62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo, I. rész A cikk az Országos Mukaügyi Közpot bértarifa-felvételeiek adataira támaszkodva vizsgálja a reálbérek és a kereseti egyelõtleségek alakulását 986-ba, 989- be, és 992 utá évekét. A súlyozott mita a 20 fõél (994 utá a 0 fõél) több dolgozót alkalmazó vállalatok, illetve a költségvetési szektor teljes mukaidõbe foglalkoztatott dolgozóit reprezetálja. A taulmáysorozat kísérletet tesz a bérekre ható külöféle téyezõkek az elválasztására és magyarázatára. Az itt közölt, leíró jellegû elsõ rész a reálkeresetek idõbeli alakulásával és az egyelõtleségek változásával foglalkozik.* A redszerváltozás elsõ éveibe úgy tût, hogy Magyarországo a traszformációs válság terhei egyoldalúa a foglalkoztatásra ehezedek. A keresõk száma (Bulgária mellett) itt csökket a leggyorsabb ütembe, a reálbér viszot 994-ig mide más átalakuló országhoz képest itt esett vissza a legkevésbé. Az 995 996. évi 20 százalékot is meghaladó reálbércsökkeés és további eyhe foglalkoztatássüllyedés utá azoba Magyarország sajátos pozíciója megszût: ha az 996. évi adatok alapjá tekitük vissza az átmeet hét szûk esztedejére, Magyarországo 30 százalékos, míg Legyelországba 22, Szlovéiába 20, Szlovákiába 5 százalékos reálbércsökkeést látuk 989-hez képest (Csehországba pedig az 996. évi szit magasabbak mutatkozik az 989. éviél). Bár a relatív pozíciók még változhatak és mid az idõbeli, mid az országok közötti összehasolítással kapcsolatba számos aggály merülhet fel, a agyságredek alapjá kimodható: Magyarország a reálbérek visszaesését tekitve is a legsúlyosabb válságot átélt posztszocialista országok közé tartozik. A átlagbér csökkeéséhez erõteljes differeciálódás társult. A redszerváltozást megelõzõe a közép-európai szocialista országok közül Magyarországo volt legagyobb mértékû a kereseti egyelõtleség bármilye mércét haszáljuk is eek mérésére, és e tére az elõyük mit sem csökket. (Lásd Rutkowski [996b] összehasolító mukáját!) * Kutatásukat az Országos Mukaügyi Közpot kezdeméyezésére és támogatásával végeztük 995-997-be. Személyese is szereték köszöetet modai Lázár Györgyek és Székely Juditak a mukákhoz yújtott sokoldalú támogatásért és segítõ taácsaikért. Az adatbázisok kialakításába végzett mukájukért köszöet illeti Macskási Zsoltot és Daróczi Adort. A szerzõk hálával tartozak Halper Lászlóak és Kõrösi Gáborak kritikai megjegyzéseikért. Egyes adatelõkészítési részfeladatok fiaszírozásához az OTKA/ 0828. számú program yújtott fedezetet. WIWW Mothly Report 997. 3. sz. alapjá. Az adatok a ettó reálbérekre (Csehországba a bruttó bérre) voatkozak, és Magyarországo, Csehországba, valamit Szlovákiába em terjedek ki a kisvállalati szektorra. A magyar adatok forrása az. táblázat. Kertesi Gábor az MTA Közgazdaságtudomáyi Itézetéek tudomáyos fõmukatársa. Köllõ Jáos az MTA Közgazdaságtudomáyi Itézetéek tudomáyos fõmukatársa.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 63 Taulmáyuk az átalakulási folyamatak errõl az oldaláról próbál képet adi az 986 és 996 között eltelt évtizedbe. Az elemzés a fõállásba kapott keresetekre iráyul, és a 20 fõél (995 996-ba a 0 fõél) többet foglalkoztató vállalatok dolgozóira terjed ki. Az ebbõl adódó korlátokat elismerve is úgy godoljuk: a fõállásból származó keresetek csökkeése és differeciálódása a redszerváltozás korszakáak fotos szociális és politikai következméyeibe is messze ható mozzaata. A probléma súlya yilvávaló azok esetébe, akikek jövedelme agyrészt bérekbõl származik, illetve csupá a midekori bérszittel összefüggõ tételekkel egészül ki (mit a yugdíj, a táppéz, a szociális traszferek egy része). A mellékkeresettel redelkezõ alkalmazottak számára sem jeletett kevesebbet, mit hogy életszívoaluk megõrzéséhez fokozódó mértékbe kellett másodlagos forrásokra támaszkodiuk. S végül, mideki számára jelezhette, hogy a boldogulás útját legalább átmeetileg a szocializmustól örökölt vállalati körö és foglalkoztatási formáko kívül: a vállalkozásba, a túlmukába, a tõkejövedelmekbe és a járadékszerzésbe kell keresi. A bérváltozások vizsgálatát em csak a redszerváltozás idõszakáak potosabb megismerése motiválhatja. A piacgazdaság eze belül a korlátozásoktól metes mukaerõpiac létrejötte olya kvázikísérleti helyzet, amelyek közegébe a bérmeghatározás mechaizmusai külöös élességgel mutatkozhatak meg. Kivételes lehetõség, hogy a mukaélküliség bérekre gyakorolt hatását zérusról 3 százalékosra övekvõ ráta mellett taulmáyozhatjuk, a késleltetett hatások zavaró jeleléte élkül; az emberi tõke olya mértékû és sebességû átértékelõdését kísérhetjük yomo, amilyere em volt példa az érett piacgazdaságok közelmúltjába; a vállalatközi bérkülöbségeket a szabaddá váló alkudozás idõszakába vehetjük szemügyre. A keresetek alakulása egyike a kelet-európai átalakulás alaposa taulmáyozott, összehasolítható eredméyeket felmutató kutatási területeiek. Csehországra és Szlovákiára Vecerik [995] és Flaaga [995], Legyelországra Rutkowski [996a], Szlovéiára Vodopivec [995] közölek dezaggregált adatokat és kereseti függvéyeket, Rutkowski [996b] pedig szite mide volt szocialista országra voatkozóa bemutat összehasolító idõsorokat. Magyarországo is készültek a reálbérváltozást és a jövedelmi egyelõtleségeket elemzõ mukák többek között Éltetõ [996], Galasi [995] és Pudey [994] tollából, melyek eredméyeire még kitérük. Ezek a taulmáyok egyéi vagy csoportszitû kereseti adatokkal dolgozak, céljuk többyire a kereseteloszlás változásaiak, továbbá a emek, iskolai végzettségi fokozatok és korcsoportok közötti külöbségekek a bemutatása. Noha ezek fotos társadalmi dimeziók, yilvávaló, hogy az ilye csoportok közötti külöbségek alakulása részbe csupá következméye olya elsõdleges piaci folyamatokak keresleti és kíálati változásokak, melyek rejtve maradak a foglalkoztató vállalatokra voatkozó iformációk hiáyába. A háztartási, illetve mukaerõ-felvételek a vállalati vagy ágazati hatások figyelembevételét általába em teszik lehetõvé, és az elemszámok még a regioális hatások feltérképezéséhez is alacsoyak. A vállalati bérmeghatározás témakörébe is folyak kutatások: a kör az esettaulmáyoktól a agy mitával dolgozó statisztikai elemzésekig terjed. Itt elsõsorba Basu és szerzõtársai [994], Estri Svejar [996], Commader Dhar [996], valamit Köllõ [996] és Kõrösi [997] mukái említhetõk, mit olyaok, melyek a termelés, a foglalkoztatás és a bérek kölcsöös összefüggéseiek feltárására tettek kísérletet kisebb-agyobb vállalati mitáko. Az e csoportba tartozó elemzésekek is va egy techikaiak látszó, de súlyos fogyatékossága: többyire a vállalati mérlegekbõl merítik a bérekre voatkozó adataikat, ami két okból sem szerecsés. Egyrészt a mérlegekbe szereplõ foglalkoztatási és béradatok kirívóa megbízhatatlaok. 2 Másrészt a vállalati átlagbérek 2 A torzítás mértékére becslést ad Köllõ [996].
64 Kertesi Gábor Köllõ Jáos alakulása olya körülméyek között, amikor a létszám szitje és összetétele agymértékbe változik, korlátozotta alkalmazható a dolgozók javadalmazásáak mérésére: a vállalati átlagbér és az átlagos dolgozó béréek alakulása messzire távolodhat egymástól. A kétféle kutatási iráy korlátai miatt a keresetalakulás fotosabb dimezióit em lehet a megkíváható potossággal szétválasztai. Eek a hiáyak az eyhítésébe haszos szolgálatot tehet a kutatásuk sorá felhaszált agyméretû és gazdag adatbázis, amelybe egyidejûleg vizsgálható a demográfiai, iskolázottsági, regioális és vállalati hatások széles köre. Kutatásuk eredméyeit több cikkbe szereték közreadi. Az itt közölt elsõ rész a legalapvetõbb kérdésekkel a reálbérek szitjével, az egyelõtleségek mértékével, a fotosabb aráyváltozásokkal foglalkozik, a leírás igéyével. Az áttekitésbõl kiolvasható fõbb tedeciák okyomozó elemzésére a soro következõ részek vállalkozak. Elsõ lépésbe a bruttó és ettó reálkeresetek szitjéek változásáról próbáluk képet adi. Második lépésbe a kereseti egyelõtleségek alakulását elemezzük éháy alapvetõ mérték idõbeli összehasolításával. Harmadsorba, az elõzetes tájékozódás igéyével áttekitjük a kereseti aráyokba végbemet legalapvetõbb változásokat, kitérve a statisztikai megfigyelések értelmezésével kapcsolatos módszertai problémákra. Az adatok az Országos Mukaügyi Közpot bértarifa-felvételeibõl származak az 986, 989, valamit 992 996. évekbe. 3 A felvételek amelyeket az egyes évekbe áprilismájus hóapokba hajtottak végre kiterjedtek az összes költségvetési dolgozóra, valamit a 20 fõél (994 utá a 0 fõél) agyobb vállalkozásokba a dolgozók átlagosa kb. 0 százalékos véletle mitájára. Másodlagos mitavétel és átsúlyozás utá mit az F2. függelékbe tárgyaljuk a mita ágazat és vállalatméret szerit reprezetatívak tekithetõ. A megfigyelt egyéekre voatkozóa számos alapvetõ iformációval redelkezük: em, életkor, iskolai végzettség, beosztás. Ismerjük továbbá a foglalkoztató vállalat méretét, ágazati hovatartozását, valamit a megfigyelt egyét foglalkoztató egység (üzem, iroda) telephelyét, s eze keresztül a szûkebb földrajzi köryezet számos fotos jellemzõjét. Végül, a vállalati mérlegekbõl származó iformációk alapjá ismerjük a foglalkoztató vállalat termelékeységét, tõkefelszereltségét és tulajdoi hovatartozását (utóbbit tökéletleül, a jegyzett tõké belüli tulajdoi részek alapjá). A vállalati szitû mutatók csupá 995-ig állak redelkezésre, ugyaakkor az 993. évi költségvetési almitát fotos változók hiáya és a redelkezésükre álló részmita szerkezeti torzulásai miatt kizártuk az elemzésbõl. A kereset fogalmába tartozóak tekitettük a felvétel hóapjába kifizetett bére felül az adott havi pótlékokat, valamit az elõzõ évbe kapott jutalmak egytizeketted részét. A ettó értékeket az adott évi adótáblák alapjá, a reálértéket a fogyasztói áridex alapjá számítottuk. 986 989-be éves áridexeket haszáltuk, attól kezdve a felvételek között eltelt idõszakba (májustól májusig) végbemet fogyasztói áremelkedést vettük figyelembe. A KSH által közölt és a mitabeli keresetek viszoyáról az. táblázat ad áttekitést. A reálbérek csökkeése és a kereseti egyelõtleségek övekedése Az. ábra kereseti percetilisekét mutatja a ettó reálkeresetek alakulását, és azt jelzi, hogy a legfelsõ, 00. percetilistõl eltekitve a keresetek teljes tartomáyába jeletõs csökkeés következett be a szóba forgó tíz év sorá. A reálbérek a 0. és a 90. percetilis közötti sávba 25-45 százalékkal csökketek 986 és 996 között. 3 A felvétel alapjá az OMK több kiadváyt is megjeletetett, például OMK [995], [996].
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 65.táblázat A keresetek alakulása a bértarifa-felvételek a mitájába Bruttó omiálkereset Nettó reálkereset Év KSH bértarifa-felvétel bértarifa-felvétel átlag átlag szórás idex 986 6 435 6 70 2 853 00,0 989 0 57 0 894 6 294 93,2 992 22 294 22 072 5 3 83,9 993 b 27 73 26 835 23 048 8, 994 33 309 35 050 28 326 86,2 995 38 900 39 086 30 480 72,0 996 46 873 c 46 302 4 086 62,6 a 994-ig a 20 fõél, 995 996-ba a 0 fõél több dolgozót foglalkoztató vállalatok adatai. b A bértarifa-felvétel esetébe: vállalati almita. c Elõzetes adat. A KSH-adatok forrása: Foglalkoztatás és kereseti aráyok 986., 989.; 992 996: Viea Istitute Mothly Report 997. 3. sz.. o.. ábra A ettó reálkeresetek alakulása kereseti percetilisekét az 986. évi keresetek százalékába, 986 996 A görbék jobbról, felülrõl lefelé: 00., 99., 90., 75., 50., 25., 0. percetilis. A veszteségek aál agyobbak, miél alacsoyabb keresetû csoportról va szó. Ezt szemléletese mutatja a 2. ábra, amelyet úgy állítottuk elõ, hogy 986-ra és 996-ra is kiszámítottuk az egyes percetilisekhez tartozó átlagos ettó reálkereset értékét, majd meghatároztuk a csökkeés mértékét. (A 2. ábra potjai tehát azt mutatják meg, hogy az egyes kereseti percetilishez tartozó dolgozók 986. évi reálkeresetükhöz viszoyítva mekkora százalékos reálbérveszteséget szevedtek el az 996-ig eltelt tíz év sorá.) A közepes és alacsoy keresetek elértékteleedésérõl mideél többet elárul, hogy a csök-
66 Kertesi Gábor Köllõ Jáos 2. ábra Az 996. évi ettó reálkeresetek változása az 986. évi ettó reálkeresetek százalékába, kereseti percetilisekét keés mértéke a 70. percetilis alatti tartomáyba sehol sem volt 40 százalékál alacsoyabb. Ami a változások idõbeli pályáját illeti: a reálbércsökkeések kevesebb mit a fele esett az 986 és 994 közötti idõszakra. 986 és 992 között viszoylag egyeletes és lassú ütemû csökkeést jelezek az adatok, majd 992 és 994 között a reálbércsökkeés megállt. Ezt követõe azoba, 995 996-ba drámai mértékû visszaesés következett be. Az egyes részidõszakok az egyelõtleségek alakulása szempotjából sem tekithetõk egyformáak. A 3. ábrá a 2. ábrá alkalmazott számítási eljárás ismételt alkalmazásával szakaszokra botva próbáltuk yomo követi a reálbércsökkeés törtéetét. Az 986 és 989 között végbemet reálbércsökkeés relatíve ikább sújtotta a magasabb, mit az alacsoy keresetûeket. Az 989 992-es idõszakba jeletõs mértékbe õtt az egyelõtleség: a legalacsoyabb bérek tartomáyát leszámítva, miél alacsoyabb percetilisrõl va szó, aál agyobb mértékû csökkeést tapasztaluk. 992 és 994 között stagáló átlag mellett övekedett a szóródás: a legrosszabbul fizetettek tovább szegéyedtek, a legtöbbet keresõk tovább gazdagodtak. Végül, az 994 és 996 közötti drámai reálbércsökkeés ismét egyelõtleségövelõ hatású volt: oha a visszaesés a legmagasabb keresetek tartomáyába is jeletékey (20-25 százalék körüli volt), az alacsoy közepes bérek még agyobb mértékbe veszítettek értékükbõl. Adataik szerit lásd 2. táblázat az egyelõtleségek övekedése az 989 utái idõszakba csakem folyamatos volt (az egyedüli kivétel az 995-ös év). 4 Az átmeet korai idõszakát illetõ eredméyeik egybevágak Éltetõ [996], Galasi [995], Pudey [994] és Rutkowski [996b] közléseivel. Az 992 és 994 közötti idõszakba azoba Éltetõ [996] és Galasi [995] taulmáya is bizoyos fokú kiegyelítõdést mutat ki. Galasi [995] esetébe az eltérést esetleg megmagyarázhatja, hogy a bee vizsgált 4 Emlékeztetük rá, hogy a bértarifa-felvételre az egyes évek második egyedévébe kerül sor, eél fogva az adatokra erõteljes befolyást gyakorolak a megelõzõ évi fejleméyek. Esetükbe tükrözhetik az 994. évi reálbér-övekedés esetleges egyelõtleségcsökketõ hatását.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 67 3. ábra A tárgyidõszaki ettó átlagkeresetek változása a midekori bázisidõszaki ettó reálkeresetek százalékába kereseti percetilisekét mukajövedelmek a vállalkozói, kistermelõi és alkalmi kereseteket is tartalmazzák, továbbá hogy a számításaihoz felhaszált Magyar Háztartáspael a legkisebb vállalatok dolgozóira is kiterjed. Éltetõ [996] taulmáya a 0 fõsél agyobb vállalatokra kiterjedõ úgyevezett szeptemberi keresetkategóriás felvételeke alapul, tehát a miekéhez ige hasoló mitára voatkozik, s léyegébe ugyaazt a keresetfogalmat haszálja, mit mi. Az 992 994-re voatkozó eredméyek eltérése alighaem arra vezethetõ vissza, hogy a számítások csoportosított adatoko yugszaak, eélfogva a szélsõ, yitott kategóriákba végbemet változásokat tompítva tükrözik. Ez a probléma melyre a szerzõ, cikke 892. oldalá maga is hagsúlyosa felhívja a figyelmet a tárgyalt idõszakba súlyosa esik a latba, mert mit a 3. ábra 992 994-re voatkozó paelja mutatja ezeket az éveket éppe a legalacsoyabb keresetek agymértékû csökkeése, illetve a legmagasabbak erõteljes övekedése jellemezte. A kereseti külöbségek alakulása módszertai megfotolások A külöféle társadalmi csoportok vagy gazdasági szegmesek közötti kereseti külöbségek értékelésekor két problémával is szembe kell ézük.. Nem biztos, hogy a szokásos osztályozási szempotok (férfiak õk, ágazatok, régiók és a többi) alkalmasak a béreloszlásba végbemet változások megragadására. Ha elsõsorba olya eheze mérhetõ téyezõk állak a kereseti változások hátterébe, mit
68 Kertesi Gábor Köllõ Jáos 2. táblázat A ettó egyéi keresetek alapjá számított egyelõtleségi mutatók alakulása (986 996) Év Relatív Gii Atkiso Mehra Piesch szórás bruttó ettó e = e = 2 986 0,4258 0,264 0,264 0,2990 0,75 0,0722 0,340 989 0,4344 0,2668 0,249 0,2936 0,756 0,072 0,295 992 0,5397 0,304 0,246 0,3297 0,2043 0,0926 0,69 994 0,6249 0,3275 0,2642 0,357 0,2204 0,08 0,870 995 0,606 0,3237 0,2620 0,3483 0,289 0,06 0,830 996 0,788 0,3388 0,289 0,380 0,2432 0,282 0,270 Százalék 989/986 02,0 23,3 99,3 98,2 00,3 98,6 96,6 992/989 24,2 3,0 4,5 2,3 6,4 30, 25,0 994/992 5,8 08,6 07,3 06,7 07,9 6,7 5,5 996/994 5,0 03,5 09,5 08,3 0,3 8,5 6,0 996/986 68,8 56,6 33,6 27,4 38,9 77,5 6,9 Megjegyzés: y i = övekvõ sorba redezett egyéi keresetek, ȳ= átlagkereset, = mitaelemszám. 2 Gii = ( 2 / y) iy ( i y), Mehra = ( 3/ y 3 ) i( 2+ i)( yi y), Piesch = ( 3/ 2y 3 ) ii ( )( yi y), Atkiso = / ( / ) ( e y ) i y /( ε), ahol: ε= yu ''( y ) az egyelõtleségelutasítás mérté- U' ( y) két kifejezõ paraméter (U kokáv haszossági függvéy). az iovációs hajlam, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, a jó fellépés hogy az újságok álláshirdetési rovatába sûrû szereplõ kikötésekbõl idézzük, akkor a hagyomáyos osztályozási szempotok ikább zavarják, mit segítik a megértést. Fotos ezért, hogy közvetett úto megbizoyosodjuk a ehezebbe mérhetõ keresetalakító téyezõk befolyásáak esetleg idõbe is változó mértékérõl. 2. Másfelõl alaposa meg kell godoli, mit jelet a kereseti külöbségek változása olya idõszakba, amikor a hirtele megjeleõ tömeges mukaélküliség szisztematikusa rostál ki a foglalkoztatottak körébõl bizoyos mukavállalói csoportokat. Egyedül béradatokra támaszkodva em lehet teljes bizoyossággal megmodai, hogy egyes csoportok kereseti elõyéek emelkedése vagy csökkeése mögött valódi reálfolyamatok állak-e (a szóba forgó mukafajta értékéek övekedése, illetve csökkeése), avagy a mukaélküliség által okozott szisztematikus szelekció torzító hatása okoz bizoyos szempotból látszólagos elmozdulást.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 69 A reziduális bérek idõbeli stabilitása Az elsõ probléma tisztázására megvizsgáltuk, hogy a ettó reálbérek idõbeli alakulásába mekkora részt képviselek azok a téyezõk, amelyekrõl a redelkezésükre álló magyarázó változók segítségével em tuduk számot adi. A következõ eljárást alkalmaztuk. Egyéi bérregresszió segítségével lásd F5. függelék 4. specifikáció elõre jelzett béreket számoltuk, majd a megfigyelt bérekbõl kivova ezeket, egyéi bérreziduumokat becsültük. Mivel ettó reálbérekre támaszkodva végeztük el ezeket a számításokat, a kapott eredméyek csoportosított szite idõbe összehasolíthatók egymással. Az összehasolítás módja itt is az, hogy a bázis- és tárgyévek reziduális béreloszlásaiból percetilisértékeket számoltuk; e percetilisértékekre átlagos reziduális béreket becsültük; majd az egymást követõ évek azoos percetiliseihez tartozó átlagos reziduális kereseti értékeket összevetettük egymással. Eredméyeiket a 4. ábrá úgy jeleítettük meg, hogy a midekori bázisév átlagos reziduális béreiek függvéyébe kirajzoltuk a tárgyév megfelelõ percetiliseiek átlagos reziduális béreit. Ha az ily módo kapott függvéy közel va a 45 fokos egyeeshez, akkor ez arról taúskodik, hogy a teljes kereseti eloszlásfüggvéy meté idõbe stabil azokak a téyezõkek a hatása, amelyekrõl a redelkezésükre álló magyarázó változókkal em tuduk számot adi. A mérést a vállalati szférára korlátoztuk két okból. Egyrészt azért, hogy a reziduum e tükrözzö a keresleti-kíálati viszoyokkal kapcsolatba em álló, bürokratikus dötésekbõl fakadó hatásokat. Másrészt, hogy kiszûrhessük három fotos, járadékok alapjául szolgáló téyezõ hatását (vállalatméret, egy dolgozóra jutó árbevétel, tõke muka aráy). Az ágazat- és vállalatspecifikus járadékok hatásától megtisztított reziduum legagyobb valószíûséggel a tudás iskolai végzettségtõl és mukapiaci tapasztalattól függetle kompoeseit sûríti magába. (Természetese a teljese véletleszerû téyezõk hatásától e helyütt sem lehet eltekitei.) A szóba forgó tudáselemek piaci felértékelõdésére következtetheték abból, ha a teljes reziduális eloszlás meté a magasabb percetilisértékek felé haladva, idõbe folyamatosa övekedéek a reziduális reálkeresetek. 5 Ezt az elgodolást a téyek em igazolják. Mit az eredméyeket tartalmazó 4. ábrából kitûik, a vizsgált idõszak valameyi részperiódusába meglehetõse stabilak találtuk a percetilisekét számított reziduális bérek eloszlását. Midez arra utal, hogy a redelkezésükre álló magyarázó változókkal em megmagyarázható téyezõk hatása idõbe stabil. 6 A számításaik alapjául szolgáló regressziós becslések Ramsey-tesztjei arról taúskodak, hogy fotos, szigifikása ható téyezõk hiáyozak a keresztmetszeti modellekbõl, amit egy egyéi kereseti függvéybe em is tekithetük meglepõek. Ugyaakkor a reziduumok idõbeli viselkedésére kapott eredméyeik arra utalak, hogy a redszerváltozás idõszakáak kereseti változásai értelmes módo leírhatók a redelkezésükre álló demográfiai, iskolázottsági, ágazati, regioális és vállalati változókkal. 5 Hasoló eljárást követve Juh Murphy Pierce [993], az Egyesült Államok esetébe kimutatták, hogy az iskolai végzettség és a mukapiaci tapasztalatok hozamövekedésével párhuzamosa az emberi tõke em mérhetõ kompoeseiek az értéke is jeletõse megemelkedett a yolcvaas évekbe. 6 Egyetle evezetes kivételt találtuk. Az 989 992 közötti idõszakba, a 00. percetilis esetébe 40 százalékos reziduális keresetemelkedést találtuk. Más oldalról kimutatható, hogy a reziduális béreloszlás 00. percetilisébe ugyaazok az emberek találhatók, mit a megfigyelt bérek eloszlásáak 00. percetilisébe, evezetese: a legmagasabb keresetûek. Gyaítható, hogy ez esetbe egyes vezetõi fizetések redkívüli emelkedése áll a háttérbe.
620 Kertesi Gábor Köllõ Jáos 4. ábra A tárgyidõszaki reziduális keresetek alakulása a midekori bázisidõszaki reziduális keresetek függvéyébe, reziduális kereseti percetilisek szerit (989. évi reálértéke mért ettó keresetek, ezer foritba) Megjegyzés: a vékoy voal a 45 fokos egyees. Forrás: az F5. függelékbe szereplõ 4. specifikációjú egyelet alapjá becsülve. A mukaélküliség okozta szelekciós torzítás A szelekciós torzítás hatását ideális módo a teljes aktív korú épességre és emcsak a foglalkoztatottakra reprezetatív adatbázisok felhaszálásával lehete kiszûri, Heckma [979] eljárását követve. Ilye adatforrás hiáyába közelítõ megoldással kell beérük. Kiiduláskét a KSH mukaerõ-felvételéek adataira támaszkodva, becslést készítettük a emtõl, életkortól, iskolázottságtól, foglalkozástól és lakóhelytõl függõ egyéi állásvesztési esélyekre. 7 E becslés paramétereiek felhaszálásával egyéi állásvesztési valószíûségeket redeltük a bértarifa-felvételekbe felmért foglalkoztatotti állomáy egyéeihez. A szelekciós torzítás mértékéek becslésére szolgáló teszt abba áll, hogy megvizsgáljuk az egyéi állásvesztési valószíûségek eloszlásáak változását külöféle foglalkoztatotti csoportokba. Miél agyobb mértékû az eltolódás egy-egy csoporto belül az alacsoy állásvesztési kockázatú egyéek felé, aál erõsebb torzításra gyaa- 7 A mukaerõ-felvétel mitájá családi-háztartási változók bevoásával eél jobba specifikált egyeletet is felállíthattuk vola. Mithogy azoba a bértarifa-felvételek ilye jellegû változókat em tartalmazak, egy kidolgozottabb modell a predikció céljaira alkalmatla lee.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 62 kodhatuk. Helyettesítõ eljárásuk természetese em alkalmas a torzítás mértékéek potos kimutatására, illetve az ajálati bérek eloszlásáak becslésére. Az F4. függelékbe közölt becslés a mukaerõ-felvétel 993. elsõ egyedévi hullámába foglalkoztatottkét megfigyeltek közül azokra voatkozik, akikek sorsát az adatfelvétel a következõ egyedévbe is yomo kísérte (7 306 fõ, a mita öthatod része). A függõ változó értéke 0, ha a megfigyelt egyé a következõ idõszakba is foglalkoztatott volt, és, ha em. 8 A modell illeszkedése agyjából megfelel a vártak (egyéi mukaélküliségi vagy állásvesztési esélyek becsléséél ige ritká látuk 0 százalékál magasabb pszeudo R 2 értéket.) 9 A paraméterek közül a valóba kritikus változókhoz em, fiatal és idõs korosztályok, középfokú és felsõfokú iskolai végzettség, fizikai em fizikai foglalkozás tartozó értékek szigifikásak. Mivel em az egyes változókhoz tartozó egyedi paraméterek értékelése a cél, haem az, hogy a modell egészéek segítségével becsüljük meg az egyéi állásvesztési esélyeket, a em szigifikás paraméterek haszálata is jogosult. 5. ábra Az elõre jelzett egyéi állásvesztési kockázatok eloszlásáak változása, 986 996 (százalék) Megjegyzés: Jobbról csokolt eloszlások. Az F4. függelékbe szereplõ egyelet paraméterei alapjá becsülve. 8 Azért választottuk az 993. év elsõ egyedévi hullámáak adatait, mert a mukaélküliségi ráta értéke agyjából erre az idõszakra érte el a maximumát, s a mukaélküli, iaktív és foglalkoztatotti állomáyok agyjából ekkorra kerültek stacioárius állapotba. Ez azért léyeges, mert a stacioárius állapot köryezetébe a felvételbe belépõ almita (a teljes mita újoa megfigyelt egyhatoda) a kilépõ almita tökéletes helyettesítõjéek tekithetõ. 9 Összehasolításkét megjegyezzük, hogy egy eél léyegese több magyarázó változót tartalmazó modellbe, amely az itt szereplõ függetle változók mellett fotos családi-háztartási szitû változókat családi állapot, gyerekszám és a cigáy etikai hovatartozás változóját is tartalmazta, sem lehetett sokkal jobb illeszkedést eléri (a pszeudo R 2 0 százalék körüli volt). Lásd Kertesi [994].
622 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Az 5. ábra mutatja az egyelet paramétereiek segítségével elõre jelzett egyéi állásvesztési kockázatok eloszlásáak változását az 986 és 996 közötti idõszakba. A várakozásak megfelelõe a foglalkoztatotti állomáy kockázat szeriti eloszlása fokozatosa balra tolódik: az idõ múlásával fokozatosa õ az alacsoy állásvesztési kockázatú egyéek súlya a teljes foglalkoztatotti állomáyo belül. (Sõt a magas állásvesztési kockázatak kitett mukavállalók kiszorulása a mukapiacról már a redszerváltás elõtt megkezdõdött.) Ez a megfigyelés arra utal, hogy a szelekciós torzítás em elhayagolható mértékû. Noha figyelme kívül hagyása a mukapiac keresleti oldaláak elemzése sorá semmiféle problémát em okoz, a külöféle társadalmi csoportok helyzetét értékelõ kutatásak számításba kell veie, hogy a megfigyelhetõ bérváltozások mögött csoportokét eltérõ mértékû szelekció húzódik meg. Számításaik szerit külööse az 50 évesél idõsebbek, valamit a 8 osztályál em magasabb végzettségûek körébe igaz, hogy a megfigyelt bérváltozások az ajálati bérekbe bekövetkezett változásokál léyegese kedvezõbb képet festeek. Fotosabb aráyváltozások A feti részbe bátorító, részbe óvatosságra itõ eredméyeket szem elõtt tartva, tekitsük most át a kereseti külöbségek alakulásáak fõbb tedeciáit a 6. ábra segítségével! Az a, b, c és f grafikook egy-egy mukavállalói csoport bérelõyét, illetve -hátráyát mutatják valamely refereciacsoporthoz képest százalékba, más téyezõk hatásáak kiszûrése utá, regressziós becslések alapjá. 0 A d, e, g és h grafikook az egyéi keresetek az adott folytoos változóra mért rugalmasságát mutatják; tehát azt számszerûsítik, hogy a szóba forgó változó egységyi változása háy százalékkal magasabb vagy alacsoyabb bért valószíûsít. Kutatásuk sorá részletese megvizsgáljuk majd az itt áttekitett aráyváltozásokat, ezért az egyeletek bemutatásától, az iterakciók és szerkezeti törések tárgyalásától eltekitük, illetve csak rövide utaluk rájuk korábbi mûhelytaulmáyuk Kertesi Köllõ [997] számításaira építve. További egyszerûsítést jelet, hogy az ábráko hároméves ugrásokkal haladuk: csupá az 986., 989., 992. és 995. évek adatait közöljük. Az ábrák a vállalati szektorra voatkozak, a költségvetési dolgozók béralakulására a szövegbe térük ki. A 6.a ábra a férfiak bérelõyéek komoly csökkeését jelzi, 29 százalékról 22 százalékra. Ez a többi, volt szocialista országba is megfigyelt tedecia az ágazati, illetve foglalkozási szerkezet változásától a szelekciós torzításig sokféle hatást tükröz, és eze alapvetõbb téyezõk következméyéek tekithetõ. Az iskolázottság, a gyakorlati idõ és a beosztás szeriti külöbségek átalakulása a redszerváltozás egyik leglátváyosabb velejárója (6.b,c,d ábra). Eze belül igazá agymérvû relatív bérövekedés a felsõfokú végzettségûek és a vezetõk körébe met végbe. Az általáos iskolai végzettségû mukásokhoz képest a középiskolát végzett szellemiek bérelõye mitegy 5, a beosztott diplomásoké 30, a diplomás vezetõké pedig 40 százalékkal övekedett. Az iskolai végzettség felértékelõdése már a redszerváltozást megelõzõe elidult, a vezetõk béréek emelkedése pedig kifejezette az 986 989-es periódusba volt a leggyorsabb. A gyakorlati idõ illetve a gyakorlat sorá elsajátított szaktudás kereseti hozama leértékelõdött, legalábbis 989 utá. Mit a 6.d ábra mutatja: a 0 A felhaszált specifikációkról az F5. függelék ad áttekitést. Korábbi taulmáyukba Kertesi Köllõ [995] diamikus Oaxaca Blider dekompozícióval részletese vizsgáltuk a kérdést.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 623 6.a 6.d ábra Az egyelõtleségek regressziós becslése, 986 995 A grafikook az F5. függelékbe szereplõ egyeletek alapjá készültek. a) A férfiak ettó kereseti elõyéek alakulása a õkhöz képest. Forrás: F5. függelék. specifikáció. b) Az iskolai végzettség hozamáak alakulása (refereciakategória: 0 8 osztályos végzettség). Forrás: F5. függelék. specifikáció. c) A beosztás hozamáak alakulása (refereciakategória: fizikai foglalkozásúak). Forrás: F5. függelék. specifikáció. d) A gyakorlati idõ (exp) hozamáak válgozása a poteciálisa mukába töltött idõ függvéyébe; a számítás módja: ŷ t ŷ t, ahol: ŷ t = b exp exp + b exp2 exp 2. Forrás: F5. függelék. specifikáció. 20-25 éve dolgozók 2-4 százalékot veszítettek a pályakezdõkkel szembe feálló bérelõyükbõl 989 és 995 között. Nem kevésbé éles változások metek végbe a vállalatközi bérkülöbségek területé. Mit a 6.e ábra mutatja, a redszerváltozás alatt agymértékbe erõsödött a bér és a vállalati átlagtermék közötti kapcsolat: a becsült rugalmasság 986 és 995 között megháromszorozódott. Amíg a foglalkoztató vállalat termelékeysége alapjá az. és 4. kvartilisbe tartozó mukavállalók közötti tiszta kereseti külöbség 2 százalék volt 986-ba, addig az 992-re, 27,8, 995-re pedig 33,3 százalékra emelkedett. 2 Az 2 Igazolható, hogy ez a tedecia mide vállalati méretkategóriába és szite mide ágazatba érvéyesült, és általáosságba em írható a meg em figyelt heterogeitás számlájára. Vagyis em a mukaerõ-miõség külöbségeibõl mit a termelékeységi szívoal és a bérszit esetleges közös meghatározójából fakad. A vállalati termelékeység és a reziduális bérek közötti kapcsolat hiáya legalábbis erre eged következteti. Lásd errõl Kertesi Köllõ [997].
624 Kertesi Gábor Köllõ Jáos 6.e 6.h ábra Az egyelõtleségek regressziós becslése, 986 995 e) A vállalati, illetve ágazati (log) termelékeység (egy fõre jutó hozzáadott érték) hozamáak alakulása. Forrás: F5. függelék 2. specifikáció. f) A 3000 fõsél agyobb vállalatok bérelõye a 20-50 fõs vállalatokhoz (vkat 5 vkat ), illetve az 000 3000 fõs vállalatok bérelõye az 50 300 fõs vállalatokhoz (vkat 4 vkat 3) képest. Forrás: F5. függelék. specifikáció. g) A keresetek a tõke muka aráyra mért rugalmassága. Forrás: F5. függelék. specifikáció. h) A keresetek a helyi mukaélküliségi rátára mért rugalmassága (993 elõtt az 992. évi mukaélküli ráta). Forrás: F5. függelék 3. specifikáció. ágazati átlagtermék befolyása ehhez képest gyegébbek, és 992 utá csökkeõek mutatkozik. Átmeeti visszaesés utá jeletõse övekedett a agyvállalati dolgozók kereseti elõye, s ma agyobb, mit a kései szocializmusba volt (6.f ábra). A 3000 fõsél agyobb vállalatokál dolgozók bérelõye a 20 50 fõs cégek alkalmazottaihoz képest más téyezõk hatását kiszûrve csupá 7 százalék volt 989-be, de 25 százalék 995-be. Az 000 3000 fõs, illetve 50 300 fõs vállalatok közötti külöbség 2-rõl 2 százalékra õtt. 3 3 Nem egyedülálló fejleméyrõl va szó. Csehországba közel megháromszorozódott az egyes ágazatok legagyobb, illetve legagyobb égy vállalatáak bérelõye az ágazati átlaghoz képest, 989 992-be. Vö. Zemplíerová Stíbal [996].
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 625 A agyvállalati keresetek övekedése em tartozik a redszerváltozás elõre látható fejleméyei közé, ezért éháy kiegészítõ megjegyzést teszük.. A méret szeriti külöbségeket a termelékeység kiszûrése utá, illetve aélkül mérve léyegébe azoos eredméyt kapuk, ami arra utal, hogy a agyvállalati bérelõy övekedése em magyarázható a dolgozók saját meedzsereikkel szembei erõsebb alkupozíciójával: a vállalati jövedelem tortájából ekik jutó szelet viszoylagosa em agyobb, mit a kisvállalatokál. 2. A agyvállalati dolgozók alkuereje abba is megyilváulhat, hogy a korlátozott versey körülméyei között képesek magasabb árakat kiharcoli. A relatív árak alakulása csak részbe ad tápot egy ilye gyaúak: 989 992-be, amikor a agyvállalati bérelõyök léyegébe a mai szívoalukra emelkedtek, az értékesítési árszit a legkisebb cégekél átlagosa 82,3 százalékkal õtt, míg a agyobb vállalatok felé haladva redre 90,4, 98,, 85, és 06,4 százalékkal. 4 3. Érdemes szem elõtt tartai, hogy a agyvállalati bérek a szocializmusba túlságosa alacsoyak voltak ahhoz, hogy admiisztratív segédlet beiskolázási praktikák, beolvasztások, a verseytársak korlátozása élkül is biztosítsák e szféra mukaerõ-ellátását, tehát a segédlet megszûésekor a kompetitív szit alatt lehettek. 4. A béraráyok megbolygatása komolyabb elleállásba ütközhet egy agy szervezetbe, mit a kisvállalatokál, ami gátat szabhat az átlagbérek csökketéséek is. 5. Végül, de em utolsósorba a megfigyeléseket torzíthatja, ha a kisebb vállalatokál agyobb mértékû a bérek eltagadása, vagy a em bér formájába törtéõ javadalmazás. 5 A tõkefelszereltség bérekre gyakorolt hatása mérséklõdött, az 995. évre becsült elaszticitás az 986. éviek kevesebb mit a fele. Ugyaakkor a kapott mértékek arra utalak, hogy ez a téyezõ már 986-ba sem volt igazá fotos. (Noha Cukor Kertesi [987] 980. évi bértarifaadatokat elemezve, még az egyik legerõsebb bérmeghatározó téyezõek találta a tõkeállomáy agyságát adott vállalati létszám mellett). A tõke muka aráy eloszlásáak 25. percetilisétõl a 75. percetilis felé haladva, a bér 986-ba 3,4, 995- be pedig már csak,2 százalékkal õtt, más téyezõk hatásáak kiszûrése utá. Végül, de em utolsósorba, az adatok a helyi mukaélküliség és a bérek között viszoylag erõs kapcsolatra utalak. 6 A két változó viszoyát leíró regioális bérgörbe em feltétleül utal ok okozati kapcsolatra, elképzelhetõ, hogy a magas mukaélküliség és az alacsoy bér közös okra vezethetõ vissza. Feltehetõ azoba, hogy e lehetséges közös okok em változtak olya mértékbe, mit maga a mukaélküliség, amely 3 százalékról 3 százalékra emelkedett midössze 20 hóap, 990 közepe és 992 vége között. A mukaélküliség és a bérszit közötti ok-okozati kapcsolatra potosabba következtethetük, ha tekitetbe vesszük a regioális bérkülöbségek agyságát és jellegét még az átmeet elõtt. Ha a bérek és az 992. évi helyi mukaélküliség között már 986- ba és 989-be is kimutatható statisztikailag szigifikás kapcsolat, azt ilyesfajta közös okokak tulajdoíthatjuk és/vagy aak jelekét értékelhetjük, hogy az 992. évi megfigyelt ráták korreláltak az esetleges rejtett mukaélküliség 986., illetve 989. évi szit- 4 Ezek az adatok a bértarifa-felvételek egymást követõ hullámaiba egyarát szereplõ vállalatokra voatkozak, és az ágazati áridexek árbevétellel súlyozott átlagát mutatják az egyes méretkategóriákba. 5 Itt jegyezzük meg, hogy az 992. évi mitákba az 989 992 között folyamatosa mûködõ agyvállalatok bérelõye a folyamatosa mûködõ kicsikhez képest 7-0 százalékkal agyobbak mutatkozik, mit az új agyvállalatoké az új kicsikhez képest, tehát a jeleség mögött valószíûleg em az alacsoy bérû új kisvállalatok esetleges téryerése áll. 6 A helyi mukaélküliségi rátát úgy számítottuk ki, hogy az adott idõszakba regisztrált mukaélküliek számát elosztottuk az 990. évi aktív keresõ és az adott idõpotba regisztrált mukaélküli-épesség számáak összegével. Az adat 70 mukaügyi kiredeltségkörzetre voatkozik. A szóba forgó körzetek potos leírását Ábrahám Kertesi [996] taulmáya tartalmazza. Ugyaez a cikk beszámol a helyi mukaélküliségi ráták feti számítási módjából adódó torzulásokról is.
626 Kertesi Gábor Köllõ Jáos jével. E feltevés elleõrzésére az 986. és 989. évi bérfüggvéyekbe az 992. évi helyi rátát (a késõbbiekbe pedig az egyidejû rátákat) szerepeltettük. A gyaú, hogy a mukaélküliségi rátával csökkeõ bér csupá részbe utal oksági összefüggésre, igazolódi látszik. A bérek már 986-ba 8 százalékkal alacsoyabbak voltak más téyezõk hatását kiszûrve azokba a kisrégiókba, ahol a mukaélküliségi ráta 992-re 25 százalékra emelkedett, mit ott, ahol csupá 5 százalékra. A kapcsolat erõsödése azoba kétségtele: az 992. évi helyi mukaélküliségi ráta bérelaszticitása az 986. évi bérfüggvéybe 5 százalék értékû, az 992. évi függvéybe 9 százalék értékû volt, 994-re pedig már százalékos rugalmasságot kapuk. Tekitetbe véve, hogy a helyi mukaélküliségi rátára mért bérrugalmasság az OECD-országokba széles ( 30 és százalék közötti) sávba mozog (Witer Eber [996]), még a rugalmasság változásából számított alsó becslés elfogadása eseté is figyelemre méltó hatásról beszélhetük. Ágazati hatások A piacgazdaságra való áttérés sorá megövekedett bérszóródás mögött sokak véleméye szerit dötõe a gazdaság iparági szerkezetéek átredezõdése, a válságágazatok hayatlása, illetve a korszerû ágazatok térhódítása áll. Az ágazati hatások erejéek felmérésére az alábbi mérési eljárást alkalmazzuk. Legye s 2 a bérek variaciája a t-edik t idõpotba a teljes gazdaságba, s 2 pedig az i-edik iparágba. Legye f és w az i-edik it it it iparág foglalkoztatási részaráya, illetve átlagbére, pedig az átlagbérszit a gazdaság w t egészébe. A kereseti szóródás agyságát mérõ variacia (s 2 ) felbotható az ismert módo: t σ 2 2 2 t it it t it it = f ( w w ) + f σ. A bérszóródás változása ekkor az alábbiak szerit dekompoálható: σ 2 t 2 2 2 2 σ = f ( w w ) + f σ f ( w w ) f σ t it it t it it 2 fit fit wit w t = ( )( ) 2 2 2 + ( fit fit ) σ it + f it ( σ it σ it ). 2 it it t it it 2 2 fit ( wit wt ) ( wit wt ) + [ ] [/(s 2 t s2 )]( ) = D + D + D + D t 2 3 4 Az egyes kompoesek közgazdasági jeletése a következõ. () Ha D kompoes értéke megõ, az azt jeleti, hogy rögzített ágazatközi béraráyok mellett a kereslet eltolódott az alacsoy vagy a magas átlagbérû iparágak felé, vagy egyszerre midkettõ bekövetkezett. Iparági struktúraváltozás mértékét jelzõ jellegzetes összetételhatás. (2) Ha D 2 megõ, az azt jeleti, hogy rögzített ágazati összetétel mellett oly módo változtak meg az ágazatközi béraráyok, hogy a magas bérû iparágakba relatíve megõtt a magas bérû dolgozók, vagy az alacsoy bérû iparágakba megõtt az alacsoy bérû dolgozók részaráya. Ez azzal, jár, hogy az iparágako belüli mukaerõ-állomáy homogeizálódik. (3) Ha D 3 kompoes értéke megõ, az azt jeleti, hogy a foglalkoztatás eltolódott a magas bérvariaciájú mukaerõ-összetételét tekitve: heterogé iparágak iráyába. Ez a kompoes is az iparági struktúraváltozás agyságát méri (iparági összetételhatás).
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 627 (4) Végül D 4 kompoes övekedése arról taúskodik, hogy rögzített ágazatközi mukaerõ-összetétel mellett az iparágako belüli bérszóródás mértéke õtt meg. Például azért, mert a gazdaság egészébe megõtt a kereslet a képzettebb, magasabb keresetû mukaerõ irát. D és D 3 mutató agysága az iparági szerkezetváltozás mukaerõ-keresletre gyakorolt hatását méri, D 2 és D 4 mutatók pedig a mukaerõ-kereslet szerkezeti átalakulásáak az iparági szerkezetváltozástól függetle kompoeseit számszerûsítik. A D típusú mutatókat úgy kostruáltuk meg, hogy a szóba forgó hatások agyságát a keresetiszóródás-övekméy százalékába fejezik ki, ezért a vizsgált hatások egymással keresztmetszetbe összehasolíthatók. Mithogy a piac erõiek hatására (s em az állami bürokrácia dötéseire) vagyuk itt kívácsiak, a mérést a vállalati szférára korlátozzuk, és eek megfelelõe a költségvetési ágazatokat kihagyjuk az elemzésbõl. A fet vázolt diamikus variaciafelbotást három részperiódusra, illetve a vizsgált tízéves idõszak egészére végeztük el. Az eredméyeket a 3. táblázat tartalmazza. A táblázat alsó sora a midekori bázisidõszaki bérvariacia százalékába mutatja a bérszóródás alakulását az idõbe. A kereseti egyelõtleségek mértékéek alakulását tartalmazó 2. táblázattal összhagba csökke a bérszóródás mértéke 986 és 989 között, továbbá jeletõs mértékû szóródásövekedés következett be a redszerváltás éveibe (989 és 992 között). Az 992 996 közötti idõszak ige alacsoy adata a 8 százalék körüli kereseti variaciaövekedés látszólag elletmodásba va a 2. táblázatba szereplõ léyegese magasabb mutatóértékekkel, ez azoba abból adódik, hogy elemzésüket e helyütt a vállalati szférára korlátoztuk, az 992 és 996 közötti kereseti egyelõtleségövekedés zöme pedig mit még kitérük rá a költségvetési szféra egyre fokozódó lemaradásából származik. Ettõl a problémától azoba itt jogosa eltekithetük. Mithogy a piac erõibõl táplálkozó mukaerõ-kereslet agy szerkezeti átredezõdésére az 989 és 992 közti évekbe került sor, a részletes értékelést erre az idõszakra korlátozzuk. 7 3. táblázat Az egyéi bérszóródás idõbeli alakulásáak dekompozíciója (százalék) Kompoes 986 989 989 992 992 996 986 996 D,5 3,0,2 3,6 D 2 2,4 6,4 8,7 9,6 D 3 5,9 25,6 73,2 36,8 D 4 74,2 55,0 34,2 49,9 Összese 00,0 00,0 00,0 00,0 (s 2 t s2 t )/s2 t,3 36,0 7,9 46,7 Az átmeet éveibe tapasztalható ige jeletõs bérszóródás-övekméy több mit 70 százaléka az ágazatoko belüli variaciaövekedésbõl származik. Külööse figyelemreméltó a D 4 kompoes (az iparágako belüli bérszóródás-övekedés) redkívül agy 55 százalékos súlya. Mithogy a kereseti szóródás övekedése a magas és/vagy az alacsoy bérû dolgozók iráti kereslet övekedésébõl táplálkozhat, e helyütt aak a gyaúkak aduk hagot, hogy a kereslet szerkezeti átalakulásáak több mit felét kitevõ D 4 kompoesbe a képzett muka iráti kereslet megélékülése fejezõdik ki. A mukaerõ-kereslet szerkezeti átredezõdését, úgy tûik, em a válságágazatok le- 7 A dekompoáláshoz idõbe összehasolíthatóvá tett ágazati kódokat haszáltuk (lásd az F3. függeléket!)
628 Kertesi Gábor Köllõ Jáos épülése, illetve a fejlõdõ ágazatok elõretörése magyarázza. A feladat ikább az iparágako belüli mukaerõkereslet-változás elemzésébe áll. Természetese a részletesebb elemzés felhívhatja a figyelmet egy-egy iparág sajátos pályájára. Külööse figyelemre méltó a költségvetési ágazatok leszakadásáak folyamata. A költségvetésbe dolgozók keresete 986-ba 7,8 százalékkal maradt el a vállalati szférába dolgozókétól, más téyezõket azoosak véve. A hátráy folyamatosa emelkedve 995-re 3,2, majd 996-ra 23 százalékra fokozódott. 8 Következtetések, további kutatási feladatok A kereseteloszlásba bekövetkezett változások vázlatos áttekitése a kutatásak elsõ, tájékozódó fázisát jeleti. Egy ilye szakasz em mellõzhetõ, hisze a piacgazdaságra való áttérés csupá éháy poto jár elõrejelezhetõ következméyekkel, és még ezekbe az esetekbe sem implikál meghatározott mértékeket. Más esetekbe emek, vállalatméret vagy ágazat szeriti külöbségek még a változások iráyát sem láthattuk elõre. Az alapvetõ tredek és mértékek hozzávetõleges ismeretébe potosabb kérdéseket tehetük fel, megkímélvé magukat attól, hogy em létezõ tedeciák okait kutassuk, vagy logikailag érvéyes, de hatásukba jeletéktele összefüggések yomait keressük. Nem mide ökéyesség élkül az alábbi problémaköröket emelék ki:. A mukaélküliség egyesúlyi szitjéek és idõbeli viselkedéséek meghatározásába is kulcsszerepet játszik a bérrugalmasság: a bérekek a keresleti változásokra adott reakciója. E tekitetbe a fejlett piacgazdaságok között is jeletõs külöbségeket figyelhetük meg. A bérekek a mukaélküliségre kiváltképp a hosszú távú mukaélküliségre mért alacsoy elaszticitását soka tekitik a magas yugat-európai mukaélküliség és a hiszterézis legfõbb okáak. A redelkezésükre álló adatok alapjá viszoylag potos képet alkothatuk a külöféle regioális és szakmai piacoko bekövetkezett keresletcsökkeés keresetekre gyakorolt hatásáról. Láttuk, hogy a bérek és a helyi mukaélküliség közötti statisztikailag értékelhetõ (egatív) összefüggés alakult ki a redszerváltozás éveibe, ez azoba csupá kiidulópotját jeletheti a kérdés vizsgálatáak. További kérdések sorozatát kell megválaszoluk: Milye mértékbe tekithetõ a megfigyelt összefüggés ok-okozati jellegûek? Az összefüggés egyforma erejû-e a rövid, illetve a hosszú távú mukaélküliség esetébe? A hatás a magas vagy az alacsoy keresetek tartomáyába erõsebb-e? Egyformá reagálak-e a bérek a gazdaság külöbözõ szektoraiba, a mukaerõ-állomáy külöbözõ csoportjaiba? Milye mértékbe okozza a bérek visszaesését a gazdasági teljesítméy visszaesése, illetve a dolgozói részesedés (az alkuerõ) csökkeése? Az egyesúlyi bérszit eléréséek icseek-e a miimálbérekbõl, a segélyszitekbõl adódó korlátai? 2. A bérmeghatározás mechaizmusa külöbözi látszik a gazdaság külöféle szektoraiba: a skála a közpoti érdekegyeztetés sarokszámai yugvó kollektív szerzõdésektõl a zsebbõl fizetett apszámig terjed. Ha ics is reméyük arra, hogy a szíkép mide áryalatát megfigyeljük, a külöbözõ méretû és tulajdoú vállalatok kereseti és bérköltségszitjeiek, illetve -diamikájáak összehasolításával fotos ismeretekhez juthatuk. Milye a termelékeység- és bérváltozások viszoya s eek folytá az akkumuláció a gazdaság külöbözõ szegmeseibe? Külöbözek-e a bérekre ható téyezõk? Kimutathatók-e külöbségek a középszitû bérmegállapodásokkal lefedett kör és a gazdaság más részei között? Azoos-e, vagy eltérõ a mukaerõ-kereslet bérrugalmas- 8 A feti becslések az F5. függelékbe található 5. specifikáció alapjá készültek. Kézdi [997] taulmáya fiomabb botásokat haszálva hasoló tredeket mutat ki.
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 629 sága e szegmesekbe: kell-e olya veszéllyel számoluk, hogy a agyvállalati (részbe állami vagy kvázi-magátulajdoú) szektor magas bérei visszafogják a övekedést a gazdaság kevéssé szabályozott részeibe? 3. Hogya éritette a redszerváltozás az iskolai végzettség és a mukába felhalmozott tapasztalat hozamát, továbbá a közvetleül meg em figyelhetõ tudáskompoesek értékelését? Azoos mértékû-e a változás a gazdaság külöféle részeibe, a külöbözõ életkori csoportokba? Igazolható-e, hogy a megfigyelt bérváltozások a külöbözõ iskolázottságú és életkori csoportok termelékeységéek eltéréseibõl fakadak? Vajo egy-egy agyobb foglalkozáso belül is megfigyelhetõk-e az aggregált adatokból kibotakozó tedeciák? Noha a emek közötti külöbség változásától a költségvetési béralakulásig és a mukás-szellemi bérkülöbségek övekedéséig számos más kérdés is válaszra vár, a magyar gazdaság közeljövõje szempotjából a fetieket tartjuk a legfajsúlyosabbak: ezekre próbáluk választ találi kutatási beszámolók következõ részeibe. Függelék F. függelék A bértarifa-felvétele alapuló miták súlyozatla és súlyozott esetszámai (fõ) Súlyozatla esetszámok Súlyozott esetszámok Év vállalati költségvetési vállalati költségvetési mita mita mita mita 986 26 63 9 75 3 839 006 660 540 989 23 54 22 552 3 243 89 670 293 992 99 398 32 42 3 052 672 73 524 993 a 99 442 2 783 494 994 07 42 240 2 656 47 843 460 995 09 902 43 480 2 603 592 799 256 996 06 574 54 09 2 583 56 849 062 a Az 993. évi mitából fotos változók hiáya és a szóba forgó részmita szerkezeti torzulásai miatt kizártuk a költségvetési részmitát. F2. függelék A súlyozás módja Az egyéekhez redelt súly (S) két kompoes szorzata: S = S S2. Az S azt mutatja, hogy a mitába szereplõ egyét háy vállalati dolgozó közül választották ki. Ezt a súlyt a felvétel eredeti rekordjai tartalmazzák. A vállalathoz redelt S2 súly melyet maguk alakítottuk ki azt mutatja, hogy a mitába szereplõ cégek az azoos ágazatba és méretkategóriába mûködõ vállalatok összlétszámáak a célsokaságak háyad részét foglalkoztatják. Tíz ágazatot és három 995 996-ba égy vállalati méretkategóriát külöböztettük meg. (A költségvetési ágazatokba, valamit 986-ba és 989-be általába, a vállalatméretre való tekitet élkül, kétjegyû ágazatra súlyoztuk.) Az egyes ágazat vállalat méretkombiációkhoz tartozó létszámot a Statisztikai Évköyvekbe közölt vállalatszámok, illetve a bértarifa-felvételbõl yert átlaglétszámok szorzatakét állítottuk elõ. Kivételt
630 Kertesi Gábor Köllõ Jáos jelet a felsõ, yitott kategória, ahol a szóba forgó létszámot az ágazati összlétszám és a zárt kategóriákba tartozó becsült összlétszám külöbségekét képeztük. A célsokaság meghatározásához a KSH mukaerõmérlegeit és statisztikai évköyveit vettük igéybe. F3. függelék Az egységes ágazati kódok kialakítása 992-be a statisztikai adatszolgáltatás új ágazati osztályozásra tért át. Tóth Istvá Jáos, a Kopit Datorg tudomáyos mukatársa lehetõvé tette számukra, hogy az általa összeállított vállalati pael adatbázisába mely az 990 992-be midvégig mûködött mukáltatók adatait tartalmazza elvégezzük a régi és új kódok összehasolítását, és olya egységes kódredszert alakítsuk ki, melybe az idõbei összehasolítás elviselhetõ kompromisszumok árá lehetõvé válik. Egy-egy vállalat tevékeységi jellegéek megváltozása miatt is átkerülhetett más ágazatba, ám az ebbõl fakadó hiba valószíûleg eleyészõ ahhoz a yereséghez képest, melyet az átsorolódások vállalatokéti megfigyelése biztosít. A 20 40 poteciálisa átsorolódott vállalat adatai alapjá összeállítottuk egy 24 56 méretû mátrixot, melyek (i, j) eleme azo dolgozók számát mutatja, akikek mukáltatója 99. december 3-é a régi ómeklatúra szerit az i-edik szakágazatba, 992. december 3-é pedig, az új osztályozás szerit a j-edik kétszámjegyû ágazatba tartozott. A mátrix sorait és oszlopait megpróbáltuk úgy redezi, hogy kvázidiagoális mátrixot kapjuk. Ha egy diagoális blokkba a megfelelõ sorokhoz és oszlopokhoz tartozó összlétszám agy részét (90 százalékát vagy még agyobb háyadát) sikerült kocetráli, a megfelelõ sorokat, illetve oszlopokat egyazo egységes ágazati kód alá redeltük. A 90 százalékos kritériumot több esetbe lazítauk kellett. Az eljárás sikerét két kritérium szerit értékeltük: K azt méri, hogy az új kódok alapjá az i-edik (egységes) ágazatba sorolt dolgozók háy százalékát teszik ki a régi kódok alapjá ide sorolt dolgozókak. K2 a régi kód alapjá az i-edik egységes kód alá soroltak aráyát mutatja az új kód alapjá ide soroltak százalékába. Ha K = K2 = 00, az egymáshoz redelés egyértelmû. A teljes találati aráy (a diagoálisba lévõ elemek összege a teljes mitaelemszámhoz viszoyítva) 96,3 százalék. Az egységes ágazatkódok mideekelõtt a szolgáltatások területé megbízhatatlaok; kevéssé sikeres az egymáshoz redelés éháy termelõágazatba. Ilye esetekbe az 992 elõtti és utái idõsorok csak agy hibával vezethetõk össze. Termelési vagy létszámadatok összekötéséhez az osztályozás talá em kellõe potos, de itezitási viszoyszámok (például az átlagbérek) elemzéséhez megfelelhet. Az új, illetve a régi kód szerit képzett egységes ágazati halmazokba a bérek ige közel esek egymáshoz: az 992. évi bértarifa-felvétel adatai szerit az eltérés csupá éháy esetbe haladja meg a 2 százalékot (külkereskedelem: 2,7 százalék, helyi közlekedés: 2,3 százalék, adatfeldolgozás: 3,4 százalék.). Durva eltérést csak a be em sorolható tevékeységeket összefogó egyéb kategóriáál találuk (8,4 százalék). Az egységes kód alá sorolt ágazatok a K és K2 kritériumok kerekített, százalékos értékeiek felütetésével: Mezõgazdasági termelés, halászat és élelmiszeripar (96, 00 ); Erdõgazdaság és faipar (98, 99); Szébáyászat (97, 00); Kõolajbáyászat (00, 00); Egyéb báyászat (94, 98); Textil- és ruhaipar (97, 97); Papíripar (97, 88); Nyomdaipar és kiadói tevékeység (78, 9); Kõolajfeldolgozás (00, 00); Gépipar (96, 94); Vegyipar (98, 97); Nem fém ásváyi termékek (97, 98); Kohászat és fémfeldolgozás (85, 98); Bútoripar és fémtömegcikk (98, 68); Eergia (87, 00); Víztermelés és -kezelés (96, 9); Építõipar (00, 96); Belkereskedelem (99, 93); Külkereskedelem (98, 92); Vedéglátás (99, 94); Egyéb közlekedés I. (96, 95); Vasúti közlekedés (00, 00); Kötöttpályás helyi közlekedés (00, 92); Hírközlés (00, 00); Pézügyi és baki tevékeység (00,
Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 63 99); Biztosítás (00, 00); Gépi adatfeldolgozás (90, 83); Egyéb szolgáltatás (84, 89); Közoktatás (00, 00); Felsõoktatás (00, 00); Egészségügy (99, 00); Közigazgatás (00, 00); Kutatás (00, 89); Kultúra (00, 90); Egyéb (00, 78). Az osztályozásról részletesebb képet ad Kertesi Köllõ [995]. F4. függelék Az egyéi állásvesztési esélyek becslése (logitegyelet, 993. elsõ egyedév; KSH Mukaerõ-felvétel foglalkoztatottjai, függõ változó: a második egyedévre az állása megszût, ige-em) Függetle változó a Koefficies t-érték Szigifikacia Nem: férfi 0,263 4,534 0,000 Kor: 5 9 0,679 4,355 0,000 20 24 0,326 2,902 0,004 25 29 0,027 0,224 0,823 35 39 0,264 2,437 0,05 40 44 0,265 2,37 0,08 45 49 0,93,654 0,098 50-54 0,23,030 0,303 55 59,004 7,809 0,000 60,3 9,79 0,000 Iskolai végzettség: 0 7 osztály 0,34 0,940 0,347 szakmukásképzõ,09,83 0,237 középiskola 0,285 3,289 0,00 fõiskola, egyetem 0,8 5,883 0,000 Beosztás: fizikai 0,305 3,590 0,000 Régió b : Budapest 0,28,703 0,089 Közpoti, megyeközpot 0,320,500 0,34 Közpoti, város 0,55 0,943 0,345 Közpoti, község 0,00 0,006 0,995 Északyugati, megyeközpot 0,62 2,780 0,005 Északyugati, város 0,095 0,550 0,582 Északyugati, község 0,4 0,947 0,343 Délyugati, megyeközpot 0,49 0,747 0,455 Délyugati, város 0,068 0,330 0,742 Délyugati, község 0,57 3,778 0,000 Északkeleti, megyeközpot 0,9 0,763 0,446 Északkeleti, város 0,28,439 0,50 Északkeleti, község 0,607 4,740 0,000 Délkeleti, megyeközpot 0,854 3,668 0,000 Délkeleti, község 0,484 3,44 0,000 Kostas 2,44 5,060 0,000 Log Likehood 485,0258 Prob > c 2 0,0000 Pszeudo R 2 0,0649 Esetszám (fõ) 7 306 c 2 (30) 668,3 a Refereciakategóriák: õk, 30 34 évesek, 8 osztályt végzettek, em fizikai dolgozók, délkeleti régió városai b Közpoti régió: Fejér, Komárom, Pest megye; északyugati régió: Gyõr, Vas, Veszprém, Zala megye;délyugati régió: Baraya, Somogy, Tola megye; északkeleti régió: Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs megye; délkeleti régió: Bács, Békés, Csográd, Szolok megye.