JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

Átírás

1 JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló Országos adatok Intézményi adatok Finanszírozási forma szerinti megoszlás Tagozat szerinti megoszlás Képzési szint szerinti megoszlás... 14

3 Vezetői összefoglaló A jelentés összefoglalja az ELTE-re és az ország felsőoktatási intézményeibe jelentkező és felvett hallgatók adatait. Az adatokat az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatósága és az Oktatási Hivatal bocsátotta a Minőségügyi Iroda rendelkezésére. Az Egyetemen a jelentkezési és felvételi adatok alakulásának tendenciája az országos csökkenő tendenciához igazodik. Országos szinten a felsőoktatásba jelentkezők száma 213. évben volt a legalacsonyabb, ugyanúgy az ELTE összes és elsőhelyes jelentkezéseinek esetében is, míg a sikeres felvételik száma 215-ben volt a legkevesebb országosan és az ELTE-n is. Az ELTE-re a Savaria Egyetemi Központtal (SEK) együtt a 217-es alapeljárás során összesen jelentkezés érkezett, és ebből minden harmadik fő első helyen jelölte meg az Egyetem valamely szakát. Az idei évben azonban, még ezzel együtt is kevesebben jelentkeztek, mint a 216-os évben. Az országos jelentkezési és felvételi adatokhoz viszonyítva az ELTE adatait, megközelítőleg minden kilencedik (11,86%) felsőoktatásba jelentkező diák az ELTE-t jelölte meg első helyen, és hasonlóan minden kilencedik felvett diák (12,8%) lett az Egyetemünk hallgatója. A vizsgált négy tudományegyetemen (ELTE, PTE, DE, SZTE) az előző évhez viszonyítva a jelentkezések száma mindenhol csökkent, míg a felvettek száma csak a SZTE esetében volt kevesebb. 217-ben az ELTE-re felvett hallgatók 82%-a állami ösztöndíjas képzésben kezdhette meg tanulmányait, és ez az arány megegyezik az előző két tanév ösztöndíjas hallgatói arányaival. Hasonlóan alakult a nappali tagozatos hallgatók aránya is, ugyanis a hallgatók 8 %-a nappali munkarendben kezdhette meg a tanévet. A hallgatói létszám-csökkenés mind az alap-, mind pedig a mesterszakra felvett hallgatók számának alakulásában kimutatható, míg az osztatlan tanári képzésre évente folyamatosan növekedett a felvett hallgatók száma. Megjegyzés A Minőségfejlesztési Bizottság a következő évi jelentés előkészítésekor áttekinti a jelenleg alkalmazott értékelés módszertanát, és ha szükséges, a további elemzéseket annak figyelembevételével készíti el a Minőségügyi Iroda.

4 Országos adatok 1 Az elmúlt nyolc évben 217-tel bezárólag - az ELTE-re beadott jelentkezések és felvettek számának alakulása az országos csökkenő tendenciához igazodik. Országos szinten a felsőoktatásba jelentkezők száma a legalacsonyabb a 213. évben volt és ugyanez figyelhető meg az ELTE összes és elsőhelyes jelentkezéseinek esetében is. A sikeres felvételik száma ugyanakkor, 215-ben volt a legkevesebb országosan és az ELTE-n is. Az idei felvételi alapeljárásban az összes felsőoktatási intézménybe jelentkezők száma ( fő) alig haladta meg a 215-ös szintet ( fő), pedig 216-ban úgy tűnt megáll a továbbtanulni szándékozók számának csökkenése ( fő). Az ELTE jelentkezési és felvételi adatainak vizsgálatakor figyelembe kell venni, a 217 februárjában megvalósult ELTE és Savaria Egyetemi Központ (SEK) integrációt. Az elemzésben azok a jelentkezők, akik még a Nyugat-magyarországi Egyetemre adták be jelentkezésüket, de már az ELTE-be integrálódott Savaria Egyetemi Központban kezdték meg tanulmányaikat, ELTE-s jelentkezéseknek és felvetteknek minősülnek. Azért, hogy a tendenciát ne torzítsa az ELTE-be integrált jelentkezések és felvettek száma, az elemzésben minden esetben jelöljük azt, hogy az adatok tartalmazzák-e a szombathelyi kampusz adatait, vagy sem. A szombathelyi szakokra alapeljárásban jelentkezést adtak be (az összes ELTE jelentkezés 6,99%-a), ebből elsőhelyes 827 fő volt (az összes elsőhelyes jelentkezők 6,59%-a) és sikeres felvételit 527 fő tett (az összes ELTE-re felvett hallgató 6,1%-a). Az ELTE-re a SEK-el együtt a 217-es alapeljárás során összesen jelentkezés érkezett, ebből fő első helyen jelölte meg az Egyetem valamely szakát. Ez a szám még a SEK hallgatókkal együtt is kevéssel alatta marad az 216. évi adatoknak ( fő). 21-től vizsgálva az elsőhelyes jelentkezők számának változását, a számok csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 21-ben még jelentkező jelölte meg első helyen az ELTE-t, addig 217-ben ezt már csak fő tette. Megfigyelhető, hogy a két év viszonylatában az elsőhelyes jelentkezők száma jelentősen csökkent, az összes jelentkezések számához viszonyított aránya azonban közel azonos maradt. 21-ben ez az arány 34,15%, 217- ben pedig 35,6%, vagyis az összes jelentkezés közül továbbra is minden harmadik elsőhelyes jelentkező. Az országos jelentkezési és felvételi adatokhoz viszonyítva az összes elsőhelyes jelentkezésből 11,86%-ot, míg az összes felvetteknek 12,8%-át az ELTE mondhatja magáénak, vagyis minden kilencedik felsőoktatásban tanuló diák az ELTE hallgatója. Ezek az arányok hasonlóak a korábbi években mértekkel. 1 Az országos összehasonlító elemzés során a számok kizárólag a felvételi alapeljárás jelentkezési és felvételi adatait foglalják magukba, tekintve, hogy az Oktatási Hivatal jelen sorok írásakor (217. szeptember) az országos pótfelvételi adatokat még nem küldte meg.

5 Országos elsőhelyes jelentkezések száma ELTE elsőhelyes jelentkezések száma Országos felvettek száma ELTE felvettek száma 1. ábra: Az általános felvételi eljárás során felsőoktatási szakokra beadott elsőhelyes jelentkezések és a felvettek számának alakulása országosan és ELTE szinten idősorosan ELTE DE PTE SZTE 2. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során beadott jelentkezések számának alakulása idősorosan A négy nagy (tudomány)egyetemre beadott jelentkezések, elsőhelyes jelentkezések és felvett hallgatók számának változását vizsgálva, a már említett országos szinten is megfigyelhető csökkenő tendencia érvényesül. Az ELTE és a másik három nagy egyetem jelentkezési és felvételi adatai között a különbség ha nem vesszük számításba a SEK integráció miatt 217-ben megjelenő jelentkezési és felvételi adatokat- a vizsgált 7 évben nem változott jelentősen. A Debreceni Egyetemhez (DE) viszonyítva évente átlagosan közel 85-zal, az Szegedi

6 Tudományegyetemhez (SZTE) közel 1 -rel, a Pécsi Tudományegyetemhez (PTE) viszonyítva pedig átlagosan mintegy 15 -rel több jelentkezés érkezik az ELTE-re. Az elsőhelyes jelentkezéseket tekintve az SZTE-t és a DE-t átlagosan évi 4, a PTE-t átlagosan évi 6 jelentkezéssel előzi meg az ELTE ELTE DE PTE SZTE 3. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során beadott elsőhelyes jelentkezések számának alakulása idősorosan ELTE DE PTE SZTE 4. ábra: A négy nagy (tudomány)egyetemre az általános felvételi eljárás során felvett hallgatók számának alakulása idősorosan

7 Intézményi adatok 2 Az intézményi adatok elemzése is azt mutatja, amit már az országos adatok bemutatásakor is megállapítottunk, hogy a 217-es felvételi eljárás (alap- és póteljárás együtt) során a jelentkezők és felvettek száma egyaránt csökkenést mutat a SEK adatai nélkül, a 216. évhez hasonlítva. A benyújtott összesen jelentkezésnek több mint 33%-a elsőhelyes jelentkezés volt és az első helyen jelentkezőknek több mint 7%-a nyert felvételt az Egyetemre, hasonlóan a korábbi évek arányaihoz. Ha együtt vizsgáljuk a budapesti és a szombathelyi kampuszok adatait, akkor is ugyanezek az arányok láthatóak: jelentkezésből elsőhelyes (33,88%) és ebből 9 73 fő (7,21%) lett hallgatója az ELTE-nek Összes jelentkezés száma Elsőhelyes jelentkezések száma Felvettek száma 5. ábra: Az összes általános és pótfelvételi eljárásban az ELTE-re jelentkező és felvett hallgató számának változása idősorosan (217- ben a SEK nélkül) 2 Az intézményi adatok elemzése során, a grafikonokon szereplő számok a felvételi alap- és póteljárás jelentkezési és felvételi adatait is tartalmazzák. Az osztatlan tanári szakok jelentkezési és felvételi adatai kari bontásban kerülnek szerepeltetésre.

8 Év Kar ÁJK BGGyK BTK IK PPK 3 TáTK TÓK TTK ELTE * 217 Arány* % Arány % Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Összes jelentkezés Első helyes jelentkezés Felvettek Elsőhelyes jelentkezés (217*/216)% 123,85% 19,63% 1,5% 14,74% 83,46% 11,16% 69,92% 84,35% 95,32% Felvettek (217*/216)% 112,9% 114,16% 98,85% 98,5% 115,14% 95,32% 87,15% 86,78% 99,71% Elsőhelyes jelentkezés (217/216)% 123,85% 19,63% 16,45% 117,14% 95,3% 119,3% 75,36% 9,96% 12,27% Felvettek (217/216)% 112,9% 114,16% 14,62% 18,32% 127,64% 112,26% 93,52% 92,8% 16,29% 1. táblázat: Az összes ELTE-re jelentkező és felvett hallgató számának változása karonként, idősorosan (*SEK nélkül) A kari bontású felvételi adatokat az előző tanév adataihoz hasonlítva megállapítható, hogy a SEK hallgatói nélkül, öt kar kevesebb (BTK, IK, TáTK, TÓK, TTK), míg három kar (ÁJK, BGGyK, PPK) több hallgatóval kezdi meg a 217/218-as tanévet. A SEK hallgatóinak figyelembevételével csak a TTK-n és a TÓK-on csökkent a hallgatói létszám az előző tanévhez képest. A legnagyobb növekedés a PPK esetében észlelhető, ahol az elsőéves hallgatók száma negyedével emelkedett az előző tanévben felvett hallgatók számához képest. Finanszírozási forma szerinti megoszlás A 217-ben ELTE-re felvételt nyert 9 73 fő 82%-a állami ösztöndíjas képzésben kezdhette meg tanulmányait idén szeptemberben, amely arány megegyezik a SEK nélkül vizsgált arányokkal és az előző két tanév ösztöndíjas hallgatói arányokkal is. 3 A jelentkezések/jelentkezők számánál 216-ig a PPK oszlopa tartalmazza az összes tanári mesterszakra érkezett jelentkezést, tekintettel arra, hogy a felvételi eljárás során e karra érkeztek a jelentkezések. A felvettek számánál a tanári mesterszakok szétbontásra kerültek az adott szakot ténylegesen gondozó kar szerint. 217-ben már a tanári mesterszakra érkezett jelentkezések/jelentkezők is a szakot ténylegesen gondozó kar szerint kerültek a kimutatásba.

9 Kari viszonylatban a 217/18-as tanévben a SEK hallgatói nélkül az IK-n és a TáTK-on 5%- ot megközelítő mértékben, a TÓK-on és a TTK-n 1% felett, míg a SEK hallgatóival a TÓK és a TTK esetében 5-1% közötti mértékben csökkent az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók aránya. A költségtérítéses hallgatók aránya a (SEK hallgatók nélkül) legnagyobb mértékben közel a felére a PPK-n (57,65%) és a TÓK-on (55,1%) csökkent. Ugyanígy csökkent az önköltséges képzésben résztvevők száma 217-ben a BTK-n is, ahol így majdnem 2%-kal kevesebb fizetős hallgató kezdi meg tanulmányait az egy évvel korábbihoz képest. Mind az állami ösztöndíjjal támogatott, mind a költségtérítéses hallgatók száma 1% körüli mértékben növekedett az ÁJK és a BGGyK esetében Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses 6. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása finanszírozási formánként, idősorosan (SEK nélkül) Év Finanszírozási forma ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses

10 Év Finanszírozási forma ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE * 217 Változás* % Változás % Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses Állami ösztöndíjjal támogatott Költségtérítéses Állami ösztöndíjjal támogatott (217*/216)% Költségtérítéses (217*/216)% Állami ösztöndíjjal támogatott (217/216)% Költségtérítéses (217/216)% 18,56% 114,41% 1,51% 93,76% 121,35% 96,14% 89,16% 86,87% 99,63% 113,69% 111,67% 78,89% 11,83% 57,65% 93,66% 55,1% 85,33% 1,7% 18,56% 114,41% 16,44% 16,72% 133,8% 17,71% 95,41% 91,49% 16,29% 113,69% 111,67% 82,78% 112,5% 7,59% 121,46% 63,27% 12,67% 16,31% 2. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása finanszírozási formánkét, idősorosan, kari bontásban (*SEK nélkül) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 21,73% 8,12% 8,93% 8,73% 3,9% 26,68% 6,84% 5,93% 4,55% 13,62% 11,45% 26,65% 19,52% 19,15% 16,69% 9,5% 11,2% 6,72% 5,93% 1,66% 11,24% 1,2% 13,7% 9,52% 8,93% 8,4% 32,92% 3,85% 31,12% 4,73% 5,42% 7,96% 8,53% 9,79% 6,12% 3,41% 3,64% 4,17% 4,55% ,72% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 7. ábra: Az állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1)

11 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 3,44% 6,51% 3,88% 4,88% 4,16% 3,15% 9,77% 3,19% 1,76% 8,89% 12,48% 14,9% 13,34% 8,27% 11,57% 3,19% 8,24% 3,32% 5,53% 6,73% 9,28% 17,3% 11,27% 6,62% 15,61% 11,36% 9,23% 11,19% 2,64% 11,71% 23,64% 4,36% 12,43% 3,9% 35,38% 8,% 28,5% 51,46% 41,83% 47,53% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 8. ábra: Az önköltséges képzésekre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1) Tagozat szerinti megoszlás Az egyetemi szintű tagozat szerinti bontásból látható, hogy a 217-ben sikeresen felvételizők többsége (8%) továbbra is nappali tagozatos képzésben kezdi meg tanulmányait és csak minden ötödik hallgató indítja részidős munkarendben a tanévet. Az egyetemi tendenciától teljesen eltérő képet mutat a BGGyK azért, mert a karok közül egyedül esetében haladja meg a részképzéses hallgatók száma (58 fő) a nappali tagozatosokét (242 fő) és a számuk 216-hoz hasonlítva tovább növekedett. A kari tendenciákat alaposabban vizsgálva (SEK hallgatók nélkül) megállapítható, hogy a nappali munkarendben tanulók aránya csak a BGGyK-n (11,26%) és a PPK-n (112,45%) növekedett. A részidős képzésű (esti és levelezőképzés) hallgatók száma a TÓK (8,56%) kivételével minden karon magasabb az előző tanévhez képest. A TÓK-on ebben a tanévben 63 fővel kevesebb hallgató kezdett részidős képzésű munkarendben, a TTK-n pedig csak a szombathelyi kampuszon indítottak levelező tagozatot.

12 nappali levelező esti 9. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása munkarend szerint, idősorosan Év * 217 Változás* % Változás % Munkarend ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE nappali részidős nappali részidős nappali részidős nappali részidős nappali részidős nappali részidős Nappali 1,% 11,26% 98,48% 92,3% 112,45% 95,11% 91,36% 87,71% 96,63% (217*/216)% Részidős képzés (217*/216)% 134,35% 121,53% 124,24% 115,72% 128,19% 114,29% 8,56%,% 114,1% Nappali 1,% 11,26% 12,8% 14,56% 126,42% 15,6% 98,4% 89,43% 12,5% (217/216)% Részidős 134,35% 121,53% 281,82% 118,78% 133,56% 742,86% 86,42% 34,% 126,13% képzés (217/216)% 3. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása munkarend és kar szerint, idősorosan (SEK nélkül) 4 A táblázatban a részidős képzés megnevezés alatt a levelező és esti tagozatos hallgatók létszáma összevontan szerepel.

13 1% 9% 21,46% 22,45% 19,67% 19,91% 18,7% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 7,33% 6,75% 1,76% 9,56% 9,11% 9,55% 8,72% 9,5% 32,2% 3,78% 6,34% 7,24% 6,84% 9,58% 8,72% 8,58% 9,7% 1,28% 11,96% 9,2% 9,4% 8,64% 34,9% 32,79% 33,42% 2% 1% % 2,51% 3,18% 3,3% 3,4% 3,56% 7,91% 8,68% 8,74% 8,62% 8,92% ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 1. ábra: A nappali tagozatra felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1) 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2,33% 2,77%,59% 1,%,% 12,54% 11,62% 15,12% 15,21% 21,54% 2,24% 1,59% 2,62%,47% 15,82% 17,28% 9,69%,47% 11,13% 9,91% 1,8% 15,44% 11,59% 11,97% 2,23% 15,23% 2,24% 2,39% 1,65% 2,19% 23,95% 2,51% 2,99% 29,6% 27,79% 2% 1% 32,72% 32,13% 35,1% 21,88% 25,76% % ÁJTK BGGYK BTK IK PPK TÁTK TÓK TTK 11. ábra: A részidős képzésre felvett hallgatók arányának alakulása idősorosan, kari bontásban (SEK nélkül) (ELTE=1)

14 Év Képzési szint ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TÓK TTK ELTE * 217 Változás* % Változás % Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés Alapképzés 154,36% 115,94% 11,51% 14,16% 124,3% 95,81% 89,76% 93,55% 13,9% (217*/216)% Mesterképzés 86,67% 18,39% 84,47% 82,83% 14,87% 94,1%,% 65,9% 87,92% (217*/216)% Osztatlan tanári képzés,%,% 18,89% 4,91%,%,%,% 12,9% 13,58% (217*/216)% Osztatlan jogi képzés 16,75%,%,%,%,%,%,%,% 16,75% (217*/216)% Alapképzés 154,36% 115,94% 17,39% 114,96% 139,26% 17,6% 95,38% 94,46% 19,3% (217/216)% Mesterképzés 86,67% 18,39% 89,46% 89,9% 14,87% 94,1%,% 78,88% 92,78% (217/216)% Osztatlan tanári képzés,%,% 115,31% 4,91%,%,%,% 114,49% 117,89% (217/216)% Osztatlan jogi képzés 16,75%,%,%,%,%,%,%,% 16,75% (217/216)% 4. táblázat: Az összes felvett hallgató számának változása képzési szint és kar szerint, idősorosan (SEK nélkül) Képzési szint szerinti megoszlás Az országosan és intézményi szinten is tapasztalható tendenciózus hallgatói létszám csökkenés mind az alap-, mind pedig a mesterszakra felvett hallgatók számának alakulásában is jól látszik, amelynek irányát az osztatlan jogász képzésben tanulmányaikat kezdők száma is követi.

15 Ezzel ellentétben az osztatlan tanári képzésre a bevezetése óta intézményi szinten, évente folyamatosan növekedik a felvett hallgatók száma. Az előző évhez képest az alapképzésre felvettek részaránya ebben az évben 64%-ra emelkedett, míg a mesterszakra felvételt nyert hallgatók aránya az összes felvett hallgatói létszámon belül 3%-kal csökkent Alapképzés Mesterképzés Osztatlan tanári képzés Osztatlan jogi képzés 12. ábra: Az összes felvett hallgató számának változása képzési szint szerint, idősorosan Az alapképzési szakokra felvett hallgatók száma a SEK hallgatói nélkül a TáTK-on a TÓKon és a TTK-n volt alacsonyabb az előző évhez képest. Az ÁJK esetében ezzel szemben több mint 5%-al több hallgató nyert felvételt alapképzésre az idei évben, mint tavaly. Ha a 21-es évtől vizsgáljuk a tendenciát, akkor minden kar esetében évről-évre csökkent az alapképzésre felvettek száma, majd a 216-os év egyes karoknál megtöri a trendet és a TÁTK, a TÓK és a TTK kivételével, ismét növekedést mutatnak az adatok. A mesterképzési szakok esetében nem mutatható ki ilyen általános tendencia. A BGGyK-n folyamatosan nő, a PPK-n 216-ig csökken, majd ismét emelkedik a mesterszakokra felvettek száma. A TáTK számai az idei évben alig térnek el az elmúlt év adataitól és hasonló a helyzet az IK-n is, ahol csak kisebb különbségek figyelhetőek meg a vizsgált éveket tekintve. Az ÁJK-n, a BTK-n és TTK-n egyik évben nő, másik évben csökken a mesterképzésre felvételt nyert hallgatók száma, de az idei évben csökkenés figyelhető meg. Az osztatlan tanárképzés 213-as bevezetése óta egyre népszerűbb. Egyetemi szinten az osztatlan tanári szakra felvettek száma folyamatosan növekedik, de kari szinten vizsgálva ez a tendencia csak a BTK esetében igaz. Az IK-n és a TTK-n évente változnak a számok. A TÓK-on

16 és a PPK-n (csak a szombathelyi kampuszon) csak az idei évtől kezdve indult osztatlan tanárképzés. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 34,98% 7,2% 57,82% 23,51% 22,83% 7,5% 68,99% 67,49% ,3% 5,78% 2,6% BTK IK PPK TÓK TTK 13. ábra: Az osztatlan tanári szakokra felvettek száma karonként, idősorosan (SEK-kel) Az ÁJK osztatlan jogi képzésére felvettek száma 216-ig csökkent, majd az idei évben ez a tendencia megtörni látszik, mert 46-al több hallgatóval indították a tanévet, mint tavaly ábra: Az osztatlan jogi képzésre felvettek száma idősorosan