MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 5. Dr. Gritz Arnoldné Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

Átírás

1 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI Dr. Gritz Arnoldné ISMERETEK 5. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010

2 Testi és lelki egészségünk összefüggései

3 A modern pszichoszomatika (magatartásorvoslás) alapkérdései: Hol találkozik a lélek a testtel, milyen pszichés mechanizmusokon keresztül hatnak a környezeti (szociológiai) tényezık az élettani folyamatokra és fordítva? Milyen pszichés mechanizmusok révén játszanak szerepet a környezeti hatások a nagy népegészségügyi jelentıségő megbetegedések kialakulásában? Hogyan használhatóak fel ezek a mechanizmusok a megelızés, gyógyítás és rehabilitáció folyamatában?

4 A klasszikus pszichoszomatikus betegségek: A klasszikus pszichoszomatikus betegségek (pl.: az esszenciális magas vérnyomás, nyombélfekély, colitis ulcerosa, asthma bronchiale, rheumatoid arthritis, atópiás ekcéma és anorexia nervosa). Ma már ezt a felosztást nem alkalmazzuk, a bio - pszicho - szociális szemlélet értelmében a környezeti hatások és pszichés állapotunk minden testi jelenséget alapvetıen befolyásolnak, és maguk a megbetegedések, tünetek is jelentısen visszahatnak lelkiállapotunkra.

5 Magatartásorvoslás, pszichoszomatikus orvoslás: Ma már a pszichoszomatikus orvoslás és magatartásorvoslás kifejezéseket szinonimának tekintjük, A magatartásorvoslás a XX. század második felében célul tőzte ki, hogy a lelki, pszichológiai tényezık szerepét természettudományos módszerekkel vizsgálja a megbetegedések kialakulásában és lefolyásában, valamint a terápiás hatótényezık követésében.

6 Példák: Két férfi ugyanolyan súlyos szívinfarktust él át, az egyik magányos és depressziós, a másik jó házasságban él és nem depressziós. Miért él tovább a második? Mi magyarázza, hogy a depresszió ugyanolyan súlyos kockázati tényezı, mint a dohányzás, hipertónia, elhízás vagy a mozgásszegény életmód? Miért él sokkal tovább egy érettségizett férfi, mint az alacsonyabb végzettségő, akkor is, ha ugyanannyit iszik, dohányzik?

7 Mi az emberi fejlıdés célja? Legfontosabb cél: boldogság, egész -ség A tudományos, gazdasági fejlıdés a cél Feltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentıs javulásával fog együtt járni A nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte", afölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét

8 A fejlıdési paradoxon: Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak, az emberek nem érzik jobban magukat, a mentális, pszichés eredető zavarok aránya egyre nı

9 Az evolúciós pszichológia magyarázata: az emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földmőves életformához alkalmazkodott, génjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsısorban pszichológiai válaszokat igénylı kihívásokkal. Teljes életforma váltás:» a korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása,» a lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása,» a nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése,» a tömegtájékoztatás norma és értékközvetítı szerepének elıtérbe kerülése Következmények: a magányosan szorongó, manipulálható, fogyasztói embertípus gyakorivá válása

10 Mi kellene legyen a fejlıdés célja? A fejlıdés központjában az emberi psziché erısségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia

11 Az érett személyiség jellemzıi: Az emberi létezés alapvetı funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminıséggel is igen szoros kapcsolatban van az élet alapvetı célja az eudaimonia (Aristoteles) az erények lehetı legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól A pozitív életminıség nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, belsı aktivitást.

12 A pozitív és negatív érzelmek megfelelı aránya: A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával, a negatív érzelmi állapot beszőkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál, a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklıdését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminıségünk pozitív legyen

13 21. századi életforma sok kontrolvesztett helyzet amelyben nehezen tartható fenn a pszichológiai és fiziológiai egyensúly, állandóan bıvülı igényhalmaz, egészségpiac térhódítása (életstílus gyógyszerek), test felértékelıdése, esztétikai elemek kihangsúlyozása ( a fiatalság eszménye, versenyképességi tényezı), a jó-lét új dimenziókat kap (gondolkodásmód jelzıje) munka- élet egyensúly megteremtésének nehézségei, szereptudások eróziója, hatékonyság elvárás elégedetlenség forrása is, elsekélyesedés mellett komoly kihívást jelentı munka iránti igény = C-class kreatív osztály mint életstílus, azonnali megoldások preferálása, globális fenyegetettség, új jelenségek követése is kihívás. Eredmény : megoldhatatlan helyzetek szorongás, tartós kontrolvesztés állapota krónikus stressz depresszió

14 A modern világ személyiség paradoxona: A "fogyasztói" embertípus, Modern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó, az ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.

15 A fogyasztói embertípus jellemzıi: Alapvetı célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak Következmény:» társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya,» állandó rivalizálás,» a közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia),» a másik legyızése érdekében minden eszköz megengedhetı,» ellenségesség

16 Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések A WHO vizsgálatai alapján A 15-tıl 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez 2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után) A modern világ legfıbb jellemzıi az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezık szerepe alapvetı (Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva,)

17 Megbirkózási készségek: Rosszabb betegség kimenettel jár együtt: a fatalista, beletörıdı coping, a szorongó, aggodalmaskodó coping, a reménytelen, önfeladó megbirkózás, Védı faktor: a megküzdı coping, aktív részvétel döntésekben, viszonylag jobb kimenetelő az elkerülı coping

18 Elkötelezettség Bevonódás, elkötelezettség, ihlet, flow Csikszentmihályi Mihály Munka, alkotás, biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya Családi harmónia-bizalom, együttmőködés Társadalmi harmónia - társadalmi tıke

19 HUNGAROSTUDY 2002/2006 országos reprezentatív felmérés Kérdıívek: Életminıség és egészségi indikátorok: WHO életminıség kérdıív egészségi állapot jellemzıi Mentális egészség mutatói: Beck Depresszió Skála, Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: dohányzás alkohol drog munka és kapcsolati stressz életesemények, szükségletek Pszichoszociális faktorok: megbirkózás társas támogatás ellenségesség társadalmi tıke reménytelenség, impulzivitás elégedettség életcélok vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzık demográfiai jellemzık viszonylagos lemaradás mutatói A HUNGAROSTUDY 2002 felmérés az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program 1/002/2001-es számú A középkorú magyar népesség idı elıtt halálozásának és életminıség-csökkenésének bio-pszicho-szociális meghatározói, a megelızés lehetıségei c. projektjének a keretében került megszervezésre. Kutatásvezetı: Prof. dr. Kopp Mária

20 A státusz szindróma jelentısége M. Marmot: Status syndrome: angol közalkalmazottak vizsgálata Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe alapvetı Krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás)

21 Miért veszélyezteti a férfiakat inkább a státusz szindróma? Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Réthelyi J, Kopp MS (2004) Hierarchy disruption:women and men, Behav Brain Sci.27,2, Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme A nık elvárásainak alapvetı szerepe Kopp MS, Skrabski Á, Réthelyi J, Kawachi I, Adler N (2004) Self Rated Health, Subjective Social Status and Middle- Aged Mortality in a Changing Society, Behavioral Medicine,30,

22 A nemek közötti kölcsönhatás jelentısége: A nık iskolázottsága igen fontos védıfaktor a férfiak részére A nık anyagi lemaradottsága a férfiak számára veszélyeztetı faktor (a nık a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (in press) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health

23 Erıfeszítés Jutalom Egyenlıtlenség Modell (Siegrist J 1996, Effort Reward Imbalance, ERI) Elvárások, követelmények - Anyagi elismerés - megbecsülés, elismerés - karrier / biztonság erıfeszítés jutalom motiváció ( túlvállalás ) Munkával való elégedettség Munkahelyi kontroll Munkatársi támogatottság motiváció ( túlvállalás ) Siegrist J (1996) Adverse health effects of high-effort/low reward conditions, J Occup Org Psych 1, 27-41

24 A pszichés tényezıkkel összefüggı egészségromlás háttere: Általában: krónikus stressz, kontrollvesztés, depresszió, vitális kimerültség, reménytelenség Kopp, M., Falger, P, Appels, A.,Szedmák, S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosom. Med.60, Önmagunk vagy helyzetünk negatív minısítése: az értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (globalizáció üzenete!), ez a férfiakra inkább jellemzı, mint a nıkre, vagy a nyugdíjasokra.

25 Motiváció Mi fér bele inkább a zsúfolt napirendjébe, mozogni naponta félórát vagy halottnak lenni naponta 24 órát?

26 Köszönöm a figyelmet!