MAGYAR TRANSZMISSZIÓ VIZSGÁLATA KIS NYITOTT ORSZÁGOS BAYESI STRUKTURÁLIS VAR MODELLEL

MAGYAR TRANSZMISSZIÓ VIZSGÁLATA KIS NYITOTT ORSZÁGOS BAYESI STRUKTURÁLIS VAR MODELLEL Váraloa Vkor szeember Kvona Elemzésünkben az vzsgáluk, hog Magarországon, mn az eurozónához kées ks no gazdaságban hogan működk a sokkok ranszmsszója Az elemzés eszközéül baes VAR modell becsülünk ún Granger okság (ks no ország) ror és a Mnnesoa ror egdejű felhasználásával A modell srukuráls sokkjanak denfkácójá zéró és előjelmegköésekkel végezük Alkalmazo becslés és denfkácós sraégánk nuív mulzusválasz-függvéneke lleve varancaés sokk-dekomozícó eredméneze Az mulzusválasz-függvének úlnomó öbbsége szgnfkáns reakcóka mua, szemben a SVAR rodalom jellemzően nszgnfkáns mulzusválasz-függvénevel Eredménenk rámuanak a magar gazdaság eurozónáól való szoros fügésére: az eurozóna sokkja jellemzően ágűrűződnek mnd a haza nflácó, mnd a haza kbocsáás, mnd a haza kama alakulásába A külföld sokkok ágűrűződésé az árfolam sokkelnelő szeree mérsékl Eredménenk szern fonos a haza és külföld eredeű sokkok megkülönbözeése, mer mnd haásuknak erzszencájában, mnd mérékében szgnfkáns elérés muakozk JEL kódok: C, C, E, E5 Kulcsszavak: Baes VAR, Előjelmegköéses denfkácó, Moneárs ranszmsszó Váraloa Vkor a Magar Nemze Bank vezeő elemzője (e-mal: varaloav@mnbhu) A anulmánban megfogalmazo állíások nem felélenül egeznek meg a Magar Nemze Bank hvaalos állásonjával

BEVEZETÉS A modern makroközgadaságanban künee szeree van annak megérésének, hog eges sokkok mlen haásoka ndukálnak a gazdaságban Az elméle és emíra egmás eredménere alaozva állí fel új magarázaoka, vag erősí lleve cáfol meg elméleeke Elemzésünkben az emíra felől közelíve az vzsgáljuk, hog a magar gazdaságo a különféle sokkok mlen mérékben érneék, lleve, hog a sokkoknak mlen haásuk vol A makrogazdaság sokkok vzsgálaának emrkus eszköze a vekor auoregresszív modell (VAR) modell (lásd Sms, 98) A VAR modellek ugans felfoghaók úg s, mn eg új-kenes dnamkus, szochaszkus, álalános egensúl modellek lneárs közelíésű dnamkájá leíró összefüggés A VAR modellekkel ehá emrkusan vzsgálhaók a főbb makroválozók közö összefüggések Uganakkor megbízhaó VAR elemzéshez relaív kevés számú és megfelelően hosszú dősorok szükségesek Éen ezér a gakorlaban álalában -5 endogén válozó szereelenek az elemzésekben (éldául a válozók eg leheséges mnmáls halmaza: kbocsáás, nflácó és kama) Ez a kevés válozó azonban korláo jelen az elemzésekben Egfelől a fen éldában emlíe válozókon úl számos ovább válozó egümozgásának, sokkokra ado reakcójának vzsgálaára lenne gén, másfelől ha releváns válozóka hagunk k az elemzésből, akkor a khago válozók ma onalan vag akár éves kövekezeésekre juhaunk A VAR elemzések kevés számú egdejűleg vzsgálhaó válozó ma léező korlájá, azonban haékonan oldják fel a baes VAR modellek, amelek a nagobb számú (akár százas nagságrendű) magarázó válozó egdejű vzsgálaá külső nformácó beéíésével eszk leheővé (Sms és Zha, 999, vag Bnabura és szerzőársa, 7) Elemzésünkben m s baes VAR megközelíés használunk, öbb ok ma s Egrész a magar ranszmsszó vzsgálaakor megkerülheelen énező, hog a magar gazdaság ks no gazdaságnak számí, azaz a gazdaság folamaa jelenős mérékben külső énezők alakíják, íg megbízhaó elemzéshez külső válozók fgelembevéele elengedheelen Másrész a baes VAR eszközár különösen alkalmas arra, hog egfelől a sokkok haásá közgazdaság megfonolások alaján denfkáljuk, másfelől a becslés bzonalanságo, mközben a külső nformácók felhasználásával kordában arhajuk, megfelelően számszerűsíhejük Magarországo, mn ks no gazdaságo eknve elemzésünkkel számos kérdés vzsgálhaó, íg éldául ks no gazdaság eseén fonos nformácó, hog a makrogazdaság válozók varancájának mekkora része külföld eredeű, lleve olan új kérdések s, mn éldául elérő-e a haza és külföld eredeű sokkok ranszmsszója, mlen összeéelűek a magar gazdaságo érő sokkok, vag mennre kées a moneárs olka omían az elérő különféle sokkoka Ezeknek a kérdéseknek a vzsgála egarán segíhe a fskáls és moneárs dönéshozóka annak felmérésében, hog mennre szorosan kövessék a külföld gazdaság fejleméneke, másrész segíhe a haza sokkok melle a külföld sokkok ranszmsszójának modellezésében Bár számos korább anulmán szülee (Csermel-Vonnák, ; Vonnák, 5, ; Jakab-Kaona,, Rea, 9, Tamás-Vlág,, Pellén, ), amel a magar ranszmsszó vzsgála uganakkor elemzésünk öbb szemonból s újszerű Egrész magar adaokra udomásunk szern korábban nem készül olan VAR elemzés, mel külföld makroválozóka s endogén válozókén szereelee volna, am vélheően ksebb orzíás okoz a kevesebb khago válozó ma, lleve a korább elemzésekhez kées egdejűleg öbbféle sokk denfkálhaó Másrész a korább baes VAR elemzések egke sem használ nformaív ror, am javíhaja a becslések és íg az eredmének roboszusságá Harmadrész a haza rodalomhoz kées újdonság mnd a becsléseknél, mnd a sokkok denfkácójánál alkalmazo ks ország (vag más néven Granger causal ror) felevés Az álalunk smer kéországos VAR rodalomhoz kées (Cushman-Zha, 997; Mackowak, 5; Horváh-Rusnák, /9

8; Dunge-Fr, 9) újdonság egfelől az előjel és zérómegköéseken alauló sokkdenfkácó, másfelől az nformaív rorok használaa Elemzésünk szerkezee a kövekező A másodk fejezeben áeknjük a vonakozó rodalma A harmadk részben smerejük az elemzésben használ baes VAR modell A negedk rész a felhasznál adaoka muaja be Az öödk részben eredménenke smerejük Végül elemzésünke eredménenk összefoglalásával zárjuk IRODALOMÁTTEKINTÉS Az rodalomban először Cushman-Zha (997) érvel amelle, hog ks no ország eseén a srukuráls VAR elemzésnek aralmazna kell a ks no országon kívül (res of he world) válozóka s, különben a khago válozók éves kövekezeésre vezenek Elemzésükben, a ks no ország ror (Granger causal ror) alkalmazásával becsülek Kanadára, mn ks no országra és az USA-ra mn res of he world secfkácóban eg VAR modell Az álaluk alkalmazo Cholesk dekomozícó révén megmuaák, hog a külső (USA) válozók fgelembe véelével denfkál moneárs olka sokk eseén megszűnk a SVAR elemzésekben gakran jelenkező ún rce uzzle Elemzésünkhöz legközelebb ké anulmán áll Egk Mackowak (5) anulmána, melben Csehországra, Magarországra lleve Lengelországra és az eurozónára becsül Granger okság ror felhasználásával VAR modelleke Elemzésében kmuaa, hog a ks no ország hoézs az adaok megerősík Cholesk dekomozícó használaával az alála, hog a magar kbocsáás varancájának 4%-a, az ársznnek 87%-a külföld sokkoknak ulajdoníhaó Mackowak elemzése a ks no ország válozó köz csuán a haza kbocsáás és árszn válozóka vee fgelembe, uganakkor ks no ország eseén az árfolam és a kama sznén fonos válozók, meleke érdemes fgelembe venn Továbbá nagobb méreű VAR eseén külső nformácók beéíése segíhe a modell úllleszésé elkerüln Végül a Cholesk dekomozícó érzéken lehe a válozók sorrendjére, íg más denfkácós sraéga króbálása ndokol A másk, émánkhoz gen hasonló anulmán Horváh-Rusnák (8) munkája, akk szlovák és eurozóna adaok felhasználásával becsülek ks no országos VAR modell Munkájukban azoka válozóka szereelek (haza nflácó, kbocsáás, kama, árfolam, lleve külföld nflácó, kbocsáás, kama), meleke m s használunk, de denfkácós sraégájuk a Cholesk dekomozícó Eredménük szern a szlovák nflácó 77%-ban, a kbocsáás %-ban külföld sokkok mozgaják A meglévő rodalomhoz kées elemzésünkben egrész a válozók szélesebb köré használjuk, a úllleszés elkerülése érdekében nformaív (Mnnesoa) ror használunk, lleve denfkácós sraégánk zéró és előjelmegköéseken alaul, melnek során a leheő legöbbféle sokko denfkálunk /9

4/9 MODELL A magar ranszmsszó vzsgálaához magar és külföld endogén válozóka s aralmazó vekor auoregresszív (VAR) modell használunk Íg a modellben szereel a magar és külföld nflácó (π és π ), konjunkúra ( és ) és kama ( és ), ovábbá az árfolam (s ) E hé válozó szereeleésével eg számú késleleés aralmazó VAR modell a kövekező: s s B s B b s () ahol b az egenleek konsansaból kéze vekor, B,, B az egühaók márxa, végül ε [] a megfelelő egenle hbaagja, melekről felesszük, hog normáls eloszlásúak, auokorrelálalanok, de egmással korrelálhanak A fen álalános VAR srukurá alaul véve, baes eszközökkel háromféle külső nformácó kívánunk a beéíen becslésenkbe Egrész már a becslés során s érvénesíen akarjuk a ks no ország felevés, azaz a magar gazdaságra vonakozó válozók nem befolásolják a külföld válozók alakulásás, ezér a B,, B egühaók márxok bzonos elemenek az éréké rorokkal nullára resrkráljuk: s s s b s () Másrész alkalmazzuk az úgneveze Mnnesoa (vag más néven Lerman) ror (lásd Sms-Zha, 999), mel az rodalom ajánlása szern segí a öbb válozós VAR modelleknél csökkenen a úllleszés veszélé A Mnnesoa ror a kövekező nformácó éí be a VAR modellekbe: a VAR válozó egszerű egválozós folamao kövenek (jellemzően fehér zaj vag vélelen bolongás); a magasabb rendű késleleésekhez rendel egühaók éréke egre nkább közelebb esk nullához A felsorol ké ror nformácón úl leheséges ovább nformácóka s beéíen, íg éldául a nem sajá késlelee válozóhoz arozó egühaó nagobb valószínűséggel van közelebb nullához, mn a sajá késleleeekhez arózó egühaók A felsorol nformácók feszességé, azaz a külső nformácó becslésekbe való beéülésének méréké néhán herareméerrel szabálozzák Becslésenkben m s a felsorol nformácóka éíjük be: () Várhaó érékben a VAR modell válozó egmásól függelen fehér

zaj folamao kövenek () A magasabb rendű késleleeekhez arozó egühaók éréke egre közelebb vannak nullához () Uganakkor nem eünk megkülönbözeés a sajá lleve nem sajá késlelee válozókhoz arozó egühaók közö A baes becslés onos részlee a függelékben smerejük A VAR modell eg redukál forma, íg a benne szereelee válozóka alakíó srukuráls sokkok denfkálása külön felada A srukuráls sokkok azonosíásá zéró és előjelmegköésekkel végezük Ennek a megközelíésnek öbb előne van más módszerekhez kées Például nncs szükség a válozók Cholesk-dekomozícón alauló denfkácóhoz szükséges aszern sorba rendezésére, hog melk reagál gorsabban, melk lassabban az eges sokkokra Továbbá a zéró és előjelmegköésekkel érvénesíhejük a ks no ország felevésünke, melnek kövekezméne, hog a haza sokkok nem hahanak a külföld válozókra A hé válozó aralmazó VAR modellben héféle srukuráls sokko denfkálunk : haza kínála, haza keresle, haza moneárs, rémum, külföld kínála, külföld keresle és külföld moneárs sokkoka A sokkok denfkálásához használ zéró és előjelmegköéseke az ábláza foglalja össze A ábláza alaján három dolog azonnal szembeűnő Egfelől a ábláza bal alsó részében szerelő zérómegköések esesík meg a ks ország felevés, azaz a haza sokkok nem hahanak a külföld válozókra Másfelől a bal alsó és jobb alsó blokk azonos megköéseke aralmaz, azaz a ror nem eszünk különbsége a haza és a külföld sokkok kezde kvalaív haása közö Harmadrész a külföld sokkok haza haásáról előzeesen semm sem feléelezünk Az eges sokkoknál a kövekező denfkácós felevésekkel élünk Eg ozív haza (külföld) kínála sokk emel a haza (külföld) kbocsáás mndemelle mérsékl a haza (külföld) nflácó, uganakkor a haza kínála sokk haására bzonalan, hog a kama és az árfolam mlen ránban mozdul el Eg ozív haza (külföld) keresle sokknál mnd a haza (külföld) kbocsáás, mnd a haza (külföld) nflácó megemelkedk Pozív keresle sokknál a moneárs olka akár az nflácó, akár a kbocsáás aaszal emelkedése ma kamao emel, vszon bzonalan az árfolam elmozdulásának rána Eg szgoríás ránába haó moneárs olka sokk eseén az ado ország kbocsáása és nflácója nem válozk a moneárs ranszmsszó késlelee haása ma, uganakkor eg haza szgoríás ránába haó moneárs olka sokk a fedezelen kamaarás ma azonnal erősí az árfolamo Haza gazdaságo érő kedvezőlen rémum sokk eseén az árfolam leérékelődk és a haza kama emelkedk, vszon a kbocsáás és az nflácó azonnal nem válozk, mvel a ranszmsszóhoz ném dő szükséges A felsorol felevések egrész bzosíják a srukuráls sokkok egérelmű denfkácójá, uganakkor a leheő legkevesebb megköés és azoka s csak eg eródusra vonakozóan aralmazza, am bzosíja az adaokban lévő nformácó érvénesülésé Az eges sokkoknál alkalmazo előjelmegköések megegeznek az rodalomban szokásossal (lásd Vonnák, 5 és ), uganakkor részben kevésbé resrkívek ama, hog a megköéseke csak eg eródusra érvénesíjük A modell válozónak mndegké saconerré ranszformáluk, ema esszük fel, hog várhaó érékben fehér zaj folamao kövenek, nem edg vélelen bolongás Canova-Pausan [] érvel amelle, hog mnél öbb sokko azonosínak eg VAR modellben annál onosabb lehe a becsül mulzus-válaszfüggvén 5/9

ábláza: Idenfkácós felevések AS AD MP PREM AS AD MP π - + + + + + + S / - + π - + + + + + 4 ADATOK A modellben hav gakorságú adaoka használunk, a mnadőszak januárjáól okóberég erjed Tekneel, hog Magarország legnagobb mérékben az Eurozóna agország gazdaságaval negrál, ezér külföld válozókkén az Eurózóna aggregál adaa használuk A haza nflácó az adóválozásokól szűr éves magnflácóra, a kbocsáás az ar ermelés éves ndexével, a haza kamao a három hónaos BUBOR kamaal, az árfolamo az euró/forn árfolam éves válozásával mérjük A külföld válozók eseében az nflácó a harmonzál fogaszó ndex (HICP) éves válozásával, a kbocsáás az Eurozóna aggregál ar ermelésének éves ndexével, a kamaoka a hónaos RLIBOR kamaal mérjük Az alkalmazo ranszformácók célja, hog saconárus válozóka nerjünk Ezálal elkerülheő, hog elemzésünk elméle szemonból kevésbé védheő mulzus-válaszfüggvéneke eredménezzen (éldául saconer VAR eseén, ha válozókén az árszne szereelejük, akkor a sokkok lecsengése uán az árszn mndg uganarra az érékre ér vssza, am egben a moneárs olka haásalanságá s jelenené) Bár az éves ndexek használaa az áfedő megfgelések ma ökonomera szemonból nem roblémanees, dönésünke azzal ndokoljuk, hog íg becslésenkben a jel/zaj arán jobb, mnha éldául a hav válozásoka használnánk Az elemzésben használ válozók alakulásá muaja az ábra A haza és külföld válozók alakulása közö elérően szoros egümozgás muakozk Legnkább felűnő a haza és külföld ar ermelés éves válozásának egümozgása Kevésbé felűnően, de az nflácó és a kamaok haza és külföld dősora köz s kveheő kacsola A kamaok eseében az lászk, hog a haza kama hosszabb ávú alakulása leköve a külföld kama mozgásá, de a haza kama volalása számoevően nagobb, mn a külföld kamaé A haza és külföld nflácó eseében s észrevehejük ez a rendszerű kacsolao, azzal a kegészíéssel, hog a mnadőszak elején még számoevően magasabb vol a haza nflácó, uganakkor a deznflácós folama eredménekén -ra a különbség mérséklődö, de azán ez a különbség alaveően a mnadőszak végég fennmarad Válozónk közül az árfolam éves válozásának volalása kemelkedő mérékű 6/9

Logarmkus % Logarmkus % Logarmkus % Logarmkus % ábra: Haza és külföld kbocsáás, nflácó, kama lleve árfolam alakulása HICP_ és HICP_DE PROD_ és PROD_DE 5 8 5 6 4-5 - -5 - -5-4 6 8-4 6 8 IRATE_ és IRATE_DE RF 5 8 5 6 4-5 - 4 6 8-5 4 6 8 5 EREDMÉNYEK A modell becslésé az előzőekben leír adaok felhasználásával, a válozók három endogén késleleeje aralmazó VAR modellel végezük Elsőkén a zéró és előjelmegköéseken alauló denfkácó eredméneké előálló mulzusválasz-függvéneke muajuk be Az ábrákon sorfolonosan a haza nflácó, a haza kbocsáás éves ndexe, a haza kama, a külföld nflácó, a külföld kbocsáás éves ndexe, külföld kama és árfolam ado íusú sokkra örénő oszeror medán (ros vonal) reakcó szereelnek A araméerbecslés és az denfkácó bzonalanságá a medán reakcó közrefogó, az mulzusválasz-függvének oszeror eloszlásának ké szórásn erjedelmé fekee szaggao vonalak muaják Az ábrákon a sokk bekövekezé köveő hóna, azaz év elelég ábrázoljuk az mulzusválasz-függvéneke Összességében elmondhaó, az denfkál mulzusválasz-függvének álalában abban az eseben s szgnfkáns (nulláól különböző) reakcóka muanak, amkor az ado sokknál az ado válozó reakcójáról nem s feléelezünk meghaározo ránú kezde elmozdulás Ez gen fgelemre méló, ugans a srukuráls VAR elemzések jellemzően öbbnre nem szgnfkáns sokk-reakcóka eredméneznek Hoézsünk szern öbb énező s hozzájárul ahhoz, hog mulzusválaszfüggvénenk öbbségében szgnfkánsak leek A válozók ranszformácója ma nagobb lehe a felhasznál adaankban a jel/zaj arán A ké ország válozónak szereeleésével csökken a khago válozók ma bzonalanság A oszeror araméerbzonalanságo ovább csökken az nformaív rorok használaa, mellel elkerülheő a modell úllleszése És nem uolsó sorban az a célkűzésünk, hog a leheő legöbb sokko denfkáljuk 7/9

ábra: Haza moneárs olka sokk mulzusválasz-függvéne 5 x - HICP_ IRF-je MonP_ sokkra -5 - -5 - -5-4 6 8 4 x - PROD_ IRF-je MonP_ sokkra - 4 6 8 4 x - IRATE_ IRF-je MonP_ sokkra - - 4 6 8 x - HICP_DE IRF-je MonP_ sokkra x - PROD_DE IRF-je MonP_ sokkra x - IRATE_DE IRF-je MonP_ sokkra 5 5 5-5 -5-5 - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 5 RF IRF-je MonP_ sokkra -5 - -5 - -5-4 6 8 A haza moneárs olka sokk (lásd ábra) felevésünknek megfelelően a külföld válozókra nem ha A haza válozók közül nemcsak azok a válozók reakcója szgnfkáns (kama és árfolam), melek reakcóra kezde előjelmegköéseke eünk, hanem az nflácó reakcója s, amelről az feléelezük, hog azonnal nem reagál a haza moneárs sokkra Az nflácó és kbocsáás reakcójának rána egbeesnek az elméle modellek kövekezeésevel: váralan moneárs szgoríás eseén az nflácó mérséklődk és a kbocsáás s vsszaesk ábra: Kockáza rémum sokk mulzusválasz-függvéne 5 x - HICP_ IRF-je Prem sokkra 5 5-5 - 4 6 8 4 x - PROD_ IRF-je Prem sokkra - -8-4 6 8 6 x - IRATE_ IRF-je Prem sokkra 5 4-4 6 8 x - HICP_DE IRF-je Prem sokkra x - PROD_DE IRF-je Prem sokkra x - IRATE_DE IRF-je Prem sokkra 5 5 5-5 -5-5 - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 RF IRF-je Prem sokkra - 4 6 8 Kockáza rémum sokk eseén (lásd ábra) a külföld válozókra nem reagálnak I s megfgelheő, hog mnden mulzusválasz-függvén szgnfkánsan különbözk nulláól A válozók reakcójának rána lauzblsek: a kama és az árfolam előre feléeleze ránú elmozdulása melle, az árfolamgengülés haására az nflácó megnő, lleve a kbocsáás mérséklődk 8/9

4 ábra: Haza keresle sokk mulzusválasz-függvéne 4 x - HICP_ IRF-je AD_ sokkra 4 PROD_ IRF-je AD_ sokkra 4 x - IRATE_ IRF-je AD_ sokkra - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 x - HICP_DE IRF-je AD_ sokkra x - PROD_DE IRF-je AD_ sokkra x - IRATE_DE IRF-je AD_ sokkra 5 5 5-5 -5-5 - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 6 x - RF IRF-je AD_ sokkra 4 - -8 4 6 8 A haza keresle sokk eseén (lásd 4 ábra) előjelmegköésünk ráná köveve a kbocsáás és az nflácó megemelkedk, amnek haása a moneárs olka kamaemeléssel omí 5 ábra: Haza kínála sokk mulzusválasz-függvéne 5 x - HICP_ IRF-je AS_ sokkra 4 PROD_ IRF-je AS_ sokkra x - IRATE_ IRF-je AS_ sokkra -5 - -5 - -5 - - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 x - HICP_DE IRF-je AS_ sokkra x - PROD_DE IRF-je AS_ sokkra x - IRATE_DE IRF-je AS_ sokkra 5 5 5-5 -5-5 - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 6 x - RF IRF-je AS_ sokkra 4-4 6 8 A haza kínála sokk eseén (lásd 5 ábra) előjelmegköésünk ráná köveve a kbocsáás növekedésével egdejűleg az nflácó csökken Imulzusválasz-függvénenk alaján a moneárs olka bár nem szgnfkánsan, de nkább a szgoríás ránába mozdul el 9/9

6 ábra: Külföld moneárs olka sokk mulzusválasz-függvéne 4 x - HICP_ IRF-je MonP_ sokkra PROD_ IRF-je MonP_ sokkra 5 x - IRATE_ IRF-je MonP_ sokkra 5 5-5 5 - -5-4 6 8-5 4 6 8-4 6 8 6 x HICP_DE IRF-je MonP_ sokkra 4 - -8 4 6 8 x - PROD_DE IRF-je MonP_ sokkra - -8-4 6 8 5 5 5 x - IRATE_DE IRF-je MonP_ sokkra -5 4 6 8 8 x - RF IRF-je MonP_ sokkra 6 4-4 6 8 Külföld moneárs sokk mnd a külföld, mnd a haza válozókra számoevő haás gakorol (lásd 6 ábra) Szembeűnő, hog a külföld kama elmozdulásá mneg kéharmados mérékben leköve a haza kama alakulása A megszoríó moneárs sokk nemcsak a külföld, hanem a haza kbocsáás s vsszave A külföld nflácó a moneárs resrkcó eredménekén csökken, uganakkor a haza nflácó az árfolam gengülése ma emelkedk Az árfolam gengülésének oka, hog a külföld moneárs sokk haására a haza kama ksebb mérékben emelkedk, íg a kamakülönböze lecsökken, am gengíőleg ha az árfolamra 7 ábra: Külföld keresle sokk mulzusválasz-függvéne x - HICP_ IRF-je AD_ sokkra 5 PROD_ IRF-je AD_ sokkra 5 x - IRATE_ IRF-je AD_ sokkra - 5-5 - 5-5 - -5-4 6 8-5 4 6 8-4 6 8 4 x - HICP_DE IRF-je AD_ sokkra PROD_DE IRF-je AD_ sokkra x - IRATE_DE IRF-je AD_ sokkra 5 5 5 5-5 -5-4 6 8-4 6 8-4 6 8 RF IRF-je AD_ sokkra 5-5 - -5 4 6 8 Külföld keresle sokk eseén ámeneleg nemcsak a külföld, hanem a haza kbocsáás s megemelkedk (lásd 7 ábra) Az előjelmegköésünknek megfelelően a külföld nflácó s nő, vszon a haza nflácó csak mérsékelen emelkedk A haza nflácó mérsékel emelkedésének oka, hog a külföld nflácó begűrűződésé omíja az árfolam erősödése Az árfolam vélheőleg ama ud erősödn, mer a külső keresle sokk eseén megemelkedő haza kbocsáás a külföld megnövekede keresleéből fakad, /9

am felérékelő haású A külföld moneárs olka kamaemeléssel omíja a gazdaság úlfűöségé Ezzel szemben a haza kamaok nkább lefelé mozdulnak el az erősödő árfolam ma 8 ábra: Külföld kínála sokk mulzusválasz-függvéne 4 x - HICP_ IRF-je AS_ sokkra PROD_ IRF-je AS_ sokkra x - IRATE_ IRF-je AS_ sokkra 5 5-5 - - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 x - HICP_DE IRF-je AS_ sokkra PROD_DE IRF-je AS_ sokkra 5 x - IRATE_DE IRF-je AS_ sokkra 5 5-5 5 - - -5-5 4 6 8-4 6 8-4 6 8 4 x - RF IRF-je AS_ sokkra - -8 4 6 8 Külföld kínála sokk eseén a haza válozók alakulása első láásra gen szorosan köve a megfelelő külföld válozók alakulásá (lásd 8 ábra) Uganakkor érdekes különbségek s megfgelheők Annak ellenére, hog a haza és külföld kbocsáás emelkedésének méréke és dőarama gen hasonló, a külföld nflácó alakulásával ellenében a haza nflácó reakcójában nncs számoevő deznflácós haás Ez a különbsége a haza és a külföld kama némleg elérő reakcója magarázhaja: a külföld kamareakcó egérelműen resrkív, szemben a haza kama alakulásával, amel kezdeben nkább csökkenés mua, az emelkedő nflácó és kbocsáás ellenére A különbség mndamelle, hog a haza és külföld moneárs olka reakcófüggvéne mnden bzonnal elérő, abból s fakadha, hog az árfolam külföld kínála sokk eseén erősödn ud Az denfkál sokkok álal kválo haásoka anulságos aszern s összeven, hog az azonos íusú haza és külföld sokk mennben elérő reakcóka vál k a haza lleve a külföld válozókban, ovábbá, hog a külföld sokk a haza reakcója mennben ér el a külföld mulzusválasz-függvénekől Az összeveés eredméné muaja a kövekező három ábra, ahol az eges oszlookban sorrendben az nflácó, a kbocsáás és a kama reakcó szereelnek Pros folonos vonallal a haza sokk haza válozóra, zöld folonos vonallal a külföld sokk külföld válozóra, míg kék folonos vonallal a külföld sokk haza válozóra gakorol haásá ábrázoluk A moneárs olka sokkok összeveéséből az rajzolódk k (lásd 9 ábra), hog a haza moneárs olka sokk jelenős deznflácós haással bír, am vélheően az árfolam csaorna erősségére vezeheő vssza Sznén ez okozhaja, hog a külső resrkív moneárs olka sokk a haza nflácóra nézve nflaorkus haású A kbocsáás reakcója kvalaívan hon és külföldön hasonló, ám kvanaívan számoevő különbség észlelheő: a haza moneárs olka sokk ksebb mérékben fogja vssza a haza kbocsáás, mn a külső moneárs olka sokk Ennek magarázaa az lehe, hog a(z ar) kbocsáás alakulása a külfölddel való nagfokú negrálsága ma erősen függ a külső kbocsáásól A kamaok reakcójá eknve az szembeűnő, hog a külföld moneárs olka sokk sokkal ermanensebb, mn a haza sokk /9

9 ábra: Haza és külföld moneárs olka sokkok összeveése x - HICP_ IRF-je MonP sokkra Külföld sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra 4 x - PROD_ IRF-je MonP sokkra Külföld sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra 4 x - IRATE_ IRF-je MonP sokkra Külföld sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra - - - - - - -5-4 6 8 4 6 8-4 6 8 ábra: Haza és külföld keresle sokkok összeveése 5 x - HICP_ IRF-je AD sokkra Külföld sokk haza válozóra 5 PROD_ IRF-je AD sokkra Külföld sokk haza válozóra 5 x - IRATE_ IRF-je AD sokkra Külföld sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra 5 5 5 5 5 5 5 5 5-5 -5-5 - 4 6 8-4 6 8-4 6 8 ábra: Haza és külföld keresle sokkok összeveése x - HICP_ IRF-je AS sokkra Külföld sokk haza válozóra 5 PROD_ IRF-je AS sokkra Külföld sokk haza válozóra 5 x - IRATE_ IRF-je AS sokkra Külföld sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra Külföld sokk külföld válozóra Haza sokk haza válozóra 5 5 5 5-5 -5 - - - 4 6 8-5 4 6 8-5 4 6 8 A keresle sokkok összeveése alaján (lásd ábra) az felűnő, hog a haza keresle sokk sokkal ermanensebben emel meg a kbocsáás, mn a külföld keresle sokk, ső úg űnk, mnha Magarországon a keresle sok arósan magasabb kbocsáás eredménezne szemben a külföld sokkal, melnek eseében a kbocsáás ámene növekedésé konrakcó köve Az nflácó és a kama alakulásá eknve az láhaó, hog a sajá országon belülről érkező keresle sokk gen hasonló lefuás /9

eredménez Uganakkor a külső keresle sokk haza nflácóra és kamara gakorol haása némleg elér, am az árfolam sokkelnelő szeree okoz A kínála sokkok eseén s megfgelheő (lásd ábra), hog a haza kínála sokk ermanensen emel meg a kbocsáás, bár a külső kbocsáás s összességében arósan magasabb marad, mvel a kezde kbocsáás-emelkedés csak részben korrgálja a rövd deg aró lassulás A öbből legnkább megkülönbözeheő reakcó sméelen a külföld sokk haza mulzusválasz-függvéneben láhaó, am sméelen az árfolam alakulásával magarázhaunk Az mulzusválasz-függvének áeknése uán a sokk-dekomozícós vzsgála eredméne smerejük A -8 ábrákon az láhajuk, hog a modell válozónak alakulásá mennben magarázzák az eges sokkok kumulál haása A külföld válozók alakulásá ks no ország felevésünkből kövekezően kzárólag külső sokkok mozgaják A külföld nflácó alakulásá öbbségében keresle és kínála sokkok mozgaják (lásd ábra) Az alkalmazo denfkácós sraégánk megfelelően, kínála sokkén azonosíja a 7 másodk feléől kbonakozó nersanagár sokko, lleve a válság ma korrekcójuka Az s láhaó, hog a válság elő a keresle sokkok s jelenősen hozzájárulak az nflácó emelkedéséhez, a válságo köveően edg az nflácó mérséklődéséhez A moneárs olka sokkok 7-g nem volak számoevőek, az köveően fékezék az nflácó, majd a válság nomán megeje moneárs lazíás lassan nflácó emelkedésében s közrejászk A külföld kbocsáás alakulásában s een érheő a moneárs olka resrkív haása 7 óa, majd a válságo köveő moneárs lazíás ozívan járul hozzá a kbocsáás növekedéséhez (lásd ábra) A külföld kama sokk-dekomozícója muaja legközvelenebbül a moneárs olka válság haására megörén ránválásá (lásd 4 ábra) A haza nflácó sokk-dekomozícójá eknve felűnő a külső sokkok erős haása (5 ábra), hasonlóan a haza kbocsááshoz (6 ábra) Kveheő az s, hog a külföld laza moneárs olka nflaorkus haása egelőre még nem jelenkezk a haza nflácóban, szemben a haza kbocsáással, ahol a külső laza moneárs olka már kedvező haás fej k A haza kama és árfolam sokk-dekomozícójában alakulásban jól kveheő a nár, 6 avasz és 9 ősz nagobb árfolamgengülés okozó rémumsokk A feléel nélkül varanca-dekomozícó a sokkok jelenősége szemonjából összegz a feneke Mn az a áblázaban láhaó, a haza nflácó és kbocsáás varancájának öbbségé (66% lleve 55%) külföld sokkok okozzák, és csak a kama és az árfolam ngadozásanak öbbségé (6% lleve 68%) okozzák haza sokkok ábláza: Válozók varanca dekomozícója Sokkok eredee Haza Külföld 4% 66% 45% 55% 6% 4% s 68% % - % - % - % /9

ábra: Külföld nflácó sokk-dekomozícója 5 HICP_DE sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ 5-5 - -5 - -5 4 5 6 7 8 9 ábra: Külföld kbocsáás sokk-dekomozícója 5 5 PROD_DE sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ -5 - -5 - -5-4 5 6 7 8 9 4 ábra: Külföld kama sokk-dekomozícója 5 IRATE_DE sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ 5 5-5 - -5-4 5 6 7 8 9 4/9

5 ábra: Haza nflácó sokk-dekomozícója 6 5 HICP_ sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ 4 - - 4 5 6 7 8 9 6 ábra: Haza kbocsáás sokk-dekomozícója 5 PROD_ sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ 5-5 - -5 - -5-4 5 6 7 8 9 7 ábra: Haza kama sokk-dekomozícója 5 4 IRATE_ sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ - - - 4 5 6 7 8 9 5/9

8 ábra: Árfolam sokk-dekomozícója 5 RF sokk-dekomozícója In MonP_ Prem AD_ AS_ MonP_ AD_ AS_ 5-5 - -5-4 5 6 7 8 9 9 ábra: A külső moneárs olka sokk mulzusválasz-függvéne a VAR modellben használ késleleések számáól függően 4 x - HICP_ IRF-je MonP_ sokkra PROD_ IRF-je MonP_ sokkra 5 x - IRATE_ IRF-je MonP_ sokkra 5 5-5 5 - -5-4 6 8-5 4 6 8-4 6 8 6 x HICP_DE IRF-je MonP_ sokkra 4 - -8 4 6 8 x - PROD_DE IRF-je MonP_ sokkra - -8-4 6 8 5 5 5 x - IRATE_DE IRF-je MonP_ sokkra -5 4 6 8 8 x - RF IRF-je MonP_ sokkra 6 4-4 6 8 Megvzsgáluk, hog eredménenke mennre befolásolja a VAR modellben válaszo késleleés Az aláluk, hog a késleeés számo -ől 5-g válozava mulzusválasz-függvénenk sem kvalaívan, sem kvanaívan nem váloznak (lásd 9 ábra) Megvzsgáluk az s, hog mennben váloznak a haza mulzusválasz-függvének, ha válozalan denfkácós sraéga melle a VAR modellből elhagjuk a külföld válozóka Az aláluk, hog a külföld válozók khagása öbb eseben szgnfkánsan megválozaa az mulzusválasz-függvéneke, kevésbé jól magarázhaóvá éve lefuásoka, megerősíve az a hoézsünke, hog releváns válozók khagása ron az eredmének megbízhaóságán 6/9

6 ÖSSZEFOGLALÁS Elemzésünkben az vzsgáluk, hog Magarországon, mn az eurozónához kées ks no gazdaságban hogan működk a sokkok ranszmsszója Az elemzés eszközéül baes VAR modell becsülünk ún Granger okság (ks no ország) ror és a Mnnesoa ror egdejű felhasználásával A modell srukuráls sokkjanak denfkácójá zéró és előjelmegköésekkel végezük Alkalmazo becslés és denfkácós sraégánk nuív mulzusválasz-függvéneke lleve varancaés sokk-dekomozícó eredméneze Az mulzusválasz-függvének úlnomó öbbsége szgnfkáns reakcóka mua, szemben a SVAR rodalom jellemzően nszgnfkáns mulzusválasz-függvénevel Eredménenk rámuanak a magar gazdaság eurozónáól való szoros fügésére: az eurozóna sokkja jellemzően ágűrűződnek mnd a haza nflácó, mnd a haza kbocsáás, mnd a haza kama alakulásába A külföld sokkok ágűrűződésé az árfolam sokkelnelő szeree mérsékl Eredménenk szern fonos a haza és külföld eredeű sokkok megkülönbözeése, mer mnd haásuknak erzszencájában, mnd mérékében szgnfkáns elérés muakozk Vzsgálaank rámuaak arra s, hog a haza válozók közül az nflácó és kbocsáás varancájának öbb mn felé külső sokkok magarázzák, szemben a haza kama és árfolam alakulásával, am öbbségében haza sokkok magaráznak Eredménenk roboszusnak bzonulak a VAR modellben használ késleleés hossz megválozaása eseén s 7/9

IRODALOMJEGYZÉK Canova, F Pausan, M, Measuremen wh Some Theor: a New Aroach o Evaluae Busness Ccle Models (wh aendces), Barcelona Economcs Workng Paer Seres no 5 Cushman, D O Zha, T, 995 Idenfng Monear Polc n a Small Oen Econom Under Flexble Exchange Raes, Federal Reserve Bank of Alana Workng Paer 95-7 Csermel Á Vonnák, B, The Role of he Exchange Rae n he Transmsson Mechansm n Hungar Dunge, M Fr, R, 9 Fscal and Monear Polc n Ausrala: an SVAR Model, mmeo Horváh, R Rusnák, M, 8 How Imoran Are Foregn Shocks n Small Oen Econom? The Case of Slovaka, Insue of Economc Sudes Workng Paer /8 Jakab M Z Kaona É, Srucural Vecor Auoregresse(SVAR) Model for he Hungaran Labour Marke, Magar Nemze Bank Workng Paers / Mackowak, B 5 How much of he Macroeconomc Varaon n Easern Euroe s Arbuable o Exernal Shocks?, SFB 649 Dscusson Paer 5 Pellén G The Secoral Effecs of Monear Polc n Hungar: A Srucural Facor Analss, Magar Nemze Bank Workng Paers / Banbura, M - Gannone, D Rechln, L 7 Baesan VARs wh Large Panels CEPR Dscusson Paers 66 Rea Z 9 Egües makro-hozamgörbe modell becslése magar adaokon, Magar Nemze Bank Workng Paers 9/ Sms, C 98 Macroeconomcs and Real, Economerca 48, 8 o Sms, C Zha, T, 999 Error Bands for Imulse Resonses, Economerca 67, -56 o Tamás B Vlág B Idenfcaon of Cred Sul Shocks n a Baesan SVAR model of he Hungaran Econom, Magar Nemze Bank Workng Paers /7 Vonnák B, 5 Esmang he Effec of Hungaran Monear Polc whn a Srucural VAR Framework, Magar Nemze Bank Workng Paers 5/ Vonnák B, Rsk Premum Shocks, Monear Polc and Exchange Rae Pass-Through n he Czech Reublc, Hungar and Poland, Magar Nemze Bank Workng Paers / 8/9

FÜGGELÉK 9/9