A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

Átírás

1 A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3 Közgazdaság-tudományi Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Kulcskérdések a társadalomkutatásban,

2 Háttér Magyarországon erősek a tradicionális értékek és a hagyományos nemi szerepek elfogadása Gender Inequality Index: EU 27. helyén A 12 év alatti gyermeket nevelő nők a gyermeket nem nevelő nőkhöz viszonyított foglalkoztatási hátránya Magyarországon az egyik legnagyobb Egyetértés Egy nőnek fel kell készülnie arra, hogy a család érdekében kevesebb fizetett munkát végezzen Ha kevés a munkalehetőség, a férfiaknak elsőbbséget kellene élvezniük a munkavállalásban

3 A évesek aktivitási rátája nemek szerint, (%) 86,5 Férfiak 81,8 72,8 Nők 61,

4 Kutatási kérdések A házastársak, élettársak közti jövedelem-eloszlás befolyásolja-e a nő, illetve a férfi szubjektív jóllétét? Minél magasabb a nő partneréhez viszonyított jövedelmi aránya, annál inkább sérülnek a tradicionális nemi szerepelvárások Módosítják-e a kapcsolatot a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök?

5 A partner mint viszonyítási pont Vonatkoztatási csoportok szerepe Veblen, Stouffer, Merton, Duesenberry A legfontosabb referenciapontok: munkatársak, barátok, átlagjövedelem A rokonok szerepe kevésbé jelentős Clark Senik, 2010; Mayraz Wagner Schupp, 2009, Sági, 2000

6 A partner mint viszonyítási pont A partnerek egymáshoz viszonyított jövedelme és (a) az anyagi helyzettel való elégedettség, (b) a házassággal való elégedettség közti kapcsolat Ahn és munkatársai, és 2001 közötti spanyol és dán adatok Spanyolország A nők anyagi helyzettel való elégedettsége csökken, a férfiaké pedig nő a háztartás jövedelméhez való hozzájárulásuk emelkedésével Dánia A nők és a férfiak elégedettsége is emelkedik a relatív munkajövedelmük növekedésével Lehetséges magyarázat: a férfi családfenntartó szerepével kapcsolatos attitűdök

7 A partner mint viszonyítási pont Zhang - Tsang, 2012 Pekingi nők mintája Ha a férj kevesebbet keres, elégedetlenebbek a házassággal A relatív jövedelem keveset magyaráz a változó családi és gender normák miatt Bertrand és munkatársai, 2013 Amerikai minta A feleség relatív jövedelmének növekedése növeli a házassággal kapcsolatos elégedettségét, a férj elégedettségét viszont nem A feleség relatív jövedelmének növekedése csökkenti a férj pszichológiai jóllétét Magyarázat: a férfiak családfenntartói szerepnek való megfelelés miatti szorongás (a környezet elvárásai)

8 A partner mint viszonyítási pont Rogers De Boer, 2001 Amerikai minta A feleség relatív jövedelmének növekedése csökkenti a férj pszichológiai jóllétét A gender attitűdök nem módosítják az eredményt Furdyna és munkatársai, 2008 Amerikai házas nők mintája A vallásosság mértéke és a tradicionális gender attitűdök befolyásolták a feleség jövedelmi aránya és a házassággal való elégedettség kapcsolatát Tradicionális értékeket vallók és a vallásosak: negatív kapcsolat

9 Az eddigi ismeretekhez való hozzájárulás Kelet-Európa kimaradt az elemzésekből Erősebbek a tradicionális nemi szerepek, mint Nyugat- Európában Csak néhány kutatásban tesztelték empirikusan a gender attitűdök szerepét A partnerkapcsolattal vagy az anyagi helyzettel való elégedettség helyett a szubjektív jóllét általános mutatója (élettel való elégedettség)

10 Adatok Életünk Fordulópontjai (KSH Népességtudományi Kutató Intézet) A panelkutatás 2. hulláma 8880 fő, aki partnerrel él együtt (4228 nő, 3784 férfi) Szubjektív jóllét Mennyire van megelégedve élete eddigi alakulásával? 0-10 skála Jövedelmek Átlagosan mennyi az Ön havi nettó jövedelme? Átlagosan mennyi az Ön házastársának/élettársának havi, nettó jövedelme? Beleértve az Ön jövedelmét is, mennyi az Önök háztartásának átlagos havi (nettó) összjövedelme?

11 Elemzési stratégia A nő jövedelmi aránya A nő és a férfi közös jövedelméhez viszonyítva R i = I i N I i N +I i F OLS regresszió S i = β 0 + β 1 R i + β 2 ln I i H + β 2 X i + ε i R i : a nő jövedelmi aránya I i H : ekvivalens jövedelem (OECD 2 skála) X i : kontrollváltozók

12 Elemzési stratégia Az érdeklődésünk fókuszában β 1 Milyen kapcsolat van a nő jövedelmi aránya és az élettel való elégedettség között? Hipotézis: a partnerek közti jövedelem-eloszlás és az elégedettség közti kapcsolatot az elvárt szerepeknek való megfelelés sikeressége határozza meg A tradicionális nemi szerepfelfogás megsértése: β 1 < 0

13 Elemzési stratégia R i a háztartás anyagi helyzetével is összefügg, a háztartástagok munkavállalással kapcsolatos döntései és lehetőségei is meghatározhatják Kontroll: ekvivalens jövedelem; munkaerő-piaci státus; egészségi állapot; munkaórák száma; a partner munkaerőpiaci státusa; a partner egészségi állapota; a partner munkaóráinak száma; 18 év alatti háztartástagok; felnőtt háztartástagok; további háztartástagok egészségi állapota; rezsifizetési elmaradás; a lakás mérete

14 Elemzési stratégia R i információt szolgáltat a két fél jövedelmének nagyságáról is Ha R i magasabb, a férfi abszolút jövedelme alacsonyabb β 1 értékében az egyéni jövedelmi szint is megjelenhet Az egyéni jövedelmi szint és az elégedettség kapcsolata (1) A személyes fogyasztáson keresztül Közös kassza, ezért nem jelentős hatás (2) A munka megbecsültségén keresztül Kontroll: munkával való elégedettség A minta leszűkítése: 0,2 R i 0,8

15 Eredmények Az elégedettség a nő jövedelmének aránya szerint 7,1 7,0 6,9 6,8 6,7 6,6 6,5 6,4 6,3 6,2 Nők Férfiak 6,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 A nő jövedelmének aránya

16 A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, OLS A nő jövedelmének aránya a partnerrel közös jövedelmében Nők Férfiak * * (0.308) (0.311) Kontrollváltozók Igen Igen Korrigált R N * p < 0.10, ** p < 0.05, *** p < 0.01 Kontrollváltozók: a kérdezett életkora; életkorának négyzete; iskolai végzettsége; munkaerő-piaci státusa; az előző heti munkaórák száma; akadályozza-e a kérdezettet egészségi probléma; a partner életkora; életkorának négyzete; iskolai végzettsége; munkaerő-piaci státusa; a partner az előző heti munkaóráinak száma; akadályozza-e a partnert egészségi probléma; a kapcsolat típusa; munkával való elégedettség; 18 év alatti háztartástagok száma; felnőtt háztartástagok száma; egészségi probléma vagy betegség a további háztartástagok között; a lakás nagysága (logaritmikus formában); a lakóhely településtípusa és régiója

17 Tradicionális nemi szerepek A. Nem tesz jót a kapcsolatnak, ha a nő többet keres, mint a férfi. B. Hároméves kor előtt a gyermekek megsínylik, ha az anyjuk eljár dolgozni. C. Ha a szülők elvállnak, a gyereknek jobb, ha az anyjával marad. D. Ha kevés a munkalehetőség, jogos lenne, hogy a férfiak kapjanak munkát, nem pedig a nők. E. Az a helyes, ha a férj számára a munka a fontosabb, a feleség számára pedig az otthon és a gyermekek, még akkor is, ha mindketten dolgoznak. A-D: 1-5 skála, E: 1-3 skála Főkomponens tercilisekre osztva: Egalitárius, Átlagos, Tradicionális nemi szerepfelfogás

18 A nő jövedelmi aránya és az elégedettség a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök szerint, OLS A nő jövedelmének aránya SH Korr. R 2 N Egalitárius, nők (0.525) Átlagos, nők (0.538) Tradicionális, nők ** (0.609) Egalitárius, férfiak (0.519) Átlagos, férfiak (0.622) Tradicionális, férfiak ** (0.582) * p < 0.10, ** p < 0.05, *** p < 0.01

19 Összefoglalás A nő jövedelmi arányának növekedése nem csak a férfiak, hanem a nők között is a szubjektív jóllét csökkenésével jár együtt Nem a nő jövedelmi arányával együtt emelkedő egyéni és háztartási gazdasági hátrányok, hanem a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások magyarázzák A negatív összefüggés elsősorban a tradicionális nemi szerepeket elfogadók között érvényesül Bizonyos esetekben a partnerhez viszonyított jövedelem befolyásolhatja az egyének szubjektív jóllétét Az attitűdök és a valóság között fennálló konfliktus Miért elégedetlenek a magyarok? Szocializáció: a nemi sztereotípiák lebontása, egy egalitárius szerepfelfogás átadása kézzel fogható életminőség növekedést eredményezhet

20 Köszönjük a figyelmet! Hajdu Gábor: hajdu.gabor@tk.mta.hu Hajdu Tamás: hajdu.tamas@krtk.mta.hu