A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás pszichés tényezői. Osváth Viola

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás pszichés tényezői. Osváth Viola"

Frigyes Hajdu
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A klinikai egészségpszichológia elméleti keretei. A beteggé válás pszichés tényezői. Osváth Viola

2 Egészségpszichológia definíciója Pszichológia oktatási, tudományos és szakmai hozzájárulása az alábbi területeken: Egészség megőrzés, fenntartás Betegségek prevenciója, kezelése Egészség, betegség, diszfunkciók etiológiai és diagnosztikus korrelátumainak meghatározása Egészségügyi rendszer, egészségpolitika formálása

3 Az egészségpszichológia megjelenésének okai a biomedikális modell hátrányai az életminőség jelentősége a hangsúly áttolódása a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre a viselkedéstudományok fejlődése (pl. tanuláselméletek, coping, stresskutatás stb.) az egészséggondozás költségei az elsődleges prevenció elhanyagolása

4 Az egészségpszichológia témái viselkedéses rizikófaktorok, viselkedéses patogének az egészség viselkedéses megőrzése, viselkedéses immunogének az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek kommunikáció, döntéshozatal és együttműködés az egészségügyi dolgozó-beteg kapcsolatban a kezelés környezete krónikus és haldokló beteg

5 Az egészségpszichológia irányzatai Klinikai egészségpszichológia Preventív/egészségfejlesztő egészségpszichológia (egészséges emberek, akik legveszélyeztetettebbek) Közösségi egészségpszichológia (kisebb, körülhatárolható közösségek) Kritikai egészségpszichológia (hatalom, gazdaság, nagyobb társadalmi struktúrák)

6 A klinikai egészségpszichológia alkalmazási területei Betegségek, sérülések, fogyatékosság-formák pszichológiai hatásai Pszichológiai hátterű diszfunkciók szomatikus tünetei Viselkedéses hátterű szomatikus panaszok Megterhelő kezelésekre adott pszichofiziológiai válaszok Egészségügyi dolgozók problémái

7 Az orvoslás szemléleti modelljei Biomedicinális Pszichoszomatikus Biopszichoszociális

8 Biomedicinális modell A természettudományok erőteljes fejlődése a 19. századtól. A biológiai tudományok eredményeit véli meghatározónak, e terület zavarainak korrekcióját célozza. A lelki zavarokat hasonló módon szemléli, a pszichológiai jelenségek mögött is elsősorban a biológiai összetevők szerepét vizsgálja.

9 Biomedicinális modell kritikája Szemléleti dualizmus (egytényezős elmélet) Biológiai gyógymódok túlértékelése Redukcionizmus a konzultációs gyakorlatban Elszemélytelenedett orvos-beteg kapcsolat Betegség központúság

10 A pszichoszomatika pszichodinamikai irányzata Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában, patogenezisében és a betegség lefolyásában Freud szemléletmódja inspirálta

11 A pszichoszomatika pszichofiziológiai irányzata Természettudományos vizsgálómódszerek Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek közötti kódolás Az egészséges és kóros fiziológiai működések feltétele

12 Biopszichoszociális modell Engel, 1977 Rendszerelméleti alapok A betegségek kialakulásában nem csupán a biológiai, hanem a pszichológiai és társadalmi összetevők is lényegesek az orvostudománynak a társadalomtudományokkal való kapcsolata közeli kellene legyen.

13 A biopszichoszociálismodell A betegségek kialakulásában nem egyszerű okokozati viszonyok vannak. Prediszponáló (hajlamosító) Precipitáló ( trigger ) Fenntartó tényezők szerepe.

14 A biopszichoszociális modell továbbfejlesztése Narratív megközelítés: a folyamat, a lépésről lépésre egymásra hangolódó megértés, az összefüggő történet (narratívum) konstruálásának fontossága Társas konsrukcionista megközelítés: tágabb társadalmi folyamatok is befolyásolják a betegséget Materiális-diskurzív-intrapszichés elemzési modell: biológiai, szociológiai, társas, nyelvi és intrapszichés tényezők egyforma jelentősége

15 A beteggé válás pszichés tényezői

16 A reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban Egészségről/ betegségről alkotott kép (kognitív reprezentáció): az egyén miként gondolkodik tüneteiről, betegségeiről, hogyan értékeli azokat, hogyan viszonyul hozzájuk- szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos viselkedésben, a beteggé válásban, a gyógyító- beteg kapcsolatban

17 Laikus betegségelméletek Leventhal és mtsai (1980) Benne foglaltatik: Konkrét tünetek, és egy címke, ami segíti a betegségprobléma azonosítását A probléma rövid- és hosszútávú konzekvenciái Idői lefolyás A probléma oka A gyógyulás feltételezett eszközei

18 Laikus betegségelméletek Döntési szabályok: ezek segítségével különíti el az egyén, hogy a tünetei betegség jeleként értelmezendő-e vagy sem. (segíti megérteni a laikus diagnózisalkotás mechanizmusát és a segítségkérés motívumainak feltárását)

19 Döntési szabályok Stresszbetgség szabály: az aktuális élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak a tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként élik meg. Életkorbetegség szabály: a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint, ha idősebbek. Szimmetria szabály: a címkézés hatása a tünetészlelésre (egyrészt a tünetektől szenvedő emeber címkézi a tüneteit, másrészt a diagnosztizált címkézett beteg specifikus tüneteket észlel magán, Lau és mtsai, 1989)

20 Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek? A társas és kulturális jelentésadás (szimbolizáció) szerepe egészség- betegség vonatkozásában Egészség/ betegség szimbólumértéke Egészség: jó, helyes magatartás, a felelős, önmagával törődő egyén Betegség: rossz magatartás, egészségével nem törődő egyén- stigmatizáció, bűnbakkképzés, kirekesztés alapja lehet

21 Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek? A betegség, mint ellenség megtámadott, levert a lábamról A betegség ellenségnek, destruktív, romboló erőnek való tekintése Szociális interakciókban aktívan részt vevő egyének (a betgség ezt veszélyezteti) Reakciók Haragos indulat a betegséggel szemben ( felveszi a harcot,/ az indulat a gyógyító személyzet ellen irányul/ paranoiditás) A betegség tényének tagadása ( segítségkérés késése, elmaradása) Ellenség előtti kapituláció

22 Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek A betegség, mint nyereség Elsődleges betegségelőny (Freud) A betegséget (tudatosan vagy tudattalanul) felszabadítóként éli meg- kellemetlen társas szerepektől való megszabadulás beteghez illő reagálás (inkább hangsúlyozza, mint tagadja a betegség tényét) Másodlagos betegségelőny: a környezettől kapott gyengédség, törődés, figyelem a betegség során- ragaszkodás a betegséghez/tünetekhez, a beteg nem akar gyógyulni

23 Milyen jelentést tulajdonítunk a betegségnek A betegség, mint veszteség Konkrét értelemben: testrész (csonkolásos műtét), munka, anyagi javak Szimbolikus értelemben: biztonság, örömforrás, emocionális támaszok Gyászreakció- esteleg depresszió A betegség, mint büntetés igazságos - passzivitással reagál igazságtalan : felveszi a harcot /hosztilitás

Hasonló dokumentumok

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság