A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE I. NEGYEDÉV. Munkaügyi Központja

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE I. NEGYEDÉV 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 1.1. A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében 217 település található, ebből tizenöt városi rangú. A falvak között 169 db azoknak a száma, melyeknek az állandó lakosa ezer fő alatti, de közülük is 121 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Veszprém megye lakónépessége január elsején fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint IV. negyedévében a éves korú népességből 161,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív a megyében, mely 0,7 %-kal több, mint azonos időszakában. A gazdaságilag aktív népességből 144,8 ezer fő a foglalkoztatottak, 16,3 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak száma 3,2 ezer fővel magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a munkanélküliek száma ugyanakkor 2,1 ezer fővel csökkent azonos időszakához képest. A megyei aktivitási arány 58,4 %, mely IV. negyedévéhez képest 0,8 %-ponttal nőtt, és 2,2 %-ponttal meghaladja az országos átlagot. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 52,5 %- ot ért el, mely 2,3 %-ponttal magasabb az országos átlagnál, és egy év alatt 1,5 %-ponttal emelkedett. A megye munkanélküliségi rátája 12 hónap alatt 1,4 %-ponttal, 10,1 %-ra mérséklődött, mely 0,6 %-ponttal kedvezőbb az országosnál. Veszprém megyében IV. negyedévben 76,7 ezer fő állt alkalmazásban, mely 1,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás IV. n.év IV. n.év IV. n.év IV. n.év Változás Lakónépesség száma (ezer fő) a) , Foglalkoztatottak (ezer fő) 141,6 144,8 +3, , ,6 +46,3 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 75,8 76,7 +0, , ,3 Munkanélküliek (ezer fő) 18,4 16,3-2,1 462,1 459,0-3,1 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 160,0 161,1 +1, , ,6 +43,2 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 117,9 114,5-3, , ,1-55,8 Aktivitási arány (%), %-pont 57,6 58,4 +0,8 55,5 56,2 +0,7 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 51,0 52,5 +1,5 49,5 50,2 +0,7 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 11,5 10,1-1,4 10,8 10,7-0,1 a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai IV. negyedévének végén Veszprém megyében db vállalkozást tartottak nyilván, 0,4 %-kal többet, mint az előző negyedév végén. 1 Forrás:

3 A munkaerő-piaci helyzet alakulása fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Veszprém megyében jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Veszprém megyében a szezonális hullámzás erőteljesebben érvényesül, mint az ország legtöbb megyéjében. A megye munkaerő-piaci helyzetének alakulását összességében pozitív irányú változások jellemezték 2011-ben. A gazdasági válság következtében 2009-ben még 21 ezer fő felett volt az álláskeresők éves átlagos száma a megyében, mely 2011-re 17,5 ezer főre csökkent ben az álláskeresők hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint ben, mely átlagosan 12,3 %-os (2,5 ezer fős) csökkenést jelent. Az év során a szezonálisan érintett gazdasági ágak tavaszi és nyári jótékony munkaerő felszívó hatása mellett, kedvezően hatott az álláskeresők számának alakulására, hogy a foglalkoztatási körzetek mindegyikében sokan kapcsolódtak közfoglalkoztatási programokba is. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők évi átlagos száma (1,3 ezer fő) 14,5 %-kal alacsonyabb volt a évinél, és december hónapot kivéve, a fiatalok is rendre kisebb számban szerepeltek a nyilvántartottak között, mint az előző évben. A megyében a csoportos létszám-leépítési törekvések 2011-ben nem voltak meghatározóak. A bejelentett, csoportos létszám-csökkentési döntésekben érintett létszám (178 fő) a évinek csak a 60 %-át éri el. A nyilvántartott álláskeresők állománya decemberében főt volt a megyében, mely 10,5 %-ponttal magasabb, mint III. negyedévének végén. Az állástalanok IV. negyedévi átlagos száma ( fő) ugyanakkor 13,2 %-kal alacsonyabb, mint utolsó három hónapjában. A év végén, a megye gazdaságilag aktív népességének 10,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső, mely a III. negyedév végi adathoz képest 1 %-ponttal emelkedett, de 1,6 %- ponttal alacsonyabb, mint a év végén. A évben a gazdaságilag aktív népesség átlagosan 1,5 %-ponttal kisebb arányban volt állás nélkül, mint 2010-ben. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %- ában mért átlagos aránya csökkenő tendenciájú ( ,6 %, 2010: 12,3 %, 2011: 10,8 %). A megye munkaerő-piaci pozíciója az eltelt egy évben nagyobb mértékben javult az országos átlagnál. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %-ában mért aránya alapján Veszprém megye a év során, a főváros és a 19 megye mutatóinak növekvő számsorában február hónapot kivéve, amikor a 7. volt hónapról hónapra a hatodik helyen állt évben 16,9 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók a megye foglalkoztatási körzeteiben, mely a évi munkaerő-keresletnek 1,6-szerese, annál 6,3 ezer db-bal több ben különösen a támogatott munkahelyek száma növekedett meg, amelyek döntő többsége közfoglalkoztatás keretében betölthető munkalehetőség volt hónapjában Veszprém megyében 11,6 ezer db munkaviszony létesítésre került sor a kirendeltségek eredményes munkaerő közvetítése révén. Ez 1,8-szerese a évinek; mely 5,1 ezer db-bal több sikeres munkába-helyezést jelent.

4 A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei 2.1 A felmérés jellemzői, módszertana januárjában már huszonhetedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, közel 30 %-uk segíti munkánkat. A munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedévi adatfelvételére a január 4-24-ig terjedő időintervallumban került sor. A felkeresett munkáltatóktól, a IV. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap várható létszám alakulásáról kértünk adatokat. Emellett a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának tapasztalatairól is gyűjtöttünk információkat a munkaadóktól 2.2 A reprezentativitás arányai A felmérésben résztvevő munkaadók létszámnagyság szerinti megoszlása I. negyedév Mikrovállalkozás 92 db 19,5 % Nagyvállalat 34 db 7,2 % Közepes vállalat 122db 25,8 % Kisvállalat 224db 47,5 % A december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerőgazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 472 munkáltató töltötte ki értékelhetően, mely 90,8 %-os válaszadási arányt jelent. A legtöbb válaszadó (224 db) a fővel működő vállalkozások köréből került ki, de 122 db középkategóriás szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A KSH intézményi adatai alapján a megyében a legtöbben (26,7 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, az anyagi szolgáltatások szférájában 13,5 ezer fő dolgozott, de magas az egészségügyben (9,1 ezer fő), illetve az oktatás területén (8,4 ezer fő) alkalmazottak száma is.

5 Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Feldolgozóipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolg., vendéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., védelem, társadalombizt. Oktatás Humánegészségügyi, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő A felmérés során összességében 40 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak mintegy 27 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig több, mint a felét jelenti. A felmérésben résztvevő munkaadóknál decemberének végén összesen a közfoglalkoztatottak nélkül 39,6 ezer fő állt A felmérésben résztvevő cégek létszám szerinti alkalmazásban. A létszám egyharmadát összetétele cégméret szerint I. negyedév közép-kategóriás cégek, több, mint Mikrovállalkozás felét pedig 250 főnél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az Nagyvállalat 1,3 % adatgyűjtésbe bevont 34 db 250 fős, és 51,3 % annál nagyobb létszámot foglalkoztató Kisvállalat szervezetnél több, mint 20 ezer fő állt 13,9 % Közepes alkalmazásban, de a 122 db középkategóriás cég is 13 ezer főt meghaladó 33,5 % vállalat létszámot foglalkoztatott. A mintában szereplő szervezetek felméréskori létszámának zöme (49 %-a, 19,2 ezer fő) a megye kulcs gazdasági ágát, a feldolgozóipart képviselte, de számottevő az egészségügy (8 %), az oktatás (6 %), valamint a mezőgazdaság (5 %) részesedése is. Az anyagi szolgáltatások szférája (kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) megyénkben ugyancsak meghatározó; a három gazdasági ág képviselőinek létszámaránya 17 %-ot tesz ki. 2.3 Az adatgyűjtés eredményei A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A 3 hónapos előrejelzés szerint, a december végi állapothoz képest a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten a közfoglalkoztatottak számával együtt 5,5 %-os (2,2 ezer fős), közfoglalkoztatottak nélkül pedig 3,6 %-os (1,4 ezer fős) létszámnövekedés várható. fő A 3 hónap várható létszámváltozások alakulása gazdasági ágak szerint (közfoglalkoztatás nélkül) létszámcsökkenés felvétel egyenleg A I. negyedév végéig a megkérdezett munkaadók összességében fős létszámfelvételt, és 929 fős létszámleadást vetítenek előre. A közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat figyelmen kívül hagyva viszont 1976 fős beáramlásra, illetve 579 fős kiáramlásra lehet számítani. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók összlétszámában várható létszámnövekedés jelentős részére a feldolgozóiparban (32 %), kerül sor. A megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenés meghatározó hányada (23 %-a) szintén a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. A közigazgatást és az oktatást kivéve, március 31. napjáig a létszámmozgások egyenlege valamennyi nemzetgazdasági ágban pozitív.

6 - 6 - A létszámmozgások pozitív előjelű egyenlege a feldolgozóipar mellett a humán-egészségügyi, szociális ellátás szférájában a legnagyobb. A közfoglalkoztatottak létszámmozgása legnagyobb mértékben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a közigazgatás területét érinti. A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 54 %-a (256 cég) úgy A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya ítéli meg, hogy létszáma nem szerint kirendeltségenként 3 hónap változik az I. negyedév végéig, a 100% nyilatkozók 31 %-a (146 80% Csökkentést valószínűsít munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 15 %-a (70 60% Stagnálást vár Létszámnövelést vetít előre szervezet) létszámának csökkenését 40% vetíti előre. Zirc, Tapolca, és 20% Várpalota körzetében (74-, 68-, 68 0% %-os arányban) az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont, a legnagyobb arányban (a nyilatkozók mintegy 4/10-e) Veszprém vonzáskörzetében bíznak, de az optimisták részesedése Ajka, valamint Balatonfüred térségében is megközelíti a 40 %-ot. Ajka Balatonfüred A szezonális hullámzásból adódóan az I. negyedév végén már megkezdődik az idegenforgalmi idényre való felkészülés, az építőiparban is beindulnak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok, illetve a közfoglalkoztatási programokban résztvevők száma is jelentősen megnövekszik. A közfoglalkoztatottak száma az előrejelzés szerint az adatgyűjtésben szereplő munkáltatóknál az I. negyedév végére 484 főről főre emelkedik. A negyedév folyamán a téli közfoglalkoztatás, valamint a hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretében indított, időskorúak segítését szolgáló szociális program továbbá a január végén, illetve februárban induló országos közfoglalkoztatási programok, a hosszabb idejű közfoglalkoztatás, és a hátrányos helyzetű kistérségekben (Sümeg, Devecser) induló START munkaprogramok jótékony munkaerő-felszívó hatása ellensúlyozza a holtidény negatív hatását. A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (38 %-át), elsősorban a közfoglalkoztatással összefüggésben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya is 24 %-ot ér el. A következő legkeresettebb csoport a mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozásoké (15 %). A belépők és a kilépők 3 havi forgalma a foglalkozáscsoportok mindegyikében pozitív egyenleggel zárul. A legnagyobb mértékű növekedés a három, előbbiekben nevesített foglalkozás csoportban várható. Az előirányzott létszámfelvételek 76,8 %-a, míg a létszámcsökkenések közel 2/3-a, e 3 foglalkozáscsoportot érinti a negyedév végéig. Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi

7 Mezőgazdaság, erdőgazdálk. Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar V.energia,gáz,gőzell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshelyszolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Ingatlanügyletek Egyéb szolgáltatás Adm.szolg.támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tev. Egyéb nem anyagi ágak A három hónap várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülők Kilépők Egyenleg száma (fő) (fő) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt, az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. A közfoglalkoztatás területén, a határozott idejű szerződések lejártával a munkavállalók szintén cserélődnek. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre, de a 3 hónapos előrejelzés szerint a létszámmozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. A tervezett létszámnövelésekben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; fémmegmunkálók, felületkezelők, forgácsolók, lakatosok, építőipari foglalkozásúak, erdészeti foglalkozásúak, varrónők, textilipari-, műanyagtermék gyártó gépkezelők, mechanikai gép összeszerelők, felszolgálók, szakácsok, szállodai recepciósok, ápolók, szakápolók, szociális gondozók. Több térségben mutatkozik kereslet a felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek (gépész-, minőségbiztosítási, villamosmérnökök) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg egyszerű, ipari, építőipari, mezőgazdasági, és szolgáltatási foglalkozásúak, feldolgozóipari gépkezelők és gyártósori összeszerelők, jelennek meg. A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok gazdasági ágankénti A gazdasági ágak szerinti létszámváltozásokat áttekintve megállapít- alakulása a felmérés résztvevőinél közfoglalkoztatottakkal együtt Jelenlegi ható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a villamosenergia-iparban, vala Várható Várható mint az oktatás és a közigazgatás területén számolnak némi létszámvesztéssel. A többi gazdasági ágban, a létszám-mozgások eredményeként a március végi létszámok növekedést mutatnak. A legnagyobb emelkedés a mezőgazdaságban, a humánegészségügyi, szociális ellátás területén, a nem anyagi szolgáltatások szférájában, valamint a feldolgozóiparban várható.

8 - 8 - Az elkövetkezendő 12 hónapban ugyanezen nemzetgazdasági ágak képviselői számítanak leginkább létszámuk növekedésére a december végi adathoz képest. Az energiaiparban, valamint a közigazgatásban, és az oktatás területén egy év viszonylatában is létszámcsökkenést valószínűsítenek. A többi gazdasági ágat viszont optimista várakozások jellemzik, azaz bíznak létszámuk némi emelkedésében. Összességében a közfoglalkoztatottak létszámával együtt 3 hónap 5,5 %-os, 12 hónap pedig 5,0 %-os létszámnövekedéssel számolnak a felmérés résztvevői. A vállalati méreteket tekintve, valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedését prognosztizálják mind 3, mind 12 hónap. A kis-, és középkategóriás szervezetek azonban az átlagnál kevésbé derűlátóak mindkét időszak tekintetében. A 250 főnél nagyobb létszámú, valamint a mikro-vállalkozások viszont az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak. A közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva az elkövetkezendő 3 hónap tekintetében (az adatgyűjtés ezt az időszakot vizsgálja külön) ugyanez a tendencia figyelhető meg. Tehát a fővel működők, A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint közfoglalkoztatokkal együtt Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fő ,6 6, fő ,6 2, fő ,3 4,0 >249 fő ,6 6,2 Összesen ,5 5,0 valamint az fős szervezetek az átlagosnál kisebb létszámnövekedéssel számolnak, míg a 10 főnél kisebb létszámmal működők, valamint a nagykategóriás munkaadók a megyei átlagnál nagyobb mértékű létszámemelkedést vetítenek előre Ajka A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Balatonfüred Pápa Sümeg Jelenlegi Várható Várható Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Az adatgyűjtés eredményének összegzése alapján, felméréskori létszámhoz képest a foglalkoztatási körzetek közül Pápán, valamint Veszprémben az átlagnál nagyobb növekedést valószínűsítenek mindkét időszak tekintetében. A Balatonalmádi körzetéből nyilatkozók 3 hónap minimális létszámemelkedést, a 12 havi várakozások tekintetében pedig létszámvesztést prognosztizálnak. Tapolca térségében 3 hónap stagnálást, egy év elteltével pedig kismértékű létszámemelkedést látnak reálisnak. Az Ajka, Balatonfüred, Sümeg, valamint Várpalota és Zirc körzetéből nyilatkozók mind 3 hónap elteltével, mind egy év valamelyest nagyobb létszámot prognosztizálnak a december 31. napi záró létszámnál. Összességében a megkérdezett megyei munkaadók optimista várakozással tekintenek az előttük álló 12 hónap elé, miután megyei szinten - a közfoglalkoztatásban résztvevőkkel együtt - 5 %-os létszámnövekedést vetítenek előre, bár ez nagy arányban a megyeszékhely és Pápa térségében működő munkaadók átlagosnál lényegesen nagyobb derűlátását tükrözi.

9 A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze, melyben összehasonlításképpen feltüntettük az egy, illetve 2 évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok arányát is. azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hosszú távon nem lehet rájuk számítani betanításuk sok időt vesz el A pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen A válasszal egyetértő munkáltatók aránya, % I I I. 44,2 46,3 44,5 37,4 40,6 43,4 33,0 36,0 30,5 23,4 29,0 25,0 16,5 16,6 22,7 10,9 14,8 16,3 12,8 11,7 15,5 10,9 9,5 12,9 6,2 6,4 8,3 2,8 4,6 5,1 A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az első négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítások mindegyike a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozik, míg a hátrányokkal összefüggő állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőket, ha van rá módjuk. A korábbi felmérések során is ugyanez volt a válaszok alapján a tapasztalat, és az egyes kérdések tekintetében a válaszadási arányok is hasonlóak voltak. A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a megkérdezett munkáltatók 44,5 %-a. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a vállalkozások 43,4 %-ának véleménye alapján könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztályhoz tartozók, és e tekintetben válaszadók aránya növekvő tendenciájú.

10 A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást is jelentős, több mint 30 %-os hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók. Továbbá minden negyedik válaszadó a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér igényt is helyesli. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal az szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, és az ehhez kapcsolódó másik jellemző negatívum, hogy a betanítás sok időt vesz igénybe. Hátrányként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a pályakezdők munkájára, mert tapasztalatszerzés után a fiatalok gyakran munkahelyet váltanak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók 12,9 %-a tartotta alkalmasnak a fiatalokat. Azon munkáltatók hányada, akik ezt a véleményt képviselik, magasabb, mint az előző években. A lassúságukat és az alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeiket az előzőeknél kisebb arányban (8,3-, illetve 5,1 %-uk vélekedett csak így) tartották jellemzőnek a megkérdezettek. Bár ez utóbbi 2 a negatív véleményt képviselő válaszadók köre kissé szélesebb az előző években tapasztaltnál. 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A munkaerő-felmérés reprezentatív felvétel. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.

11 Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet;

12 a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A népességszám a február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási statisztika adatainak felhasználásával továbbszámított adat.

13 Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Veszprém, március 2.

14 sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi Várható Várható Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Mezőgazdaság, erdőgazdálk ,9 127,0 Bányászat, kőfejtés ,9 100,9 Feldolgozóipar ,1 103,3 V.energia,gáz,gőzell., légkond ,2 98,4 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk ,7 100,7 Építőipar ,8 106,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 101,0 Szállítás, raktározás ,4 100,3 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,8 100,4 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,7 98,7 Oktatás ,6 98,8 Humán-Egészségügyi,szociális ell ,0 111,1 Ingatlanügyletek ,4 102,5 Egyéb szolgáltatás ,2 107,9 Adm.szolg.támogató tevékenység ,1 107,6 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,4 100,4 Egyéb nem anyagi ágak ,4 177,4 Megye összesen ,5 105,0 A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása közfoglalkoztatottakkal együtt Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi Várható Várható Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Ajka ,1 101,1 Balatonfüred ,6 101,2 Pápa ,8 113,7 Sümeg ,2 102,6 Tapolca ,0 101,4 Várpalota ,9 102,7 Zirc ,7 100,4 Veszprém ,9 105,3 Balatonalmádi ,5 98,9 Veszprém megye ,5 105,0

15 sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében I. negyedév Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség Balatonfüredi Kirendeltség Pápai Kirendeltség Sümegi Kirendeltség Tapolcai Kirendeltség Várpalotai Kirendeltség Zirci Kirendeltség Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség Veszprém megye válaszadók száma jelenlegi 3 hónap várható 12 hónap várható közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen

16 sz. melléklet A következő három hónap létszámmozgása FEOR bontásban Veszprém megyében FEOR FŐCSOPORT belépő kilépő JELLEMZŐ FOGLALKOZÁSOK Egyenleg fő fő Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási f EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági fogl Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Összesen Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalk Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalk Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl Összesen Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalk Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kötött) FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT Gazdálkodási jellegű foglalkozások IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képz.) Összesen Kézműipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Összesen Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Összesen Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK Szolgáltatási foglalkozások Összesen Irodai, ügyviteli foglalkozások IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) Ügyfélkapcsolati foglalkozások FOGLALKOZÁSOK Összesen Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Összesen Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati fogl MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI Mezőgazdasági foglalkozások FOGLALKOZÁSOK Összesen MINDÖSSZESEN sz. melléklet

17 A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében I. negyedév Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Középkategóriászámú Nagylét- Mikrovállalkozás Kisvállalat szervezet szervezet Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen