Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.32.042/2015/16. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02. Iktatószám: 14908/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.32.042/2015/16. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Szikora Ügyvédi Iroda - dr. Szikora Gábor ügyvéd - (1042 Budapest, Árpád út 57-59, I. emelet 3.) által képviselt Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. (1107 Budapest, Ceglédi u. 30.) I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes, a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes, és a Scháffer Zoltán ügyvezető által képviselt Sessionbase Kft. (1068 Budapest, Szófia u. 15., fszt. 5.) III. rendű alperes a D. 172/12/2015. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, valamint szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresetét elutasítja. Megállapítja, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes és a III. rendű alperes által 2014. január 1. napján és 2014. december 15. napján kötött szerződések semmisek. A bíróság a szerződéseket a határozathozatalig terjedő időre 1
érvényessé nyilvánítja. A bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperessel szemben, a III. rendű alperessel kötött szerződések érvénytelensége miatt mindösszesen 76.000 (hetvenhatezer) forint bírságot szab ki. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperest, hogy a terhére megállapított bírság összegét - a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal külön felhívásában megjelölt módon és időben - fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámla számlaszámra. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság a III. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket, kötelezi továbbá az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest és a III. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 45.600 (negyvenötezer-hatszáz) forint kereseti illetéket. Az ítélet ellen - a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat kivételével - fellebbezésnek helye nincs. A fellebbezést az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz 5 példányban lehet benyújtani. Indokolás: Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes, mint beszerző (a továbbiakban: felperes) 2013. szeptember 3. napján megbízási szerződést kötött a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat közigazgatási területén belül kijelölt, a Kerepesi út -Fehér út - Gyakorló utca - Hadház utca által határolt parkolási övezet, KRESZ táblával megjelölt parkolóhelyek üzemeltetésének elősegítésére. A megbízási szerződés szerint a felperes a parkolási övezettel történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelésével, koordinálásával, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosításával, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezeléssel, a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelésével, átszámolásával, címlet szerinti szortírozásával, valamint azok banki szállításra kész zsákolásával bízta meg a szerződő felet, akinek egyebek mellett el kellett látnia az ellenőrző PDA eszközök működését biztosító szoftverek telepítését, konfigurálását, és biztosítani azok folyamatos működőképességét (szerződés II.2. 2
pontja). A megbízási szerződés III.2. pontja szerint a Józsefvárosi Közterületfelügyelet az ügyviteli és mobil eszközöket működtető szoftverek telepítéséért, konfigurálásáért, valamint a kezelő személyzet kiképzéséért és oktatásáért egyszeri 300.000 forint + Áfa megbízási díjra jogosult. A szerződés III.3. pontja értelmében pedig 600.000 forint + Áfa havidíjra jogosult a további feladatok ellátásáért. Ezt az ún. alapszerződést a felek 2013. október 31.-én és 2013. december 20.-án módosították; a módosítás 13. pontja szerint a Józsefváros Közterület-felügyelet 325.000 forint + Áfa havidíjra jogosult a fennmaradó feladatok ellátásáért. A felperes és a III. rendű alperes 2013. november 22.-én bérleti szerződést kötöttek a Kbt. 122. (7) bekezdésének a) pontja alapján 2013. július 1. napján indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen komplex parkolásellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésére. A szerződés 2014. január 1. napjától 12 hónap időtartamra jött létre. A bérleti szerződés IV. 1. pontja szerint a bérbeadó a szoftver bérleti jogát és az egyéb szolgáltatásokat 275.000 forint + Áfa/hónap bérleti díj megfizetése ellenében nyújtotta a felperesnek. A felperes a III. rendű alperessel további két szerződést kötött, először 2014. január 1. napján bérleti szerződést a PDA készülékekben használt 7 db SM kártya havi bérlésére. A bérleti díjat egyfelől egy egyszeri díj, a szoftver telepítése a készülékekre felszámított 5.000 forint + Áfa/készülék, a SIM kártya beüzemelési díja 1.500 forint + Áfa/db, valamint a SIM kártya havi bérleti díj a forgalmi díjjal együtt 3.000 forint + Áfa/db alkotta. A bérleti szerződés 2014. január 1. napján lépett hatályba, 2014. december 31. napjáig. A második szerződés a 2014. december 15. napján kelt bérleti szerződés, amely szintén PDA készülékekben használt 7 db SIM kártya havi bérlésére vonatkozott. Ennek a bérleti díja ugyancsak egyszeri és havidíjból tevődött össze, az egyszeri díj 5.000 forint + Áfa/készülék, a SIM kártya egyszeri díja 1.500 forint + Áfa/db, valamint a SIM kártya beüzemelési díja 500 forint + Áfa/db volt, míg a SIM kártya havi bérleti díj a forgalmi díjjal együtt 3.000 forint + Áfa/db volt. A szerződést 2015. december 31.-ei hatállyal kötötték meg a felek. A hivatalbóli kezdeményezésre eljáró a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes (továbbiakban: alperes) a D. 172/12/2015. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt. 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. -át. Ezt meghaladóan a jogsértés hiányát állapította meg. Az alperes megállapította, hogy a felperes és a Józsefváros 3
Közterület-felügyelet valamint a III. rendű alperes között létrejött a hat visszterhes szerződés szolgáltatás megrendelésének, illetőleg árubeszerzésnek minősül; mindkét típusú megállapodás rendelkezik a Kbt. 5. -ának egyéb tartalmi elemeivel; az egyes szerződések legfontosabb műszaki tartalmi elemeit egybevetve rögzítette, hogy azok egy célra irányulnak; az egybeszámítási alapfeltétel szempontjából valamennyi beszerzésre a parkolási rendszer működtetése, mint közös cél érdekében került sor. Jogkövetkeztetése szerint a felperesnek egybe kellett volna számítania a Józsefváros Közterület-felügyelettel 2013. szeptember 3. napján kötött szerződésre vonatkozóan a 2013. december 20.-án elvégzett módosítást követően hatályos műszaki tartalmú beszerzés ellenszolgáltatásának az értékét, az eredeti szerződésbe foglalt azonos műszaki tartalmú beszerzés ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések értékeit. Tekintettel a szerződések 2013. szeptember 3. napjától határozatlan időtartamra vonatkozó időbeli hatályára, a Kbt. 14. (1) bekezdésének b) pontja alapján a beszerzések egybeszámított becsült értéke 15.600.000 forint volt., ami meghaladja a 2013. évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt (8,0 millió forint). Továbbá, a felperesnek egybe kellett volna számítania a Józsefváros Közterület-felügyelet 2013. szeptember 3. napján kötött szerződésnek a 2013. december 20.-án törölt műszaki tartalmú beszerzése ellenszolgáltatásának az értékét a III. rendű alperessel 2013. november 22. napján kötött és 2014. december 15-én módosított szerződés ellenszolgáltatásának értékével, továbbá a III. rendű alperessel 2014. január 1. napján és 2014. december 15. napján kötött szerződések ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolásüzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét, a komplex parkolás-ellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésének és a SIM kártyák beszerzésének értékével. Az alperes úgy számolt, hogy a 2013. szeptember 3-ai megbízási szerződésének III.2. pontja szerint az egyszeri 300.000 forint + Áfa megbízási díjra lett volna jogosult a III. rendű alperes. Ehhez az összeghez adta hozzá a 2014. január 2. napjáig teljesített, a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés 4
tárgyú beszerzések értéke, amelynek havi díját úgy számította, hogy a 600.000 forint + Áfa havidíjból levonta a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések 325.000 forint + Áfa havidíját, amely 275.000 forint + Áfa/hónap. Végül az így megkapott összegekhez hozzáadta a SIM kártyák 24 hónapra felszorzott bérletének díját, így alakul ki a beszerzések egybeszámított becsült értéke, ami a Kbt. 12. -ának b) pontja alapján 8.323.500 forint volt. Tekintve, hogy ez az érték meghaladja a 2013. évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a felperesnek a III. rendű alperessel 2014. január 1. napján és 2014. december 15. napján SIM kártyák bérlése érdekében kötött szerződések útján létrejött beszerzéseire vonatkozóan valamely, a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az alperes így arra a megállapításra jutott, hogy a felperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását és jogsértően bontotta részekre a közbeszerzések tárgyait. Az alperes a jogsértés jogkövetkezményeként alkalmazta a Kbt. 152. (4) bekezdés a) pontját, és a felperessel szemben -a határozatban rögzített szempontokat összességében mérlegelve -, a Kbt. 152. (2) bekezdés e) pontja, a hivatkozott szakasz (4) bekezdésének a) pontja, a 152. (5) bekezdése, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5. (1) bekezdése alapján 500.000 forint bírságot szabott ki. Mérlegelése során figyelembe vette, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésében valósult meg, ezért kötelezően kellett bírságot kiszabnia. A jogsértést súlyosnak minősítette, amely magasabb összegű bírság kiszabását indokolta azzal, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, ugyanis a szerződést a felek teljesítették, illetőleg a felperessel szemben 2013., 2014. években jogerősen négy jogorvoslati eljárásban is sor került jogsértés megállapítására. Az alperes a felperes javára értékelte a jogsértés megvalósulása óta eltelt hosszabb időt. Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, kérte annak megváltoztatását, a jogsértés hiányának megállapítását, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. További kereseti kérelme a bírság mértékének csökkenésére irányult, költséget igényelt. A felperes - a per első tárgyalásán pontosított kereseti kérelme szerint - nem kérte felülvizsgálni a határozatnak 2013. 5
szeptember 3. napján a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel kötött, módosított szerződések tekintetében tett megállapítását. A keresete közte és a III. rendű felperes között létrejött szerződések alapján számított becsült érték felülvizsgálatára irányult, eljárási-, és anyagi jogi sérelem miatt. E körben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. (1) és (6) bekezdéseire, illetőleg a Ket. 72. (1) bekezdés ea) pontjaira utalással, Ket. 109. (4) bekezdése alapján azzal érvelt, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a módosított 2013. szeptember 3-ai szerződésből a Parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tevékenység havi díja mennyibe került. Erre nézve az alperes egy vélelmet alapított, miszerint 2014. január 1.-től létrejött szerződésben ezen tevékenységek kivételével létrejött határozatlan idejű szerződés havi ellenértéke nettó 325.000 forint, így ennek a tevékenységnek a havi ellenértéke nettó 275.000 forint. A felperes ezzel szemben állítja, hogy a 2013. szeptember 3.-án létrejött szerződés határozott időtartamra vonatkozott, ezért a parkoló automaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolására -nak részfeladatát a Közterület-felügyelet többért, nettó 450.000 forintért látta el. A feladatának második részét pedig 150.000 forint nettó havi díj ellenértékben nyújtotta, figyelemmel az egyszeri 300.000 forintos kifizetésre is. Következésképpen a Józsefváros Közterület-felügyeletnek a tárgybani kifizetés mindösszesen nettó 750.000 forint volt, ehhez kellett hozzászámítani az alperes határozatával egyezően a III. rendű alperes részére kifizetett havi nettó 275.000 forintot, ami mindösszesen 24 hónapos időszakra számolva, nettó 6.600.000 forint. Ezzel szintén egybe kell számítani az alperesi határozat szerint a III. rendű alperes részére kifizetett kártyabérleti költséget, amely mindösszesen nettó 549.500 forint volt. Mindezek összértéke nettó 7.899.500 forint, amely nem haladja meg a 8.000.000 forintos értéket, ennélfogva a felperes nem járt el jogsértően. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a bírság mértéke nem igazodik a jogsértés súlyához, eltúlzott; szándéka nem a közbeszerzési eljárás megkerülése volt. Az alperes a szerződés érvénytelenségének kimondását és érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, 6
hogy a felperesnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel, és a III. rendű alperessel a 2014. január 1. napján és 2014. december 15. napján kötött szerződései a Kbt. 127. (1) bekezdés a) pontja szerinti okból érvénytelenek, és kérte emiatt az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, és ennek jogkövetkezményeként azt, hogy a Kbt. 164. (4) bekezdése és a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 237. (1) bekezdése alapján a bíróság kötelezze a felperest és a III. rendű alperest a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására. Amennyiben a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság nyilvánítsa a szerződéseket a Ptk. 237. (2) bekezdése alapján a határozathozatalig terjedő időre hatályossá és szabjon ki bírságot a Kbt. 164. (5) bekezdésének második mondatában foglalt keretek között. Az alperes kereseti kérelmének indokául az alperesi határozatban foglalt megállapításokra utalt vissza, amely alperesi határozat 21. oldalán egyértelműen rögzítésre került, hogy - annak ellenére, hogy a felperesnek a III. rendű alperessel 2013. november 22-én kötött 2014. december 15-én módosított szerződések esetében egybeszámítási kötelezettsége lett volt - e két szerződés tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. Az alperes a közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérő kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. A határozati álláspontjának fenntartásával kifejtette, hogy a felperes és a Józsefváros Közterület-felügyelet által 2013. szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés ellenértékeire vonatkozóan lefolytatta a bizonyítási eljárást. A határozatban foglaltakat nem vélelmezte, hanem a rendelkezésre álló szerződésekre és számlákon alapuló számításokra alapozta. A 2013. december 20.-án elvégzett szerződésmódosítás által nem változott meg sem parkolási övezetben történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterületfelügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezelés szolgáltatás, sem a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása szolgáltatás műszaki tartalma, ezért minden alapot nélkülöz az a felperesi állítás, hogy a két azonos műszaki tartalmú szolgáltatás ellenszolgáltatásnak az összege különböző lenne. Rámutatott arra, hogy a felperes nem támasztotta alá keresetében előadott ellenértéket számítást, míg a 3 db 600.000 forint + Áfa havidíjról 7
szóló számla összességében vonatkozik a 2013. szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés III.3. pontjában meghatározott szolgáltatások ellenértéke és a 600.000 forint + Áfa havidíjból semmilyen módszerrel nem lehet megkapni a 450.000 forint + Áfa és a 150.000 forint + Áfa összegeket. A felperes azt az állítását sem támasztotta alá, hogy a 2013. szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés II.3. pontja szerinti 300.000 forint + Áfa megbízási díj miképpen volt hatással a 150.000 forint + Áfa összeg kialakulására. A felperes az alperes szerződés érvénytelenségének megállapításra irányuló keresetre tett ellenkérelmében annak elutasítását kérte, költséget igényelt. Előadta, hogy a megkötött szerződések nem voltak jogszabálysértőek, így azok nem érvénytelenek. Mindehhez, költségigény nélkül, a III. rendű alperes csatlakozott. A felperes keresete alaptalan, az alperes keresete alapos. A közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 330. -a, és Kbt. 157. -a értelmében a felperes törvényes határidőben benyújtott, keresetlevélben előterjesztett keresettel kérheti. A Kbt. 164. (1) biztosítja, hogy az alperes - ha az ügy érdemében hozott határozatában a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg - pert indítson a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A közigazgatási perben, és a törvényi felhatalmazás alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perben -eltérésekkel - érvényesülnek a Pp. XX. fejezeti szabályai, köztük a Pp. 215. -a, a kereseti kérelemhez kötöttség elve. Közigazgatási perben a bíróság nem teljes körű, hanem jogszerűségi felülvizsgálatot végez, melynek során döntésének terjedelmét a közigazgatási illetőleg a polgári pert megindító keresetben megjelölt jogszabálysértés, petítum határolja be. A felülvizsgálat körét illetően rögzíteni kell, hogy a felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát részben kérte, nem támadta az alperesi határozatnak azt a megállapítását, amely a felperes és a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által kötött szerződések tekintetében megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése sérelmét. A bíróság a 10. sorszámú végzésében a pert, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított részében, a Józsefvárosi Közterület-felügyelet jogutódja, a Józsefvárosi Parkolás-üzemeltetési Szolgálat vonatkozásában megszüntette. Mindez a bíróság döntésének terjedelmére nézve azt eredményezte, hogy a bírósági felülvizsgálatnak nem lehetett tárgya a 8
Józsefvárosi Közterület-felügyelettel kötött szerződések közbeszerzési jogi megítélése, illetőleg a polgári részt illetően a bíróság a perben nem álló, az alperes által a keresetben III. rendű alperesként megjelölt félre megállapítást, kötelezést nem tehetett, kizárólag 2014. január 1-jei és a 2014. december 15. napján kelt bérleti szerződések érvényességéről hozhatott döntést. A bíróság ekként vizsgálta felül az alperesi határozat jogszerűségét, és ennek függvényében az alperes keresetét, és állapította meg a tényállást a Pp. 206. (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, valamint a felek előadása és a becsatolt okirati bizonyítékok egybevetése alapján, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve és meggyőződése szerint elbírálva. A per eljárásjogi jogkérdése a Ket. 50. és 72. -a alapján az volt, hogy a beszerzett bizonyítékoknak az alperes helyes bizonyító erőt tulajdonított-e, a bizonyítékok egybevetésére és a maguk összességében való értékelése, azaz tényállás-megállapítása, mérlegelése helyes volt-e. Ennek megítélése során nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a Pp. 339. -ának (1) bekezdésére szerint eljárásjogi jogszabálysértés miatt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére is kihat. A bíróság értékelte azt is, hogy a Pp. 324. (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. (1) bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Ket. 50. (1) bekezdése alapján az alperesnek a tényállást kellő mértékben fel kellett tárnia, mégpedig az eljárási szabályok betartásával. A megállapított tényállásból kinyert jogilag releváns tények, körülmények, adatokat mérlegelésével, okszerűen kellett a tényállást megállapítania, e körben meggyőződnie a tényállás tisztázása körében a jogi jelentőségű tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról. A bizonyítandó tények fennállásáról kétféle módon győződhet meg, közvetlen észlelés vagy bizonyítási eszközök segítségével. A perbeli esetben az alperes a tényállás megállapításához beszerezte a szerződéseket(számlákat), amely a bíróság álláspontja a jogilag releváns tények feltárására irányuló, törvényesen megválasztott és alkalmas bizonyítási eszköz volt annak a ténybeli megállapítására, hogy a becsült érték számításánál az alperes milyen (szám) adatokat vehetett alapul. A bíróság szerint az alperes döntése a fentebb hivatkozott bizonyítási eszköz megválasztása, a tényállásbeli és mérlegelési hiba miatt nem sértett eljárásjogi rendelkezést, a következők miatt: Nem 9
cáfolt alperesi megállapítás, hogy a felperesnek egybe kellett volna számítania 2013. szeptember 3. napján kötött szerződésnek a 2013. december 20.-án törölt műszaki tartalmú beszerzése ellenszolgáltatásának az értékét a III. rendű alperessel 2013. november 22. napján kötött és 2014. december 15-én módosított szerződés ellenszolgáltatásának értékével, továbbá a 2014. január 1. napján és 2014. december 15. napján kötött szerződések ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét, a komplex parkolás-ellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésének és a SIM kártyák beszerzésének az értékével. A 2013. szeptember 3.-ai megbízási szerződés III.2. pontja egyszeri 300.000 forint + Áfa megbízási díjat határozott meg, amelyhez hozzá kellett adni a 2014. január 2. napjáig teljesített, a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét. Ennek havi díja - követve a szerződés III.3 pontját - a 600.000 forint + Áfa volt. Tulajdonképpen ennek megosztását sérelmezte a felperes. Az alperes úgy számolt, hogy 600.000 forint + Áfa havidíjból levonta a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések 325.000 forint + Áfa havidíját (amelyet a 2013. december 20-ai szerződésmódosításban is ezen az értékek számítottak a felek), amely 275.000 forint + Áfa/hónap. Végül az így kapott összegekhez adta hozzá a SIM kártyák bérletének díjait 24 hónapra felszorzott értékét.így alakult ki a beszerzések egybeszámított becsült értéke, a 8.323.500 forint, amely - az alperes helytálló következtetése szerint - meghaladta a 2013. évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a 8.000 000 forintot. Elfogadta a bíróság azt az alperesi megállapítást, hogy a 2013. december 20.-án elvégzett szerződésmódosítás által nem változott meg sem parkolási övezetben történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterületfelügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezelés szolgáltatás, sem a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása szolgáltatás műszaki tartalma. Tekintve, hogy a két szolgáltatás azonos műszaki tartalmú, az ellenszolgáltatásnak összege is azonosan határozható meg - nem a 10
felek polgári jogviszonyának szempontjából, hanem közbeszerzési jogi szempontból -, a becsült érték számítása során. A felperes csak állította, de a Pp. 164. szerinti módon nem bizonyította, hogy a szerződő fél a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása részfeladatot 450 000 forintért látta el, míg a parkolásüzemeltetésnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelésével, koordinálásával, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosításával, adatkezelése 150.000 forint ellenszolgáltatásért történt volna. E mellett a felperesi számításból nem tűnt ki, hogy figyelembe vette volna 2013. szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés egyszeri 300.000 forint + Áfa megbízási díját. A bíróság mindezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy az alperesi határozat megfelelt a felperes által kifogásolt eljárásjogi jogszabályoknak, az alperes meggyőző érveléssel adott számot a jogi megítélés során figyelembe vett tényekről és azok mérlegeléséről. Az eljárásjogi hiba hiánya azt eredményezte, hogy az alperes helyesen számolta a becsült értéket, amiből egyenesen következik az az alperesi anyagi jogi megállapítás jogszerűsége is, hogy a felperes a III. rendű alperessel kötött szerződés során jogsértő módon (Kbt. 18. (1) és (2) bekezdése, 119. -ára tekintettel a Kbt. 5. - a ) mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az alperes érdemi döntésének jogszerűségét az is alátámasztja, hogy - a felperes által nem vitatottan - a Józsefváros Közterület-felügyelettel kötött szerződések egybeszámított becsült értéke 15.600.000 forint volt, és ehhez kellett (a határozat 19. oldal 3. bekezdése szerint) hozzászámítani a III. rendű alperessel kötött szerződések értékét. Miután a felek között nem volt vita abban, hogy felperes a Kbt. alanya, és az általa beszerzett szolgáltatás a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik, az az érvelése pedig, hogy a beszerzett szolgáltatás becsült értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt maradt nem vezetett eredményre, bíróság a felperes keresetét alaptalannak ítélte, ennek következményeként megállapította a megkötött szerződések érvénytelenségét, azzal, hogy e két szerződést a határozathozataláig terjedő időre érvényessé nyilvánította. A közbeszerződési szerződések hatályossá nyilvánítása mindkét jogviszonyban - a klasszikus polgári kötelmek és a közbeszerzési szerződések esetében is - azt a törvényi célt szolgálja, hogy az egyébként érvénytelen szerződés, amelyből nem 11
fakadhatnak jogok és kötelezettségek, mégis alkalmas legyen arra, hogy egyes jogkövetkezmények levonhatók legyenek (polgári jogban a teljesítetlenül maradt szolgáltatás elszámolása, a jogalap nélküli gazdagodás kiküszöbölésére). A szerződés érvényessé (polgári jogi terminológia szerint hatályossá) nyilvánításával a közigazgatási bíróság is elismeri a fennálló tényhelyzetet, vagyis azt, hogy szerződés kölcsönös teljesítésével a Kbt.-be ütköző módon megkötött szerződés és beszerzés teljesedésbe ment. Ez azonban nem vezethet a szigorú Kbt.-ben rendelt közjogi szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészében teljesítették. Ebben az esetben a bíróság a szerződés hatályossá nyilvánításával a közbeszerzési jogsértés Kbt. szerinti jogkövetkezményeinek levonásáról rendelkezik, így a felperesnek az a hivatkozása, hogy a szerződés megszűnt, nem lehetett akadálya az érvényessé nyilvánításnak. Az ajánlatkérő - a perbeli esetben a felperes - feladata és felelőssége annak végiggondolása, hogy mikor, mit kíván beszerezni és adott beszerzési igényét hogyan kívánja megvalósítani. A konkrét beszerzési igénye függvényében neki kell döntenie arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e vagy sem. A Kbt. rendelkezései kogensek, vagyis a jogalkotó adott alanyi kör, adott beszerzési igényeinek teljesítésére a Kbt. szabályozását, (hatályát) fenntartja, ettől való eltérésre felhatalmazást nem adva, speciális normát arra a helyzetre, amellyel a felperes is szembesült, nem alkotott. Ebből pedig nem vonható le más következtetés, Dmint az, hogyha a közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya alá tartozó valamely ajánlatkérő (így a felperes) a beszerzési igényét ettől eltérő módon elégíti ki függetlenül annak indokától - a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményeit - a jelen törvényi környezetben - viselni kénytelen. Ennélfogva a felperesnek a szükséghelyzetre, és a szándékosság hiányára tett előadása - megjegyezve, hogy a Kbt. e jogsértés tekintetében semmilyen módon nem osztályozza a jogsértőket a tudati állapotuk (szándékos vagy gondatlan) szerint - a jogsértés orvoslására nem alkalmas. A Kbt. 152. (4) bekezdése lehetőséget biztosít, illetőleg a perbeli jogsértés esetére kötelezettséget ír elő az alperesnek arra, hogy a jogsértés megállapítása mellett bírságot szabjon ki. Az alperes a bírságot kiszabta, ennek során tételesen számba vette annak kiszabása és mértéke megállapításánál figyelembe vett szempontokat, amelyeket súlyozott is a felperes javára/terhére értékelendő körülményekként. A felperes egyik mérlegelési szemponttal sem szállt vitába, egyetlen olyan körülményre sem mutatott rá, amelynek mérlegelésével a bírság mértéke tekintetében az alperes más 12
határozati következtetésre jutott volna. Ellenben az alperes a határozatában a mérlegelés szempontjairól számot adott, indokolásból a bírság kiszabásának mérlegelési szempontjai megállapíthatóak voltak, a figyelembe vett szempontok mérlegelésének okszerűsége kitűnt, ehhez képest az az általános felperesi érvelés, hogy a bírság mértéke nem igazodik a jogsértés súlyához önmagában a szankció mértékének csökkentésére kellő alapul nem szolgálhatott, miután az alperes a jogszerűen alátámasztott bírság mértékével a megszabott jogszabályi keretek (15%) között maradt. A Kbt. 164. (4) - (5) bekezdései értelmében ha, a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét, - mit a perbeli esetben a Kbt. 127. (1) bekezdése a) pontjában meghatározott ok miatt - akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és Kbt.-ben meghatározottak szerint kell alkalmaznia. A mellett, hogy e jogszabályhely (5) bekezdése értelmében bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka lehet. A bírság kiszabása és mértéke mérlegelése során a bíróság az alábbiakra volt figyelemmel: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek a Kbt. szabályai szerint kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseiket a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, nyilvános ellenőrizhetősége, a verseny biztosítása érdekében. A törvényi cél megvalósításának elősegítéseként kerültek átültetésre azok a közösségi szabályok, amelyek azoknak a szerződéseknek az elkerülésére, illetve reparálhatóságára tartalmaznak megoldásokat, melyek a közpénzek felhasználásával, de az arra alkotott törvény egyes előírásainak megsértésével jönnének, vagy jöttek létre. így került sor a szerződéskötési moratórium bevezetésére, illetve egyes, a Kbt. szabályait sértő módon megkötött szerződés semmisségének törvényi kimondására és a bíróság előtti megtámadás előírására. E jogsértések jellemzően olyan, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet döntésének, vagy döntéseinek következményeként megkötött szerződésből fakadnak, amely döntésekre a szerződésben résztvevő gazdasági szereplőnek semmilyen ráhatása nincs. A közbeszerzési eljárás mellőzése, a kivételesen választható, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása ilyen, az ajánlatkérő részéről megvalósuló jogsértés lehet. A Kbt. nem szabályozza, kit terhel a bírság. A bírság szankció célját tekintve azonban a Kbt. alanyi hatálya alá tartozókat hivatott a jogkövető magatartásra szorítani, amely a Kbt. előírásainak betartását kell jelentse. A bírság ugyanis 13
éppen nem a kötelmi jogviszony sajátja, az kizárólag a Kbt. speciális előírásaiból fakad, a szerződésben nem szereplő harmadik személy, a hatóság kényszeríti ki azt, az által, hogy törvényi kötelezettsége áll fenn a szerződő felek között létrejött kötelmi jogviszonyba kívülről beavatkozni függetlenül attól, hogy a szerződésben szereplő felek között van-e jogvita, vagy sem. A jogsértés szankciója egyfelől a szerződés Kbt. 127. szerinti semmissége, amelynek sajátos, a Kbt. szerinti érvénytelenségi per a következménye, ez a szerződő feleket egyaránt sújtja, másfelől bírságot kell kiszabni, amely a tényleges jogsértőt kell sújtsa. A közbeszerzési határozat szerint a jogsértő az ajánlatkérő volt, a perben nem merült fel olyan adat, amely ehhez képest az ajánlatkérővel szerződő, az eljárásfajta választására ráhatással nem bíró gazdasági szereplővel, azaz a III. rendű alperessel szemben is indokolt volna bírság szankciót. A bíróság a vizsgált esetben a bírság megállapítása során figyelembe vette azt is, hogy a felperes és a III. rendű alperes között létrejött szerződéseket a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, ugyanakkor a becsült érték számításnál olyan szerződést is figyelembe kellett venni, amely más szerződő félhez kapcsolódik, amelyre a III. rendű felperesnek ráhatása nem lehetett. Mindezt mérlegelve a bíróság a III. rendű felperes esetében bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, míg a felperessel szemben igen. Ennek során tekintettel volt arra, hogy a polgári perre tartozó rész pertárgy értéke - lévén a szerződés érvényességének a vizsgálata a per tárgya - a szerződéses érték. Ez - a permegszüntetés eredményeképpen - az alperesi határozat alapján nem más, mint a per tárgyát képező két szerződés együttes értéke: 760.095 forint. A bírság mértékét a bíróság ezért a felperes és a III. rendű alperes között létrejött az alperes által meghatározott és a felperes által elfogadott két szerződés értékének (760.095, -Ft.) 15 %-án belül, 10 %-ban, 76.000 forintban határozta meg. Ennek során mérlegelte, hogy ajánlatkérő súlyos közbeszerzési jogsértést követett el, olyan közbeszerzési jogsértést, amely utólag nem reparálható. Ugyanakkor figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a felperesnek e feladatot önkormányzati rendelet alapján kellett ellátnia, azt határidőben meg kellett kezdenie, miközben közbeszerzési jogorvoslati eljárás miatt csak határozott idejű szerződéseket tudott kötni. Mindezek alapján a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött és a II. rendű felperesnek, egyben I. rendű alperesnek a szerződés érvénytelenségének megállapítására és a bírság kiszabására irányuló kereseti kérelmét alaposnak 14
találta. A bíróság a Pp. 78. (l)-(2), 79. (2) bekezdése alapján a pervesztes felperest és a III. rendű alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. (3) bekezdés alapján határozott meg, figyelemmel az alperesi képviselő által kifejtett munka színvonalára, időigényességére, a pertárgy értékére, illetve a perben tartott tárgyalások számára, amelyből egy tárgyaláson volt jelen. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. (3) bekezdés a) pontja, és a 42. (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított, a tárgyi illeték feljegyzési jog ellenére lerótt kereseti illeték viselésére köteles, melynek összege 21. 000 forint, továbbá egyetemlegesen köteles viselni a felperes és a III. rendű alperes a szerződés érvénytelensége tárgyában előteij esztett kereseti kérelemmel érvényesíteni kívánt követelés alapján, az Itv. 39. (1) bekezdése és a 42. (1) bekezdés a) pontjának megfelelően meghatározott illetékalap (760.095, -Ft.) után számított 45.600 forint kereseti illetéket. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét, illetve annak kizártságát egyaránt a Kbt. 163. (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2016. év május hó 10. dr. Szőke Mária s.k. bíró 15