REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL
|
|
- Frigyes Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 medicus universalis XXXVIII/ SEMMELWEIS EGYETEM, KÖZEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, BUDAPEST REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL eredeti közlemény ANTMANN KATALIN OROSZI BEATRIX OSZLÁR JÚLIA FORRAI JUDIT SIMA ÁGNES MORAVA ENDRE Bevezetés A WHO-CINDI Program keretében az egészségi állapot változását kettô-három évente ismételt egészségfelméréssel monitorozzák (3., 16.). Ezt a monitorozási módszert, jelen formájában az ezredfordulóra fejlesztették ki. Eddig a CINDI-program keretében Magyarországon hasonló vizsgálatot csak az úgynevezettt demonstrációs területek egyikén, Pécsett végeztek. (4., 12., 13., 14., 18.). Az elsô országos reprezentatív egészségfelmérést a CINDI program keretében ben végeztük el. Ennek a felmérésnek dohányzással kapcsolatos magyarországi eredményeit ismertetjük a továbbiakban. Célkitûzés A felmérés több célt szolgált. Egyrészt a közösen fejlesztett kérdôív használhatóságát tesztelte különbözô országokban, kultúrákban, másrészt minden résztvevô ország képet kaphatott saját állampolgárai egészségi állapotáról, életmódi szokásairól. A végsô, közös cél kifejleszteni egy olyan, jól mûködô monitoring rendszert, amely rendszeresen végezhetô, a többi ország eredményével összemérhetô, viszonylag olcsó és amely megmutatja, hogy az egyes országokban bevezetett intervenciók hatásosak-e és ha igen, akkor a módszerek átvehetôk, honosíthatók-e. Az eredmények nem csak közleményeken keresztül válnak publikussá, hanem az Internet segítségével több helyen is hozzáférhetôek lesznek. A WHO által tervezett SuRF Honlap ezekbôl a felmérésekbôl is építkezik (19). Az eddigi és a rendszeresen végzett vizsgálatok eredményeit pedig a CINDI program honlapján lehet elérni: cindi2000.villa-bosch.de. Jelen felmérés eredményei bázis adatul szolgálhatnak a dohányzással kapcsolatos intervenciók hatásainak méréséhez. A közeljövôben két jelentôs változással kell számolni: az Európai Uniós csatlakozással életbe lépô szabályozásokkal (például a cigarettásdobozokon megjelenô egészségügyi kockázatra figyelmeztetô feliratok a doboz felületének 4%-ról 30 50%-ra nônek majd) és az FCTC ratifikálását követô várható módosításokkal. Módszer A felméréshez egységes, több éves munkával kifejlesztett, a FINBALT monitor tapasztalatait felhasználó kérdôívet és protokollt használtunk (15). A kérdések közt voltak kötelezô, erôsen javasolt és javasolt kérdések, ezenkívül minden tagország tetszése szerint bôvíthette a kérdések körét. A kérdôív 4 fô kérdéscsoportja (i)az egészségi állapottal és az egészségügyi rendszer igénybevételével, (ii) a dohányzással, (iii) a táplálkozással és alkoholfogyasztással és végül (iiii) a fizikai aktivitással foglalkozott. A minta kiválasztása a január 1-i állapotnak megfelelôen történt a Belügyminisztérium Népességnyilvántartójának adatbázisából. A kiválasztott népesség nemben, korban és településnagyság szerint reprezentatív a magyar éves lakosságra. A mintába bekerült 6000 személynek postán küldtük el az önkitöltôs kérdôívet. Az egy hónapon belül nem válaszolóknak újabb kérdôívet postáztunk. Az adatok feldolgozása EpiInfo programmal, az adtatok elemzése SPSS és EpiInfo programmal történt. A populációs becsléseket 95%-os konfidencia szint mellett adjuk meg. Az egyes diagramokon szereplô nem válaszolt jelölés az adott kérdésre nem válaszolókat jelöli. A rendszeres dohányzó definícióval azokat jelöltük, akik naponta legalább egy cigarettára rágyújtanak. Alkalmi dohányos aki nem minden nap gyújt rá. Eredmények Válaszarányok A kétszer kiküldött kérdôívek eredményeként 53,7%- os válaszarányt sikerült elérni, a legrosszabb eredményt a éves körében, a legjobbat a éves medicus universalis február 29
2 eredeti közlemény A dohányzók, alkalmi dohányzók és nemdohányzók megoszlása A dohányzók, alkalmi dohányzók korcsoportonként és nemdohányzók (%) megoszlása korcsoportonként (%) nôk n_k naponta alkalmanként nem dohányzik nem válaszolt 1. ábra nôi korcsoportban értékelhetô kérdôív érkezett vissza, 232 személy elköltözött vagy meghalt. A válaszarányok területi megoszlását tekintve Hajdú-Bihar megyébôl és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébôl érkezett a legkisebb arányban vissza válasz (46,0%) és Gyôr- Moson-Sopron illetve Vas megyékbôl a legmagasabb arányban (55,5%). Település nagyság tekintetében Budapestrôl küldték vissza a legkisebb arányban a kérdôíveket (47,5%) míg az ezer lakosságnagyságú településekrôl 65,9%-ban. Dohányzás A évesek 57,5%-a dohányzott valaha élete során ( 69,2%, nôk 49,4%). Jelenleg a éves korosztály 25,8%-a napi dohányos (CI 11,3 43,0;) és 5,6%-a alkalmi dohányos (CI 0,7 20,2) (1. ábra). Az egyes korosztályok közt a és nôk körében jellegzetes eltérések figyelhetôk meg: nál a dohányzási prevalencia csúcsa a éves korcsoportban alakul ki, míg a nôknél ilyen csúcs-korosztály nincs, inkább egy plato észlelhetô a éves korcsoportokban. A éves és éves korosztályok kivételével az alkalmi dohányosok aránya a nôk körében minden korosztályban magasabb, mint a nál. Iskolai végzettség, családi állapot Az eredmények szerint az érettségivel nem rendelkezôk 32,4%-a dohányzik naponta (CI 8,9 60,6%), míg az érettségizettek közt ez az arány 23,6% (CI 0,2 33,8%) és a diplomásoknak csak 17,1%-a (CI 4,7 51,3%) rendszeres dohányos. A házasságban élôk 23,4-a (CI 8,0 46,2%) rendszeresen dohányzik, míg ez az arány az egyedül élôk közt 28,9% (CI 4,3% 77,5%), elváltak közt 37,6% (CI 0,9 91%) és az özvegyeknek csak 25,0%-a dohányzik (CI 0,9 93,9%). Cigarettafogyasztás A naponta rendszeresen dohányzók 98,5%-a fogyaszt gyári dobozos cigarettát, alig 1% sodorja magának a szívnivalót és kevesebb mint fél százalék pipázik. A napi cigarettafogyasztást az alábbiak szerint vizsgáltuk: 1 10 szálat fél doboznak tekintettünk, szálat egy doboznak, szálat másfél doboznak és a szálat kettô doboznak. Ha a válaszoló 41 szál felett jelölte a napi fogyasztást, akkor a kettô doboznál több kategóriába soroltuk. A dohányzók 33,3%-a szív el naponta fél doboz cigarettát (CI 3,8 72,4%), 51,1% egy egész dobozt füstöl el (CI 16,2 89,5%), 9,6% másfél dobozt (CI 0,3 55,3%), 5,3% kettô (CI 2,6 42,0%) és 0,7% több mint kettô dobozt (CI 2,5 40,5%) (2.ábra). Mikor kezdett dohányozni? A körében az egyes születési kohorszok közt nincs igazán jelentôs különbség a rendszeres dohányzás elkezdésének idejében, ami az elmúlt fél évszázadban 19,9 évrôl 18,1 évre csökkent. A nôk körében viszont ez a mutató igen jelentôsen változik. Míg az között született nôk általában 26 évesen kezdtek rendszeresen dohányozni, addig az között születettek 17,9 évesen (3. ábra) február medicus universalis
3 100% A napi átlagos cigaretta-fogyasztás az egyes A napi átlagos korcsoportokban cigaretta-fogyasztás (%) az egyes korcsoportokban (%) eredeti közlemény 80% 60% 40% > > kett_ kettô doboz kett_ kettô doboz másfél doboz egy doboz fél fél doboz 20% 0% 2. ábra nôk n_k Leszokás, aggódás a dohányzás hatásai miatt A jelenleg dohányzók 54,4%-a szeretne leszokni a dohányzásról. Ha azokat, akik egy éve nem gyújtottak rá, leszokottaknak tekintjük, akkor elmondhatjuk, hogy A dohányzás elkezdésének elkezdésének átlagos átlagos id_pontja idôpontja születési születési kohorsz kohorsz szerint szerint életkor átlagok a magyar éves korcsoportban 20,6% a leszokottak aránya. A jelenleg is dohányzók, leszokottak és sosem dohányzók arányát korcsoportonként a 4a.ábra mutatja. A nôk körében 35 év felett minden korosztályban szignifikánsan kevesebben szoknak le. Az egy dohányzóra jutó leszokottak száma a körében a éves korosztályra meghaladja az egyet és a éves korcsoportra eléri a 2,5-t, míg nôk körében épp hogy a éves korcsoportokban haladja meg az egyet (4b. ábra) születési kohorszok 3. ábra n_k nôk A dohányos 12,2%-a, míg a nôk 21,6%-a nagyon aggódik a dohányzás egészségkárosító hatásai miatt. Mindkét nemben 54% körüli azok aránya, akik szeretnék abbahagyni a dohányzást. A vizsgálat elôtti évben a rendszeres dohányosok 40,0 %-a csökkentette a napi cigarettamennyiséget és 31,1%-uk kezdett szívni light cigarettát. Leszokási tanács, orvosi tanács Azoknak a jelenleg is dohányos betegeknek, akik a vizsgálatot megelôzô évben találkoztak orvossal, 40,0%- a kapott leszokási tanácsot az ôt ellátó orvostól. A fogorvosok a dohányzó betegek 12,0%-nak ajánlották, hogy szokjanak le. Leggyakrabban a családtagok tanácsolják a leszokást (68,6%). Akiknek a vizsgálat elôtti évben orvos tanácsolta a leszokást azok 64,5%-a tért át light cigarettára, azaz alacsonyabb nikotin és kátrány tartalmú készítményekre. Leszokási tanácsot 3,8-szor gyakrabban kap az a beteg, akinek dohányzással összefüggô betegsége van vagy olyan alapbetegsége, amit a dohányzás negatívan befolyásol azokhoz képest akik csak dohányoznak 1. (Esélyhányados = 3.8, CI 2,63 5,61, p<0,05). Passzív dohányzás A éves magyar lakosság 39,3%-a (CI23,0 58%) lakik olyan háztartásban, ahol valaki dohányzik, a nemdohányzók 20,7%-a (CI 3,3 66,6%) osztja meg otthonát dohányzóval. Az aktív munkavégzôk19,3%-a töltött A kérdôívben szerepelt betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, szívizominfarktus, mellkasi fájdalom fizikai munka során, szívelégtelenség, idült hörghurut, tüdôasztma medicus universalis február 31
4 eredeti közlemény 100% 80% 60% 40% 20% 0% 40.4 dohányzók megoszlása az egyes korcsoportokban (%) A jelenleg is dohányzók, leszokottak és sosem dohányzók megoszlása az egyes korcsoportokban (%) nem válaszolt sosem dohányzott leszokott jelenleg dohányzik, n_k nôk 4a. ábra telén naponta több mint 5 órát olyan munkahelyen, ahol valaki dohányzott. A dohányosok 72,6%-a, míg a nemdohányzók 38,2%-a dolgozott olyan munkahelyen, ahol dohányoztak a környezetében (5. ábra). A dohányzással kapcsolatos ismeretek Megkértük a válaszolókat, hogy az általunk felajánlott 11 oksági tényezô közül jelöljenek meg egyet, ami szerintük a legfontosabb oka a nagyon súlyos magyarországi halálozási helyzetnek. A válaszolók 3,7 4,8%-a jelölte meg a dohányzást, ami ezzel a 5. helyre került (6. ábra) a felsorolt 11 tényezô közül.. Megbeszélés, következtetés Magyarországon az elmúlt évtizedben több nagy életmódvizsgálatra került sor fiatalok (1., 5.) és felnôttek 3.0 Egy dohányosra jutó leszokottak száma, korcsoportonként Egy dohányosra jutó leszokottak száma, korcsoportonként leszokottak és jelenleg is dohányzók leszokottak és jelenleg is dohányzók aránya aránya nôk n_k 0.0 korcsoportok 4b. ábra február medicus universalis
5 Felnôtt lakosság körében végzett egészségfelmérések 1990-tôl 1. táblázat vizsgálat vizsgálat korcsoport lefedett kiválasztás adatgyûjtés dohányzás ideje neve terület módja módja prevalenciája % 1990 CINDI Egészség Pécs reprezentatív, személyes teljes minta: ügyi Kockázati évesek random interjú : 34,8 tényezô felmérés nôk: 24, KSH országos reprezentatív, személyes teljes minta: Egészségfelmérés évesek random interjú 35,00 :43.7 nôk: ORMF Országos 16 évnél országos reprezentatív, személyes teljes minta: Reprezentatív idôsebb random interjú :45,9 Morbiditási nôk:28,1 Felmérés 1995/1996 CINDI Egészség- 18 év Pécs reprezentatív, személyes teljes minta: ügyi Kockázati fölöttiek random interjú 28,32 tényezô felmérés : 31,26 nôk: 26, Egészségügyi 18 év fölött Kalocsa- random személyes teljes minta: Szolgáltatás és Homokmégy interjú : 36,5 Menedzsment nôk: 22,8 Project 1999 Egészségügyi 18 év fölött Kalocsa random személyes teljes minta: Szolgáltatás és Homokmégy interjú : 33,7 Menedzsment nôk: 25,1 Project 1997 Szívbarát 18 év fölött országos területileg személyes teljes minta: 30 Program reprezentatív interjú : 39 nôk: OLEF Országos 18 év fölött országos reprezentatív, személyes teljes minta: Lakossági Egészség random kikérdezés : 38 Felmérés nôk: /2002 CINDI Egészség éves országos reprezentatív, önkitöltôs teljes minta: felmérés random kérdôív 25,8 : 32,1 nôk: 21,4 eredeti közlemény körében (2., 6., 8., 9., 10., 11., 18., 20.). Az 1. táblázatban összehasonlítottuk a felnôtt lakosság körében végzett vizsgálatokat. A táblázatból látszik, hogy az eredmények csak közelítô összehasonlítást tesznek lehetôvé a lefedett korcsoportok miatt. A felnôtt népességre vonatkoztatott becslés függ attól, hogy a éves népességet a felnôttekhez soroljuk-e, mert ez megemeli a dohányzás prevalenciáját és függ attól is, hogy a 65 évnél idôsebbeket is beleértjük-e a vizsgált populációba, mert az ô alacsony dohányzási prevalenciájuk viszont csökkenti a felnôtt lakosság átlagos dohányzási gyakoriságát. A vizsgált éves korcsoportban 25,8%-os a dohányzás prevalenciája (31,3% az alkalmi dohányosokkal együtt) és 54,5%-uk szeretné feladni a dohányzást, de a leszokási hajlandóságban jelentôs a különbség a két nem között. A dohányos nôk 21,6%-a nagyon aggódik a cigaretta egészségkárosító hatásai miatt, de ez a leszokási hajlandóságban nem tükrözôdik. Ezt jól mutatja az egyes korosztályokban az egy dohányosra jutó leszokott száma, ami a nôk körében a gyermekvállalási idôszak kivételével végig alatta marad a énak. Inkább a napi elszívott cigaretta mennyiségének csökkentését illetve a light, az alacsonyabb kátrány és nikotin tartalmú cigarettára való átváltást választják, ezzel nyugtatva lelkiismeretüket. A light cigarettára való áttérés, ha nem párosul a napi fogyasztás tudatos csökkentésével, akkor önámítás, hiszen a megszokott droghatás eléréséhez több cigaretta elszívására van szükség. A naponta elszívott cigaretta mennyisége szempontjából Európa élmezônyéhez tartozunk a WHO Health for All adatbázisa szerint. A 34 európai ország közül medicus universalis február 33
6 eredeti közlemény 100% 90% Környezeti dohányfüst expozíció a munkahelyen, az aktív Környezeti dohányfüst expozíció a munkahelyen, munkavállalók közöttt (%) az aktív munkavállalók közöttt (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% összes dohányos nemdohányos aktív munkavállalók nem válaszolt semennyi <1óra 1-5 óra > 5 óra 5. ábra 2000-ben a 8. helyezettek voltunk a 2151 szál éves cigarettafogyasztásunkkal. Egészségfelmérésünk adatai szerint a éves férfi korosztály 6,09%-a szív naponta két doboz vagy több cigarettát. A nôknél ez az adat 0,88%. Az iskolai felmérésekkel HBSC, ESPAD vizsgálatok (1., 5.) azonos, riasztó eredményt kaptunk a rászokási életkorok változását tekintve. Az elmúlt 60 évben a körében szinte alig csökkent a dohányzásra való rászokás átlagéletkora, a nôknél viszont több mint 8 év ez a csökkenés. Az egészségügyi dolgozók szerepe a dohányzásról való leszokással kapcsolatban vitathatatlan. Ennek ellenére nem találtuk nyomát az orvosok preventív szem- A magyarországi magas halálozás okozói, fontossági sorrendben a válaszolók között (%) vitaminhiány elhízás öröklött tényezô nem megfelelô orv. ellátás túl megerôltetô munka kevés fizikai aktivitás DOHÁNYZÁS túlzott alkoholfogyasztás egészségtelen táplálkozás nehéz életkörülmények stressz nôk 6. ábra február medicus universalis
7 léletének: azok a betegek, akiknek valamely dohányzással összefüggô betegségük is van, 3,8-szor gyakrabban kapnak leszokási tanácsot, mint a csak dohányzók. Annak ellenére, hogy a passzív dohányzást már több országban a munkahelyi karcinogének közt tartják számon (például Finnországban, Németországban és az USA-ban (7), Magyarországon a köztudatban a környezeti dohányzás messze nem szerepel jelentôségének megfelelô helyen. Ezt mutatja az is, hogy az aktív munkavállalók 45,4%-a tölti (és töltheti) munkaideje hosszabbrövidebb részét olyan környezetben ahol valaki dohányzik. A nemdohányzó munkavállalók feltehetôleg, a lehetôségekhez képest kerülik a dohányosok társaságát, mert 1,9-szer annyi dohányos tartózkodik valamennyi ideig dohányos helyen, mint nem-dohányos. A dohányzás egészségkárosító hatásairól az embereknek nincs kellô ismeretük. Ezt jól mutatja, hogy alig 4%-uk teszi felelôssé a dohányzást a magyarországi súlyos mortalitási helyzetért. Remélhetô, hogy ha a cigarettásdobozok felületének legalább 40 50%-t kitevô szöveges és képekkel alátámasztott figyelmeztetések kora eljön, akkor sokkal jobb helyezést kap a dohányzás. Mindezek alapján három pontot kell kiemelni, ahol a központosított intézkedések mellett (pl. adóemelés, nemdohányzók törvényi védelme stb.) igen hangsúlyosan lépni kell. Egyrészt tudatosítani kell a társadalomban, hogy a dohányzás a legfontosabb külsô kóroki egészségkárosító tényezô. Ehhez felhasználható az általános- és középiskolákban az egészségtan oktatás terjedése, a kortárs-oktató hálózat fejlesztése, a nyomtatott és elektronikus média (17). Másrészt az orvostársadalom hozzáállásán is változtatni kell. A prevenciós gondolkodásmód terjedésével várhatóan nem csak a dohányzással összefüggô betegségben szenvedôk kapnak majd leszokási tanácsot kezelôorvosuktól. Harmadrészt célszerû lenne a nôk körében erôsíteni a leszokási hajlandóságot. A nôk az orvos és a pedagógus mellett szintén nagyon fontos viselkedésformáló személyek, jelentôségük vitathatatlan a családi mikrokörnyezetben. Fontos lenne, hogy ne kezdjenek el dohányozni, de ha már elkezdtek, lehetôleg minél hamarább hagyják abba, terhesség és szülés után ne szokjanak vissza, leszokási hajlandóságuk érje el a ét. ÖSSZEFOGLALÁS Az Egészségügyi Világszervezet Countrywide Integrated Non-communicable Disease Intervention Programjának célkitûzése csökkenteni azokat a kóroki tényezôket, amelyek közös kockázatként szerepelnek a leggyakoribb nem-fertôzô betegségek esetében. A program keretében az életmódi kockázati tényezôket 2 3 éves intervallumokban vizsgálják. A legutóbbi Egészségfelmérés dohányzással kapcsolatos eredményeirôl számolnak be a szerzôk. Az Egészségfelmérést ben 12 európai országban végezték el, közös protokoll szerint. A magyar adatfelvétel a éves populációt reprezentálja. Magyarországon a postán kiküldött önkitöltôs kérdôívvel 54%-os válaszarányt értek el. A kérdôív kérdéscsoportjai az egészségi állapottal és az egészségügyi rendszer igénybevételével, a dohányzással, a táplálkozással és alkoholfogyasztással és végül a fizikai aktivitással foglalkoztak. Az eredmények szerint a éves magyar felnôtt lakosság 25,8%-a rendszeresen dohányzik; naponta átlagosan 16,5 szálat szív el. A vizsgált korosztályoknak 39,3%-a lakik olyan lakásban, ahol valaki dohányzik és az aktív munkavállalók 19,3%-a dolgozik naponta több mint 5 órát környezeti dohányfüstnek kitéve. A dohányos betegek 40%-a kapott leszokási tanácsot az ôt kezelô orvostól. Azok, akik valamely, a dohányzás által súlyosbított alapbetegségben szenvednek 3,8-szor nagyobb eséllyel kapnak leszokási tanácsot. A nôk körében az alacsonyabb cigarettafogyasztás mellett stabilabb a dohányzási szokás, nehezebben szoknak le. A dohányzásra való rászokás ideje az elmúlt fél évszázadban fôképp a nôk körében korábbi életkorra tolódott, több mint 8 évvel. A felmérés eredményei többféle felhasználást tesznek lehetôvé. Mint egy nemzetközi adatfelvétel része, lehetôséget ad a többi ország eredményeivel való összehasonlításra. Az eredmények felhasználhatók a dohányzással kapcsolatos, az Európai Uniós csatlakozást követô szabályozás-változás monitorozásának bázis adataiként, illetve ki lehet jelölni néhány lehetséges beavatkozási pontot a dohányzás elleni küzdelemben: a dohányzás ártalmainak oktatása minden korosztály számára, az orvostársadalom prevenciós gondolkodásának fejlesztése és a nôk leszokási hajlandóságának fokozása. Kulcsszavak: egészségfelmérés, dohányzás, prevenció, CINDI Postacím: Dr. Antmann Katalin Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet 1445 Budapest Pf.370 IRODALOM 1. Aszmann A.: Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study (HBSC) Országos Tisztifôorvosi Hivatal kiadványa, Budapest (2000) 2. A Szívbarát Program Kiadványai 1.. Szonda Ipsos Média, Vélemény- és Piackutató Intézet Kft, Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, Interhealth Canada Ltd. Budapest, Bridging Health Gaps in Europe: A Focus on Noncommunicable Diseases Prevention: The CINDI EUROHEALTH Action Plan, WHO CINDI Programme, WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, May (1995) 4. Csikós A., Antmann K., Morava E.:A háziorvosi ellátás igénybevétele és egyes egészség-magatartási tényezôk közötti kapcsolat vizsgálata Pécsett Egészségtudomány, 46, 32-43, (2002) 5. Elekes Zs, Paksi B: Drogok és Fiatalok ISMertetô füzetek 8. Ifjúsági és Sport Minisztérium. Budapet (2000) 6. FACT Intézet: Dohányzás és alkoholfogyasztás, Pécs (1999) 7. Fleitmann S. editor: Smokefree worklplaces: Improving the health and well-being of people at work.european eredeti közlemény medicus universalis február 35
8 eredeti közlemény Network for Smoking Prevention. European Statusreport, Brussel, (2001) 8. Józan P., Gárdos É., Juhász J. et al.: Health Behaviour Survey 1994, Central Statistical Office, Budapest (1996) 9. Kishegyi J.: Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Project, Krónikus, nem-fertôzô betegségek elsôdleges megelôzése program, Kutatási jelentés (kézirat) 10. Kopp M., Skrabski Á., Szedmák S.: Országos reprezentatív morbiditási felmérés eredményei és a morbiditási mutatók legfontosabb háttértényezôi. Végeken, 8, 2-3. szám, (1997) 11. Kopp M., Csoboth Cs.: Dohányzás és alkoholfogyasztás a magyar népesség körében. Fogorvosi Szemle, 94, , (2001) 12. Laaksonen M., Mcalister, Laatikainen T. et al: Do health behaviour and psychosocial risk factors explain the European East-West gap in health status? European Journal of Public Health vol11 (2001) 13. Morava E., Végh É., Bóna I. et al : Risk Factors and Mortality in Pécs City, Hungary in the 1990s Central European Journal of Public Health vol8 (2000) 14. Oroszi B., Bóna I., Kiss I. et al.: Egészségügyi kockázati tényezô felmérés Pécsett ban Egészségtudomány, 43, (1999) 15. Prattala R., Helasoja V., Laaksonen M. et al.:cindi HEALTH MONITOR Proposal for practical guidelines Publication of the National Public Health Institute B14/2001, Helsinki, (2001) 16. Protocol and Guidelines. CINDI WHO Regional Office for Europe, Copenhagen (1996) 17. Simon T., Molnárné Garbacz A.: A dohányzásellenes kortársoktatás elsô három évének tapasztalatai Egészségnevelés, 38, (1997) 18. Szilasy A. et al.: A pécsi lakosság egészségi állapotának felmérése ( ) CINDI vizsgálat (kézirat) 19. The SuRF Report 1.Surveillance of Risk Factors related to noncommunicable diseases: Current status of global data, Word Health Organisation (2003) 20. Vokó Z., Vitrai J. et al.: Országos Lakossági Egészség- Felmérés, Összefoglaló Jelentés, Országos Epidemiológiai Központ (2002) február medicus universalis
ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN
medicus universalis XXXVI/4. 2003. SEMMELWEIS EGYETEM, EFK, EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK, BUDAPEST ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN
RészletesebbenIII. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...
Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...
RészletesebbenNemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 2008. MAGYARORSZÁG
GLOBAL YOUTH TOBACCO SURVEY (GYTS) Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 2008. MAGYARORSZÁG ZÁRÓTANULMÁNY Készítette: Demjén Tibor Kiss Judit Bőti Edina Lőrik Eszter Papp Noémi Dr. Kovács Dorina Országos
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenGLOBAL YOUTH TOBACCO SURVEY (GYTS) 2003 MAGYARORSZÁG. Egészségügyi Világszervezet (WHO(
A DOHÁNYZÁS GYAKORISÁGA FIATALOK KÖRÉBEN Németh Ágnes PhD, Aszmann Anna MD Országos Gyermekegészségügyi Intézet GLOBAL YOUTH TOBACCO SURVEY (GYTS) NEMZETKÖZI ZI IFJÚSÁGI DOHÁNYZ NYZÁSFELMÉRÉS 2003 MAGYARORSZÁG
RészletesebbenREGIONÁLIS EGÉSZSÉG- ÉS ÉLETMÓD FELMÉRÉS TERÜLETI ELLÁTÁSBAN DOLGOZÓ VÉDÔNÔK KÖRÉBEN
Törd. Hajnal 9// :7 Page 11 medicus universalis XXXIX/.. SZTE CSALÁDORVOSI INTÉZET ÉS RENDELÔ, SZTE NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, ORSZÁGOS ALAPELLÁTÁSI INTÉZET REGIONÁLIS EGÉSZSÉG- ÉS ÉLETMÓD FELMÉRÉS TERÜLETI
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenDOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT
DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:
RészletesebbenAz egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *
Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenFüstmentes Európa 12 A GYÓGYSZERÉSZEK A DOHÁNYZÁS ELLENI KÜZDELEMBEN
Füstmentes Európa 12 A GYÓGYSZERÉSZEK A DOHÁNYZÁS ELLENI KÜZDELEMBEN Smoke-free Europe 12 EUR/LVNG 02 07 12 Rev. 1 1999 11188/13979 ORIGINAL: ENGLISH A GYÓGYSZERÉSZEK A DOHÁNYZÁS ELLENI KÜZDELEMBEN Fordította:
RészletesebbenLakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen
DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu
Részletesebben9. CSALÁDSZERKEZET. Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
9. CSALÁDSZERKEZET Földházi Erzsébet FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 25-ben 2 millió 32 ezer házaspáros típusú családból 1 álló háztartás F volt az összes háztartás 55 százaléka, amelyben 6 millió 122 ezren éltek.
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra
a magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza A magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi
RészletesebbenPROTOKOLL ÉS ÚTMUTATÓ
A MAGAS VÉRNYOMÁS GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁSÁNAK MODELLJE PROTOKOLL ÉS ÚTMUTATÓ A megvalósíthatósági vizsgálat második tervezete 2000. március Egyesített CINDI/EuroPharm Forum projekt Titkárság: EuroPharm
RészletesebbenBudapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése. Doktori tézisek. Dr. Kovács Aranka Katalin
Budapest VIII. kerület lakosai egészségi állapotának elemzése Doktori tézisek Dr. Kovács Aranka Katalin Semmelweis Egyetem Patológiai tudományok Doktori iskola Témavezető: Dr. Domján Gyula egyetemi tanár,
Részletesebben45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve
45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014 Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014 Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenDEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2009 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 Jelentés a magyar népesség helyzetérôl KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 29 Szerkesztôk:
RészletesebbenGyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek
Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások Morbiditási adatok Gyermekbalesetek
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei
A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Részletesebben13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ
13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR
RészletesebbenSzerzõ: Vizi István 1
A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából
RészletesebbenA MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p. TÉT XXI. évf. 2007 2 Gyors ténykép 117 A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL (The Analysis of the
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenIsmerni életmentô, oltani ajánlott!
Ismerni életmentô, oltani ajánlott! Széleskörû védelem a meningococcus betegség ellen Már 2 hónapos kortól Minden korosztálynak. A meningococcus baktérium leggyakoribb, betegséget okozó típusai ellen.
RészletesebbenIfjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók
Részletesebbenés élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-
152 - - - - - - Az öko, a bio vagy az organikus kifejezések használata még napjainkban sem egységes, miután azok megjelenési formája a mindennapi szóhasználatban országon- A német, svéd, spanyol és dán
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenAz állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése Az AJB 1092/2011 számú ügyben Előadó: dr. Bassola Eszter dr. Lux Ágnes dr. Tóth László Az eljárás megindulása A gyermekvédelmi törvény felhatalmazása
RészletesebbenTANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG
Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó
RészletesebbenGYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS
GYŐR VÁROSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM DROGFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA GYŐR VÁROSBAN 1994-2009 KUTATÁSI JELENTÉS Szerzők: Burkali Bernadett, szociológus ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete,
RészletesebbenAz id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének
Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének világszerte egyik vezet oka az elesés, 11,18,20 mely a leggyakoribb baleset az otthoni környezetben, az ápolási otthonokban és a kórházi ellátás során.
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenElekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek
Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.
RészletesebbenEgészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt
Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a
Részletesebben2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenFogarasi-Grenczer Andrea
VÁRANDÓSSÁG ALATTI DOHÁNYZÁS OKAI ÉS PERINATALIS KIMENETELI EREDMÉNYEI Doktori értekezés Fogarasi-Grenczer Andrea SEMMELWEIS EGYETEM Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók:
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE I N F O R M A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Á C I Ó S T A T I S Z T I K
RészletesebbenDROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)
DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,
RészletesebbenAz életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív
Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
Részletesebben1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai
1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET
A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb
RészletesebbenA demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére
12 A demográfiai folyamatok hatása a közoktatás költségvetésére [Lannert Judit] Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal több olyan javaslatot is megfogalmazott, amelynek finanszírozásához forrásokra van
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA
A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink
Részletesebben14. évfolyam 8. szám 2007. március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
14. évfolyam 8. szám 2007. március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Listeriosis járvány a Cseh Köztársaságban 69 Epinfo Tájékoztatás szakmai rendezvényekről 72 Fertőző betegségek adatai 73 Epidemiológiai
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer
RészletesebbenEgészséges életmód kontra alkoholfogyasztás, - egy empirikus kutatás eredménye a bécsi (WU 1 ) és a győri (SZE 2 ) egyetemen II.
Egészséges életmód kontra alkoholfogyasztás, - egy empirikus kutatás eredménye a bécsi (WU 1 ) és a győri (SZE 2 ) egyetemen II. Huszka Péter Süle Edit Felgyorsult világunkban az emberek italfogyasztási
RészletesebbenCsaládalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára
EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner
RészletesebbenOnline kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében
389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenAz elektromos cigaretta hazai fogyasztási jellemzőiről dr Zentai István 2012
Az elektromos cigaretta hazai fogyasztási jellemzőiről dr Zentai István 212 Az Elektromos Cigaretta Fórum kérdőívet készített abból a célból, hogy az elektromos cigaretta használók köréről statisztikailag
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenLAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály
TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenMagyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet
MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. 4. Adószám: 18473652-1-06 Számlaszám: OTP Bank Rt. 11735005-20518183 Telefon: 06-62-424-765, e-mail:
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. magyarországon, 2004. Idõskorúak. Ezüstkor IJFÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLÕSÉGI MINISZTÉRIUM
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ezüstkor Idõskorúak magyarországon, 2004 IJFÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLÕSÉGI MINISZTÉRIUM 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ezüstkor Idõskorúak magyarországon,
RészletesebbenDR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude
Absztrakt DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN Korrupciós, vagy csak hála Corruption or just gratitude Doktori kutatás keretében 238 fős mintavétellel empirikus felmérést végeztünk a rendőrség hivatásos
Részletesebben1. ábra: Magyarországra érkező menedékkérők száma 2009-2014 között [1] 1
KATZ ZOLTÁN MENEDÉKKÉRŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ ELŐÍRT SZŰRÉSI VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN TÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Bevezetés A migrációnak a fertőző megbetegedések előfordulására és terjedésére gyakorolt
RészletesebbenEgészségfejlesztés: új szempont a diplomások képzésében
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés: új szempont a diplomások képzésében (HALLGATÓI VÉLEKEDÉSEK AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FONTOSSÁGÁRÓL)
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenA helyzet felmérése egy adott országban
2 A helyzet felmérése egy adott országban 2 2.1 A helyzetfelmérés fontossága... 27 2.1.1 Az aktuális helyzet feltérképezése az alapadatok összegyûjtésével.. 27 2.1.2 Az adatok minôsége... 29 2.2 A biztonsági
Részletesebben22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5.
22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo A kézhigiéne jelentősége Semmelweis hazájában 165 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 168 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban
A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási
RészletesebbenEgy kérdôíves felmérés tapasztalatai
LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással
RészletesebbenHáziorvosi szolgálat
dr. Székely László, alapvető jogok biztosa részére 1387 Budapest, Nádor utca 22. Tárgy: testi és lelki egészséghez való jog a háziorvosi szolgálat vonatkozásában, s az állam egészségügyre fordított kiadásaira
RészletesebbenA fiatalok kultúrája, művelődési szokásai
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
Részletesebbeneducatio 2010/2 murányi istván: egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa pp. 203 213.
Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa A gyakran idézett mondás ( Habent sua fata libelli ) néha tanulmányok esetén is helytálló. A debreceni egyetemisták életmódjának vizsgálatára vállalkozó,
Részletesebbenmedicus universalis 2006. szeptember október 151
szerk rovat IX. 9/26/06 21:07 Page 1 A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG KEZELÉSE. MIT SEGÍT A VÉRCUKOR ÖNELLENÔRZÉS? Martin S. - Diabetes 2005: 54 (Suppl. 1) Napjainkig a vércukorszint önellenôrzése általában
RészletesebbenE dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.
Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),
RészletesebbenCSALÁDTERVEK ÉS GYERMEKSZÁM PREFERENCIÁK AZ ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI C. VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN KAMARÁS FERENC
CSALÁDTERVEK ÉS GYERMEKSZÁM PREFERENCIÁK AZ ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI C. VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN KAMARÁS FERENC A 2001. év végén egy nagyszabású adatfelvétel zajlott le a KSH Népességtudományi Kutató Intézet szakmai
Részletesebben1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon
Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenEGÉSZSÉG ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁS ISKOLÁSKORBAN
EGÉSZSÉG ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁS ISKOLÁSKORBAN 2014 Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről
RészletesebbenÁrnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1
. Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint
RészletesebbenAZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 199 216 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.2 AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN KOVÁCS MARIANN 1 * KOVÁCS ESZTER 2 HEGEDÛS KATALIN 3 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenK u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea
K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
RészletesebbenA Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
Részletesebben