Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban

Átírás

1 Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban A felsőoktatás teljesítményének fenntartható mérhetősége Sándorné Kriszt Éva MTÜ, FENNTARTHATÓSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 2025-BEN Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése MTA Székház, Budapest, november 19.

2 Témakörök A felsőoktatás főbb jellemzői Fenntarthatósági dilemmák Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból Teljesítményelvű felsőoktatás lehetséges indikátorai Összegzés

3 A felsőoktatás főbb jellemzői I. A hét művészet Az első egyetemek: Tudásközpontok Professzorok és diákok szoros közössége Autonóm szervezetek Tudományos kérdésekben függetlenek Tisztelet, presztízs

4 A felsőoktatás főbb jellemzői II. Az első egyetemek és székhelyük: 1088 Bologna: Olaszország 1170 Párizs: Franciaország 1222 Padova: Olaszország (diákok 22 országból) 1364 Krakkó: Lengyelország 1367 Pécs: Magyarország Valóban nemzetközi intézmények magas hallgatói mobilitással

5 A felsőoktatás főbb jellemzői III. Változó elvárások Múlt Együttműködésen alapuló működés Rendszeres oktatói és hallgatói csere Tudósok megosztották kutatási eredményeiket, baráti, szakmai kapcsolatok Jelen Globalizálódás és diverzifikálódás Versenyképesség szerepe nő különösen a minőség fenntartásában

6 A felsőoktatás főbb jellemzői IV. Küldetése Funkciói: Oktatás, Kutatás (K+F+I), Harmadik misszió A felsőoktatási intézmények területi elhelyezkedése (EMMI, 2015)

7 A felsőoktatás főbb jellemzői V. Teljesítmény rangsorolása Cél a legjobbnak lenni A top felsőoktatási intézmények angolszászok A valóságban több mint felsőoktatási intézmény van a világon Fejődési feladatok és perspektívák Fenntarthatóság Változatlanság

8 Fenntarthatósági dilemmák I. Négy fenntartandó alapvető erőforrás: humán, társadalmi, természeti gazdasági erőforrások Szüksége lesz minden generációnak emberi erőforrásokra: megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban élő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, s így képességeik elvesszenek a társadalom számára. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013. március 25.)

9 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia ( ) Fenntarthatósági dilemmák II. A felsőoktatás hagyományos szerepének fenntartása és/vagy modernizálás Visszatérő kérdések: Sok vagy kevés az intézmény? Mi sok és mi kevés? Hazai vagy nemzetközi összehasonlításban? Eltömegesedett-e a felsőoktatás? Megfelelő-e a területi megoszlás? Szétaprózódott-e a szakstruktúra? Szaktisztítás szükséges, vagy profiltisztítás?

10 Fenntarthatósági dilemmák III. Probléma: A hazai oktatási rendszer komoly fenntarthatósági kihívások előtt áll. (NFFS Előrehaladási Jelentés, 2015) Megoldás feltétele: A minőség folyamatos javítása Minőség értelmezése Minőség filozófiai értelemben Minőség megfelelőség értelemben Minőség a felsőoktatásban

11 Fenntarthatósági dilemmák IV. Hogyan mérhető a minőség? Nem minden megszámolható, ami számít és nem minden számít, ami megszámolható (Albert Einstein)

12 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból I. Mi az ami mérhető és hogyan? A mérés fogalma, feladata A mérőeszköz megválasztása A mérés bizonytalansága Az adatok feldolgozása Mérhető és nem mérhető dolgok Mérési szabályok

13 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból II. A felsőoktatási tevékenység mérési problémái Mit mérjünk? Jelentkezések, jelentkezők száma Első helyes jelentkezők száma Felvettek száma Versenytársakhoz való viszony Hallgatói/munkaadói elégedettség Minőség

14 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból III. A BGF ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA JELENTKEZETT ÉS FELVETT LÉTSZÁM ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (FELVI.HU, 2015) Képzési szint Szak Képz. terület 1. helyen jelentkező (fő) Részesedés (%) Összes jelentkező (fő) Felvettek (fő) Részesedés (%) Képző intézmények száma A andragógia BÖLCS 37 10, ,29 11 A emberi erőforrások GAZD , ,48 13 A A A A A A gazdaságinformatiku s gazdálkodási és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás (három nyelven) nemzetközi tanulmányok INFO , ,10 15 GAZD , ,64 26 GAZD , ,45 17 TÁRS 60 6, ,60 14 GAZD , ,04 13 TÁRS 56 6, ,66 16 A pénzügy és számvitel GAZD , ,98 17 A A A turizmus-vendéglátás (három nyelven) üzleti szakoktató [kereskedelmi] üzleti szakoktató [vendéglátó] GAZD , ,00 15 GAZD 4 100, ,00 1 GAZD 24 63, ,97 2

15 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból IV. A BGF MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA JELENTKEZETT ÉS FELVETT LÉTSZÁM ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (FELVI.HU, 2015) Képzési szint Szak Képz. terület 1. helyen jelentkező (fő) Részesedés (%) Összes jelentkező (fő) Felvettek (fő) Részesedés (%) Képző intézmények száma M pénzügy GAZD , ,70 7 M számvitel GAZD 83 27, ,90 7 M marketing GAZD 63 13, ,94 9 M M M M M nemzetközi tanulmányok (két nyelven) nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (két nyelven) turizmus-menedzsment (két nyelven) tanári [4 félév [közgazdásztanár (kereskedelem és marketing)]] tanári [4 félév [közgazdásztanár (turizmusvendéglátás)]] TÁRS 53 10, ,45 11 GAZD 55 17, ,39 12 GAZD 48 53, ,84 5 PED 35 72, ,70 2 PED , ,00 1 M vállalkozásfejlesztés GAZD 51 12, ,51 9

16 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból V. A LEGTÖBB HALLGATÓT FELVETT INTÉZMÉNYEK (MINDEN KÉPZÉSI SZINT, MUNKAREND ÉS FINANSZÍROZÁSI FORMA, 2015) (FELVI.HU) Intézmény neve Felvettek (fő) 1. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Óbudai Egyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem 2577

17 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VI. VERSENYTÁRSELEMZÉS II. - A BUDAPESTI HALLGATÓI LÉTSZÁMOK GAZDASÁGTUDOMÁNYI KÉPZÉSI TERÜLETEN 2012/2013. TANÉVBEN (ALAPKÉPZÉS, NAPPALI MUNKAREND) (OH, 2014)

18 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VII. A 2014-BEN VÉGZETT, A 2013, ILLETVE 2014 JÚNIUSÁBAN VÉGZETTEK ÉS A DPR-KÉRDŐÍVRE VÁLASZOLÓ HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSI IDEJE (2014)

19 Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VIII. A HALLGATÓK FELE MÁR AZ ABSZOLUTÓRIUM MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJÁBAN RENDELKEZETT FŐÁLLÁSÚ MUNKAVISZONNYAL. (DPR, VÉGZETT HALLGATÓK (2013, 2014) Az abszolutórium megszerzésekor betöltött állás jellemzői:

20 Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai I. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák Teljesítményelvű oktatási-tanulási környezet Képzések száma Lemorzsolódás aránya Külföldi hallgatók száma Duális képzésben résztvevők aránya (Fokozatváltás a felsőoktatásban c. stratégia 2015)

21 Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai II. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák: Világszínvonalú kutatás 1000 munkavállalóra jutó K+F foglalkoztatottak száma Felsőoktatási K+F+I költség a GDP %- ában Doktori fokozatot szerzettek aránya Felsőoktatásban keletkező idegen nyelvű publikációk száma

22 Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai III. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák A felsőoktatás harmadik missziója Felsőoktatás, kamarai, önkormányzati kollaborációk/egyeztető fórumok száma Spin-off cégek száma

23 Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai IV. A közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatósága Eltérések a piaci ösztönzőktől Mérés: 3 E effectiveness (eredményesség) efficiency (hatékonyság) economy (gazdaságosság)

24 Összegzés Megváltozott a felsőoktatás szerepe. A stratégiában érvényesülnie kell a fenntarthatósági szempontoknak. Teljesítményelvű felsőoktatás megvalósításhoz tartós, kiszámítható indikátorrendszer szükséges. Fontos az egyes intézmények pozicionálás, küldetésének világos megfogalmazása

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!