Hogyan tud reagálni a felsőoktatás a hallgatóknál tapasztalható egyéni különbségekre. MELLEARN 2016.december 07. Dr. Bodnár Éva Dr.

Hasonló dokumentumok
A Budapesti Corvinus Egyetem bels képzései Sass Judit Pfister Éva

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei

A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

Évfolyam Óraszám 1 0,5

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Kérdőívek és tesztek elektronikus felvételét támogató szoftver fejlesztése és alkalmazása Pap-Szigeti Róbert Török Erika Tánczikné Varga Szilvia

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

Digitális Oktatási Stratégia

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)

Felsőoktatási innovációkat támogató kompetenciafejlesztések rendszere. Dr. Daruka Magdolna Csillik Olga

TIOP / A

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Angol nyelv

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

INNOVATÍV IDŐGAZDÁLKODÁS ÉS INTERAKTÍV TANULÁSI FELADATOK HATÁSA AZ OKTATÁSI EREDMÉNYESSÉGRE A FELSŐOKTATÁSBAN

Kliensoldali rendszerkövetelmények

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Miben fejlődne szívesen?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

Pályaorientációs program: a megfelelő szak- és szakmaválasztás támogatása

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért

Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya

Digitális Oktatási Stratégia

TÉNYLEG SEGÍT? ELSŐ TAPASZTALATOK AZ ÚJ TÍPUSÚ TANTÁRGYGONDOZÓ SZAKTANÁCSADÁSRÓL

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Szakértelem a jövő záloga

HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE

AL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

A KÜLÖNBÖZŐ TANULÁSI KERETEK MODELLKÍSÉRLETEI DIGITÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT

Digitális pedagógia (Pedagógia) (BME GT51 A001, BME GT51 A014) 2011 Ősz

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

kodolosuli.hu: Interaktív, programozást tanító portál BALLA TAMÁS, DR. KIRÁLY SÁNDOR NETWORKSHOP 2017, SZEGED

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

igények- módszertani javaslatok

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő

CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

Applikációk és 21.századi módszerek a nyelvtanításban

1. LÉPÉS A projekt leírása Mutassa be a projektjét vagy önkéntes tevékenységét és a résztvevőit!

Átírás:

Hogyan tud reagálni a felsőoktatás a hallgatóknál tapasztalható egyéni különbségekre MELLEARN 2016.december 07. Dr. Bodnár Éva Dr. Sass Judit

Kihívások a felsőoktatásban 2016 (Horizon Reports) Formális és informális tanulás összekapcsolása (önirányítás, érdeklődés) Digitális írástudás fejlesztése Versengő oktatási modellek Perszonalizált tanulás A hálózati és nem hálózati lét kiegyensúlyozása Az oktatás relevanciájának megtartása (tudás munkaerő-piac)

A Z-generáció jellemzői 1. digitális megoldások adaptív használata 2. holisztikus, vizuális megközelítés 3. eredményorientáltság 4. tevékenység-alapú, tapasztalati tanulás preferenciája 5. multitasking tér-idő relativitása jelen-fókusz 6. differenciált egyéni informális tanulás, élmények, eltérő tapasztalati alapok 7. virtuális közösségekben megosztás, azonnali referenciacsoport visszajelzések 8. olvasás elágazásokkal, társas tevékenységként 9. Internet mint információforrás használata

Adaptivitás ~ személyre szabott, a tanuló egyéni sajátságaihoz alkalmazkodó tanulás feltételeinek megteremtése szintek (Báthory, 1992): - képesség és érdeklődés szerinti bontás, diagnosztikus mérés, felzárkóztatás - tanulócsoportok és eltérő tartalmú tananyagok, módszertan - tanulási követelmények differenciálása Cél: intrinzik motivációhoz kapcsolódás-, kompetencia- és autonómia-érzés Digitális környezetben:

Perszonalizált digitális tanulókörnyezet egyénközpontú tananyagkészítés önálló tanulási formák oktatásszervezésben Pszichológiai háttér: tanulási és kognitív stílus rugalmas sokoldalú specializált analitikus intuitív holisztikus Zhang & Sternberg, 2005 Duplex modell

Kognitív stílus (Klein,1951) -az észlelési attitűdök együtt járásának elvei -a személyiség egyik központi szervezője

A kognitív stílus fogalmi koncepciója hátterében megragadható intrapszichés tulajdonságok négy szintje: 1. hagyományos tanulási stílus (Soloman Felder, 1988) : A tanulási stílus környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők kombinációjából alakul ki. 2. információfeldolgozás: Craig és Champagne (1979): A személy külvilághoz való alapvető viszonyulásai, az észlelés meghatározó módja, az ítéletalkotás meghatározó módjai, valamint a személy külvilághoz kapcsolódásának módja alapján az MBTI-hez hasonló típusokat különítenek el. 3. kognitív stílus Az emberek a világgal való érintkezésükben meghatározott eljárási módokat alakítanak ki: egokontrollok. A kognitív stílus: a bizonytalanság keltette szorongás perceptuális és kognitív szintű kezelésének sajátos mintázata.(marton, 1980)

Kognitív stílus és e-learning összefüggései Riding az analitikus-holisztikus és verbális- vizuális dimenziói az analitikus személyek jobban szeretik kinyomtatni az anyagot, és előrehaladnak az anyagban, a holisztikus stílusú személyeknél felderítő, tapogatózó viselkedést és egyéni stílusú kommunikációt talált jellemzőnek. a holisztikus/verbális típusú személyek preferálják a kép, szöveg, hang típusú elemeket. A vizuálisak több képet használnak a kérdések megválaszolásakor is. A verbális típusú személyek a szöveges részeket preferálják, a vizuális típusú személyek kevésbé voltak sikeresek az elsajátításban, mint a verbális stílusúak.

Asszociativitás ~: az ismeretek közötti kapcsolat létrehozásán alapul új ismeret és a meglévő ismeretanyag összekapcsolása erőfeszítés-igény, transzferálás: az új ismeret alkalmazásba fordítása Digitális környezetben: egyéni különbségekhez alkalmazkodó (perszonalizált) rendszer, tananyag teszi lehetővé (szintek, rugalmasság, modalitások) Megvalósítása: preferált médium, nyelvezet használata tanulói aktivitásának nyomon követése preferált navigáció lehetősége tanulási és kognitív stílus tananyag-bemutatás pedagógiai szemlélet

A vizsgálat célja 1. a kognitív stílus dimenziók és az e-tanulási stílus kapcsolatának feltárása 2. az e-tanulás leggyakoribb, tanulási hatékonyságot is befolyásoló tanulótípusainak azonosítása 3. Az elkészített tananyagok közötti tanulási különbségek és azok hatékonyságának azonosítása.

Vizsgálati eszközök 1. Kognitív stílus (KS) kérdőív (Allinson, Hayes, 1996) nonkonform Intuitív KS egészleges, áttekintő információfeldolgozás döntése megérzésen alapul nyitott a lehetséges utakra problémamegoldásban véletlen nagy szerepű szintetizálja az egyidőben rendelkezésre álló többféle információt térbeli elrendeződések megjegyzése Analitikus KS részletekre odafigyelő információgyűjtést problémamegoldása szisztematikus, lineáris szöveges információ megjegyzése 2. E-tananyag használati kérdőív (Bodnár, 2009) Analitikus holisztikus típusokra vonatkozó kérdések

Solomon Felder tanulási stílus kérdőív Aktív Reflektív Vizuális Verbális Szekvenciális Globális Érzékelő Intuitív

A vizsgálati minta 291 fő vett részt 2016 őszén Átlagéletkoruk: 19,52 A MINTA NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSA nő 57% férfi 43%

A minta megoszlása a kognitív stílus szerint analitikus 31% intuitív 29% mix 40%

Tanulási stílus szerinti megoszlás 90,0 80,0 72,5 80,7 87,5 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 27,5 19,3 12,5 20,0 10,0 0,0

Szignifikáns együttjárások Minél fiatalabb valaki annál inkább analitikus kognitív stílusú (p:0,028) Minél inkább analitikus kognitív stílusú valaki annál magasabb pontot ér el : - érzékelés, aktivitás és szekvenciális tanulási stílus skálán.

Tananyag használati szokások faktorai Vizualitás: betűméret, színes betűk, kiemelés, átláthatóság, táblázatok, ábrák, Interakció hiánya: társak hiánya, interaktív feladatok hiánya, szöveg elmondása, tutor hiánya Rendszertelenség: szörfözik, rendszertelenül kattintgat, nem zárja be az oldalakat Hagyományos: jegyzetet készít, kinyomtat, szövegkiemelés Visszajelzés hiánya: azonnali visszajelzés, értékelés hiánya Tájékozódás: tartalomjegyzék formája, használhatósága, eligazodás Plusz lehetőségek: ajánlott irodalom, nagy méretű kép,fogalomtár, linkek Szöveg fontossága: videó és tananyagrészből a szöveg fontos számára

Nemek szerinti használati különbségek A lányok számára: Vizualitás Visszajelzés hiánya szignifikánsan fontosabb A fiúk számára: Szöveges tartalmak megjelenése a videóban és a tananyagban

Nem és kognitív stílusok hatása a használatra Fiúk Az aktív tanulási stílusú fiúk vizuálisabbak Az interakció hiánya az analitikus kognitív stílusúaknak nem fontos, Azinterakció hiánya a szélsőségesen intuitívaknak nagyon fontos Akik reflektív tanulási stílust mutatnak azok rendszertelenebbül viselkednek a felületen Az analitikus kognitív stílusúak sokkal kevésbé rendszertelenebbek a felületen A szélsőségesen intuitívaknak fontosabb a videó és a tananyag szövege erre támaszkodnak a tanulás során.

Nem és kognitív stílusok hatása a használatra

Nem és kognitív stílusok hatása a használatra Lányok A vizuális tanulási stílusú lányok inkább használják a tananyag vizuális elemeit inkább kinyomtatják, kijegyzetelik, kiemelik az anyagokat A verbális tanulási stílusú lányok inkább hiányolják a visszajelzést a tananyagban.

Tanulási stílusok és kognitív stílus 9,00 8,00 7,00 6,00 6,63 6,88 5,61 5,55 7,17 8,89 7,42 6,83 6,18 6,70 7,77 8,65 7,38 6,90 6,39 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 érzékelő aktív szekvenciális aktív szekvenciális fiúk lányok intuitív mix analitikus

Összefoglalás, kitekintés a kognitív stílus szerepének erősítése tananyagfejlesztés oktatásszervezés, team-munka fontossága a fejlesztés során technikai lehetőségek kiaknázása, játékosság szorongáscsökkentő készségfejlesztés, támogatás kiszámíthatóság, szervezettség személyesség, arc biztosítása

A fejlesztések fókusza Adaptív tanulás: tanulók egyéni készségei, képességei kiemelt a kognitív oldal: tanulási és kognitív stílus Az adaptív oktatás informatikai lehetőségei Az adaptív oktatással kapcsolatos tanári attitűdök vizsgálata alkalmazott módszerek, eszközök a differenciált tanításhoz - az oktatási környezetek hagyományos elektronikus vegyes alkalmasságának megítélése, a tanulói egyéni különbségek kognitív stílus tanulási stílus motiváció előzetes tudás érdeklődési kör - digitális tapasztalat figyelembe vételére

A tanuló vonatkozásában megfogalmazott javaslatok adaptív perszonalizált asszociatív -meglévő digitális kompetencia aktív felhasználói működtetése a tanulás során -autonómia, önirányította tanuláshoz kapcsolódó kompetenciák megléte -kapcsolati szükségletek kielégítése SZÜKSÉGLETEK -tartalomjegyzék -csoportfeladat -tananyag illusztrálása, kapcsolása holisztikus típus igényelt lehetőségei -egyben kezelés -saját rendező-elv -összegzés -verbális tanulás -nyitott feladatok analitikus típus igényelt lehetőségei -tények, szemléltetés - nyitott problémák -igényelt: irányítás, instrukció -formai, grafikai elemek -változatos, bővíthető tartalmak -zárt, lineáris feladatok -ismeretek összekapcsolása, -transzferálás, alkalmazás -perszonalizáció lehetősége: tartalmilag (érdeklődés), kognitív stílus -csoportalakítás, személyes kapcsolódás

holisztikus típus analitikus típus preferált: preferált: problémaalapú módszereket kooperatív módszereket támogató funkciók támogató funkciók csoportalakítás lehetősége, közös munkafelület üzenetküldés a tanár-diák és diák-diák között, wiki-alkalmazás fórum és/vagy chat fogalomtérkép egyéni/ csoportos értékelés lehetősége További módszerek: bring your own device, animációk, a szimulációk és az IKT-val támogatott cselekedve tanulás - kognitív stílusnak megfelelően applikációk felajánlása aktivitásra épülő animáció-készítés érdeklődési kör beépítése személyre szabott információtartalom, felületkialakítási (profil tartalma, formája)

Köszönjük a figyelmet! eva.bodnar@uni-corvinus.hu judit.sass@uni-corvinus.hu