Munkaügyi Központja 2013 II. NEGYEDÉV

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2013 II. NEGYEDÉV VESZPRÉM MEGYE 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Területe km 2. A megyében 216 település található (korábban 217, de január 1. napjától Balatonvilágos község közigazgatásilag Somogy megyéhez került), amelyből 15 városi rangú. A falvak között 160 azoknak a száma, melyeknek a lakónépessége ezer fő alatti, de közülük is 106 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye január 1-jétől tíz statisztikai kistérségre, illetve január 1-jétől tíz járásra osztott, a foglalkoztatási körzetek száma kilenc. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló, többször módosított 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kistérségek közül Sümeget a hátrányos helyzetű, Devecsert pedig a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kistérségek közé sorolja. Devecser térsége 2013 májusától szabad vállalkozási zónába tartozik. A megye lakónépessége január elsején 355 ezer fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH negyedéves munkaerő-felmérési adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országos adatok Megnevezés Változás I. n.év I. n.év I. n.év I. n.év Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 140,8 141,3 +0, , ,7 +26,4 Munkanélküliek (ezer fő) 19,7 16,9-2,8 504,1 508,7 +4,6 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 160,5 158,2-2, , ,4 +31,0 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 114,8 115,4 +0, , ,0-57,2 Aktivitási arány (%), %-pont 58,3 57,8-0,5 56,0 56,6 +0,6 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 51,1 51,7 +0,6 49,5 50,0 +0,5 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 12,3 10,7-1,6 11,7 11,8 +0,1 A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2013 I. negyedévében Veszprém megye éves korú népességének 57,8 %-a ( fő) volt gazdaságilag aktív. A gazdaságilag aktív népességből fő a foglalkoztatottak, fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 0,4 %-kal több, míg a munkanélküliek száma 14,2 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye éves korú népességéből 2013 első negyedévének végén fő tartozott a gazdaságilag inaktívak közé, számuk kissé (0,5 %-kal) magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 51,7 %-ot, az aktivitási arány pedig 57,8 %-ot ért el. A megyei aktivitási alacsonyabb, a foglalkoztatási arány viszont nagyobb, mint 2012 I. negyedévében, de mindkettő kedvezőbb az országos átlagnál. Veszprém megyében 2013 I. negyedévében fő állt alkalmazásban, 1,6 %-kal kevesebben, mint 2012 első három hónapjában. Az alkalmazottak közel 70 %-a a versenyszférában dolgozott márciusának végén db vállalkozást tartottak nyilván a megyében, 0,5 %-kal többet, mint egy évvel ezelőtt. A regisztrált vállalkozások 26,9 %-át ( db-ot) társas formában jegyezték be. 1 Forrás:

3 A munkaerő-piaci helyzet alakulása Veszprém megyében a foglalkoztatás idényjellegű hullámzásával összefüggésben, időről időre ingadozás jellemzi a nyilvántartott álláskeresők számának éven belüli alakulását is. fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Veszprém megyében jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Veszprém megye foglalkoztatási körzeteiben 2013 márciusában fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, és közülük fő volt pályakezdő fiatal. Megyei szinten 2012 márciusához képest 7,1 %-os emelkedés jellemző, a havi létszámnál azonban 14,0 %-kal alacsonyabb az álláskeresők állománya. A megyében 2013 első 3 hónapjában átlagosan fő álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi központ, és közülük fő volt pályakezdő fiatal. A regisztrált állástalanok átlagos száma kissé (2,5 %-kal) magasabb, mint az előző év azonos időszakában, mely elsősorban a pályakezdők számának növekedéséből adódik. Az álláskeresők átlagos száma Veszprém térségében volt a legnagyobb (3,7 ezer fő), míg Zirc körzetében csak ezer főt ért el. A pályakezdő álláskeresők átlagos létszáma ugyancsak a megyeszékhely vonzáskörzetében volt a legmagasabb (467 fő), míg Balatonfüred térségében alig haladta meg a száz főt. Veszprém megye hat foglalkoztatási körzetében némi növekedés mutatkozik, míg Balatonalmádi, Balatonfüred és Zirc körzetében kevesebb állástalan szerepelt a regisztrációban, mint az előző év azonos időszakában. Az idei év eltelt 3 hónapjában Veszprém megye gazdaságilag aktív népességének átlagosan 11,6 %-a volt nyilvántartott álláskereső, mely a I. negyedévinél 0,4 %-ponttal magasabb, de az országos átlagnál (14,6 %) lényesen kedvezőbb. A gazdaságilag aktív népesség 2013 első negyedévében a megye nyolc foglalkoztatási körzetében átlagosan kisebb arányban volt állás nélkül az országosnál, Sümeg térségének munkaerő-piaci pozíciója viszont mindvégig kedvezőtlenebb volt az országos szintnél első negyedévében hat foglalkoztatási körzet munkaerő-piaci helyzete kissé kedvezőtlenebb volt, mint az előző év azonos időszakában, míg három térségben (Balatonalmádi, Balatonfüred, Zirc) javulás mutatkozik. Az első negyedév folyamán összesen 4,4 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók a megye foglalkoztatási körzeteiben, melynek háromnegyed része támogatás útján, egynegyede pedig támogatás nélkül volt betölthető. A legtöbb munkalehetőség (összesen 1,2 ezer db) Pápa térségében adódott, és mind a támogatott, mind a támogatás nélküli álláshelyek száma ebben a körzetben volt a legmagasabb. A kirendeltségek sikeres munkaerő közvetítése révén 3,7 ezer fő állhatott a negyedév folyamán munkába, többségük támogatás segítségével. A legtöbben Ajka (664 fő) és Pápa (639 fő) térségében tudtak a kirendeltségek közreműködésével munkaviszonyt létesíteni. A megyében a munkaerő-kereslet és kínálat összhangjának javítása érdekében 3 körzetben (Balatonfüreden, Veszprémben és Pápán) került sor állásbörze megrendezésére.

4 A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana 2013 áprilisában már harminckettedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására, melynek keretében a járási munkaügyi kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A felmérés résztvevőinek az on-line válaszadási lehetőség mellett a kérdőívek postai úton történő visszaküldésére is van módja. A munkaerő-gazdálkodási felmérés 2013 II. negyedévi adatfelvételére április hónapban került sor, az 1. sz. mellékletben szereplő kérdőív kitöltése útján. A felmérés során a I. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám, illetve a bekövetkező munkaerő-mozgások alakulásáról, a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról, változásáról, valamint az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának tapasztalatairól kértünk információkat az adatgyűjtésbe bevont munkáltatóktól. 2.2 A reprezentativitás arányai A március végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját a megyében 567 cég töltötte A felmérésben résztvevő munkaadók vállalati méret szerinti megoszlása ki értékelhetően, mely 95 %-os II. negyedév válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 főnél kisebb létszámú cégek Mikrovállalkozás túlsúlya jellemző, így a felmérés 146db Kiskategóriás résztvevőinek nagyobb része (71 %-a) (10-49) fős nagy létsz. cég cég 255 db is a mikro-, illetve kisvállalkozások 39 db Középvéllalk. körébe tartozik. A legtöbb válaszadó ( fős) 127 db (255 db) a fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 146 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja az adott foglalkoztatási körzetet, domináns gazdasági ágak, megfelelő létszámnagyság, szezonalitás, kirendeltséggel való partnerkapcsolat, területi lefedettség, stb. szempontjából. A felmérés során összességében 44,0 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 31,1 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 58,5 %-át jelenti. A KSH 2013 I. negyedévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,7 ezer fő) az ipari cégeknél álltak alkalmazásban, ezen belül a legnagyobb számban (25,5 ezer fő) a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgoztak.

5 - 5 - Veszprém megyében magas (12,9 ezer fő) az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában foglalkoztatottak száma is. Az alkalmazásban állók ágazati struktúrájával összhangban, az adatszolgáltatásban résztvevő Veszprém megyei szervezetek többsége is (191 cég) az ipari vállalkozásokat reprezentálta, és ebből legnagyobb súllyal (176 vállalkozás) a megye kulcs nemzetgazdasági ága, a feldolgozóipar képviseltette magát. A nyilatkozók egynegyede (139 cég), a megyénkben ugyancsak meghatározó anyagi szolgáltatások területéről került ki. A megkérdezett szervezetek között az építőipari cégek száma is magas (70 db), azonban ezek többsége alacsony létszámmal működő mikro-, és kisvállalkozás. A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében II. negyedév Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középkategóriás szervezet Nagylétszámú szervezet Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Összesen A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (47 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (19,2 ezer fő) a feldolgozóipar 176 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb.) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés cégkörében szereplő megyei építőipari vállalkozások összlétszáma nem érte el a 2 ezer főt sem. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 16 %-a (7,1 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, a

6 - 6 - szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások reprezentánsai közül a legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 78 kereskedelmi cégnek volt (4,2 ezer fő). A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén megkérdezett 25 szervezet 5,7 ezer főt, a 21 oktatási intézmény pedig 2,2 ezer főt foglalkoztatott a felmérés időpontjában. Mikrovállalkozás 1,9% Kiskategóriás cég 14,3 % Nagyvállalat 52,7 % Közepes nagy ságú cég 31,1 % A felmérésben résztvevő munkaadóknál 2013 márciusának végén közfoglalkoztatottak nélkül összesen 42,7 ezer fő állt A reprezentált létszám összetétele cégméret szerint II. negyedév alkalmazásban. A mikro-, és kiskategóriás szervezetek létszámreprezentáltsága meglehetősen alacsony, 16 %-ot ért el. A létszám 31 %-át a közép-kategóriás cégek, 53 %-át pedig a 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe bevont 39 db 250 fős, és annál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 22,5 ezer fő állt alkalmazásban, de a 127 db középkategóriás cég is 13,3 ezer főt foglalkoztatott. 2.3 Az adatgyűjtés eredményei A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A munkaerő-mozgások alakulása A megkérdezett munkaadók 2013 második negyedévének végéig összességében, fős létszámfelvételt, és fős létszámleadást vetítettek előre, amely 530 fős létszámnövekedést jelent. A 3 hónapos előrejelzés szerint, a március végi állapothoz képest a válaszadók közfoglalkoztatás nélküli létszámában A 3 hónap múlva várható létszámmozgások alakulása az I. félév végére megyei gazdasági ágak szerint szinten 1,1 %-os (457 fős), a Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat közfoglalkoztatottak számában pedig Bány ászat, kőfejtés 5,7 %-os (73 fős) létszámemelkedés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzell., Vízellátás; szennyvíz gyűjtése várható. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók Szállítás, raktározás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szálláshely -szolg., v endéglátás statisztikai állományi létszámában Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység várható létszámnövekedés jelentős Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tev. részére a szálláshely-szolgáltatás Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén kerül sor. A megyei Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Műv észet, szórakoztatás, szabad szinten valószínűsített létszámcsökkenések Egyéb szolgáltatás belépő fő kilépő fő fele a feldolgozóipari cégek 0 [fő] létszámában fog jelentkezni, a szezonális termékeket gyártó vállalkozásoknál ugyanis sok munkavállalónak lejár a határozott idejű munkaszerződése. A negyedév folyamán a közigazgatás, valamint a humánegészségügyi szociális ellátás (főleg közfoglalkoztatotti) létszám-mozgásai jelentősek. A II. negyedév végére előre jelzett létszámnövekedés közel háromnegyed része az

7 - 7 - idegenforgalmi idényben szokásos módon - a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás létszámfelvételeiből adódik, a gazdasági ágban június végéig csaknem 400 fővel nő a foglalkoztatottak száma. A felmérés résztvevőinél - négy nemzetgazdasági ágat kivéve pozitív egyenleggel zárulnak az I. félév végéig tervezett létszámmozgások. A foglalkoztatásból kikerülők száma a feldolgozóiparban, a szállítási szférában, az oktatásban, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén haladja meg a belépők számát. Foglalkozás szerint a A három hónap múlva várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében második negyedév végéig a Foglalkozás megnevezése gépkezelőket, összeszerelőket, járművezetőket kivéve Belépők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások a foglalkozás-főcsoportok Ipari és építőipari foglalkozások mindegyikének létszámmozgásai Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások pozitív egyenleggel Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők zárulnak. A három hónap Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők alatt felvenni tervezett Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások létszám zöme (44 %-a) Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. foglalkozások szakképzettséget nem Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások igénylő, egyszerű foglalkozásúak Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire Összesen irányul, főleg közfoglalkoztatásba vonás útján, de meghatározó a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak kereslete is (20 %). A kilépő oldalon a gépkezelők, összeszerelők főcsoport (42 %) mellett, a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (38 %) képviselnek a legnagyobb részarányt. A három hónapos előrejelzés szerint a létszám-mozgások összességében több mint félezer fős pozitív egyenleggel zárulnak. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, valamint építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Az előzőekből adódóan a megyében egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A tervezett létszám-felvételekben a második negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint: pincér, szakács, bolti eladó, pénztáros, szállodai recepciós, ápoló, szakápoló, feldolgozóipari gépkezelő, fémmegmunkáló. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (minőségbiztosítási-, gépészmérnökök, szoftverfejlesztők) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg mechanikai gép-összeszerelő, valamint egyszerű ipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozásúak jelennek meg nagyobb számban A létszámváltozások irányának alakulása A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 61 %-a úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik 2013 II. negyedévének végéig, a nyilatkozók 33 %-a növekedést valószínűsít, míg a cégek 6 %-a létszámának csökkenését vetíti előre.

8 Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Veszprém és Zirc körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk szinten tartását. A létszám növekedésében a legnagyobb arányban a Balaton-parti térségekben bíznak, de a foglalkoztatási körzetek mindegyikében van optimista válaszadó. Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 61 %-ban látják reálisnak létszámuk szinten tartását, 30 % bízik növekedésben, míg 9 % a jelenleginél szerint kirendeltségenként 12 hónap múlva A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya alacsonyabb létszámot valószínűsít 2014 márciusának végére. 80% Csökkentést valószínűsít 100% 90% 70% Stagnálást vár A többség (61,2 %) továbbra is Létszámnövelést vetít előre 60% változatlan létszámmal kíván 50% 40% tovább működni, míg a 30% 20% létszámcsökkenést előrejelzők 10% csoportja 3 %-ponttal bővült. A 0% derűlátók részesedése Balatonalmádi, Ajka, Pápa és Tapolca térségében számottevően nagyobb a megye átlagánál. A Veszprém térségében megkérdezett munkaadók több mint 80 %-a szinten tartást lát reálisnak, és az átlagnál kisebb arányban valószínűsítenek létszámnövekedést és csökkenést egyaránt A cégek létszámának változása A válaszadók összesített létszámadatai mind 3, mind 12 hónap elteltével, közfoglalkoztatottak nélkül, és közfoglalkoztatottakkal együtt számolva egyaránt némi növekedést mutatnak. A válaszadók jelenlegi és 3, és 12 hónap múlva várható létszámának alakulása vállalati méret szerint közfoglalkoztatottak nélkül létszámkategória jelenleg 3 hónap múlva 12 hónap múlva Vált. (%) 3 hónap múlva Vált. (%) 12 hónap múlva < 9 fő ,7 9, fő ,5 2, fő ,6 0,8 >249 fő ,2 1,7 Összesen ,1 1,6 A közfoglalkoztatottak nélkül számított létszámadatok június végére 1,1 %-os, egy év múlva pedig 1,6 %-os növekedést mutatnak. Vállalati méretet tekintve a második negyedév végéig a 250 fős és nagyobb vállalkozásokat kivéve - valamennyi létszámnagyság kategóriában növekedéssel számolnak. A mikro-, kis-, és középkategóriás vállalkozások az átlagnál nagyobb mértékű bővülésre számítanak a félév végéig. A legnagyobb optimizmus a mikro-vállalkozásokat jellemzi mind 3, mind 12 hónapon belül. A nagy létszámú szervezek hosszabb távon derűlátóak, ahogy a többi létszám kategória képviselői is, de a létszám emelkedésének mértéke kisebb, mint a három hónapos előrejelzésnél. Az adatgyűjtés megyei reprezentánsainál 2013 márciusának végén fő volt a közfoglalkoztatottak száma, mely a félév végéig főre emelkedik, az egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám pedig 674 főt ér el az előrejelzés szerint. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma tehát a II. negyedév végéig 5,7 %-kal nő, 12 hónap elteltével pedig mintegy felére csökken. A válaszadók körében Pápa (45 %) és Veszprém (28 %) térségében volt a megyében legnagyobb a közfoglalkoztatottak felméréskori létszáma.

9 Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Az érintettek többsége (háromnegyed része) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén dolgozott, 22,5 %-a pedig hagyományos, önkormányzati közfoglalkoztatás résztvevője volt. A közfoglalkoztatottak közel 2/3-részét 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták, 28 %-os arányban pedig középkategóriás cégeknél végeztek helyi szempontból meghatározó fontosságú munkákat az érintett munkavállalók. A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében közfoglalkoztatottakkal együtt létszámkategória jelenleg 3 hónap múlva 12 hónap múlva Vált. (%) 3 hónap múlva Vált. (%) 12 hónap múlva < 9 fő ,6 10, fő ,2 2, fő ,5 0,2 >249 fő ,1-0,7 Összesen ,2 0,2 középkategóriás cégek létszámuk emelkedését valószínűsítik. A közfoglalkoztatottakkal együtt számított létszám 2013 márciusának végén fő volt, mely a félév végére 1,2 %-kal, az elkövetkezendő egy évben pedig 0,2 %-kal nő. A változás iránya a 250 fős és nagyobb létszámú szervezeteket kivéve (ahol kismértékű csökkenés várható a foglalkoztatott létszámban), mindenütt pozitív, azaz a mikro-, kis-, és A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy a második negyedév során a feldolgozóiparban, a szállítás, raktározás területén, valamint az oktatásban a létszám mérséklődésével számolnak, a bányászatban stagnálás várható, a többi nemzetgazdasági ág reprezentánsai viszont kismértékű javulást valószínűsítenek. A létszám bővülésére a legnagyobb mértékben természetesen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviselői számítanak. A gazdasági ág június végi létszáma várhatóan 1,3- szerese lesz felméréskori adatnak. Az éves előrejelzés szerint anyagi ágakból nyilatkozók a bányászat és a mezőgazdaság képviselőit kivéve - termelési, illetve szolgáltatási feladataikat összességében a márciusinál kissé nagyobb létszámmal kívánják megoldani. A bányászatban továbbra is a létszám szinten tartását valószínűsítik, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén viszont létszámvesztéssel számolnak. A nem anyagi ágak reprezentánsai közül az ingatlanügyletek, valamint az egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők mind 3, mind 12 hónap elteltével létszámnövekedést valószínűsítenek, míg a többi szolgáltatást végző szervezet (információ, kommunikáció, pénzügyi, biztosítási tevékenység, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység) jelentős létszámmozgással nem számol sem 3 hónapon, sem egy éven belül. A művészet, szórakoztatás, szabadidős tevékenység reprezentánsai június végére szezonális növekedést jeleznek, égy év múlva pedig a létszám mérséklődését vetítik előre. Az összesített létszámok térségenkénti A felméréskori, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása Veszprém megyében alakulását áttekintve megállapítható, Felméréskori létszám (fő) hogy a II. negyedév végéig Veszprémet kivéve, a megye valamennyi körzetében derűlátóak a felmérés résztvevői, azaz a március 31. napján kimutatottnál nagyobb létszámmal számolnak. A létszám legnagyobb mértékű (13-20 % os) emelkedésében - a szezonális foglalkoztatás jótékony munkaerő felvevő hatása következtében - Balatonalmádiban és Balatonfüreden bíznak. Egy éven belül a létszám jelentős változásával Várható létszám (fő) Várható létszám (fő)

10 a térségek egyikében sem számolnak. Balatonfüred és Pápa körzetét kivéve azonban mindenütt kismértékű létszámbővülést remélnek. Az adatgyűjtés tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a megyében a foglalkoztatás kismértékű javulásra lehet számítani, miután az előrejelzés szerint mind a három, mind a tizenkettő hónap múlva várható létszámadatok valamelyest magasabbak a bázisidőszakinál. A megkérdezett megyei munkaadók többsége a létszám szinten tartását látja reálisnak, egy részénél viszont megmutatkoznak az óvatos derűlátás jelei, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési szolgáltatási feladataikat megoldani Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy a következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási terveik szerint kívánnak-e élni az atipikus foglalkoztatási formák adta lehetőségekkel, illetve mely foglalkoztatási formákat részesítik előnyben. Nyolcféle foglalkoztatási forma esetében vártuk a munkaadók véleményét: részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, bedolgozói jogviszony, alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma/egyszerűsített foglalkoztatás, határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés, önfoglalkoztatás, megbízási szerződés. A nyilatkozóknak három válaszlehetősége volt: biztosan alkalmazná, esetleg élne vele, egyáltalán nem szándékozik alkalmazni ezt a foglalkoztatási formát. A felmérés résztvevői a legnagyobb arányban a határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatást részesítik előnyben (28 %), és további 29 %-uk is élne adott esetben vele. Második helyre az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás, illetve egyszerűsített foglalkoztatás került, ugyanis a válaszadók 17 %-a ennek keretében szándékozik a munkavállalókat foglalkoztatni. A válaszadók közel negyede ugyancsak nem zárkózik el az alkalmi foglalkoztatástól az adatgyűjtést követő 3 hónapban. A részmunkaidős foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya 17,5 %-ot ér el, és a nyilatkozók 31 %-a is élne esetlegesen a részmunkaidőben való alkalmazás lehetőségével. A megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatást a felmérés résztvevőinek 5,5 %-a biztosan, több mint 20 %-a pedig esetlegesen szerepelteti munkaerő-gazdálkodási terveiben. Továbbra is a távmunka, valamint a bedolgozói jogviszonyban történő foglalkoztatási forma a legkevésbé népszerű.

11 A felmérés összegzett tapasztalatait a következő táblázat foglalja össze: Atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a felmérés résztvevőinél Foglalkoztatási formák / gyakoriság biztosan alkalmazná talán alkalmazná nem alkalmazná nem nyilatkozott a válaszadók száma és megoszlása Összesen Részmunkaidős foglalkoztatás (db) Megoszlás (%) 17,5 30,7 16,4 35,4 100,0 Távmunka (db) Megoszlás (%) 0,4 4,1 56,1 39,4 100,0 Bedolgozói jogviszony (db) Megoszlás (%) 0,5 4,6 54,3 40,6 100,0 Alkalmi vagy szezonális foglalk Megoszlás (%) 16,9 23,6 22,6 36,9 100,0 Határozott idejű szerződéses fogl Megoszlás (%) 28,2 28,6 12,2 31,0 100,0 Munkaerő-kölcsönzés (db) Megoszlás (%) 3,2 6,3 51,0 39,5 100,0 Önfoglalkoztatás (db) Megoszlás (%) 1,4 5,5 53,1 40,0 100,0 Megbízási szerződés (db) Megoszlás (%) 5,5 21,3 34,6 38,6 100,0 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

12 A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség, a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még:

13 a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Önálló (egyéni) vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az önálló (egyéni) vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.

14 Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A Központi Illetmény-elszámolási Rendszerből származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR besorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok. Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január elsejére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható). 2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval.

15 Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.) Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, a többször módosított évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: szeptember 1-jétől, majd január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény V. fejezete) A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt ai, - A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv a, továbbá - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59. (9) bekezdése határozza meg. A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

16 A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. szerint: A Kjt a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt ai alkalmazandók. Az Mt ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. szerint: A Kttv a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik; b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a; d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.

17 A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben - 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő, - 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. (9)]. Veszprém, május

18 sz. melléklet A 2013 II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve

19 sz. melléklet A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ,0 83,3 Bányászat, kőfejtés ,0 100,0 Feldolgozóipar ,8 102,7 V.energia,gáz,gőzell., légkondícionálás ,2 100,4 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálkodás ,9 100,8 Építőipar ,0 101,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 100,2 Szállítás, raktározás ,7 100,1 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,6 102,4 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,2 100,1 Oktatás ,8 99,0 Humán-Egészségügyi,szociális ellátás ,1 101,1 Egyéb nem anyagi ágak ,8 100,3 Megye összesen ,2 100,2 A válaszadók számának, valamint felméréskori, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Felméréskori létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Ajka ,9 101,4 Balatonfüred ,4 97,1 Pápa ,2 94,6 Sümeg ,2 103,8 Tapolca ,2 102,6 Várpalota ,3 101,3 Zirc ,6 102,0 Veszprém ,1 101,6 Balatonalmádi ,7 102,0 Veszprém megye ,2 100,2

20 sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében a II. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség Balatonalmádi Kirendeltség válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) 3 hónap múlva várható létszám (fő) 12 hónap múlva várható létszám (fő) közfoglalkoztatottak száma jelenleg (fő) közfoglalk. száma 3 hónap múlva (fő) közfoglalk. száma 12 hónap múlva (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Veszprém megye Közép Nagy Összesen