Szakkollégiumok Magyarországon

Átírás

1 Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP /

2 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A működés alapvető folyamatainak leírása (szakmai munka, felvételi, döntéshozatal, finanszírozás) 2. A szakkollégiumi munka hozzáadott értékének, a tagságra gyakorolt hatásának vizsgálata Melyek a képzés céljai, a fejleszteni kívánt készségek és kompetenciák A szakkollégium jelentette mobilitási lehetőség 3. Erőforrások mobilizálásának vizsgálata Kapcsolathálózatok egymás között és jó munkaerőpiaci pozíciókat birtokló szereplőkkel 4. Szakmapolitikai javaslatok Minőségi mutatók Pályázati rendszer

3 A beérkezett adatok köre 1. Dokumentumelemzés 2. Intézményi lekérdezés 3. Hallgatói lekérdezés

4 Mi a szakkollégium? 1) Saját szakmai program szakmai teljesítmény a tagság feltételeként 2) Széleskörű autonómiára épülő önkormányzatiság; 3) Öntevékenység, különös tekintettel az önképzésre; 4) Közéletiség, társadalmilag felelős értelmiség képzése 5) Együttlakás vagy az arra való törekvés

5 A szakkollégiumi szféra mérete a kollégiumok 108 szakkollégium azonosítása 88 kollégium rendelkezik honlappal 75-ről találtunk egyéb információt 48 válaszolt a kérdőívre 45 akkreditációs kérelem Minden régióban van szakkollégium főleg a nagy egyetemvárosokban Budapesten van körülbelül 40%-uk

6 A szakkollégiumi szféra mérete a tagság Teljes lista Az intézményi kérdőív alapján Férőhelyek száma Aktív tagok száma Egyéb tagok száma összes tag bejáró tagok passzív tagok végzett aktívak ,30 22,36 2,13 14, ,35 16,43 2,64 16, ,13 21,96 1,83 17, ,23 16,30 1,85 16,17

7 Szakkollégiumi modellekaz Egyesületi modell KÖZGYŰLÉS (KÜLDÖTTGYŰLÉS) VÁLASZTMÁNY TITKÁR Állandó és eseti bizottságok, önkéntesen dolgozó tagok IGAZGATÓ/ IGAZGATÓ HElYETTESE K FELSŐOKT. INTÉZMÉNY/ FENNTARTÓ ADMINISZTRÁCIÓ

8 Szakkollégiumi modellek- Kisegyetemi modell Baráti Kör/Tanári Testület FENNTARTÓ Igazgató Igazgatóság/vezetőség ADMINISZTRÁCIÓ VÁLASZTMÁNY Hallgatók Közgyűlése

9 Szakkollégiumi modellek Fenntartói modell FENNTARTÓ Igazgató Igazgatóság/vezetőség ADMINISZTRÁCIÓ VÁLASZTMÁNY Hallgatók Közgyűlése

10 Szakmai rendszer Jelentős különbségek az egy kurzusra jutó hallgatók számában: Végzettséget adó 11 Végzettséget nem adó 19 Nem szisztematikus 30

11 Szakmai célok Vannak, akik az egyetemi képzésnél jobbat akarnak, és vannak, akik az egyetemi képzésnél többet akarnak. Végzettséget adó és szisztematikus rendszerek: Az egyetemi munka elmélyítése Egy adott képzési területen Általános értelmiség-képzés Nem szisztematikus Adott szakhoz, területhez kiegészítő kurzusok, ismeretek Az egyetemi tanulmányok támogatása Általános értelmiség-képzés

12 Oktatók Összesen 710 oktató 21 kollégiumban van státuszban oktató (összesen 122) Állandó oktatók a kisegyetemi modellben (átlagosan 9.75), iletve a tutori képzést működtető szakkollégiumokban jellemzőek (átlagosan 16). Az alkalmi oktatók aránya a tagi státuszú oktatók között magasabb jelentősen (24,2%) 50% 40% Az oktatók munkáltató szerinti megoszlása 36% 47% 40% 30% 20% 10% 0% 21% 18% 16% 10% 5% 5% 2% fenntartó saját egyetem tudományos szféra vállalati noprofit állandó alkalmi

13 Eredmények Átlagosan 12 kurzus/év 94%-os kurzusteljesítési arány A kollégiumok 80%-a készít kiadványokat Mindössze 17% nem tervez TDK-t (44% még nem írt, de tervezi) Átlagosan 10 TDK tanévenként

14 Öntevékenység

15 Öntevékenység Tisztségek szakkollégium-típusok szerint egyesületi kisegyete mi fenntartói Jelenleg betölt Korábban betöltött Tervezi Nem, és nem is akar 40,7% 31,6% 16,6% 11,1% 23,8% 19,0% 23,8% 33,3% 14,5% 11,8% 15,5% 58,2% Összesen 100,0% (253) 100,0 (42) 100,0% 110)

16 Öntevékenység-projektek Vezet., vagy vezetett-e olyan projektet amelyben legalább három szakkollégista munkáját kellett irányítania? (%) Jelenleg vezet Korábban vezetett Eddig nem Nem is tervezi Egyesületi 21, ,4 11,9 Kisegyetemi 11, ,9 26,2 Fenntartói 7,5 13, ,4

17 Társadalmi érzékenység Részt vesz-e a Szakkollégiumi mozgalom egyeztetésein? (db)

18 Társadalmi érzékenység civil aktivitás A civil szervezeti részvétel hasonló az országos (EVS) eredményekhez (20% körül) Az önkéntesség jelentősen magasabb (41% a 11,9%-al szemben) a Nemzeti Önkéntes Stratégia tervezete 30%-ot irányoz elő 2020-ra Részt vesz-e a kollégium az alábbi programokban? 70%-uk próbált valamilyen problémamegoldási módszert egy közügy kapcsán (bojkott, petíció, tiltakozó levél, demonstráció, stb.)

19 Mobilitás

20 Amiben nincs különbség Multidiszciplináris képzések Jellemzőek a kiscsoportos oktatási formák, gyakorlati jellegű képzés Konferenciaszervezés Magas órateljesítési arány (átlagosan 94,7%)