A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Átírás

1 -Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA III. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) , Fax: (22) , http// FejerMMK@lab.hu

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe km 2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma a július 1-től városi rangot elnyerő két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele nél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz t sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején ezer volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,4 %-a Komárom-Esztergom, 32,8 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala I. negyedévben 53,1 % volt, amely az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 %-ponttal csökkent, de az országos átlagot (49,8 %) még így is 3,3 %-kal meghaladja. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,9 % volt, míg országosan 8,0 %. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (56,5 %-a) aktív volt január-márciusban, míg országosan 54,1 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Megnevezés A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), I. negyedév Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) Foglalkoztatottak (ezer ) 172,2 136,4 146,0 454, ,2 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 118,2 93,8 78,8 290, ,2 Munkanélküliek (ezer ) 9,2 8,0 11,4 28,6 332,6 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 181,4 144,4 157,4 483, ,8 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 147,5 101,1 123,6 372, ,5 Aktivitási arány (%) 55,2 58,8 56,0 56,5 54,1 Foglalkoztatási arány (%) 54,2 55,6 52,0 53,1 49,8 Munkanélküliségi ráta (%) 5,1 5,5 7,2 5,9 8,0 a) január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2007/2. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2

3 A KSH legfrissebb adatai szerint I. negyedév végén a foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél volt az alkalmazásban állók száma, kétharmaduk (64,9 %-uk) fizikai, míg egyharmaduk (35,1 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 78,1 %-a a versenyszférában, 20,0 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint I. negyedév végén db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, db volt a vállalkozás, 15,5 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,4 %- a) egyéni, harmada (32,6 %-a) pedig társas volt. A regisztrált társas vállalkozások köre ( db) 12 hónap alatt 4,3 %-kal, míg az egyéni vállalkozásoké ( db) 21,8 %-kal bővült, emiatt a bejegyzett vállalkozások kétharmadát kitevő egyéniek az egy évvel korábbinál (63,9 %) nagyobb arányt képviseltek. Ezer lakosra a régióban 124 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (150 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb. 3

4 1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a II. negyedév során a március végi ről június végére re mérséklődött, mely 11,5 %-os csökkenésnek felel meg. Ennek megfelelően negyedévi átlagos számuk ( ) is 9,8 %-kal (3.750 vel) alacsonyabb, mint az előző három hónap átlaga. A negyedév első hónapjában a nyilvántartottak száma 332 vel volt kevesebb az előző év azonos időszaki adatánál, májusra ez átcsapott 102 s többletbe, majd júniusban tovább nőve már 926 vel A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a második negyedév átlagánál a hasonló időszaki 0,7 %-kal (232 vel) nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, Komárom-Eszt. megye, Veszprém megye, Közép-dunántúl, A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 6,1 % (2.041 ) volt az év hatodik hónapjában. 50 évesnél idősebb 22,1% A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, június 25 éves és fiatalabb 16,6% Általános iskola 33,6% A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, június Szakmunkásképző, szakiskola 33,7% éves 12,7% éves 22,8% éves 25,9% 8 általánosnál kevesebb 4,9% Főiskola, egyetem 4,8% Gimnázium 8,3% Szakközépiskola, technikum 14,6% 2. A felmérés eredményei júliusában tizenharmadik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedéves adatfelvételére július között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett arról is próbáltunk információkat szerezni, hogy a munkáltatók az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül melyeket ismerik, használják, s milyen szívesen, illetve gyakran. 4

5 2.1. Reprezentativitás A II. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 878 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 85,6 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 1,9 %-kal (17 db-bal), a válaszadási arány pedig 1,0 %-ponttal csökkent. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) 32,1 27,9 40,0 100,0 Visszaérkezési arány (%) 72,1 94,6 93,4 85,6 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%) 23,6 42,9 33,5 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél II. n. év végén Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban I. negyedév végén (KSH) Egyéb szolgáltatás 2,1% Feldolgozóipar 59,0% 0,9% Pénzügyi közvetítés 0,2% Kereskedelem 5,2% Energiaellátás Építőipar 3,5% 2,0% 4,5% Szállítás 3,8% Ingatlanügyletek Szálláshelyszolgáltatás Közigazgatás 3,9% Egészségügy Oktatás 7,3% 2,8% Bányászat 0,2% Mezőgazdaság 4,7% Bányászat 0,3% Egyéb szolgáltatás 2,1% Egészségügy 6,7% Oktatás 8,5% Feldolgozóipar 41,9% Pénzügyi közvetítés 0,4% Szállítás 3,8% Energiaellátás 2,2% Építőipar 4,1% Kereskedelem 11,8% Mezőgazdaság 4,0% Közigazgatás 5,3% Ingatlanügyletek 6,4% Szálláshelyszolgáltatás 2,7% A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak negyedét (25,2 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig csaknem kétötödét (39,4 %-át) jelenti. (A KSH I. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Kisvállalat (353 db, 40,2%) Közepes vállalat (296 db, 33,7%) Mikrovállalkozás (134 db, 15,3%) Nagyvállalat (95 db, 10,8 %) Kisvállalat (8 816, 7,7 %) Közepes vállalat (33 299, 29,0 %) Nagyvállalat (71 872, 62,6 %) Mikrovállalkozás (733, 0,6 %) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5

6 A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (27,9 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (42,9 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek éppen kétötödét, s Fejér megye is közel egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán egyharmadát, illetve kevesebb mint egynegyedét. 100% 80% 60% 40% 20% 0% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti alakulása 40,0 33,5 Komárom- 27,9 Esztergom 42,9 Fejér 32,1 válaszadók megoszlása Veszprém 23,6 létszám megoszlása 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően III. negyedév végére régiós szinten 0,7 %-os (808 s) növekedés várható, mely s létszámcsökkenés és s felvétel eredője. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása A következő negyedév végére a nemzetgazdasági ágak szerint megkérdezett munkáltatók létszámcsökkenés összlétszámában várható f elv étel 2500 s csökkenés több mint egy enleg 2000 háromötöde (62,0 %-a, ) a feldolgozóiparban fog végbe menni. Emellett a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (7,4 %), a mezőgazdaság (5,3 %), a közigazgatás (5,1 %) és a kereskedelem (4,9 %) veszi ki részét jelentősebb mértékben a létszám-mérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 15,3 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép-, műszer-, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, t érintően várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés közel hattizede (55,6 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is több mint harmadát (34,5 %-át) jelenti. Jelentősebb, 200 t meghaladó létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül még a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén, 200 t megközelítő pedig a vegyiparban. Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügyi közv. Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg. Közigazgatás Oktatás A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen re prognosztizált felvétel zöme, közel háromnegyede (73,9 %-a, ) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4,6 %), a kereskedelem (4,5 %), az egészségügy (3,9 %), valamint a közigazgatás (2,9 %) területén várható még 100 t meghaladó létszámbővülés. A többi ágazat összesen csupán 10,3 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz - elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám szintén közel hattized része (58,6 %-a), ami az összes létszámbővítéseknek is több mint kétötödét (43,3 %-át) teszi ki. Emellett a Egészségügy Egyéb 6

7 feldolgozóiparon belül megemlítendő még a vegyipar 500 t meghaladó, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 300 t megközelítő bővítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékű, csaknem s bővülésre ez esetben is a feldolgozóipar cégeinél számíthatunk, ezen belül is 600 t meghaladóan a gépiparban, s 400 t megközelítően a vegyiparban. A legnagyobb mértékű (épp 100 s) negatív egyenleget a mezőgazdaság mondhatja magáénak, ezután a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a közigazgatás és az energiaellátás következnek 50 körüli értékekkel. A létszámváltozások nagysága a vállalati A 3 hónap múlva várható létszámváltozások méretekkel továbbra is egyenesen arányos. megoszlása vállalati méret szerint 3000 Ennek megfelelően mindkét irányú létszámcsökkenés létszám-mozgásban a nagyvállalatok f elv étel 2000 egy enleg érintettek a leginkább, náluk valósul meg a 1500 létszámcsökkenések háromötöde (60,1 %-a) és a felvételek kétharmada (67,7 %-a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken. Míg a közepes méretű cégek a leépítések és a felvételek közel harmadát, illetve negyedét (30,8 ill. 23,0 %-át) adják, addig a kis kategóriás munkáltatók már Mikro Kis Közép Nagy csak 8,1 illetve 7,9 %-át, a mikro vállalkozások pedig mindkettőnek csupán töredékét (1,0 illetve 1,3 %-át). Mindezek mellett a belépők száma a létszámnagyság kategóriák zömében meghaladja a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője így pozitív, s csaknem egyenesen arányos a cégmérettel: a legkisebb kategóriában 21 s, míg a legnagyobban 800 t megközelítő egyenleg a jellemző. A közepes méretkategória kivételt képez, mivel esetükben 68 s negatív eredő adódik a felvételek és leépítések egyenlegeként. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása A létszámmozgások terén létszámfelvétecsökkenés jelenlegi felmérés során létszám- a régió megyéi közül a egyenleg Megyék % % is Komárom-Esztergom Fejér , ,3 233 cégei a legaktívabbak, a Komárom-Esztergom , ,8 683 létszámfelvételeknek Veszprém , ,9-108 több mint, a csökkenéseknek pedig közel Közép-Dunántúl , ,0 808 felét ők adják. Veszprém megyéből való a belépők negyede és a kilépők egyharmada. Fejér megye a létszámfelvételek és a kiáramlások egyötöd rész körüli hányadát adja. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a régió két megyéjében növekedés várható a vizsgált cégek létszámában a felmérést követő harmadik hónap végére. A legnagyobb mértékű (683 s) létszámbővülést Komárom-Esztergom megye cégei jelezték előre, emellett Fejérben is kisebb mértékű (233 s) növekedést prognosztizálták a munkáltatók. Veszprém megyében ezzel szemben 100 t meghaladó nagyságú létszámfogyás várható. 7

8 Megyék A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér , ,2 Komárom-Esztergom , ,4 Veszprém , ,3 Közép-Dunántúl , ,5 A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 42,6 / 33,4 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 30,1 / 30,4 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bővítések közel háromnegyedét, a létszámcsökkentéseknek pedig több mint hattizedét A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai létszámfelvétel létszámcsökkenés gyártósori összeszerelő egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyéb vas- és fémipari foglalkozások hegesztő, lángvágó (pl. alkalmi munkás) lakatos egyéb segédmunkások műanyagfeldolgozó gépjármű- és motorszerelő, -javító vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő fémmegmunkáló gépkezelő egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói szabó, varrónő, modellkészítő eladó egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni, illetve leadni tervezett létszám kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések háromnegyedét és a létszámkiáramlások kétharmadát). A tizenkét leggyakoribb, szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó foglalkozás a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések esetében is csaknem eléri a teljes felvenni kívánt létszám hattizedét. Az első, legnagyobb létszámot érintő helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek mindkét irányú létszámmozgásnál (+828 illetve -662 vel). A szezonalitásnak megfelelően a leépítéseknél jelen van ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma, valamint a mezőgazdasági idényszakmák közül az egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások. A legnagyobb abszolút értékű egyenleggel bíró 12 foglalkozás legtöbbje szintén feldolgozóipari szakma, közülük nyolc pozitív egyenleget mutat, a többi négy negatív eredő létszámmal szerepel. 8

9 A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten bizakodóbbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely s (1,5 %-os) létszámbővülést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez 907 vel (0,8 %-kal) meghaladja a három hónap múlva várt létszámot is, a A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke Fejér Komárom-Esztergom Veszprém hónap múlv a v árható létszám hónap múlv a v árható létszám feltételezett növekedés a 3 hónaposnak több mint duplája. Területileg Veszprém megye kivételével létszámbővüléssel számolnak a munkáltatók, de ezek mértéke megyénként eltérően alakul. Komárom-Esztergom ebben is kiemelkedik, cégei több mint s létszámbővülést jeleztek egy évre előre, mely jóval meghaladja a megye három hónapos előrejelzését is (annak több mint háromszorosa), s ezzel a megye a teljes régiós létszámnövekedés zömét adja. A következő Fejér megye a mintegy félszáz s bővüléssel, mely azonban mintegy 200 vel elmarad a három hónapos várakozástól. A Veszprém megye munkáltatói által egy évre előre vetített létszámváltozás közel félezer s létszámcsökkenést jelent, ami a három hónap múlva várt mérséklődést is jócskán (375 vel) meghaladja, annak közel ötszöröse. A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy mindegyik kategória létszámnövekedést feltételez 12 hónapra előre, melynek mértéke szinte egyenes arányban áll a létszámnagysággal. Így megint a nagyvállalatoké a vezető szerep, t meghaladó bővülésük több mint másfélszerese a negyedévre előre jelzettnek, s mely a teljes régiós növekmény közel kétharmadát jelenti. További 15,6 %-ot adnak a régiós bővülésből a közepes méretű cégek, szemben a három hónapra előre vetített csökkenéssel. A kisvállalatok 300 t megközelítő, a negyedév végi előrejelzésnek csaknem ötszörösét jelentő egyéves várható létszámbővülése további 16,4 %-át teszi ki a régiós értéknek, a mikro vállalkozások félszáz körüli előre jelzett bővülése pedig a régiós növekedés maradék 3,1 %-át alkotja. Az ágazatok nem mindegyike vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. Számottevő, 200 t megközelítő, mostani állományuk 3,6 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak a mezőgazdaság képviselői, valamint a szállítási szektorban várnak még jelentősebb, 100 feletti (2,6 %-os) mérséklődést. Emellett az energiaellátó iparban, a közigazgatásban és a vendéglátás területén 50 körüli, a kereskedelemben pedig 20 s csökkenést prognosztizáltak. A növekedést jelző ágazatok közül ismét a feldolgozóipar emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 3,1 %-kal (2.108 vel) nagyobb létszámmal számolnak 12 hónap múlva, meghaladva ezzel a teljes régiós átlagot (mivel utóbbit visszahúzzák a csökkenést váró ágazatok értékei). Ezen kívül egy-két nem feldolgozóipari területen számolnak még növekedéssel, melyek közül a legjelentősebb az egyéb szolgáltatás (40 ) és az építőipar (17 ). A többi szektorból nem számoltak be jelentősebb létszámváltozásokról

10 2.3. Az ÁFSz szolgáltatásainak, aktiváló eszközeinek ismertsége Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, mennyire ismerik, illetve használják a szervezetünk által nyújtott szolgáltatásokat, aktiváló eszközöket. A különböző szolgáltatásokról nyilatkozó foglalkoztatók száma és aránya a táblázatban látható csökkenő sorrend szerint alakult, mely sorrend az adott szolgáltatás ismertségére utal. A legtöbb válaszadás mint ahogyan az egy évvel ezelőtt, amikor ugyanerről kérdeztük a vállalkozásokat, most is - a munkaközvetítéssel kapcsolatban érkezett, a munkáltatók kétharmadától. Ezt a szolgáltatást a nyilatkozók 7,1 %-a sorolta fontosságát tekintve az első helyre, emellett 26,4 %-uk még soha nem élt e lehetőséggel. A legkevesebb válasz (55,8 %) a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtásról érkezett, de a válaszadók 7,5 %-a ítélte sorrendben a legfontosabbnak, megelőzve ezzel más, szélesebb körben ismert szolgáltatásainkat. Az egy évvel ezelőtti megkérdezéshez képest a közhasznú munka, a munka melletti képzés és az Uniós munkaközvetítés ismertsége növekedett ÁFSz szolgáltatások / aktiváló eszközök Munkaközvetítés Bértámogatás, járulék átvállalása Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv START kártya Közhasznú munka támogatása Tájékoztatás a munkaerő-piacról Munka melletti képzést támogató lehetőségek Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről Uniós munkaközvetítés (EURES) Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Egyéb Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Válaszadók száma / aránya változás db % %-pont összes ,2-0,1 legfontosabb ,0 +32,9 egyáltalán nem ,8-6,6 összes ,8 + 4,2 legfontosabb ,8 +19,6 egyáltalán nem ,2-2,0 összes ,9 + 4,5 legfontosabb ,8 + 8,0 egyáltalán nem ,5 + 7,3 összes ,8 + 4,7 legfontosabb ,9 + 9,1 egyáltalán nem ,8 + 6,3 összes ,7 + 5,0 legfontosabb ,7 + 1,7 egyáltalán nem ,4 +29,7 összes ,4 + 3,0 legfontosabb ,0 + 0,1 egyáltalán nem ,6-0,3 összes ,3 + 2,7 legfontosabb ,8-2,0 egyáltalán nem ,5 +18,4 összes ,9 + 1,5 legfontosabb ,4 + 6,7 egyáltalán nem ,0 + 3,4 összes ,8 + 3,9 legfontosabb ,0-4,0 egyáltalán nem ,1 +13,2 összes ,7 + 6,0 legfontosabb ,0-6,5 egyáltalán nem ,3 +40,7 összes ,8 + 5,0 legfontosabb ,9-3,4 egyáltalán nem ,0 +28,3 összes ,1 + 5,6 legfontosabb ,9-8,8 egyáltalán nem ,1 +43,6 10

11 Összességében elmondhatjuk, hogy a felsorolt szolgáltatásokról a felmérésben részt vevő munkáltatók több mint fele (egyenként 55,8-67,2 %-a) mondott véleményt, s a felsoroltakon kívül 18,1 %-uk még egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban is választ adott. A területi megoszlás alapján mint az egy évvel ezelőtti felmérés során is - Veszprém megye kitűnik a régióban az erre a kérdésre válaszoló munkáltatóinak számával, mely jóval nagyobb mértékben haladja meg a másik két megyéét, mint azt az összes foglalkoztatóinak száma indokolná. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az ÁFSz szolgáltatásairól nyilatkozók aránya, ezzel a szolgáltatások ismertsége emelkedett (kivéve a legnépszerűbb munkaközvetítést, melyé 0,1 %-ponttal csökkent). Legnagyobb mértékben (6,0 %-ponttal) az Uniós munkaközvetítéssel kapcsolatban nőtt a válaszadási arány, emellett azonban az egyéb szolgáltatások (5,6 %-pont), a közhasznú munka és a létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás (egyaránt 5,0 %-pont), valamint a START kártya (4,7 %-pont) és az alkalmi munkavállalói kiskönyv (4,5 %-pont) rendelkezik jelentős válaszadási arány növekedéssel. Az egyes szolgáltatásokon belül változott az adott szolgáltatást leggyakrabban, illetve az azt még soha igénybe nem vevő foglalkoztatók aránya is. A legkiemelkedőbb pozitív változás e téren, hogy az első két helyre sorolt szolgáltatást igénybe vevők aránya jelentősen nőtt, emellett az ezzel a lehetőséggel még soha nem élők aránya csökkent. 11

12 2.4. Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a júliusi felmérésben egy évre, illetve a áprilisi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, júliusi felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2007. júliusi, áprilisi, júliusi) közel kilencszáz, de eltérő számú (895, 867 illetve 878), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat II III. csökk. növek. % % Mezőgazdaság , , Bányászat 187 0, ,2-5 3 Feldolgozóipar , , Energia ellátás , , Építőipar , , Kereskedelem , , Vendéglátás 891 0, , Szállítás , , Pénzügyi közv , ,2-1 1 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg , , Közigazgatás , , Oktatás , , Egészségügy , , Egyéb , , Területen kívüli, kitöltetlen ,4 0,0 0 0 Összesen , , Ha az előző, áprilisi felmérés három hónapra előre jelzett s létszámcsökkenését és s növekedését (összességében s létszámbővülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor s csökkenést és s növekedést, vagyis s létszámbővülést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz ( ), akkor a június 30-ra jelzett korrigált létszám lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés június 30-i tényleges érintett létszáma ( ) ezt vel, 3,5 %-kal meghaladja. Vagyis az előző felmérésben becsült létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették túl a megkérdezett munkáltatók. Az egy évvel ezelőtti (2007. III. negyedéves) felmérésben régiós szinten 895 cég vett részt, s foglalkoztatott létszámmal. Akkor 12 hónapra előre vetítve ezek a cégek munkavállalót jeleztek június 30-ra. Ez esetben csak nagyon óvatos, a válaszadó cégek számának Megyék cégek száma 12 hó jelenlegi múlva várható létszám, cégek száma korrigált várható db db létszám, % Fejér ,0 Kom.-Eszt ,0 Veszprém ,8 akkori és mostani megyénkénti megoszlása szerinti korrekcióval élve s foglalkoztatott létszám adódna a tényleges Közép- Dunántúl III III. Eltérés ,8 jelenlegi felmérés érintett létszámára. Ezt a jelen felmérés tényleges létszáma vel (4,8 %-kal) meghaladja. A három megyében a létszámváltozások realizálódása a táblázat adatai szerint különböző mértékű, de azonos irányú, hiszen mindenhol meghaladja az előre jelzett, korrigált értéket. 12

13 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 13

14 A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 14

15 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, augusztus

16 MELLÉKLETEK

17 1. sz. melléklet A évi III. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint I. n. év végén alkalmazásban állók száma megoszlása % A felmérésben szereplő szervezeteknél II. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása % Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat } } 4,0 } } 4,7 } 47,2 C Bányászat 795 0, ,2 22,5 D Feldolgozóipar , ,0 55,6 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás , ,5 62,3 F Építőipar , ,0 19,1 G Kereskedelem, járműjavítás , ,2 17,4 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,5 67,1 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,8 38,6 J Pénzügyi közvetítés , ,2 15,8 K Ingatlanügyletek, gazdasági , ,9 5,9 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,9 29,6 M Oktatás , ,8 12,9 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,3 42,8 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,1 39,6 Összesen , ,0 39,4 A évi III. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) , ,6 Kis (10 49 ) , ,7 Közepes ( ) , ,0 Nagy (249 felett) 95 10, ,7 Összesen , ,0

18 2. sz. melléklet A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint A,B C D E F G H I J K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 6 0,7 1 0,1 28 3,2 0 0,0 27 3,1 31 3,5 5 0,6 6 0,7 0 0,0 16 1,8 5 0,6 2 0,2 2 0,2 5 0, ,3 kis 38 4,3 3 0, ,2 2 0,2 44 5,0 43 4,9 24 2,7 10 1,1 1 0,1 18 2,1 21 2,4 7 0,8 9 1,0 17 1, ,2 közép 23 2,6 1 0, ,5 6 0,7 14 1,6 25 2,8 10 1,1 12 1,4 2 0,2 8 0,9 20 2,3 15 1,7 16 1,8 17 1, ,7 nagy 4 0,5 0 0,0 61 6,9 5 0,6 0 0,0 3 0,3 2 0,2 4 0,5 0 0,0 0 0,0 3 0,3 3 0,3 9 1,0 1 0, ,8 össz.: 71 8,1 5 0, ,8 13 1,5 85 9, ,6 41 4,7 32 3,6 3 0,3 42 4,8 49 5,6 27 3,1 36 4,1 40 4, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat Ágazati kód létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezőgazdaság ,3 1,8 Bányászat ,0 0,0 Feldolgozóipar ,0 73,9 Energia ellátás ,5 0,9 Építőipar ,4 1,6 Kereskedelem ,9 4,5 Vendéglátás ,4 4,6 Szállítás ,0 1,8 Pénzügyi közv ,0 0,0 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg ,6 1,4 Közigazgatás ,1 2,9 Oktatás ,5 1,3 Egészségügy ,6 3,9 Egyéb ,5 1,5 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro ,0 1,3 Kis ,1 7,9 Közép ,8 23,0 Nagy ,1 67,7 Összesen ,0 100,0

19 3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG gyártósori összeszerelő ,3 gyártósori összeszerelő ,3 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint 352 8,6 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők ,0 gyártósori összeszerelő 166 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 175 4,3 egyéb vas- és fémipari foglalkozások ,2 műanyag-feldolgozó 96 hegesztő, lángvágó 162 4,0 szabó, varrónő, modellkészítő ,2 lakatos 58 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 152 3,7 lakatos 134 3,3 gépjármű- és motorszerelő, -javító egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők ,7 fémmegmunkáló gépkezelő ,6 hegesztő, lángvágó 52 műanyag-feldolgozó 123 3,0 hegesztő, lángvágó ,4 csomagológép-kezelő 73 gépjármű- és motorszerelő, -javító vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő fémmegmunkáló gépkezelő 96 2,4 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 107 2,6 eladó -86 2,6 elektroműszerész ,5 lakatos -76 2,3 95 2,3 69 1,7 vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők -70 2,1-70 2,1 Összesen , ,5 egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások ,0 szabó, varrónő, modellkészítő -109