TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Felsőoktatás finanszírozás nemzetközi tendenciák A szervezetfejlesztés irányai és lehetőségei a magyar felsőoktatásban Szolnoki Főiskola, 2013. december 12. Dr. Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem
Európa Pénzügyileg fenntartható egyetemek (Financially sustainable universities, EUA): növekvő hallgatói létszámok növekvő társadalmi felelősségvállalás gazdasági válság
Oktatási kiadások a GDP arányában: közoktatás - 2009
Oktatási kiadások a GDP arányában: felsőoktatás - 2009
A bevételek diverzifikálása Alaphelyzet (survey alapján) állami finanszírozás: 70-75% hallgatói hozzájárulás: 8-10% a magánszektorral kötött kutatási/oktatási szerződések: 6-7% magán adományok: 4-5 % szolgáltatások eladása: 3-4% EU strukturális alapok: 2-3%
Állami finanszírozás Általában valamilyen képlet alapján történik, ahol a képletben input és output paraméterek egyaránt jelen vannak. Egyre több a teljesítmény-kritérium. Létszámokhoz kötött mutatók dominálnak. Versenyeztetett és célzott alapok is jelen vannak. Education at a Glance 2012: kiadási adatok az ábrákon
Válság és költségvetési kiadások
Válság és költségvetési kiadások EUA Public Funding Observatory
Nem állami bevételek növelése, gazdálkodás Az intézményi autonómia a legfontosabb előfeltétel. Átláthatóság, elszámoltathatóság. Teljes költségen alapuló elszámolás (full cost accounting) módszerének propagálása, lassú terjedése. Európai egyetemek: a személyi költségek 60-90%-oz is kitesznek. Kevés a manőverezési lehetőség.
Ajánlások (EUA) Intézmények A bevételek diverzifikációja épüljön be a stratégiai célok közé Beruházás az emberi erőforrásokba Ösztönző rendszer kialakítása az oktató és nem-oktatói karra egyaránt Okos környezeti partnerbevonási stratégia
Ajánlások (EUA) Állami fenntartók Állami beruházás a felsőoktatásba: megcélozni a 3%-ot A kiegészítő források ne helyettesítsék az állami beruházást Megfelelő szabályozási környezet kialakítása az autonómia figyelembe vételével A pénzügyi szabályok stabilitása és egyszerűsítése A társfinanszírozás helyett teljes költség alapú követelmények bevezetése, ha lehetséges
Költségmegosztás Tandíjpolitikák (Marcucci-Johnstone, 2007) Ingyenes felsőoktatás: nincs tandíj. (Ez ugyanakkor nem zárja ki más, nem túlzottan jelentős mértékű díjak így különösen beiratkozási díjak, adminisztrációs díjak, illetve diákszervezetek kötelező tagdíjai kötelező előírását, illetve fizetését.) A régi európai és magyar modell.
Tandíjpolitikák Általános, előre fizetendő tandíjra épülő tandíjpolitika. (Természetesen az általános tandíj-fizetési kötelezettséget a diákok egy része számára a központi, illetve az intézmény által adható mentességek és ösztöndíjak részben vagy egészben semlegesíthetik. Amennyi ben lehetőség van a tandíjat fedező mértékű diákhitel felvételére, a hallgatók önkéntes választása alapján az előre fizetendő típusú tandíjak is halaszthatóvá válhatnak, azaz a hallgatót terhelő tényleges fizetési kötelezettség kitolható a kereső életszakaszra.) Erre látszott áttérni a magyar kormányzat 2011-ben.
Tandíjpolitikák Duális tandíjpolitika. (Állam által finanszírozott, tandíjmentes képzés zárt keretszámok kal és általában a tanulmányi teljesítményekre épülő előzetes szelekcióval, és részben vagy egészen előre fizetendő tandíjakból fenntartott képzés az ingyenes helyekről kimaradt többi hallgató számára.) Az elmúlt 10-15 év magyar, illetve közép-kelet-európai modellje. Erősen ellenzett az esélyegyenlőtlenségi implikációk miatt.
Tandíjpolitikák A végzés utánra halasztott, jövedelemfüggő törlesztésű tandíj (amelyet eufemisztikusan általában nem is tandíjnak, hanem például hozzájárulásnak neveznek) az alaphelyzet minden hallgató számára. Az ilyen tandíjakat a jövedelemfüggő törlesztés mellett az is megkülönbözteti a hagyományos, előre fizetendő (up-front) tandíjak fizetésének sima diákhitellel való elhalasztásától, hogy ezek esetében sokszor nincs kamat és kezelési költség, ugyanakkor a kint lévő tandíjadósság értékállóságát az adósság éves inflációs rátával történő indexálásával biztosítják. Az ilyen rendszerekben a tandíj előre vagy az előírtnál gyorsabban történő megfizetését jelentős kedvezményekkel ösztönözhetik. Új európai fejlemény, de már alkalmazott angolszász módszer.
Tanulságok Sokféle modell, mechanizmus és technika elképzelhető, de az európai értékrendben nagy hangsúlyt kap a felsőoktatás kiemelt stratégiai szerepe, az állami források magas részaránya, nem csökkenő állami részvétel mellett növekvő forrásbevonás az intézményi autonómia biztosítása a gazdálkodásban, új, hozzáértő intézményi vezetés, menedzsment, stabil, minőségre ösztönző oktatási és kutatási környezet, a munkaerőpiaccal szorosabb kapcsolatban álló intézmények, méltányosság, esélyegyenlőtlenség.