A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA III. NEGYEDÉV VESZPRÉM MEGYE 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre osztott. A megyében 217 település található, ebből tizenöt városi rangú. A falvak között 169 db azoknak a száma, melyeknek az állandó lakosa ezer fő alatti, de közülük is 121 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye lakónépessége január elsején fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint II. negyedévében a éves korú népességből 159,9 ezer fő volt gazdaságilag aktív a megyében, mely 0,4 %-kal több, mint azonos időszakában. A gazdaságilag aktív népességből 143,1 ezer fő a foglalkoztatottak, 16,8 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A megyei aktivitási arány 58,2 %, mely II. negyedévéhez képest 0,5 %-ponttal nőtt, és 1,4 %-ponttal meghaladja az országos átlagot. Veszprém megye foglalkoztatási rátája II. negyedévében 52,1 %-ot ért el, mely 1,5 %-ponttal kedvezőbb az országos átlagnál, és egy év alatt 0,6 %-ponttal emelkedett. Veszprém megyében II. negyedévben 77,6 ezer fő állt alkalmazásban, mely 2,4 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás II. n.év II. n.év II. n.év II. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) , Foglalkoztatottak (ezer fő) 142,3 143,1 +0, , ,2 +67,4 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 75,8 77,6 +1, , ,4-21,4 Munkanélküliek (ezer fő) 17,1 16,8-0,3 460,7 472,2 +11,5 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 159,3 159,9 +0, , ,4 +78,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 117,0 115,0-2, , ,0-95,7 Aktivitási arány (%), %-pont 57,7 58,2 +0,5 55,6 56,8 +1,2 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 51,5 52,1 +0,6 49,6 50,6 +1,0 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 10,7 10,5-0,2 10,8 10,9 +0,1 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Veszprém megyében I. félévének végén db vállalkozást tartottak nyilván, 0,7 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások 27 %-a ( db) társas, 73 %-a ( db) pedig egyéni vállalkozásként volt bejegyezve. 1 Forrás:

3 A munkaerő-piaci helyzet alakulása fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása január június jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Veszprém megyében évben hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint megfelelő hónapjaiban, és az év elején, a holt idény ellenére sem érte el már a 20 ezer főt a nyilvántartottak száma. A legtöbb állástalan (19,2 ezer fő) január végén volt a megyében, számuk azonban a félév végére folyamatos mérséklődés mellett 13,7 ezer főre apadt. A regisztrált álláskeresők száma az utóbbi három év első felében csökkenő tendenciájú. A nyilvántartott álláskeresők I. félévi átlagos száma Veszprém megyében fő volt, mely 15,0 %-kal alacsonyabb a havi átlagnál ( fő), első felében pedig még 21,8 ezer főt ért el az átlagos nyilvántartott létszám. A Balaton-parti idegenforgalom, valamint az egyéb idénymunkák beindulása, a közfoglalkoztatási lehetőségek bővülése, továbbá a feldolgozóipar élénkülő kereslete hatására különösen a II. negyedévben mutatkozott jelentős mérséklődés az álláskeresők számában (2012. I. negyedév átlaga: 18,3 ezer fő, a II. negyedév átlaga: 14,6 ezer fő). A megyében nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított I. félévi átlagos aránya 10,1 % volt, mely 1,9 %-ponttal alacsonyabb a hónapjában mértnél. A megye idei, I. féléves átlagos mutatója az országos átlagnál is lényegesen (3,1 %- ponttal) kedvezőbb. A mutató II. negyedévében 10 % alá mérséklődött, és a félév végén a megye gazdaságilag aktív népességének 8,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső. A Veszprém megyén belül mutatkozó területi különbségek továbbra is jelentősek, és az érintett térségek munkaerő-piaci pozíciójában mutatkozó szezonális eltérések is meghatározóak. A féléves átlagos mutató értéke azonban a megyei foglalkoztatási körzetek mindegyikében kedvezőbb az országos átlagnál I. félévében összesen db új álláshelyet jelentettek be a munkaadók a Veszprém megyei kirendeltségeken, mely a év első felében megjelenő munkaerő-keresletnél 5,4 %-kal több.a munkaerő-kereslet növekedésével összefüggésben természetesen az eredményes munkába helyezések száma is megemelkedett. A félév végéig lezárult munkaerő-közvetítések eredményeként Veszprém megyében 8,2 ezer fő került felvételre, 6,2 %-kal többen, mint azonos időszakában. Veszprém megyében a létszám-leépítési törekvések az eltelt hat hónapban nem voltak meghatározóak első felében 7 Veszprém megyei telephelyű munkaadó, összesen 187 főre vonatkozó a csoportos létszám-csökkentést jelentett be, ugyanakkor a félév során az egy ütemben 10 fős, illetve annál nagyobb létszámbővítést végrehajtó cégeknél 254 fő tudott elhelyezkedni.

4 A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana júliusában már huszonkilencedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, több, mint 40 %-uk segíti munkánkat. A munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévi adatfelvételére a július 2-23-ig terjedő időintervallumban került sor. A II. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap várható statisztikai állományi létszám alakulásáról, illetve a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról kértünk a felmérésbe bevont munkáltatóktól adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy az NFSZ tevékenységei, szolgáltatásai valamint aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei közül melyiket mennyire ismerik, illetve milyen arányban veszik igénybe a munkaadók. 2.2 A reprezentativitás arányai A június 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját A felmérésben résztvevő munkaadók Veszprém megyében 559 vállalati méret szerinti megoszlása munkáltató töltötte ki III. negyedév értékelhetően, mely 94,9 %-os válaszadási arányt jelent. A Mikrovállalkozás létszámú cégek túlsúlya jellemző, megyében az 50 főnél kisebb 126 db 22,5% Kiskategóriás cég 268db így a felmérés résztvevőinek 47,9% Közepes nagyobb része (70 %-a) is a nagyságú cég mikro-, illetve kisvállalkozások 125db 22,4 % körébe tartozik. A legtöbb válaszadó (268 db) a fővel Nagy v állalat működő vállalkozások köréből 40 db 7,2 % került ki, de 126 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A felmérés során összességében 44,4 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 31 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 57 %-át jelenti.

5 - 5 - A KSH I. félévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,5 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében III. negyedév de közel 13,4 ezer fő dolgozott Középkategóriászámú Összesen Nagylét- Mikrovállalkozás Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Kisvállalat az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szervezet szervezet szállítás, raktározás, Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában is. Ezzel összhangban, az adatszolgál- Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység tatásban résztvevő Veszprém megyei szervezetek többsége is (190 cég) az ipari vállalkozásokat reprezentálta, és ebből legnagyobb súllyal a megye kulcs nemzetgazdasági Adminisztratív és szolgáltatást támogató ága, a feldolgozóipar tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező képviseltette magát. A társadalombiztosítás Oktatás nyilatkozók egynegyede (141 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő cég), a megyénkben ugyancsak Egyéb szolgáltatás Összesen meghatározó az anyagi szolgáltatások területéről került ki. A megkérdezett szervezetek között az építőipari cégek száma is magas, azonban ezek többsége mikro-, illetve kiskategóriás vállalkozás, alacsony foglalkoztatott létszámmal. A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (47 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (19,8 ezer fő) a feldolgozóipar 174 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 17 %-a (7,7 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások területén belül legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 81 kereskedelmi cégnek volt (4,3 ezer fő). Mikrovállalkozás 1,6% A felmérésben résztvevő munkaadóknál júniusának végén a közfoglalkoztatottak nélkül összesen fő állt A felmérésben résztvevő cégek létszám szerinti összetétele cégméret szerint III. negyedév alkalmazásban. A mikro-, és kiskategóriás cégek létszámreprezentáltsága meglehetősen Nagyvállalat 52,3% alacsony, nem éri el a 17 %-ot. A létszám 31 %-át a középkategóriás cégek, több, mint felét pedig a 250 Közepes nagy ságú cég főnél nagyobb létszámú szervezetek 31,0% foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe Kiskategóriás bevont 40 db 250 fős, és annál cég 15,1% nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23 ezer fő állt alkalmazásban, de a 125 db középkategóriás cég is közel 14 ezer főt foglalkoztatott.

6 Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolg., vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás Humánegészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Az adatgyűjtés eredményei A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A munkaerő-mozgások alakulása A megkérdezett munkaadók III. negyedévének végéig összességében, a fős létszámfelvételt, és fős létszámleadást vetítenek előre, amely minimális (61 fős) létszámbővülést jelent A 3 hónapos előrejelzés szerint, a június végi állapothoz képest a válaszadók létszámában a következő A 3 hónap várható létszámváltozások alakulása Veszprém megyében fő gazdasági ágak szerint 700 negyedév végére megyei szinten létszámcsökkenés felvétel 600 0,4 %-os létszámnövekedés egyenleg 500 várható. A prognosztizált létszámmozgások alapján a 400 munkáltatók statisztikai állományi 300 létszámában várható létszámnövekedés jelentős részé-re a feldolgozóiparban kerül sor, 0 ugyanakkor a megyei szinten -100 valószínűsített létszámcsökkenések meghatározó hányada is a -300 feldolgozóipari cégek által -400 foglalkoztatott létszámban fog -500 jelentkezni. Dominánsak még a humán-egészségügyi, szociális ellátás területének felvételi, és létszámleadási szándékai. A III. negyedév vége már az idegenforgalmi idény, illetve a szezonális foglalkoztatás (határozott idejű munkaszerződések lejárta) befejeződését jelenti, azonban megyei szinten, az anyai ágak összességében (különösen a feldolgozóipari cégek létszámbővítésének köszönhetően) még mintegy 200 fős létszámnövekedéssel számolnak. A közfoglalkoztatás területén a felmérés résztvevőinél 504 fő belépésére, illetve 612 fő kilépésére lehet számítani a III. negyedév során. A közfoglalkoztatotti létszám-mozgások szeptember végén 108 fős negatív egyenleggel zárulnak. A közfoglalkoztatottak várható létszám-mozgása legnagyobb mértékben a közigazgatás területét érinti III. negyedévében tovább folytatódtak az önkormányzatoknál és intézményeiknél, továbbá a civil szervezeteknél működő hosszabb idejű közfoglalkoztatási programok, valamint a Devecser és Sümeg térségében szervezett kistérségi startmunka programok különböző projektjei, illetve az országos közfoglalkoztatási programok. Augusztus hónapban Pápa térségében - egyéb startmunka mintaprogram keretében - elkezdődött a pápai Tapolca-patak revitalizációjának I. üteme augusztusában, valamint szeptemberében ugyanakkor befejeződnek az országos programok közül az idegenforgalommal kapcsolatos, és a parlagfű-mentesítésre (6 kistérségi társulásnál, valamint Balatonfüred önkormányzatánál) szervezett 3-4 hónapos projektek.

7 - 7 - A három hónap várható létszámfelvételek és létszámcsökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerinti bontásban a Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások) Összesen Foglalkozás szerint a 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (42 %-át) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya 15 %-ot, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak hányada 12 %-ot, az ipari és építőipari foglalkozásúaké pedig 9 %-ot ér el. Az előirányzott létszámfelvételek 79 %-a, míg a létszámcsökkenések csaknem 73 %-a, e 4 foglalkozáscsoportot érinti a negyedév végéig. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre, de a 3 hónapos előrejelzés szerint a létszámmozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. Szeptember hónap végére a megyét jellemző szezonális tendenciáknak megfelelően - a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások tekintetében a foglalkoztatásból kikerülők száma meghaladja a negyedév során felvételre kerülőkét. A tervezett létszám növelésekben a III. negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozások, fémmegmunkálók, felületkezelők, forgácsolók, lakatosok, mechanikai gép összeszerelők, feldolgozóipari gépkezelők, termék összeszerelők, varrónők, takarítók, bolti eladók, ápolók, szakápolók. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (főleg gépészmérnökök, szoftverfejlesztők) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg egyszerű szolgáltatási és ipari foglalkozásúak, feldolgozóipari gépkezelők és gyártósori összeszerelők, mechanikai gép összeszerelők, bolti eladók, szakácsok, felszolgálók, takarítók, konyhai kisegítők jelennek meg.

8 A létszámváltozások irányának alakulása A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 68 %-a (379 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik a III. negyedév végéig, a nyilatkozók egyötöde (115 munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 12 %-a (65 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti előre. Zirc, Várpalota és Veszprém körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont a legnagyobb arányban Ajka és Pápa vonzáskörzetében bíznak, de a térségek mindegyikében van optimista válaszadó. Az idényjellegű foglalkoztatás, illetve a térséget érintő közfoglalkoztatási programok egy részének befejeződése következtében Balatonfüreden az átlagnál nagyobb arányban számolnak a létszám csökkenésével. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ajka A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya szerint kirendeltségenként 12 hónap Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Csökkentést valószínűsít Stagnálást vár Létszámnövelést vetít előre Zirc Veszprém Balatonalmádi Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 59 %-ban látják reálisnak létszámuk szinten tartását, 27 % bízik növekedésben, míg 14 % a jelenleginél alacsonyabb létszámot valószínűsít június végére. Az arányok eltolódása arra enged következtetni, hogy 12 hónap 7 %-ponttal bővül azon szervezetek köre, amelyek termelési, szolgáltatási feladataikat a felméréskorinál valamelyest nagyobb létszámmal tervezik megoldani, ugyanakkor a létszámcsökkenést előrejelzők csoportja is kissé (mintegy 2 %-ponttal) szélesebb. A derűlátók részesedése Ajka, Pápa, valamint Várpalota térségében nagyobb az átlagnál A cégek létszámának változása A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fő ,3 13, fő ,6 1, fő ,2-0,7 >249 fő ,6 1,4 Összesen ,4 0,9 A vállalati méreteket tekintve - a közép-kategóriás szervezeteket kivéve, ahol csekély létszámvesztéssel számolnak - valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedését prognosztizálják mind 3, mind 12 hónap. A mikro-vállalkozások, valamint a fővel működő cégek az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak az elkövetkezendő 3, illetve 12 hónapban egyaránt.

9 - 9 - A közfoglalkoztatottak jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fő ,0 0, fő ,7-25, fő ,2-15,8 >249 fő ,2 1,1 Összesen ,1-8,7 Az adatszolgáltatóknál a közfoglalkoztatásban résztvevők száma az áttekintett időszakokban csökkenő tendenciát mutat. Az előrejelzés szerint a tárgynegyedév végére 108 fős mérséklődés várható, 12 hónap elteltével pedig további csökkenéssel számolnak a válaszadók. A június 30. napjára prognosztizált közfoglalkoztatotti létszám 117 fővel kevesebb a jelenleginél. Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve megállapítható, hogy Balatonfüred körzetében a nyilatkozók mindkét időszak tekintetében borúlátóak, azaz kevesebb létszámmal számolnak a jelenleginél. Zirc térségében szeptemberének végén stagnálás, júniusának végén pedig némi visszaesés várható a foglalkoztatók létszámában. A megye többi foglalkoztatási körzetében viszont kismértékű javulást remélnek a Ajka Balatonfüred A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatás nélkül Pápa Sümeg Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) megkérdezett munkaadók a vizsgált időszakok vonatkozásában. A létszám jelentős változására sehol sem számítanak, de az egy éves várakozások tekintetében a térségek többségében valamelyest nagyobb derűlátás jellemző a jelenlegi, 3 hónapos előrejelzésben megfogalmazottnál. Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a vízellátás, és hulladékgazdálkodás, a kereskedelem, a szálláshely szolgáltatás, és az egyéb szolgáltatások területén, valamint az oktatásban és a közigazgatásban számolnak némi létszámvesztéssel. A többi gazdasági ágban a létszám-mozgások eredményeként a szeptember végi létszámok stagnálást, illetve némi növekedést mutatnak. Az átlagnál nagyobb emelkedést a feldolgozóipari vállalkozások, valamint az egészségügyi intézmények jeleznek. A vízellátás és hulladékgazdálkodás területén, valamint a közigazgatásban és az oktatásban egy év viszonylatában is létszámcsökkenést valószínűsítenek. A mezőgazdasági cégek június végéig ugyancsak némi létszámvesztésre számítanak, míg a bányászatban a létszám stagnálását vetítik előre. A többi gazdasági ágat viszont optimista várakozások jellemzik, azaz bíznak létszámuk némi emelkedésében I. félévének végére a feldolgozóiparban, valamint az egyéb nem anyagi ágakban valószínűsítenek az átlagnál nagyobb létszámnövekedést.

10 Összességében a felmérés résztvevőinek statisztikai állományi létszáma mind három, mind tizenkettő hónap csekély mértékű (0,4, illetve 0,9 %-os) növekedést mutat. A megkérdezett megyei munkaadók tehát óvatos derűlátással tekintenek a vizsgált időszakok elé, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap termelési szolgáltatási feladataikat megoldani A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybe vétele, ismerete. Jelen felmérés során az NFSZ által nyújtott szolgáltatásokról, a foglalkoztatást elősegítő eszközök, illetve támogatási formák ismeretéről, hasznosításáról, igénybe vételéről gyűjtöttünk információkat. Emellett a munkáltatóknak egyéb, számukra fontos, illetve szükségesnek ítélt segítségnyújtási módokról is volt alkalma a kérdőívben nyilatkozni. A megkérdezett cégek 0-3-ig terjedő skálán rangsorolhatták az egyes eszközök, illetve szolgáltatások fontosságát, hasznosságát, ismertségét, a következők szerit: 0 nem ismeri a támogatási, szolgáltatási formát, 1 nagyon fontosnak ítéli, 2 fontosnak tartja, 3 egyáltalán nem minősíti fontosnak. A megkérdezett munkáltatóknak kérdésenként változó, 54,2 % és 75,3 % közötti része adott értékelhető választ a konkrétan megjelölt eszközök, illetve szolgáltatások tekintetében. A NFSZ által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybevétele, ismerete A válaszoló cégek által felállított rangsor szerinti %-os megoszlás Szolgáltatás, támogatás nagyon fontos fontos egyáltalán nem fontos nem ismeri nem válaszolt Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 25,9 34,9 4,7 0,4 34,1 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás 14,0 35,1 5,2 1,6 44,1 Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről 10,9 32,9 11,1 0,9 44,2 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése 22,7 29,2 4,5 1,3 42,3 START kártya család 41,5 29,5 3,6 0,7 24,7 Bér, bérköltség támogatás 44,9 22,4 2,0 2,0 28,7 Bérkompenzáció támogatás 29,4 24,5 6,4 2,1 37,6 Munkahelymegőrzés támogatása 27,7 24,2 3,6 2,9 41,6 Munkahelyteremtő beruházás támogatása 18,1 25,8 5,7 4,6 45,8 A válaszok skáláján az erről nyilatkozók a bér-, bérköltség támogatások igénybevételi lehetőségét ítélik a legfontosabbnak. A válaszadók 45 %-a szerint az eszköz nagyon fontos, míg 22 % fontosnak ítéli. Az idei évben bevezetett új támogatási forma, a bérkompenzáció jelentőségét a válaszadók jelentős része (54 %-a) ugyancsak hangsúlyozta.

11 A START kártya család ismertsége, és jelentősége számottevően növekedett, hiszen a válaszoló cégek több, mint 40 %-a a legmeghatározóbb eszközök közé sorolta, (tavaly csak 30 % minősítette így), miközben az érintettek 29,5 %-a is fontosnak tartja a betöltött szerepét. A munkahelymegőrzés támogatását a válaszadók többsége (mintegy fele) ugyancsak kiemelkedő támogatási formák között tartja számon. A munkaerő-közvetítés jelentőségének megítélése jónak minősíthető, hiszen a nyilatkozók több, mint 60 %-a a fontos, illetve a döntő fontosságú kategóriába sorolta. A válaszolók mindössze 0,4 %-a nem élt még ezzel a lehetőséggel (egy éve 8,5 %). A bérjellegű támogatások mellett a munkaerő-közvetítést ismerik és veszik igénybe a munkáltatók leginkább, hiszen a megkérdezettek 2/3-a válaszolt a kérdésre, és az erre válaszolók 26 %-a a legfontosabb, 35 %-a pedig fontos szolgáltatásnak minősítette. Sokan lényegesnek ítélik a szervezet, foglalkoztatási jogszabályok ismertetésére irányuló tevékenységét, valamint a munkaerő-piac aktuális helyzetéről szóló tájékoztatást is. 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.

12 Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést.

13 Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.

14 Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok.

15 Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január 1-jére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható). 2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.) Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, az évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: szeptember 1-jétől, majd január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény V. fejezete) A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt ai, - A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv a, továbbá - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59. (9) bekezdése határozza meg.

16 A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. Szerint: A Kjt a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt ai alkalmazandók. Az Mt ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. Szerint: A Kttv a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik;

17 b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a; d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben - 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő, - 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. (9)]. Veszprém, szeptember

18 sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Mezőgazdaság, erdőgazdálk ,0 99,8 Bányászat, kőfejtés ,0 100,0 Feldolgozóipar ,8 102,1 V.energia,gáz,gőzell., légkond ,4 100,6 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk ,4 95,1 Építőipar ,3 99,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 100,7 Szállítás, raktározás ,1 100,7 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,9 100,6 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,7 92,5 Oktatás ,5 99,3 Humán-Egészségügyi,szociális ell ,3 101,6 Ingatlanügyletek ,3 100,3 Egyéb szolgáltatás ,6 100,8 Adm.szolg.támogató tevékenység ,3 105,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,0 100,4 Egyéb nem anyagi ágak ,2 103,6 Megye összesen ,4 100,9 A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fő) Várható létszám (fő) Várható létszám (fő) Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Ajka ,4 101,0 Balatonfüred ,6 98,5 Pápa ,4 101,4 Sümeg ,4 106,9 Tapolca ,0 101,1 Várpalota ,2 101,2 Zirc ,0 98,7 Veszprém ,1 100,6 Balatonalmádi ,7 100,3 Veszprém megye ,4 100,9

19 sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében a III. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség Veszprém megye válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) 3 hónap 12 hónap várható várható létszám (fő) létszám (fő) közfoglalkoztatás jelenleg (fő) közfoglalkoztatás 3 közfog- hónap (fő) lalkoztatás 12 hónap (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen sz. melléklet

20 A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve