Felsőoktatás-finanszírozás: adaptálható nemzetközi jó gyakorlatok

Átírás

1 Felsőoktatás-fnanszírozás: adaptálható nemzetköz jó gyakorlatok Nagy Sándor Gyula, PhD egyetem adjunktus, Vlággazdaság Tanszék dékánhelyettes, Közgazdaságtudomány Kar Budapest Corvnus Egyetem Mnőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP /

2 Kutatás célja 1. A kválasztott országok/tartományok felsőoktatás rendszerének fnanszírozás folyamatanak feltárása (döntéshozatal, ellenőrzés, források, kadások). 2. Ezen belül a vállalkozó szféra kapcsolódás pontjanak feltárása (forrásokhoz való hozzájárulás és annak feltétele, alvállalkozók bevonásának mkéntje és aránya). 3. A fentekből adódó hatékonyság és mnőség különbségek feltárása. 4. Gyakorlat javaslatok megtétele a magyar felsőoktatás hatékonyabb működéséért.

3 Kutatás módszertana 1. Felsőoktatás-rányítás és fnanszírozás - nemzetköz trendek és haza gyakorlat dokumentum elemzés és nterjúk 2. Ország esettanulmányok: országos / regonáls szabályozás fnanszírozás rendszere mnőségalapú fnanszírozás szerepe Közvetlen ntézmény jó gyakorlat feltárás: adatkezelés és ellenőrzés vállalkozó kapcsolatok és forrásbevonás mobltás elemek a fnanszírozásban fnanszírozás adatok nylvánossága

4 Kutatás eredménye Az általános, de részleges tandíj bevezetése a jelenleg poltka környezetben valószínűleg kvtelezhetetlen. Azonban az állam fnanszírozás évek óta tartó csökkenése, nagyjából állandó hallgató létszámmal az állam fenntartású ntézmények egy részét a működésképesség határára sodorta, és (egyes esetekben radkáls) megtakarítás programokra késztet a felsőoktatás ntézményeket Ez egyértelműen az oktatás, valamnt a hallgató szolgáltatások színvonalának csökkenéséhez fog vezetn.

5 Kutatás eredménye Kelet-közép-európa tapasztalatok Robbanásszerű expanzó, amelynek során a hallgató létszám többszörösére nőtt lényegében a térség összes országában. Ezzel a bővüléssel a költségvetés források nem voltak képesek lépést tartan, vagys az expanzó csak a hallgató hozzájárulások bevonásával volt lehetséges.

6 Kutatás eredménye Nyugat-európa tapasztalatok 1. A német állam felsőoktatás fnanszírozásával kapcsolatos flozófa: a költségek fedezése elsősorban és sznte kzárólagosan a fenntartó, tehát a szövetség állam vagy a tartomány feladata. Sem a szövetség / regonáls kormányzatok, sem pedg maguk az egyetemek nem látják szükségesnek magán-, lletve vállalkozó források bevonását a rendszerbe.

7 Kutatás eredménye Nyugat-európa tapasztalatok 2. Elsősorban nem az állam által allokált forrásokból, hanem elsősorban a hallgatók által fzetett tandíjból mely természetesen dákhtellel támogatott lehet fnanszírozn az angol felsőoktatás rendszert. A fnanszírozásban a kutatás együttműködéseknél nem csak a nagyvállalatoknak, de a kkv-szektornak és az önkéntes adományoknak, támogatásoknak s jókora szerepe van.

8 Kutatás eredménye Nyugat-európa tapasztalatok 3. A magántőke állam felsőoktatásba történő bevonása Francaországban kezdet szakaszban van. Jellemzően magánvállalkozások egy-egy ntézménnyel együttműködve, konkrét programok megvalósítására nyújthatnának támogatásokat, lletve ösztöndíjprogramokkal segítk a hallgatók továbbtanulását, melyet a franca állam adókedvezményekkel s ösztönöz.

9 Javaslatok 1. Beratkozás, regsztrácós vagy admnsztrácós díj A franca, katalán és osztrák gyakorlat: BA euró, MA euró félévente Ez fedezné hallgatóknak nyújtott nformatka szolgáltatások, a könyvtár működtetése (beleértve a dgtáls tananyagokat), valamnt esetleg a karrertanácsadás és trénngek költséget.

10 Javaslatok 2. Vállalkozó forrásbevonás A franca és brt gyakorlat alapján egyetemenként egy ösztöndíjalap létrehozása amelyre befzetett összegek után (maxmált értékhatárral) magánszemélyek szjakedvezményt, vállalatoknak társaságadókedvezményt kaphatnának. Hasonló felajánlások esetén, amennyben az adórendszer módosítására nem kerülhet sor lyen formában, javasoljuk bevezetn, hogy mnden 1 Ft megszerzett támogatást az állam egészítsen k 1 Ft-tal (sávosan csökkenő trenddel, maxmáltan)

11 Javaslatok 3. Lengyel fnanszírozás modell Du Dpu 0,7 0,3 0,35 S 0,35 K 0,1 J Dc D c p 0,1 B 0,05 U 0,05 W Du az adott ntézmény költségvetés támogatása, Dc az összes ntézményre jutó támogatás, D p u az adott ntézmény előző év támogatása, D p c az összes ntézményre jutó előző év támogatás, S a hallgató létszámokból képzett mutató, K az oktató összetételből képzett mutató, J a dák-tanár arány fenntarthatóságát jellemző mutató, B a kutatás tevékenységek mutatója, U a habltácós és doktor eljárásokra vonatkozó jogosultságok mutatója, W pedg a nemzetközséget mérő mutató

12