A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE IV. NEGYEDÉV. Munkaügyi Központja

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE IV. NEGYEDÉV 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 15 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, 6,5 %-ában pedig az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége január elsején 357 ezer fő volt, 0,6 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején a lakosság több, mint 2/3-a (244,6 ezer fő) munkavállalási korú volt. A KSH adatai szerint III. negyedévben, a fő foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 76,5 ezer fő állt alkalmazásban. A megyében, a foglalkoztatottak száma 5,9 %-kal, míg az alkalmazásban állóké 1,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A megye gazdaságilag aktív népessége 2,4 %-kal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, melyet a foglalkoztatottak számának bővülése mellett, és a munkanélküliek számának jelentős csökkenése eredményezett. Veszprém megyében, III. negyedévében az aktivitási arány 59,8 %-ot ért el, míg országosan 56,3 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A megyei foglalkoztatási ráta pedig 54,2 %-on realizálódott, ami 3,9 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 9,3 % volt, míg országosan 10,7 %-ot ért el, mindkét mutató javult az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ezen belül a megyei lényegesen nagyobb mértékben. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) , Foglalkoztatottak (ezer fő) 141,3 149,6 +8, , ,9 +33,4 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 75,6 76,5 +0, , ,0 Munkanélküliek (ezer fő) 19,8 15,4-4,4 465,7 462,0-3,7 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 161,1 165,0 +3, , ,9 +29,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 117,0 111,0-6, , ,4-43,1 Aktivitási arány (%), %-pont 57,9 59,8 +1,9 55,8 56,3 +0,5 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 50,8 54,2 +3,4 49,7 50,3 +0,6 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 12,3 9,3-3,0 10,9 10,7-0,2 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai III. negyedévének végén Veszprém megyében db vállalkozást tartottak nyilván, 0,3 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások 74 %-a ( db) egyéni, 26 %-a ( db) pedig társas formában volt bejegyezve. 1 Forrás:

3 A munkaerő-piaci helyzet alakulása fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Veszprém megyében jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által, a megyében nyilvántartott álláskeresők állománya szeptemberében főt tett ki, mely kissé (1,3 %-ponttal) alacsonyabb, mint a félév végén. Átlagos számuk a III. negyedévben ( fő) 11,4 %-kal kisebb volt az előző negyedév átlagánál ( fő). A tavalyi év azonos negyedévénél ( fő) ugyancsak (14,7 %-kal) alacsonyabb szinten realizálódott. Az év eleji, átmeneti felfutást követően márciustól júliusig csökkent az álláskeresők állománya, mivel a szezonálisan érintett gazdasági ágak jótékony munkaerő felszívó hatása mellett, a foglalkoztatási körzetek mindegyikében sokan kapcsolódtak közfoglalkoztatási programokba is. Számottevő emelkedés azonban, a közfoglalkoztatási lehetőségeknek, valamint a kedvező időjárásnak köszönhetően, augusztus és szeptember hónapban sem következett be. Veszprém megyében a szezonális hullámzás erőteljesebben érvényesül, mint az ország legtöbb megyéjében. A gazdasági válság a szokásos szezonális trendeket - főleg 2009-ben, de még 2010-ben is - jelentősen megváltoztatta, azonban hatásai 2011-ben már tompulni látszanak. Az idei évben, az álláskeresők, hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint 2010-ben, mely átlagosan 12,3 %-os (2,5 ezer fős) csökkenést jelent. A megyében a csoportos létszám-leépítési törekvések az év első 3 negyedévében nem voltak meghatározóak. A bejelentett, csoportos létszám-csökkentési döntésekben érintett létszám (113 fő) a azonos időszakinak csak a 2/3-át éri el III. negyedévének végén, a megye gazdaságilag aktív népességének 9,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső. Az aktív népesség, az év során, átlagosan 1,4 %-ponttal kisebb arányban volt állás nélkül, mint azonos időszakában. A megye munkaerő-piaci pozíciója az eltelt egy évben nagyobb mértékben javult, mind a régiós, mind az országos átlagnál. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %-ában mért aránya alapján a megye, a főváros és a 19 megye mutatóinak növekvő számsorában február hónapot kivéve, amikor a 7. volt az év során, mindvégig a hatodik helyen állt ben a pályakezdő álláskeresők is időről időre kisebb számban jelentek meg a nyilvántartottak között. I-III. negyedévi átlagos számuk (1.287 fő), 16,9 %-kal alacsonyabb az előző évinél I-III. negyedévében 13,4 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók a megye foglalkoztatási körzeteiben, mely a azonos időszaki munkaerő-keresletnek közel 1,6- szerese, annál 4,9 ezer db-bal több eltelt 9 hónapjában Veszprém megyében 8,4 ezer db munkaviszony létesítésre került sor a kirendeltségek eredményes munkaerő közvetítése révén. Ez mintegy 1,5-szerese a azonos időszakinak; mely 2,9 ezer db-bal több sikeres munkába-helyezést jelent.

4 A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana októberében már huszonhatodik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedéves adatfelvételére október hónapban került sor. A felkeresett munkáltatóktól, a III. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap várható létszám alakulásáról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy munkaerőigényeiket jellemzően, milyen forrásból elégítik ki a munkaadók. 2.2 A reprezentativitás arányai A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása Mikrovállalkozás 48db 16,4 % Nagyvállalat 33db 11,3 % Kisvállalat 112db 38,4 % Közepes vállalat 99db 33,9 % A szeptember 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerőgazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 292 munkáltató töltötte ki értékelhetően, mely 83,2 %-os válaszadási arányt jelent. A legtöbb válaszadó (112 db) a fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 99 db középkategóriás szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A KSH legutóbb közzétett intézményi adatai alapján a megyében a legtöbben (26,7 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, az anyagi szolgáltatások szférájában 13,5 ezer fő dolgozott, de magas az egészségügyben (9,1 ezer fő), illetve az oktatás területén (8,4 ezer fő) alkalmazottak száma is.

5 Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő A felmérés során összességében 33,1 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,1 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig a 43,2 %-át jelenti. Szálláshelyszolg., Humánegészségügyi, A mintába bevont munkaadóknál szeptember 30-án összesen fő állt alkalmazásban, mintegy 9/10-üket közép és nagykategóriás szervezet A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti foglalkoztatta. A reprezentált létszáma cégméret szerint létszám 56 %-a a mintába bevont Mikrovállalkozás 33 db, 250 fős, és annál nagyobb 283fő 0,9 % Nagy v állalat létszámot foglalkoztató szervezetnél állt alkalmazásban, míg 18654f ő 56,4 % mintegy harmadát a 99 középkategóriás cég foglalkoztatta. A Közepes v állalat 11149f ő 33,7 % mintában szereplő szervezetek felméréskori létszámának zöme (41,4 %-a, fő) a megye Kisv állalat 2975f ő 9,0 % kulcs gazdasági ágát, a feldolgozóipart képviselte, de számottevő az egészségügy (13,3 %), a mezőgazdaság (6,6 %), valamint az oktatás (6,4 %) részesedése is. Az anyagi szolgáltatások szférája (kereskedelem, szállítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás) megyénkben ugyancsak meghatározó; a három gazdasági ág képviselőinek létszámaránya 16,0 %-ot tesz ki. 2.3 Az adatgyűjtés eredményei A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 1,0 %-os létszámcsökkenés várható fő A 3 hónap várható létszámváltozások alakulása gazdasági ágak szerint ( állapothoz) létszámcsökkenés felvétel egyenleg A IV. negyedév végéig a megkérdezett munkaadók összességében fős létszámleadást, és 851 fős létszámfelvételt vetítenek előre. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók összlétszámában várható létszám növekedés jelentős részére a feldolgozóiparban (34 %), valamint a kereskedelemben (22 %) kerül sor. A szálláshely-szolgáltatás képviselői - a holtidényre való tekintettel az elkövetkező 3 hónap tekintetében, szinte teljes egészében, létszámcsökkenéssel számolnak. A megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenés meghatározó része (21 %-a) szintén a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ugyancsak nagy arányt képvisel a kilépő létszámokban, a maga 20 %-ával.

6 - 6 - Az anyagi ágak sorában, őket a kereskedelem követi 16,0 %-kal, mivel a foglalkoztatottak egy része az év végére már szintén kikerül az állományból. A nem anyagi ágak közül pedig, a közfoglalkoztatottak számával együtt, a közigazgatás területe részesedik számottevő mértékben (18-, illetve 21 %-kal) a be-, és a kilépő létszámokból. A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók közel fele (141 cég) úgy A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya szerint kirendeltségenként 3 hónap ítéli meg, hogy létszáma nem változik 100% a IV. negyedév végéig, a nyilatkozók 90% 24 %-a (71 munkaadó) növekedést 80% valószínűsít, míg a cégek 27 %-a (80 70% 60% Csökkentést valószínűsít szervezet) létszámának csökkenését Stagnálást vár 50% Létszámnövelést vetít előre vetíti előre. A szezonális hullámzás 40% 30% időről időre legmarkánsabban Balatonfüred térségét érinti, a felmérés részt- 20% 10% vevői legnagyobb arányban (78 %- 0% ban) itt prognosztizálják a foglalkoztatottak számának csökkenését. Veszprém, Tapolca, és Sümeg körzetében (58-, 62-, illetve 65 %-os arányban) az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont, a legnagyobb arányban (a nyilatkozók közel 4/10-e) Pápa vonzáskörzetében bíznak. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Jelen felmérésre a szezon befejeződését követően került sor, így a 3 hónapos előrejelzés nagyarányban az idényjellegű, illetve a határozott idejű foglalkoztatások végét jelenti. Ebből adódóan a létszámmozgások, az év utolsó negyedévében negatív egyenleggel zárulnak. A három hónap várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (31 %-át), elsősorban a közfoglalkoztatással összefüggésben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya is 19 %-ot ér el.

7 - 7 - A következő 2 legkeresettebb csoport a kereskedelmi és szolgáltatási, valamint az ipari és építőipari, foglalkozásoké. A kilépők létszáma ugyanezen foglalkozás-csoportokban a legnagyobb. Az ipari és építőipari foglalkozásokat kivéve azonban, a belépők és a kilépők egyenlegét tekintve az előzőekben nevesített, meghatározó foglalkozáscsoportok mindegyikében inkább létszámleadás jellemző. Az előirányzott létszámcsökkenések 86 %-a, míg a felvételek közel 8/10-e, e 4 foglalkozáscsoportot érinti az év végéig. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt, az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben, szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg (kisebb mértékben) a mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A tervezett létszámnövelésekben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; fémmegmunkálók, felületkezelők, gépipari szakmunkások, varrónők, textilipari-, élelmiszeripari- műanyagtermék gyártó gépkezelők, gyártósori összeszerelők, gépkarbantartók, mechanikai műszerészek, ápolók, szakápolók. Több térségben mutatkozik kereslet a felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek (folyamat-, minőségbiztosítási, gépész-, fejlesztő-, villamosmérnökök) iránt. A létszámcsökkenések terén pedig főleg felszolgálók, szakácsok, recepciósok, takarítók, és egyéb egyszerű szolgáltatási foglalkozásúak, konyhai kisegítők, eladók, pénztárosok iránti igény visszaesése várható Mezőgazdaság, erdőgazdálk. A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok gazdasági ágankénti alakulása a felmérés résztvevőinél Veszprém megyében Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar V.energia,gáz,gőzell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Jelenlegi Várható Várható Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Adm.szolg.támogató tevékenység Egyéb szolgáltatás Egyéb nem anyagi ágak A gazdasági ágak szerinti létszámváltozásokat áttekintve megállapítható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a szezonálisan érintett ágakban, közülük is elsősorban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mutatkozik számottevőbb csökkenés. A többi gazdasági ágban, az időszakosan számottevő létszámmozgások kiegyenlítődnek, és az év végi létszámokban, nagyságrendileg kiugró változást nem eredményeznek. Az elkövetkezendő 12 hónapban leginkább a feldolgozóipari, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vállalkozások, valamint az építőipar képviselői számolnak létszámuk növekedésével. Az oktatás és az egyéb, nem anyagi szolgáltatások területe - egy éven belül - ugyancsak némi létszámbővülést vetít előre. Az energiaiparban, valamint a közigazgatásban, mindkét időszak tekintetében létszámcsökkenést valószínűsítenek. A többi gazdasági ág némi létszámvesztést, illetve stagnálást jelez a 12 havi várakozások tekintetében.

8 - 8 - A vállalati méreteket tekintve a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések hatására 3 hónap - a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások kivételével, ahol stagnálás jellemző valamennyi A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fő ,7 3, fő ,8 1, fő ,5 2,8 >249 fő ,0 0,5 Összesen ,0 1,4 létszámnagyság-kategóriában a foglalkoztatott létszám csökkenésére számítanak az év végéig. Legnagyobb mértékű visszaesést a mikro vállalkozások valószínűsítenek. Az elkövetkezendő egy év elé viszont a létszám kategóriák mindegyikében kismértékű derűlátással tekintenek a válaszadók, azaz létszámuk némi növekedésében bíznak. A közepesés mikro-vállalkozások az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak Ajka Balatonfüred A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása Veszprém megyében Pápa Sümeg Jelenlegi Várható Várható Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Az adatgyűjtés eredményének összegzése alapján, felméréskori létszámhoz képest a foglalkoztatási körzetek közül Pápán, valamint Sümegen némi növekedést valószínűsítenek mindkét időszak tekintetében. A Veszprém, valamint a Balatonalmádi körzetéből nyilatkozók viszont, a szezonális visszaesést követően, a 12 havi várakozások tekintetében bizakodóak. Zirc térségében 3 hónap stagnálást, egy év elteltével pedig kismértékű létszámvesztést látnak reálisnak. A 3 hónap várható létszám a szezonális ingadozásban leginkább érintett Balatonfüreden, illetve vonzáskörzetében csökken a legnagyobb mértékben (15,6 %-kal). A térségben, a 12 hónap tervezett létszám is kisebb azonban, a felméréskori adatnál. Az Ajka, Tapolca, valamint Várpalota körzetéből nyilatkozók mind 3 hónap elteltével, mind egy év valamelyest kisebb létszámot prognosztizálnak a szeptember 30. napi zárólétszámnál. Összességében a megkérdezett megyei munkaadók a szezonális ingadozás érvényesülése mellett visszafogott, de optimista várakozással tekintenek az előttük álló 12 hónap elé, miután megyei szinten 1,4 %-os létszámnövekedést vetítenek előre A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői forrásai A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyezi, hogy ebben a témában kérdésenként a cégeknek átlagosan közel a negyede nem válaszolt, vagy nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét.

9 - 9 - A munkaerőigény kielégítésének jellemző forrásai, azok gyakorisága a megkérdezett cégeknél, Pápa Sümeg Tapolca Zirc Adatlap, kérdések, válaszok Ajka Balatonfüred Várpalota Veszprém Balaton almádi Veszprém megye db Veszprém megye % Üres ,5 Soha ,7 Alkalmanként ,6 Gyakran ,2 Hírdetés útján ,0 Üres ,7 Soha ,0 Alkalmanként ,8 Gyakran ,6 Pályázatokkal ,0 Üres ,0 Soha ,7 Alkalmanként ,8 Gyakran ,5 M.ügyi kirendeltségek ,0 segítségével Üres ,9 Soha ,6 Alkalmanként ,8 Gyakran ,8 Informális csatornákon ,0 Üres ,6 Soha ,0 Alkalmanként ,0 Gyakran ,4 Egyéb módon ,0 Üres ,1 Soha ,9 Alkalmanként ,5 Gyakran ,5 Munkaközvetítőn ,0 keresztül Üres ,8 Soha ,0 Alkalmanként ,8 Gyakran ,4 Interneten keresztül ,0 Üres ,8 Soha ,4 Alkalmanként ,3 Gyakran ,6 Belső meghírdetés, átcsoportosítás ,0 A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen (43,5 %-ban) a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő álláshely betöltés áll. A megkérdezett cégek közel ugyanilyen arányban alkalmanként is élnek ezzel a lehetőséggel.

10 Tehát a megfelelő munkaerő kiválasztásához a kérdésre válaszoló cégek 86 %-a valamilyen formában igénybe veszi a munkaügyi szervezet állásközvetítő tevékenységét. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ez irányú segítségét igénybevevők köre valamelyest (3 %-ponttal) szélesebb, a tavalyi felmérés során tapasztaltnál. A megkérdezett szervezeteknek mindössze 2 %-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem él a kirendeltségi munkaerő-közvetítés lehetőségével. Meghatározó szerepe van az informális csatornákon (család, rokonok, kollégák) keresztül történő munkaerő-feltöltésnek is, hiszen a válaszadók 16 %-a gyakran, és további 56 %-a alkalmanként ehhez a módozathoz folyamodik. A hirdetés útján történő munkaerő-keresés ugyancsak dobogós helyre került, ugyanis minden ötödik nyilatkozó ezt a megoldást választja leggyakrabban, de a válaszadók közel fele alkalmanként, ugyancsak él vele. Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a megkérdezett cégek tizede gyakran, 35 %-a pedig alkalmanként oldja meg üres állásai betöltését. A munkáltatók közel 60 %-a soha nem veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségeken kívül, más munkaerő- közvetítő cégek segítségét, és minden második cég elutasítja az interneten keresztül történő létszámkiválasztást is. 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A munkaerő-felmérés reprezentatív felvétel. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.

11 Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést.

12 Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak.

13 A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A népességszám a február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási statisztika adatainak felhasználásával továbbszámított adat. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Veszprém, november 25.

14 sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi Várható Várható Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Mezőgazdaság, erdőgazdálk ,7 111,0 Bányászat, kőfejtés ,0 99,1 Feldolgozóipar ,3 102,6 V.energia,gáz,gőzell., légkond ,5 96,5 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk ,7 99,9 Építőipar ,3 109,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 99,4 Szállítás, raktározás ,1 99,9 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,0 99,9 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,7 89,5 Oktatás ,7 100,5 Humán-Egészségügyi,szociális ell ,9 99,8 Adm.szolg.támogató tevékenység ,3 95,0 Egyéb szolgáltatás ,9 99,9 Egyéb nem anyagi ágak ,2 107,0 Megye összesen ,0 101,4 A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi Várható Várható Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Ajka ,4 99,9 Balatonfüred ,4 97,4 Pápa ,6 103,1 Sümeg ,3 102,8 Tapolca ,7 98,9 Várpalota ,7 97,7 Zirc ,0 99,7 Veszprém ,6 103,2 Balatonalmádi ,1 101,7 Megye összesen ,0 101,4

15 sz melléklet A foglalkoztatott létszámok vállalati méret szerinti alakulása a felmérés résztvevőinél Veszprém megyében Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség Veszprém megye válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) 3 hónap várható 12 hónap várható Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet ( fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Mindösszesen