JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

Átírás

1 JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Iroda december

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETŐ... 5 III. MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK... 5 IV. A FELVÉTELI ELJÁRÁS MENETE... 5 V. ORSZÁGOS JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATOK... 6 VI. JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATOK AZ ELTE-N A FELVETTEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, FŐBB TRENDEK JELENTKEZÉSEK ÉS FELVETTEK SZÁMA KARI BONTÁSBAN ADATOK KÉPZÉSI FORMÁNKÉNT ADATOK MUNKAREND SZERINT ADATOK FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT A JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI ADATOK A VÉGZETTSÉGET ADÓ KÖZÉPISKOLA SZERINT A JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK TELJESÍTMÉNYE ÉS A FELVÉTELI EREDMÉNYEK A DOKTORI KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK ADATAINAK ELEMZÉSE VII. MELLÉKLETEK melléklet: Felvettek száma képzési szint, munkarend és finanszírozási forma szerint karonként melléklet: A jelentkezések és a felvettek száma alap-, osztatlan és mesterképzési szakonként 2014, 2015 (* forrás: felvi.hu: október.)

3 I. Vezetői összefoglaló A jelentés célja, módszere Országos adatok nagy népszerűség ELTE-s adatok Elmúlt évek változásai/főbb trendek 1) csökkenő hallgatói létszám 2) radikálisan lecsökkent részidejű (esti / levelező) képzés 3) több állami ösztöndíjas hely A jelentés célja, hogy összefoglaló képet nyújtson az ELTE évi jelentkezési és felvételi adatairól. A jelentés összevontan kezeli a rendes, valamint a pótfelvételi eljárásban felvételt nyert hallgatókkal kapcsolatos adatokat. A felhasznált adatok a felvi.hu oldalról és az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatóságától származnak ben is minden ötödik felvételiző ( ből fő) az ELTE-re adta be jelentkezését, s a felvettek több mint egytizede (11,2%; ből fő) az ELTE-n kezdte meg tanulmányait. Az ELTE népszerűségét mutatja, hogy itt jóval nagyobb (1,8-szorosa) a túljelentkezési arány, mint az országos átlag. A 2015-ös felvételi eljárás során az ELTE-re jelentkező összesen jelentkezést nyújtott be, melyek közül (31,6%) volt elsőhelyes jelentkezés. en 8304 hallgató nyert felvételt alap- (5046 fő), osztatlan (1245 fő) és mesterszakokra (2013 fő) hez képest mesterszakon a hallgatói létszám gyakorlatilag nem változott, az alapszakon 5,3%-os csökkenés tapasztalható, ugyanakkor az osztatlan képzésbe 9,7%-kal több hallgató került felvételre. Fontos kiemelni, hogy a felvett hallgatók száma kisebb mértékben csökkent (2,1%-kal) 2014-hez képest, mint a jelentkezések száma (ami 5,9%-kal). A karok között a felvett hallgatói létszám a következőképp oszlik meg: ÁJK 993 fő (12%), BGGYK 584 fő (7%), BTK 2332 fő (28,1%), IK 818 fő (9,9%), PPK 800 fő (9,6%), TáTK 674 fő (8,1%), TÓK 700 fő (8,4%), TTK 1403 fő (16,9%). Az elmúlt évek felvételi eljárásai során nominálisan folyamatos csökkenés tapasztalható a felvettek létszámában (a nappali képzésben idén 10%-kal volt alacsonyabb a felvettek száma 2010-hez képest). A csökkenés azonos tendenciát mutat a 18 éves korosztály csökkenő számával. A részidejű (levelező és esti) tagozatra 41%-kal kevesebb hallgatót vettünk fel most, mint öt évvel ezelőtt. Jelenleg 1305 hallgató tanul a részidejű képzésben, míg 2010 őszén 2227 volt ez a létszám ben a felvettek 22,3%-át tették ki a részidejű képzésre felvettek, 2015-ben 15,7% ez az arány. A 2013-ban bevezetett kapacitásalapú eljárás során radikálisan csökkent a költségtérítéses képzésben tanulók száma, amely csökkenés azóta is folyamatosan tart. Jelenleg a felvett hallgatók 18,6%-a finanszírozza maga a tanulmányait. (Az ösztöndíjas helyek magas aránya egyrészt a megváltozott finanszírozás, másrészt a részképzésben résztvevő hallgatók számának csökkenéséből ered.) 3

4 Jelentkezési adatok átlagosan 3,8-szer több jelentkező van Bekerülési arányok egyetemi átlag 37% Honnan jönnek a hallgatóink? Budapest és Pest megye Felvételi pontok az államilag finanszírozott és az önköltséges hallgatók pontszámai között jelentősebb eltérés alapszakon tapasztalható Doktori képzés szintén csökkenő létszám, magasabb költségtérítéses arány Minden karra igaz, hogy nem csak az összes, hanem az első helyen beadott jelentkezések száma is meghaladja az egy tanévben felvehető hallgatók számát. A BGGYK-n és a PPK-n az első helyen jelentkezők száma több mint kétszerese a felvehető hallgatói létszámnak. Mindösszesen átlagosan 3,8-szer több jelentkezés érkezik az Egyetemre, mint ahányat el tudunk fogadni. Az átlagosnál nagyobb a túljelentkezés a BGGYK-n, a TÓK-on, a TáTK-on és a PPK-n. A PPK-n a felvételhez képest 9,1-szer több jelentkezést nyújtanak be a diákok. A TTK-ra jelentkezők között 49% volt a felvettek aránya, a BTK-ra jelentkezők esetében pedig 48%. Itt volt a legkevésbé lehetőség a hallgatók szűrésére. A harmadik legmagasabb bekerülési arány a TáTKon volt, ahol az ide jelentkezők 41%-a került be a Karra. A legkisebb arányban (22, ill. 29%-ban) a PPK-ra és a BGGYK-ra jelentkezők nyertek felvételt az ELTE-re. Az ELTE hallgatóinak fele Közép-Magyarországról érkezik. A hallgatók másik fele 18 megye között oszlik meg: egynegyedük Nyugat-, egynegyedük Kelet-Magyarországról érkezik A rangsor első tíz helyén álló középiskola közül, ahonnan az alap és osztatlan szakokra a legtöbb hallgató érkezett az ELTE-re, nyolc budapesti, az első 22-ből 18 fővárosi intézmény. Az alapképzésre felvettek átlagpontszáma 402 pont volt az államilag finanszírozott helyeken, míg 389 az önköltséges hallgatók esetében. Osztatlan képzésen 415 pont volt az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma, és 414 az önköltségeseké. Mesterképzésen az állami ösztöndíjasok és az önköltséges hallgatók felvételi átlagpontszáma megegyezett, 83 pont volt. Tehát, míg alapképzésen érzékelhető különbség az államilag finanszírozott és önköltséges hallgatók felvételi pontjaiban, addig az osztatlan képzésbe, valamint a mesterképzésbe finanszírozási formától függetlenül gyakorlatilag ugyanannyi ponttal lehetett bekerülni. A doktori képzésre 498 hallgatót vett fel az ELTE 2015-ben, ami 6,9%- kal volt kevesebb a 2014-ban felvettekhez és 20,2%-kal a 2012-ben felvettekhez képest. A 2015-ben felvett hallgatók 47%-a ösztöndíjas, 53%-a költségtérítéses képzésben vesz részt. 4

5 II. Bevezető E jelentés célja, hogy összefoglaló képet adjon az ELTE évi felvételi adatait illetően, valamint tájékoztatást nyújtson a felvételi eljárás lefolyásáról. A jelentés a korábbi évektől eltérően összevontan kezeli a rendes felvételi eljárásban, valamint a pótfelvételi eljárásban felvételt nyert hallgatókkal kapcsolatos adatokat, és külön kitér a doktori iskolákba felvételt nyert hallgatók adataira is. Az adatok felvételi eljárás alapján történő különválasztása nem indokolt, hiszen az Egyetem szempontjából a felvett hallgatók összlétszáma a releváns. III. Módszertani megjegyzések A táblázatokhoz szükséges országos adatok, valamint az ELTE-re vonatkozó jelentkezési és pótfelvételi adatok a felvi.hu honlapról származnak, míg a 2015/2016 tanév felvételi eljárás során felvett hallgatókra vonatkozó adatokat az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatóság Tanulmányi és Hallgatói Ügykezelő Rendszer Főosztály (THÜRF) bocsátotta rendelkezésünkre 2015 októberében. A felvételi eljárás sajátosságaiból adódóan az adatok elemzésénél meg kellett különböztetni a jelentkezőkhöz egyértelműen hozzárendelhető adatokat, és azokat a jellemzőket, melyek nem a jelentkezőkhöz, hanem a jelentkezésekhez tartoznak. A jelentésben minden esetben jeleztük, hogy jelentkezésekre vagy jelentkezőkre vonatkoznak-e az adatok. Az átlagpont számításnál csak azon jelentkezéseket/jelentkezőket vettük figyelembe, amelyeknél/akiknél volt pontszám megállapítva, és ebben az esetben feltüntettük az elemzésben figyelembe vett létszámot (N). A felvettekre vonatkozó adatok esetében, mivel egy jelentkező csak egy helyre nyert felvételt, az adatok egy-egy személyre vonatkoznak, míg a jelentkezések (db) esetén egy jelentkezőhöz több különböző jelentkezés is tartozhat. Az adatok között előfordulhatnak minimális eltérések amiatt, hogy másmás időpontban, illetve más-más forrásból (felvi.hu, Oktatási Igazgatóság) készültek az adatbázisok. IV. A felvételi eljárás menete A felsőoktatásba alapképzési, osztatlan mesterképzési, felsőoktatási szakképzési, valamint mesterképzési szakokra jelentkezők jelentkezéseiket február 15-ig az Oktatási Hivatalnak tudták benyújtani. A jelentkezések sorrendjének módosítására július 9-ig volt lehetőség. 5

6 A felvételi ponthatárok és a felvett hallgatók létszámának jóváhagyása július 23-án történt. Ezen eljárás eredményei alapján, az ELTE-n hallgató kezdhette meg tanulmányait 2015-ben. A felvételi eljárást az intézmények, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. valamint az Oktatási Hivatal bonyolították le. A jelentkezések sorrendje, a jelentkezők pontszámai, a képzési területenként megállapított állami ösztöndíjas létszámkeret, valamint az intézmények maximális hallgatói létszámának függvényében egy algoritmus sorolta be a jelentkezőket az intézményekhez, melyről az Oktatási Hivatal hozott ún. besorolási döntést. Ennek kézbesítéséről az Oktatási Hivatal gondoskodott, kizárólag elektronikus úton. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvény szerint a felvételi határozatban foglalt döntés ellen a jelentkező jogorvoslattal élhetett, amelyet a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül jogszabálysértésre vagy egyéni érdeksérelemre hivatkozva nyújthatott be a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság részére. A besorolási döntés ellen az Oktatási Hivatalnál lehetett fellebbezéssel élni. V. Országos jelentkezési és felvételi adatok Az ELTE népszerűségét és a képzései iránti társadalmi igényt mutatja, hogy 2015-ben is minden ötödik felvételiző ( ből fő) hozzánk adta be jelentkezését, és az országosan felvett hallgatók ( ből fő) több mint egytizede, 11,2%-a az ELTE-n kezdi meg tanulmányait (1. táblázat). Míg országos szinten a jelentkezők kétharmada (65%-a) jutott be valamely felsőoktatási intézménybe (másfélszeres túljelentkezés), addig az ELTE-n a diákok 37%-a érte el a bejutáshoz szükséges pontszámot (2,7-szeres túljelentkezés). Az ELTE népszerűségének köszönhetően tehát jobban válogathat a jelentkezők közül. Jelentkezők Felvettek Össz. A/O N Mester Állami Össz. A/O N Mester Állami ELTE n.a Országos adatok n.a ELTE az országos adatok %-ában 19,71% 23% n.a. 21,27% 11,23% 15,13% 13,67% 11,99% 1. táblázat: A jelentkezők és felvettek létszámának alakulása az országos adatokhoz viszonyítva

7 VI. Jelentkezési és felvételi adatok az ELTE-n 1. A felvettek számának alakulása az elmúlt években, főbb trendek Ahogy a bevezetőben említésre került, a jelentkezési és felvételi adatok összevontan tartalmazzák a rendes és a pótfelvételi eljárás adatait. Ugyanakkor a korábbi évek adatival való összehasonlítás érdekében, a következő, a 2012 és 2015 közötti időszakról szóló tábla a rendes felvételi eljárás adatait tartalmazza. Állami ösztöndíjas Költségtérítéses ELTE összesen /2014-3% -14% -5% 2015/ % -60% -9% 2. táblázat: A felvételi adatok alakulása finanszírozási forma szerint, , rendes felvételi eljárás A évek felvételi eljárásai során nominálisan csökkenés tapasztalható a felvettek létszámában (2. táblázat). A csökkenés azonos tendenciát mutat demográfiai változásokkal, ugyanis az ELTE-re alap- és osztatlan képzésre felvett hallgatók száma lényegében azonos arányban csökkent az adott években 18. életévüket betöltők számával. A 2013-ban bevezetett kapacitásalapú eljárás során radikálisan csökkent, mintegy megfeleződött a költségtérítéses képzésben tanulók száma. Ennek oka abban keresendő, hogy az új rendszerben mindenki, aki még nem használta el a rendelkezésére álló 12, állam által támogatott félévet, és vállalja az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit, állami ösztöndíjas finanszírozási formában kezdheti meg tanulmányait. Így, bár a felvett hallgatók összlétszáma 9%- os csökkenést mutat 2012-höz képest, az ösztöndíjas hallgatóké 19%-kal emelkedett, a költségtérítéses hallgatóké viszont 60%-kal csökkent. A költségtérítéses képzés súlya azóta is csökken az állami ösztöndíjas képzéshez képest: 2013-ban a felvettek 23,9%-a, 2014-ben 20,9%- a, 2015-ben 18,6%-a önköltséges hallgató. (2. táblázat) 7

8 .Munkarend felvett : alap, osztatlan és mesterképzés Változás Változás Év hez 2014-hez Nappali ,88% -3,70% Esti ,15% 5,19% Levelező ,63% -17,67% ELTE összesen ,90% -5,52% 3. táblázat: A felvettek számának változása munkarend szerint, 2010-hez és 2014-hez képest A 2010-es adatokkal összehasonlítva az is szembetűnő változás, hogy a részképzésekre sokkal kevesebb hallgatót veszünk fel: levelező tagozaton 44%-kal, esti munkarendben 29%-kal kevesebben tanulnak, mint öt évvel ezelőtt (3. táblázat). A tavalyi évhez képest a levelező képzések súlya még inkább csökkent, az esti képzéseké lényegesen nem változott. Jelentkezők Felvettek Állami ösztöndíjas Év Első AN Mester Állami AON AO,M/Esti, levelező Mester, nappali Állami felvettek aránya ,85% n.a ,17% Változás % hez -3,29% -3,09% -1,69% n.a. -2,42% -5,52% -3,52% -14,20% -4,63% -2,78% 2,90% 4. táblázat: Az ELTE-re jelentkezők és felvettek alakulása 2014 és 2015 között (n.a.= nincs adat) Míg 2014-ben 79,85% volt az állami ösztöndíjasok aránya az ELTE-re felvettek közt, addig ben ez az arány 82,17%-ra emelkedett. Így az állami ösztöndíjas helyekre felvett hallgatók aránya 2014-hez képest 2,9 százalékponttal növekedett. Az ELTE-re jelentkezők aránya hez képest 3,29%-os csökkenést mutat, hasonlóan a felvettek aránya is alacsonyabb, 5,52%-al esett vissza a felvettek aránya tavalyihoz képest. (4. táblázat). 8

9 2. Jelentkezések és felvettek száma kari bontásban A 2015-ös felvételéi eljárás során db jelentkezést nyújtottak be, amelynek 31,62%-a ( db) volt elsőhelyes jelentkezés (5. táblázat). Kar Jelentkezések száma Jelentkezések megoszlása Elsőhelyes jelentkezők A karra beadott jelentkezésből elsőhelyes Felvettek száma Felvettek megoszlása A karra jelentkezőkből felvettek aránya Túljelentkezés (db) 1. ÁJK ,56% ,90% 993* 11,96% 38,18% 3,8 1,3 BGGyK ,37% ,46% 584 7,03% 28,68% 4,9 2,1 BTK ,71% ,40% ,08% 48,11% 3,6 1,1 IK ,80% ,67% 818 9,85% 39,03% 3,2 1,4 PPK ,67% ,99% 800 9,63% 22,40% 9,1 2,5 TáTK ,96% ,24% 674 8,12% 41,02% 5,8 1,2 TKK ,69% TÓK ,36% ,89% 700 8,43% 36,33% 5,2 1,6 TTK ,83% ,78% ,90% 49,35% 3,3 1,1 en ,00% ,62% ,00% 37,00% 3,8 1,3 5. táblázat: A jelentkezések, az elsőhelyes jelentkezők és a felvettek száma kari bontásban (*ebből a JTI-re felvettek 42 főt; az összes jelentkezéshez képest, 1. elsőhelyes jelentkezéshez képest) ségében elmondható, hogy minden karon túljelentkezés van, nem csak az összes, hanem az első helyen beadott jelentkezések száma is meghaladja az egy tanévben felvehető hallgatók számát. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és a Pedagógiai és Pszichológiai Karon a képzésekre első helyen jelentkezők száma több mint kétszerese a felvehető hallgatói létszámnak. A többi karon ez a szorzó 1,1-1,6-szoros. Legalacsonyabb az első helyes túljelentkezés a két legnagyobb kar, a BTK és a TTK esetében. Mindösszesen átlagosan 3,8-szer több jelentkezés érkezik az Egyetemre, mint ahányat elfogadunk közülük. Legkisebb körből az IK-n és a TTK-n van lehetőség válogatni a hallgatók közül (3,2-3,3-szoros túljelentkezés). Az ELTE-s átlagnak megfelelő e tekintetben a BTK és az ÁJK, míg az átlagosnál nagyobb a túljelentkezés a BGGYK-n, a TÓK-on, a TáTK-on és a PPK-n. Az adatokat szemlélve szembetűnő, hogy a Társadalomtudományi Kar képzései népszerűek, de első helyen ehhez képest kevesen választják. A gyógypedagógiai képzések keresettek, a PPK képzéseinek népszerűsége pedig kimagasló: 7284 jelentkezéssel a BTK után a második helyen áll a darabszámokat tekintve, arányok tekintetében pedig elmondható, hogy az ELTE-s jelentkezések 9

10 közel ötöde a PPK-ra érkezik, míg a felvetteknek csupán tizede tartozik oda. A PPK-n a felvételhez képest 9,1-szer több jelentkezést nyújtanak be a diákok. A következő ábra az ELTE-re beadott jelentkezések karok közötti megoszlását mutatja ezzel rögtön az egyes karok keresettségéről is nyújt egy képet: a legtöbb jelentkezés a BTK-ra érkezett (8468 db), ezt követi a PPK (7284 db), majd a TTK, TáTK, ÁJK, TÓK, végül a BGGYK, az IK és a TKK. TKK 4,69% TÓK 9,36% TTK 11,83% ÁJTK 9,56% BGGyK 7,37% BTK 21,71% TáTK 9,96% PPK 18,67% IK 6,80% 1. ábra: Jelentkezések számának megoszlása karonként Az összes ELTE-re felvett hallgató karonkénti megoszlását a következő kördiagram mutatja be. (2. ábra) Az összes ELTE-re felvett hallgató közül a legtöbbet a BTK-ra (28,8%) és a TTK-ra (16,90%) vették fel. Az ELTE-re felvett hallgatók közül a BGGyK-ra vették fel a legkevesebb hallgatót, az összes felvett 7,03%át. Nem csak azt érdemes összehasonlítani, hogy milyen arányban oszlanak meg a karok közt az ELTE-re felvett hallgatók. A továbbiakban azt is megvizsgáljuk, hogy az adott karra jelentkezőknek hány százaléka lett felvéve. Az összes ELTE-re jelentkezőt tekintve a bekerülési arány 37%-os. Karonkénti bontásban a TTK-n és a BTK-n a volt a legmagasabb a jelentkezők bekerülési aránya. A TTK-ra jelentkezők között 49,35% volt a felvettek aránya, a BTK-ra jelentkezők esetében pedig 48,11%. Ez azt jelenti, hogy itt volt a legkevésbé lehetőség a hallgatók szűrésére. A harmadik legmagasabb bekerülési arány a TáTK-n volt, ahol az ide jelentkezők 41,02%-a lett felvéve. Tehát az ELTE-re felvett hallgatók közül a BTK-ra vették fel a legtöbbet, és karonként nézve a BTK-ra jelentkezők között volt a legmagasabb a felvettek aránya. A legkisebb arányban PPK-ra jelentkezők közül lettek felvéve, itt ugyanis az ide jelentkezők 10

11 22,40%-a került be. Hasonlóan alacsony volt a felvételi arány a BGGyK-n is, ahol az ide jelentkezők 28,68%-át vettük fel. TÓK 8,43% TTK 16,90% ÁJTK 11,96% BGGyK 7,03% TáTK 8,12% PPK 9,63% IK 9,85% BTK 28,08% 2. ábra: Felvett hallgatók megoszlása karonként A következő két táblázat az ELTE azon alapszakjait tartalmazza, amelyekre a legtöbb jelentkezés érkezett, és amelyek a legtöbb hallgatót vették fel 2015-ben, zárójelben szerepeltetve az előző évi sorrendet. Szak 11 Jelentkezések száma (db) 1. gyógypedagógia (1.) pszichológia (3.) programtervező informatikus (4.) jogász (2.) óvodapedagógus (5.) anglisztika (6.) nemzetközi tanulmányok (9.) biológia (7.) tanító (8.) szociológia (10. szabadbölcsészet) táblázat: Az ELTE azon 10 alapszakja, amelyre a legtöbb jelentkezés érkezett (zárójelben az előző évi sorrend)

12 AZ ELTE-re beadott jelentkezések tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan, a gyógypedagógia képzésre adták be a legtöbb jelentkezést (2482 db), amelyet a pszichológia (2767 db) és a programtervező informatikus (2611 db) szak követ. (6. táblázat). Minimális átrendeződés tapasztalható, de összességében ugyanaz a tíz szak a legnépszerűbb, mint tavaly volt. Szak Felvettek 1. programtervező informatikus (2.) jogász (1.) gyógypedagógia (3.) pszichológia (7.) óvodapedagógus (4.) biológia (5.) tanító (8.) nemzetközi tanulmányok (9.) történelem (10.) anglisztika* táblázat: A legtöbb hallgatót felvevő 10 alapszak az ELTE-n (zárójelben az előző évi sorrend) Az előző évekhez képest 2015-ben nem a jogászképzésre kerültek be a legtöbben (667 fő), az a második helyre szorult. A legtöbb hallgatót felvevő alapszak 2015-ben a programtervező informatikusképzés volt (753 fő). A harmadik legtöbb hallgatót felvevő szak 2014-hez képest idén is a gyógypedagógia (584 fő) volt. (7. táblázat). A legtöbb hallgatót felvevő 10 alapszak közül 9 tavaly is a top 10-ben szerepelt. 3. Adatok képzési formánként Az alábbi táblázat a 2014 és 2015 között a jelentkezések és a felvettek száma képzési formánként történő változását mutatja: Képzési forma Jelentkezések száma (db) Változás 2014-hez képest Felvettek száma Változás 2014-hez képest alapképzés ,72% ,33% osztatlan képzés ,50% ,69% mesterképzés (11) (176) -4,30% ,35% en ,90% ,13% 8. táblázat: A jelentkezések és a felvettek számának megoszlása képzési formánként 2014 és 2015 között *zárójelben a felsőfokú szakképzésre felvettek száma 12

13 Kar/ képzési forma J alapképzés (BA/BSc) F Jelentkezőkből felvettek egységes, osztatlan képzés J F J F mesterképzés (MA/MSc) A tavalyi évhez képest az ELTE-re beadott jelentkezések száma 5,90%-kal kevesebb: ben , 2015-ben db volt. A képzési formákat összehasonlítva, az alapképzésre beadott jelentkezések száma csökkent a legnagyobb arányban. A tavaly beadott db jelentkezéshez képest 2015-ben jelentkezést adtak be az ELTE alapszakjaira, ami 7,72%-os csökkenést jelent. A mesterképzésen valamivel kisebb a visszaesés: 2014-ben en adtak be jelentkezést, míg 2015-ben en. Így 2015-ben 4,30%-kal volt kisebb a mesterképzésre beadott jelentkezések száma, mint tavaly. A legkisebb visszaesés az osztatlan képzésen tapasztalható, amelyre csupán 1,50%-al adtak be kevesebb jelentkezést, mint a tavalyi évben. Kitűnik a felvettek számának összehasonlításakor, hogy 2014-hez képest egyedül az osztatlan képzésen mutatkozik növekedés ben 1135 főt vettek fel az ELTE osztatlan képzéseire, 2015-ben 1245-öt, ami 9,69%-os növekedést jelent. A mesterképzésen szinte alig történt csökkenés a felvettek számában, a csökkenés 0,35%-os, míg az alapképzésen 5,33%-os a felvettek számának csökkenése. Az összes felvett hallgatót nézve 2014-hez képest 2,13%-kal kevesebb fő lett felvéve az ELTE-re. (8.táblázat) A fenti adatokat nézve látható, hogy a felvett hallgatók száma kisebb mértékben csökkent 2014-hez képest, mint a jelentkezések száma. A 2015-ös jelentkezések és a felvettek számát képzési formánként a következő táblázat tartalmazza kari bontásban. Jelentkezésekből felvettek (db) (db) (db) ÁJK ,47% ,97% BGGyK ,04% n ,26% BTK ,81% ,49% IK ,66% ,67% PPK ,30% ,37% TáTK ,84% ,87% TKK TÓK ,91% * 22* 0 TTK ,46% ,43% en ,59% ,77% 9. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma képzési formánként kari bontásban (*felsőoktatási szakképzésre felvettek száma) J=jelentkezők; F=felvettek 13

14 Alapképzések esetében a TáTK és a TTK alapszakjaira jelentkezőket vették fel a legnagyobb arányban (42-43%), míg mesterszakra a BGGYK (64%), BTK, IK és ÁJK esetében könnyebb (50-46%) a bejutás. A Bárczi-hoz hasonlóan, a jelentkezők kétharmadát vették fel osztatlan tanár szakra is. Legnehezebb bejutni alapszakok esetén a PPK és a Bárczi képzéseire (20-24%), mesterképzés esetén pedig szintén a PPK és a TTK szakokra (25-31%) (9. táblázat). 4. Adatok munkarend szerint A jelentkezések száma a levelező munkarend esetében csökkent a legnagyobb arányban 2014-hez képet, a csökkenés 10,23%-os. A nappali munkarendű képzésekre beadott jelentkezések 5,37%-kal csökkentek a tavalyi évhez viszonyítva. Az esti munkarendre beadott jelentkezéseknél figyelhető meg egyedül nem számottevő 1,15%-os növekedés. ségében 5,90%-kal csökkent az ELTE-re beadott jelentkezések száma 2014-hez képest (10. táblázat). Munkarend Jelentkezések száma (db) Változás hez Felvettek száma Változás hez nappali ,37% ,70% levelező ,23% ,67% esti ,15% ,19% en ,90% ,52% 10. táblázat: A jelentkezések és felvettek számának alakulása munkarend szerint 2014 és 2015 között A levelező munkarenden tanulók esetében szembetűnően csökkent a felvettek száma tavalyhoz képest, a csökkenés 17,67%-os. A nappali munkarendre felvetteknél 3,70%-os a csökkenés tapasztalható 2014-hez képest, míg az esti munkarendre felvettek aránya 5,19%-al növekedett. ségében az ELTE-re felvettek száma 5,52%-al csökkent 2014-hez képest. (10. táblázat) Az alábbi táblázat munkarendenként mutatja a jelentkezők és a felvettek számát kari bontásban, valamint az adott karra jelentkezőből felvettek arányát munkarendenként. 14

15 Kar/ nappali esti levelező en J F munkarend Felvettek aránya J F Felvettek aránya J F Felvettek aránya J F Felvettek aránya (db) (db) (db) (db) ÁJK ,39% ,40% ,18% BGGyK ,99% ,10% ,68% BTK ,90% ,00% ,11% IK ,32% ,45% ,03% PPK ,05% ,86% ,16% ,40% TáTK ,79% ,14% 43 0 n ,02% TKK ,00% n TÓK ,02% ,62% ,33% TTK ,28% 0 2 n ,35% en ,21% ,71% ,51% ,00% 11. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma munkarend szerint, kari bontásban Kar/ munkarend Nappali munkarendre jelentkezők aránya 15 Esti munkarendre jelentkezők aránya Levelező munkarendre jelentkezők aránya ÁJK 69,09% 30,91% BGGyK 47,25% 52,75% BTK 98,97% 1,03% IK 84,69% 15,31% 0,00% PPK 83,17% 2,94% 13,89% TáTK 95,25% 2,13% 2,62% TKK 0,00% TÓK 63,57% 36,43% TTK 100,00% 0,00% en 83,82% 2,05% 14,12% 12. táblázat: A jelentkezők aránya munkarendenként kari bontásban A nappali képzésre jelentkezők közül a BTK-n vették fel a legtöbb jelentkezőt (47,90%), ezután következik a TáTK, amelyre a nappali képzésre jelentkezők 41,79%-át vették fel. A nappali képzésre jelentkezők közül a PPK-ra jelentkezők közül vették fel a legkevesebbet (22,05%). A másik táblázat viszont már jelentkezők arányát mutatja munkarendenként kari bontásban. A TTKra jelentkezők száz százaléka nappali munkarendre adja be a jelentkezését. Nagyon magas az arány a BTK (98,97%) és TáTK (95,25%) esetében is. A BGGyK-ra jelentkezőknek viszont valamivel kevesebb, mint a fele adja be a jelentkezését nappali képzésre. Az összes jelentkezőnek a 83,82%- a adta be a jelentkezését nappali munkarendű képzésre. (11. és 12. táblázat)

16 Esti munkarendű képzésre az IK-n, a PPK-n és TáTK-on jelentkeztek. Mind a három esetben a jelentkezők körülbelül felét vették fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adott karra jelentkezők közül az esti munkarendű képzésre jelentkezők aránya igen alacsony (a PPK-n 2,94%, a TáTK-on 2,13%). Eközben az IK-n már magasabb az esti munkarendre jelentkezők aránya (15,31%). ségében a jelentkezők 2,05%-a adott be esti munkarendre jelentkezést. (10. és 11. táblázat) A levelező munkarendű képzésre jelentkezők közül a BTK-n (68,00%) és az ÁJK-n (44,40%) vették fel az ide jelentkezőket legnagyobb arányban. Viszont azt láthatjuk, hogy a BTKra jelentkezőknek csupán az 1,03%-a adta be a jelentkezését levelező munkarendű képzésre. A jelentkezők közül a BGGyK-n a legmagasabb a levelező munkarendre jelentkezők aránya (52,75%), azaz a hallgatók többsége oda adja be jelentkezését. A TÓK-on szintén magas, 36% a levelező képzésbe jelentkezők száma. Az összes jelentkezőnek a 14,12%-a adta be a jelentkezését levelező munkarendre (11. és 12. táblázat). 5. Adatok finanszírozási forma szerint Finanszírozási forma szerint, az összes felvett 8304 hallgatóból 6823 fő tanul államilag finanszírozott formában (82,2%), önköltséges formában pedig 1481 fő (17,8%). Finanszírozási forma állami ösztöndíjas önköltsége s Jelentke zések száma (db) Jelentke zések aránya Jelentke zések száma (db) Jelentke zések aránya Jelentkezések változása 2014-hez képest Felvett ek száma Felvette k aránya Felvett ek száma Felvette k aránya Felvette k változás a hez képest ,65% ,28% -5,07% ,85% ,17% -2,78% ,35% ,73% -7,94% ,15% ,83% -16,37% en ,00% ,00% -5,90% ,00% ,00% -5,52% 13. táblázat: A jelentkezések és felvettek megoszlása finanszírozási forma szerint 2014 és 2015 között Az állami ösztöndíjas hallgatók aránya a 2015-ben felvettek közt a TTK-n és a TÓK-on a legmagasabb (96-96%). Hasonlóan magas még az állami finanszírozású hallgatók aránya a BGGYK-n (93%), a BTK-n (92%) és a PPK-n (90%). A TáTK-on és az IK-n kétharmadnyi/háromnegyednyi az arányuk. A legkevesebb állami ösztöndíjas hallgatót az ÁJK vette fel (az elsőévesek egyharmada). 16

17 Kar / finanszírozási forma Állami ösztöndíjas Önköltséges Állami ösztöndíjas hallgatók aránya a jelentkezők felvettek jelentkezők felvettek felvettek között (db) (db) ÁJK * 33,64% BGGyK ,64% BTK ,51% IK ,94% PPK ,88% TáTK ,10% TKK ,00% TÓK ,14% TTK ,22% en ,17% 14. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma finanszírozási forma szerint, kari bontásban *ebből a JTI-re felvett önköltséges hallgatók száma 42 fő 6. A jelentkezők és felvettek szocio-demográfiai jellemzői Az ELTE-re jelentkezőknek és a felvett hallgatóknak is közel kétharmada nő (15. táblázat). Nemi különbségek elsősorban a professziók mentén rajzolódnak ki, így a karokon a hallgatók nemi megoszlása tudományterületenként jelentősen eltérő (16. táblázat). Neme Jelentkezők száma Felvettek száma férfi nő en férfiak aránya 34,12% 35,90% 34,32% 35,74% nők aránya 65,88% 64,10% 65,68% 64,26% 15. táblázat: A jelentkezők és a felvettek megoszlása nemek szerint 2014 és 2015 között A Tanító- és Óvóképző, valamint a Gyógypedagógiai Karnak szinte kizárólag női érdeklődői vannak. Hangsúlyosabb még a női hallgatók jelenléte (a felvettek kétharmadaháromnegyede) a humán területeken, a PPK-n, TáTK-on és a BTK-n. A jogi és a természettudományos képzésben megközelítőleg kiegyenlített a nemek aránya, az informatikai területen pedig a férfi hallgatók jelenléte dominál (83%) (16. táblázat). 17

18 Kar férfi Jelentkezők nő férfi nő Felvettek A nők aránya az összes felvett hallgatóhoz viszonyítva ÁJK ,39% BGGyK ,43% BTK ,95% IK ,63% PPK ,63% TáTK ,25% TKK ,00% TÓK ,14% TTK ,54% en ,26% 16. táblázat: A jelentkezők és felvettek megoszlása nemenként, kari bontásban A nappali tagozaton tanulók átlagéletkora természetesen alacsonyabb, 21,2 év, míg az esti/levelező tagozatra felvételt nyertek átlagosan 29, 4 évesen kezdik meg tanulmányaikat (17. táblázat). Jelentkezők átlagéletkora Felvételt nyert hallgatók átlagéletkora fő átlagéletkor fő átlagéletkor Nappali , ,2 Esti/levelező , ,4 ELTE összes , ,6 17. táblázat: Az ELTE-re jelentkezők és felvettek átlagéletkora munkarendenként Állampolgárságukat tekintve a jelentkezők és a felvettek 97,3%-a magyar állampolgár. A második helyen a szlovák állampolgárságú (1,2%), a harmadik helyen pedig az ukrán állampolgárságú (0,6%) jelentkezők szerepelnek. 18

19 Állampolgárság Jelentkezők száma Felvettek száma en magyar szlovák ukrán román szerb mongol 5 4 vietnami 5 4 német 7 3 osztrák 4 3 orosz 10 2 egyéb táblázat: A jelentkezők és a felvettek állampolgárságuk szerint A következő táblázat a 2015-ben felvett hallgatók lakóhelyének megye szerinti megoszlását mutatja. Az ELTE-re lakóhely szerint Budapestről (30,54%) kerültek be a legtöbben valamilyen képzésre. A felvettek közül Pest megyéből (18,76%) érkeztek a második legtöbben. en tehát az ELTE hallgatóinak fele Közép-Magyarországról érkezik. A hallgatók másik fele 18 megye között oszlik meg: egynegyedük Nyugat-, egynegyedük Kelet-Magyarországról érkezik. Az arányokat tekintve azok a megyék, ahonnan a fiatal (18-29 éves) népességnek körülbelül megfelelő arányú hallgató érkezett az ELTE-re: Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom- Esztergom, Nógrád, Somogy, Veszprém, Zala (azaz a Dunántúlról öt, az ország keleti feléből két megye). Végső soron azonban a megyék közötti különbségek kiegyenlítik egymást. 19

20 Megye ELTE-re felvettek éves népesség aránya megyénként* fő százalék százalék Bács-Kiskun 289 3,48% 6,22% Baranya 164 1,97% 3,26% Békés 183 2,20% 7,11% Borsod-Abaúj-Zemplén 328 3,95% 8,42% Budapest ,54% 19,18% Csongrád 144 1,73% 3,01% Fejér 323 3,89% 8,68% Győr-Moson-Sopron 284 3,42% 3,47% Hajdú-Bihar 195 2,35% 5,84% Heves 236 2,84% 2,93% Jász-Nagykun-Szolnok 224 2,70% 4,49% Komárom-Esztergom 242 2,91% 2,35% Nógrád 160 1,93% 0,30% Pest ,76% 9,50% Somogy 197 2,37% 2,50% Szabolcs-Szatmár-Bereg 267 3,22% 3,76% Tolna 137 1,65% 2,29% Vas 160 1,93% 2,08% Veszprém 229 2,76% 2,02% Zala 225 2,71% 2,59% nincs adat 192 2,31% 0,00% egyéb 32 0,39% 0,00% en % 100% 19. táblázat: A felvettek megoszlása állandó lakóhely szerint 2015 * tájékoztató jellegű adat 20

21 7. Adatok a végzettséget adó középiskola szerint Az összes ELTE-re felvett hallgató 82,75%-a érkezett gimnáziumból, míg szakközépiskolából a 12,7%-uk és külföldi vagy egyéb fenntartású iskolából a hallgatók 4,54%-át vették fel. (20. táblázat). A TTK-ra felvett hallgatók között van a legtöbb gimnáziumból érkező (88%), majd ebben a sorban a BTK és a PPK következik (86 és 85%-kal). Az IK-n a legalacsonyabb a gimnáziumból felvettek aránya, 66%. Az IK-n jelentős, háromtizednyi a szakközépiskolából felvettek aránya Kar gimnázium gimnáziumból felvettek szakközépiskola szakközépiskolából felvettek külföldi és egyéb iskola külföldi és egyéb iskolából felvettek Alap és osztatlan képzésre felvettek ÁJK ,41% ,47% 27 3,12% 859 BGGyK ,53% 51 11,28% 37 8,19% 433 BTK ,30% 162 8,99% 85 4,71% 1709 IK ,97% ,15% 35 4,88% 713 PPK ,38% 43 9,11% 26 5,51% 425 TáTK ,26% 55 11,65% 24 5,08% 446 TÓK ,42% ,71% 13 1,87% 678 TTK ,44% 73 6,86% 50 4,70% 1028 en ,75% ,70% 297 4,54% táblázat: A felvettek megoszlása az érettségit adó középiskola típusa szerint kari bontásban *ebből gimnáziumból 2 főt, szakközépiskolából 0 főt, külföldön működő iskolából 2 főt vettek fel a JTI-be, míg nincs adat 38 főről, akit a JTI-be vettek fel. 21

22 Az alábbi táblázat azon középiskolák rangsorát tartalmazza, ahonnan az ELTE a legtöbb hallgatót vette fel alap és osztatlan képzésre 2015-ben.. OM kód Középiskola Felvettek száma Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2.) Budapest XIII. Kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium (3.) ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (13.) Kőbányai Szent László Gimnázium (4.) Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (19.) Karinthy Frigyes Gimnázium * Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium (7.) Újbudai József Attila Gimnázium (8.) Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (6.) Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium * VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1.) Szent Margit Gimnázium (11.) Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (n.a.) Neumann János Középiskola és Kollégium * Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium * Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium * Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (5.) Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium * Óbudai Árpád Gimnázium * Bocskai István Kollégium * Veres Pálné Gimnázium * Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium (17.) táblázat: Azon középiskolák, ahonnan az alap és osztatlan szakokra a legtöbb hallgató érkezett *A 2014-es rangsorban nem ért el helyezést. Az ország középiskolái közül a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumból jött a legtöbb hallgató 2015-ben az ELTE-re. Második helyen a Budapest XIII. Kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium. Osztott harmadik helyen az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, és a Kőbányai Szent László Gimnázium szerepel. (21. táblázat). A rangsor első tíz helyén álló középiskola közül nyolc fővárosi, az első 22 intézményéből 18 működik Budapesten. Az alábbi táblázatban azok a középiskolák szerepelnek, amelyek az előző évi rangsorban helyezést értek el, viszont 2015-ben nem kerültek be: öt budapesti, köztük az ELTE Trefort Gyakorló Gimnáziuma, és négy vidéki intézmény. 22

23 2014 OM kód Középiskola Felvettek száma Batthyány Lajos Gimnázium Nagykanizsa ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Budapest IV. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium Jedlik Ányos Gimnázium Egri Dobó István Gimnázium Boronkay György Műszaky Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium táblázat: Azon középiskolák, amelyek 2014-ben értek el helyezést az ELTE alap és osztatlan szakjaira legtöbb hallgatót felvevő listán, de az idei rangsorban már nem szerepeltek 8. A jelentkezők és felvettek teljesítménye és a felvételi eredmények Az átlagpontszámokat az összpontszámból számtani átlagszámítással határoztuk meg. Az alap- és az osztatlan képzésre 500 pontos felvételi rendszerben, míg a mesterképzésre 100 pontos felvételi rendszerben lehetett bekerülni. Képzési forma 23. táblázat: Az átlagpontszámok képzési forma szerint Átlagpontszám jelentkezések szórás felvettek szórás alapképzés (BA/BSc) , ,166 osztatlan képzés , ,220 mesterképzés (MA/MSc) 82 11, ,838 felsőoktatási szakképzés , ,916 Az ELTE alapképzéseire beadott jelentkezések átlagpontszáma az 500 pontos felvételi rendszerben 389 pont, az egységes, osztatlan képzésre 406 pont volt. Az alapképzésre a hallgatók átlagpontszáma 400, az osztatlan képzésre felvettek átlagpontszáma 415 pont volt. A mesterképzésekre beadott jelentkezések átlagpontszáma a 100 pontos felvételi rendszerben 82 pont, a felvettek átlagpontszáma 83 pont volt. A felsőoktatási szakképzés esetében a jelentkezések átlagpontszáma 327 pont volt, míg a felvetteké 334 pont (23. táblázat). 23

24 Képzési forma 24. táblázat: Az átlagpontszámok finanszírozási forma szerint Állami ösztöndíjas átlagpontszám Önköltséges átlagpontszám jelentkezések szórás felvettek szórás jelentkezések szórás felvettek szórás alapképzés (BA/BSc) , , , ,272 osztatlan képzés , , , ,114 mesterképzés (MA/MSc) felsőoktatási szakképzés 82 10, , , , , , , Finanszírozási formánként hasonlítva össze az átlagpontszámokat, az alapképzésre felvettek átlagpontszáma 402 pont volt az államilag finanszírozott helyeken, míg 389 az önköltséges hallgatók esetében. Osztatlan képzésen 415 pont volt az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma, és 414 az önköltségeseké. Mesterképzésen az állami ösztöndíjasok és az önköltséges hallgatók felvételi átlagpontszáma megegyezett, 83 pont volt. Felsőoktatási szakképzésben pedig az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma 334 pont, míg önköltséges hallgató nem volt (24. táblázat). Tehát, míg alapképzésen érzékelhető különbség az államilag finanszírozott és önköltséges hallgatók felvételi pontjaiban, addig az osztatlan képzésbe, valamint a mesterképzésbe finanszírozási formától függetlenül gyakorlatilag ugyanannyi ponttal lehetett bekerülni. Kar ÁJK (JTI) Jelentkezések átlagpontszáma Alapképzés Osztatlan Mesterképzés Felsőoktatási szakképzés Felvettek átlagpontszáma Alapképzés Osztatlan Mesterképzés Felsőoktatási szakképzés (78) - BGGyK BTK IK PPK TáTK TKK TÓK TTK táblázat: A jelentkezések és a felvettek átlagpontszámai képzési szintenként, kari bontásban

25 A PPK-n (399 pont), a BTK-n (398 pont), a TTK-n és a TáTK-on ( pont) volt a legmagasabb az alapképzésre jelentkezők átlagpontszáma, a legalacsonyabb a TÓK-on (350 pont). Az alapképzésre felvettek átlagpontszáma szintén a PPK-n és a TTK-n volt a legmagasabb ( pont). 400 pont fölötti eredménnyel lehetett bekerülni a Bárczi, a BTK és a TÓK alapszakjaira is (421, 411 és 405 pontok). Az osztatlan tanárszakokra felvettek közül az IK-sok átlagpontszáma (385 pont) volt a legalacsonyabb, majd a TTK-s és BTK-s követte lényegesen magasabb, 399 és 403 pontokkal. Az osztatlan szakok közül a legmagasabb az ÁJK-ra felvetteknek átlagpontja (427 pont). A mesterképzés esetében a TáTK-on volt a legmagasabb a jelentkezők átlagpontszáma (94 pont), a legalacsonyabb a TTK-n (77 pont). A felvettek körében szintén a TáTK-on volt a legmagasabb a felvételi ponthatár (96 pont), viszont a legkevesebb ponttal nem a TTK-ra (83 pont), hanem a TÓK-ra és a BTK-ra lehetett bejutni (79 és 80 pontok). Kar Az alábbi táblázat a jelentkezők és a felvettek átlagpontszámait mutatja finanszírozási formánként, kari bontásban. alapképzés átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges egységes osztatlan átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges mesterképzés átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges felsőoktatási szakképzés állami ösztöndíjas önköltséges J F J F J F J F J F J F J F J F ÁJK BGGyK BTK IK PPK TáTK TKK TÓK TTK táblázat: A jelentkezők (N=22 441) és a felvettek átlagpontszámai finanszírozási formánként, kari bontásban (jelmagyarázat: J: jelentkezők, F: felvettek) 25

26 Kar felvettek száma többletpontot szerzők száma aránya 27. táblázat: A többletpontot szerzett felvettek száma és a többletpontjaik összege kari bontásban *ebből többletpontot szerzett felvettek száma az JTI-n 26 fő, a JTI-re felvettek többletpontjainak száma 260. többletpontok összege ÁJK * 82,68% * BGGyK ,77% BTK ,37% IK ,25% PPK ,00% TáTK ,32% TÓK ,00% TTK ,33% en ,66% A karok közül a BGGYK-n (97,77%) és a BTK-n (95,37%) a legmagasabb a többletpontot szerzők aránya a felvettek közt. A legalacsonyabb arányban a TáTK-n vannak a többletpontot szerzők (66,32%). Az ELTE-re felvettek 83,66%-a szerzett többletpontot (27. táblázat). 9. A doktori képzésre jelentkezők és felvettek adatainak elemzése Doktori (PhD) képzést biztosító kar Doktori képzésre jelentkezők száma Államilag támogatott Doktori képzésre felvételt nyertek száma Költségtérítés ellenében en ÁJK BTK IK PPK TáTK TTK en táblázat: Az ELTE-re jelentkezettek és felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban

27 A doktori képzésre 498 hallgatót vett fel az ELTE 2015-ben, ami 6,92%-kal volt kevesebb a ban felvettekhez és 20,19%-kal a 2012-ben felvettekhez képest ben egyedül az ÁJK-n növekedett a doktori képzésbe felvettek száma, viszont 2015-ben 8%-kal csökkent az ÁJK-ra felvett doktoranduszok száma 2014-hez képest. Egyedül a PPK-n növekedett a doktori képzésre felvettek száma 2014-hez képest, 29,09%-kal (a hallgatók létszáma azonban még így sem éri el a 2012-es szintet). A TTK-n viszonylag alacsony a felvett doktoranduszok számának csökkenése tavalyhoz képest (-1,88%). Doktori (PhD) képzést biztosító kar Doktori képzésre felvételt nyertek száma Változás Változás 2014-hez képest ÁJK ,05% -8,00% BTK ,83% -18,35% IK ,62% -15,00% PPK ,79% 29,09% TáTK ,38% -9,38% TTK ,74% -1,88% en ,19% -6,92% 29. táblázat: A között felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban A következő ábra a fent leírt változásokat szemlélteti kari bontásban ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK en ábra: A között felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban 27

28 Az alábbi táblázat a doktori képzésre jelentkezők és felvettek számát hasonlítja össze kari bontásban munkarendenként és finanszírozási formánként. Felvettek száma Tájékoztatásul a évi adatok 2015/2016. tanév ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Állam- és Jogtudományi Kar összesen INFORMATIKA DOKTORI ISKOLA Jelentkezők száma Magyar állami ösztöndíjas képzésre Nappali Levelező Önköltséges képzésre en Nappali Levelező Jelentk. Öszt Felvettek Önkölts Informatikai Kar összesen NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Pedagógiai és Pszichológiai Kar összesen BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA FIZIKA DOKTORI ISKOLA FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÉMIA DOKTORI ISKOLA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MATEMATIKA DOKTORI ISKOLA Természettudományi Kar összesen FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Bölcsészettudományi Kar összesen SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Társadalomtudományi Kar összesen ELTE ÖSSZESEN táblázat: Az Egyetem doktori képzéseire jelentkezők és felvettek száma a évi felvételi eljárásban összehasonlításban a évi adatokkal Össz. 28

29 VII. Mellékletek 1. melléklet: Felvettek száma képzési szint, munkarend és finanszírozási forma szerint karonként Kar ÁJK Munkarend/ finanszírozási forma alapképzésre (BA/BSc) felvettek egységes, osztatlan képzésre felvettek mesterképzésre (MA/MSc) felvettek felvett Nappali Állami ösztöndíjas Önköltséges Levelező (42) Önköltséges (JTI) 357 ÁJK összesen * (42) Nappali Állami ösztöndíjas Önköltséges BGGyK Levelező Állami ösztöndíjas Önköltséges BGGyK összesen Nappali (17) 2298 Állami ösztöndíjas (17) 2123 BTK Önköltséges Levelező Önköltséges BTK összesen (17) Nappali Állami ösztöndíjas Önköltséges Esti IK Állami ösztöndíjas Önköltséges Levelező Állami ösztöndíjas Önköltséges IK összesen Nappali Állami ösztöndíjas PPK Önköltséges Esti Állami ösztöndíjas

30 Kar Munkarend/ finanszírozási forma alapképzésre (BA/BSc) felvettek egységes, osztatlan képzésre felvettek mesterképzésre (MA/MSc) felvettek Önköltséges felvett Levelező Állami ösztöndíjas Önköltséges PPK összesen Nappali Állami ösztöndíjas Önköltséges TáTK Esti Önköltséges Levelező Önköltséges TáTK összesen Nappali (22) 478 Állami ösztöndíjas (22) 473 Önköltséges TÓK Levelező Állami ösztöndíjas Önköltséges TÓK összesen 678 (22) 700 Nappali TTK Állami ösztöndíjas Önköltséges TTK összesen Nappali (39) 6999 Állami ösztöndíjas (39) 6185 Önköltséges Esti ELTE Állami ösztöndíjas Önköltséges Levelező Állami ösztöndíjas Önköltséges ELTE összesen (39)

31 2. melléklet: A jelentkezések és a felvettek száma alap-, osztatlan és mesterképzési szakonként 2014, 2015 (* forrás: felvi.hu: október.)-2015 Alap- és osztatlan képzési szakok 31 felvett* 2014 felvett 2015 Változás 2014-hez alkalmazott közgazdaságtan ,57% általános rendszergazda andragógia ,29% anglisztika ,48% biológia ,33% csecsemő- és kisgyermeknevelő ,63% ének-zene ,75% farmakológus szakasszisztens fizika ,74% földrajz ,10% földtudományi ,94% germanisztika [néderlandisztika] ,14% germanisztika [német nemzetiségi] ,33% germanisztika [német] ,20% germanisztika [skandinavisztika] ,92% gyógypedagógia ,28% idegennyelvi kommunikátor ifjúság segítő igazságügyi igazgatási ,09% informatikus könyvtáros ,00% intézményi kommunikátor keleti nyelvek és kultúrák [arab] ,43% keleti nyelvek és kultúrák [hebraisztika] 9 9 0,00% keleti nyelvek és kultúrák [indológia] ,50% keleti nyelvek és kultúrák [iranisztika] ,00% keleti nyelvek és kultúrák [japán] ,74% keleti nyelvek és kultúrák [kínai] ,09% keleti nyelvek és kultúrák [koreai] ,00% keleti nyelvek és kultúrák [mongol] ,00% keleti nyelvek és kultúrák [tibeti] ,00% keleti nyelvek és kultúrák [török] ,67% keleti nyelvek és kultúrák [újgörög] ,00% kémia ,97% kommunikáció és médiatudomány ,69% környezettan ,48% magyar ,57% matematika ,00%