MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010
FİBB FEJEZETEK Történet Alapkérdések szemlélet A magatartás mint bio-pszichoszociális jelenség Az emberi magatartást befolyásoló tényezık A magatartás értelmezési szintjei:egyéni, társas kapcsolatok, szocio-kulturális környezet, ökológiai szint A magatartástudományok pszichofiziológiai, biológiai alapjai A magatartástan általános kérdései, gyakorlati területei, módszerei, Magatartásepidemiológia Az emberi kapcsolatok legfontosabb formáinak (értelmi, érzelmi, akarati tevékenység, kommunikáció, értékek, normák, attitüdök, vélemények, kreativitás) tudományos elemzése A magatartásváltozás fázisai (rögzült minták, új szokások kialakítása, azok rögzítése),
MAGATARTÁSTUDOMÁNY (behavioural sciences) MEGELİZÉS Az emberi magatartás törvényszerőségeinek, fejlesztési lehetıségeinek vizsgálata rendszerszemlélető, interdiszciplináris megközelítésben, az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában Integratív szemlélet, több tudományág szintézise: orvostudomány, pszichológia, egészségpszichológia, etika, szociológia, antropológia, politológia KLINIKUM
DEFINÍCIÓ Magatartásorvoslás Yale Konferencia 1977 A magatartásorvoslás az egészség és betegség vonatkozásában megjelenı viselkedéses és biomedikális ismeretek és technikák integrálásával és ezeknek a prevenció, a diagnózisalkotás, a kezelés és rehabilitáció területén való felhasználásával foglalkozó interdisciplináris tudományterület. (Schwartz és Weiss, 1978)
TÁRGYA Az emberi személyiség valamennyi tevékenységének (értelmi,érzelmi, akarati tevékenység, kommunikáció, értékek normák, attitődök, vélemények) egészséges fejlıdésének és zavarainak megismerése az egyén szintjén, a társas kapcsolatokban kulturális, szociális gazdasági ökológiai kölcsönhatásban
JELENTİSÉGE Megbetegedési, halálozási arányok változásai Korábban: fertızı megbetegedések Ma: szív- és egyéb keringési, tumoros megbetegedések, balesetek, krónikus nem fertızı tüdıbetegségek, öngyilkosság, májzsugor, önkárosító magatartásformák, Átlagéletkor emelkedése
100101 +SDR, malignant neoplasms, 0-64, per 100000 150 140 Mortality of cancer 130 120 110 100 90 80 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Estimated adult and child deaths from AIDS, 2005 Western & Eastern Europe Central Europe & Central Asia North America 12 000 53 000 [<15 000] [36 000 75 000] 18 000 East Asia [11 000 26 000] 33 000 Caribbean North Africa & Middle East [20 000 49 000] 27 000 37 000 [20 000 62 000] South & South-East Asia [19 000 36 000] 560 000 Sub-Saharan Africa [370 000 810 000] Latin America 2.0 million Oceania 59 000 [1.7 2.3 million] [47 3400 000 76 000] [1900 5500] Hungary EU average CEE average Who research Total: 2.8 (2.4 3.3) million 06/06 e 6
84 Nık várható élettartama 82 80 78 76 74 72 70 Austria Finnország Magyarország Lengyelország EU átlag váeható élettartam (év) 68 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 66 Évek Forrás: WHO/HFA adatbázis
Férfiak várható élettartama 78 76 74 72 70 68 66 64 Austria Finnország Magyarország Lengyelország Várható élettartam (év) 62 60 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 58 Évek Forrás: WHO/HFA adatbázis EU átlag
Factors Affecting Health State (WHO Research) 5% 10% 4% 11% Lifestyle 27% G enetic determination S ocial and natural environment Education B iological, chemical environment Health Care 46%
KIALAKULÁSA 1946 Harvard Egyetem, Department of Social Relations 1950 University Chicago Magatartástudományi Munkacsoport 1964 Rockefeller Institute Behavioral Sciences (alaptantárgy) Magyar megalapozói: Selye János Franz Alexender (Ferenczi Sándor) Hermann Imre Bálint Mihály Bálint Alice (orvos-beteg, segítı kliens)
SZEMLÉLETE Megelızési: korai szabályozási zavarok felismerése, lehetıség szerinti korrigálásának tervezése, Integráló: Az egészséges és kóros élettani folyamatok hátterében álló központi idegrendszeri szabályozási jellemzıket, ember és környezet kölcsönhatása rendszerszemlélető megközelítésé, A szociológiai, pszichológiai, orvostudományi jelenségeket Tudományos empíria, evidence based Komplex és alkalmazási modellek
LÉNYEGE Behaviour Viselkedés ösztönös Magatartás: kognitív viselkedés, önkontroll, önmagunk megtartásának, helyzetünk kontrollálásának képessége, változó körülmények között. Problémamegoldó ismeretszerzés, készség fejlesztése is (Problem based learning) (Maastrichti Egyetem, behavioural scientist)
Emberi magatartás szabályozása ember- környezete kölcsönhatásban Döntéselméleti modellek H. Eysenck, 1967, 1975, J.A.Gray, 1972, 1981, Grastyán Endre, 1965 Lazarus, 1966, Lazarus és Folkman, 1984, kognitív minısítési, értékelési, összehasonlítási elmélet, a külsıbelsı környezetbıl származó minısítési folyamatot összekapcsolja a coping, megbirkózási képesség értékelésével Bandura, 1982, 1988, self-afficacy, az észlelt hatékonyság, a kompetenciát köti össze a kontroll, az események befolyásolásának képességével
CÉLJA Nemcsak élettani egyensúly fenntartására törekszik Az életvezetést meghatározó attitődök, értékek, minták érvényesülése A test-lelki egészség feltétele a kétféle szabályozás harmonikusan épüljön egymásra (a modern életforma nehezíti az egyensúly fenntartását = civilizációs megbetegedések)
SZOCIALIZÁCIÓ szülı KÖNYV MOZI SZÍNHÁZ MŐVELİDÉS TELEVIZIÓ EMBER UTCA SZÓRAKOZÁS ISKOLA CSALÁD VALLÁS BARÁT PARTNER CIMBORA
vagyis : ÉRETT SZEMÉLYISÉG Az emberi létezés alapvetı funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok, reálisan méri fel képességeit és a környezet felé irányuló elvárásait, a helyzet kognitív értelmezése (döntési képesség felmérése), Saját képesség megítélése (valóságosnál irreálisan alul, vagy felül, állandó negatív, vagy pozitív minısítés), célirányos viselkedés élménye és igénye(=kompetencia,saját helyzetük feletti kontroll képessége) Bandura,1982, vizsgálati módszer, Schwarzer 1992 önkárosító magatartásforma távoltartása (nehéz élethelyzetben nem kezd kockázatos tevékenységbe).
HANGSÚLY AZ ORVOS A SEGÍTİ FOGLALKOZÁSÚ jobban megértse önmagát jobban megértse önmagát kapcsolatát a rászorulókkal a találkozás ne frusztráció forrása legyen gazdagítsa mindegyik fél személyiségét erısítse kompetenciaélményüket
Köszönöm a figyelmet!