A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA IV. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) , Fax: (22) , http// FejerMMK@lab.hu

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magába. 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 401 település található, melyből 35 városi rangú, ezen belül is 4 megyei jogú. A települések felében a lakónépesség nem éri el az ezer t, sőt egynegyedükben az ötszáz t sem. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején ezer volt, 0,1 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosok 38,7 %-a Fejér, 28,4 %-a Komárom- Esztergom, 32,9 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,6 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,4 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala I. félévben 54,9 % volt, ami 3,8 %-kal haladja meg az országos átlagot. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 4,8 % volt, míg országosan 7,0 %. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (57,6 %-a) aktív volt január-júniusban, míg országosan 54,9 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Megnevezés A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), I. félév Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) Foglalkoztatottak (ezer ) 179,5 135,7 152,9 468, ,5 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 122,1 92,0 80,7 294, ,6 Munkanélküliek (ezer ) 8,8 8,0 6,7 23,5 316,3 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 188,3 143,7 159,6 491, ,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 139,4 100,3 122,0 361, ,3 Aktivitási arány (%) 57,5 58,9 56,7 57,6 54,9 Foglalkoztatási arány (%) 54,8 55,6 54,3 54,9 51,1 Munkanélküliségi ráta (%) 4,7 5,5 4,2 4,8 7,0 a) január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH adatai szerint I. félév végén a foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél volt az alkalmazásban állók száma, ami 1,9 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 77,3 %-a a versenyszférában, 20,7 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint I. félév végén db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a régióban, melyek 92,5 %-a, db volt a vállalkozás, 3,5 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vállalkozások 61,3 %-a egyéni, 38,7 %-a pedig társas volt. Ezer lakosra a régióban 108 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (118 db/ezer lakos, a külföldiekkel együtt) alacsonyabb. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2007/2. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2

3 1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása III. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a III. negyedévben a június végi ről szeptember végére folyamatosan re emelkedett, mely 3,3 %-os növekedésnek felel meg. Ennek ellenére átlagos számuk a negyedév során volt, 906 vel (2,6 %-kal) alacsonyabb, mint az előző három hónap átlaga. A negyedév első hónapjában még több mint kétszáz vel kevesebben voltak a nyilvántartásban, mint a megelőző év azonos időszakában, következő hónapban már A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban ugyanennyivel többen, szeptemberben pedig az állomány már félezer vel haladta meg a tavalyit. Mindezek következtében a harmadik negyedév átlagánál a harmadik negyedévi 0,5 %-kal nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, Komárom-Eszt. megye, Veszprém megye, Közép-dunántúl, A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 9,5 % (3.230 ) volt az év kilencedik hónapjában. 50 évesnél idősebb 21,2% A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, szeptember 25 éves és fiatalabb 18,7% Általános iskola 31,0% A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, szeptember Szakmunkásképző, szakiskola 32,9% éves 12,1% éves 22,2% éves 25,8% 8 általánosnál kevesebb 4,8% Főiskola, egyetem 5,9% Gimnázium 9,1% Szakközépiskola, technikum 16,4% 2. A felmérés eredményei negyedik negyedévében tizedik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Az állami munkaügyi szervezet átszervezéséből adódóan a korábbi alkalmakhoz képest a megyei munkaügyi központok helyett a regionális munkaügyi központok működnek közre az adatfelvételben és elemzésben. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedéves adatfelvételére október között került sor, melynek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett arról is próbáltunk információkat szerezni, hogy a megkérdezett szervezetek jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. 3

4 2.1. Reprezentativitás A III. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 904 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 85,5 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg, s az előző felméréshez képest 3,5 %-pontos javulást jelent. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) 34,5 26,7 38,8 100,0 Visszaérkezési arány (%) 76,3 91,6 91,2 85,5 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%) 28,5 40,9 30,6 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél III. n. év végén Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban I. félév végén (KSH) Bányászat 0,2% Mezőgazdaság 4,5% Egyéb szolgáltatás 1,1% Egészségügy Oktatás 8,0% 3,3% Feldolgozóipar Energiaellátás 60,0% 3,8% Építőipar 2,2% Kereskedelem 6,2% Közigazgatáügyletek közvetítés Ingatlan- Pénzügyi Szállítás Szálláshelyszolgáltatás 2,0% 2,5% 3,5% 0,2% 2,6% Bányászat 0,3% Mezőgazdaság Feldolgozóipar 40,3% Energiaellátás 2,3% Építőipar 4,5% 4,1% Kereskedelem Egyéb szolgáltatás 2,1% 11,4% Szálláshelyszolgáltatás Közigazgatáügyletek közvetítés 2,7% Ingatlan- Pénzügyi Egészségügy Szállítás Oktatás 6,8% 3,7% 8,5% 6,0% 6,9% 0,4% A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak közel negyedét (24,1 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig csaknem kétötödét (38,3 %-át) jelenti. (A KSH II. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Kisvállalat (361 db, 39,9%) Mikrovállalkozás (150 db, 16,6%) Közepes vállalat (300 db, 33,2%) Nagyvállalat (93 db, 10,3%) Közepes vállalat (33 452, 29,6) Nagyvállalat (69 645, 61,7%) Kisvállalat (8 949, 7,9%) Mikrovállalkozás (819, 0,7%) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 4

5 A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (26,7 %-a) származik Komárom- Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (40,9 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek csaknem 100% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti alakulása Komárom- 26,7 Esztergom 40,9 kétötödét, Komárom-Esztergom válaszadók megoszlása pedig több mint egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont egyaránt körülbelül a 30 %-át. 80% 60% 40% 20% 0% 38,8 34,5 Veszprém Fejér 30,6 28,5 létszám megoszlása 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően IV. negyedév végére régiós szinten 0,9 %-os (1.001 s) növekedés várható, mely s létszámcsökkenés és s felvétel eredője. A következő negyedév végére a A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint megkérdezett munkáltatók 3500 létszámcsökkenés összlétszámában várható f elv étel s csökkenés fele (49,4 %-a) a 2500 egy enleg feldolgozóiparban fog végbe 2000 menni. Emellett a szálláshelyszolgáltatás, 1500 vendéglátás (11, %), a mezőgazdaság (7,9 %), a közigazgatás (5,9 %), az építőipar 0 (5,6 %-os), valamint a kereskedelem (5,6 %-os) veszi ki részét jelentősebb mértékben a létszámmérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése azonban 5 % alatti. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép, műszer, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés több mint háromötöde (61,6 %- a), az összes létszámcsökkenésnek pedig közel egyharmada (30,4 %-a). Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Pénzügyi közv. Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg. Közigazgatás Oktatás Az összesen re prognosztizált felvétel négyötöde (79,9 %-a) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni, ezen kívül a kereskedelem (4,7 %), az egészségügy (3,8 %) és a mezőgazdaság (3,7 %) területén várható még 5 %-ot megközelítő létszámbővülés, a többi ágazat csupán ez alatti felvételi arányt mondhat magáénak. A feldolgozóipar területei közül hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz - elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a teljes felvett feldolgozóipari létszám háromötödöt meghaladó része (62,8 %-a), amely az összes létszámbővítések több mint felét (50,2 %-át) teszi ki. Emellett megemlítendő még a vegyipar (11,6 %) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (9,1 %) a feldolgozóiparon belüli 10 % körüli részesedésével. Egészségügy Egyéb 5

6 A létszámváltozások nagysága a vállalati A 3 hónap múlva várható létszámváltozások méretekkel továbbra is egyenesen arányos. megoszlása vállalati méret szerint 2500 Ennek megfelelően mindkét irányú 2491 létszámcsökkenés létszám-mozgásban a nagyvállalatok 2000 f elv étel érintettek a leginkább, náluk valósul meg a 1500 egy enleg létszámcsökkenések több mint fele (53,5 % a) és a felvételek közel kétharmada (64,8 % a). A többi kategória létszám-változásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken: míg a közepes méretű cégek a leépítések harmadát (32,9 %-át), a -936 felvételeknek pedig negyedét (25,9 %-át) adják, addig a kis kategóriás munkáltatók Mikro Kis Közép Nagy már csak tizedét (11,7 illetve 7,9 %-át), a mikro vállalkozások viszont csupán 2 % alatti részét. Mindezek mellett a belépők száma a két legnagyobb létszámnagyság kategóriában meghaladja a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője így azoknál pozitív, s szintén egyenesen arányos a cégmérettel. A másik két kategóriában csekély mértékű negatív egyenleg a jellemző. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása A létszámmozgások terén létszámfelvétecsökkenés jelenlegi felmérés során létszám- a régió megyéi közül a egyenleg Megyék % % is Komárom-Esztergom Fejér , ,9 511 cégei a legaktívabbak, a Komárom-Esztergom , ,8 671 létszámfelvételek közel Veszprém , ,3-181 felét, s a csökkenéseknek Közép-Dunántúl , , is kétötödét ők adják. Veszprém megye a belépők számának kevesebb mint egynegyedét adja, azonban a kilépők részaránya ennél jóval magasabb, csaknem eléri a Komárom-Esztergom megyei szintet. Fejér megye a létszám-felvételek közel háromtizedét, míg a csökkentések egyötödét adja. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként Komárom-Esztergom és Fejér megyében összességében növekedés várható a vizsgált cégek létszámában, ezzel szemben Veszprém megye felkeresett munkáltatóinál mérséklődés prognosztizálható a felmérést követő harmadik hónap végére. A legnagyobb mértékű (671 s, 1,5 %-os) létszámbővülést Komárom-Esztergom megye cégei jelezték előre, emellett Fejérben is csaknem ugyanekkora (511 s, 1,6 %-os), a régiós átlagnál nagyobb mértékű növekedést prognosztizáltak, ezzel szemben Veszprémben (181 s, 0,5 %-os) mérséklődéssel számoltak a munkáltatók. A létszámváltozások mindkét formájában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 40,1 / 25,7 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 36,4 / 30,9 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. 6

7 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai 900 létszámfelvétel létszámcsökkenés gyártósori összeszerelő egyéb vas- és fémipari foglalk oz ások lakatos szabó, varrónő, modellkészítő hegesztő, lángvágó egyéb feld.ip. gépek kez., gyártósori összeszer. vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkez. egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) elektroműszerész műanyag-feldolgozó fémmegmunkáló gépkezelő eladó egyszerű erdészeti, vadászati, halászati fogl. felszolgáló, vendéglátóipari eladó (pl. pincér) gépjármű- és motorszerelő, -jav ító szobalány egyéb gépek, berend. szerelői, javítói A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszám-változásokban is ez a terület játszotta a szerepet. Ennek megfelelően a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoport több mint 85 %-át a feldolgozóipari gépek kezelői, a második csoport kétharmadát pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki). A tizenkét leggyakoribb, szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó foglalkozás a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések esetén egyaránt meghaladja a teljes felvenni illetve leépíteni kívánt létszám felét. Mindkét csoportban megjelenik ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma, csaknem azonos felvételi és leépítési létszámmal. A létszámcsökkenések területén az idegenforgalmi szezon befejeztére való tekintettel jelen vannak a vendéglátó-ipari szakmák képviselői (felszolgáló, szobalány), valamint a szintén szezonális jelleggel bíró mezőgazdasági segédmunkások (egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások). A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál Megyék jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér , ,0 Komárom-Esztergom , ,3 Veszprém , ,5 Közép-Dunántúl , ,7 7

8 A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke Fejér Komárom-Esztergom Veszprém hónap múlv a v árható létszám hónap múlv a v árható létszám A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások régiós szinten bizakodóbbak a 3 hónaposnál. Egyrészt összességében mindhárom megyében létszámbővüléssel számolnak a munkáltatók, másrészt ezek mértéke megyénként is jóval meghaladja a három hónapos előrejelzését. A régióra vonatkozóan összesen 3,7 %-os (4.179 s) növekedés várható a megkérdezett szervezetek összlétszámában, mely több mint négyszerese a három hónapra előre vetítettnek. Ezen belül a három megye között viszonylag nagy eltérések tapasztalhatók. Míg Veszprém megyében fél, Fejérben pedig 2 %-os létszámbővülést jeleztek a megkérdezett foglalkoztatók, addig Komárom- Esztergomban több mint 7,3 %-os növekedést valószínűsítettek, amely több mint négyötödét kiteszi az egész régióra jósolt bővülésnek A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, milyen forrásból elégítik ki munkaerőigényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. Mielőtt a válaszokat értékelnénk, meg kell jegyeznünk, hogy az e témában feltett kérdéseket a cégek 17,8-38,4 %-a (átlagosan 33,4 %-uk) nem válaszolta meg, további legfeljebb 2,9 %-uk (átlagosan 1,0 %-uk) pedig nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőív e részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen a munkaügyi szervezet áll a megkérdezett cégek több mint egynegyedének (27,5 %-ának) választása alapján, ezen kívül további 45,2 %-uk alkalmanként él ezzel a lehetőséggel. Jellemző még, hogy egyúttal a soha nem használt létszámfelvételi módok között szervezetünk kapta a legkevesebb szavazatot, a megkérdezett munkáltatóknak csupán 4,9 %-a sorolt bennünket e kategóriába. A második leggyakoribb mód a már alkalmazásban álló munkatársakon keresztüli létszámfeltöltés a válaszadók éppen egyötödének véleménye alapján, s további 45,8 %-uk alkalmanként folyamodik ehhez a választáshoz. Dobogós helyen áll még a gyakran alkalmazott megoldások között a helyi újságban feladott hirdetés 16,7 %-os gyakorisággal, ezen túlmenően alkalmanként él vele a munkáltatók 28,0 %-a. Fentieken túl megemlítendő még a döntéshozók barátai, családtagjai közül (20,5 %), a regionális képző központok ajánlataiból (15,4 %), a felnőttképző intézmények hallgatóiból (13,5 %), valamint a döntéshozók korábbi munkahelyének alkalmazottaiból (10,9 %) történő alkalmankénti létszámfelvétele. 8

9 Veszprém Komárom- Fejér Válaszadók száma Esztergom Közép-Dunántúl db db % kitöltetlen ,3 soha ,0 alkalmanként ,8 gyakran ,0 nem értékelhető ,9 már alkalmazásban álló munkatársak révén ,0 kitöltetlen ,8 soha ,1 alkalmanként ,5 gyakran ,3 nem értékelhető ,3 döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok ,0 kitöltetlen ,1 soha ,5 alkalmanként ,4 gyakran ,8 nem értékelhető ,2 regionális képző központok ajánlatai alapján ,0 kitöltetlen ,1 soha ,3 alkalmanként ,3 gyakran ,3 nem értékelhető ,0 felsőoktatási karrierirodák segítségével ,0 kitöltetlen ,3 soha ,8 alkalmanként ,8 gyakran ,1 nem értékelhető ,0 munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével ,0 kitöltetlen ,9 soha ,9 alkalmanként ,0 gyakran ,7 nem értékelhető ,4 helyi újságban feladott hirdetéssel ,0 kitöltetlen ,4 soha ,8 alkalmanként ,9 gyakran ,9 nem értékelhető ,0 döntéshozó korábbi munkahelyeiről ,0 kitöltetlen ,8 soha ,9 alkalmanként ,2 gyakran ,5 nem értékelhető ,7 munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével ,0 kitöltetlen ,0 soha ,0 alkalmanként ,5 gyakran ,6 nem értékelhető ,0 felnőttképző intézmények hallgatóiból ,0 kitöltetlen ,3 soha ,8 alkalmanként ,9 gyakran ,8 nem értékelhető ,2 utcai, intézményi falragaszok segítségével ,0 9

10 2.4. Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során próbáltuk vizsgálni azt is, hogy a októberi felmérésben egy évre, illetve a júliusi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, októberi felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2006. októberi, júliusi, októberi) közel ezer, de eltérő számú (996, 895 illetve 904), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Emellett az is bonyolítja a helyzetet, hogy az egy évvel ezelőtti megkérdezés során a munkaügyi szervezet még megyei, nem pedig a mostani, régiós szerveződésű volt, így sok akkori adat csak megyei szinten áll rendelkezésre. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat III IV. csökk. növek. % % Mezőgazdaság , , Bányászat 202 0, ,2-2 2 Feldolgozóipar , , Energia ellátás , , Építőipar , , Kereskedelem , , Vendéglátás , , Szállítás , , Pénzügyi közv , ,2-3 1 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg , , Közigazgatás , , Oktatás , , Egészségügy , , Egyéb , , Területen kívüli 58 0, Összesen , , Ha az előző, júliusi felmérés három hónapra előre jelzett s létszámcsökkenését és s növekedését (összességében s létszámbővülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor s csökkenést és s növekedést, vagyis s létszámbővülést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz ( ), akkor a szeptember 30-ra jelzett korrigált létszám lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés szeptember 30-i tényleges érintett létszáma ( ) ezt vel, 4,4 %-kal meghaladja. Vagyis az előző felmérésben becsült létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették túl a megkérdezett munkáltatók. Az egy évvel ezelőtti (2006. IV. negyedéves) felmérésben régiós szinten 996 cég vett részt, s foglalkoztatott létszámmal. Akkor 12 hónapra előre vetítve ezek a cégek munkavállalót jeleztek szeptember 30-ra. Ez esetben csak nagyon óvatos, a válaszadó cégek számának akkori és mostani megyénkénti megoszlása szerinti korrekcióval élve s foglalkoztatott létszám adódna a jelenlegi felmérés érintett létszámára. Ezt a jelen felmérés tényleges lét-száma vel, 5,3 %-kal meghaladja. A három megyében a létszám-változások realizálódása a táblázat adatai szerinti, különböző mértékű és irányú. Megyék cégek száma 12 hó jelenlegi múlva várható létszám, cégek száma korrigált várható db db létszám, % Fejér ,4 Kom.-Eszt ,4 Veszprém ,4 tényleges Közép- Dunántúl IV IV. Eltérés ,3 Várhatóan a jövőben lehetőségünk lesz arra, hogy kiszűrhessük azon cégek adatait, akik mindkét, illetve három felmérésben részt vettek, és csak ezen adatokat hasonlítsuk össze, így a prognózisok tényleges megvalósulásáról pontosabb képet kaphatunk. 10

11 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 11

12 A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 12

13 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, december 3. 13

14 MELLÉKLETEK

15 1. sz. melléklet A évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint I. félév végén alkalmazásban állók száma megoszlása % A felmérésben szereplő szervezeteknél III. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása % Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat } } 4,1 } } 4,5 } 41,5 C Bányászat 904 0, ,2 26,5 D Feldolgozóipar , ,0 57,0 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás , ,8 62,1 F Építőipar , ,2 18,3 G Kereskedelem, járműjavítás , ,2 20,7 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 27,8 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,6 27,2 J Pénzügyi közvetítés , ,2 21,6 K Ingatlanügyletek, gazdasági , ,5 19,5 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 16,0 M Oktatás , ,3 15,0 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,0 45,1 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,1 19,9 Összesen , ,0 38,3 A évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) , ,7 Kis (10 49 ) , ,9 Közepes ( ) , ,6 Nagy (249 felett) 93 10, ,7 Összesen , ,0

16 2. sz. melléklet A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód A B C D E F G H I J K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 8 0,0 0 0,0 1 0,1 36 4,3 2 0,2 22 2,6 36 4,3 13 1,6 6 0,7 1 0,1 14 1,7 5 0,6 1 0,1 0 0,0 5 0, ,1 kis 37 0,0 0 0,0 4 0, ,8 2 0,2 50 6,0 46 5,5 24 2,9 9 1,1 1 0,1 13 1,6 20 2,4 8 1,0 11 1,3 13 1, ,9 közép 23 0,0 1 0,0 1 0, ,6 6 0,7 14 1,7 25 3,0 11 1,3 9 1,1 3 0,4 11 1,3 21 2,5 20 2,4 16 1,9 9 1, ,2 nagy 3 0,0 0 0,0 0 0,0 63 7,6 5 0,6 0 0,0 6 0,7 1 0,1 2 0,2 0 0,0 1 0,1 1 0,1 3 0,4 8 1,0 0 0, ,8 össz.: 71 0,0 1 0,0 6 0, ,3 15 1, , ,6 49 5,9 26 3,1 5 0,6 39 4,7 47 5,6 32 3,8 35 4,2 27 3, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezőgazdaság ,9 3,7 Bányászat ,3 0,0 Feldolgozóipar ,4 79,9 Energia ellátás ,1 0,8 Építőipar ,6 1,5 Kereskedelem ,6 4,7 Vendéglátás ,2 1,0 Szállítás ,1 0,9 Pénzügyi közv ,4 0,5 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg ,0 0,0 Közigazgatás ,9 1,2 Oktatás ,8 0,7 Egészségügy ,9 3,8 Egyéb ,8 1,3 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro ,9 1,4 Kis ,7 7,9 Közép ,9 25,9 Nagy ,5 64,8 Összesen ,0 100,0

17 3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG gyártósori összeszerelő ,8 gyártósori összeszerelő ,6 gyártósori összeszerelő 431 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 301 7,4 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) ,9 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 150 lakatos 140 3,4 egyéb vas- és fémipari foglalkozások ,7 szabó, varrónő, modellkészítő 80 szabó, varrónő, modellkészítő 113 2,8 eladó -83 3,1 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 78 hegesztő, lángvágó 111 2,7 hegesztő, lángvágó -80 3,0 műanyag-feldolgozó 76 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 108 2, ,5 elektroműszerész 85 2,1 műanyag-feldolgozó 76 1,9 felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér) vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő -79 3,0 lakatos ,8 elektroműszerész ,2 lakatos -65 2,4 kubikos - 53 egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozás gépjármű- és motorszerelő, -javító -62 2,3 szobalány ,2 fémmegmunkáló gépkezelő 74 1,8 szobalány -58 2,2 eladó 72 1,8 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói -56 2,1 Összesen , ,1 egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozás egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér)