A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA IV. NEGYEDÉV VESZPRÉM MEGYE 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre osztott. A megyében 217 település található, ebből tizenöt városi rangú. A falvak között 169 db azoknak a száma, melyeknek az állandó lakosa ezer fő alatti, de közülük is 121 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye lakónépessége január elsején 355 ezer fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint III. negyedévében a éves korú népességből 162,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív a megyében, mely 1,4 %-kal több, mint az előző negyedévben. A gazdaságilag aktív népességből 143,9 ezer fő a foglalkoztatottak, 18,3 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A megyei aktivitási arány III. negyedévében 59,1 %, mely 0,7 %-ponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél, de az országos átlagot 1,7 %-ponttal meghaladja. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 52,4 %-ot ért el, mely 1,8 %-ponttal kisebb, mint III. negyedévében, de az országos átlagnál 1,0 %-ponttal kedvezőbb. Veszprém megyében III. negyedévben 77,9 ezer fő állt alkalmazásban, mely 1,8 %-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) , Foglalkoztatottak (ezer fő) 149,6 143,9-5, , ,5 +79,6 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 76,5 77,9 +1, , ,4-19,6 Munkanélküliek (ezer fő) 15,4 18,3 +2,9 462,0 457,7-4,3 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 165,0 162,2-2, , ,2 +75,3 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 111,0 112,1 +1, , ,8-95,6 Aktivitási arány (%), %-pont 59,8 59,1-0,7 56,3 57,4 +1,1 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 54,2 52,4-1,8 50,3 51,4 +1,1 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 9,3 11,3 +2,0 10,7 10,4-0,3 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Veszprém megyében III. negyedévének végén db vállalkozást tartottak nyilván, 0,1 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások 27 %-a ( db) társas, 73 %-a ( db) pedig egyéni vállalkozásként volt bejegyezve. 1 Forrás:

3 A munkaerő-piaci helyzet alakulása I-III. negyedévében A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő fő volt a munkaügyi január szeptember központ által nyilvántartott álláskeresők megyei átlagos száma, mely 12,7 %-kal alacsonyabb, mint a év azonos időszakában ben - a szezonális hatások érvényesülése mellett hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint az 5000 elmúlt két év első kilenc 0 hónapjában. A III. negyedév jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. végén 14,3 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők megyei száma, mely 820 fővel kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A Balaton-parti idegenforgalom, valamint az egyéb idénymunkák beindulása, a közfoglalkoztatási lehetőségek bővülése, továbbá a feldolgozóipar élénkülő kereslete hatására különösen a II. negyedévben mutatkozott jelentős mérséklődés az álláskeresők számában III. negyedévének végén a megye gazdaságilag aktív népességének 8,8 %-a volt nyilvántartott álláskereső. A megye idei mutatója alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt és az országos átlagnál is lényegesen kedvezőbb. A Veszprém megyén belül mutatkozó területi különbségek továbbra is jelentősek, és az érintett térségek munkaerő-piaci pozíciójában mutatkozó szezonális eltérések is meghatározóak I-III. negyedévében azonban a gazdaságilag aktív népesség a megyei foglalkoztatási körzetek mindegyikében kisebb arányban volt állás nélkül az országos átlagnál, és a mutató értéke javult az előző évhez képest. A munkaügyi központ kirendeltségein az év első 9 hónapjában db álláshelyet jelentettek be a munkaadók, mely 3,5 %-kal több, mint azonos időszakában. A munkaügyi szervezetnél megjelenő munkaerő-kereslet 64 %-a támogatás útján volt betölthető, 36 %-a esetében pedig támogatás nélkül is várták a megfelelő munkaerőt. A támogatás nélküli munkalehetőségeket főleg a feldolgozóipar egyes ágazataiban (járműalkatrész-gyártás, gépipar, élelmiszeripar, textilipar területén), valamint az anyagi szolgáltatások (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem) szférájában ajánlották a munkaadók. Veszprém megyében a létszám-leépítési törekvések I-III. negyedévében nem voltak meghatározóak (9 munkaadó összesen 237 munkavállaló esetében hozott csoportos létszám-csökkentésről döntést). A megyében az év első kilenc hónapjában az egy ütemben 10 fős, illetve annál nagyobb létszámbővítést végrehajtó cégeknél ugyanakkor 307 fő tudott elhelyezkedni. A létszámbővítéssel is együtt járó fejlesztések kapcsán az előzetes információk szerint a év végéig, valamint 2013-ban várhatóan mintegy ezer fő számára nyílik munkalehetőség.

4 A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana novemberében már harmincadik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk. A munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedévi adatfelvételére az október 30 - november 16-ig terjedő időintervallumban került sor. A III. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám alakulásáról, illetve a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról kértünk a felmérésbe bevont munkáltatóktól adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy munkaerőigényeiket jellemzően, milyen forrásból elégítik ki a munkaadók. 2.2 A reprezentativitás arányai A szeptember végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében A felmérésben résztvevő munkaadók vállalati méret szerinti megoszlása 574 munkáltató töltötte ki IV. negyedév értékelhetően, mely 96 %-os válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 főnél kisebb Mikrovállalkozás létszámú cégek túlsúlya jellemző, 136 db Kiskategóriás így a felmérés résztvevőinek cég 269db nagyobb része (70,6 %-a) is a Nagy v állalat 41 db Közepes mikro-, illetve kisvállalkozások nagyságú cég körébe tartozik. A legtöbb 128db válaszadó (269 db) a fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 136 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A felmérés során összességében 45,3 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 31,5 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 58,2 %-át jelenti.

5 - 5 - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adatszolgáltatásban résztvevő Veszprém megyei szervezetek többsége is (194 cég) az ipari Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység vállalkozásokat reprezentálta, és Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ebből legnagyobb súllyal a megye Oktatás kulcs nemzetgazdasági ága, a Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő feldolgozóipar képviseltette magát. Egyéb szolgáltatás A nyilatkozók egynegyede (147 Összesen cég), a megyénkben ugyancsak meghatározó az anyagi szolgáltatások területéről került ki. A megkérdezett szervezetek között az építőipari cégek száma is magas, azonban ezek többsége mikro-, illetve kiskategóriás vállalkozás, alacsony foglalkoztatott létszámmal. A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (48 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (20,4 ezer fő) a feldolgozóipar 181 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb.) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 18 %-a (8,2 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások területén belül legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 83 kereskedelmi cégnek volt (4,7 ezer fő). A felmérésben résztvevő cégek létszám szerinti összetétele cégméret szerint IV. negyedév Nagyvállalat 52,2% Közepes nagyságú cég 31,3% Kiskategóriás cég 14,8% A KSH I-III. negyedévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,5 ezer fő) az ipari cégeknél álltak A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében IV. negyedév alkalmazásban, ezen belül a Középkategóriászámú Összesen Nagylét- Mikrovállalkozás legnagyobb számban (26,2 ezer Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Kisvállalat szervezet szervezet fő) a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgoztak. Veszprém megyében magas (13,5 ezer fő) az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában foglalkoztatottak száma is. Ezzel összhangban, az Mikrovállalkozás 1,7% középkategóriás cég is 14,2 ezer főt foglalkoztatott. A felmérésben résztvevő munkaadóknál szeptemberének végén összesen fő állt alkalmazásban. A mikro-, és kiskategóriás cégek létszámreprezentáltsága meglehetősen alacsony, 16,5 %-ot ér el. A létszám 31 %- át a középkategóriás cégek, több, mint felét pedig a 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe bevont 41 db 250 fős, és annál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23,7 ezer fő állt alkalmazásban, de a 128 db

6 Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolg., vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás Humánegészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Az adatgyűjtés eredményei A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A munkaerő-mozgások alakulása A megkérdezett munkaadók IV. negyedévének végéig összességében, fős létszámfelvételt, és fős létszámleadást vetítenek előre, amely fős létszámcsökkenést jelent. A 3 hónapos előrejelzés szerint, a szeptember végi állapothoz képest a válaszadók létszámában a következő A 3 hónap múlva várható létszámváltozások alakulása gazdasági ágak szerint (közfoglalkoztatás nélkül) Veszprém megyében negyedév végére megyei szinten fő 600 létszámcsökkenés 1,4 %-os létszámcsökkenés 500 felvétel egyenleg 400 várható. Közfoglalkoztatás nélkül 300 összességében az ezer fős 200 létszámnövekedés és az 1,7 ezer fős létszámcsökkenés egyenlegeként az év végéig mintegy hatszáz fős létszámcsökkenés várható. A prognosztizált létszámmozgások -500 alapján a munkáltatók statisztikai -600 állományi létszámában várható -700 létszámnövekedés jelentős részére a feldolgozóiparban kerül sor, ugyanakkor a megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenések meghatározó hányada is a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. A IV. negyedév vége már az idegenforgalmi holt idényt, valamint az egyéb szezonális foglalkoztatások befejeződését, illetve a határozott idejű munkaszerződések lejártát jelenti. Dominánsak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az építőipar szezonális létszámleadásai. A kereskedelemben pedig közel kiegyenlített létszámmozgások jelentkeznek. A humán-egészségügyi, szociális ellátás területének felvételi szándékai megközelítik a 200 főt, mindamellett, hogy 100 főt meghaladó kilépővel is számolnak. A közfoglalkoztatás területén a felmérés résztvevőinél 347 fő belépésére, illetve fő kilépésére lehet számítani a IV. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámmozgások alakulása gazdasági ágak szerint negyedév során. A közfoglalkoztatotti létszám-mozgások Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzell., belépő fő december végén 828 fős negatív Vízellátás; szennyvíz gyűjtése kilépő fő Építőipar egyenleggel zárulnak. A közfoglalkoztatottak várható létszám- Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció mozgása legnagyobb mértékben a Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügy letek mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a közigazgatás Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás területét érinti IV. Műv észet, szórakoztatás, szabad Egyéb szolgáltatás negyedévében tovább folytatódtak [fő] az önkormányzatoknál és intézményeiknél, továbbá a civil szervezeteknél működő hosszabb idejű közfoglalkoztatási programok, valamint a kistérségi startmunka programok különböző projektjei, illetve az országos közfoglalkoztatási programok.

7 - 7 - December elejétől elindult a téli átmeneti közfoglalkoztatás programja, amely áthúzódik a következő negyedévre. A közfoglalkoztatási programok nagy része azonban az év végével befejeződik, és I. negyedévében indulnak újra a különböző projektek. Foglalkozás szerint az utolsó negyedév végéig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő szakmákat kivéve, valamennyi foglalkoztatás-főcsoport létszámmozgásai negatív egyenleggel zárulnak. A három hónap múlva várható létszámfelvételek és létszámcsökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerinti bontásban a Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget ig. fogl Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások) Összesen A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám egyharmadát a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresték, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya 23 %-ot, az ipari és építőipari foglalkozásúak hányada 11 %-ot a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak részesedése pedig 9 %-ot, ér el. A kilépő oldalon a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (30 %), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások (21 %), a gépkezelők, összeszerelők (16 %), a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak (11 %), valamint az ipari és építőipari foglalkozásúak (8 %) csoportjába tartozók jelennek meg a legnagyobb számban. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A 3 hónapos előrejelzés szerint a létszámmozgások összességében negatív egyenleggel zárulnak. December végére a megyét jellemző szezonális tendenciáknak megfelelően, illetve a közfoglalkoztatási programok befejeződésével összefüggésben - a foglalkoztatásból kikerülők száma lényegesen meghaladja a negyedév során belépőkét.

8 - 8 - A tervezett létszám felvételekben a IV. negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozások, mechanikai gép összeszerelők, feldolgozóipari gépkezelők, termék összeszerelők, lakatosok, takarítók, bolti eladók, ápolók, szakápolók. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (főleg szoftverfejlesztő informatikusok) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg mező-és erdőgazdasági, valamint egyszerű szolgáltatási foglalkozásúak, fémipari foglalkozásúak (lakatosok, hegesztők), feldolgozóipari gépkezelők, összeszerelők, bolti eladók, felszolgálók, intézményi takarítók és kisegítők jelennek meg A létszámváltozások irányának alakulása A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 60 %-a (346 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik a IV. negyedév végéig, a nyilatkozók 17 %-a (94 munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 23 %-a (134 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti előre. Sümeg, Tapolca, Zirc és Veszprém körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont a legnagyobb arányban Ajka és Pápa vonzáskörzetében bíznak, de a térségek mindegyikében van optimista válaszadó. Az idényjellegű foglalkoztatás befejeződése következtében Balatonfüreden az átlagnál lényegesen nagyobb arányban számolnak a létszám csökkenésével. Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 56 %-ban látják reálisnak létszámuk szinten tartását, 25 % bízik növekedésben, A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya szerint kirendeltségenként 12 hónap múlva míg 19 % a jelenleginél 100% alacsonyabb létszámot valószínűsít 90% 80% szeptember végére. 70% Csökkentést valószínűsít Stagnálást vár Az arányok eltolódása a nyilatkozók egy részének optimizmu- 60% Létszámnövelést vetít előre 50% 40% sára enged következtetni, ugyanis 30% 20% 12 hónap múlva 8 %-ponttal bővül 10% 0% azon szervezetek köre, amelyek termelési, szolgáltatási feladataikat a felméréskorinál valamelyest nagyobb létszámmal tervezik megoldani, ugyanakkor a létszámcsökkenést előrejelzők csoportja 4 %-ponttal kisebb. A derűlátók részesedése Ajka, Pápa, valamint Zirc, Balatonalmádi és Várpalota térségében nagyobb a megye átlagánál. Ez azonban megyei szinten jelentős létszámváltozást nem indukál, mivel éppen a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a kevésbé derűlátóak. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi A cégek létszámának változása A válaszadók összesített létszámadatai mind 3, mind 12 hónap elteltével némi mérséklődést mutatnak december végéig a nyilatkozók létszámuk 1,4 %-os, míg szeptember 30. napjáig mindössze 0,1 %-os csökkenését vetítik előre, és ez utóbbi gyakorlatilag a megye egészében szinten tartást jelent. Vállalati méretet tekintve a év végéig valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám csökkenésével számolnak.

9 - 9 - A 250 főnél alacsonyabb létszámmal működő cégek az átlagnál nagyobb mértékű fogyásra számítanak az utolsó negyedév során. Az elkövetkezendő 12 hónap tekintetében viszont a mikro-vállalkozások, valamint a fővel működő cégek javulásra számítanak. A 250 fős és nagyobb létszámú vállalkozásoknál dolgozók létszáma összességében stagnál, míg a középkategóriás cégek egy éves viszonylatban is némi csökkenést vetítenek előre. A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap múlva 12 hónap múlva Vált. (%) 3 hónap múlva Vált. (%) 12 hónap múlva < 9 fő ,4 2, fő ,0 0, fő ,9-1,0 >249 fő ,0 0,0 Összesen ,4-0,1 Az adatszolgáltatóknál a közfoglalkoztatásban résztvevők száma az áttekintett időszakokban csökkenést mutat. Az előrejelzés szerint a tárgynegyedév végére 828 fős mérséklődés várható, 12 hónap elteltével pedig 674 fős csökkenéssel számolnak a válaszadók a szeptemberi bázisadathoz képest. Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve megállapítható, hogy Pápa, Sümeg és Tapolca körzetében a A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatás nélkül nyilatkozók mindkét időszak tekintetében borúlátóak, azaz kevesebb Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) létszámmal számolnak a jelenleginél Várható létszám (fő) A év végéig Ajka, Várpalota és Balatonfüred térségében is csökkenést valószínűsítenek, azonban szeptemberére már valamelyest nagyobb létszámot remélnek a felméréskorinál. A szezonalitás hatása legnagyobb mértékben Balatonfüred vonzáskörzetében érvényesül, ahol 10 %-nál nagyobb csökkenést vetítenek előre az év végéig. A Zirc, Veszprém és Balatonalmádi foglalkoztatási körzetéből nyilatkozó munkaadók összességében mindkét időszak tekintetében derűlátóak, azaz létszámuk némi növekedésében bíznak. Ajka Egy éven belül a létszám jelentős változásával a térségek egyikében sem számolnak, de az egy éves várakozások tekintetében a térségek többségében valamelyest nagyobb derűlátás jellemző a 3 hónapos előrejelzésben megfogalmazottnál. Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az utolsó negyedévben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a bányászat területén stagnálás várható, a vízellátás és hulladékgazdálkodás, az egészségügy, továbbá a szakmai tudományos, műszaki tevékenység reprezentánsai viszont kismértékű javulásra számítanak.

10 A többi gazdasági ágat képviselő munkaadók ugyanakkor létszámvesztéssel számolnak, az idei év végéig, amelynek mértéke - az idegenforgalmi holtszezon miatt - természetesen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szférájában a legnagyobb. Az éves előrejelzés szerint bizakodóak a létszám alakulását illetően a feldolgozóipar, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az egészségügyi, szociális ellátás területén. A bányászatban, valamint az egyéb szolgáltatások szférájában viszont a létszám szinten tartását látják reálisnak, míg a többi gazdasági ág a létszám némi visszaesését prognosztizálja. Az energiaiparban, az építőiparban, a szállítási szférában, az ingatlanügyletek, illetve az egyéb nem anyagi ágak területén mind 3, mind 12 hónap elteltével a szeptemberinél kisebb létszámot valószínűsítenek. A közigazgatási, és az oktatási intézmények ugyancsak mindkét előrejelzés által érintett időszak tekintetében pesszimisták. Összességében a felmérés résztvevőinek statisztikai állományi létszáma mind három, mind tizenkettő hónap múlva kismértékű (1,4, illetve 0,1 %-os) csökkenést mutat. A megkérdezett megyei munkaadók egy részénél ugyan megmutatkoznak az óvatos derűlátás jelei, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési szolgáltatási feladataikat megoldani. A munkaadók többsége azonban - a szezonalitás érvényesülése mellett szinten tartást, illetve némi visszaesést lát reálisnak A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői forrásai A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyezni, hogy ebben a témában kérdésenként a cégeknek átlagosan mintegy 40 %-a nem válaszolt, vagy nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen (31,0 %- ban) a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő álláshely betöltés áll. A megkérdezett cégek ennél lényegesen nagyobb (46 %-os) arányban alkalmanként is élnek ezzel a lehetőséggel. Tehát a megfelelő munkaerő kiválasztásához a kérdésre válaszoló cégek közel nyolctizede valamilyen gyakorisággal igénybe veszi a munkaügyi szervezet állásközvetítő tevékenységét. A megkérdezett szervezeteknek mindössze 3 %-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem él a kirendeltségi munkaerő-közvetítés lehetőségével. Meghatározó szerepe van az informális csatornákon (család, rokonok, kollégák) keresztül történő munkaerő-feltöltésnek is, hiszen a válaszadók közel ötöde gyakran, és további 42 %- a alkalmanként ehhez a módozathoz folyamodik. A hirdetés útján történő munkaerő-keresés ugyancsak dobogós helyre került, ugyanis a nyilatkozók 19 %-a ezt a megoldást választja leggyakrabban, de a válaszadók több, mint 40 %-a alkalmanként, ugyancsak él vele.

11 A munkaerőigény kielégítésének jellemző forrásai, azok gyakorisága foglalkoztatási körzetenként Veszprém megyében Válaszadók száma/térség Ajka Pápa Sümeg Tapolca Zirc Veszprém megye (db) Nem válaszolt ,0 Soha ,5 Alkalmanként ,6 Gyakran ,8 Balatonfüred Várpalota Veszprém Balatonalmádi Veszprém megye (%) Hírdetés útján ,0 Nem válaszolt ,3 Soha ,7 Alkalmanként ,4 Gyakran ,5 Pályázatokkal ,0 Nem válaszolt ,0 Soha ,1 Alkalmanként ,8 Gyakran ,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével ,0 Nem válaszolt ,1 Soha ,2 Alkalmanként ,3 Gyakran ,3 Informális ,0 csatornákon keresztül Nem válaszolt ,3 Soha ,6 Alkalmanként ,7 Gyakran ,4 Egyéb módon ,0 Nem válaszolt ,3 Soha ,5 Alkalmanként ,3 Gyakran ,9 Munkaközvetítőkön keresztül ,0 Nem válaszolt ,8 Soha ,4 Alkalmanként ,1 Gyakran ,7 Interneten keresztül ,0 Nem válaszolt ,2 Soha ,2 Alkalmanként ,4 Gyakran ,3 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással ,0 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a megkérdezett cégek 6 %-a gyakran, 27 %-a pedig alkalmanként oldja meg üres állásai betöltését. Az erről nyilatkozó munkáltatók mintegy 40 %-a soha nem veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségeken kívül más munkaerő-közvetítő cégek segítségét, és minden harmadik cég elutasítja az interneten keresztül történő létszámkiválasztást is.

12 A 100 főnél nagyobb létszámú cégek jellemzői, jövőbeni kilátásai a munkáltatóknál tett személyes látogatás, illetve a felmérés tapasztalatai alapján 3.1 A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások jellemzői szeptemberében a VEMKH Munkaügyi Központjának kirendeltségei 103 db száz főnél nagyobb létszámú, illetékességi területükön működő munkáltatót kerestek fel személyesen, a munkáltatói kapcsolattartás keretében. A munkáltatói látogatás alapvető célja a cégek gazdasági helyzetének, jövőbeni kilátásainak, fejlesztési elképzeléseinek, létszám-leépítési, illetve bővítési terveinek felmérése volt. A felkeresett munkaadók több, mint 60 %-a részt vett az egyidejűleg lebonyolításra kerülő évi Munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra-kutatás elnevezésű adatgyűjtésben is, illetve nagyrészük a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben is időről időre szolgáltat adatot. A munkáltatói látogatás során gyűjtött információk összevetésre kerültek a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során tapasztaltakkal. Veszprém megyében a 100 főnél nagyobb létszámmal tevékenykedő munkaadók közel fele a feldolgozóipar egyes ágazataiban működik, többségük a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében. Meghatározó még az Ajka, Pápa, valamint Várpalota térségébe települt nagy létszámú foglalkoztatók szerepe is. A bányászat kivételével, az anyagi ágak mindegyikének van képviselője a száz főnél nagyobb létszámot foglalkoztatók körében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő Balaton-parti vállalkozások esetében meghatározó a szezonalitás hatása, mivel az idegenforgalmi idény hónapjaiban 100 fő feletti létszámot foglalkoztatnak, holtszezonban pedig létszámuk nem éri el a száz főt. A foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségűek még a megyébe települt kereskedelmi vállalkozások is, de számottevő az egészségügyi, illetve szociális ellátás területén működő foglalkoztatók szerepe is. A cégek közel fele (50 db) 200 főnél kisebb létszámmal működött, míg a 7 legnagyobb munkaadó az fős létszám-nagyság kategóriába tartozott a felmérés időpontjában. A versenyszférában működő, a külföldi és belföldi felvevő piacok alakulásától függő vállalkozások létszámukat rendszerint a rendelésállományok növekedése kapcsán bővítik. Ezeknél a munkaadóknál jellemző a munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül, határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás. Veszprém megyében kiemelkedő szerepe van a foglalkoztatásban a szezonális hatások érvényesülésének, amely nemcsak az idegenforgalmi idénnyel, hanem egyes feldolgozóipari cégek esetében, a gyártott termék szezonális jellegével is összefügg. A közfoglalkoztatottak alkalmazásában érintett munkaadók továbbra is élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.

13 Fejlesztés eredményeként létszámbővítést végrehajtó, illetve a közeljövőben tervező vállalkozások A termelő-, illetve szolgáltató kapacitás növelését szolgáló beruházások eredményeként összesen 17 szervezet esetében számolhatunk be létszámbővítésről. Ezek a munkáltatók jellemzően létszámukat több ütemben, folyamatosan töltötték fel ben, illetve töltik fel a év során, és a megnövelt létszám megtartását vállalták az elkövetkezendő években. A fejlesztések, illetve ez által a létszámbővítések döntő többsége a feldolgozóiparban, főleg a járműalkatrész-gyártás területén valósul meg. Ajkán és Zircen egy-egy szervezet, Balatonfüred körzetében 3 munkaadó, Pápán, valamint Várpalotán szintén 3-3 cég, míg a megyeszékhelyen 6 gazdálkodó bővíti fejlesztéssel összefüggésben létszámát. A 100 főnél nagyobb létszámú cégek által jelzett fejlesztések eredményeként megyei szinten összesen több, mint 800 fős létszámbővítésről adhatunk számot. A létszámfelvételek többsége év végéig megvalósul. 3.3 Változatlan humán erőforrással működő gazdálkodók Korszerűsítő, innovatív fejlesztést végrehajtó munkáltatók 15 megyei munkáltatónál, Ajka, Pápa, Várpalota, Balatonfüred és Veszprém térségében korszerűsítéssel, gépbeszerzéssel, technológiai fejlesztéssel raktárkapacitás bővítéssel, jobb elhelyezéssel járó beruházások megvalósítása van folyamatban, de az üzemeltetéshez szükséges munkaerőt - a már meglevő létszámukból - belső átcsoportosítással, a dolgozók átképzésével biztosítani tudják. Az innovatív fejlesztést végrehajtó munkáltatók gazdálkodása stabil, számottevő létszámmozgással nem számolnak, viszont a fluktuációból, nyugdíjazásból eredő üres álláshelyeket általában igyekeznek feltölteni, preferálva a korábbinál kvalifikáltabb munkaerő alkalmazását Stabil gazdasági helyzetű, de beruházással nem számoló munkaadók A Veszprém megyében működő, 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek több, mint 60 %-ának gazdasági helyzete stabil, létszámgazdálkodása kiegyensúlyozott. Számottevő létszámfelvételekkel, és létszámleadásokkal nem számolnak az elkövetkezendő egy évben, és nem gondolkodnak fejlesztésben sem. A kötelező béremeléseket végrehajtották, és változatlan létszámmal kívánnak a továbbiakban is működni. 3.4 Stagnálást előrejelző szervezetek Nyolc megyei cég gazdasági helyzetét stagnálás jellemzi, nem töltik be a nyugdíjazásra kerülők, valamint az egyéb okból távozók helyét. Jelentősebb létszám-leépítésre azonban a cégek egyike sem készül.

14 A munkáltatói látogatások tapasztalatainak összegzése, illetve összevetése a IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információkkal A munkáltatói látogatások tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a cégek mintegy 75 %-ának gazdálkodása stabil, termelési, szolgáltatási feladataikat a jelenlegi létszámuk szinten tartásával törekednek megoldani. Közülük 15 cégnél korszerűsítő, innovatív fejlesztésekre sor kerül, ezek azonban a létszámbővítéssel nem járnak együtt. A termelőkapacitás bővítését szolgáló beruházások eredményeként létszámot is bővítő munkáltatók részesedése 17 %-ot tesz ki a megyében. A stagnáló gazdasági helyzetben lévő szervezetek aránya 8 %-ot ért el. A személyes felkeresés időpontjában a cégek egyike sem készült csoportos létszámcsökkentésre, de számottevő egyéb létszámleadás sem szerepelt a terveikben. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során szerzett információk megerősítették a szeptemberében lefolytatott személyes munkáltatói látogatások tapasztalatait. A munkáltatók meghatározó része évi létszámának szinten tartására, illetve a munkahelyek megőrzésére törekszik. A szeptember 30. napjára várható létszám a megye egészében alig változik. Jelentősebb létszám-mozgások főleg a közfoglalkoztatásban várhatóak az év végéig, illetve a megyében a szokásos tendenciáknak megfelelően érvényesül idén is a klasszikusan érintett, időjárás-, illetve idegenforgalom függő gazdasági ágakban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, építőipar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) a szezonalitás hatása. Ennek megfelelően ősszel és télen kisebb a foglalkoztatottság, és többen jelentkeznek álláskeresőként is a munkaügyi kirendeltségeken. A feldolgozóiparban a rendelésállományok alakulásával összefüggésben jellemzően határozott időre szóló munkaszerződéssel, illetve munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül foglalkoztatják a munkavállalókat. A határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyok sok esetben lejárnak az év végével, azonban az érintett dolgozók később a megrendelések növekedésével egyidejűleg remélhetően ismét alkalmazásra kerülnek. A gyártott termék szezonális jellegével (pl. jégkrém-, mezőgazdasági kisgépek-, melegítő takarók gyártása stb. területén) is összefügg néhány feldolgozóipari cég esetében a foglalkoztatás átmeneti szünetelése. Az összeszerelő munkakörökben foglalkoztatott betanított munkások esetében a kirendeltségi tapasztalatok szerint időnként nagy a fluktuáció is, ezért szinte egész évben folyamatos a munkaerő-felvétel, és így a létszám-mozgások kiegyenlítődnek.

15 Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 4.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is.

16 A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

17 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

18 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok. Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január 1-jére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható). 2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.)

19 Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, az évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: szeptember 1-jétől, majd január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény V. fejezete) A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt ai, - A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv a, továbbá - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59. (9) bekezdése határozza meg. A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

20 A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. Szerint: A Kjt a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt ai alkalmazandók. Az Mt ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. Szerint: A Kttv a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik; b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a; d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.

21 A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben - 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő, - 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. (9)]. Veszprém, december

22 sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Mezőgazdaság, erdőgazdálk ,0 99,5 Bányászat, kőfejtés ,0 100,0 Feldolgozóipar ,1 100,9 V.energia,gáz,gőzell., légkond ,0 99,4 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk ,4 100,5 Építőipar ,8 95,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 100,8 Szállítás, raktározás ,4 99,8 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,6 102,6 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,5 84,4 Oktatás ,5 99,5 Humán-Egészségügyi,szociális ell ,2 101,9 Ingatlanügyletek ,6 98,5 Egyéb szolgáltatás ,1 100,0 Adm.szolg.támogató tevékenység ,3 88,6 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 99,5 Egyéb nem anyagi ágak ,3 98,5 Megye összesen ,6 99,9 A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva Ajka ,4 100,7 Balatonfüred ,8 100,8 Pápa ,8 98,4 Sümeg ,7 98,9 Tapolca ,7 97,5 Várpalota ,7 100,2 Zirc ,5 101,4 Veszprém ,1 100,2 Balatonalmádi ,5 102,1 Veszprém megye ,6 99,9

23 sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében a IV. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség Veszprém megye válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) 3 hónap múlva várható létszám (fő) 12 hónap múlva várható létszám (fő) közfoglalkoztatás jelenleg (fő) közfoglalkoztatás 3 hónap múlva (fő) közfoglalkoztatás 12 hónap múlva (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen

24 sz. melléklet A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek térségenkénti és gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében szeptember Gazdasági ág/térség Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Ingatlanügyletek Ajka Pápa Gazdasági szervezetek száma (db) Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém , , , , , , , , , ,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,8 Oktatás 4 4 3,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 Megye összesen (db) % 21,4 7,8 14,6 1,9 2,9 7,8 2,9 39,8 1,0 100,0 Zirc Összesen (fő) (%) A 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek létszámnagyság szerinti alakulása Veszprém megyében szeptember Létszámnagyság kategória/térség Ajka Pápa Sümeg Tapolca Balatonalmádi Balatonfüred Balatonfüred Várpalota Zirc Gazdasági szervezetek száma (db) Veszprém Balatonalmádi fő fő fő fő fő fő fő Összesen: Összesen

25 A IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve