INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A m a g y a r v á l l a l a t o k f o r r á s h e l y z e t e 2 0 1 1 t a v a s z á n Összefoglaló Az MFB vállalati felmérései a forráskereslet erősödését jelzik az elmúlt másfél évben. Az korábbi eredményeihez hasonlóan 2011. tavasszal is az agráriumban a legélénkebb a forrásbevonási kedv, s a mezőgazdaságban a legnyitottabbak a vállalatok a különböző (banki, állami, uniós stb.) finanszírozási formák irányába. Az elmúlt egy évben különösen a KKV-szegmensben erősödött a forrásigény, elsősorban a fejlesztési források iránt tapasztalható növekvő kereslet következtében, ami a válság mélypontjáról való lassú elmozdulást jelzi. A fejlesztési célú forrásigény az 50-75-os exportárbevételű (azaz a két lábon álló, a belföldi mellett jelentős külföldi bevételekkel is rendelkező) cégeknél a legintenzívebb. Az elmúlt közel két évben a kereskedelmi banki hitelek jelentősége a vállalati finanszírozásban csökkenő irányt mutat, míg az állami és uniós források felértékelődése tapasztalható, s 2011 tavaszára az utóbbi két finanszírozási lehetőség fontossága a vállalatok számára elérte a banki hitelekét. Az EU-s és állami finanszírozási formák leginkább a mikro- és kisvállalatok körében élveznek nagy népszerűséget, a banki hitelek kedveltsége pedig elsősorban a nagyobb vállalatok körében magas. A következő egy évben a felmérés szerint a magyarországi vállalatok nagyobb aránya fordul EU-s és állami forrásokhoz, mint kereskedelmi banki hitelekhez, ugyanakkor a válaszadók fele továbbra is hitelfelvételben (kereskedelmi banki, egyéb pénzintézeti, MFB-s hitelben) gondolkodik. A vállalati szektor a pénzintézetek által támasztott korlátok közül továbbra is a magas kamatokat és a szűkös hitelkínálatot sorolja az első helyre. A feltételek 2010 elején voltak a legrosszabbak a vállalati vélemények alapján, azóta fokozatosan javuló tendencia tapasztalható. DDDAAaS VÁLLDDFFAGGGLGAAA vállalatok jelenlegi forráshelyzete Csökken a forráshiányos vállalatok aránya A magyar vállalatok ötödének nem volt szüksége külső forrásra még 2011 tavaszán sem. Az elmúlt másfél évben tapasztalt erősödő forrásigény a fejlesztési források iránti kereslet növekedéséből fakad, s egyre kisebb a napi működéshez szükséges források hiányával küzdők aránya részben a vállalatok kirostálódása, részben a finanszírozási környezethez való alkalmazkodás miatt (1. ábra). Ugyanakkor a 2011 tavaszán a forgóeszköz hitelek iránt újra felerősödő kereslet a vállalati szektor egy részének súlyosbodó gondjaira mutat rá (5. oldal). A folyó költségek fedezése leginkább az agráriumban okoz problémát, míg a külső forrásokra legkevésbé a szolgáltatószektor szorul rá (2. ábra). 1. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése és annak változása 20,0 54,6 25,4 19,7 56, 24,3 Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás 16,6 61,8 21,6 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: Vállalati forráshelyzet szektorális bontásban 25,9 69, 5,2 15,5 15,8 64,3 20,1 58,2 25,9 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A folyó kiadások rendezésében az egyes szektorokon belül nagy arányban szembesülnek finanszírozási nehézségekkel a növénytermesztő, az élelmiszeripari, az építőipari és szállító-raktározó vállalatok (3. ábra). A nagyvállalatok, illetve a külföldi ú cégek forrásellátottsága viszonylag rendezett a felmérés szerint, a mikrovállalatok kivételével a beruházási célú forrásszükségletek emelkedése tapasztalható az elmúlt másfél évben (4-5. ábra). Az exportárbevétel arányának emelkedése stabilizáló hatással van a vállalatok forráshelyzetére (a devizahitellel rendelkezők számára ráadásul az árfolyamkockázatot is csökkenti), a fejlesztési célú forrásigény az 50-75-os exportárbevételű cégeknél a legintenzívebb (6. ábra). 3. ábra: Vállalati forráshelyzet ágazati bontásban 4. ábra: Vállalati forráshelyzet vállalati méretkategória szerint 10 8 6 4 2 Gépjárműker. és -javítás 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 15,7 58,4 25,8 2009. tél 17,3 63,5 19,2 15,9 63,8 20,3 12,9 63,3 23,8 2011. 2009. tavasz tél 23,7 57,6 18,7 16,3 63,6 20,1 25,5 49, 25,5 2011. 2009. tavasz tél 18,5 54,9 26,6 16,6 62,9 20,5 27,8 43,1 29,2 2011. 2009. tavasz tél 18,2 43,9 37,9 18,5 50,6 30,9 2011. tavasz Agrárium Ipar Szolgáltatószektor A folyó költségek fedezésére sem elég a forrás Beruházásra már nem elegendőek a források Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források 10 5. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése osi forma szerint 9 8 7 6 5 4 3 2 1 15,9 67,6 16,5 21,4 17,3 47,6 31, Belföldi (magán) Állami/önkormányzati A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források 45,7 37, Külföldi * * a vállalat osai között található külföldi magán, ill. jogi személy 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 6. ábra: Vállalati forráshelyzet megítélése a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 18,2 14,5 59,9 64,8 21,9 20,6 23,2 66,1 10,7 16,7 59,3 79,5 24,1 6,8 13,6 15,1 18,8 52,8 32,1 37,5 43,8 0-1 10-25 25-5 50-75 75-10 10 A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források A vállalati szektor forrásbevonási tervei a következő egy évre Valamennyi szektorban növekvő forrásigény érzékelhető az elmúlt másfél évben A vállalati szektorban a forrásbevonási kedv erősödése érzékelhető az elmúlt másfél évben. 2009. telén a vállalatok negyede, 2011 tavaszán a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy biztosan tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban (1. ábra). A válságból való fokozatos kilábalást mutatja, hogy egyes ágazatokban például vegyianyag gyártás, gépipar a fejlesztési források iránti kereslet erősödik, ugyanakkor a forgóeszközök iránt kereslet megugrása jelzi, hogy a vállalatok egy része elsősorban építőipari cégek egyre nehezebben tud talpon maradni (5. oldal). A korábbi felméréseinkhez hasonlóan változatlanul az agrárszektorban a legélénkebb a forrásbevonási kedv (2. ábra). A mezőgazdasági vállalatok 9-a jelezte, hogy külső forrást fog igényelni a következő egy évben, kétharmaduk pedig határozott a forrásbevonást tekintve (az agrárcégek kétharmada a beruházásokhoz már pótlólagos forrásra szorul), ugyanakkor a szekunder és tercier szektorban a vállalatok harmada adta jelét az egyértelmű forrásbevonásnak. Mindhárom szektorban a forrásigény erősödése tapasztalható részben a fejlesztések emelkedő forrásigénye, részben a napi működés növekvő terhei miatt (3. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása 26,1 25,8 10,7 11,8 13,7 14,2 22,6 18,8 26,9 29,4 14,3 12,9 12,3 25,3 35,2 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2
Az agráriumon belül már jelzett ágazati sajátosságokból kifolyólag a növénytermesztő cégekre jellemző az átlagon felüli finanszírozási igény az felmérés szerint, az integráltabb tevékenységet végzők növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozó cégek között némileg kisebb arányban merül fel finanszírozási szükséglet. Az iparban elsősorban a jelentős állótőkét lekötő, nehézipari ágazatokban (fémfeldolgozás, energetika, vegyianyag gyártás) nagyobb a forrásigény, a könnyűipari szegmensben alacsonyabb mértékű a forrásbevonási kedv (4. ábra). A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint éves szinten 2010 végén-2011 elején több ágazatban is elérhette a hitelállomány csökkenése a mélypontot (5. ábra), amit az iparban tapasztalt erősödő forrásbevonási étvágy ugrásszerű emelkedése megerősít. A szolgáltató szektoron belül az exportra termelő vállalatokat kiszolgáló, valamint az élénk külső konjunktúrát leggyorsabban, legkönnyebben kihasználó szállítás és raktározás területén várható jelentős, a szektort meghaladó forrásbevonási aktivitás. A két lábon álló, azaz a hazai mellett jelentős külföldi piacokkal is rendelkező vállalatok körében várható a legintenzívebb forráskereslet a felmérés alapján a következő 12 hónapban (6. ábra). Ezek a cégek diverzifikáltabb piacaik révén védettebbek a kereslet ingadozásaival szemben, forint és devizabevételeik pedig mérséklik az árfolyammozgások jelentette kockázatokat, s hitelképességük is kedvezőbb. 1,7 6,8 5,1 20,3 66,1 2. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek szektorális bontásban 14,8 16, 13,1 13,9 10,7 28,3 15,1 23,5 33,1 31,5 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 3. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek változása szektorális bontásban 21,1 44,7 2009. tél 14,9 57,4 20,3 66,1 2011. tavasz 22,8 30,1 27,2 2009. tél 22,1 28,3 33,1 2011. tavasz 22,8 17,1 21,5 26, 2009. tél 23,5 31,5 2011. tavasz 10 8 6 4 2 4. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek ágazati bontásban Gépjárműker. és -javítás 5. ábra: A vállalati hitelállomány alakulása (év/év, forintban számolt teljes hitelállomány) 6. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 2008.03 Forrás: MNB 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 03 06 09 12 2011.03 15,4 15,1 10,3 10,9 6,7 16,7 6,9 11,1 25, 9,1 13,6 15,7 13,8 9,1 8,9 13, 12,5 15,1 10,2 11,1 19, 31,1 6,3 32,7 22,3 24,1 26,2 25, 50, 36,7 38,2 42,2 29,7 35,2 31,3 0-1 10-25 25-5 50-75 75-10 10 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Gépipar 3
A beruházások kulcsa a következő egy évben a forrásokhoz való hozzáférés lesz A vállalati méret növekedése a forrásbevonási aktivitás erősödésével jár: míg a mikrovállalatoknak kevesebb mint negyede, addig a nagyvállalatok közel fele jelzett egyértelmű forrásigényt a következő egy éves távlatban (1. ábra). Mivel a nagyobb vállalatok piaci helyzete általában stabilabb, így forrásokhoz való hozzáférése is könnyebb, különösen a válság és az abból való kilábalás idején, ráadásul a finanszírozói oldalról is kisebb korlátokkal találkoznak, ami könnyíti a forrásbevonást (12. oldal). Ugyanakkor az elmúlt egy évben különösen a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben erősödött a forrásbevonási hajlandóság, ott is elsősorban a fejlesztési források iránt tapasztalható növekvő kereslet következtében (5. oldal), ami a válság mélypontjáról való elmozdulást jelzi. A közép-magyarországi régióban kedvezőbb a vállalatok forrásellátottsága, mint a keleti és nyugati országrészben, a 2012. tavaszig várható vállalati forrásbevonási aktivitás viszont kiegyenlítettebb, s a közép-, nyugat- és kelet-magyarországi országrészben is nagyjából hasonló struktúrájú a vállalatok forrásigénye (2. ábra). A külföldi ossal is rendelkező vállalatok között stabilabb tőkehelyzetük, külföldi és anyavállalati forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük következtében viszonylag magas azok aránya, akik megtehetik, hogy nem vonnak be forrást (különösen hitelt), míg az állami és önkormányzati cégeknél relatíve nagy a forrásbevonás valószínűsége a következő 12 hónapban (3. ábra), s kiemelkedően népszerűek a banki hiteltermékek (8. oldal). A felmérés szerint a forráskereslet különösen abban a vállalati szegmensben lesz intenzív, ahol kapacitáshiány jelentkezik (4. ábra). Ez a vállalati kör azonban nagyon szűk, 2009 nyara és 2011 tavasza között 0,9-ról 1,4-ra emelkedett a gyakori és rendszeres kapacitáshiánnyal küzdő cégek aránya, míg az időszakonként kapacitáshiányt jelzők részaránya 12-ról 16,7-ra bővült. Minél intenzívebbek a következő 12 hónapra irányuló beruházások, annál erősebb a forrásbevonási szándék (5. ábra). A forrásigényt növeli, hogy ra a megelőző másfél évben 55 körüli arányról 66,5-ra ugrott a következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya. 1. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek vállalati méretkategória szerint 21,1 16,2 15,5 26,1 21,1 12,6 13,6 13,6 11,1 15,9 27,1 30,8 9,4 23, 43, 8,5 11, 6,1 25,6 48,8 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 25,9 69, 5,2 Közép- Magyaro 2. ábra: Jelenlegi forráshelyzet és a következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek földrajzi bontásban Jelenlegi forráshelyzet 15,5 15,8 64,3 58,2 20,1 25,9 Nyugat- Magyaro. Kelet- Magyaro. A folyó költségek fedezésére sem elég a forrás Beruházásra már nem elegendőek a források Forrásbevonási tervek a következő 12 hónapra 10 10 17,1 11,8 9 13,8 9 8 13,3 11,1 8 14,7 7 12,3 13,4 7 6 11,1 6 5 21,2 29,2 25,7 5 4 4 3 3 2 35,9 33,3 36, 2 1 1 Közép- Nyugat- Kelet- Magyaro. Magyaro. Magyaro. Nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez forrásbevonást Tervez forrásbevonást 3. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek osi forma szerint 12,3 16,3 20, 11,9 14,5 26, 35,3 Belföldi (magán) 16,3 4,7 20,9 41,9 Állami/önkormányzati 16,2 6,9 23,8 33,1 Külföldi * 10 * a vállalat osai között található külföldi magán, ill. jogi személy 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a vállalati kapacitáskihasználtság alapján Jelentős kapacitásfelesleg Szezonális kapacitásfelesleg Megfelelő Olykor kapacitáshiány Gyakori kapacitáshiány Szezonálisan változó felesleg és hiány 35,6 34,8 33,3 39,1 32,4 66,7 21,2 22,1 30,5 25,5 32,4 17,3 10,8 10,6 18,1 15,4 12,2 9,8 12,8 15,7 11,8 10,9 12,7 11,1 11,1 11,1 13,2 10,3 11,8 2 4 6 8 10 Tervez forrásbevonást Valószínűleg tervez Kivár Valószínűleg nem Nem tervez 5. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek a következő 12 hónap beruházási elképzelései alapján 9, 6,8 9, 13, 6, 11, 23,9 52,2 Tervez beruházást 43,2 26, Valószínűleg tervez 13,1 14,3 44, 11,9 20, 34, 22, 16,7 16, Kivár a beruházással 40,7 13,2 8, 8,8 Valószínűleg nem tervez 15,4 22, Nem tervez beruházást 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4
Forgóeszköz hitelek és fejlesztési források A konjunktúrát kihasználó és a régóta válságban lévő ágazatokban is erősödik a forráskereslet Az idei év tavaszán megugrott a fejlesztési források iránti vállalati kereslet, míg a forgóeszköz hitelek iránti igény 2009 nyara óta tapasztalt csökkenése nemcsak lefékeződött, hanem újra növekedésnek indult előbbi a külső konjunktúra révén egyre inkább napirendre kerülő fejlesztési szükségletek emelkedéséből fakad, míg utóbbi azt is jelzi, hogy a vállalatok egy részének az utolsó finanszírozási tartalékai is kimerülőben vannak (1-2. ábra). A forgóeszköz hitelek és fejlesztési források iránt az agráriumban a legnagyobb az érdeklődés (különösen az állattenyésztő cégek fejlesztés-centrikusak). Az iparban az ingatlanpiaci fejlesztések visszafogása következtében az építőiparban a legintenzívebb (65) a forgóeszköz hitelek iránti érdeklődés, míg a konjunktúrát jobban kihasználni képes gépgyártásban (28,8) és vegyianyag gyártásban (32,7) az egyik legalacsonyabb. A tercier szektorban a szállítási, raktározási ágazatban kiemelkedő mindkét forrástípus vonzereje (3-4. ábra). A vállalati méret növekedésével a forgóeszköz hitelek iránti kereslet növekedése tapasztalható, a fejlesztési források iránti vállalati igény azonban független a vállalatnagyságtól. A osi összetétel szerint a kizárólagosan belföldi ú vállalatoktól várható a legnagyobb beruházási aktivitás, mivel ott a legnagyobb a fejlesztési források vonzereje (5-6. ábra). 1. ábra: Következő 12 hónapra vonatkozó forrásbevonási tervek célja 6 5 4 3 2 1 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 31,8 3. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban szektorális bontásban 54,2 23,7 15,3 6,8 27,6 23,5 33,1 10,3 31,2 13,3 29, 32,1 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 11,7 11,7 16,1 10,5 19,7 15,8 14, 11,7 29, 19,1 18,8 16,6 31,9 24,6 21,6 25,7 28, 14,9 17,9 16,1 19,6 21,3 13,6 14,9 18,7 13, 7,4 3,6 19,3 36,6 21,6 29,5 13,9 12,7 13,6 12,3 9,1 22,9 29,9 28, 30,6 17,5 13,5 5,7 63,6 2009. 34,2 66, 36,4 Fejlesztési forrás 64,3 59,3 10,6 33,1 35,1 42,1 2009. 29,2 50,6 25,4 52, 40,1 Forgóeszköz finanszírozás 5. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban vállalati méretkategória szerint 11,7 29,4 53,6 53,9 55,6 11,9 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 13,8 2009. 11,5 8,5 12, (EU-s) pályázati önrész 25,5 3,3 38,6 2009. 2,9 43,2 2,3 Marketing 2009. 45,7 2,8 17,1 26,8 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 10 8 6 4 2 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalati válaszok alapján 4. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban ágazati bontásban 15,9 16,8 17, 15,3 17,4 19,5 18,6 12,2 8,5 50,1 53,6 55,1 6. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban osi forma szerint 31,7 33,3 9,7 25,4 Belföldi (magán) 27,9 23,3 30,2 Gépjárműker. és -javítás 18,6 16,9 Állami/önkormányzati 25,4 18,5 39,2 Külföldi * * a vállalat osai között található külföldi magán, ill. jogi személy 27,9 31,4 12,2 28,5 2009. 5
Átlag feletti arányban jeleznek forrásigényt a diverzifikált piacokkal rendelkező vállalatok A közép-magyarországi vállalatok körében átlag alatti a forgóeszközhitelek és fejleszési források iránti kereslet mivel itt felülreprezentáltak a szolgáltatócégek (1. ábra). A belföldi és exportpiacokkal nagyjából egyforma súllyal rendelkező vállalatok között a legnagyobb az igény mindkét forrásnemre, ugyanis a piacok diverzifikálása stabilizálja a vállalatokat és könnyebbé teszi a forráshoz jutást is (2. ábra). A beruházást tervező vállalatok közel háromnegyede (70,8-a) fejlesztési forrás bevonását tervezi a következő 12 hónapban, míg a szándékolt beruházástól függetlenül a megkérdezettek 4-a forgóeszköz hitelre is igényt tart (3. ábra). Azok a vállalatok mutatnak mindkét finanszírozási típus iránt átlag feletti érdeklődést, amelyek eredménye alig változott az elmúlt évben, és a következő egy évben sem várnak nagyobb nyereséget vagy veszteséget a sikeresebb/optimistább vállalatok kerülik a forrásbevonást, a sikertelenebb/borúlátó cégek pedig tisztában vannak vele, hogy nehezebben jutnak hozzá (4. ábra). Alapvetően termelésbővítési, -korszerűsítési és ingatlanberuházási tervek állnak a fejlesztési források iránti kereslet emelkedése mögött (5. ábra). Az élelmiszeriparban rendkívül alacsony a korszerűsítést, bővítést tervezők aránya, mivel a piaci optimizmus nagyarányú kihasználatlan kapacitásokkal párosul (6. ábra). 35 3 25 2 1. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban földrajzi bontásban 35,0 15,7 22,6 26,7 Közép-Magyarország Termelésbővítés új gépekkel Ingatlan beruházás K+F Képzés/oktatás Technológia korszerűsítés 10,3 25,1 33,8 30,8 Nyugat-Magyarország 10,7 25,7 33,3 5. ábra: Különböző fejlesztési források iránti kereslet* változása 30,3 Kelet-Magyarország 2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 10 12,5 9 24,4 27,1 36,2 30,9 25,9 8 46,7 25, 7 6 5 4 3 2 1 29,7 13,6 32,5 11,4 32,3 28,9 36,2 38,2 8,6 12,7 26,7 8,9 19, 18,2 17,8 29,6 9,3 25, 35,2 37,5 0-1 10-25 25-5 50-75 75-10 10 35 3 25 2 2. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a külföldi értékesítés teljes árbevételhez viszonyított aránya alapján 10 12,5 9 24,4 27,1 36,2 30,9 25,9 8 46,7 25, 7 6 5 4 3 2 1 Az eredmény a következő 12 hónapban Az eredmény az elmúlt 12 hónapban 9 8 7 6 5 4 3 2 1 29,7 13,6 32,5 11,4 32,3 28,9 4. ábra: Forgóeszközhitelek és fejlesztési források iránti kereslet a következő 12 hónapban a vállalati eredmény alakulása szerint minimum 5-kal nő 0-5 között nő nem változik 0-5 között csökken minimum 5-kal csökken minimum 5-kal nőtt 0-5 között nőtt nem változott 0-5 között csökkent minimum 5-kal csökkent 36,2 8,6 12,7 19, 18,2 17,8 31,6 29,3 24,7 31,6 27,7 32,4 28,2 21,6 24, 30,3 38,2 11,3 6,8 10,3 9,2 7,3 14,7 13,2 18,8 15,9 13,7 26,7 8,9 35,2 29,9 33,3 31,6 33,9 29,8 33,3 31,7 29, 29,5 29,6 9,3 35,2 37,5 30,5 30,6 27,6 30,6 36,4 25, 0-1 10-25 25-5 50-75 75-10 10 25,4 21,8 22,8 28, 26,6 2 4 6 8 10 Egyik sem Forgóeszköz hitel Fejlesztési forrás Mindkettő 6. ábra: Különböző fejlesztési források iránti kereslet* a következő 12 hónapban ágazati bontásban Termelésbővítés új gépekkel Technológiai korszerűsítés Képzés/oktatás Ingatlan beruházás K+F 15 1 5 2009. * a következő 12 hónapra tervezett forrásbevonási tervekre vonatkozóan 15 1 5 * vállalati említések százalékos aránya, többszörös választás lehetősége mellett Gépjárműkeresk. és -javítás 6
Különböző forrástípusok vállalati jelentősége A banki hitelek jelentőségének leértékelődése, az állami és uniós források szerepének erősödése tapasztalható a vállalatok nézőpontjából A vállalati szektor leginkább saját forrásaira támaszkodik, de finanszírozásában a banki, állami és EU-s eszközök is viszonylag fontosak (1. ábra). Az elmúlt közel két évben a kereskedelmi banki hitelek vállalati jelentősége csökkenő irányt mutat, míg az állami és uniós források felértékelődése tapasztalható (2. ábra), s 2011 tavaszára utóbbi két finanszírozási lehetőség népszerűsége elérte a banki hitelekét. Az európai uniós és állami finanszírozási formák leginkább a mikro- és kisvállalatok körében élveznek nagy népszerűséget, a banki hitelek kedveltsége pedig elsősorban a nagyobb vállalatok körében magas (3. ábra). Az agráriumban a többi szektorhoz képest valamennyi forrástípus relatíve nagyobb jelentőséggel bír, s az állami és uniós eszközök fontossága különösen kimagasló (4. ábra). A külföldi ban lévő vállalatok stabilabb tőkehelyzetük révén kevésbé szorulnak rá külső forrásbevonásra, míg a 10-ig hazai ú vállalatok az uniós és állami forrásokat is kiemeltebb fontosságúnak tekintik (5. ábra). A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok kevésbé tartózkodóak a banki forrásokkal szemben, mint a többi vállalat, ami azt jelzi, hogy a vállalati finanszírozásban a kereskedelmi banki hitelek jelentősége azok csökkenő szerepe ellenére is kiemelkedő (6. ábra). 1. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* Saját forrás Állami támogatások MFB hiteltermékek Tulajdonos/anyavállalat hitele Vevői vagy szállítói hitel Egyéb befektetői források Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 3. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* vállalati méretkategória szerint 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 2. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok jelentőségének alakulása* 2009. Állami támogatások Saját forrás * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus 4. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* szektorális bontásban Mikrovállalatok Saját forrás Mezőgazdaság Saját forrás Kisvállalatok Kereskedelmi bankok hiteltermékei Ipar Kereskedelmi bankok hiteltermékei Középvállalatok Nagyvállalatok ból megvalósuló támogatások Állami támogatások Szolgáltató szektor ból megvalósuló támogatások Állami támogatások 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus Saját forrás Kereskedelmi bankok hiteltermékei ból megvalósuló támogatások Állami támogatások 5. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése* osi forma szerint 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus Külföldi os is van Állami/önkormányzati 10 belföldi 6. ábra: Vállalati finanszírozásban szerepet játszó forrástípusok értékelése beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus Tervez Nem tervez Tervez Nem tervez beruházást a következő 12 hónapban forrásbevonást a következő 12 hónapban * 5 - legfontosabb forrástípus, 1 - legkevésbé fontos forrástípus Állami támogatások ból megvalósuló támogatások Kereskedelmi bankok hiteltermékei Saját forrás 7
A forrásbevonás tervezett csatornája A vállalati forrásbevonás során továbbra is a hitelek jelentik az elsődleges alternatívát A következő egy évben a felmérés szerint a magyarországi vállalatok nagyobb aránya fordul EU-s és állami forrásokhoz, mint kereskedelmi banki hitelekhez, ugyanakkor a válaszadók fele továbbra is hitelfelvételben (kereskedelmi banki, egyéb pénzintézeti, MFB-s hitelben) gondolkodik (1. ábra). 2009 nyara óta a kereskedelmi banki források iránti igény lényegében egy helyben toporog, míg az uniós és állami forrásbevonást tervezők aránya folyamatosan emelkedik a banki hitelekhez képest kedvezőbb kondíciók következtében (2. ábra). A kereskedelmi banki források iránt a közép- és nagyvállalati körben várható nagy érdeklődés, míg az EU-s és állami csatornákon elérhető pénzekre a kis- és középvállalati szegmensben mutatkozik jelentősebb kereslet (3. ábra). A mezőgazdasági cégek lényegében valamennyi forráslehetőséggel nagyobb arányban kívánnak élni a következő 12 hónapban, mint a másik két szektor vállalatai (4. ábra). Az állami és uniós források iránt a külföldi ossal is rendelkező cégek között tapasztalható jelentős érdeklődés (a nyereségességre való törekvés az ide tartozó vállalatok költségoldali gazdálkodásán kiemelten érezteti hatását), míg a beruházó vállalatok mintegy fele számol banki, állami, ill. kal (5-6. ábra). 1. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* Hitelfelvétel** Állami támogatás MFB hiteltermékek Tulajdonos/anyavállalat hitele Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Külső tőkebefektető bevonása Egyéb befektetői források Kockázati tőke Vállalati kötvénykibocsátás 1 2 3 4 5 6 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 3. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források vállalati méretkategória szerint* 55 5 45 4 35 3 25 2 2. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források* 2009. * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Hitelfelvétel (kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei) Állami támogatás Kereskedelmi bankok hiteltermékei 4. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források szektorális bontásban* Hitelfelvétel** Állami támogatás MFB hiteltermékek Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Nagyvállalatok Kisvállalatok Külső tőkebefektető bevonása 1 2 3 4 5 6 7 Középvállalatok * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Mikrovállalatok ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 5. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források osi forma szerint* Hitelfelvétel** Állami támogatás MFB hiteltermékek Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Külföldi *** 1 2 3 4 5 6 Állami/önkormányzati * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges Belföldi (magán) ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei *** a vállalat osai között található külföldi magán, ill. jogi személy Hitelfelvétel** Állami támogatás MFB hiteltermékek Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel Vevői vagy szállítói hitel Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Hitelfelvétel** Állami támogatás Vevői vagy szállítói hitel Tulajdonos/anyavállalat hitele MFB hiteltermékek Külső tőkebefektető bevonása Egyéb befektetői források Egyéb pénzintézetek hiteltermékei Vállalati kötvénykibocsátás Nem tervez beruházást a következő 12 hónapban Tervez beruházást a következő 12 hónapban Kockázati tőke 1 2 3 4 5 6 7 8 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 6. ábra: A következő 12 hónapban potenciálisan említett finanszírozási források beruházási aktivitás szerint* 1 2 3 4 5 6 * vállalati válaszok arányában, többszörös választás is lehetséges ** kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek, MFB hiteltermékei 8
Hiteligénylésnél mérlegelt vállalati preferenciák A kamatok mellett egyre nagyobb figyelmet kap a hitelek futamideje A magyarországi vállalatok hitelfelvétel során a hitelkamatot veszik elsősorban számításba, másodsorban pedig az egyéb forrásköltségeket vizsgálják (1. ábra). Az előző egy évben az állami és felértékelődésével, a kereskedelmi banki források vállalati pozíciójának mérséklődésével némileg csökkent a különféle hitelköltségek jelentősége, míg a futamidő egyre nagyobb figyelmet kap (2. ábra). Leginkább a szolgáltató szektorba tartozó cégek mérlegelik a banki kamatokat, míg az agrárcégek a hitelek fedezetét és futamidejét veszik leginkább számításba (3. ábra). Az agráriumban a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó vállalatok figyelnek legjobban a kamatszintre, míg az iparon belül a nagy állótőkeigényű ágazatokban (fémfeldolgozás, építőipar, vegyianyag gyártás) magasabb a kamat jelentősége (4. ábra). A vállalati méret növekedése a futamidő, fedezet és saját erő bizonyos leértékelődésével jár, a kamat- és egyéb költségek azonban nagyjából azonos hangsúlyt kapnak mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok között (5. ábra). A beruházni szándékozók a kamatokat, míg a forrásbevonást nem tervező vállalatok a hitelek futamidejét értékelik fontosabb szempontnak mint a többi cég (6. ábra). Egyéb forrásköltségek mértéke Hitelelbírálás gyorsasága Devizaárfolyamok változása Forint-deviza hitelkamatkülönbség * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 1. ábra: Vállalati Teljes minta hiteligénylés során mérlegelt szempontok* Hitel fedezete Hitel futamideje Saját erő nagysága Türelmi idő Egyéb forrásköltségek mértéke Hitel fedezete Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor Hitel futamideje * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 3. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok szektorális bontásban* 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 5. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok vállalati méretkategória szerint* 5,00 4,75 4,50 4,25 4,00 3,75 3,50 3,25 3,00 Egyéb forrásköltségek mértéke 2009. * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 2. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok változása* Hitel fedezete Hitel futamideje Saját erő nagysága 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4. ábra: Vállalati hiteligénylés során a kamatszint megítélése* Gépjárműker. és -javítás * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont 6. ábra: Vállalati hiteligénylés során mérlegelt szempontok beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* 4,6 * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont Saját erő nagysága Egyéb forrásköltségek mértéke 4,4 Hitel futamideje 4,2 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok * 1 - nem szempont, 5 - nagyon fontos szempont Hitel fedezete Hitel futamideje Saját erő nagysága 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,0 3,8 Tervez Nem tervez Tervez Nem tervez beruházást a következő 12 hónapban forrásbevonást a következő 12 hónapban Hitel fedezete Egyéb forrásköltségek mértéke 9
A hitelfelvételi körülmények változása az elmúlt egy évben Újra emelkedő kamatok, tovább romló hitelkondíciók, melyek főleg a kisebb vállalatokat sújtják A magyar bankrendszer a romló jövedelmezőség (magas forrásköltség, portfolióromlás, különadó, stb.) következtében csak mérsékelten hitelez, a vállalati szektor pedig főleg a deviza kölcsönök visszafizetése következtében hónapok óta nettó törlesztő (1. ábra). A magyarországi vállalati hitelkamatok 2010 második felében emelkedni kezdtek: a forinthitel kamatok 2010 eleji szinteket értek el márciusban, míg a bankközi euró források drágulását a bankok az euróhitelek kamataiban is érvényesítik, s e tendencia folytatódása várható a következő hónapokban is (2. ábra). A negatív irányba tartó folyamatokat a vállalati szektor is érzékeli: a hitelpiacon a devizaárfolyamok változásában, a hitelkínálat és kamatok alakulásában látja a legnagyobb mértékű visszaesést 2011 tavaszán, 2010 nyara óta pedig inkább további kisebb-nagyobb mértékű romló tendenciát tapasztalnak az egyes tényezők alakulásában (3-4. ábra). A kisebb vállalatok kedvezőtlenebbnek látják a hitelezési piac alakulását, mint a nagyobbak (a mikrovállalatok tapasztalatai különösen a hitelkínálat terén negatívak), regionálisan pedig a kelet-magyarországi vállalatok véleménye a leginkább lesújtó (5-6. ábra). 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 2. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok milliárd Ft 100 75 50 25 0-25 -50-75 -100-125 2009.01 2009.04 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 2009.07 2009.10 01 04 07 10 2011.01 Forrás: MNB 2011.04 100 75 50 25 0-25 -50 milliárd Ft -75-100 -125 14 12 1 8 6 4 2 Forrás: ECB, MNB 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 01 04 07 10 2011.01 2011.04 2011.07 * 3 hónapos bankközi kamatok ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 3. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* 4. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban* Devizaárfolyamok változása A bankok hitelkínálata Forint-deviza hitelkamatkülönbség Egyéb forrásköltségek mértéke Hitel fedezete Saját erő nagysága Hitelelbírálás gyorsasága Hitel futamideje Türelmi idő 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 5. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban vállalati méretkategória szerint* Devizaárfolyamok változása A bankok hitelkínálata** Forint-deviza hitelkamatkülönbség 2009. 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 ** módszertani változás 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban földrajzi bontásban* Devizaárfolyamok változása Devizaárfolyamok változása A bankok hitelkínálata A bankok hitelkínálata Forint-deviza hitelkamatkülönbség Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Forint-deviza hitelkamatkülönbség Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Közép-Magyarország 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 10
Jelentős ágazati szóródások: az állattenyésztés, energetika, építőipar, turizmus területén átlagot meghaladó mértékű romlást tapasztalnak a vállalatok a hitelfelvétel terén A külföldi ú vállalatok a devizaárfolyamok, az állami és önkormányzati cégek pedig a kamatok és hitelmennyiség tekintetében érzékelnek relatíve kismértékű romlást (1. ábra). Az ipari vállalatoknál valamivel kedvezőtlenebbek a mezőgazdasági- és szolgáltatóipari cégek tapasztalatai a hitelezési piaci mozgásokról (2. ábra). Az agráriumon belül az állattenyésztő cégek, az iparon belül az energetikai, építőipari vállalatok, míg a szolgáltató szektoron belül a turizmus, vendéglátás területén tevékenykedő szereplők jeleznek jelentősebb romlást. A szállító, raktározó vállalatok helyzete speciális: nagyobb arányú devizabevételeik révén a többi ágazattól eltérően kedvező(!) irányú folyamatokat tapasztalnak az árfolyamok alakulásában, míg a kamatok és hitelkínálat tekintetében ez az iparág szembesült leginkább romló feltételekkel (3-5. ábra). A devizaárfolyamok alakulását tekintve a szolgáltató szektorban, a hitelkínálat változását nézve az agráriumban, míg a hitelkamatok mozgását vizsgálva az iparban tapasztalható az ágazati vélemények között legnagyobb szóródás. A beruházást tervező vállalatok tapasztalatai csupán a hitelkínálat esetében kedvezőbbek, mint a többi vállalaté, míg a hitelfelvételben gondolkodó vállalatok a devizaárfolyamok alakulásában érzékeltek átlagnál kisebb mértékű romlást (6. ábra). 1. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban osi forma szerint* 2. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban szektorális bontásban* Devizaárfolyamok változása Devizaárfolyamok változása A bankok hitelkínálata A bankok hitelkínálata Forint-deviza hitelkamatkülönbség Belföldi (magán) Állami/önkormányzati Külföldi ** 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 ** a vállalat osai között található külföldi magán, ill. jogi személy 3. ábra: A devizaárfolyamok elmúlt 12 hónapos változásának megítélése* Gépjárműkeresk. és -javítás 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 Forint-deviza hitelkamatkülönbség Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatószektor 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 4. ábra: A banki hitelkínálat elmúlt 12 hónapos változásának megítélése* Gépjárműkeresk. és -javítás 5. ábra: A hitelkamatok mértékének elmúlt 12 hónapos változásának megítélése* 6. ábra: Hitelfelvétel különböző feltételeinek változása az elmúlt 12 hónapban beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 Gépjárműkeresk. és -javítás 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 Tervez Nem tervez Tervez Nem tervez beruházást a következő 12 hónapban Forint-deviza hitelkamatkülönbség A bankok hitelkínálata forrásbevonást a következő 12 hónapban Devizaárfolyamok változása 11
Hitelfelvételnél tapasztalt pénzintézeti korlátok A hitelintézeti akadályok 2009 vége óta mérséklődnek, bár továbbra is jelentősek A vállalati szektor a pénzintézetek által támasztott korlátok közül továbbra is a magas kamatokat és a szűkös hitelkínálatot sorolja az első helyre (1. ábra). A feltételek 2009 végén voltak a legrosszabbak a vállalati vélemények alapján, azóta fokozatosan javuló tendencia tapasztalható a felmérés szerint (2. ábra). Az iparban a szűkös hitelkínálat, a szolgáltató szektorban a kamatszint jelenti a legnagyobb akadályt a forrásbevonást tervező vállalatok számára, míg a mezőgazdasági vállalatok mindkét tényezőt kiugróan mostohának, egyúttal hasonló mértékűnek látják (3. ábra). A kisebb vállalatok általában kedvezőtlenebbnek ítélik a pénzintézeti elvárásokat, mint a nagyobb cégek, ugyanakkor a saját erő hiányát a mikrovállalatok mellett a nagyvállalatok is átlagnál jobban emelték ki (4. ábra). A nyugat-magyarországi cégek kevésbé tapasztalnak akadályokat a pénzintézetek részéről, mint a többi vállalat, mivel általában jobb exporthelyzetük révén kedvezőbb a hitelintézeti megítélésük és hitelképességük (5. ábra). A beruházást tervező vállalatok valamivel kisebb akadályokba ütköznek, mint a többi cég, míg a forrásbevonást fontolgató vállalatok a hitelkínálat szűkösségét tekintik relatíve nagy hitelintézeti fékezőerőnek (6. ábra). 1. ábra: Pénzintézetek Teljes minta által támasztott legjelentősebb akadályok* 2. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok változása* Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya Kedvezőtlen hitelfelvételi kondíciók Biztosíték hiány (ingatlan) Biztosíték hiánya (kezességvállalás) Biztosíték hiánya (bankgarancia) Biztosíték hiánya (tárgyi eszköz) Üzleti terv elutasítása * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 3. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok szektorális bontásban* Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 2009. * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 4. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok vállalati méretkategória szerint * Mezőgazdaság Mikrovállalatok Ipar Kisvállalatok Szolgáltató szektor Középvállalatok Teljes minta Nagyvállalatok Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 5. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok földrajzi bontásban* Magas kamatok Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 6. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok beruházási és forrásbevonási szándék szerinti bontásban* Magas kamatok 4,2 4,0 * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 3,8 Szűkös hitelkínálat 3,6 3,4 Saját erő hiánya Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország Közep-Magyarország 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 * 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály 3,2 Tervez Nem tervez Tervez Nem tervez beruházást a következő 12 hónapban forrásbevonást a következő 12 hónapban Saját erő hiánya Szűkös hitelkínálat Magas kamatok 12