Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE 2011. II. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) 320-158, fax: (22) 311-139 http://www.munka.hu, e-mail: fejerkh-mk@lab.hu
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 1. A megye gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1.1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Kilenc statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 14 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, sőt 6,5 %-ában az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége 2010. január elején 358.807 fő volt, 0,4 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején 244,6 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (68,2 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedévben a 141.600 foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 75.843 fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 4,8 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 66 %-a a versenyszférában, 34 %-a a költségvetési intézményeknél dolgozott. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala 2010. IV. negyedévben 51,0 % volt, ami 1,5 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,6 %-a) aktív volt, míg országosan 55,5 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban azonban megyénkben 11,5 % volt, míg országosan 10,8 %, mindkét mutató romlott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH 2010. IV. negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés 2009. 2010. 2009. 2010. Változás IV. n.év IV. n.év IV. n.év IV. n.év Változás Népesség száma (ezer fő) a) 360,4 357-3,4 10.031,0 9.986-45 Foglalkoztatottak (ezer fő) 138,3 141,6 +3,3 3.782,8 3.804,3 +21,5 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 72,4 75,8 +3,4 2.660,7 2.701,8 +41,1 Munkanélküliek (ezer fő) 15,5 18,4 +2,9 442,1 462,1 +20,0 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 153,8 160,0 +6,2 4.224,9 4.266,4 +41,5 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 123,8 117,9-5,9 3.459,1 3.416,9-42,2 Aktivitási arány (%) 55,4 57,6 +2,2 55 55,5 +0,5 Foglalkoztatási arány (%) 49,8 51,0 +1,2 49,2 49,5 +0,3 Munkanélküliségi ráta (%) 10,1 11,5 +1,4 10,5 10,8 +0,3 a) január 1-én. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedév végén 55.788 megyei székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a megyében, 3,0 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül 51.502 volt a vállalkozás, melyek közel ¾-e (72,2 %-a) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 144 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (165) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl (135 db/ezer lakos) és a másik két megye adatánál pedig magasabb. 1 Forrás: www.ksh.hu (Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/4) 2
3,8 3,4 22132 22147 21010 4,7 7,8 4,8 8,3 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 1.2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2011. I. negyedévben A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által a fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása megyében nyilvántartott álláskeresők Veszprém megyében, 2011. 25 000 állománya a december végi 19.512 főről februárig tovább emelkedett (22.147 főig), 20 000 majd március végére 21.010 főre 15 000 mérséklődött, ami összességében a negyedév végére 7,7 %-os növekedésnek felel meg. Átlagos számuk az I. negyedévben (21.763 fő) 16,8 %-kal nagyobb volt az előző negyedév átlagánál (18.637 fő), azonban az egy évvel 10 000 5 000 Veszprém m. 2011. Veszprém m. 2010. 0 ezelőtti azonos negyedévénél (24.107 fő) 9,7 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. %-kal alacsonyabb szinten volt, hiszen a negyedév minden hónapjában kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint 2010. azonos hónapjában. Az év eleji, átmeneti felfutást követően márciustól csökken az állományuk, mivel ekkortól megkezdődik az idegenforgalmi idényre való felkészülés, és az építőiparban, valamint a mező- és erdőgazdaságban is újra beindulnak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplő álláskeresők száma március végén 2.576 fős (10,9 %-os) csökkenést mutat, ami az országos szintű mérsékelt (0,9 %-os) emelkedésnél jóval kedvezőbb. (Pályakezdők esetében az egy évvel ezelőtti létszámuknál a jelenlegi megyei adat 207 fővel, 12,5 %-kal, a nem pályakezdőké pedig 2.369 fővel, 10,8 %- kal kevesebb.) 2011. I. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 8,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami az országos aránynál (9,7 %) és az egy évvel ezelőtti megyei értéknél (9,6 %) egyaránt kedvezőbb. A pályakezdő fiatalok száma 1.445 fő volt az év harmadik hónapjában, ami az egy évvel ezelőtti létszámnál 12,5 %-kal kevesebb. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők között 6,9 % volt 2011. márciusában, ami a 2010. márciusi értéknél 0,1 %-ponttal kisebb. A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti összetétele 2011. március A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 2011. március Veszprém megye 15,5 24,0 24,5 12,6 23,5 Veszprém megye 31,2 37,4 15,1 Közép- Dunántúl 16,0 23,8 24,0 12,6 23,6 Közép- Dunántúl 33,6 34,8 15,0 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 25 éves és fiatalabb 26-35 éves 36-45 éves 46-50 éves 50 évesnél idősebb % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 8 ált.nál kev. általános isk. szakm.képző, szakisk. szakközépisk., techn. gimnázium főiskola, egyetem % 3
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 2. A felmérés eredményei 2011. áprilisában már huszonnegyedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. II. negyedéves adatfelvételére április 5 21. között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a 2011. I. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett a gazdálkodó szervezetektől arról is gyűjtöttünk információkat, hogy milyen atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaznak. 2.1. Reprezentativitás A 2011. március 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 304 munkáltató töltötte ki értékelhetően. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása 2011.03.31. Mikrovállalkozás (60 db 19,7%) Nagyvállalat (29 db 9,5%) Kisvállalat (116 db 38,2%) Közepes vállalat (99 db 32,6%) A felmérésbenrészt vevő cégek foglalkoztatotti létszáma cégméret szerint 2011.03.31. Nagyvállalat (17.719 fő, 55,2%) Közepes vállalat (10.988 fő, 34,2%) Mikrovállalkozás (342 fő, 1,1%) Kisvállalat (3.051 fő 9,5%) A felmérés során 32.100 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,7 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 42,3 %-át jelenti. Egyéb szolg. 0,4% Bányászat 0,3% Mezőgazd. 6,4% Művészet, szórakozt. 0,2% A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2011. márc. 31-én Humán-eü., szoc. ellátás 13,3% Közig., véd., kötelező tb. Feldolgozóipar 48,9% Oktatás 7,0% 3,7% Adminisztr. tev. 0,6% Szakmai, tud., műsz. tev. 0,1% Kereskedelem 5,7% Ingatlanügyletek 0,6% Energiaellátás 1,1% Víz, hullad.- gazd. 3,2% Építőipar 1,9% Szállítás, raktározás Szálláshelysz., 4,7% vendégl. 1,8% Pénzügyi, bizt. tev. 0,2% Az alkalmazásban állók megoszlása Bányászat 2010. IV. negyedévben (KSH) Mezőgazd. 0,6% 4,4% Feldolgozóipar Egyéb 30,6% szolg. 0,3% Művészet, szórakozt. 1,3% Humán-eü., szoc. ellátás 13,6% Oktatás 11,0% Adminisztr. tev. 3,6% Közig., véd., kötelező tb. 7,2% Szakmai, tud., műsz. tev. 1,2% Energiaellátás 0,6% Víz, hulladékgazd. 1,9% Építőipar 3,7% Kereskedelem Szállítás, 9,7% raktározás 4,2% Ingatlanügyletek bizt. tev. Pénzügyi, 0,8% 0,5% Szálláshelysz., vendégl. 4,4% Információ, kommunikáció 0,4% 4
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 0,3 %-os (111 fős) mérséklődés várható, mely 929 fős létszámcsökkenés és 818 fős felvétel eredője. Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás [fő] 0 100 200 300 400 500 600 700 5 A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 929 fős csökkenés közel háromnegyede (73,8 %-a) a feldolgozóiparban fog végbe menni (ezen belül is elsősorban a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása, az élelmiszeripar, a számítógépgyártás, valamint a textilipar területén), további 7,0 %-a a kereskedelem, 5,8 %-a az egészségügy, s több mint 3-3 %- a a közigazgatás és az oktatás képviselőinél. Az összesen 929 főre prognosztizált felvétel kétötöde (39,9 %-a) szintén a feldolgozóipar foglalkoztatotti létszámában fog megjelenni (ezen belül elsősorban a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék, a gumi-, a számítógép, elektronikai termék, valamint a villamos berendezés, gyártása területén). Ezután a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviseli a legnagyobb arányt a létszámfelvételekben a maga 18,6 %-ával, ezt pedig a kereskedelem követi 12,4 %-kal, hiszen a Balaton-parti idegenforgalmi szezon ekkor tetőzik. A többi ágazat közül az egészségügy (8,7 %) és a közigazgatás (6,5 %) a legjelentősebb felvevők. A vállalati méreteket tekintve a létszámfelvételekben a közepes, a létszámcsökkenések terén pedig a nagyvállalatok érintettek leginkább, előbbieknél valósul meg a felvételek 43,3 %-a, utóbbiaknál pedig a csökkenések 78,5 %-a. A rangsor következő helyén épp fordított a helyzet, a létszámfelvételeknél a nagyvállalatok (33,6 %), míg a létszámcsökkenéseknél a középvállalatok (16,7 %) állnak a második helyen. A kisebb kategóriák méretükkel arányosan veszik ki részüket a létszámváltozásokból. A kisvállalatok a 3 hónap múlva felvenni kívánt létszám 14,2 %-át, a létszámcsökkenésben érintetteknek pedig 3,6 %-át adják, míg ezek az fő 400 200 0-200 -400-600 -800 belépő fő kilépő fő 2011.03.31-én a 3 hónap múlva várható létszámváltozások vállalati méret szerint 354 275 73 116 61 83-12 -33 belépő f ő kilépő f ő egyenleg fő 199-155 -729-454 Mikro Kis Közép Nagy
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója arányok a mikrovállalkozások esetében 8,9 illetve 1,3 %. Említésre méltó tény, hogy míg a mikrovállalkozások a vizsgált minta létszámának csupán 1,1 %-át adták, a létszámbővítéseknek ennél jóval nagyobb hányadát - közel tizedét ők valósítják meg. A létszámmozgások eredője a mikro-, kis- és középvállalatok esetében pozitív és a létszámmérettel nő, a nagyvállalatoknál azonban negatív értékű, bár abszolútértékben itt a legnagyobb. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása FEOR főcsoportonként Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolg. Technikusok és hasonló műszaki fogl. Egészségügyi fogl. Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási fogl. Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazd. fogl. Takarítók és hasonló jellegű egyszerű fogl. Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl. Egészségügyi fogl. (felsőfokú) Műszaki, informatikai és természettud. fogl. Gazdálkodási jellegű fogl. Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők belépő fő kilépő fő Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, vala-mint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével össze-függésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi szakmákat, emellett ugyanez figyelhető meg a mező- és erdőgazdasági, az építőipari és egyre inkább egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Jogi és társadalomtud. fogl. Szociális szolgáltatási fogl. (felsőfokú) Kézműipari fogl. Fém- és villamosipari fogl. Élelmiszeripari fogl. Könnyűipari fogl. Építőipari fogl. Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátóipari fogl. Szolgáltatási fogl. Irodai, ügyviteli fogl. Ügyfélkapcsolati fogl. Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vez. Gazdasági tevékenységet segítő egységek vez. Törvényhozók, igazgatási és érdekképviseleti vez. Mezőgazdasági fogl. [fő] 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Jelen felmérés adatfelvételi időpontja a szezon kezdetére, így a 3 hónapos előrejelzés a szezon közepére esett. Az addig felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (24,9 %) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, de csaknem ugyanekkora (24,4 %) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások aránya is. A következő legkeresettebb csoport a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoké (18,0 %), mely az előző kettővel együtt lefedi a június végéig felvenni tervezettek munkaköreinek kétharmadát, a fentieken kívül jelentősebb részarányt (12,3 %) képviselő ipari és építőipari foglalkozásokkal együtt pedig már négyötödét. Az első tizenkét legkeresettebb szakmába bekerülők megközelítik az összes felvétel felét (44,5 %). A létszámcsökkenésekben legérintettebb foglalkozások között a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozók aránya a legmagasabb (59,2 %), sorrendben utánuk a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkakörei következnek, mindössze 11,0 %-os aránnyal. A tizenkét legjellemzőbb, létszámcsökkenésben érintett foglalkozás le is fedi a létszámcsökkenések több mint kétharmadát (71,2 %). 6
Bolti eladó Egyszerű ipari foglalk. Pincér ipari gépkez. Intézményi takarító és kisegítő Egyéb egysz. szolg. és szállítási fogl. Konyhai kisegítő Egyéb takarító és kisegítő Ápoló, szakápoló Egyéb feldolg.- Mechanikaigépösszeszerelő Fémmegmunkáló, felületkezelő gépkez. Szakács Kézi csomagoló Egyéb ügyintéző Minőségbizt. technikus Szabó, varró Rakodómunkás Targoncavezető 14 12 39 36 35 34 32 30 24 23 15 20 19 23 19 12 12 15 16 40 36 51 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója fő 450 400 350 300 250 200 150 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai 415 létszámf elv étel létszámcsökkenés 100 50 53 0 A 3 hónapos előrejelzés során a megye 9 térsége közül 7-ben létszámnövekedést, 2-ben pedig csökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók, ami összességében 0,3 %-os (111 fős) mérséklődést jelent a megye egészére. A legnagyobb mértékű (20,7, illetve 7,8 %-os) növekedést a Balaton-parti szezonális hatással leginkább érintett Balatonalmádi és Balatonfüred körzetében jelezték előre, ami összhangban van azzal, hogy az előrejelzés időben az idegenforgalmi szezon kellős közepére esik. Őket követi 2,9 %-os létszámbővüléssel a szintén part-menti Tapolca, majd 1,2 illetve 1,0 %-os növekedéssel a feldolgozóipari túlsúllyal rendelkező Pápa illetve Ajka térsége. A megye nyugati, illetve keleti határán elhelyezkedő Sümeg és Várpalota körzetében kismértékű (0,8 és 0,3 %-os) gyarapodást, míg a szintén megyeszéli Zirc térségében 0,6 %-os mérséklődést prognosztizáltak a válaszoló munkaadók. A legnagyobb mértékű (5,3 %-os) létszámcsökkenést a megyeszékhely foglalkoztatói jelezték, ami nagyságrendben mintegy félezer főt érint. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva 12 hónap múlva (2011. június 30-án) (2012. március 31-én) Pápa +1,2% Zirc -0,6% Pápa +2,1% Zirc 0,0% Sümeg +0,8% Ajka +1,0% Veszprém -5,3% Várpalota +0,3% B.almádi +20,7% Sümeg +1,8% Ajka +1,0% Veszprém -5,4% Várpalota +1,8% B.almádi +4,1% Tapolca +2,9% B.füred +7,8% Tapolca +2,5% B.füred +2,2% Veszprém megye összesen: - 0,3 % (-111 fő) Veszprém megye összesen: - 0,4 % (-136 fő) 7
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások a mérséklődés irányába tolódtak a 3 hónaposhoz képest, mivel összességében 0,4 %-os (136 fős) létszámcsökkenést prognosztizáltak a megkérdezett cégek a jelenlegi létszámukhoz képest. Történt mindez annak ellenére, hogy a 9 térségből most csupán 1 jelzett csökkenést, egyiküknél (Zirc) változatlan foglalkoztatotti létszámot, míg a többieknél növekedést várnak. Ezen belül most is a három Balaton-parti térségnél jelezték a legnagyobb (Balatonalmádi: 4,1 %, Tapolca: 2,5 % ill. Balatonfüred: 2,2 %-os) növekedést a munkáltatók. Nem sokkal kisebb (2,1 %-os) bővülést várnak Pápa térségében is, de még a munkaerő-piaci szempontból eddig jelentősen hátrányos helyzetű Sümeg és Várpalota körzete is 1,8 %-os növekedést jelzett előre. A megyeszékhely körzetének munkaadói ezzel szemben a 3 hónapos várakozásnál is nagyobb, 5,4 %-os csökkenést prognosztizáltak egy év múlva. 2.3. Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának gyakoriságáról is. A munkáltatók összesen 4.155 fő munkavállaló esetében éltek a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével, amely a vizsgálatban érintett létszám 12,9 %-a. Az atipikus formában alkalmazott munkaerő számát tekintve a nagyvállalatok járnak az élen, ők foglalkoztatják e létszám 2/3-át (65,2 %-át), a közép méretűek pedig további több mint kétötödét 22,0 %-os részesedésükkel. A két legkisebb kategória együtt is csak a szóban forgó létszám alig több mint 1/10-ét (12,7 %-át) adja. Az atipikus foglalkoztatási formák közül az állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazottak hányada a legjelentősebb, ami az összlétszám több mint Atipikus foglalkoztatási formák vállalati méret szerint (2011.03.31.) Foglalkoztatási formák / Mikro Kis Közép Nagy Össz. Vállalati méret Foglalkoztatottak száma (fő) % Részmunkaidő 13 258 313 831 1415 34,1 Távmunka 2 0 1 5 8 0,2 Bedolgozói munkaviszony 0 0 0 0 0 0,0 Alkalmi vagy szezonális foglalk. 13 35 97 94 239 5,8 Határozott idejű / állami tám. 24 138 288 1259 1709 41,1 Munkaerő-kölcsönzés 0 12 143 325 480 11,6 Önfoglalkoztatás 3 1 0 0 4 0,1 Megbízási szerződés 1 31 74 194 300 7,2 kétötödét képviseli. Összesen: 56 475 916 2708 4155 100,0 Az ebben a formában foglalkoztatottak közel 3/4-e (73,7 %) a nagy-, további 1/6-a (16,9 %) a közepes méretű vállalatoknál dolgozik. A második legnépszerűbb forma a részmunkaidős foglalkoztatás, egy-harmad részt túllépő arányával, ugyanis a gazdasági válság a megrendelések csökkenését hozta magával sok cégnél, így rövidített munkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat. Ez szintén elsősorban a nagy és közepes cégekre jellemző (58,7 illetve 22,1 %-ban), de a kisvállalkozásoknál így foglalkoztatott létszám sem képvisel sokkal kisebb arányt (18,2 %). A harmadik leggyakoribb alkalmazott forma a munkaerő-kölcsönzés igénybevétele, de már alig több mint 10 %-os részesedéssel. Az így foglalkoztatottak kétharmada a nagy létszámmal működő cégeknél dolgozik, esetükben nem ritka a több száz fős létszámok munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli alkalmazása. A többi foglalkoztatási forma aránya együttesen is csak 14 % alatti. Cégméret alapján összegezhető, hogy a két szélső méret, a nagy és a mikrovállalkozások esetén a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, a kis és közepes cégeknél pedig a részmunkaidős, illetve az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a legnépszerűbb. 8
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a 9
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. a. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 10
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3.2. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Veszprém, 2011. május 31. 11
MELLÉKLETEK 12
1. sz. melléklet A 2011. évi II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Veszprém megyében Ágazati betűjel száma fő megoszlása % száma fő megoszlása % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 356 4,4 2 039 6,4 60,8 B Bányászat, kőfejtés 430 0,6 106 0,3 24,7 C Feldolgozóipar 23 189 30,6 15 683 48,9 67,6 D E Nemzetgazdasági ág Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás A KSH intézményi adatai szerint 2010. IV. n.év alkalmazásban állók A felmérésben szereplő szervezeteknél 2010.03.31-én foglalkoztatottak Reprezentációs arány % 455 0,6 343 1,1 75,4 1 468 1,9 1 017 3,2 69,3 B+C+D+E Ipar 25 541 33,7 17 149 59,8 67,1 F Építőipar 2 816 3,7 599 1,9 21,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 7 372 9,7 1 835 5,7 24,9 H Szállítás, raktározás 3 192 4,2 1 518 4,7 47,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 323 4,4 650 2,0 19,6 J Információ, kommunikáció 313 0,4 8 0,0 2,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 365 0,5 72 0,2 19,7 L Ingatlanügyletek 581 0,8 126 0,4 21,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevék. 948 1,2 40 0,1 4,2 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 2 693 3,6 208 0,6 7,7 O Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 5 439 7,2 1 177 3,7 21,6 P Oktatás 8 375 11,0 2 241 7,0 26,8 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 10 316 13,6 4 260 13,3 41,3 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 008 1,3 60 0,2 6,0 S+T+U Egyéb (egyéb szolg., ter.kív.szerv, háztart.) 206 0,3 118 0,4 57,3 A U Összesen 75 843 100,0 32 100 100,0 42,3 A 2011. évi II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) Létszám-kategória Válaszoló szervezeteknél Válaszoló szervezetek foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása % db % db (0-9 fő) Mikrovállalkozás 60 19,7 342 1,1 (10-49 fő) Kisvállalat 116 38,2 3 051 9,5 (50-249 fő) Közepes vállalat 99 32,6 10 988 34,2 (249 fő felett) Nagyvállalat 29 9,5 17 719 55,2 összesen 304 100,0 32 100 100,0 13
2. sz. melléklet A 2011. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma nemzetgazdasági ág kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) ág.sz. jel nemzetgazdasági ág létszámkategória mikro kis közép nagy válaszolók összesen A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 3 9 6 3 21 B Bányászat, kőfejtés 0 1 1 0 2 C Feldolgozóipar 11 46 35 16 108 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 1 0 1 2 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 1 3 2 6 F Építőipar 16 15 1 0 32 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 12 13 7 1 33 H Szállítás, raktározás 1 3 6 1 11 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7 5 5 0 17 J Információ, kommunikáció 1 0 0 0 1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 1 0 1 L Ingatlanügyletek 0 0 1 0 1 M Szakmai, tudományos, műszaki tev. 2 1 0 0 3 N Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev. 2 4 1 0 7 O Közigazgatás, védelem; kötelező tb. 2 7 9 0 18 P Oktatás 0 3 13 1 17 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 4 9 4 17 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 2 0 0 3 S Egyéb szolgáltatás 2 1 1 0 4 U Területen kívüli szervezetek 0 0 0 0 0 összesen 60 116 99 29 304 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) Vállalati méret létszámnövekedés fő létszámcsökkenés fő egyenleg fő létszámnövekedés % létszámcsökkenés % Mikro 73-12 61 8,9 1,3 Kis 116-33 83 14,2 3,6 Közép 354-155 199 43,3 16,7 Nagy 275-729 -454 33,6 78,5 Összesen 818-929 -111 100,0 100,0 14
4. sz. melléklet A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) ágazat válaszadók száma jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható létszám 12 hónap múlva várható létszám 3 hónap múlva várható csökk.növ változás+ 3 hó 12 hónap múlva várható csökk.növ változás +12 hó db fő fő fő fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 21 2 039 2 044 2 054 5 0,2 15 0,7 Bányászat, kőfejtés 2 106 107 108 1 0,9 2 1,9 Feldolgozóipar 108 15 683 15 323 15 428-360 -2,3-255 -1,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 343 344 341 1 0,3-2 -0,6 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 6 1 017 1 017 1 025 0 0,0 8 0,8 Építőipar 32 599 620 618 21 3,5 19 3,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 33 1 835 1 871 1 850 36 2,0 15 0,8 Szállítás, raktározás 11 1 518 1 514 1 494-4 -0,3-24 -1,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 17 650 800 690 150 23,1 40 6,2 Információ, kommunikáció 1 8 8 8 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 72 75 75 3 4,2 3 4,2 Ingatlanügyletek 1 126 126 126 0 0,0 0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 3 40 41 40 1 2,5 0 0,0 Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev. 7 208 211 205 3 1,4-3 -1,4 Közigazgatás, védelem; kötelező tb. 18 1 177 1 199 1 178 22 1,9 1 0,1 Oktatás 17 2 241 2 226 2 238-15 -0,7-3 -0,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 17 4 260 4 277 4 281 17 0,4 21 0,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 60 68 84 8 13,3 24 40,0 Egyéb szolgáltatás 4 118 118 121 0 0,0 3 2,5 összesen 304 32 100 31 989 31 964-111 -0,3-136 -0,4 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL fő % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS fő % EGYENLEG fő Bolti eladó 53 6,5 Mechanikaigépösszeszerelő -415 44,7 Pincér 36 Egyszerű ipari foglalkozású 39 4,8 Targoncavezető -51 5,5 Egyéb feldolgozóipari gép kezelői 35 Pincér 36 4,4 Bolti eladó -40 4,3 Egyszerű ipari foglalkozású 30 Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői Intézményi takarító és kisegítő Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 35 4,3 Rakodómunkás -36 3,9 34 4,2 Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői 32 3,9 Szabó, varró -16 1,7 Intézményi takarító és kisegítő 27-23 2,5 Konyhai kisegítő 26 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 18 Konyhai kisegítő 30 3,7 Ápoló, szakápoló -15 1,6 Szakács 18 Egyéb takarító és kisegítő 24 2,9 Ápoló, szakápoló 23 2,8 Mechanikaigépösszeszerelő Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői 20 2,4 Minőségbizt. technikus Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő -15 1,6 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője -14 1,5 Minőségbiztosítási technikus -15-12 1,3 Rakodómunkás -23 19 2,3 Kézi csomagoló -12 1,3 Targoncavezető -50 Szakács 19 2,3 Egyéb ügyintéző -12 1,3 Összesen 364 44,5-661 71,2 Mechanikaigépösszeszerelő 17-395 15
5. sz. melléklet A 3 és 12 hónap múlva várható létszámok ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) Veszprém megye megkérdezett cégeinek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Műv észet, szórakoztatás, szabad idő Egy éb szolgáltatás + 1 év + 3 hónap 2011. március 31. [fő] 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 16