrás: a KSH Magyar Saiszikai Évkönyv különbözõ köeeibõl számío érékek 10. ábláza A VÁLLALATOK SÚLYA (SZÁZALÉKBAN) A FOGLALKOZTATÁSBAN ÉS A GDP ELÕÁLLÍTÁSÁBAN NAGYSÁGKATEGÓRIÁK SZERINT A MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-BAN Vállalamére A foglalkozaoak aránya Hozzáado érék aránya Magyarország EU-álag Magyarország EU-álag Mikrovállala 35,8 29,5 15,8 21,1 Kisvállala 18,9 20,6 16,3 19,9 Közepes vállala 16,2 16,9 18,1 17,9 Nagyvállala 29,0 32,9 49,7 41,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: SBA Fac Shee Hungary, 2009. Idézi: A kis- és középvállalaok és a vállalkozás helyzee (Saiszikai Tükör), KSH, 2009. auguszus, 1. oldal az európai álagnak. További gond, hogy a mikrovállalkozások jelenõs része nem is akar kilépni az önfoglalkozaó sáuszból, azaz munkálaóvá válni. Így viszon nem bõvül a foglalkozaás. A magyar foglalkozaás színvonala európai összehasonlíásban is nagyon alacsonynak minõsíheõ. Foglalkozaási ráánk 2008-ben 56,7 százalékos vol, szemben a 65,9 százalékos EU-álaggal. A közép-kele-európai agországok közül egyedül Lengyelországban alacsonyabb a foglalkozaás színvonala, min hazánkban. Az alacsony gazdasági akiviás számos szociális probléma okozója és megnehezíi a közszolgálaások finanszírozásá is. Az 1990 2008 közö bekövekeze folyamaoka jellemzõ, az elõbbiekben bemuao adaok jól érzékeleik, hogy a külföldi mûködõ õke haékony részvéele nélkül nem jö volna lére Magyarországnak a fejle nyugai 418
Közpoliikai kihívások az új évizedben országokhoz való gyors gazdasági inegrálódása. Ám a rendszerválás köveõ ké évized uán még mindig elválik egymásól az expor, a GDP és a foglalkozaás rendvonala. A piacgazdaságokkal való nagyfokú összekapcsolódása ellenére nem jö lére a magyar gazdaság egészének a felzárkózása. Magyarországon egyszerre vannak jelen a külföldi õke álal lérehozo, magas színvonalú echnológiá alkalmazó vállalaok, az alacsony ermelékenységgel dolgozó belföldi ulajdonú mikrovállalkozások, valamin a munkanélküliek és a munkaerõpiacról kiszorulak ömegei. A gyors külkereskedelmi és õkepiaci, ulajdoni nyiással a belsõ magyar piac nemzeközivé vál: a világgazdaság válozásai, eredményei, fejlõdés elõsegíõ haásai, de visszahúzó zavarai, válságai is közvelenül jelenkeznek a magyar gazdaság egészében. Az elmúl húsz év néhány kiválaszo gazdasági folyamaának rendjei az muaják, hogy az alapjában összearozó pályák Magyarországon széválak: az expor dinamikus bõvülése csak kismérékben húza maga uán a gazdaság növekedésé, a növekedés elõnyei pedig nem erülék szé a bõvülõ foglalkozaásban. E endenciák jól bizonyíják, hogy Magyarország sikeres világpiaci inegrálódása nem jár együ a gazdaság és a ársadalom egészének a felemelkedésével. Magyarországon nemcsak a pénzügyi egyensúly borul fel, hanem a belsõ gazdasági, ársadalmi és szociális szerkezeek egyensúlya is. Megíélésünk szerin az egyensúly megbomlása csak részben függ össze a piacnyiás és a privaizáció során elkövee hibákkal, illeve az államházarás noórius és rossz szerkezeû úlkölekezésével. A fõ gondo abban lájuk, hogy az állam nem udo olyan gazdasági környezee eremeni, amelyben a hazai vállalkozások is gyorsan fejlõdhenek, úgy is, hogy rácsalakoznak a külföldi õke álal lérehozo új iparágakra, illeve kihasználják a belsõ keresle bõvülésé. A gyakran válozó szabályozók, az elvonások magas szinje a õkeszegény hazai vállalkozásoka 21 elsõsorban a úlélésre és nem a növekedésre, a foglalkozaás bõvíésére öszönöze. FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS, ELTARTHATÓ ÁLLAM FENNTARTÓ ÁLLAM, ELTARTÓ FEJLÕDÉS Ahogy az elemzésünke ké paradoxon köré csoporosíouk, úgy a megoldás irányá is paradoxonszerûen fogalmazhajuk meg. Ma már közhelynek számí, hogy minden (európai) országnak a fennarhaó fejlõdés kell célkén megfogalmaznia, amely három dimenzió foglal magában: a gazdasági, a szociális és a környezei fennarhaóságo. A gazdasági fennarhaóságnak meghaározó eleme a kölségveés fennarhaósága. Ez Magyarország számára az úgyneveze maasrichi kriériumok eljesíésé és az ehhez vezeõ konvergenciaprogram végrehajásá jeleni. A kölségveési egyensúly fennarása érdekében azonban az elmúl ké évized nagy erjedelmû, de gyenge államá, egy kisebb, de haékonyabb államnak kell felválania. Elsõ megközelíésben a közszférának akkorának kell lennie, amekkora közpénzekbõl gazdálkodó rendszer a versenygazdaság el ud arani. Szükség van azonban egy másik megközelíésre is, amely a közszférában nem elarandó erhe lá, hanem olyan haékony közszolgálaó szervezee, amely maga is hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez. Elmélei és empirikus kuaásaink ezen összefüggésrendszer mindké oldalá megvilágíoák. A fennarhaó fejlõdéshez fejleszõ, de legalábbis fennaró államra van szükség, amely magas szinû közszolgálaások nyújásával, a sabil gazdasági környeze megeremésével, a verseny iszaságának megõrzésével, a közpénzek eredményes felhasználásával kedvezõ feléeleke erem a gazdaság mûködéséhez. Az ily módon erõforrásokhoz például egészséges, képze, kompeens munkaerõhöz juao gazdaság nagyobb eljesíményre lesz ké- 419