Csatorna: Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai: split: Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX...

Hasonló dokumentumok
Nem ellenőrzött!!! Tartalom

Folyamatok specifikációja:

Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 4. Előadás

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

3. Az ítéletlogika szemantikája

Diszkrét matematika I.

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Szemidenit optimalizálás és az S-lemma

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

4. Előadás: Erős dualitás

LINEÁRIS VEKTORTÉR. Kiegészítő anyag. (Bércesné Novák Ágnes előadása) Vektorok függetlensége, függősége

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Programkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

... fi. ... fk. 6. Fabejáró algoritmusok Rekurzív preorder bejárás (elsőfiú-testvér ábrázolásra)

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Diszkrét matematika 1. középszint

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

3. Lineáris differenciálegyenletek

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Analízis I. Vizsgatételsor

Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

A valós számok halmaza

Bevezetés a programozáshoz I. Feladatok

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Egészrészes feladatok

Gy ur uk aprilis 11.

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t


Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Kiterjesztések sek szemantikája

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Boros Zoltán február

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer)

Programok értelmezése

17. A 2-3 fák és B-fák. 2-3 fák

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI

7.4. A programkonstrukciók és a kiszámíthatóság

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

11. gyakorlat Sturktúrák használata. 1. Definiáljon dátum típust. Olvasson be két dátumot, és határozza meg melyik a régebbi.

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Diszkrét matematika 2.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_13R1_V2.indd 1 30/01/ :56

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_12R1_V2.indd 1 30/01/ :27


Matematika 8. osztály

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

A logikai következmény

Időzített átmeneti rendszerek

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Harmadik el oad as 1/33

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók

2. Ítéletkalkulus szintaxisa

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26

Függvény határérték összefoglalás

Matematikai logika és halmazelmélet

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Határozatlan integrál

Változók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Aritmetikai kifejezések lengyelformára hozása

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással

Gauss-Seidel iteráció

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Átírás:

Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:... 5 Megfelel- e a program a specifikációnak?... 5 1

Csatorna: P1 P2 x P1, P2 folyamatok, az x a csatorna, amely a P1 folyamat outputját kapja meg és a P2 inputjának teszi hozzáférhetővé az adatokat. Maga a csatorna aszinkron üzenetküldés tárolására alkalma eszköz. Jelölések: Ch(IH) : IH halmazbeli elemek tárolására alkalmas csatorna. Megjegyzés: Sosem írunk le csatornaváltozót egymagába. Mindig kell egy x csatornáról (papíron) tárolni az aktuális tartalmát, mostantól ez lesz az x és kell a története, az x ami azt mutatja, hogy a keletkezése óta milyen elemek voltak rajta. Az x -re csak rakni lehet és az értékadás jobb oldalára csak saját magának való értékadás esetén kerülhet: x : x; e Előbbiekből következik, hogy az implementációból ki lehet hagyni. Ezt csak a bizonyítások egyszerűsítésére/feltétel bizonyíthatóságára használjuk. Kihagyása a helyességet nem rontja el, és nem kell foglalkoznunk azzal a nehézséggel, hogy hogyan implementáljunk egy megszámlálható hosszú sort. A csatorna sor adatszerkezetű, tehát műveletei: lf számítása x:=<> x lf(x:=<>, R) = R, x x:=hiext(x,e) x lf(x:=hiext(x,e),r) = R x; e, x x; e x:=lorem(x) lf(x:=lorem(x) ha x <>, R) = ( x R x lorem(x) ) ( x R ) x.lov x.dom~ x utolsó elemét az x-nek visszaadja, ha van ha nincs elszál x elemszáma // a x;e jelölés az x-hez jobbról hozzáfőzi az e-t 2

Tulajdonságai: 1. Az x mindig az x prefixe 2. x -lorem(x) = ( x - x); x.lov 3

split: split: Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) IL Definíció: 1. split(<>, <>, <>) = 2. split(a, b, c) x IH: split(a;x, b;x, c) split(a;x, b, c;x) 3. A split a legszűkebb 1, 2 tulajdonságú függvény A 3-dik feltételre azért van szükség, hogy például a mindenre igazat visszaadó függvény ne feleljen meg a definíciónak. /* a logikai függvények jellemezhetők az igazsághalmazukkal, és a legszűkebb az lesz amelyiknek az igazsághalmaza a legkisebb.*/ Létezik-e split? Olyan függvény van ami az 1, 2 tulajdonságokkal rendelkezik, de van-e legszűkebb? Van-e a metszetnek közös eleme? Van, mert az 1 tulajdonsággal rendelkeznie kell Van-e legkisebb? Van. Bizonyítás: 1. lépés: split 1 (<>, <>, <>) = split 1 2(<>, <>, <>) = split 2 (<>, <>, <>) = 2. lépés: tegyük fel, hogy valamely a, b, c IH - ra: split 1 (a, b, c) split 2 (a, b, c) teljesül split 2. tulajdonsága miatt x IH: split 1 (a;x, b;x, c) split 1 (a;x, b, c;x) x IH: split 2 (a;x, b;x, c) split 2 (a;x, b, c;x) split 1 2(a, b, c) MUX x y MUX z Feltételek: adat ne vesszen el adat ne keletkezzen legyen sorrendtartó mindig dolgozzon, ha van x-en vagy y-on adat. 4

Program specifikáció: A= Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x x y y z z B= Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x Ch(IH) x x y y z z Q=( x x x x y y y y z z z z ) INIT h 1) K = split( z, x - x, y - y) inv h (Q) 2) x k h x -x k y k h y -y k /* Vegyük észre, hogy mindkét csatornáról le kell szedni az elemeket! */ Program: S = (SKIP, { ) } x, z := lorem(x), hiext(z, x.lov), ha x y, z := lorem(y), hiext(z, y.lov), ha y /* Vegyük észre, hogy a program is mindkét csatornáról vesz le. */ Megfelel- e a program a specifikációnak? 1) invariáns Q lf(s 0, K) = K = split( z, x - x, y - y) <>,<>-<>,<>-<> <> <> split(<>,<>,<>) = //split 1. def. K lf(s, K) feltétel átvihető, SKIP elhagyható s 1 ) split( z, x - x, y - y) x <> split( z ; x.lov, x - lorem(x), y - y) split 2. tulajdonsága miatt: x - lorem(x) = ( x -x); x.lov split 2. def s 2 ) split( z, x - x, y - y) x <> split( z ; y.lov, x - x, y - lorem(y)) split 2. tulajdonsága miatt y - lorem(y) = ( y - y); y.lov split 2. def 5

2) haladás: a. x k h x -x k variáns függvény tétele: t=k-( x - x ) x k ( x - x <k) t>0 k-( k-nál kisebb szám ) > 0 x k ( x - x <k) t = m S ( x k t < m ) x - x k Azt mondom, hogy én tudnám bizonyítani: x k ( x - x <k) t = m S x k t < m Amiből: 1. definíció első pontja alapján: x k ( x - x <k) t = m S x k t < m 2. Jobb oldal gyengítésével: x k ( x - x <k) t = m S ( x k t < m ) x - x k tehát a kívánt tulajdonság. x k ( x - x <k) t = m S x k t < m: s 1 Nézzük először meg a P Q t hátha egyszerűsíthető. ( x k ( x - x <k) t = m) ( x < k t m) ( x k ( x - x <k) t = m x < k) ( x k ( x - x <k) t = m t m) A sárga ellentmondás, így az a része a vagy ágnak elhagyható, A kékkel írt közül a t = m a szűkebb tehát a másik elhagyható. feltétel teljesülése esetén: Feltétel átvihető x k ( x - x <k) t = m x <> x k (k x - lorem(x) <m) Az x - lorem(x) = x - x +1 k ( x - x ) 1 < k ( x - x ) = m 6

SKIP ág: x k ( x - x <k) t = m x = <> x = <> x - x = x,de x k és x <k ellentmondás SKIP mindig igaz S s 2 feltétel átvihető SKIP elhagyható x k ( x - x <k) t = m y <> ( x k ( x - x <k) t = m) ( x k t < m) Mivel az elválasztás elég az egyik oldalnak elég következnie. b. s 1 hez hasonlóan 7