Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program
|
|
- Gábor Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI AZ ÉLET SORÁN Dr. Csoboth Csilla Doktori (Ph.D) Értekezés Tézisei Téma és programvezeto: Doktori Iskola vezetoje: Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár Dr. Rajna Péter, egyetemi tanár Budapest, 2004
2 Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI AZ ÉLET SORÁN Dr. Csoboth Csilla Doktori (Ph.D) Értekezés Tézisei Téma és programvezeto: Doktori Iskola vezetoje: Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár Dr. Rajna Péter, egyetemi tanár Budapest, 2004
3 BEVEZETÉS A lelki egészség az egyén és egyben a társadalom általános életminoségéhez szükséges. Az Egészségügyi Világszervezet (2001) álláspontja szerint a noi nemhez, az idos korosztályhoz, és szegény társadalmi réteghez való tartozás fokozza a lelki zavarok kialakulásának rizikóját. A nok körében gyakrabban eloforduló depresszió elso helyen állt a rokkantságban eltöltött évek (YLDs) ranglistáján és becslések szerint 2000-ben az összes betegség közül ennek a %-t jelentette. A pánik zavar a noi összlakosságra számítva huszadik helyen, de a éves korosztályban kilencedik helyen állt az YLDs ranglistáján (World Health Organization, 2001). Az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája a nok körében évrol évre egyre magasabb, és pl. az Európai Únióban a dohányzás a noi összhalálozás öt százalékáért felelos (European Commission, 1997). Az alkohol okozta mentális és viselkedés zavar a fent említett korosztályban a rokkantságot tekintetbe véve tizenötödik helyen állt. A nok lelki egészségét, biológiai és társadalmi szereprendszerben betöltött eltéro pozíciójukból következoen, a férfiaktól eltéro védo és kockázati tényezok jellemzik. A nok körében eloforduló depresszió, szorongásos zavarok és egészség károsító magatartásformák kiváltó okaként egyebek között fontos megemlíteni a társadalmi lemaradást (pl. alacsony iskolázottság, munkanélküliség), a túlzott szerep elvárásokat, a testi, lelki és szexuális bántalmazást és a negatív megkuzdési stratégiák megtanulását. A lelki egészség vizsgálatakor szükséges tekintetbe venni a különbözo korosztályok a lelki zavarok iránti eltéro prediszpozícióját is. Egyes vizsgálatok szerint a kor maga nem rizikófaktora a depresszió kialakulásának (Blazer, 2003), érveik szerint az idosebbeknél az egyedüllét, a funkcióképesség csökkenés, fiataloknál viszont a túlzott szerepvállalás (Lee & Powers, 2002) és a testi bántalmazás (Wainwright & Surtees, 2002) növeli a rizikót. A pszichoszociális háttértényezok ismerete a lelki egészség fejlesztése és a pszichés zavarok megelozése érdekében kulcsfontosságú, mind a döntéshozók, mind az egészségügyi ellátást biztosító szakemberek, mind a társadalom számára, annak érdekében, hogy a nok életminosége, testi, lelki és szociális jólléte javuljon. Mentálhigiénés intervenciókat még a felnott nok körében is kor specifikusan érdemes megtervezni annak érdekében, hogy hatékonyan célozhassuk meg a megelozheto lelki problémákat.
4 CÉLKITUZÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK A vizsgálat sorozat elsodleges célja a magyar noi lelki egészség és a magyar nok körében gyakran eloforduló lelki zavaroknak az epidemiológiai meghatározása két keresztmetszeti lakossági mintán. Ezen kívül az elemzés célja az objektív és szubjektív társadalmigazdasági és családi háttér tényezok és a bántalmazás a lelki egészéggel való összefüggéseinek vizsgálata a kor figyelembe vételével. A vizsgálatok és elemzések konkrét céljai a következok voltak: 1. A pozitív pszichés állapotjelzok (jóllét, ön-hatékonyság, megkuzdési stratégiák, életcél és ellenségesség) és pszichés zavarok (depressziós tünetegyüttes, szorongás és egészségkárosító magatartásformák) elofordulásának meghatározása a magyar nok körében két országos reprezentatív minta alapján. 2. A pozitív pszichés tényezok és pszichés zavarok összefüggésének elemzése. 3. A társadalmi-gazdasági (végzettség, gazdasági aktivitás, családi állapot, szubjektív szegénység) és családi háttértényezok (szüloi végzettség, szüloi pszichiátriai betegség, szüloi egészségkárosító magatartásformák, szubjektív gyermekkori minoség) epidemiológiája és hatása a noi lelki egészségre. 4. A fizikai és szexuális bántalmazás gyakoriságának meghatározása és a noi lelki egészségre kifejtett hatásuk elemzése. 5. A nok lelki egészséget befolyásoló tényezok hatásának alakulása kor szerint. A kutatásom hipotézisei a következok voltak: 1. A pozitív pszichés állapot gyakoribb a magasabb társadalmi-gazdasági rétegekben. 2. A pozitív pszichés állapot gyakoribb a fiatalabb, mint az idosebb noknél. 3. A depresszív és szorongásos tünetek és az egészségkárosító magatartásformák prevalenciája emelkedett a magyar nok körében a társadalmi, gazdasági, ás politikai változások korszakában. 4. A lelki zavarok szempontjából a középkorú nok fokozottan veszélyeztetettek. 5. A társadalmi-gazdasági lemaradottság szubjektív értékelése nagyobb mértékben emeli a pszichés zavarok elofordulásának kockázatát, mint az objektív tényezok. 6. A családi háttértényezok, leginkább az édesanya lelki zavara és egészségkárosító magatartásformája növeli a pszichés zavarok elofordulását. 7. A lelki zavarok gyakrabban fordulnak elo bántalmazott magyar noknél. 8. A bántalmazástól való félelem nagymértékben megemeli a pszichés zavarok kialakulásának veszélyét.
5 MÓDSZEREK Jobb Egészséget a Noknek felmérés A magyar fiatal nok (15-24 éves) körében végzett országosan reprezentatív felmérés a Jobb Egészséget a Noknek egészségmegorzo program keretén belül készült. A minta 3615 tanuló (2016 fo) és nem-tanuló (1599) not foglalt magába. A mintavétel többlépcsos rétegezett módszerrel történt és a éves korosztály magyar noi lakosságára kor, iskola típus vagy foglalkoztatottság és településnagyság szerint reprezentatív volt (Csoboth, Birkás, Purebl, 2003). A visszautasítási arány mindössze 6% volt. Az önkitöltos kérdoív hazai reprezentatív mintán a fizikai és szexuális bántalmazásra eloször kérdezett rá ebben a korosztályban, amely az Abuse Assesment Scale kérdéseinek felhasználásával történt. A pszichés változók a következo tesztekkel kerültek felmérésre: Folkman-Lazarus féle konfliktus megoldó kérdoív, Cook-Medley Ellenségesség kérdoív, Crumbaugh és Maholick Életcél kérdoív és Schwarzer féle ön-hatékonyság kérdoív. A lelki zavarok, vagyis a depressziós tünetegyüttes a rövidített magyar Beck Depresszió Skálával (BDI), a szorongás Szokott-e elofordulni indokolatlan szorongás? kérdéssel és az egészségkárosító magatartásformákra való rákérdezéssel kerültek elemzésre. Két korcsoport, a és >18-25 év közötti fiatal nok, szerint is vizsgáltam a fent említett mutatókat. HUNGAROSTUDY 2002 A magyar felnott lakosság körében végzett országosan reprezentatív felmérésre 2002-ben került sor (Rózsa, Réthelyi, Stauder et al., 2003), mely összesen 12,634 egyén, ebbol 6,987 tizennyolc év feletti no adatait foglalja magába. A mintavétel többlépcsos rétegezett módszerrel történt és kor, régióra, településnagyságra reprezentatív. A visszautasítási ráta 17.7% volt. A kérdoív a szociális, fizikai és lelki egészségével kapcsolatos adatokat mérte fel otthoni interjú formájában. A Jobb Egészséget a Noknek felmérés kérdoív tesztjein kívül az általános jóllétetet a WHO-5 Wellbeing Index-vel, az alkoholfogyasztást pedig az AUDIT kérdoív kérdéseivel határoztuk meg. Ebben a mintában hat korcsoportot alkottam, 18-25, 26-35, 36-45, 46-55, és 65 év felettiekre, hogy a lelki egészségre ható tényezok hatását az élet külön szakaszai szerint vizsgálhassam. Statisztikai elemzés A pozitív pszichés, depresszió, szorongás és egészségkárosító magatartásformák és a pszichoszociális változók közötti összefüggéseket esély hányados (OR) kiszámolásával, variancia analízissel és logisztikus regresszió elemzéssel határoztam meg. A szignifikancia szintet p< 0.05 nél fogadtam el.
6 EREDMÉNYEK Jobb Egészséget a Noknek felmérés (1998) eredményei A fiatal nok kevesebb, mint tíz százalékának nem voltak életcéljai, több mint negyedénél hiányzott az önhatékonyság és több mint felénél magas ellenségesség volt kimutatható. A minta 26.6%-nál fordult elo depressziós tünetegyüttes. A vizsgált rizikótényezok közül a saját szubjektív szegénység, a bántalmazástól való félelem és az anya depressziója fejtett ki legerosebb hatást a depressziós tünetegyüttes kialakulására (P<0.005). Egyenként vizsgálva a pszichés tényezok közül a magas ellenségesség (OR: 5.770), gyógyszerrel való feszültség oldás (OR: 5.493), életcélok hiánya (OR: 5.569), általános unalom (OR: 6.303), és az alacsony ön-hatékonyság (OR: 4.551) mutattak a legmagasabb esélyhányadosokat. A társadalmi-gazdasági tényezok közül az objektív mutatók nem voltak szignifikáns összefüggésben a depresszióval ebben a fiatal korosztályban. A családi háttértényezok közül még az apa túlzott alkohol fogyasztása (Esély Hányados (OR): 1.915, Konfidencia Intervallum (CI 95%): ; p<0.001) és az anya nyugtató használata (OR: 2.046, CI 95%: ; p<0.001) emelte meg a közepes és súlyos depressziós tünetek esélyét. A bántalmazás különbözo fajtái, a partner általi bántalmazás (OR: 3.155, CI 95%: ; p<0.001), az elmúlt évben szexuális aktivitásra való kényszerítés (OR: 3.075, CI 95%: ; p<0.001) és az elmúlt évben átélt fizikai bántalmazás (OR: 2.781, CI 95%: ; p<0.001) növelte a közepes és súlyos depressziós tünetek rizikóját. A fiatal nok 7.9%-ban fordult elo gyakori szorongásos tünet. Pszichés tényezok közül az unalom (OR: 3.682), magas ellenségesség (OR: 2.967), és az alacsony önhatékonyság (OR: 2.479) emelte leginkább a szorongás kialakulásának rizikóját. Ezek az idosebb korcsoportban mutattak magasabb rizikót. A vizsgált kockázati változók közül a drog használat (OR: %CI: ), a saját szubjektív szegénység (OR: 2.781, 95%CI: ) és az anya depressziója (OR: , 95%CI: ) voltak legerosebb összefüggésben a gyakori szorongással. A szorongás kialakulásának esélyét ezen kívül növelték a családi egészségkárosító magatartásformák, az egyedül élés és a bántalmazás. Egyenként vizsgálva a szexuális abúzus (OR: 3.744, CI 95%: ; p<0.001), a partner általi bántalmazás (OR: 2.914, CI 95%: ; p<0.001) és a fontos személy általi bántalmazás (OR: 2.580, CI 95%: ; p<0.001) szignifikánsan növelte a gyakori szorongásos tünetek elofordulását. A dohányzás, alkohol és drogfogyasztás is szignifikáns összefüggésben volt a szorongással. Az egészségkárosító magatartásformák közül a fiatal nok 31.9%-ban dohányzás, 16.8%- ban káros alkoholfogyasztási szokások és 9.1%-ban kábítószer fogyasztás fordult elo.
7 Pszichológiai tényezok közül az ellenségesség növelte az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának esélyét szignifikánsan. A vizsgált kockázati változók közül a testvér dohányzása (OR: , CI 95%: ; p<0.001), a fontos személy általi bántalmazás (OR: , CI 95%: ; p<0.001) az anya dohányzása (OR: , CI 95%: ; p<0.001) és a partner általi bántalmazás (OR: , CI 95%: ; p<0.001) volt legerosebb hatással az egészségkárosító magatartásformák kialakulására a fiatal nok körében. Az anya és apa nyugtató használata, az apa alkohol használata és a testvér pszichoaktív szer használata emelte még az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának esélyét. HUNGAROSTUDY 2002 eredményei A felnott magyar nok felénél alacsony pszichés jóllét, több mint tíz százalékánál életcélok hiánya, egy ötödénél alacsony önhatékonyság és majdnem felénél magas ellenségesség volt kimutatható. A 30.7%-nál fordult elo depressziós tünetegyüttes. Az életcélok hiánya több mint tizenhatszorosan emelte a depresszió kialakulásának esélyét. A vizsgált rizikótényezok közül a szubjektív szegénység, az alacsony foglalkoztatási státusz és iskolázottság, a kor és a bántalmazás volt legerosebb összefüggésben a magas BDI pontszámmal. A házassági kapcsolat minosége, a gyermekkor alacsony értékelése, és a családi állapot is szignifikánsan befolyásolták a magas BDI pontszámok kialakulását. A modellben a többi változó nem volt szignifikáns hatással. Egyenként vizsgálva a családi háttértényezok közül az anya alacsony iskolai végzettsége (OR: 4.446, CI 95%: ; p<0.001) szignifikánsan megemelte a középsúlyos / súlyos depressziós tünetegyüttes esélyét. A bántalmazástól való félelem (OR: 3.888), az elmúlt évben bántalmazás elszenvedése (OR: 2.862), a partner általi bántalmazás (OR: 2.512) és a fontos személy általi bántalmazás (OR: 1.513) mind emelték a depressziós tünetegyüttes elofordulásának esélyét. Korcsoportonként vizsgálva az idos nok körében az ellenségesség kivételével, amely a fiatal nok körében volt magasabb, alacsonyabb volt a pozitív pszichológiai tényezok elofordulása. A társadalmi-gazdasági tényezok közül fokozottabban emelte a depresszió kockázatát az idosebbek körében az alacsony iskolázottság. Az alacsony foglalkoztatottság és családi állapot pedig leginkább a középkorú noknél jelentett rizikótényezot. A fiatalabb noknél a szubjektív rossz anyagi helyzet és a rossz gyermekkor emelte leginkább a depressziós tünetegyüttes esélyét. A minta 27.8%-a számolt be gyakori szorongásos tünetekrol, mely leginkább a középkorú nok körében volt a leggyakoribb (32.6%). A jóllét (OR: , CI 95%: ; p<0.001) és a kor (OR: , CI 95%: ; p<0.001) mint védo tényezo, a
8 vizsgált kockázati tényezok közül pedig a magas ellenségesség (OR: , 95%CI: ), az alacsony életcélok (OR:1.3047, 95%CI: ), a szubjektív szegénység (OR: , CI 95%: ; p<0.005) és a partner általi bántalmazás (OR: , CI 95%: ; p<0.05) volt legerosebb összefüggésben a gyakori szorongással. A modellben a többi változó nem volt szignifikáns hatással. Egyenként vizsgálva az alacsony iskolázottság és foglalkoztatottság az esélyhányadost több mint másfélszeresére emelte (p<0.001). Az anya alacsony végzettsége emelte leginkább a szorongás elofordulásának esélyét a családi háttértényezok közül. Az elmúlt évben bántalmazás elszenvedése (OR: 3.560) és az élet során fontos személy általi bántalmazás (OR: 1.556) emelték a gyakori szorongásos tünetek elofordulásának esélyét. Káros magatartásformák közül csak a dohányzás és pszichoaktív szer fogyasztás mutatott összefüggést a szorongás kialakulásával. Kor szerint vizsgálva, az alacsony iskolázottság a legidosebbeknél, az alacsony foglalkoztatottsági szint pedig a középkorúaknál emelte a szorongás elofordulásának esélyét. Az egészségkárosító magatartásformák a minta 27.9%-ban fordult elo. Az összes rizikótényezo együttes vizsgálatakor legerosebb védohatása volt a kornak (OR: , CI 95%: ; p<0.001), az alacsony foglalkoztatottsági szintnek (OR: , CI 95%: ; p<0.001) és a magas iskolázottságnak (OR: , CI 95%: ; p<0.05). Kockázati tényezok közül a partner általi bántalmazás (OR: , CI 95%: ; p<0.001) és a szubjektív szegénység (OR: , CI 95%: ; p<0.001) volt legerosebb hatással az egészségkárosító magatartásformák jelenlétére. A modellben a pozitív pszichés tényezok hiánya, legfoként az önhatékonyság, az életcélok hiánya és a szorongás emelte az egészségkárosító magatartásformák kockázatát (p<0.05). Kereszttáblában vizsgálva az elmúlt évben elszenvedett bántalmazás jelentosen növelte (OR: 3.620; 95%CI: ) a káros magatartás kialakulásának esélyét. Korcsoport elemzésben a szülok alacsony végzettsége védo faktorként szerepelt a idosebb korcsoportokban, a fiataloknál viszont rizikó faktor volt. Fiataloknál a partner általi bántalmazás, a középkorúaknál a családi állapot és az idosebbeknél az unalom emelte a károsító magatartásformák esélyét.
9 MEGBESZÉLÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Magyarországon az elso országos reprezentatív mintán alapuló célzott noi lelki egészség kutatás, amely az életkor hatását is figyelembe veszi. Vizsgálatom eloször elemzi a bántalmazás hatását a lelki egészségre a magyar nok körében reprezentatív mintán. A legjelentosebb eredmények a következok: A pozitív pszichés tényezok gyakrabban fordulnak elo a magasabb társadalmi-gazdasági rétegekben. A pozitív pszichés tényezok, az ellenségesség kivételével, gyakrabban fordulnak elo a fiatalabb noknél, mint az idosebb noknél. A depresszió és szorongás kialakulását az alacsony szubjektív jóllét, az életcélok hiánya, az alacsony önhatékonyság, a magas ellenségesség és az érzelem központú megkuzdési stratégiák jelenléte segíti elo. A depresszív tünetek prevalenciája 1995-ig növekedett a magyar nok körében, majd azóta stagnál. A gyakori szorongásos tünetek prevalenciája viszont emelkedett. Az elmúlt években az egészségkárosító magatartásformák elofordulása enyhén csökkent. Az alacsony foglalkoztatottsági státusz, a családi állapot és a partner általi bántalmazás leginkább a középkorú nok körében emeli a szorongás kockázatát. A társadalmi-gazdasági tényezok közül a szubjektív rossz anyagi helyzet minden korosztályban, legfoképpen a fiatalabbaknál és középkorúaknál, a legjelentosebb összefüggést mutatja a depresszív tünetekkel, és második legerosebbet a szorongással. Az objektív tényezok, az alacsony iskolázottság és az alacsony foglalkoztatottsági státusz legfoképpen az idosebb korcsoportokban emelte a depresszió és szorongás gyakoriságát, az egészségkárosító magatartásformák elofordulását viszont csökkentette. A legfiatalabb korcsoportokban nem volt szignifikáns hatása az alacsony iskolázottságnak. Családi háttértényezok közül leginkább a szubjektív családi tényezok emelik a depresszió kockázatát. Az objektív kockázati tényezok a pozitív lelki állapot hiányával és a szorongással van szoros összefüggésben. A testvér dohányzása, drogfogyasztása eros hatással van a fiatal nok egészségkárosító magatartásformáinak kialakulásában. A fizikai és szexuális bántalmazás gyakori jelenség a magyar nok között. A fiatalabbaknál inkább a fontos személy, a középkorúaknál és az idosebbeknél inkább a partner általi abúzus jelentett fontos rizikófaktort. Az elmúlt évben átélt bántalmazottság a középkorúaknál növelte a depresszió elofordulását, viszont a szorongás és egészségkárosító magatartásformák elofordulását a fiatalabb korosztályokban emelte. A bántalmazástól való félelem olyan pszichés mutató, amely kulcsfontosságú, mivel a depresszió és egészségkárosító magatartásformák kialakulásában fontos rizikótényezo.
10 A nok lelki egészségét korosztályonként más és más védo és kockázati tényezok befolyásolják. Fontos szempont a pozitív lelki tényezok, a szubjektív társadalmi-gazdasági lemaradottság, a fizikai és szexuális bántalmazás és attól való félelem és a családi háttértényezok szurése annak érdekében, hogy a veszélyeztetett nok idoben primer és szekunder megelozo programokban tudjanak részt venni, hogy a súlyosabb károsodások elkerülhetové váljanak. A magyar nok lelki egészsége csak célzott intervenciókkal fejlesztheto, melyek figyelembe veszik ezen védo és kockázati tényezoket. HIVATKOZÁSOK Blazer DG (2003) Depression in late life: review and commentary. Journal of Gerontology, Ser.A: Biol. Sci. Med. Sci. 58: M249-M265. Csoboth C, Birkás E, Purebl G (2003). Physical and sexual abuse: risk factors for substance use among young women. Behavioral Medicine; 28(4): European Commission (1997). The state of women s health in the European Community, Employment & Social affairs, Public Health, European Commission, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities Lee C, Powers JR (2002). Number of social roles, health, and well-being in three generations of Australian women. International Journal of Behavioral Medicine; 9(3): Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M (2003). A HUNGAROSTUDY 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzoi. Psychiatria Hungarica Wainwright NWJ, Surtees PG (2002). Childhood adversity, gender and depression over the lifecourse. Journal of Affective Disorders; 72: Williams S, McGee R, Olaman S, Knight R (1997). Level of education, age of bearing children and mental health of women. Social Science and Medicine; 45(6): World Health Organization (2001). The World Health Report: 2001: Mental Health: New understanding, new hope. Geneva: World Health Organization, pp
11 KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Témavezetomnek, Kopp Mária Professzor Asszonynak tartozom legelsosorban köszönettel, aki évek óta támogatja és bíztatja kutatói munkámat, és aki mindvégig emberileg is mögöttem állt. Köszönöm Purebl György kollegámnak, akivel együtt hoztuk létre a Jobb Egészséget a Noknek programot, és aki fontos szakmai szempontokat világított meg számomra az évek során. Külön köszönetet szeretnék mondani a Jobb Egészséget a Noknek kutató csoportnak (Ádám Szilvia, Berghammer Rita, Gyukits György, Hajnal Ágnes, Kovács Mónika, Novák Márti, Réthelyi János, Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva, Stauder Adrienne, Szumska Irena) akik munkája és kutatási eredményei mindvégig lelkesítettek. Köszönettel tartozom Mészáros Eszter, Birkás Emma, Munk Veronika és Szedmák Sándornak, akik statisztikai elemzéseikkel nyújtottak rengeteg segítséget. Nagyon köszönöm Raduch Csilla, Dévainé Hajdú Katalin, Jónás Zsolt, Somorjai Noémi és Bíróné Szabó Editnek, hogy mindig mindenben maximálisan segítettek. Köszönettel tartozom Gunilla Kleiverda-nak, aki elindított a noi egészségkutatás hosszú útján, Barr Taylor Professzor Úrnak, akinek tanácsaival gazdagíthattam kutatásaimat. Köszönöm Jancis Long-nak a segítséget publikációim átnézésében. Hálás vagyok a Bristol-Myers Squibb Foundation-nek, hogy lehetové tették, hogy önálló kutatásom lehessen és elindulhasson a Noi Egészség kutatás Magyarországon. Utoljára de nem utolsó sorban köszönöm szeretteimnek, hogy mellettem álltak minden megpróbáltató idoben. Két lányomnak, Kingának és Rékának, akik miatt érdemes ezzel a témával foglalkozni, hogy szeretetükkel és támogatásukkal lehetové tették a kutatói munkámat. Szüleimnek köszönöm az állandó biztatást és segítséget. Köszönöm keresztanyámnak, Orsinak, aki praktikus segítséggel és szellemi adalékával mindig segített továbbgondolni a nok lelki egészségével kapcsolatos folyamatokat. Még külön meg szeretném köszönni barátaimnak az évek során nyújtott támogatást és segítséget.
12 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN Nemzetközi folyóiratban megjelent közlemények: Csoboth CT, Szumska I, Purebl G (Közlésre elfogadva). Self-rated health and health damaging behaviour among young women in Hungary: the effect of offspring family characteristics. Social and Preventive Medicine Szumska I, Túry F, Csoboth C, Réthelyi J, Purebl G, Hajnal Á (Közlésre elfogadva). The prevalence of eating disorders and weight-control methods among young women: A Hungarian representative study. European Eating Disorders Review Kopp MS, Csoboth CT, Réthelyi J (2004). Psychosocial determinants of premature health deterioration in a changing society: The case of Hungary. Journal of Health Psychology; 9(1): Réthelyi JM, Berghammer R, Ittzés A, Szumska I, Purebl G, Csoboth C (2004). Comorbidity of pain problems and depressive symptoms in young women: Results from a cross-sectional survey among women aged in Hungary. European Journal of Pain; 8(1): Csoboth C, Birkás E, Purebl G (2003). Physical and sexual abuse: risk factors for substance use among young women. Behavioral Medicine; 28(4): Nemzetközi kötetben megjelent könyvfejezetek: Csoboth C (2003). Women s Health Issues, in, eds. L.M. Cohen, D.E. McChargue, F.L. Collins, The Health Psychology Handbook, Sage Publications, Thousand Oaks,, pp Csoboth C, Buda B, Kopp M, Birkás E (2002), Psychosocial correlates of smoking and alcohol use in Hungary, in Heart Disease, Environment, Stress and Gender; Eds.: Weidner, G., Kopp M., Kristenson M., Vol. 327 NATO Science Series: Life and Behavioural Sciences, pp Kleiverda G, Csoboth C, Ceapchi N (1999). Women s health in Central and Eastern Europe, in: Advances in Women and Health Research, Eds.: Kolk, A., Bekker, M., van Vliet, K., Tilburg University Press, pp Magyar folyóiratban megjelent közlemények: Lajtai L, Simon M, Csoboth C, Kopp M (Közlésre elfogadva). Miért fontos a nem? Vagy miért nem? Az illegális szerfogyasztásban felmerülo különbségek elemzése egy országos reprezentatív felmérés kapcsán. Addiktológia Csoboth Cs (2003). A magyar nok egészsége. Hippocrates, 5 (6): Csoboth Cs (2003). Nok Egészsége. Természet Világa, II. különszám: Szumszka I, Túry F, Hajnal Á, Csoboth Cs, Purebl Gy, Réthelyi J (2001): Evészavarok prevalenciája fiatal nok hazai reprezentatív mintájában, Psychiátria Hungarica, 16 (4). Kopp M, Csoboth Cs (2001): Önkárosító magatartásformák a magyar népesség körében, Magyar Onkológia; 45 (2): 1-4.
13 Kopp M, Csoboth Cs (2001): Dohányzás és kóros alkoholfogyasztás a magyar népesség körében, Fogorvosi Szemle, 94(5): Hajnal Á, Csoboth Cs (2001): Öngyilkossági gondolat, öngyilkossági kísérletek fiatal lányok mintájában, Psychiatria Hungarica; 16(2): Gyukits Gy, Ürmös A, Csoboth Cs, Purebl Gy (2000): A depressziós tünetegyüttes elofordulása a fiatal roma nok körében, Lege Artis Medicinae; 10 (11-12): Susánszky É, Hajnal Á, Csoboth Cs (2000): Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nok körében, Lege Artis Medicinae; 10(5): Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy (1999): Egészségmegorzés- mit jelent ma Magyarországon a fiatal nok egész -sége?, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Hajnal Á, Csoboth Cs (1999). Szülodepriváció: a szülok válása és halála fiatal nok mintájában, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Stauder A, Csoboth Cs, Purebl Gy, Szedmák S (1999). Allergiás tünetek összefüggései gazdasági, szociális és környezeti tényezokkel fiatal nok körében, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(1): 3-4. Szám Berghammer R, Csoboth Cs, Purebl Gy, Szedmák S (1999): A gyakori fejfájások elofordulása és összefüggései pszichoszociális tényezokkel fiatal noknél, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,.10(1): 3-4. Szám Szucs O, Csoboth Cs, Purebl Gy: A év közötti nok öngyilkossági magatartása Magyarországon ( )(1999).Mentálhigiéné és Pszichoszomatika; 10(1): 3-4. Szám Csoboth Cs, Kopp M, Szedmák S (1997). Fiatalok lelki veszélyeztetettsége, Educatio; 7. évf. 2. Szám Csoboth Cs (1997). Egészségkárosító magatartásformák- életmód. Végeken, II-III. szám. Magyar könyvfejezetek: Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy (1999): Fiatal nok egészségi állapota, könyvfejezet, Szerepváltozások, jelentés a nok és férfiak helyzetérol 1999, szerk.: Pongrácz Tiborné és Tóth István György, TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium Noképviseleti Titkársága, old. Idézheto konferencia absztraktok: Csoboth Cs (2003). Bántalmazás mint testi és lelki egészségre ható rizikófaktor fiatal nok körében. Magyar Onkológia 47(2): Csoboth C, Birkás E (2002): Psychosocial risk factors of physical and sexual abuse among young women. The Middle European Journal of Medicine; 114 (Suppl. 3): 16. Kovács M, Stauder A, Csoboth C (2002): Self-reported allergic symptoms and associated psychological problems in year-old young women. Allergy; 57 (suppl. 1): 41. Kovács M, Stauder A, Csoboth C (2002). Allergiás vagyok az életre? Allergia és pszichés problémák fiatal nokben. Allergológia és Klinikai Immunológia 2(5): 53.
Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenNemi különbségek a depressziós tünetegyüttesben és a depressziós tünetek által hordozott kardiovaszkuláris kockázatban
Semmelweis Egyetem Nemi különbségek a depressziós tünetegyüttesben és a depressziós tünetek által hordozott kardiovaszkuláris kockázatban Doktori értekezés tézisei dr. Purebl György Témavezető Dr. Kopp
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenA probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenDr. Margitics Ferenc
Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula
RészletesebbenK RÓNIKUS FÁJDALOM- PROBLÉMÁK ÉS A
D OKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS T ÉZISEI K RÓNIKUS FÁJDALOM- PROBLÉMÁK ÉS A DEPRESSZIÓS TÜNETEGYÜTTES KAPCSOLATÁNAK EPIDEMIOLÓGIAI ÉS KLINIKAI VIZSGÁLATA Dr. Réthelyi János Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenKAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC
KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium
RészletesebbenBabeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális
RészletesebbenMAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
RészletesebbenÖsszefogás a Depresszió Ellen, Kézikönyv a segít foglalkozásúak számára kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Kopp Mária
Összefogás a Depresszió Ellen, Kézikönyv a segít foglalkozásúak számára kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. Kopp Mária A közmondás szerint ép testben ép lélek, de ennek a fordítottja még inkább igaz,
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA mai magyar társadalom lelki egészségi állapota Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
A mai magyar társadalom lelki egészségi állapota Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 53. Magyar Pax Romana Kongresszus 6. Magyar Ökumenikus Találkozó Európai Protenstáns Magyar Szabadegyetem
RészletesebbenPSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEKBEN
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Mentális Egészségtudományok: Magatartástudomány program (2003.-ig Klinikai Orvostudomány és Pszichológia interdiszciplináris tudományterületen program) PSZICHOSZOCIÁLIS
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenA magyar népesség életminõsége az ezredfordulón. szerkesztette Kopp Mária, Kovács Mónika Erika
A magyar népesség életminõsége az ezredfordulón Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája szerkesztette Kopp Mária, Kovács Mónika Erika Az e-könyv alapja Kopp Mária, Kovács
RészletesebbenOlvasószerkesztõ: László Klára. Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 2008, ISBN e-book
A kötet megjelenését támogatta: MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága, MTA Pszichológiai Bizottsága Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Nõk-férfiak Esélyegyenlõségi Bizottsága OTKA Társadalomtudományi
RészletesebbenKOPP MÁRIA DEPRESSZIÓVAL ÉS ÖNGYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓI
KOPP MÁRIA DEPRESSZIÓVAL ÉS ÖNGYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓI 1 Kopp, M. S., Felsôvályi, Á., Tringer, L., Veér, A. (1977) Clinical epidemiological study of mental disorders. Activ. Nerv. Sup. (Praha),
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenCséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató
Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Budapesti Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály rendőri állományának egészségi állapota és egészségmagatartása 2012-2014 követéses
RészletesebbenMAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenAlkoholfogyasztás és fiatalok
Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenPSZICHOMETRIAI JELLEMZÕI REPREZENTATÍV VIZSGÁLAT ALAPJÁN
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 225 230 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.6 A D-TÍPUSÚ SZEMÉLYISÉG SKÁLA PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕI REPREZENTATÍV VIZSGÁLAT ALAPJÁN PUREBL GYÖRGY 1 * RÓZSA SÁNDOR
RészletesebbenNegatív gyermekkori élmények: a hazai vizsgálatok első eredményei különös tekintettel a drogfogyasztók adataira. Makara Mihály dr.
Negatív gyermekkori élmények: a hazai vizsgálatok első eredményei különös tekintettel a drogfogyasztók adataira Makara Mihály dr. WHO ACE-IQ Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kérdőíve a gyermekkori
Részletesebbenéletmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi
RészletesebbenDr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
RészletesebbenAz egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *
Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód
RészletesebbenÁtalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet
Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenRezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi
Rezidens orvosok szakterületválasztási és vidéki munkavállalási motivációi Doktori tézisek Girasek Edmond Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Gaál Péter egyetemi
RészletesebbenA VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE
A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenGyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
RészletesebbenNők és férfiak egészségi állapota Magyarországon
Kopp Mária Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon Kopp Mária Skrabski Árpád 1. Bevezetés A felnőtt népesség egészségi állapotának
RészletesebbenA BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA
A BALKAMRA MORFOLÓGIAI ÉS FUNKCIONÁLIS EDZETTSÉGI JELEI KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS SZÍNVONALÚ SPORTOLÓKNÁL Doktori tézisek KNEFFEL ZSUZSANNA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA NEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI DOKTORI
RészletesebbenKopp Mária Csoboth Csilla Purebl György: Fiatal nők egészségi állapota
Kopp Mária Csoboth Csilla Purebl György: Fiatal nők egészségi állapota (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kopp Mária Csoboth Csilla Purebl György (1999):
RészletesebbenAZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében (EFOP-3.1.2-16) Tankerületi Központok tájékoztatója, 2018
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
Részletesebbenkultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő
IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének
RészletesebbenBírálói vélemény. Prof. Dr. Rihmer Zoltán
Bírálói vélemény Elekes Zsuzsanna Az ifjúkori drogfogyasztás epidemiológiája Egészségkárosító magatartások elterjedtsége és társadalmi-demográfiai jellemzői középiskolások körében végzett kutatások alapján
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenMiért halnak meg idı elıtt a
Férfiak lelki egészsége - Miért halnak meg idı elıtt a magyar férfiak? Kopp Mária 2009. június 16. www.magtud.sote.hu Férfiak Egészségének Nemzetközi Hete Budapest A lelki egészség alapja: az élet alapvetı
RészletesebbenCsalád és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család Konferencia, 211 november 1 Országos reprezentatív felmérések A minták
RészletesebbenA sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.
A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali
RészletesebbenJoint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika
Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenPublikációs jegyzék. Gyukits György
Publikációs jegyzék Gyukits György Külföldi folyóirat cikk: Gender roles and HIV sexual risk vulnerability of Roma (Gypsies) men and woman in Bulgaria and Hungary: an ethnographic study (elsőszerző: Kelly.
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenA Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma
A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szint EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che EU
RészletesebbenKözépkorú és idős nők lelki egészsége
Szerepváltozások Középkorú és idős nők lelki egészsége Kovács Mónika Jakab Ernő Kopp Mária Magyarországon a férfiak születéskor várható átlagos élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél: 1999-ben a férfiaknál
RészletesebbenA Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért
A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szintú EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che
RészletesebbenPublikációs jegyzék. 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged.
Publikációs jegyzék Könyvek 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged. Könyvrészletek 1. Piko B. F., Piczil M. (2007): The role of psychosocial
RészletesebbenMUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA Magyarország 45 év feletti munkavállalóinak munkaképessége
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
Részletesebben45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve
45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014 Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014 Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina
RészletesebbenPhD értekezés tézisei
PhD értekezés tézisei Szabadidostruktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963-2000 között, életmód-idomérleg vizsgálatok tükrében dr. Gáldi Gábor Budapest 2004 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenEgy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción
Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenKopp Skrabski A magyar népesség életkilátásai
A MAGYAR NÉPESSÉG ÉLETKILÁTÁSAI Kopp Mária MTA doktor, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kopmar@net.sote.hu Skrabski Árpád CSc, főiskolai tanár, Apor Vilmos Katolikus Főiskola
RészletesebbenREPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL
medicus universalis XXXVIII/1. 2005. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖZEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, BUDAPEST REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL eredeti közlemény ANTMANN KATALIN OROSZI BEATRIX
RészletesebbenKIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 217 224 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.5 A RÖVID STRESSZ KÉRDÕÍV KIFEJLESZTÉSE ÉS PSZICHOMETRIAI JELLEMZÕINEK ELÕZETES ADATAI PUREBL GYÖRGY 1 * RÓZSA SÁNDOR
RészletesebbenA demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt
A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
Részletesebbenaz EU ban. Luxus, vagy gazdasági kényszer?
Munkahelyi stressz és stresszkezelés az EU ban. Luxus, vagy gazdasági kényszer? Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Stresszhez társuló mentális zavarok a XXI. Században Munkahelyi
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenMozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében
Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Karóczi Csilla Gyógytornász Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest XXXII. Vándorgyűlés,
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenA partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata
A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3
Részletesebbeneducatio 2010/2 murányi istván: egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa pp. 203 213.
Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa A gyakran idézett mondás ( Habent sua fata libelli ) néha tanulmányok esetén is helytálló. A debreceni egyetemisták életmódjának vizsgálatára vállalkozó,
RészletesebbenPszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára
Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK Szombathelyi Képzési Központ Szeged, 2010.06.10. Előzmények Alacsony
RészletesebbenA pályázat legfontosabb eredményei:
Az életminőség demográfiai, társadalmi és regionális egyenlőtlenségeinek pszichoszociális meghatározói a magyar népesség körében és a beavatkozás lehetőségei. Életminőség és esélyerősítés www.magtud.sote.hu
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenA kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár. Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet
A kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet A mérés m s lehetséges céljac Szűrés Kliensek motiválása Problémafelt mafeltárás Diagnózis Kezelési
RészletesebbenHázastársi stressz és a szív- érrendszeri sérülékenység. Doktori tézisek. Balog Piroska
Házastársi stressz és a szív- érrendszeri sérülékenység Doktori tézisek Balog Piroska Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hajnal Ágnes egyetemi docens, kandidátus
RészletesebbenTHE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
RészletesebbenSuskovics Csilla PhD. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv
Suskovics Csilla PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenH. Özdem Bademci / Dolgozó utcagyerekek Isztambulban / University of Kent, Egyesült Királyság / Online megjelenés: 2012. Január 4.
Irodalomjegyzék: http://hvg.hu/egeszseg/20120109_depresszio_legolcsobb_gyogymod Sonja Ljubomirszkij / Michella Riba / A legolcsóbb gyógymód a depresszió kezelésére / Medipress / hvg.hu / 2012. 01. 09.
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenEREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest
A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenAz idősek kapcsolathálózati jellegzetességei
Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei Albert Fruzsina MTA TK, KRE MEGÖREGEDNI MA. konferencia, KSH, 2016. június 8. Emberi kapcsolatok idős korban A jóllét alapvetően fontos meghatározója Nem csak
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
Részletesebben