Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály I. NEGYEDÉV

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE I. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22)

2 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 1. A megye gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1.1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Kilenc statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 14 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, sőt 6,5 %-ában az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége január elején fő volt, 0,4 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején 244,6 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (68,2 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint III. negyedévben a foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 4,7 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 66 %-a a versenyszférában, 34 %-a a költségvetési intézményeknél dolgozott. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala III. negyedévben 50,8 % volt, ami 1,1 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a éves népesség legnagyobb hányada (57,9 %-a) aktív volt július-szeptemberben, míg országosan 55,8 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban azonban megyénkben 12,3 % volt, míg országosan 10,9 %, mindkét mutató romlott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH III. negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év Változás Népesség száma (ezer fő) a) Foglalkoztatottak (ezer fő) 139,3 141,3 +2, , ,5 +39,0 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 72,2 75,6 +3, , ,1 +29,7 Munkanélküliek (ezer fő) 13,8 19,8 +6,0 436,2 465,7 +29,5 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 153,1 161,1 +8, , ,2 +68,5 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 124,9 117,0-7, , ,5-68,0 Aktivitási arány (%) 55,1 57,9 +2,8 54,9 55,8 +0,9 Foglalkoztatási arány (%) 50,1 50,8 +0,7 49,2 49,7 +0,5 Munkanélküliségi ráta (%) 9,0 12,3 +3,3 10,3 10,9 +0,6 a) január 1-én. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH adatai szerint III. negyedév végén megyei székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a megyében, 1,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül volt a vállalkozás, melyek közel ¾-e (72,3 %-a) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 143 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (163) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl adatánál (134 db/ezer lakos), s a másik két megyéénél pedig magasabb. 1 Forrás: (Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2010/3) 2

3 ,6 7,6 3,9 4,8 8,3 3, Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 1.2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása IV. negyedévben A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő megyében nyilvántartott álláskeresők Veszprém megyében, állománya a szeptember végi főről december végére főre emelkedett, mely ,2 %-os növekedésnek felel meg. Átlagos számuk a IV. negyedévben ( fő) 5,9 %- kal nagyobb volt az előző negyedév átlagánál ( fő). Az év eleji, átmeneti felfutást követően márciustól csökkent az állományuk, Veszprém m mivel ekkortól megkezdődött az idegenforgalmi Veszprém m idényre való felkészülés, és az építőiparban, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. valamint a mező- és erdőgazdaságban is újra beindultak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok. Számuk augusztusban volt a legalacsonyabb ( fő), szeptembertől viszont számuk újra emelkedni kezdett az ellentétes irányú szezonális hatások megindulása miatt. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplő álláskeresők száma december végén fős (12,7 %-os) csökkenést mutat, mértéke az országos szintű fogyásnak (2,2 %) közel 6-szorosa. (Pályakezdők esetében az egy évvel ezelőtti létszámuknál a jelenlegi adat 249 fővel, 15,0 %-kal, a nem pályakezdőké pedig fővel, 12,5 %-kal kevesebb.) 2010-ben az álláskeresők száma márciusig még minden hónapban meghaladta az előző év azonos havi adatát, de fokozatosan mérséklődve először április végén volt alacsonyabb az előző évinél, azután minden hónapban kevesebben voltak, mit egy évvel korábban IV. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 12,0 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, amely az országos aránynál (13,5 %) és az egy évvel ezelőtti megyei értéknél (13,4 %) egyaránt kedvezőbb. A pályakezdő fiatalok száma fő volt az év utolsó hónapjában, ami az egy évvel ezelőtti létszámnál 15,0 %-kal kevesebb. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők között 7,2 % volt december végén, mely a decemberi értéknél 0,2 %-ponttal kisebb. A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti összetétele december A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele december Veszprém megye 15,6 23,5 23,8 12,7 24,3 Veszprém megye 31,6 37,1 15,2 Közép- Dunántúl 16,0 23,8 24,0 12,6 23,6 Közép- Dunántúl 33,5 34,8 15,2 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 25 éves és fiatalabb éves éves éves 50 évesnél idősebb % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 8 ált.nál kev. általános isk. szakm.képző, szakisk. szakközépisk., techn. gimnázium főiskola, egyetem % 3

4 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 2. A felmérés eredményei januárjában már huszonharmadik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedéves adatfelvételére január között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a év végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett a gazdálkodó szervezetektől arról is gyűjtöttünk információkat, hogy milyen előnyeit, vagy hátrányait tapasztalják a pályakezdők foglalkoztatásának Reprezentativitás A december 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 283 munkáltató töltötte ki értékelhetően. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása Mikrov állalkozás (50 db 17,7%) Nagyvállalat (26 db 9,2%) Kisvállalat (112 db 39,6%) Közepes vállalat (95 db 33,6%) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint Nagyvállalat ( fő, 54,7%) Közepes vállalat ( fő, 35,0%) Mikrovállalkozás (255 fő, 0,8%) Kisvállalat (2.890 fő 9,5%) A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 21,5 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 40,2 %-át jelenti. Bányászat 0,4% Mezőgazd. 6,1% Egyéb szolg. 0,4% Művészet, szórakozt. 0,2% A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél dec. 31-én Humán-eü., szoc. ellátás 13,0% Feldolgozóipar 44,6% Oktatás 8,0% Közig., véd., kötelező tb. 3,9% Adminisztr. tev. 0,7% Kereskedelem 6,3% Szakmai, tud., Ingatlanügyletek műsz. tev. 3,8% 0,6% Energiaellátás 1,1% Víz, hullad.gazd. 2,0% Építőipar 2,0% Szállítás, raktározás 4,9% Szálláshelysz., vendégl. 1,8% Pénzügyi, bizt. tev. 0,2% Mezőgazd. 4,6% Egyéb szolg. 0,3% Művészet, szórakozt. 1,3% Az alkalmazásban állók megoszlása Bányászat III. negyedévben (KSH) 0,6% Humán-eü., szoc. ellátás 13,5% Oktatás 11,1% Közig., véd., kötelező tb. 7,2% Adminisztr. tev. 3,5% Szakmai, tud., műsz. tev. 1,3% Feldolgozóipar 30,4% Energiaellátás 0,6% Víz, hullad.gazd. 1,9% Építőipar Kereskedelem 9,7% Ingatlanügyletek bizt. tev. Pénzügyi, 0,8% 0,5% 3,7% Szállítás, raktározás 4,2% Szálláshelysz., vendégl. 4,4% Információ, kommunikáció 0,4% 4

5 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 1,1 %-os (415 fős) növekedés várható, mely 451 fős létszámcsökkenés és 866 fős felvétel eredője. Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás [fő] A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 451 fős csökkenés több mint kétötöde (44,3 %-a) a feldolgozóiparban fog végbe menni (ezen belül is elsősorban a gumiiparban, a textiliparban, az élelmiszeriparban, valamint a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása területén), további több mint egytizede (11,8 %) a közigazgatás, védelem, 8,6 %-a az oktatás, 7,8 %-a pedig az egészségügy képviselőinél. Az összesen 866 főre prognosztizált felvétel több mint egyharmada (36,6 %-a) a feldolgozóipar foglalkoztatotti létszámában fog megjelenni (ezen belül elsősorban a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék, a gumi-, a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai termék gyártása területén). Ezután a mezőgazdaság képviseli a legnagyobb arányt a létszámfelvételekben a maga 21,0 %-ával, a többi ágazat közül pedig a közigazgatás (9,9 %) és a kereskedelem (5,3 %) a legjelentősebb felvevők. A vállalati méreteket tekintve a létszámmozgásokban a közepes méretű vállalatok érintettek leginkább (náluk valósul meg a létszámcsökkenések 47,0, a felvételeknek pedig 45,3 %-a), emellett az ő kategóriájukban volt a legnagyobb a létszámmozgások eredője. Ezen túlmenően a nagyvállalatok részvétele jelentős még mindkét irányú létszámváltozásban, ők adják a felvételek további egyharmadát, a létszámcsökkenéseknek pedig kétötödét. A kisebb fő én a 3 hónap múlva várható létszámváltozások vállalati méret szerint 392 belépő f ő kilépő f ő egyenleg fő kategóriák méretükkel arányosan veszik ki részüket a létszámváltozásokból. A kisvállalatok a 3 hónap múlva felvenni kívánt létszám közel ötödét, a létszámcsökkenésben érintetteknek pedi tizedét adják, míg ezek az arányok a mikrovállalkozások esetében már elenyészőek (3,2 belépő fő kilépő fő Mikro Kis Közép Nagy

6 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) erdész, segéderdész egyszerű erdészeti foglalkozások egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg. eladó lakatos szemétgyűjtő, utcaseprő műanyagfeldolgozó szabó, varrónő, modellkészítő egyéb feld.ip. gépkezelő, gyártósori össz. egyéb takarítók és hasonló jell. egysz. fogl. szakács irodai adminisztrátor, írnok kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb, magasan képzett ügyintézők papíripari gépkezelő sütő-, tésztaipari munkás, pék szállító- és rakodómunkás keramikus Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója illetve 2,2 %). Közös jellemzőként elmondható, hogy a belépők száma minden létszámnagyság kategóriában meghaladja a csökkenteni tervezett munkaerő létszámát, így a létszámmozgások egyenlege mindegyik kategóriában pozitív. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása FEOR főcsoportonként technikusok és hasonló műszaki fogl. gazdasági, pénzintézeti ügyintézők egészségügyi foglalkozások egyéb ügyintézok szociális és munkaeropiaci szolgáltatási fogl. kulturális, sport, muvészeti és vallási fogl. igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi fogl. egyéb magasan képzett ügyintézők gazdasági, jogi és társadalomtudományi fogl. műszaki és természettudományi fogl. egészségügyi - egyetemi, foisk. képzettséghez kapc kulturális, sport, muvészeti, vallási -felsofokú k szakképzett pedagógusok szociális - egyetemi, foisk. képzettséghez kapcs. építoipari foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások könnyuipari foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalk., la bányászati foglalkozások irodai jellegu foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegu foglalkozások mobil gépek kezeloi egyéb helyhez kötött gépek kezeloi feldolgozóipari gépek kezeloi erdo- és vadgazdálkodási foglalkozások mezogazdasági foglalkozások egyszeru szolgált. jellegu fogl.(mezogazdasági fog egyszeru mezogazdasági és erdogazdálkodási foglalk kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások nem anyagi jellegu szolgáltatási foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetoi területi, helyi önkorm., közig.,igazságsz., érdekk [fő] Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi szakmákat, emellett ugyanez megfigyelhető a mező- és erdőgazdasági, az építőipari és egyre inkább egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Jelen felmérés adatfelvételi időpontja a holtszezon közepére, így a 3 hónapos előrejelzés a szezon kezdetére esett. A felvenni kívánt létszám leggyakoribb munkakörei az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások (23,0 %), a feldolgozóipari gépek kezelői (16,7 %), és az erdőgazdálkodási foglalkozások (10,6 %) közül kerülnek ki. Az első tizenkét legkeresettebb szakmába bekerülők meghaladják az összes felvétel felét (50,9 %). A létszámcsökkenésekben legérintettebb foglalkozások között szintén az egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások (25,3 %), a feldolgozóipari gépek kezelői (14,0 %), emellett pedig a vegyesipari foglalkozások (12,2 %) szerepelnek. A tizenkét legjellemzőbb foglalkozás le is fedi a létszámcsökkenések több mint felét (51,2 %). belépő fő kilépő fő fő A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai létszámf elv étel létszámcsökkenés 6

7 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója A 3 hónapos előrejelzés során a megye 9 térsége közül 7-ben létszámnövekedést, 2-ben pedig csökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók. A legnagyobb mértékű (4,8, illetve 4,2 %-os) növekedést a Balaton-parti szezonális hatással leginkább érintett Balatonfüred és Balatonalmádi körzetében jelezték előre, ami összhangban van az idegenforgalmi szezon közeledtével. Őket követi 2,5 %-os létszámbővüléssel a szintén part-menti Tapolca, majd 2,0 %-os növekedéssel a feldolgozóipari túlsúllyal rendelkező Pápa térsége. A megye Balatonnal párhuzamos középvonalában elhelyezkedő Ajka, Veszprém és Várpalota körzetében kismértékű (1,0-0,4 %-os) gyarapodást, míg a megyeszéli Zirc és Sümeg térségében a munkaerő-piaci szezonkezdet ellenére 0,1, illetve 0,5 %-os mérséklődést prognosztizáltak a válaszoló munkaadók. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva 12 hónap múlva (2011. március 31-én) (2011. december 31-én) Pápa +2,0% Zirc -0,1% Pápa +1,5% Zirc 0,0% Sümeg -0,5% Ajka +1,0% Veszprém +0,9% Várpalota +0,4% B.almádi +4,2% Sümeg -1,6% Ajka +1,8% Veszprém -0,2% Várpalota +1,0% B.almádi +2,9% Tapolca +2,5% B.füred +4,8% Tapolca -2,2% B.füred +3,8% Veszprém megye összesen: + 1,4 % (+415 fő) Veszprém megye összesen: + 0,8 % (+245 fő) A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások a mérséklődés irányába tolódtak a 3 hónaposhoz képest, mivel a 9 térségből 5 jelzett növekedést, 3 csökkenést, egyiküknél (Zirc) pedig változatlan foglalkoztatotti létszámot várnak. A megyére vonatkozóan összesen 0,8 %- os (245 fős) gyarapodás várható a megkérdezett szervezetek összlétszámában. Ezen belül most is a két Balaton-parti térségnél jelezték a legnagyobb (3,8 ill. 2,9 %-os) növekedést a munkáltatók. A harmadik parti térség, Tapolca azonban a körzetek közül a legnagyobb mértékű (2,2 %-os) fogyást vetítette előre, felülmúva ezzel még a munkaerő-piaci szempontból jelentősen hátrányos helyzetű Sümeg térségének előrejelzett (1,6 %-os) mérséklődését is. A megyeszékhely körzetének munkaadóit kismértékű (0,2 %-os) csökkenés, míg Várpalota, Pápa és Ajka megkérdezett cégeit várhatóan mérsékelt (1,0, 1,5 ill. 1,8 %-os) növekedés jellemzi majd egy év múlva. 7

8 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 2.3. A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze, melyben összehasonlításképp feltüntettük az egy évvel ezelőtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok arányát is: A válasszal egyetértő A munkáltatók fiatalok A pályakezdők foglalkoztatásával munkáltatók aránya, % kapcsolatos válaszok foglalkoztatásával kapcsolatos I I. általános álláspontjáról sokat azért éri meg őket alkalmazni, mert az 46,3 44,2 elárul, hogy az első négy, a állam számos támogatást nyújt utánuk könnyebben betaníthatók, cégek által leggyakrabban 40,6 37,4 mint más korosztályok megjelölt állítás mind a a legfrissebb szakmai 36,0 33,0 pályakezdők alkalmazásának tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a előnyeire vonatkozott (melyeket 29,0 23,4 tapasztalt munkaerő szimbólum jelöl), ezzel együtt betanításuk lefoglal egy 16,6 16,5 a hátrányokkal összefüggő szakképzett kollegát hosszú távon nem állításokat kisebb arányban 14,8 10,9 lehet rájuk számítani helyeselték. Ebből azt a betanításuk 11,7 12,8 következtetést vonhatjuk le, hogy sok időt vesz el hasznosak, mert önállóan a vállalkozások szívesen 9,5 10,9 képesek feladatokat ellátni alkalmaznak pályakezdőket, ha tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 6,4 6,2 van rá módjuk. Az egy évvel nehezen alkalmazkodnak korábbi felmérés során is 4,6 2,8 a munkahelyen ugyanez volt a válaszok alapján a tapasztalat, az egyes kérdésekre a válaszadási arányok is hasonlóak voltak. A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak közel fele. Nem elhanyagolható körülmény, hogy könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások több mint kétötödének véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást is jelentős, több mint egyharmados (36 %-os) hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók, valamint a tapasztalt munkaerővel szembeni kisebb munkabér igényt (29 %). Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, harmadik legjellemzőbbként pedig egyben sok időt igényel. Második leggyakoribb negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt amely így az egy évvel ezelőttihez képest egy rangsorral előbbre került -, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után előbb-utóbb továbbállnak (a nők esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók kevesebb mint egytizede tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzőnek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így. 8

9 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a 9

10 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. a. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 10

11 Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Veszprém, február

12 MELLÉKLETEK 12

13 1. sz. melléklet A évi I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Veszprém megyében Ágazati betűjel száma fő megoszlása % száma fő megoszlása % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 53,5 B Bányászat, kőfejtés 433 0, ,4 24,7 C Feldolgozóipar , ,6 58,9 D E Nemzetgazdasági ág Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás A KSH intézményi adatai szerint III. n.év alkalmazásban állók A felmérésben szereplő szervezeteknél én foglalkoztatottak Reprezentációs arány % 456 0, ,1 75, , ,0 40,9 B+C+D+E Ipar , ,1 57,5 F Építőipar , ,0 22,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 26,1 H Szállítás, raktározás , ,9 46,4 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,8 16,8 J Információ, kommunikáció 310 0,4 7 0,0 2,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 361 0,5 74 0,2 20,5 L Ingatlanügyletek 586 0, ,6 29,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevék , ,8 123,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev , ,7 7,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt , ,9 21,9 P Oktatás , ,0 28,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 38,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,3 52 0,2 5,1 S+T+U Egyéb (egyéb szolg., ter.kív.szerv, háztart.) 205 0, ,4 57,6 A U Összesen , ,0 40,2 A évi I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint Veszprém megyében (2010. december 31.) Létszám-kategória Válaszoló szervezeteknél Válaszoló szervezetek foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása % db % db (0-9 fő) Mikrovállalkozás 50 17, ,8 (10-49 fő) Kisvállalat , ,5 ( fő) Közepes vállalat 95 33, ,0 (249 fő felett) Nagyvállalat 26 9, ,7 összesen , ,0 13

14 2. sz. melléklet A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma nemzetgazdasági ág kategóriák szerint Veszprém megyében (2010. december 31.) ág.sz. jel nemzetgazdasági ág létszámkategória mikro kis közép nagy válaszolók összesen A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tev N Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev O Közigazgatás, védelem; kötelező tb P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás U Területen kívüli szervezetek összesen A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a december 31. állapothoz mérten) Vállalati méret létszámnövekedés fő létszámcsökkenés fő egyenleg fő létszámnövekedés % létszámcsökkenés % Mikro ,3 2,2 Kis ,4 10,4 Közép ,3 47,0 Nagy ,0 40,4 Összesen ,0 100,0 14

15 4. sz. melléklet A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatok szerinti megoszlása a I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a december 31. állapothoz mérten) ágazat válaszadók száma jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható létszám 12 hónap múlva várható létszám 3 hónap múlva várható csökk.növ változás+ 3 hó 12 hónap múlva várható csökk.növ változás +12 hó db fő fő fő fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,5 25 1,4 Bányászat, kőfejtés ,9-2 -1,9 Feldolgozóipar ,9 96 0,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ,0 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,3 36 6,0 Építőipar ,7 5 0,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 13 0,7 Szállítás, raktározás ,2-5 -0,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4 23 4,1 Információ, kommunikáció ,6 2 28,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 0 0,0 Ingatlanügyletek ,5 0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,0 0 0,0 Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev , ,4 Közigazgatás, védelem; kötelező tb ,8 28 2,3 Oktatás , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 7 0,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,8 Egyéb szolgáltatás ,0 1 0,8 összesen , ,8 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a december 31. állapothoz mérten) LÉTSZÁMFELVÉTEL fő % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS fő % EGYENLEG fő egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) ,2 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) erdész, segéderdész 80 9,2 keramikus -39 8,6 egyszerű erdészeti foglalkozások egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg. 65 7,5 eladó -21 4,7 41 4,7 eladó 22 2,5 lakatos 21 2,4 szemétgyűjtő, utcaseprő műanyagfeldolgozó műanyagfeldolgozó szabó, varrónő, modellkészítő A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint egyéb feld.ip. gépkezelő, gyártósori össz. egyéb takarítók és hasonló jell. egysz. fogl. 19 2,2 17 2,0 szabó, varrónő, modellkészítő egyéb feld.ip. gépkezelő, gyártósori össz. szállító- és rakodómunkás egyéb takarítók és hasonló jell. egysz. fogl. egyéb, magasan képzett ügyintézők ,6 erdész, segéderdész ,0 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyszerű erdészeti foglalkozások egyéb könnyűip. gépkez. és gyártósor mellett dolg ,0 lakatos ,5 gyártósori összeszerelő ,1-12 2,7 14 1,6 papíripari gépkezelő -12 2,7 14 1,6 13 1,5 szakács 12 1,4 sütő-, tésztaipari munkás, pék kézi anyagmozgató, csomagoló irodai adminisztrátor, írnok szemétgyűjtő, utcaseprő egyéb erdőogazdálkodási foglalkozások ,7 szociális asszisztens ,4 Összesen , ,2 szállító- és rakodómunkás ,2 keramikus

16 5. sz. melléklet A 3 és 12 hónap múlva várható létszámok ágazatok szerinti megoszlása a I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a december 31. állapothoz mérten) Veszprém megye megkérdezett cégeinek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Műv észet, szórakoztatás, szabad idő Egy éb szolgáltatás + 1 év + 3 hónap dec. 31. [fő]