TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG"

Átírás

1 Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával NEMZETI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET Projekt azonosító száma: TÁMOP A-14/ TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG SZEPTEMBER Munkacsoport vezető: Dr. Kovács Viktória Anna Szerzők: Erdei Gergő Varga Anita Takács Hajnalka TÁMOP A-14/

2 Tartalomjegyzék Beköszönő 4 Vezetői összefoglaló 6 1. Helyzetkép Európai helyzetkép Hazai adatok Célok Szakirodalmi kitekintés Alapelvek Lehetséges intervenciós eszközök bemutatása Jogi-szakpolitikai háttér Szakpolitikai környezet Jogszabályi környezet Önkormányzati szintű szabályozás Megvalósítási javaslatok Intervenciók tervezésére vonatkozó iránymutatások Általános alapelvek Táplálkozási ajánlások Iskolai szinten megvalósuló intervenciók bemutatása Intervenciók általános karakterisztikája 55 Irodalomjegyzék 56 2 TÁMOP A-14/

3 Rövidítések jegyzéke ÁNTSZ BCA BMI COSI EFSA EMMI ENSZ EU HAPPY HBSC HLY JANPA JRC KSH NCD NEFI NETA NFSI OÉTI OEFI OGYEI OTÁP SFS TÁMOP TFA TIE WHO Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kétéves együttműködési megállapodás (Biannual Collaborative Aggreement) Testtömeg index (Body Mass Index) Európai gyermekkori elhízás előfordulását monitorozó rendszer (Childhood Obesity Surveillance Initiative) Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Unió Magyar vízfogyasztást népszerűsítő program (Hungarian Aqua Promoting Progran in the Young) Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children) Egészségesen várható élettartam (Healthy Life Years) Joint Action on Nutrition and Physical Activity Közös Kutató Központ (Joint Research Centre) Központi Statisztikai Hivatal Nem-fertőző betegségek (non-communicable diseases) Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Népegészségügyi Termékadó Táplálkozásbarát iskolák hálózata (Nutrition Friendly School Initiative) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-tudományi Intézet Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat Iskola gyümölcs program (School Fruit Scheme) Társadalmi Megújulás Operatív Program Transz-zsírsav (trans fatty acid) Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés Egészség(ügyi) Világszervezet (World Health Organization) TÁMOP A-14/

4 Beköszönő 4 TÁMOP A-14/

5 Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészség 2020 című kiadványában fontos szerepet Az kap az életminőség kérdése, és a 2020-ig tartó időszak kiemelt stratégiai céljai között tartja számon az egészségegyenlőtlenségek csökkentését, az egészséges öregedést, valamint a társadalmilag és a gazdaságilag produktív élet biztosítását a népesség minden tagja számára. Az Európai Unió deklarált célkitűzése, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam európai uniós szinten átlagosan két évvel növekedjen 2013 és 2020 között. A táplálkozási kockázati tényezők, úgymint a magas só-, cukor-, és telített zsírsav bevitel, az elhízás, illetve az alacsony zöldség-, gyümölcs- és rost fogyasztás igen nagy arányban fordulnak elő a magyar lakosság körében. A táplálkozással összefüggő, ún. nem-fertőző betegségek több tényezős problémája csak komplex rendszerben kezelhető kellő hatékonysággal. A társadalom egészségfejlesztését célzó intézkedéseknek gazdaságilag hatékonynak, társadalmilag elfogadhatónak, könnyen megvalósíthatónak, rugalmasnak és dinamikusan ösztönzőnek kell lennie. A táplálkozási módszertani szakanyag stratégiai célja a táplálkozási kockázati tényezők előfordulásának csökkentése, fenntartható szokások kialakítása által, lehetőleg minél fiatalabb életkorban kezdve a beavatkozást. Ezáltal az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a krónikus, nem-fertőző betegségekből eredő, az egyénre, társadalomra és gazdaságra rótt terhek csökkentése. Jelen kiadvány célja ezért egyrészt, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozás népegészségügyi jelentőségére és a mielőbbi beavatkozás fontosságára, másrészt konkrét célokat és célzott ajánlásokat fogalmaz meg az egyes kulcsszereplők számára. Ezért a dokumentum összefoglalja a beavatkozási lehetőségeket, illetve jó gyakorlatok bemutatásával segíti a végrehajtást. A kiadványban megfogalmazott ajánlások jól használhatók mindazok számára, akik az egészséges táplálkozás elterjesztését célzó programokat terveznek vagy valósítanak meg, elsősorban a nevelési-oktatási intézményekben. A kiadvány a lehetséges olvasók széles táborát célozza az országos és helyi döntéshozóktól, a civil és szakmai szervezeteken át, az iskolaigazgatókon és az iskola-egészségügyön keresztül, a pedagógusokig és a szülőkig. A célközönségen belül kiemelt szerepet kapnak a pedagógusok és az iskola-egészségügyi ellátó rendszer. TÁMOP A-14/

6 Vezetői összefoglaló 6 TÁMOP A-14/

7 urópában ma a születéskor várható élettartam 79,2 év. Az egészségben eltöltött életévek száma E 2012-ben 62,3 év volt nőknél és 61,3 év férfiaknál. Általánosságban, az EU lakosainak utolsó 15 életévében valamilyen megbetegedés csökkenti az életminőséget. A vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a daganatok. A korai elhalálozás hét legfontosabb kockázati tényezője közül öt összefügg a táplálkozással (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, az elhízás, az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel és a túlzott alkoholfogyasztás). Ezek a rizikófaktorok már gyermekkorban is megjelennek. Az elhízás minden életkorban növekvő tendenciát mutat a tagállamok jelentős részében. Magyarországon mind a születéskor várható élettartam, mind az egészségesben eltöltött életévek száma jelentősen elmarad az EU átlagtól. Az EU tagállamai közül Magyarországon az elhízás, a daganatok valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása kiemelkedően magas. Az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a 2-es típusú diabetes, egyes zsíranyagcsere-zavarok, néhány daganatos betegség, a krónikus mozgásszervi betegségek, bizonyos mentális kórképek és az összhalálozás kockázata. A táplálkozással összefüggő betegségek egyes kockázati tényezői már gyermekkorban is megjelennek, és nagy valószínűséggel felnőtt korban is megmaradnak. A táplálkozási kockázat csökkentésével az egészségben eltöltött életévek száma növelhető. Az egészségfejlesztésnek komplex rendszerben kell megvalósulnia. A nagyobb hatékonyság érdekében minél több szinten kell egyidejűleg beavatkozni (egyén, környezet, kormányzat). A beavatkozások tervezésénél a következő alapelveket kell figyelembe venni: bizonyítékokon alapuló megközelítés, az esélyegyenlőség érvényesülése, prevenció megkezdése minél fiatalabb életkorban, élethosszan át tartó egészségfejlesztés, és multi-szektoriális gondolkodás. Az EU-ban a legtöbb tagállamnak van az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztését célzó táplálkozáspolitikája, illetve annak megvalósításához tartozó cselekvési terve. A leggyakoribb intézkedések a táplálkozás-egészségügyi környezetre, a tápértékjelölésre, a gyermekeket célzó élelmiszermarketing korlátozásokra, a reformuláció ösztönzésére, célzott adóterhekre, valamint a zöldségés gyümölcsfogyasztást ösztönző programokra terjednek ki. A magyar Nemzeti Táplálkozáspolitika célja összhangban áll a WHO célkitűzéseivel. A jogalkotás a kormányzatok kezében az egyik leghatékonyabb népegészségügyi eszköz a táplálkozási kockázati tényezők előfordulásának csökkentésére. A kormányzatok számára több lehetőség is van jogszabályi úton csökkenteni a lakosság táplálkozási kockázatát. Ezek például az élelmiszeripar számára történő előírások, a reklám- és marketing tevékenységek korlátozása, vagy egyes célzott adóterhek bevezetése. A táplálkozási kockázat visszaszorítására hazánkban jelenleg egy törvény (2011 évi CIII törvény a népegészségügyi termékadóról) és két rendelet (37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról, 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet a transz-zsírsavakról) van érvényben, illetve néhány rendelet részben érinti ezt a területet. A krónikus, nem-fertőző betegségek megelőzésében a jól megtervezett, helyi szinten megvalósuló programoknak kulcsszerepe van. Jelenleg hatalmas a különbség a népegészségügyi ajánlások és a társadalom mindennapi gyakorlata között. A helyi szintű programok ezt a rést tudják áthidalni. Az önkormányzatoknak számos lehetősége van arra, hogy helyi szinten támogassa és érzékenyítse az egészséges táplálkozás szempontjából jelentős szerepet játszó szolgáltatókat (pl. helyi termelők, kiskereskedők, étterem vezetők, közétkeztetők). TÁMOP A-14/

8 1. Helyzetkép 8 TÁMOP A-14/

9 1.1 Európai helyzetkép Európában ma a születéskor várható élettartam 79,2 év. Az egészségben eltöltött életévek száma 2012-ben 62,3 év volt nőknél és 61,3 év férfiaknál. Általánosságban, az EU lakosainak utolsó 15 életévében valamilyen megbetegedés csökkenti az életminőséget. A vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a daganatok. A korai elhalálozás hét legfontosabb kockázati tényezője közül öt összefügg a táplálkozással (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, az elhízás, az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel és a túlzott alkoholfogyasztás). Ezek a rizikófaktorok már gyermekkorban is megjelennek. Az elhízás minden életkorban növekvő tendenciát mutat a tagállamok jelentős részében. Születéskor várható élettartam. Általánosságban, az Európai Unióban köszönhetően a folyamatosan javuló egészségügyi ellátásnak és a növekvő életszínvonalnak a születéskor várható élettartam egyre nő. Ennek ellenére még mindig nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg nem csak az egyes országok között, hanem az egyes országokon belül egyaránt és 2012 között átlagosan öt évvel növekedett a születéskor várható élettartam, jelenleg az európai átlag 79,2 év. Jelentős viszont a nemek közötti különbség. Nőknél a várható élettartam 82,2 év, míg férfiaknál 76,1 év. Nem csökkent azonban a legalacsonyabb (Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia) és a legmagasabb (Spanyolország, Olaszország, Franciaország) születéskor várható élettartammal rendelkező országok közötti különbség, 2012-es adatok szerint még mindig nyolc év. Nemekre lebontva ez a különbség nőknél 7,6 év, a férfiaknál 11,5 év. (Évek) 90 Születéskor várható élettartam 1990 és 2012 között , Spanyolország 82,4 Olaszország Franciaország Svédország Luxemburg Hollandia Ciprus Ausztria Németország Egyesült Királyság Írország Málta Görögország Finnország Portugália Belgium Szlovénia Dánia EU28 Csehország Horvátország Lengyelország Észtország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária Lettország Litvánia Izland Svájc Norvégia Törökország Montenegro Szerbia Macedónia 82,1 81,8 81,5 81,2 81,1 81,1 81,0 81,0 80,9 80,9 80,7 80,7 80,6 80,5 80,3 80,2 79,2 78,1 77,3 76,9 76,7 76,3 75,3 74,5 74,4 74,1 74,1 83,0 82,8 81,5 77,6 76,4 74,9 74, Forrás: Eurostat Statistic Database completed with data from OECD Health Statistic Egészségesen várható élettartam. Az egészségesen várható élettartam mutatója az életéveken kívül az életminőséget is figyelembe veszi. A legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam vonatkozásában az országok közötti különbség majdnem 20 év. Az egészségben eltöltött életévek száma Máltán és Svédországban a legmagasabb, meghaladja a 70 évet. Míg a szám a legala- TÁMOP A-14/

10 csonyabb Észtországban (53 év), Szlovákiában, Lettországban és Portugáliában. Bár a várható élettartam a nők esetében magasabb, az egészségesen várható élettartam nem mindig a nőknél hosszabb. Hollandiában például a férfiak 63,5 évet, várható élettartamuk 80%-át tölthetik egészségesen, és ez jelentősen (4,6 évvel) meghaladja a nők megfelelő mutatóit. Az egészségesen várható élettartam több országban is magasabb a férfiak körében, a legnagyobb különbség (1,5 évnél is több) Hollandián kívül Izlandon, Portugáliában és Norvégiában van. Noha a nők hosszabb életre számíthatnak a férfiaknál, életüknek csak 71%-át töltik egészségesen. Az EU országaiban a nők átlagosan 6 évvel élnek tovább a férfiaknál, viszont ha az egészségben eltöltött életéveket is figyelembe vesszük, ez a különbség csak 1 év (62,3 év nőknél, illetve 61,3 év férfiaknál). Ez általánosságban azt jelenti, hogy az EU lakosainak utolsó 15 életévében valamilyen megbetegedés csökkenti az életminőséget. Krónikus, nem-fertőző betegségek. Jelenleg a WHO Európai Régiójában a krónikus, nem-fertőző betegségek állnak az összhalálozás 86% és az összes betegség teher 77% hátterében (1). Ez a tendencia hosszú távon csökkenteni fogja az EU-ban a várható élettartamot csakúgy, mint sokak életminőségét. Mivel ezen kórképek kezelése igen költséges, megelőzésük hazai és nemzetközi szinten is prioritás. Jelenleg az EU országaiban a halálozás fő oka a szív- és érrendszeri megbetegedések, ami a mortalitás több, mint 40%-áért felelős. A daganatos megbetegedések a második leggyakoribb ok, mintegy negyede az elhalálozásoknak. A férfiaknál a tüdő-, vastagbélés prosztatadaganat volt a leggyakoribb, míg nőknél a mell-, vastagbél-, és tüdőrák. A táplálkozással összefüggő betegségek közül a szív- és érrendszeri megbetegedések évente több, mint 1,9 millió ember halálát okozzák az EU-ban (2). A magas vérnyomás globális előfordulása a 18 éven felüliek körében 2014-ben 22% volt, vagyis minden ötödik ember érintett. A cukorbetegség előfordulása jelentősen megnőtt az utóbbi 10 évben, számos országban 50%-kal is. A diabetes globális előfordulása 2014-ben 9% volt. 75 év alatti férfiak mortalitási adatai, EU 2011-ben 10 TÁMOP A-14/

11 75 év alatti nők mortalitási adatai, EU 2011-ben Táplálkozási kockázati tényezők. A táplálkozás az egészség egyik fő meghatározója. A táplálkozási tényezők a legfontosabb faktorai az egészségnek és a jólétnek a WHO európai régiójában (3). A WHO a legfontosabb táplálkozási kockázati tényezőket az alábbiakban foglalja össze: magas energia-, telített zsírsav-, transz-zsírsav-, hozzáadott cukor- és sóbevitel, illetve elégtelen zöldség- és gyümölcs-, valamint élelmi rostfogyasztás (4). Ezzel összhangban Európában a korai elhalálozás hét legfontosabb kockázati tényezője közül öt összefügg a táplálkozással. Ez az öt tényező a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel és a túlzott alkoholfogyasztás. (5) Zöldség- és gyümölcs. Az elégtelen zöldség és gyümölcsfogyasztás az egyik legfontosabb táplálkozási kockázati faktor. A megfelelő zöldség- és gyümölcsbevitel bizonyítottan hozzájárul a szívés érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a stroke, a cukorbetegség, valamint bizonyos daganatos és mozgásszervi betegségek megelőzéséhez. Egy 2012-ben elvégzett felmérés szerint az EU felnőtt lakosságának 61%-a naponta fogyaszt gyümölcsöt, Bulgáriában, Romániában és Finnországban ez az arány csupán 50%, míg Máltán, Írországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban több, mint 70%. Általánosságban elmondható, hogy a nők gyakrabban fogyasztanak gyümölcsöt, mint a férfiak (kivéve Svájcot). A legnagyobb különbség Izlandon, Szlovéniában, Németországban és Szlovákiában van, itt 20%-os az eltérés a férfiak és a nők napi gyümölcsfogyasztása között. A legtöbb országban a 65 évesek és az azon felüliek gyakrabban fogyasztanak gyümölcsöt, mint a év közötti fiatalok. Ez alól Bulgária és Románia a kivétel, mert ott egyértelműen többet fogyasztanak a fiatalok. A szocio-ökonómiai státusz szintén befolyásolja a gyümölcsfogyasztást, de a hatása ellentmondásos. Nagyobb a gyümölcsfogyasztás magasan képzetteknél, különösen Bulgáriában, Lettországban és Romániában. Ezzel szemben néhány déli országban például az alacsonyan képzettek esznek több gyümölcsöt (pl. Ciprus, Görögország, Málta). (6) A zöldséget rendszeresen fogyasztók aránya valamivel alacsonyabb, Európában átlagosan 58%. A lakosság kevesebb, mint fele fogyaszt naponta zöldséget Németországban, Szlovéniában, Finnországban, Spanyolországban, Dániában, Izlandon illetve Magyarországon, és a lakosság több mint TÁMOP A-14/

12 70%-a Írországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban. Hasonlóan az előzőekhez, a nők számoltak be nagyobb zöldségfogyasztásról. Az egyetlen kivétel Bulgária, ahol az arány hasonló. A nemi megoszlás különbsége Németországban, Finnországban, Svájcban, Szlovéniában, Norvégiában és Dániában a legnagyobb, mintegy 15%. Az idősebb emberek zöldséget is gyakrabban esznek, mint a fiatalok, de ez nem jellemző Bulgáriára és Romániára. A magasan képzettek a gyümölcshöz hasonlóan zöldséget is többet fogyasztanak, mint a kevésbé edukáltak, de ez a különbség nem jelentős Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Szlovákiában. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése különösen az iskolákban és a munkahelyeken az Európai Unió egyik kiemelten kezelt feladata. Transz-zsírsavak. A növényi olajok részleges hidrogénezése során keletkező transz-zsírsavak komoly népegészségügyi problémát jelentenek. Túlzott mértékű bevitelük bizonyítottan növeli a szívés érrendszeri megbetegedések kockázatát (7, 8). Tudományos vizsgálatok eredményei igazolják, hogy 2 zsírenergia %-nak megfelelő, azaz kb. 5 g/nap transz-zsírsavbevitel 23%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez, a telített zsírsavakhoz viszonyítva, grammonként 4-5- ször nagyobb kockázatot jelent. (9) Egy 16 ország bevonásával 2005-ben zajlott felmérésből kiderült, hogy öt ország transz-zsírsav bevitele naponta átlagosan 30 gramm (!) volt, kilenc további országé pedig napi gramm közötti. (10) Jelenleg az EU hat országában, köztük Magyarországon is, rendelet írja elő a forgalomba kerülő élelmiszerek megengedhető legmagasabb TFA tartalmát. Elhízás. Az elhízás számos egészségügyi probléma önálló rizikófaktora, beleértve a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és a daganatos betegségek néhány fajtáját. A legutóbbi adatok szerint az EU felnőtt lakosságának 53%-a elhízott vagy túlsúlyos ben hatból egy felnőtt volt elhízott. A két szélsőséges adattal Románia és Magyarország rendelkezik. Románia felnőtt lakosságának mindössze 8%-a elhízott, míg Magyarország felnőtt lakosságának csaknem egyharmada (28,5 %-a). Az elmúlt 10 évben az elhízás növekvő tendenciát mutat szinte minden tagállamban. Az előfordulási arány sajnos azokban az országokban is magas, ahol sikerült megállítani az emelkedő trendet. A prevalencia jelentősen növekedett Luxemburgban, Dániában, Izlandon, Franciaországban és mérsékelten Olaszországban, Svédországban, Norvégiában és Svájcban. Bár az Egyesült Királyságban például sikerült mérsékelni a növekedést az utolsó 10 évben, de így is a második legmagasabb az előfordulási aránnyal rendelkező tagállam. Általában a nemi megoszlásban csak kis különbségek vannak. Ugyanakkor Szlovéniában, Máltán és Luxemburgban a férfiak körében magasabb, Litvániában, Magyarországon és Törökországban viszont a nők esetében magasabb az elhízottak száma. Számos környezeti és magatartásbeli tényező járult hozzá az elhízás hosszú távú növekedéséhez főleg az iparosodott városokban, úgy, mint az energia dús ételek széleskörű elérhetősége, az adagnagyság növekedése valamint a fizikailag inaktívan töltött idő. Só. Az elhízás és az alacsony zöldség-gyümölcs bevitel mellett fontos kockázati tényező a magas sóbevitel, mely bizonyítottan összefüggésben van a magas vérnyomással és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. A WHO ajánlása szerint napi 5 gramm (kb. egy teáskanál) alatti sófogyasztás javasolt a felnőtt lakosság számára, ehelyett egy nemrég elvégzett EU felmérés szerint a tagállamok felnőtt lakosságának sóbevitele napi 8 és 12 gramm között van. A hiedelmekkel ellentétben a legtöbb esetben a só fő forrása nem a sózás, hanem a félkész- és készételek. Különösen jelentős a sótartalma a sajtoknak, ételízesítőknek, sós snackeknek, felvágottaknak, a kenyereknek és a leves poroknak. Az EU a sófogyasztás csökkentését kiemelt prioritásként kezeli. Az első EU 12 TÁMOP A-14/

13 sócsökkentő keretprogramot 2008-ban fogadták el, amely 4 évre fogalmazott meg konkrét célokat a tagállamok számára. Jó példaként említhető az Egyesült Királyság, ahol 2000/2001 óta zajlik a Nemzeti Sócsökkentő Program, melynek hatására mérhetően csökkent a lakosság só bevitele (2008 és 2011 között 8,6 gramm/napról 8,1 gramm/napra) (11). Cukor. Hasonlóan a magas sóbevitelhez, a túlzott cukorfogyasztás is számos betegség (köztük az elhízás, a fogszuvasodás és a szív-érrendszeri betegségek) előfordulását növeli. Emellett a magas cukortartalmú ételek fogyasztása csökkenti a jóval értékesebb, hasznos tápanyagokban gazdag ételek bevitelét ben az Egészségügyi Világszervezet új ajánlást adott ki felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan, mely tartalmazza a beavatkozási lehetőségeket is. A legutóbbi adatok alapján a napi cukor bevitel ne haladja meg az össz energia 10%-át. Az ajánlás nem vonatkozik a tej, a zöldségek és gyümölcsök természetes cukortartalmára. Ha a bevitelt sikerülne 5% illetve napi 25 gramm (kb. 6 teás kanál) alá csökkenteni, az további jelentős egészségnyereséggel járna. Az ajánlást megalapozó kutatások szerint a spanyol és a brit felnőttek eszik Európában a legtöbb cukrot a napi teljes energia bevitel 16-17%-át. A hozzáadott cukor legjelentősebb forrása a cukrozott üdítőital (12). Alkohol. A magas vérnyomás és a dohányzás után a túlzott alkoholfogyasztás a harmadik legjelentősebb kockázati tényező a megbetegedésekben és az elhalálozásban. Az európai régió a legnagyobb alkoholfogyasztó a világon ben az EU-ban Litvániában, Észtországban és Ausztriában volt a legnagyobb fogyasztás, 12 liter/fő/év vagy ennél bevitellel (15 év felettieknél). Ezzel ellentétben az EU-ban a legalacsonyabb alkoholfogyasztók 6-8 liter/fő/év mennyiséggel a következő országok: Olaszország, Málta, Görögország, Ciprus, Norvégia, Izland, Svédország. (13) Táplálkozási kockázati tényezők gyermekkorban. Az elhízás előfordulása nem csak a felnőttek, hanem gyermekek körében is járványszerű méreteket öltött. A gyermekkori elhízás arányát két nagyobb felmérés vizsgálja Európában, folyamatosan gyűjtve az adatokat. A fő különbség a felmérések között az, hogy amíg a WHO COSI standard protokollt követve méréseket végez, addig a HBSC-ben a testsúly és a testmagasság adatok önbevalláson alapulnak. Emellett a vizsgált csoportok életkora is eltér, a COSI jóval fiatalabb korosztályt céloz. Európában a 9-11 éves gyermekek közül minden 3. elhízott vagy túlsúlyos. A WHO COSI vizsgálata azt mutatta, hogy a túlsúly és elhízás együttes előfordulása a résztvevő országokban 7 éves fiúk esetében 24-57%, lányoknál 21-50%. Az elhízás aránya fiúknál 9%-tól 31%-ig, lányoknál 6%-tól 21%-ig terjed ben történt HBSC szerint az elhízás és a túlsúly együttes előfordulása a 11 éves gyermekeknél 11-33% volt, a 13 éveseknél 12-27%, 15 éveseknél 10-23%. Az elhízáson túl, sajnos a többi rizikófaktor jelenléte is kimutatható. Nagyon magas például a napi sóbevitel, sok esetben többszöröse az ajánlottnak között zajlott dán vizsgálatból kiderült, hogy a 7-18 éves lányok napi sóbevitele 5,5 gramm/ nap, a 7-18 éves fiúké 6,25 g/nap. (14) Bulgáriában a éves fiúk sóbevitele 7,9 gramm/nap, éves fiúk Németországban 10,4 gramm/nap. Magyarországon a éves fiúknál 13,3 gramm, lányoknál 12,1 gramm. Hollandiában a éves fiúk 9,4 gramm sót fogyasztanak naponta. (11) Riasztó, hogy a só mellett a gyerekek napi átlagos cukorfogyasztása világszerte jóval meghaladja a felnőttekét, és napi 12E% (Dánia, Szlovénia) és 25E% (Portugália) között mozog. A HBSC 2010-es kutatásából kiderült, hogy a éves gyermekek körében a gyümölcsöt naponta fogyasztók aránya a kor előre haladtával csökken, míg a cukrozott üdítőitalt naponta fogyasztók aránya az életkorral egyre nő, különösen a fiúknál. Sajnos az üdítőket naponta fogyasztók aránya minden életkorban mindkét nemnél meghaladja a 10%-ot. TÁMOP A-14/

14 1.2 Hazai adatok Magyarországon mind a születéskor várható élettartam, mind az egészségesben eltöltött életévek száma jelentősen elmarad az EU átlagtól. Az EU tagállamai közül Magyarországon az elhízás, a daganatok valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása kiemelkedően magas. Az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a 2-es típusú diabetes, egyes zsíranyagcsere-zavarok, néhány daganatos betegség, a krónikus mozgásszervi betegségek, bizonyos mentális kórképek és az összhalálozás kockázata. A táplálkozással összefüggő betegségek egyes kockázati tényezői már gyermekkorban is megjelennek, és nagy valószínűséggel felnőtt korban is megmaradnak. Születéskor várható élettartam. Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiaknál 71,45 év, nőknél 78,4 év, amely férfiaknál kb. 4, nőknél 3 évvel elmarad az EU átlagtól. Férfiak között gyakori a 65 éves kor előtti elhalálozás, 2012-ben a évesen elhunyt férfiak aránya 20% volt. Egészségesen várható élettartam. Az egészségesen várható élettartam születéskori értéke 2005 óta hazánkban jelentősen nőtt (férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel) ben nőknél 60,5 év, férfiaknál 59,2 év volt. Ezzel az EU átlagától való elmaradásunk másfél-két év körüli volt, és a 20. helyen álltunk az uniós tagországok rangsorában. A szomszédos országok közül csak Ausztria volt nálunk jobb helyzetben. A 65. életévet elérő nők és férfiak átlagosan még 6,4 egészségben eltöltött életévre számíthatnak. Ez a szám az EU-28 országokban átlagosan 8,5 év. (15) Krónikus, nem-fertőző betegségek. Az EU tagállamok között Magyarországon a legmagasabb a halálozások száma tüdő- és a vastagbél daganatos megbetegedések tekintetében. Az ischemiás szívbetegségeket tekintve országunk a 4. helyen áll, Litvánia, Lettország, és Szlovákia után Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány. A leggyakoribb halálokok férfiaknál a koszorúsér betegségek (23,5%), a stroke (9,4%) és a tüdőrák (8,6%). Nőknél a sorrend hasonló, de magasabb mind a koszorúsér betegségek (27,5%), mind a stroke (12,3%) előfordulása, míg a tüdőráké a halálokok között jóval alacsonyabb (4,3%). (2) Hipertónia. A magas vérnyomás előfordulása hazánkban folyamatosan emelkedik es adatok szerint a lakosság 28,6%-a érintett, ma Magyarországon kb. 2 és fél millió embert kezelnek magas vérnyomás diagnózissal. A kor előrehaladásával az előfordulás gyakorisága egyre nagyobb, és 65 év felett már meghaladja a 60%-ot. Sajnálatos módon a gyermek- és serdülőkorban lévők átlagos vérnyomásértéke is növekszik, ami szorosan összefügg a gyermekkori elhízás előfordulásának növekedésével. A magas vérnyomás betegség a gyermekek kb %-át érinti. (16) Cukorbetegség. Emelkedett vércukorértékkel vagy diagnosztizált cukorbetegséggel a lakosság 10,3%-a rendelkezik a 2014-es adatok szerint évesek között a diabetes előfordulása Magyarországon 6%. Elhízás. Az elhízás előfordulása az EU-n belül Magyarországon az egyik legmagasabb. (17) Ez azonban adódhat abból is, hogy viszonylag kevés tagállam rendelkezik mérésen alapuló adatokkal. Magyarországon 2009-ben, majd 2014-ben - sok év után ismételten - országos reprezentatív táplálkozási- és tápláltsági vizsgálatot végzett az OÉTI. Ezek alapján elmondható, hogy a felnőtt 14 TÁMOP A-14/

15 magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index (BMI) alapján túlsúlyos vagy elhízott. A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya. A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A éves korú fiatal férfiak 41%-ának magasabb a testtömeg indexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban ez az arány már 76%. A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiaknál, ugyanakkor idős korra ez az arány a nőknél 83%-ra nő, meghaladva a férfiakét. Férfiaknál az elhízottak aránya 63% (BMI 30 kg/m2), ami több mint kétszerese az utolsó hasonló vizsgálat ( ) adataihoz képest. Nőknél szintén 50%-os növekedés tapasztalható a mért értékek alapján. (18). A 2009/2010-es WHO COSI vizsgálatból kiderült, hogy 7 éves gyermek közül minden 5. fiú (19%) és minden 4. lány (26%) túlsúlyos vagy elhízott (19). Ezek az adatok azért is riasztóak, mert az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a 2-es típusú diabetes, egyes zsíranyagcsere-zavarok, bizonyos daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, néhány mentális kórkép és az összhalálozás kockázata is. Hasi elhízás. A derékkörfogat növekedésével szintén nő az elhízás társbetegségeinek kockázata. Jelentős a rizikó, ha a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, illetve nőknél > 88 cm, de nagyobb esélyt jelent már férfiak esetében a 94 cm és nők esetében 80 cm feletti derék körfogat. Az OTÁP2009 vizsgálat alapján a hasi elhízás a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm - gyakorisága a felnőtt férfiaknál átlagosan 33%, míg a nők 51%-a hasi elhízott. Mindkét nemnél a hasi elhízás gyakorisága nő az életkorral. A nőknél minden korcsoportban magasabb az előfordulás, mint férfiaknál. Cukor. A WHO adatai szerint a magyar felnőtt lakosság cukorfogyasztása a norvégokéhoz hasonlóan a napi teljes energia bevitelnek átlagosan 7-8%-a, tehát az ajánlás alatti (max. 10 energiaszázalék). Ezzel szemben, bár a magyar gyermekek cukorfogyasztása globálisan az alacsonyabb tartományba sorolható, az ajánlott értéknél magasabb. Az óvodás korú (4-6 éves) gyermekek napi kalória-felvételük 12%-át, míg az általános iskolások (7-10 évesek) 13 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukor formájában. A felnőttek és a gyermekek cukorfogyasztására egyaránt jellemző, hogy az említett mennyiség döntő része cukros üdítőitalokkal, édességekkel, valamint az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukor vagy méz formájában kerül be a szervezetbe. (20) Só. A magyar lakosság sóbevitele a férfiaknál átlagosan 18 gramm, a nőknél 14 gramm. Ez az ajánlott 5 grammos napi maximális bevitelt jelentősen meghaladja, 3-3,5-szer több az ajánlottnál. Gyermekek esetében sem kedvezőbb a helyzet, ugyanis a os tanévben a fővárosi általános- és középiskolások körében végzett felmérés eredményei szerint a fiúk és lányok átlagos sóbevitele mintegy 2,5-szerese az ajánlásnak. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a magas sóbevitel magas vérnyomáshoz, hosszú távon pedig szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke) kialakulásához vezet. Az OÉTI folyamatosan méri a hazánkban kapható élelmiszerek sótartalmát. Az eredmények szerint a magyar lakosság körében a sóbevitel nagy része a kenyerekből (1,4-2,6 g/100g), sajtokból (1,9-3,2 g/100g), felvágottakból (1,6-2,5 g/100g), savanyúságokból (1,4-3,2 g/100g), illetve a zacskós levesekből (2,6-3,4 g/100g) és ételízesítőkből (68-70 g/100g) ered. TÁMOP A-14/

16 Táplálkozási kockázati tényezők gyermekkorban. A magyar iskolások tej- és tejtermék fogyasztása, valamint zöldség- és gyümölcsbevitele jelentősen elmarad az ajánlásoktól, mely olyan komoly egészségügyi következményekkel járhat, mint pl. csontritkulás, egyes daganatok, illetve szív- és érrendszeri betegségek. A résztvevők csupán harmada fogyaszt naponta gyümölcsöt, negyede zöldséget. Az évek előrehaladtával egyre kedvezőtlenebb a tendencia mind a gyümölcs, mind a zöldségfogyasztás tekintetében. Cukrozott üdítőitalt a gyermekek 31%-a, míg édességet 16,9 %-a fogyaszt naponta. A tanulók egyharmada nem reggelizik, és az étkezések száma sok esetben csupán napi kettő. Mind a reggeli elhagyása, mind az étkezések alacsony száma öszszefügg a gyermekkori elhízással. A gyerekek többsége fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak kis százalékban szerepelnek. A 2006-os és 2010-es adatokat összehasonlítva, a lányok esetében 60-ról 39%-ra csökkent a minden nap reggelizők aránya, a fiúk esetében pedig 65-ről 49-re. Ezek az adatok jelentősen elmaradnak a kutatásban résztvevő más országok eredményeitől.(19) 16 TÁMOP A-14/

17 Iskolai táplálkozás-egészségügyi környezet. A só, a cukor, és az állati zsiradék túlzott bevitele, illetve a zöldségek, a gyümölcsök, a rost és a kálcium csekély fogyasztása kiemelt táplálkozási kockázati tényezők. Az OÉTI 2013-as iskolai táplálkozás egészségügyi környezetfelméréséből kiderült, hogy az iskolák csaknem felében nem biztosították a napi nyers gyümölcsöt vagy zöldséget. Naponta kétszer kaptak a gyerekek fehér kenyeret vagy péksüteményt. Kevés volt a biztosított tej és tejtermék. Az ételek sótartalma pedig többszörösen meghaladta az ajánlást. Az iskolai étel és ital-automatákban az egészségtelen élelmiszerek domináltak. Az egészséges élelmiszerek kínálata csökkent. A büfék árukínálatában az egészséges és egészségtelen élelmiszerek aránya 30:70%, ami azért jelentős probléma, mert számos nemzetközi vizsgálat igazolta az elhízás és a cukros, szénsavas üdítők mértéktelen fogyasztása közötti összefüggést. TÁMOP A-14/

18 2. Célok 18 TÁMOP A-14/

19 A fentiekben bemutatott helyzetképből arra lehet következtetni, hogy az egészségmagatartás befolyásolása fontos beavatkozási lehetőséget jelenthet, mind az általános egészségmutatók javulásához, mind pedig az egészség-egyenlőtlenségek csökkentéséhez vezető úton (21). Az egészséges táplálkozás elterjesztése egyike azon beavatkozási pontoknak, ahol ez a pozitív irányú változás kezdeményezhető. Jelen kiadvány stratégiai célja ezért a táplálkozási kockázati tényezők előfordulásának csökkentése, fenntartható szokások kialakítása által, lehetőleg minél fiatalabb életkorban kezdve a beavatkozást. Ezáltal az egészségben eltöltött életévek számának növelése, valamint a krónikus, nem-fertőző betegségekből eredő, az egyénre, társadalomra és gazdaságra rótt terhek csökkentése. Az egészséges táplálkozás elterjesztését célzó beavatkozásoknak komplex rendszerben kell megvalósulnia a legnagyobb hatékonyság elérésének érdekében. A megvalósításhoz a szülőknek, pedagógusoknak, iskolaegészségügyi szolgálatnak, szakmai és civil szervezeteknek, országos és regionális ernyőszervezeteknek és a felsőbb országos, jogalkotó szerveknek is szerepet kell vállalnia. Egy-egy beavatkozási pont önmagában nem fejti ki a kellő hatékonyságát, azonban az egyes cselekvési, beavatkozási pontok egymás hatását erősítik. Jelen kiadvány széles célközönséget szólít meg, de elsősorban a pedagógusoknak és az iskola-egészségügyi szakembereknek kíván segítséget nyújtani célzott beavatkozások tervezéséhez. Ennek megfelelően e kiadvány közvetlen célcsoportjai a következők: Pedagógusok: a társas központú, egészségtudatos iskolai kultúra kialakítását ösztönző programok részesei és aktív alakítói az osztálytermi és azon kívüli iskolai nevelési folyamatokban egyaránt. Egyéb szakemberek (iskola-egészségügy, szociális szféra): az iskolai egészségfejlesztési programok partnerei, akiknek szaktudása segítheti a pedagógiai munkát, akár a tervezés, akár a megvalósítás szintjén. Intézményvezetők: szakmai fejlesztő és ellenőrző munkájukkal az iskolai egészségfejlesztési programok bevezetését, befogadását, működtetését és ezek kereteit határozzák meg. Természetesen az elérendő célok hatékony megvalósítása érdekében szélesebb célközönség formálható az alábbi szereplők bevonásával: Szülők: a célcsoport amely bár életkoronként eltérő mértékben jelentősen meghatározza és befolyást gyakorol az általános iskolás tanulók életkörülményeire, viselkedésére, értékrendjére - és ezen keresztül étkezési szokásaikra és lehetőségeikre is. A család hatékony megszólítása és érzékenyítése elősegíti az iskolai egészségfejlesztési kezdeményezések céljainak és értékeinek társadalmi elfogadását. Döntéshozók: helyi és országos szinten határozhatják meg az iskolai egészségfejlesztési programok, így az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztésének feltételrendszerét. A következő táblázatban a projekt és a szakanyag helyzetképből kiinduló, célcsoportokhoz illeszkedő célrendszere kerül bemutatásra. TÁMOP A-14/

20 Cél / Célcsoport Döntéshozók Intézményvezetők Az egészségtudatos magatartás széles társadalmi réteggel történő megismertetése, Motiváló: Megalapozó, nincs direkt hatása, de előfeltételeket, kereteket jelöl ki Ágazatközi megközelítés kialakítása az ifjúságügy, egészségügy, iskolaügy és mezőgazdaság területén dolgozó döntéshozók között Preventív: Az okok kialakulását befolyásolja Együttműködés erősítése helyi szinten a civil szektorban működő egyesületek, valamint a köznevelési rendszerben működő oktatási intézmények között. A hátrányos helyzetű fiatalok 20 TÁMOP A-14/

21 Pedagógusok Egyéb szakemberek Szülők elterjesztése valamint az egészségi kockázati tényezők megismertetése helyes szemléletet közvetítő ismeretek átadásával. A tanulók egészséges életviteléhez szükséges ismeretek megalapozása, az egészségvédelmi kérdések iránti érzékenység, érdeklődés felkeltése. Az esélyegyenlőség szellemében hozzájárulni a gyerekek, a fiatalok egészségtudatos műveltségének gyarapításához Az egészséges táplálkozással kapcsolatos pozitív érzelmek és attitűdök életre hívása a tanulókban A fiatalok egészségfejlesztő és egészségtámogató tevékenységei tanórán kívüli foglalkozások keretében is kibontakozhassanak. Személyes példamutatás, módszertani felkészültség Az egészséges táplálkozás beépítése a mindennapi rutinba, az egészséges választások elősegítése. Az egészséges táplálkozásra nevelés, a megfelelő döntések elősegítése. Az egészségfejlesztési programok elfogadtatása a szülői karral, aktív és passzív támogatás elérése. A programokban részt vevő diákok önállóságára és a jövőbeni önálló életük sikeres menedzselésére való nevelés. Az intézményi egészség-fejlesztési programok aktív/ passzív támogatása Együttműködés a civil egyesületek, illetve egyéb gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó szervezetek és a köznevelési rendszerben működő oktatási intézmények között korai iskola elhagyásának megelőzése TÁMOP A-14/

22 Cél / Célcsoport Döntéshozók Intézményvezetők Operatív: Az okok elemeit változtatja, okok kialakulását nem érinti Lehetővé tenni a hazai együttműködések, rendezvények és programok keretében a kulturális sokszínűség kölcsönös megismertetését. Intézményi és szabadtéri helyek felmérése, biztosítása az egészséges táplálkozás elterjesztésére. Iskolai szintű kezdeményezések segítése, bátorítása, az egészségfejlesztés melletti elkötelezettség erősítése. A tanórai és tanórán kívüli tevékenység során az egészségfejlesztési programokhoz szükséges feltételrendszer megteremtése. A fogyatékossággal élő, a veszélyeztetett körülmények között élő vagy egyéb hátrányos helyzetű fiatalok egyéni és közösségi kezdeményezéseinek támogatása, az érdekükben és velük együtt tevékenykedők működésének fejlesztése. Szakmai segítség nyújtása az e téren aktívan tevékenykedő aktivistáknak, szakembereknek. Szakemberek közötti tapasztalatcsere támogatása. A hasonló törekvésekkel, célkitűzésekkel dolgozó szervezetek felkeresése, kapcsolatteremtés. Programok hatékonyságának bizonyítása, a jó gyakorlatok (nemzetközi, hazai) átvétele, aktualizálása. Tűzoltó: Tüneti, az okozatok megjelenését változtatja, oki struktúrákat nem érinti A veszélyeztetett körülmények között élő fiatalok már korábban elszenvedett, 22 TÁMOP A-14/

23 Pedagógusok Egyéb szakemberek Szülők A tanulók ismeretanyagának bővítése a rendszeres, egészséges táplálkozás lehetőségeiről, szerepéről. Fiatalok kompetenciáinak fejlesztése, a fiatalok önszerveződésének kibontakoztatásában segítségnyújtás. A hagyományos ételek egészségesebb változatának megismertetése A gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának fejlesztése. A fiatalok egészségtudatos műveltségének gyarapítása Olyan, integráltan űzhető tevékenységek bevezetése a tanórán kívüli időszakba, amely alkalmas az egészséges táplálkozás elterjesztését célzó aktivitások lebonyolítására és megszervezésére. A hasonló törekvésekkel, célkitűzésekkel dolgozó szervezetek felkeresése és együttműködések kialakítása. A jó gyakorlatok (nemzetközi, hazai) átvétele, aktualizálása tanulási képességeiket negatívan befolyásoló tényezőinek kompenzálása TÁMOP A-14/

24 3. Szakirodalmi kitekintés 24 TÁMOP A-14/

25 A táplálkozási kockázat csökkentésével az egészségben eltöltött életévek száma növelhető. Az egészségfejlesztésnek komplex rendszerben kell megvalósulnia. A nagyobb hatékonyság érdekében minél több szinten kell egyidejűleg beavatkozni (egyén, környezet, kormányzat). A beavatkozások tervezésénél a következő alapelveket kell figyelembe venni: bizonyítékokon alapuló megközelítés, az esélyegyenlőség érvényesülése, prevenció megkezdése minél fiatalabb életkorban, élethosszan át tartó egészségfejlesztés, és multi-szektoriális gondolkodás. Az előző fejezetekben bemutattuk, hogy Magyarországon az egyes táplálkozási kockázati tényezők előfordulása igen jelentős. A magas só-, cukor-, és telített zsírsav bevitel, az elhízás, illetve az alacsony zöldség-, gyümölcs- és rost fogyasztás nagy arányban vannak jelen a magyar lakosság körében. Ennek következtében a táplálkozással összefüggő nem-fertőző betegségek prevalenciája EU viszonylatban is kiemelten magas. Szerencsére ezek a betegségek, az egészséges táplálkozási szokások széleskörű elterjesztésével és rendszeres testmozgással, jelentős részben megelőzhetők. Jelen fejezet célja, hogy összefoglalja az egészséges táplálkozás elterjesztését célzó intervenciós lehetőségeket, illetve ismertesse a beavatkozások tervezése során figyelembe veendő legfontosabb alapelveket. A lehető legnagyobb hatékonyság elérésének érdekében az egészségfejlesztésnek komplex rendszerben kell megvalósulnia. A beavatkozás számtalan módon történhet, azonban minél több szinten (egyén, környezet, kormányzat) történik egyidejűleg az intervenció, annál hatékonyabb, illetve költség-hatékonyabb lesz a program (22) A felnövekvő generáció egészségének szempontjából az országos és helyi döntéshozóknak, szakmai és civil szervezeteknek, az élelmiszeriparnak, az iskola egészségügynek, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt nagy szerepe van. Az egyes szereplők között sokrétű folyamatok, bonyolult kölcsönhatások figyelhetők meg, amelyek hatása az egészségre eltérő mértékű. Vitathatatlan azonban, hogy az egyes különálló színtereken történő beavatkozások önmagukban többnyire nem érik el a várt hatást. A sikeres egészségfejlesztés érdekében azonosítani kell a kulcsfontosságú tényezőket illetve szereplőket, és a közöttük lévő kapcsolatokat (22). Fontos a nemzeti, regionális és helyi szintű együttműködés szeptemberében az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) magas szintű ülést tartott a krónikus, nem-fertőző megbetegedések prevenciójáról (23, 24). Az ülés stratégiai célja a négy fő kockázati tényező (a dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a nem megfelelő testmozgás és az egészségtelen táplálkozás) előfordulásának csökkentése volt. (22). Az ENSZ találkozó eredményeként létrejött deklarációban hangsúlyozzák, hogy a tagállamoknak multi-szektoriális, költséghatékony, egész népességre kiterjedő beavatkozásokat kell végrehajtani az egészségtelen táplálkozás visszaszorítása érdekében. 3.1 Alapelvek Az alábbiakban felsorolt beavatkozási lehetőségek alapvetően két célt szolgálnak: 1) jobb fogyasztói tájékoztatás, 2) az egészséges választék elérhetővé tétele minél szélesebb körben. Az egészséges táplálkozás terén elindított valamennyi fellépésnek elsősorban három tényezőt kell figyelembe vennie. Először is végső soron az egyén felelős saját és gyermekei életmódjáért, elis- TÁMOP A-14/

26 merve ugyanakkor, hogy a környezet hatással van az egyén viselkedésére. Másodsorban, csakis a jól tájékozott fogyasztó képes helyes döntéseket hozni. Végül e téren csak úgy érhető el optimális eredmény, ha a különböző szakpolitikai területek (horizontális megközelítés) és a cselekvés különböző szintjei (vertikális megközelítés) kiegészítik egymást és egymással integráltak. Emellett fontos, hogy a beavatkozások tervezésénél figyelembe vegyük az esélyegyenlőség elvét, illetve, hogy a bevezetendő programok kellő tudományos megalapozottságúak legyenek. A maximális hatékonyság érdekében minél korábbi életkorban el kell kezdenünk az intervenciót, és lehetőség szerint minél szélesebb korosztályt kell bevonni. (25) Intervenció Jogalkotás Reklám- és marketing tevékenységek korlátozása Élelmiszer jelölés Egészséges táplálkozási wkörnyezet kialakítása Oktatás Nudging Iskolakert Rövid leírás A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazodó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. Két formája van: a törvényhozás és a rendeletalkotás. Olyan, a reklám- és marketing tevékenységet szabályozó önkéntes vagy jogi előírás, amely egyértelműen tiltja vagy korlátozza a népegészségügyi szempontból magas kockázattal rendelkező élelmiszerek, élelmiszercsoportok reklámozását illetve marketingjét. Lehet általános érvényű vagy csak egy adott célcsoportra vonatkozó (pl. gyermekeket célzó reklámok korlátozása). Az élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmának jelölése, valamint az egészségre vonatkozó egyéb információk feltüntetése a csomagoláson. Táplálkozási környezetnek nevezünk minden olyan helyet, ahol az emberek beszerzik és/vagy elfogyasztják az ételüket. Az egészséges táplálkozási környezet nem csak az egészséges élelmiszer-, illetve ételkínálat elérhetővé tételét jelenti. A meghatározás kiterjed a kulturált étkezési lehetőség megvalósítására (pl. szépen terített asztal), az elegendő étkezési idő biztosítására, illetve az ivóvíz illemhelyen kívüli elérhetőségére is. Az egészséges táplálkozásról szóló ismeretek átadása az egészségfejlesztés fontos pontja. Az oktatás célja, hogy a fogyasztók étel- és élelmiszer választását minél inkább az ajánlásoknak megfelelő irányba mozdítsa el, így hozzájárulva az egészséges táplálkozási szokások kialakításához. Az oktatás történhet egyéni, helyi vagy országos szinten. Az angol Nudge vagy Nudging egy újkeletű döntéstámogató módszer, melynek lényege, hogy tiltás vagy konkrét utasítások helyett pozitív megerősítéssel vagy indirekt módon próbálja rávezetni a fogyasztót a helyes döntésre, anélkül hogy korlátozná választásunk szabadságát. Az iskolakert általában az iskola területén vagy ahhoz közel eső helyen, növénytermesztés céljából használt földterület, melynek művelését és gondozását a tanulók, tanárok, sőt sok esetben a szülők vagy a helyi közösség egyéb tagjai végzik. Az iskolakert növénytermesztésen túl oktatási és rekreációs célokat is szolgál. 26 TÁMOP A-14/

27 3.2 Lehetséges intervenciós eszközök bemutatása Jogalkotás. A jogalkotás a kormányzatok kezében az egyik leghatékonyabb népegészségügyi eszköz a nem-fertőző betegségek megelőzésére, hiszen a szabályozás minden célzott szereplő számára kötelező érvényű jogi környezetet teremt (26). A kormányzatok számára több lehetőség is van jogszabályi úton csökkenteni a lakosság táplálkozási kockázatát. Ezek például az élelmiszeripar számára történő előírások, a reklám- és marketing tevékenységek korlátozása, vagy egyes célzott adóterhek bevezetése. Ma már számtalan hazai és nemzetközi példa van arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet az egyes népegészségügyi kockázatot hordozó táplálkozási tényezőket jogi szabályozás útján csökkenteni. A rendelkezések általában a bizonyítottan nagy egészségügyi kockázatot jelentő tényezőket célozzák meg (pl. só, transz zsírsav, alkohol) (27). Fontos lenne, hogy a jogi szabályozások Európán belül határokon átnyúlóan is egységesek legyenek, Csökkentsék a lakosság só bevitelét és az élelmiszerek sótartalmát (reformuláció). Az élelmiszerekben található transz-zsírsavat cseréljék többszörösen telítetlen zsírsavakra. Növeljék a társadalmi tudatosságot a táplálkozás és a fizikai aktivitás terén a média eszközeivel. Védjék az embereket a dohányfüsttől és tiltsák be a dohányzást a nyilvános helyeken. Hívják fel a figyelmet a dohányzás káros hatásaira. Tiltsák a dohánytermékek reklámozását, promócióját és szponzorálását. Emeljék az adók mértékét a dohánytermékek esetében. Korlátozzák az alkoholok hozzáférhetőségét a kiskereskedelemben. Tiltsák az alkohol tartalmú termékek reklámozását. Emeljék az adók mértékét az alkohol tartalmú termékek esetében. különösen olyan területeken, mint az élelmiszerek jelölése vagy a reklámok korlátozása. A WHO az alábbi cselekvési területeket javasolja a kormányzatok számára: Reklám- és marketing tevékenységek korlátozása. Az élelmiszer-reklám és az élelmiszer-marketing bizonyítottan befolyásolja a fogyasztói magatartást, a vásárlási szokásokat és ezáltal az étrendet, különösen gyermekek és fiatalkorúak esetében. Az Európai Unió egyes tagállamaiban már léteznek a gyermekeket célzó marketing tevékenységet korlátozó jogi intézkedések. Európá- TÁMOP A-14/

28 ban először az Egyesült Királyságban lépett életbe ilyen céllal jogszabály 2003-ban, de hasonló példát láthatunk Spanyolországban (PAOS-kódex), valamint Franciaországban is (28, 29, 30, 31) Egyes esetekben a korlátozások általános érvényűek, míg néhány ország csak az iskolákban vagy az óvodákban folyó marketinget szabályozza. Szintén különbség a tagállamok között, hogy van olyan ország, ahol a korlátozás kötelező érvényű jogszabályi előírás (pl. Franciaország), míg máshol egyes élelmiszeripari cégek önkéntes alapon tesznek vállalásokat (pl. Dánia). A tagállami szinten zajló folyamatok mellett az Európai Parlament és a WHO is szorgalmazza a magas só-, zsírés/vagy cukortartalmú élelmiszerek reklámozására vonatkozó közös fellépést, magatartási kódex bevezetését. Sajnos Magyarországon jelenleg kevés olyan, a reklám- és marketing tevékenységet korlátozó előírás vagy önkéntes felajánlás van, amely tiltaná a népegészségügyi szempontból magas kockázatú élelmiszerek, élelmiszercsoportok reklámozását. Mivel a gyermekek különösen védtelenek a reklámok szuggesztív erejével szemben, az egészséges táplálkozási szokásaik kialakítása érdekében a reklámozás korlátozása az ö esetükben kiemelten fontos lenne. (32,33) Élelmiszer jelölés. A tudatos fogyasztói magatartást segíti az élelmiszerek energia- és tápanyagtartalmának jelölése, valamint egyéb, az egészségre vonatkozó állítások feltüntetése a csomagoláson. Az Európai Unióban ezen a téren egységes rendeleti szabályozás van életben (Regulation (EU) No 1169/2011 ) (34), melynek hatálya kiterjed az élelmiszerek energia- és tápanyag tartalmának jelölésére és a csomagoláson szereplő, egészségre vonatkozó állításokra. A rendelet egy része december 13-val lépett hatályba, míg a tápanyag összetétel kötelező feltüntetése december 13-tól lesz érvényes. Ennek hatására jelenleg már csak olyan élelmiszereket lehet forgalomba hozni, amelyeken feltüntetett állítások a rendeltben előírtaknak megfelelnek. Az előírás az Európai Unió valamennyi tagállamára érvényes, hatálya kiterjed a piaci, a kereskedelmi, a kommunikációs, a marketing és promóciós tevékenységekre (35). A jogszabály célja, hogy: Megvédje a fogyasztókat a megalapozatlan, túlzó vagy hamis élelmiszerekkel kapcsolatos állításoktól, és megelőzze a fogyasztókat félrevezető gyakorlat alkalmazását. Egyértelmű, pontos információkat nyújtson a fogyasztók számára, ezzel lehetővé tegye az élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását. Előírja az élelmiszerek világos, érthető és olvasható jelölését. Biztosítsa az élelmiszergyártók számára a tisztességes verseny védelmét. Segítse az élelmiszeripari innovációkat, illetve ösztönözze a reformulációt Az élelmiszereken háromféle állítást találhatunk: A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások utalhatnak az energiatartalom, illetve az egyes tápanyagok vonatkozásában a termék előnyös tulajdonságára, így lehetnek megnövelt vagy csökkentett jelzővel ellátottak (pl. csökkentett energiatartalmú). Állítások utalhatnak az egyes élelmiszer összetevő illetve tápanyag élettani funkciójára (pl. a kalcium segíti a csontok felépítését). A harmadik típusú állítások az élelmiszerek vagy azok összetevőinek azon kedvező tulajdonságára utalnak, amelyek valamely betegség kockázatát csökkenti (pl. a D vitamin csökkenti a csontritkulás kockázatát). Mindhárom esetben csak azok az állítások tüntethetőek fel az élelmiszerek csomagolásán, amelyeket az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) jóváhagyott. Az információk csak tudományosan bizonyított adatokat közölhetnek a fogyasztók számára egyszerű, könnyen megérhető formában. 28 TÁMOP A-14/

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni? Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek

Ameghosszabbodott élettartam és az idősek Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások az idősek egészsége egészségügyi ellátások hozzáférhetőség fizikai és szellemi aktivitás mentális egészség betegségi kockázatok mérséklése szűrő-

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013.

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. 1 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Helyzetkép... 4 1.1.1 A magyar lakosság életkilátásai... 4 1.1.2 Ami a számok mögött van...

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Tegyél többet az egészségedért!

Tegyél többet az egészségedért! Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:

Részletesebben

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek

Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek 4. fejezet Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek Füzesi Zsuzsanna, Törőcsik Mária, Lampek Kinga Bevezetés A modern társadalom embere fél az örege- zióban a korábbi szemlélet, mely szerint

Részletesebben

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék

GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG

MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG AZ EGÉSZSÉGES CSALÁD PROGRAM ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG Health and Food safety 2 Európai Unió, 2015 / ProPager. Fotó: Michał Obrzut. Az alábbi dokumentumban közölt információk és vélemények

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN

TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN TERÜLETI-TÁRSADALMI ÉS IDŐBELI KÜLÖNBSÉGEK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZŐIBEN DR. SZILÁRD ISTV Á N -D R. SÜMEGI GYÖNGYI Jelen előadás az 1982 1987-ben a MONICA Project keretében

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Ügyiratszám:0003/16-MFK Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési stratégia a 2015. évi jogszabályváltozások alapján felülvizsgált változat Bács-Kiskun

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben